Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-16 / 113. szám
»CT. MAJTJS 16. NAPLÓ ÉRDEKESSÉGEK. A NAGYVILÁGBÓL A HATALMAS TÖLCSÉR A robotember KŐBŐL KÉSZÜL A RUHA 1. Ilyen hullámok kísérik a repülőgépet. Már két eszten- | deje működik ez I a robotember a 1 milánói mechani- 1 kai kutatóintézet- , ben., A gépember i gyorsan válaszol 1 kutatói kérdéseire, természetesen i bizonyos határodon belül. Vajon, ha arra is [ válaszolna: ^ Milyen szerkezet , szükséges ahhoz, í hogy viszont kér- 1 dezzen. Bizonyára sok [ esetben dilemma A phenjani ipari és mező- gazdasági kiállítás látoga'ó nemrég érdekes kiállítás) tár gyakat tekintettek meg. Úgy tűnt, hogy az asztalokra közönséges gyapjú-holmit, sapkákat, pullovereket raktak ki, s mindenki meglepetéssel vette tudomásul, hogy a gyönyörű cikkeket nem gyapjúból, hanem kőből készítették. Igen. igen közönséges mészkőből. A koreai vegyiipari minisztérium központi tudományos kutatóintézetének munkatár- j) sai sokat dolgoztak ki Li Szín f Gi akadémikus vezetésével l míg rájöttek, hogyan lehét'kal- t ciumkarbidból szintetikus foil nalat előállítani. Az eredmény } Milyen mélyek az olajig kutak szerte a világon? t A Wold Oil című folyóirat f ismerteti a világ különböző ré- ) szein fúrt olajkutak mélységét. A legmélyebb olajkút az Egyesült Államokban van, amely 6.879 méter. A második helyen Venezuela áll 5.435 méterrel. Gyönyörű napsütéses idő van, felettünk a kék ég és a ( elé állítaná teremhatalmas levegőtengerben egy parányi pont — a rakétarepü- { tőjét, az embert... lőgép. Igen halkan halljuk a zúgását. Majd hirtelen csatta- ö nás reszketted meg a levegőt. A szakember azonnal tudja, f hogy ez a csattanás egy olyan géptől való, melynek a sebes- i sége meghaladja a hang terjedési sebességét. Tehát a gép é A . • I r I r több, mint 1200 kilométert tesz meg óránként. A gép előtti Q nOOVVIlOODO levegőhullámok keletkeznek, melyeket „ballisztikai hulla- } ————— ■ . . ....... ..............f azután a Szovjetunió követke ös szenyomja és nagy erő- é Az anffljal FIeetwod templomá. Elöre bocsátíu3t, hogy a mo6Jzik 5.200 méterrel. Trinidadban. -el bocsátja maga möge. Itt olyan hatalmas nyomáskuIonb- y ban a minap igen kínos eset tör- következő 42 betűt neon a sajt6-f Columbiában, Ausztráliában. ség keletkezik, hogy tőle házak omolhatnak össze és emberek v tént- Jöhn Mc Cllntock vikárius, hiba ördöge csempészte lapunkba. Szaud-Aráhíáhan és Áment:halhatnak meg. Mta. az amerikai folyóirat _ Flight - iriat #ÄSS JgSSST&SSSSX ez a jelenség, mint katonai szükséglet“ egyenesen elmarad- # besz«hetett. hOKy már neki is ^ravXm é mupe Bizony lakat fúrtak. Kanadában, Al- hatatlan. Reméljük azonban, hogy megérjük meg ennek az * menvecsMrtfl adnak Esy török férflt^hivnak így, Nigériában, Franciaországban energikus „ballisztikai hullámnak“ a békésebb korát is. Épí * “ tenek majd hatalmas gyorsaságú gépeket, melyekkel jeget törnek majd Északon. Természetesen az ilyen gyors gépek csak nagy magasságban szállhatnak és csak a tenger felett ereszkedhetnek le alacsonyabbra. ja Kozpen — eiaiuat. vajon miről kahramaneglui. De vajon van-e en m,ir nckl 15 nek valami értelme. Bizony van. Igen kardos menyecskéről adnak í?f ^ r° ^rkí-Ptirvérc*Oéridban, hírt a dán lapok. Az egyik dániai nagyon büszke nevére, mert Marokkóban Kuveitban. anyakönywezctőnél, az esketésen gyárrá fordítva valami ilyesfélét* ’ n megjelent vőlcsőny, kétszer egy- Jelenti Fis. finn&k fi dicső ember— Ecuadorban és Yvomaniaban a más után ,,nem”-et’ mondott arra neík, aikl elől vitte a félholddal ésf kutak mélysége 4.000 és 4.500 » ^értésre, hogy .^arja-e fele- csillaggal ékesített piros zászlót. tméter között váltakozik. eégúl venni eat a hajadon!. Az t , „ n , , anyakönyvvezető próbált a lelkére A verekedéséről híres Texas i A Világon 38 Olyan Ország \ beszélni, de hiába. Végül, amikor (USA) temetőiében nemrég a kii-\ uan, ahol az Olajkutak mélysé- e harmadszor Is feltette a kérdést vetkező sírfeliratot helyezték elf_ ..l, * nnn mit or ita j) és a vőlegény még mindig tétová- az egyik keresztre: Itt nyugszikí 9® több mint 3.000 meter. Ide ázott, a fiatal ara akkora pofont Blu Tucky. aki 1956. november 23-\tartOZik Irak, Irán, Egyiptom $ tz°an?ákön^h nyomban atólrt* £a,?,‘ AsszaJ Játizott- "Béke DOra-Jés még egy sor középkeleti or- * ’ T szág. azonban megérte a fáradságot! A sz'ntétikus kalciumkarbid fonálból természetes fonál hozzáadása nélkül gyárthatók szövetek. Az ilyen szövetekből készült fehérnemű és felsőruha könnyű és elegáns, sokkal- tar- tósabb és sokkal olcsóbb a gyapjúszövetnél. Egyelőre még csak laboratóriumban készítik a szintetikus fonalat, de Hinnaom városban rövidesen felépül egy hatalmas gyár. Itt gyártják majd kőből a világ első „gyapjúszöveteit”. tndul a rakéta E^yfiojuna. IcötómícJcIc — IcutyáJc^alc és kö.iyyß.kv,Q.lc hullámokkal törik az Északi-sark jegét. Női üzletkötők előnyben David Eccles angol kereskedelemügyi miniszter véleménye szerint, üzleti szempontból előnyös volna, ha a vállalatok női üzletkötőket küldenének külföldre. A miniszter a képviselőházban tartott költségvetési beszédében rámutatott, hogy a háború óta az eladás művészete Anglia egyik gyönge oldala. Azt tanácsolta az üzletembereknek, gondolják meg jól, hogy valójában a legjobb erőket bízták-e meg ezzel a fontos munkával. „A fogyasztási cikkeket előállító külföldi gyárosok áruik tengerentúli eladására sok nőt alkalmaznak, és ez általában biztosítja a sikert. Biztos vagyok benne, hogy sok angol eladónő van, aki hasonlóképpen fellendítené külföldi eladásainkat” — mondotta. A merikában évről- •í®- évre növekszik a háziállatok száma, s ugyanilyen arányban növekszik az állatok iránti szeretet is. Ennek a szeretetnek egy egész iparág húzza hasznai és mii liós forgalmat bonyolít le különböző háziállat-eledelekkel, gyógyszerekkel, ápoló- és kozmetikai szerekkel. A statisztika megállapította, hogy az amerikaiak évente mintegy hárommii liárd dollárt költenek 'különleges üzletekben különleges sze<- rekre és ételekre, csak azért, hogy a 22,5 millió kutya és a 28 millió macska „emberségesen” éljen a földön.' A 14 millió hullám papar gáj — Amerika ked-, véne házimadara — évente 60—65 millió dollár értékű magvat fogyaszt és csak a jó ég a megmondhatója, hogy a 600 millió trópusi díszhal hány millió dollárt fal föl. 3238 állatkórház gon doskodik a „család kedvenceinek“ egészségéről; évente mintegy négymillió dollárt költenek gyógyszerekre. Az állatorvosok mellett külön orvosi kar működik a „család kedvencei” számára, mely egy vl zitért a háziállat pe- digréjétől és úrnőjének öltözékétől függően számítja fel honoráriumukat. Nem olcsóbb a háziállatok „elhalálozása“ sem, bár az ócska fakoporsó „csak“ 29 dollárba kerül, míg a „társadalmi helyzethez” méltó üveg-fém kombinált koporsó ára csekély 500 dollár. Az állatbarátok fővárosa — Los Angeles. Beverly-Hills- ben, az exkluzív filmközpontokban 24 ezer kutya él — a 30 ezer főnyi lakosság mellett. Elképesztő az a luxus, amelyben ezek a négylábúak élnek! A macskákat csak tonhallal etetik, rókaprémmel 1 jélelt kosarakban alszanak és naponta más színű szalagot kötnek a nya kukra, hogy a korzón „csinosabbak” legyenek. Egy newyorki kutya-divatházban tc- veezőr kabáttól kalapig, hálókabáttól kötött papucsig, mindent lehet vásárolni kutyák számára. A kutyák kozmetikája szintén óriási összegeket igényel: egy nyírás 8 dollár! A tömérdek kutyaszalonban az állatokat a legújabb kozmetikai szerekkel „szépítik”, (puderozk- zák, kenik, lakkozzák. A legutolsó divat az, hogy a kutya és úrnője ugyanazt a parfőmet és körömlakkot használja! Egy olasz sztratoszféra ráké- tatámaszpontról a napokban újabb nagyhatósugarú rakéta) Indítottak útnak. A rakéta ada tálról még nem érkezett je lentés, csupán annyit közöltek hogy meg akarják dönteni a" eddigi rakétamagassági csú csókát. A rakéta indulásakor több százmétercs füst' és láng- oszlop keletkezett. ÖRSI FERENC: Négyen a jégen Ifjúsági regény IX. — Laci, te a kéttörzsű fa vastagabbját jelöld meg — íórdult a fiúkhoz. — Karcsi azt a vékonytörzsűt. Pali az út innenső szélén lévőt faragja. Tíz perc múlva négy fa oldalán mutatta frissen faragott nyíl, hogy merre Indulnak a fiúk. Karcsi a biztonság kedvéért a zsebében talált tinta- ceruza-csutkával még odaírta a megnyálazott nyilakba: „A Bujdosón vagyunk, Bacsó fiúk, Pali, Péter.” Pali ezalatt hasábfákból nyilat rakott ki a sínekre. — Ha emelkedik a víz, úgyis elviszi — nézte Laci. — De ha nem, akkor jó lesz — büszkélkedett a kisöreg. — Akkor most indulhatunk — nézett körül Péter. — Hát menjünk — sóhajtott nagyot Laci. — Megint távolabb a gáttól, a világtól. Péter megállt. Az Induló gyerekek is megtorpantak. — Idefigyeljetek fiúk — nézett a szemükbe — nem tudjuk, hogy milyen órák és milyen napok várnak ránk. Éppen ezért egyet fogadjunk meg, mielőtt elindulnánk: akármilyen nehéz és veszedelmes helyzetekbe kerülünk, soha el nem csüggedünk és mindig együttes erővel szállunk szembe a nehézségekkel. — Éljen! — kiáltotta Karcsi. Pali büszkén emelte fel a kezét . — Én megigérem! Péter és Laci némán szorították meg egymás kezét. — Akkor most már indulás! — hangzott Péter szava. A fiúk felrezzentek az ünnepélyessé vált han26 ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN gúláiból. Karcsi és Pali Indult elsőnek, utánuk Laci ballagott, végül Péter zárta le a sort. Libasorban mentek a szűk nyomtávú sínek között. A keskeny töltést már kétoldalról mosta a víz. Előttük itt is, ott is őzek és szarvasok bukkantak fel. Némelyik felkapaszkodott a sínek közé. De legtöbbjük csak 20— 30 méter távolságról bámult feléjük, térdig vagy hasig merülve a jeges áradatban. — Szegények — nézte őket Pali — ezek mind megbetegednek. — Edzettebbek, mint az emberek. Ne felejtsd el, hogy a telet is a szabadban töltik! — magyarázta Péter. A szarvasok közül némelyik halkan elbőgte magát és csobogva eltűnt a fák között. — Odanézzetek! — állt meg hirtelen Péter és hátrafelé mutatott. Mögöttük a töltésen egy tizennégyágas agancsé szarvasbika egész kis csordát vezetett. Egymás után Jöttek az állatok, csak himbálózó oldaluk rozsdálott, amint óvatosan lépegettek a talpfák között. — Nem öklelnek fel bennünket? — pislogott Karcsi. — Ne félj, az emberektől tartanak! — nyugtatta meg Péter. — Nem is azért..: — leplezte előbbi ijedelmét a fiú. — Ott valami van! — kiáltott most az élen baktató Pali. Találgatták, hogy mi az a sötét szürke tárgy, amelyik útjukat állta. — Az egy lóré! — ismerte fel Péter. S csakugyan, ahogy közeledtek, élesen bontakoztak ki egy kisvasúti teherkocsi vonalai. — Kiugrott a sínből és nem értek rá újra Visszaállítani, állapította meg Laci, amikor melléje értek. — Rakjuk föl a sínre — indítványozta Karcsi, ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN 27 — Nem érünk rá játszani — ellenezte Laci. Péter Karcsi pártját fogta. — Négy leszerelhető oldala van. Lehet, hogy még jól felhasználhatjuk. Nem várt senkire, nekitámasztotta a hátát a kocsinak és apró emelgetésekkel nyomta följebb. A másik három szintén belekapaszkodott és amikor tíz perc múlva megérkeztek a Bujdosó-zátomya, maguk előtt tolták a sínre állított lőrét. — Rakjatok a kerekei alá egy fadarabot, hogy el ne guruljon — tanácsolta Péter a két kisebbnek. — Ez hát a Bujdosó-zátony?! — bámult el Pali és gyorsan alátámasztotta a kocsit, hogy a többiekkel a szigetként kiemelkedő terület felderítésére indulhasson. 5. A Bujdosó-zátony. A Bujdosó-zátonyt évszázadokkal ezelőtt rakta le s Duna. Bérezi apó még ismert olyan öregeket, akik azt mesélték, hogy az ő fiatalkorukban a Bujdosó-sziget még a folyó másik partján volt. Csak a nagy töltések építésekor terelek mostani medrébe a Dunát és azóta került a Bujdosó az innenső partra. Az öregek meséi szerint nevét még a kuruckorban kapta. Vak Bottyán és Balogh Adám seregének bujdosói kerestek menedéket a járhatatlan ingoványbán megalapuló szigeten. Nyáron gyönyörű volt itt az élet. Mellig érő dús fű nőtt, ahol őserdei természetességgel éltek a mocsári erdő vadjai. A százados fák legtöbbjét ezelőtt néhány évtizeddel kivágatta egy vállalkozó, aki megszorult tulajdonosáéi bérbe vette a mocsárvilágot. A tulajdonos szabadkezet adott a favágáshoz, miért óriási összeget kapott a bérlőtől. Csak a vadászat jogát tartotta meg, hogy évente néhány napot itt tölthessen nagyúri barátaival ebben a „középeurópai j dzsungelben ’, ahogy nevezte a vidéket. (Folytatjuk.)
