Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-16 / 113. szám

1951. MÁJUS 16. N APLÖ 8 Aláírták a magyar—lengyel gazdasági megállapodást Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlő távirata A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Az utóbbi napokiban negye- tagjain kívül jelen volt az ün- ségeik, keményített zsiradékok, táviratban üdvözölte a Svéd dik alkalommal került sor a népségén Adam Wilman, a finommechandkaá cikkék. autó- Kommunista Párt Központi külkereskedelmi minisztérium- Lengyel Népköztársaság buda- buszok, turbóegységék, vala- Bizottságát a párt megalaku ban ünnepélyes szerződés alá- pesti rendkívüli és meghatal- mint egyéb gépek szerepelnek, lásanak 40. évfordulója alkal- írására. Az Albániával, a Ju- mázott nagykövete is. Ezenkívül Lengyelország tele- mából, goszláviával és a Német De- A megállapodás értelmében viziós és rádió vevőkészüléke­makratilkus Köztársasággal a Lengyel Népköztársaság töb- két. motorkerékpárokat, ke- ., .. n,,i . történt megállapodások aláírá- bek között szenet, kokszot, rékpárokat, cipőket. vajat, VOíOSIIOl, tilli[|u0f!0 CS sa után szerdán este a lengyel horganyféleségéket, vegyianya- szalámit, rizst, bort és egyéb és a magyar tárgyaOófelék ül- gokat, tűzálló anyagokat, tex- árut vásárol Magyarországtól. ték körül a kerekasztalt, amely ti tárukat, személygépkocsikat, nél aláírták az 1957. évre szóló textilipari gépeket, exkavátoro árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Az erről szóló okmányokat magyar részről Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, a lengyel kormány nevében pedig Tadeusz Krop- czinski külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. A két ország kormánydelegációjának kát és egyéb gépéket szállít Magyarországra. A most aláírt megállapodás az előző évek­hez képest mintegy kétszer akkora értékű lengyel gépszál­A megállapodás aláírását a két ország kormánydelegációi között szívélyes, baráti légkör­ben, a kölcsönös megértés szel üdvözlő távirata az osztrák állam­szerződés aláírásának évfordulóján K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­. ,, ... , _ ., , nökségének elnöke a követ­lemében folytatott tárgyalások ke2- tóviratot totézte dr. h'tást jelent Magyarország szá- ... á ' eazdasási szüksée- mára. A Lengyelországba szál- Ket orszag gaMasagl szuKseg lítandó magyar áruk listájá­ban timföld, bauxit, olajféle­előzték meg. A szerződés mind- Adolf Schärfhez: A független és demokrati­lateit tekintetbe veszi és hoz­zájárul fejlődéséhez. Különös munkaügyi per a Szabad Európa Rádiónál A Magyar Távirati Iroda Ezek a személyi változások Ez már az amerikaiaknak berlini tudósítójának Műn- azonban nem oldották meg a is sok volt. Először is betil- chenből szerzett értesülései kérdést; A rádió kötelékébe tották az üzemi bizottság mű­szerint a bajor fővárosban kü- tartozó magyar „szerkesztők“ ködését és — minthogy at- lönös munkaügyi pert tárgyal- február első napjaiban házal- tói tartottak, hogy a munka­iak az elmúlt napokban. A más értekezletet tartottak, ügyi bíróság tárgyalása fényt munkaügyi bíróság előtt a amelyen határozatot fogadtak deríthet a Szabad Európa Rá- Szabad Európa Rádió magyar ei arról, hogy a „Szabad Eu- dió működésének eddig isme- niszternek osztályának tizenhárom volt rópa Rádió vagy amerikai po- rétién területeire is — gyoi- táviratot, alkalmazottja állt, aki a rá- li tikét folytat és az emigráns san megállapodást kötöttek a dió kötelékéből való el'bocsá- szerkesztőket egyszerűen csak nyugatnémet kormánnyal; A tását törvényellenesnek minő- fordítóknak alkalmazza, vagy megállapodás értelmében a sítette. pedig az amerikai szerkesz- Szabad Európa Rádió emigráns Az ügy előzményei néhány tőkkel egy szintre helyezik az munkatársainak a rádió kö- hónapra nyúlnak vissza^ emigráns szerkesztőket.“ Mint- telekéből való elbocsátása au­kus Ausztria visszaállításáról intézkedő államszerződés alá­írásának második évfordulója alkalmából kérem, Elnök Ur, fogadja a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnöksége és a magam nevében kifejezett sze- rencsekívánataimat, valamint az osztrák nép boldogulására és Ausztria felvirágzására vo­natkozó jókívánságaimat. Az évforduló alkalmából Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Raab osztrák kancellárnak, Gromi- ko szovjet külügyminiszter pedig Figl osztrák küiügymr küldött üdvözlő Idojárásjelentés Várható Időjárás csütörtökön estig: Főleg déli-délutáni felhő­képződés, több helyen, elsősor­A ^magyarországi eilenform- hogy azonban a Szabad Eu- tomatÖcüsan maga utácn vcmja Mérsékelt, időnként megélénkülő dalom bukása az elmúlt év rópa Rádiót az amerikaiak pén a nyugataémetorezági tertóz_ sz«. Meleg idő. novemberében zavart és vál- ze^ik» kezenfekivŐ, ^ bogy me­Várható legalacsonyabb hőmér­Ságot okozott a Szabad Euró- megSZŰnésé1 Äslbb Tappalf ^Llrslkle't6^: pa Rádiónál, mert a nyugat- felelobbnefc Szó nélkül fel- is. német közvélemény, de a vü- mondtak a lág közvéleménye is felhóboro- tizenhárom dással foglalt állást az uszító rádióállomás munkája ellen. Adenauer nyugatnémet kancellár annakidején a vi­har 1 e csend esítésére „vizsgá­latot“ rendelt el a rádió ellen evskorlatilaff azzal hízták Magyarország felé sugárzott barV gyakorlatilag “f?“* E vizsgálatot mefc hogy vegye fel a kap­csolatot a londoni magyar magyar osztály szerkesztőjének, természetesen elsősorban az értekezlet előkészítőinek. így a nemrégiben odahelyezett Ke­mény Györgyöt is felmentették állásától és Londonba küld­ték „tudósítónak”: Öt azon­törtökön 23—26 fok között; adásai miatt, azután „megnyugtató ered­ménnyel lezárták”. Kifelé nyu­galmat mutattak, bent a ra­donéi azonban folyt a kölcsö­nös vádaskodás, különösen pe­L. i szakították kapcsolatukat dig az a feletti vita, hogyan dolgozzék a Szabad Európa Rádió azután, hogy a magyar­emigrációval, különösen pedig a Londonban letelepedett írók­kal és diákokkal, akik az el­lenforradalom bukása óta meg­a Szabad Európa Rádióval. Bede István, az osztály nem­országi eseményekben betol- régiben kinevezett vezetője tött szerepével valamennyi né- azért nem esett bele a nagy pi demokratikus országban új- „tisztogatási hadműveletbe“, ból lejáratta magát mert éppen az Amerikai Egye­A rádió amerikai ural eb- sült Államokban tartózkodott ben a helyzetben a bűnbak- és teljes engedelmességet keresés módszeréhez fordul- ígért az amerikaiaknak, tak. _ Elbocsátották állásából A tizenhárom elbocsátott Gellért Andort, a magyar ősz- szerkesztő“ a müncheni mun­Megtagadta a katonai szolgálatot a ISémet Szövetségi Köztársaságban zom a népek közötti ellentétek fegyveres rendezése ellen” — mondotta Horst K., amikor arról próbálták meggyőzni, hogy háborúk mindig voltak és mindig lesznek. Horst K. az első „hivatalosan elismert katonai szolgálatot megtagadó fiatalember és most a katona: szolgálat helyett 21 hónapon keresztül munkaszolgálatot kell’ teljesítenie. A képen: Horst K. A fiatalember eze­ket mondotta a katonai ható­ságnak: „Sem a hadseregben, sem bármiféle pótszol gálatbarf A 19 éves düsseldórfi Horst nem vaRyok hajlandó szolga-' K. édesanyja és dr Bender latot teljesíteni. Az új háború ügyvéd kíséretében március előkészítése már egymagában 18-án a Graf Adolstrassei kör- bűn- mivel én nem aka- zet sorozóbizottság elé került. rok semmiféle bűnös cselek­Széljegyzet* Börtönrács és sajtószabadság Milyen a sajtószabadság értéke? Ezt a kérdést bon­colgatják az amerikai újságírók már 1870 óta, amikor az új köztársaság megalakítói a sajtószabadság ezen alap­elvét az ország alkotmányába foglalták. Sokan elgondol­koztak erről a börtönben. Börtönbe vetették őket, mert ragaszkodtak ahhoz a jogukhoz, hogy a való tényeket kö­zöljék, amelyeket gondosan összegyűjtöttek, tekintet nél­kül az országban uralkodó körök pénzügyi, vagy egyéb érdekeire. * A békés együttélés hívei és a hidegháború szervezői között fennálló konfliktus mostani eseménydús napjai­ban az Amerikai Egyesült Államok népe különösen áhítja a valóságot. Elsősorban tudni akarja, mi történik a való­ságban a szocialista világban. Azonban az USA külügy­minisztériuma arra törekszik, hogy az amerikai népnek előírja, mit szabad és mit nem szabad olvasnia, különb sen Kínáról. Vegyük csak azon három amerikai újságíró példáját, akik nemrégen látogattak Kínába. Elfogadták a kínai kor­mány meghívását, hogy Kínába látogassanak és kívánsá­guk szerint megtekinthessenek bármit és utazhassanak bárhová — más szóval, hogy tényeket állapítsanak meg az újságíró hivatás hagyományos szokásai szerint. Azonban Washington dühödten megtorló intézkedésekkel fenyegette meg ezeket az újságírókat. Csupán az a hatal­mas tiltakozó mozgalom, amelyben még a kommunista­ellenes irányzatú újságírók és kiadók is nagy számban résztvettek, akadályozta meg a kormányt abban, hogy a három újságírót visszatérésük után börtönre vettesse. Azonban további három amerikai újságírót sok évi börtönbüntetés fenyeget. Vajon mi a „vétkük’’? Csak az, hogy a sajtószabadság jogát felhasználva, igazat írtak Kínáról úgy, ahogy azt látták. Íme, az esetük: John William (Bill) Powell amerikai újságíró 1950-tól 1953-ig Sanghájban „China Weekly Re­view’’ címmel angolnyelvű hetilapot adott ki. A hetilapot atyjától, J. B. Powelltől vette át, aki a folyóiratot 40 évvel ezelőtt alapította. Az öreg J. B. Powell rettenthetetlen újságíró volt, akit igazmondó hírszolgáltatásáért a japá­nok a második világháború alatt letartóztattak és fogság­ban tartottak. A fogolytáborban rossz bánásmódban ré­szesítették, minek következtében mindkét lábát amputál­ni kellett. Fia, Bili, menye, Sylvia és a fiatal házaspár barátja, Julián Schuman a lap szerkesztését abban az időben vet­ték át, amikor a kínai nép történelmének új fejezetét irta. Ez a három amerikai újságíró közvetlen közelről ismeri tette USA-beli olvasóival az új Kína létrejöttét, minden szenvedésével és dicsőségével együtt. Ezután következett a koreai háború. A három újságíró ismét szorgalmasan gyűjtögette az anyagot^ és ismertette a lap hasábjain. Ez azonban nem volt ínyere a washingtoni uraknak, és ami­kor a három újságíró 1953-ban önszántából visszatért ha­zájába, az üldözések és megpróbáltatások kálváriája várt rájuk. Most mind a hárman a bírósági tárgyalást várják, amely rövidesen megkezdődik. A vád egy régi törvényre támaszkodik, amelyet még az első világháború hisztérikus időszakában szavaztak meg. Ha bűnösöknek ismerik el őket, életfogytiglani fegyhüzra is elítélhetök. Ha börtönre vetik őket azért, mert teljesítették a becsületes riporter kötelességét, velük együtt a börtön rácsai mögé kerül a sajtószabadság is. A sajtószabadság természetesen nem valami elvont dolog. Társadalmi jelentősége változik, miképpen szol­gálja az igazság, az emberi haladás és béke ügyét. Azzal, hogy Powelléktöl és Schumantól megvonják az ameri­kaiak alapvető jogát, a sajtószabadságot üldözik, a Kína és az USA népének barátságát és békés egymás mellett élését akarják megbontani^ Á Szovjet írók Szövetsége vezetőségének harmadik teljesülése A moszkvai Filmpalotában «tárd fejlődésének egyes kér- magnyílt a Szovjet írók Sző- déseiről“ című beszámoló sze­____tU L„ ___ lVnwu „ ._______ __________________ __>__^ r____o___________ vétségé vezetőségének hanma- repedi ah hoz a magát „forradalmi- üzem/ bizottságot is létrehoz- mást gyakoroltak a fiataléin- szeritenek, mivel nem vagyok üik teljes ülése. Az ülés napi- Az ülést K; Á; Fegyin nyi­nak“ nevező nyugaton ala- amelynek feladata lett bérré, aki megtagadta a ka- hajlandó résztvenni a háború rendjén „A szovjet irodalom tóttá meg. Bevezető beszédet kult bizottsághoz, amelynek vo]na ügyük támogatása.. tonai szolgálatot: „Tiltako- előkészítésében.“ az^SZKP XX. kongresszusa A. A. Szurkov mondott. A tagjai között van Király Béla tábornok, az el len forradalom m i —»wwww— egyik katonai vezére, Kétihlyr tály főszerkesztőjét és helyé- kaügyj bírósághoz fordult és A katonai hatóságok képvise- menyben résztvenni, megtaga­be Bede Istvánt, Magyaror- jogorvoslatot követelt, sőt az lője és Horst K. között négy- dom a katonai szolgálatot, szág egykori londoni követét amerikaiak legnagyobb 'meg- órás vita zajlott le, amelynek Nem büntethetnek engem az­nevezték ki. Bede közel áll rökönyödésére még valamiféle keretében lelkiismereti nyo- zal, hogy pótszolgálatra kény­Aima és sokan mások a ré­gebbi emigrációból, így pél­dául Nagy Ferenc volt minisz­terelnök. A bizottsághoz közelálló kö­rökből választották ki az ame­rikaiak a Szabad Európa ma­gyar osztályának politikai ve­zetőjét, Kemény György (sze­mélyében. Amerikai lap a Szovjetunió Legfelső Tánácsának üzenetéről Robb, a New York Worlc Telegram and Sím című lap tudósítója amiatt panaszko­dik, hogy a Legfelső Tanács­nak az amerikai kongresszus­hoz és az angol parlamenthez intézett üzenpte folytán az Egyesült Államok „újabb fon­tos fordulót vesztett el a Szov jetunióval szemben az embe riség barátságáért és megér téséért vívott csatában.“ Az Egyesült Államok — Ír­ja — megengedte a Szovjet­uniónak, hogy „újabb nagy győzelmet arasson jelen béke offenzívájában;:. Ismét Oros ország tett olyan lépést, amel kétségkívül messzemenő ha tással lesz Ázsia, Afrika és Közép-Kelet semleges és min­denféle kötelezettségtől men tes országaira/" Tde-wziás otms&tyépvakók uzátnáca 40 millió vak el a földön, akik szá- mára örök titok marad, a szivárvány, akik éppen olyan sötétül látják Mona Lisát, ahogy a balatoni napfelkelte ezer színváltozata is egyszínben: a mindent eltakaró, mindent elrejtő kapzsi feke­tébe szűkül. Es ha már látni nem lát­hatnak, legalább. hallhassanak, olvas­hassanak arról, hogy milyen szép ez a föld, hogy milyen gazdag, színes, látvá­nyos azoknak az élete, akik látnak. Ezért alkotta meg a múlt század ele­jén Braille, a vak francia tanító a vak- írást. Lényege az, hogy pontok emelked­nek ki a papirosból, és különféle cso­portosítások adják a különféle betű és távjeleket. Braille onnét vette az ötletet, hogy az 1700-as évek elején a spanyol­francia háború idején Barbierre fran­cia kapitány ilymódon küldött éjszakai üzenetet katonáinak. Az éjjeli támadás­nál az üzenet elolvasásakor ugyanis nem lehetett világosságot gyújtani. Az ötletes francia mégis talált módot, hogy parancsát továbbíthassa. Klein bécsi professzor fejlesztette to­vább a vakok írási módját. A latin írás betűit használta fel és nála már nem pontok kombinációja egy-egy jel, hanem felveszik a pontokból kialakítva rendes betűformájukat. S a vak a papírlapon kiemelkedő, pontokból álló betűket ta­pintja — így olvas. Mindezek a módszerek azonban igen nehézkesek, avultak. Hiszen külön nyomda kell, amely ezeket a könyveket elkészíti. Egy-egy füzet hatalmas terje­delmű. öt kilót nyomhat például egy Jókai-regénut Tüdősök, mérnökök már hosszú évek óta kísérleteznek tökéletesebb, megfele­lőbb módszer kialakításán. Hallottunk az angolok viUamoskönyveiről. Ismeretes aztán Zworykin érdekes és modem ta­lálmánya, amely az érzékelt betűt hang­gá alakítja át. Ez a készülék azonban igen költségesnek bizonyult. Bombaként hatott a világ szakembe­reinek körében az a hir, hogy egy ma­gyar tudós, a Műszaki Egyetem fizikai intézetének adjunktusa, Zelenka László olcsó és egészen korszerű olvasógépet talált fel. Az új készülék Könnyedén és fárad­ság nélkül kezelhető, elkészítése egy­szerű, karbantartása könnyű, legfőkép­pen pedig mindenféle jel, betű és szám érzékelésére alkalmas. Tehát ezzel a készülékkel akár latin, cirill, görög vagy zsidó betűk is olvashatók. A találmány ötletét egyszerű gondo­lattársítás adta. Miért ne bonthatná fel egy fotocella elektromos árammá azo­kat a „képeket”, amelyeket a könyvben vagy újságban egymásután sorakozó be­tűk adnak, s aztán miért ve alakíthatná át ismét betűkké. Semmi akadálya sincs — bizonyították be az első kísér- letek. És most már végső befejezéséhez közeledik annak a modem és olcsó, cso­dálatos találmánynak a kivitelezése, amelynek segítségével a 10 ezer ma­gyarországi és a föld 40 millió vakja akármilyen szöveget elolvashat. A készülék két főrészből áll. Az egyik a könyv sorain vezetendő olvasófej, a másik dobozba épített szerkezet, mely­nek egy levélbélyeg nagyságú felületére furatos lemezt helyeztek el. És mialatt a vak ember a 100 gramm súlyra terve­zett, töltőtollnál vastagabb olvasófejet húzza végig a sorokon, másik keze a furatos lemezen érzékeli annak a betű­nek vagy jelnek az alakját, amely az említett olvasófej parányi nyílása előtt van. Az olvasógép teljesen a televízió el­vén alapszik. A „rendes“ újságból vagy könyvből az olvasófejjel érintett betű­ket elemeire bontja. Ez igen gyorsan történik. Az elemeket aszerint, hogy sö­tét vagy világos részről van-e szó, a ké­szülék elektromosan kiértékeli. A kiér­tékelés eredményeként a furatos lemez­ből tűk emelkednek ki. Mégpedig ott, ahol a sötét elem, a sötét betűrész van. A kiemelkedő tűk összességükben ala­kítják ki a betű, vagy a szám alakját. Nos ennyi a találmány. így leírva nem ts hat olyan csodálatosnak. Szinte azt mondja az ember, hogy is lehet, hogy nekem nem jutott eszembe. De éppen ebben van nagyszerűsége és páratlan volta. Hiszen egyszerű és olcsó, azonfe­lül öljfan ajándék a világ 40 millió vak­jának, amit mi látók agyunkkal talán fel sem tudunk mérni. Éppen ezért se­gítsék hozzá az illetékes magyar szer­vek — és falán elsősorban az Egészség- ügyi Minisztérium — ezt a kiváló ma­gyar tudóst, hogy ha előbb nem is, de a brüsszeli világkiállításra elküldhesse nagyszerű találmányát: a televíziós ol- vasógépet, beszámoló megemlíti a szov­jet író magasrendű hivatását, mely megköveteli, hogy ha­tékonyan beavatkozzék a tár­sadalom életébe. Ennek a be- vatkozásnak célja felismerni művészi formában az egész társadalom és egyes emberek létében feltárni a kommuniz­musért folytatott alkotó harc olyamatában születő újat, ami leküzdi a társadalom fej­ődésének akadályait; A soknyelvű szovjet iroda- om-ban a korszerű téma fog­alja el a vezető helyet; A legutóbbi idők irodalmá­nak jellemző vonása, hogy az rók fokozottabb figyelmet ordítanak az egyszerű szov­jet ember ábrázolására; Az rók igyekeznek bemutatni a nép életének minden olda­lág A beszámoló ezzel egyidejű­leg számos olyan művet fel­sorol. amely az élet élesebb megnyilvánulásait írja le, ko­moly eszmei hibákat tartalmaz és művészi szempontból gyen­ge. Az irodalom minden pozi­tívum ellenére még elmarad az élettől, Á beszámoló után vita in­dult. Az ülésen jelen volt D. T. Sepilov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének pót­tagja éa az SZKP Központi Bi­zottságának titkárai

Next

/
Oldalképek
Tartalom