Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-16 / 113. szám

NAPLÓ 1957. MÄXUS 1«v 0 Egy este (*■ VuskUi tnw Benépesül esténként a pécs- azabo'.cet Puskin művelődési otthon. Sokrétű a szórakozási, művelődési lehetőség: fényké­pész-szakkör, képzőművész kör,' szabó-varró, főző, kézimunka­tanfolyam, három- zenekar, dalárda. Látni kellene azokat a pöttöm úttórőlányokat, ami­kor életük első sajátkészítmé- nyű gulyáslevesével kínálják az Igazgatót. Aztán itt a könyvtár, 2700 kötet könyvük van s az olva­só is nagyon sok. Az új köny­vekről azonban hiába küldik a prospektusokat. Csak a szí­vük fáj a sok szép kiadványért, mert megvenni nem tudják, pedig nem ártana már felfris­síteni a könyvtárt., Minden héten van valami rendezvény. A pécsi Nemzeti Színház minden új darabját bemutatja a szabolcsiaknak. Csak a pénz, az az átkozott pénz hiányzik. — Gondolom, ha engedélyez­nék, hogy italt mérjünk a ven­dégeknek egyes rendezvények alkalmával, sokkal jobb pénz­ügyi helyzetbe kerülnénk. De hiába a kérések, kérvények, italmérési engedélyt nem ad­nak. Megalakult már itt a KISZ- • szervezet is. Mindennap jön­nek a jelentkezők. Éppen itt a titkár is, valamilyen gyűlés­re hívja Mészáros elvtársat. Hogy miért nincs a Puskinnak tánc- és színjátszócsoportja, azt már Lakatos Jánostól, egy fiatal bányásztól tudom meg. Jóképességű tánccsoport és színjátszó együttes volt itt ré­gen. Csak a tagok azóta szét­széledtek. Ki meghúzásodon, ki meg elkerült máshová. Utánpótlás meg nincs. Azért persze próbálnak szervezni tánccsoportot. Csak hát a lá­nyok még húzódoznak a sze­repléstől. Reméljük a szabolcsi lányok azért is’megmutatják Lakatos Jánosnak, hogy vér helyett nem aludttej folyik az ereik­ben s nemsokára Szabolcsnak újra országoshírű művész- együttese lesz. " Ma este zenekari próba van. A próbateremből már hallani, hogy hangolnak a zenészek. S pár pillanat múlva a ze­néért élő-haló 73 éves Gor- rieri Feri bácsi intésére fel­csendül a Kék Duna simogató i dallama. Feri bácsi már 12 esztende je vezeti a művelődési ház ze­nei életét, s azt beszélik, mu­zsika nélkül nem is tudna él­ni. Két hónapja alakított egy szimfonikus zenekart, újjászer­vezte a dalárdát és június '2- án mór hangversenyt tarta­nak Meszesen. Arra készülnek most kitartó szorgalommal. Persze azért egy kis hiba mindig akad. — Hol a csudában vannak ezek a tenorlptók — mormog­ja egy basszus hang. Mert a tenoristák mintha összebeszél-' tek volna, egy sem érkezett f meg a kezdésre. Aztán végref berobognak ők Is és megkez-J dődhet a próba. Szép, kedves estét töltöttem i ebben a művelődési otthonban. (' Érdemes a szabad időt itt el-? tölteni i. | Lázár Ervin TaitlBós kérdés — felnőtteknek Kiváncsi voltam a Műcsar­nokban megrendezett Tavaszi Tárlatra, de különösen az úgy­nevezett absztrakt képekre. Megnéztem. Nincs szándékom­ban most egy átfogó képet ad­ni a látottakról, mindössze egy „pillanatképet” akarok leírni, amelyet az „absztrakt-terem­ben" láttam. Legtöbben úgy jártak-keltck az absztrakt képekkel teli te­remben, mint akiket fejbe- kóllntottak. Két fiatal diák­lány azzal szórakozott, hogy távolról kiválasztottak egy ké­pet és találgatták: vajon mi le­het a címe s egyáltalán mit ábrázol? Találósdi játékuk nem sok sikerrel járt, sem a címet, sem azt, hogy mit ábrá­zol — nem tudták „kívülről” megfejteni.. Bevallom, nem ők voltak az egycdülick, akik így jártak. Figyeltem a látogatók arcát, amikor egy-egy képet nézeget­tek. Az egyik előtt, amelyik legjobb meglátásom szerint a fiildgömböt és a holdat ábrá­zolta (ha tévedtem, elnézést kérek), már vagy öt perce állt egy középkorú f -fi. Megnéz­te közelről, távolabbról. Nézte, nézte, majd rándított egyet a vállán és odébb állt. A tárlat- vezetőnek azonban feltűnt, hogy milyen közömbösen szem-,» léígeti a képeket, hozzálépett és megszólította: — Hogy tetszik elvtárs? Barátunk meglepődött a kér­désen s csak nagyon halkan — Ne haragudjon, de nem értem a kép mondanivalóját s || Helyes ez?!... Igen sók gépkocsi parkíroz térségen. Érthető az, ha ven- ?dég érkezik a városba és a zol. A tárlatvezető magyarázatba egySzer komoly gondot okozva kezdett hogy így meg úgy... Közlekedési Vállalat gép- bizonyitani igyekezett a kep ?kocsivezetőinek, kiválóságát. Megmondotta azt véleményem szerint helyes is hogy nem közelről, hanem ]enn ha városunk illetékes távolról kell nézni. Minél ta-< volabbról nézzük — mondotta ?sj rendet — annál jobban kidomborodik? Hunyadvári Béla Jelenet az Yvette milliói című filmből Az „Yvette milliói" című német film arról szól miként lesz Yvette, ez a kis kalapos­nő egyik napról a másikra Düsseldorf legelőkelőbb höl­gye. A csillogás azonban csak tiszavirág életű. Yvette szél­hámosság áldozata lett. Mi­ként derül ki a szélhámosság és hova vezet Yvette útja? A „Graclela1’ című argentin film Buenos-Airesban játszó­dik. Graciela amikor hazaér­kezik, úgy gondol a nagyma­ma régi házára, amilyennek kislánykoraban látta, mielőtt szüleivel elköltözött onnan. Mit és kiket talál regi ottho­nában, hova .vezet útja Gra- clelának? Erről szól ez az ér­dekes argentin film. A filmkcdvelő pécsi közön­ség ezen a héten három új filmben is gyönyörködhet. Az „ök voltak az elsők“ cí- újabban a Nádor Szálló'előtti J™0 magyarul beszélő szovjet film a Nagy Októberi Forrada­lom Időszakának hős lfjúsá­út de érthetetlen, hogy tehergép-u. . .. .. . , , . o ... kocsiik is itt parkíroznak, nem ikc detérö1 ad hu kípct a f,,m’ azokról a feledhetetlen idők­ről, amikor megszületett és megtette első lépéseit a Leni­ni Komszomol. Hősei a péter- szervei rendeznék e parkírozó- \ » v^r' külváros lakói. A film az r-l z es első Komszomol-nemzedék har­cos napjairól beszél, felidézi a hősi tradíciókat, azokat a fia­talokat, akik ma is példaké­pei ifjúságunknak. Jelenet a Graclela című filmből a kompozíció. Barátunk nem ellenkezett,! csak szerényen hallgatott. De miután a tárlatvezető elbúcsú-! zott tőle, megjegyezte: ii — Valóban. Ezek a képek)» annál jobbak, minél távolabb-)» ról nézi őket az ember. Akkori . . „ , A színház- es Filmművészeti Fo­a legjobbak, amikor olyaniskolán nimoperatOr tanszék in-» messziről nézzük — hogy maridul az 1057/59-es tanévben, a ta-i nem Is látjuk! '[ 7ll^?ayl*m?tJgfi^k1Víe*inUt^-!! Jaúkfe Coogan, egykor világ- tározta, hogy filmet forgat sa­A látottak alapjan ez az enfhetnek — 25 éves korhatárral — J szerte ünnepelt gyermeksztár, ját életéről, mégpedig Chaplin | véleményem Is. J I J C1*rlj! Chaplin partnere, ma közreműködésével. (—ray) Jv« u. **, < már 42 esztendős. Most elha- j Molvány községnek régi vá-, •• gya voij; egy kultúrház. Most J már befejezéshez közeledik az Jackie Cooßttn önéletrajz-filmet készít jJ\^ itGPITlŰVe és hírei válaszolt: HMD i> Cl'rl s LIJ M <VTTVTTTVTVVYVTTTVTTTVVTVTVTVV»TTVVVWfWTVTVVVVTVV?VVVVVTVTVYVVVTYVVVTTWVVVVTVVT,VTTVTVTVTTTVTYTTVTTTTTTTVr V alamihor valami herceg-féléé volt ez az Alsószentmárton alatt meg­/ Megnyitják a kerthelyiségeket : 1 vendéglő kerthelyisége. A Ró­zsakertben minden vasárnap 4 délelőtt 10 órától sörzene lesz)» és este 10 óráig tart nyitva.1' Szerdán a Rózsukért, ked-j) den pedig a Tettye vendéglő f kerthelyisége tárt Hétköznapokon 1 Mit heil tudni !| a jégbiztosításról ? 5 A kötelező biztosítás már- ] [ ön-(! köt­hatnak kártérítést, akik kéntes jégkárbiztosítást nek. A jégkár elleni biztosítást az Állami Biztosító járási szék helyén lévő fiókjainál és az ^ Állami Biztosító községi meg­bízottjainál lehet megkötni, KOI- A jítást)» szék- »' húzódó kis puszta. Sáros, döcögős mel- lékúton lehet megközelíteni és bizony erre vajmi kevésszer vállalkoznak az emberek. Inkább elkerülik. Én is csak egyszer jártam itt, valamikor gyermek­koromban és amikor az elmúlt napok­ban a puszta nevét említettem.,csak néz­tek rám olyan arekifejezéssel, amely ezt mondja: — Jé, hát ilyen puszta is van a út­lápon.' Erről nem is tudtunk, pedig ba­ranyaiak vagyunk! Hát szóval elfelejtett, istenhátamögöt- ti emberek a livadapusztalak! Ezernyi Hogyan élnek? Hogyan szára­A Pécsi Vendéglátó Vállalat i tervbe vette, hogy május 18-án, <j szombaton megnyitja kerthe- ], lylsógeit a nagyközönség előtt.)» így többek között megnyílik)» koznak? Mennyire tájékozottak? Nem majd a Rózsakért, a Tettye 5 találok-e köztük olyant, mint annakide­jén Mohács-szigeten egyik tanyán egy öregasszonyt, aki azt kérdezte néhány évvel ezelőtt: ■ Mondja. Horthy még a király? — motoszkál az agyamban, mi­közben egyre közelebb érek a pusztá­hoz. Egy kanyar a keresztnél és máris ott vagyunk a falu szélén. Találgatjuk: az as erdő vajon a határ? Egy idősebb, szünnapot, f bajuszos bácsika jön felénk, akinek fel Rózsakért 5 is teszi sofőrünk a kérdést: — Milyen messze van ide a határ? délután 8 órától egészen éj- a — Talán disszidálni akarnak? — kérdi félig, a Tettye kerthelyisége é az öreg és szemében gúnyos, lenéző mo­pedig délután 5 órától éjjel fél { soly bujkál. Az öreg nem szól többet, f csak a szemével beszél. Ez a gúnyos, le­li-g tan y j) néző mosoly azt mondja: „Hát ilyen drága maguknak a haza? Maguk is biz­tosan elmondták cgypárszor: „Hazád­nak rendületlenül“. És Iám most elmen­nek! Menjenek csak, ha akarnak én maradok!" Szóval valami ilyent mondott ennek az idős bácsinak a szeme, aki itt őszült meg ezen a pusztán, talán még elus 31-ével megszűnt. Jégkár f m js született és neki olyan drága ez esetén csak azok a gazdák kap- f a föld, hogy még a nagy vándorlás ide­jén sem gondolt arra: el kellene menni. Pedig könnyű dolga lett volna, hisz alig párszáz méter a határ. És ez a gúnyos, lenéző mosoly mindaddig nem olvad le az arcáról, amíg meg nem magyarázzuk: mi járatban vagyunk. Az öreg elköszön és azt mondja: — Az már más, akkor nézzenek be az én házamba is, ha arra járnak. Kis házak egymás mellett. A palán­ták körül dolgozgató Mészáros István mindjárt meg is mondja: — Tizenhárom házszám van itt a pusztán. Soha életemben nem láttam ezt a negyvenévkörüli embert, most beszél­tem vele először, de olyan szívélyes, olyan barátságos, mintha már régi is­merősök lennénk. Itt még mindég olyan a helyzet, hogy az embersp-kár könyvet Írhatna a hagyományos magyar vendég­szeretetről, amit Llvada pusztán még mindig őriznek. Olyan ez a kis telepü­lés, mint egy nagy család, itt mindenki, mindenkiről mindent tud, Mészáros Ist­ván olyan pontosan felel a kérdésekre, mintha csak ennek a településnek a ta­nácselnöke lenne. Tanácselnök? Nem, hisz a puszta tanácstagja Egyházasha- rasztlban van, ott tanácstitkár. Az élelük iránt érdeklődöm. * — Megvagyunk. Dolgozgatunk. — És a szórakozás? — Hát az is megvan. Ha ráérünk, es­ténként összeülünk és beszélgetünk. El- politizálhatunk. A pusztára hat újság jár és öt rádió van, persze telepes, egye­lőre — teszi hozzá és Így folytatja — de r nekünk elsősorban a munka a szórako­zásunk. Az országgyűlésre tereljük a szót: — Mi is hallgattuk — mondja. — Jó dolog a begyűjtés eltörlése. A kormány most az országgyűlésen sok olyan dol­got megemlített, amit ha megvalósíta­nak, nagyon jó lesz. De az Ígéret szép szó, ha megadják, úgy jó — tartja a közmondás, és tartjuk ml Is. Eddig amit megigértejc, meg is adták, bitzunk abban, hogy a Jövőben is így lesz. Micsoda buta kérdések keringtek a fejemben odafelé menet! — állapítom meg magamban, mert látom, hogy nem olyan elmaradott, istenhátamögöttl em­berek laknak itt, mint amilyeneket én elképzeltem. Hiába a kultúra, a politika ma már a legtávolabbi helyekre ts eljut és ezentúl méglnkáhb eljut Livada pusz­tára. Tótföldre, Eperjes pusztára is. mert azt is elmondták ezek az emberek, hogy be akarják vezettetni a villanyt a i építkezés és hamarosan fellep Jaz ifjúság a beépített színpa­di dón. A falu csaknem vala- mennyi lakosa kivette részét az építkezésből. Ki fuvarozást vállalt és téglát, homokot szál­lított, ki segédmunkásként dol­gozott a kőműves mellett. így pusztára. Régi kívánságuk ez már, négy- i mintegy 22 ezer forintos társi,- öt éve járnak utána, de eddig még nem } dalmi munkát végeztek. A tég- sikerült. Most aztán úgy látszott, hogy i UH bontásból vették s hozzá sikerült, de megint elkeserítették őket. j még nyolcezret vásároltak, A A Déldunántúli Áramszolgáltató Válla- 4 többi költséget a községi tá­lat elkészítette először a tervet és azt }nács fedezte. Egy hónap múlva mondták. 160 ezer forintból kijön mind 4 már az új kultúrházban nézhe­ti három puszta villamosítása. A három } tik a filmet a félezer lakosú puszta lakói összedugták a fejüket, meg- 4 község parasztjai;' tanácskozták a dolgot és úgy határoztak, mivel a villamosításhoz a tanácsok is hozzájárulnak, ötvenezer forinttal, hát villamosítsanak. Igaz, hogy így is 110 ezer forint esik rájuk a teherből, de megcsinálják, mert a villanyra szükség van, mint egy falat kenyérre. _ f Aztán húsvét után újra kijöttek a Dél- 4 dunántúli Áramszolgáltató Vállalat em­berei új, most már konkrét tervet ké­szítettek és ez kerek 100 ezer forinttal volt több, mint az előző. Ezt már nem bírják, hisz ezt az összeget mintegy hat­van családnak kellene kifizetnie. Pedig a villany nagyon kellene, ők hajlandók is még akár 170 ezer forintot is fizetni, de 260 ezret sajnos nem tudnak, mégha olyan jól megy is a kertészkedés — mert itt általában 10 holdas gazdák vannak és nagyobb részük kertészke­déssel foglalkozik. Llvada pusztai emberek! Csalódtam bennük, mert bár távol a falvaktól, ma­gányosan élik az életüket, hepehupás, sáros útjaik vannak, de azért ők tesznek róla, hogy ne legyen belőlük istenháta- mögötti ember. Tegyünk meg mi is ér­tük mindent, hogy még többet tehesse­nek. Megérdemlik ők is, a gyermekeik is, akik esőben, sárban, hófúvásban ban­dukolnak a tótföldi iskolába, hogy ma­gukba szívják mindazt, amit apáik, sőt {járási Művelődési Otthonban­A szakkör tagjai a Május 1-i még ennél többet ts. Mert ha kicsik is, már annyit megtanultak: az idő halad, „,„Ä apáik haja dcresedlk és ők nem kezdA™1™é?? \ kész,tették els0 hetik ott az életet, ahol szüleik abba­hagyták. Nekik előrébb kell létmi, ha1 többel nem is, legalább egy lépéssel. * Somogy apátiban a Bú jócska bemutatására készülnek. Az iskolai csoport műsoros ünnep­séget rendez a gyermeknapra * Sósvertikén a Jávorfácska, valamint a Jánosi és Juliska c. mesejátékot mutatja be az Is­kolai csoport. A bevételből nyári kirándulást terveznek. . * Molványban rövidesen befe­jezik a művelődési otthon épí­tését. A községfejlesztési alap­ból kb. 30 000 Ft-ot fordítottak az építkezésre. A népművelési csoport szekrényt és székeket adott. * Szigetváron együttműködik a KISZ és a Művelődési Otthon. A KISZ-fiatalok megalakítot­ták a népi tánccsoportot, * Sellyén fotoszakkör alakult a felvételeiket. A KISZ-szervezet 26 taggal megalakult. Május ) 19-én részt vesznek a fiatalok ^ a járási asztalitenisz-versenyen. , , . , , „ *A 1 sellyei KTSZ társadalmi dm lépésüket segíti; erről nagy biztosi- é munkival (pi{Pl,Aiv;st készítatt tékot adott a legutóbbi orsrángyülés tör- é munka'al teke Pálját készített ténelmi Jelentőségű munkája, j éil iárásl művelődési otthon SZALA1 JÁNOS t udvarán, /Vem kétséges kormányunk min-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom