Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-16 / 113. szám

NAPLÓ 1951. MÄJTTS UL Amíg a határosatokból tettek születnek Munkaversenyre készülnek a técsi Bőrgyárban Jimwmwwummmwm­Sokszor hangoztatott tétel, hogy a párt nem vitaklub és nem fecsegő vénasszonyok testületé, hogy az eleven munka nem fulladhat az örök vitatkozás posványába. Magyarán: a határozat meghozatala előtt feltétlenül vitatkoznunk kell — hiszen e nélkül mit sem ér a pártdemokrácia —, de ha a határozat már el van fogad va, akkor gyerünk, nekigyür- kőzni, mert a lényeg, a végrehajtás következik. ü Pécsi Orvostudományi Egyetemen megszűnt a MEFESZ vei beszélgettek, Lajos László elvtársinak, az intéző bizottság elnökének a kezdeményezésé­re megtartották a szakszerve­zeti bizottság, üzemvezetőség stb.- bevonásával az értekez­letet. (Nem is egyet, hanem kettőt.) Javaslatok kerültek napvilágra, amelyekből Vaj­da József műszaki vezetőé bi­zonyult a legtetszetősebbnek; E szerint egyelőre csak a mű­helyek között indul verseny. A győztes műhely kollektívá­ja az igazgatói alapból jutal­mat kap. Nem pénzt, hanem díjtalan vacsorát, néhány po­hár sörrel vagy más itallal együtt, amit a Susogóban, a Békében, vagy a nekik tetsző helyen fogyaszthatnának el; (Már voltak ilyen műhelyi ju­talmazások. Még most is em­legetik a dolgozók!) Természe­tesen, más jutalmakat is kap­nának még. Megfelelően ré­szesülnének az évvégi nyere­ségből, aktatáskákat, irattartó tárcákat, pénztárcákat és más ajándékokat osztanának ki! A jutalmak összege, tárgya stb. még nincs teljesen eldöntve, állandóan vitatkoznak róla az ü. b. és az üzemvezetőség ber­keiben. Vajda József pedig a javaslatát rendszerezi és rész­letezi, hogy egészen pontos és tervszerű legyen. Május 15-én beszámolt róla a gyár „vezér­kara“ előtt, utána a műszaki vezetőkkel összefogva műhely- ről-műhelyre haladva „felmé­rik“, hogy hol miben tudna a legtöbbet segíteni a ver-1 seny. Ezután jöhetnek a vál- í lalások! } így állunk hát két héttel a i taggyűlés emlékezetes határo-5 zata után. A pártszervezet i csak elindította a folyamatot, 4 most már a szakszervezet ke- 4 zében van a szervezés, hiszen 4 az a verseny gazdája. Sum- 4 mázva: ez a két hét klassz!-i kus példája lehet annak, ho- # gyan lehet egy helyes határo-# zat jól megszervezett végre- # hajtásával a gyár túlnyomó-# részt pártonkívüliekből álló 4 egész „vezérkarát” megmoz­gatni. 11 A pártszervezet mindeme!- i1 lett határozatot hozott a párt-11 csoportok megalakítására is — már megtörtént —, s arra is, hogy a taggyűlések igazolatlan hiányzóitól meg kell kérdezni# a mulasztás okát. Ez utóbbit I1 nem hajtották időben végreJ1 Nemcsak az intéző bizottság'1 hibás ezért, hanem a taggyű-1 lés is, mert elfelejtette számon- <' kérni a saját határozatát. 1 Mégis, ez egy esettől- elte-' kintve megállapítható, hogy a* bőrgyári pártszervezet való-1, ban nem vitaklub, s nem a\ fecsegő vénasszonyok testüle- te. hanem az eleven munkai színhelye. Reméljük, hogy' ( most a pártszervezés dandár- > jának a lezárása után többet \ foglalkoznak mással is, s leg- \ közelebb több megvalósult (i határozatról írhatunk. ,( Magyar László # 16 * z- I» Több éyes hagyomány a pécsi Egyetem utcai általa- [ nos iskolában, hogy a nyol-, cadikos leányok mielőtt el-1 hagynák az iskola falait, j többnapos budapesti kirán­dulásra utaznak. Az Egye­tem utcai iskola, növendékei ugyanis már az első osztály­ban szorgalmasán takarékos- kodnak, csak azért, hogy a nyolcadikos leányoknak mi­nél több pénzük legyen. Ez az újfajta közösségi szellem azt eredményezte, hogy eb­ben az esztendőben több mint 33 000 forintot gyűjtöttek az iskola tanulói. A szép összeg birtokában már nyugodtan tervezhet a nyolcadik osztály. Három na­pot töltenek majd Budapes­ten. Eljutnak az Operába, a Nemzeti Színházba és a tárlatokat is megtekintik. Kedves élményt jelent az út­törő vasút, a földalatti és a fogaskerekű vasút is. Végül felkeresik a Vidám parkot, ahol szintén jól szórakoznak. Kívánjuk, hogy budapesti tartózkodásuk alatt minden elképzelésük és reményük valóra váljon. BALOGH JOLÁN sajtófelelős. A múlt év októberében meg­alakult MEFESZ1- decemberben és 1957. januárjában szerveze­tileg megszűnt, vezetői lemond­tak. Ezért 1957. januárban a Pécsi Orvostudományi Egyete­men is a párt segítségével szerveződött újjá a MEFESZ. vezetői kidolgozták a progra­mot, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az újjáalakult intéző bizottság legutóbbi ülésén az alábbi határozatban mondta ki megszűnését. „Az újjáalakult MEFESZ te­vékenysége megfelelt feladatá­nak. Először egyetemünkön si­került baloldali vezetés alatt álló szervezetet létrehozni, amely országosan is elősegítet­te a kibontakozást. A KISZ megalakulása új szakaszt jelentett az ifjúsági szervezetek életében. Megala­kulása előrevetette a fejlődés irányát, célját: a párt vezetése alatt álló, egységes ifjúsági szervezet létrehozását, amely támogatja a párt és a kormány politikáját, a szocializmus épí­tésében. A MEFESZ április 15-i, országos intéző bizottsági ülésének határozata is kimond­ja, hogy a MEFESZ-szerveze- tek fő feladata a MEFESZ-tag« ságot alkalmassá tenni a KISZ tagságra és támogatni a KISZ munkáját. Egyetemünk MEFESZ intéző bizottsági ülése elhatározta, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a MEFESZ műkö­dését megszünteti. A fentie* ken kívül a következők teszik ezt indokolttá: l. A MEFESZ programja lényegében azonos a KISZ programjával. Mind­két szervezet azonos célért, a szocializmus felépítéséért küzd. 2. A KISZ-nek az ifjúság kö­zött végzett munkája — poli­tikai érdekvédelmi, kulturális és sport tekintetében — ugyan­csak azonos a MEFESZ-ével. 3. Két ifjúsági szervezet meg­osztja a fiatalokat. 4. A ME- FESZ-tagság jelentős százaléka KISZ-tag. 5. A KISZ tekinté­lye, befolyása a hallgatók kö­zött megnőtt. • Ezért az intéző bizottság 1957. május 13-i ülésén a Pé­csi Orvostudományi Egyetem MEFESZ-szervezetének meg­szűnését kimondta. Intéző Bizottság.* Pécs közegészségügyéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bzottsága ZJjrendsxerű atomkeselés agydaganatok gyógyítására ügy hiányainak felszámolása részben már megtörtént, az egészségügyi osztály mégis 20 esetben kénytelen volt a mu­lasztókkal szemben eljárni. Igen sok gondot okozott az egészségügyi osztálynak a le­járt dátumú készételek (kon- zervek) ellenőrzése, illetve a romlott árucikkek megsemmi­sítése. A múltban előfordult ételmérgezések miatt az egész­ségügyi osztály szigorúan eljárt azokkal szemben, akik az egészségügyi rendszabályokat nem tartották be. Településegészségügyi szem­pontból az egészségügyi osz­tály fő feladatának tekintette a talajszennyeződés megakadá­lyozását, hogy a városi vízveze­téki víz ne szennyeződjék. Te­kintettel arra, hogy a Tettye vizében többször találtak coli bacilusokat, megállapították, hogy a Tettye vizének fokozot­tabb klórozására van szükség Az egészségügyi osztály ja­vaslatot tett arra, hogy a nem pormentes közutakat szenny- lúggal portalanítsák és a Jan- kovich-telepről helyezzék el az Állati Fehérje Feldolgozó Vál­lalat üzemét, mert az közegész­ségügyi szempontból igen kifo­gásolható. Kifogásolta az osz­tály az Előd utcában létesített mészhydráló üzem működését is, amely a lakóházaktól húsz méternyi távolságban települt és üzemeltetésekor finom mészporral szennyezi a kör­nyező házak lakásait. A munkásszállások ellenőr­zése során az egészségügyi osz­tály az észlelt hiányosságok kijavítása érdekében javasolta a végrehajtó bizottságnak: építsenek központi munkás­szállodákat, hogy ezzel meg­szüntessék a váro6 különböző pontjain levő meg nem felelő átmeneti szállásokat A végrehajtó bizottság lé­nyeges intézkedéseiket hozott és hoz a város közegészségügyi problémáinak megoldására. E történelmi nevezetességű, csaknem nyolcezer lakosú járási szék­hely az utóbbi években egyre jobban városi jelleget ölt. Nem idegen ez tőle, hiszen a történelem folyamán már egy­szer volt is város és csak később lett ismét község. Városias jellegét a beton­éi köves utcái kölcsönzik Szigetvárnak. A Fő utca és a Rákóczi út le az állo­másig lebetonozva, míg másik három utcáját kővel rakták ki. De ipari üzemei is a várost sejtetik az egyre fejlődő nagyközségben. így a világhírű szigetvári cipőgyár, mely év­A gyarmati rendszer végóráit éli. Tegnap Ghana (Aranypart) vivta ki függetlenségét, ma pe­dig már a megmaradt angol gyarmatok legnagyobbika, a 33 milliós Nigéria követel szabad­ságot. Ez a követelés azonban nem új. A második világhábo­rú után teljes erővel kibonta­kozott a felszabadulási mozga­lom. Az imperialisták ekkor is a régi, Jól bevált „oszijd meg és uralkodj“ módszerhez folya­modtak. Az 1946-ban kihirde­tett alkotmány három részre: északi-, keleti- és nyugati ke­rületekre osztja az országot. A gyarmatosítók mesterkedéseit megkönnyítette a több, mint tíz különféle nyelv és nemze­tiség. Legutoljára 1953-ban tár­gyaltak Nigéria önállóságáról, de az eredmény az lett, hogy az angol gyarmatügyi minisz­térium sakkhúzásaival még jobban felosztották az orszá­got. Kamerun külön kerület lett, az ország fővárosa pedig a közös szövetségi ellenőrzés alá került. így tehát az ország öt részre forgácsolódott. Szudán, Marokkó, Tunisz, majd legújabban Ghana önál­lósága egy kicsit kijózanította, az egymásnak uszított torzsai- * kodó politikai csoportokat, ke­rületeket és könnyen lehet, hogy a Nigéria jövőjéről má­jus 23-án Londonban kezdődő tanácskozásokon sikerül közös nevezőre jutni és követelni fogják, hogy 1959-ig egész Ni­gériának adjanak teljes önál­lóságot. Az persze természetes, hogy az angol gyarmatosítók min-} dent elkövetnek majd, hogy” ezt meghiúsítsák. Szeretnék, ha Nigéria megelégedne terü­leti önkormányzattal. Ha Nigériának sikerül ki­vívnia függetlenségét, az egy­kori hatalmas angol gyarmati birodalom 44 millióra zsugoro­dik. Minden bizonnyal ez sem # lesz hosszú életű, # ről évre elgyőnyőrködteti a külföldi piacot legszebb kreációival. A kis üzem már odafejlődött, hogy nagy társaihoz hasonlóan divatbemutatókat rendez. Szombaton Szigetvárott tekinthetik meg este 8 órától az 1958. évi tavaszt és nyári divatmodelleket, majd pedig jövő vasár­nap — május 26-án — Pécsett a SZOT- székházban lesz nagyszabású cipőbemu­tató. Azt azonban előre közlik a vásár­lókkal, hogy a bemutatott modelleket csak jövőre, az első félévben lehet majd megvásárolni. A konzervgyár készítményeit az or­szágban mindenütt árusítják. A hatal­mas szigetvári malom tavaly kapott új, szovjetmintájú gépeket. A járási kór­házban sebészet és szülészet működik. Van a községnek gépállomása — 1951- ben létesült — mozija, mely a Zrínyi ne­vet viseli és hetenként háromszor, pa­ráznán vedig kétszer vetít filmet. A gimnázium a volt Rezső-féle polgári- iskola helyén, létesült a felszabadulás után. Két óvodája is van a községnek. Az egyiket, a Zrínyi tér közelében ta­valy fejezték be és felszerelése a leg­korszerűbb. U) üzem is létesül hamarosan. A szi­getvári vágóhíd új épülete már évek óta kihasználatlanul állt. Most a község bér­letre átadta a Pécsi Szilcvlzipari Vál­lalatnak, mely szikvizüzemet létesít a vágóhíd helyén. A legújabb községfejlesztési tervek is amellett szólnak, hogy Szigetvár egyre jobban városias jelleget ölt. Már készül 50 pad. A lábak fehérek, az ülőke és a támlák bordók lesznek. A parkokban helyezik el az új padokat, de jut belőlük a Rákóczi utcára Is. A községi tanács folyosóján már el­helyezésre várnak az ezüstös színű hul- -'lékayüjtő ládák. Budapesti mintára készültek és megelőzik Pécs városát is. Uny tervezik, hogy a június elején kez- lődő „Tisztasági hónap" megnyitása al­kalmából helyezik el a község forgal­mas helyein. Azt is tervbevették, hogy a Zrínyi téren, az Oroszlán-szobor körül az eddig szabad területet is lebetonoz­zák, hogy igazi tér jelleget öltsön a szo­bor környéke. A Szoviet HSsSk emlékművét is helyrehozták, melyet „ismeretlen" tet­tesek megrongáltak. A községnek 15 000 forintba került az ellenforradalom gya­lázatos merénylete, de azóta már újra 'gi, monumentális szépségével hirdeti rAgi harcosok emléke mellett az új dl '*őségét. GALDONYI Mi is ezzel a gondolattal indultunk el a Pécsi Bőrgyár­ba. Azt szerettük volna tud­ni, hogy vajon mi történik a határozatok meghozatala után? Előre bocsátjuk, hogy a pártszervezet figyelmét rend­kívül lekötötte a tagfelvétel. Április 2-a óta hat taggyűlést tartottak (!), s negyven átiga­zolási és új belépési kérelmet tárgyaltak meg. Ezért nem lehetett megkívánni a kommu­nistáktól, hogy annyit foglal* kozzanak a gazdasági problé­mákkal és más politikai ter­mészetű kérdésekkel, mint amennyit szerettek volna. Mégis, amire tudtak, időt szán­tak. A legtöbbet talán a mun­kaversenyre. A dolgozók ugyanis egyre többet beszél­nek róla, sőt, május elsején már vállalás is született Her- ke István elvtáns csoportja ré­széről. Mostmár nem azon vi­tatkoznak az emberek, hogy legyen-e munkaverseny avagy nem, hanem azon, hogy mi­kor legyen és milyen is le­gyen. A pártszervezet feladata ilyen körülmények között egy­értelmű volt: meggyorsítani, s főleg hefyes irányba terelni ezt a folyamatot. Ha ugyanis mindent a hamarosan várható tömegesebb, spontán vállalá-« sokra bíznának, a verseny vak1 vágányra csúszhatna. Olyan1 felajánlások is születhetnének,1, amiből a gyárnak és a nép-j, gazdaságnak kevés haszna len-', r.e. Legalábbis megtörtént ez], néhány éve, amikor számos , mennyiségi emelésre törő ver- , seny zajlott le a minőség ká­rára. Ennek megismétlése túl­ságosan drága mulatság lenne' számunkra, hiszen borsos árat fizetünk a Dél-Amerikából és' máshonnan importált bő-< rökért! ( Ilyen körülmények között, fogott hozzá az Intéző bizottság, és a taggyűlés a munkaver-, seny előkészítéséhez. Rövid, vita után megszületett a tag-, gyűlés határozata is, amely, így szólt: a kommunista szak-, szervezeti aktívák és az inté-1 ző bizottság gondoskodjon ar-{ ról, hogy a határozat az üze-i mi bizottság tudomására jus-i sék. Az intéző bizottság és ai kommunista aktívák üljenek i össze a szakszervezeti bízott* i Sággal az üzemvezetőséggel ési a munkástanács vezetőségé- ( vei, s kutassák a verseny leg-l alkalmasabb formáit; < Mindez meg is történt. Har-l van cs Schneider elvtársak < az ü. b. pórtonkívüli elnöké-1 í i Pécs megyei jogú város ta­kácsának végrehajtó bizottsága | legutóbbi ülésén behatóan fog- lalkozott a város közegészség- ügyi problémáival. A tisztifő- 1 orvos által előterjesztett jelen- 'tésből kitűnik, hogy a városi tanács egészségügyi osztálya a 'Közegészségügyi - Járványügyi 'Állomással -karöltve, elsősor­ban az élelmiszerárusítással, ' forgalombahoza tálával, táro- ' lásával kapcsolatosan végzett 'egészségügyi vizsgálatokat. Az 'itt tapasztalt hiányosságokat részben sikerült megszüntetni. ' Laboratóriumi vizsgálatnak ve­tették alá az élelmiszert elő­állító és szállító üzemek ter­mékeit, Havonta mintegy 200 vizsgálatot végeztek el és en- 'nek során 30 esetben emeltek ikifogást az áruk ellen s ezeket i el is kobozták. , Ellenőrzést tartottak az üze- imi és egyéb konyháknál is. Itt (megállapították, hogy bár az i üzemi konyháknál az egészség­ták és valószínű, hogy idővel, általánosabb felhasználása is, lehetséges lesz. Egyelőre azon-, ban még túl kevés beteget ke-, zeítek így ahhoz, hogy ítéletet, mondjanak az eredményekről. A tudomány nagyerejű atom 1 fegyverrel harcol az agydaga- < natok ellen — mondta kedden i az AP tudósítójának a brook- haveni fiziológiai laboratórium : egyik munkatársa, aki kérte, • hogy nevét ne közöljék. Az új eljárás lényege az,\ hogy egy rádióaktív „ellensé- , get“ ültetnek a rosszindulatú , daganat kellős közepébe. , Bizonyos elemek, mint pél-, i dául a boron és a lithium, i nagymértékben vonzzák a neut-, i ronokat és igen erős kisugár- zást végeznek. A boront vagy úgynevezett „atomágyúval“ lő-} vík bele a daganatba, vagy a megbetegedett résznek vért \ ' szállító ereken keresztül ha- ' józtatják oda. Egy atomreak-\ ' torból ezután neutronsugarat 1 bocsátanak a boronra, amitől 'az nagymértékben rádióaktív-\ 1 vá válik. A beteg szövet sok- \ ' kai erősebben megérzi a su- ' gárzás hatását, mint a kömye- ' ző egészséges szövetek. ', Ezt az új technikát a tudós,i ’.szerint Brookhavenben több J» agydaganatos betegen .kipróbál j Szabad lesz Nigéria ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom