Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-16 / 113. szám
világ p .öletArjai egyesüljetek! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957. MÄJ. 16 1 »H»»MW»M«mwm»>«iM»iimww«ww«HwwiiMWf«mmiu«m»i»Mii»iwMm«m' Mai szamiinkban: Megszűnt a MEFESZ az orvostudományi egyetemen Itütfciös (nuttUatyyi fiéi a Szabad tuAÁpa rádiónál Jégtörés hanghullámokkal Televíziós olvasókészülék vakok számára Harcos múlt — szép jövő Háromnegyed századdal ezelőtt a pécsi szénmedencében már közel háromezer bányászt foglalkoztatott a Duna- gözhajózási Társaság. A DGT ekkor már kezében tartotta a pécsvidéki bányatelkek döntő többségét, s mint a legnagyobb kapitalista bányaüzem, egymás után falta fel versenytársait. Az osztrák nagytőkések miután megszerezték a hatalmas értékű pécskömyéki szénvagyont, csak egyetlen dologgal törődtek: a profit növelésével. A három bányakerület, a pécsbányai, a szabolcsi és a vasast kerületek bányászait igyekeztek a lehető legnagyobb mértékben kiszipolyozni. A DGT bányászai az 1880-as években olyan körülmények között, olyan kevés bérért dolgoztak, s olyan embertelen bánásmódban volt részük, hogy az lényegében álig különbözött a rabszolgaságtól. „Jellemző például — írja Babies András a Pécsvidéki Kőszénbányászat Történetében —, hogy az 1880-as és ' 1890-es években, amikor a Mecsek gazdag szőlőültevényeit a filokszéra tönkretette, a kenyémélkülivé vált szőlőmunkások inkább kivándoroltak, de nem mentek le a bányába.” A századfordulót megelőző évtizedben a pécsi bányászok helyzete egyre rosszabbá vált. Egy részük ekkor már érezte, hogy az egyre fokozódó kizsákmányolás ellen küzdenie, harcolnia kell. Az elégedetlenség, a kapitalisták iránti gyűlölet parazsát segített . lánggá szítani az Arbeiter-WocHen-Chrorük, a szociáldemokrata Általános Munkásegylet lapja, melyben Forray Iván, pécsi járási főszolgabíró 1882. május 20-i jelentése szerint a „legvörösebb színben írt cikkeid’ jelentek meg s nagy hatást gyakoroltak „a félig nevelt, tudálékos, de magát korunkban nagy szereplésre hivatott munkásnépre”. Az embertelen elnyomás s részben már s szocialista eszmék térhódításának következtében követelték azután a pécsi bányászok 1882. április 3-án a DGT-tól, hogy emelje a bérüket. A követelést a vállalat, a veszteségére hivatkozva, természetesen visszautasította. Az elutasításba azonban a pécsi bányászok már nem nyugodtak bele. Másfél hónap múlva, 1882. május 15-én a délutános műszak kezdetekor kitört az első sztrájk, 2300 bányász, a vállalat munkásai 85 százalékának részvételével. A pécsi bányászok első általános gazdasági és politikai célokért folyó sztrájkja mindössze három napig, május 18-ig tartott, mert az osztrák nagytőkések érdekeit védő honvédség és csendőrség — mint ezt követően még oly sokszor — kardlappal és puskatussal verte szét a munkásokat. A nagyobb darab kenyeret követelő bányászok tíézetőit bebörtönözték, 180 bányászt pedig családostól együtt a szó szoros értelmében az utcára raktak, még az üzemi lakásból is kikergették. A szabadság, az emberi élet utáni vágyat eltiporni azonban nem tudták sem akikor, sem a későbbi évtizedek alatt. A pécsi bányászok felismerték, hogy a kapitalisták a dolgozó nép ellenségei, vérük szipolyozói, akiket csak eltiporni lehet, de barátkozni velük soha. Felismerték, hogy ebben a harcban milyen hatalmas fegyvert jelent számukra a sztrájk és éltek is vele. Az első 1882-es általános sztrájkot 1944-ig sok-sok sztrájk követte, melyek egy része győzelemmel, egy része kudarccal végződött a munkások számára, de minden esetben gyengítette a kapitalisták uralmát. A DGT urai mindent el is követtek, hogy megfosszák a pécsi bányászokat ettől a fegyverüktől, vagy legalább megfélemlítsék őket, hogy ne merjenek élni vele. Még a gyilkosságtól sem riadtak vissza. 1937. február 24-én a Csertetőn a csendőrök meggyilkolták Keller Jánost, Hegedűs Mihályt és Fejtig Imrét. Mindhárman a munkásosztály ügyéért, a szabadságért áldozták életüket. És nem hiába. A szovjet hadsereg 1945-ben elűzte az osztrák nagytőkéseket is. A pécsi bányászok életének új fejezete kezdődött ekkor. A felszabadulás óta eltelt 12 év alatt a pécsi bányászok is hazánk legmegbecsültebb állampolgárai lettek. Megbecsülésüknek ezernyi jelét — bármennyire igyekeztek — még az ellenforradalmárok sem tudták be- feketíteni. Bármennyire gyalázták is a málicsottók, a dobrovicsok a népi demokráciát, az öntudatos, a kapitalistákkal folytatott harcban edzett pécsi bányászokat nem tudták megtéveszteni. Ha eleinte kevesen is, de később egyre többen szálltak szembe a sztrájkra uszító ellen- forradalmárokkal, azokkal, akik a munkásosztály fegyverét a munkásosztály ellen akarták fordítani, s megakadályozták, hogy a dobrovicsok vízzel árasszák el bányájukat. S amikor sikerült visszaszorítani, felszámolni az ellenforradalmárokat, egyre nagyobb akarattal, lelkesedéssel küzdöttek a széntermelés régi rendjének visszaállításáért. A pécsi bányászok azóta is hónapról hónapra javuló eredményeket érnek el. Termelési tervüket jelenleg is túlteljesítik, ez évben már 8433 tonna szenet adtak terven felül és igyekeznek a termelési költségeket is minél alacsonyabbra szorítani. Munkájukhoz nagy serkentést adott, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány orvosolva jogos sérelmüket, rendezte a bányász-béreket és a 10 ezer bányászlakás felépítésével — melyből Pécsett és környékén 577 készül — igyekszik a lakásgondokat megoldani. A pécsi bányászok ma már világosan látják, hogy csak úgy lehetnek méltóak a 75 év előtti első s az utána következő bányászsztrájkok hőseinek, Keller János, Hegedűs Mihály, Fejtig Imre példájához, ha minden cselekedetük a bányászok, a munkások, a magyar dolgozó nép érdekeit szolgálja. Ez ma egyet jelent a szocializmus építéséért, az ellenforradalmi maradványok felszámolásáért folytatott harccal. A pécsi bányászok ennek tudatában fogadták meg a minap, amikor a komlói bányászok versenyfelhívásához csatlakoztak, hogy a második negyedévi termelési tervüket 4500 tonna szénnel túlteljesítik, hogy az első negyedévhez viszonyítva 15 százalékkal csökkentik a szén önköltségét, hogy fokozzák kokszszéntermelésüket, csökkentik a balesetek számát, mert má ez a fel- emelkedés, a jólét félé vezető út. 1 szocialista versenoos—a doioozüH ómené Mágocs felhívására versenybe lépnek a gépállomások Az ellenforradalom szele megcsapta a megye gépállomásait is. Ez megmutatkozott abban, hogy meglazult a munkafegyelem, kevesebb gondot fordítottak az álló- és fogyóeszközökre, elhanyagolták, nem egyszer pocsékolták ezeket. Ennek megszüntetésére a má- gocsi gépállomás dolgozói elhatározták, hogy versenyre hívják a megye valamennyi gépállomását. Versenyfelhívásukban kijelentették: június 20-ra befejezik a gépjavítást — amely az elmúlt évekhez viszonyítva, elég döcögősen halad — mégpedig úgy, hogy mire elérkezik a nagy munka ideje, gépeik kifogástalan minőségben álljanak a terme- őszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére. Június 20-ra megszilárdítják a munkafegyelmet és elérik azt, hogy a gépállomás dolgozói úgy vigyázzanak az álló- és fogyóeszközökre, mintha a sajátjuk lenne. A mágocsá gépállomás e nagyjelentőségű versenyfelhívásához eddig két gépállomás: a sely- ’yei és az ócsárdi csatlakozott de remélik, hogy a kiváló minőségben, határidőre elvégzendő gépjavítást, az anyagpocsékolás megszüntetését, a munkafegyelem megszilárdítását valamennyi gépállomás a ma> gáévá teszi és így nemes versengés indulhat meg mindezek megvalósításáért, no meg a megyei igazgatóság kitűzött díjáért is, amely természetesen az elsőket illeti meg. Á vasutasok sem akarnak lemaradni Igaz, hogy ebben is jóval megelőztek 'bennünket bányászaink, de éppen ez késztetett bennünket arra, hogy ne legyünk gátja a munkának. A verseny eredményeként termelt többlet-szén, kő és egyéb anyagok nem várhatnak sokáig szállításra. Ezért határoztuk el, hogy mi ■«■■■•■■•■•■•■■■•■■■•■■■■■■•«•■••a Követeljük a nukleáris fegyverek eltiltását és a lefegyverzést! A Belügyminisztérium Rendőrkapitányságának Nőtanácsa a Budai II., a szigeti, a siklósi, kerületi nőtanácsok nőgyűléseiken csatlakoztak a pécsbányatelepi és meszes- telepi asszonyok felhívásához, amellyel egyetértenek és ennek nyomán kezdik meg a feladatok elvégzését * Hosszú szünet után, május 14-én délelőtt 9 órakor a járási tanács épületében ismét összejöttek a siklósi járás harcos asszonyai, hogy megbeszéljék a nőmunka beindításával kapcsolatos feladatokat, a gyermeknap és pedagógusnap előkészítését. A nőgyűlés résztvevőinek túlnyomó többsége régi harcosa a nőmozgalomnak. Schantzl Antalné megyei nőtitkár ismertette az asszonyok előtt álló feladatokat, amelyet vita követett. A nőmunka újbóli beindításán felül az ifjúság nevelését, anyagi és erkölcsi segítségét az asz- szonyok problémáinak elintézését tartották a legfontosabbnak. Ezenkívül igen sok, az asszonyokat érintő problémákat tárgyaltak meg. A nőgyűlésen Schantzl elvtársnő felolvasta a pécsbányatelepi és meszestelepi asszonyok felhívását, amelyhez lelkesen csatlakoztak. Hazatérve azonnal hozzákezdenek az aláírások gyűjtéséhez, hogy a falu lakossága is kifejezhesse aláírásán keresztül, hogy hűséges harcosa a béketábomak. r()éeii C,tinnefii is, ismét munkaversenyt kezdünk. Természetesen nem formá- lis, erőltetett munkaversenyre gondolunk, hanem olyanra, amely a legjobban megfelel a jobb munkamenet és a dolgozók érdekeinek. Azt akarjuk, hogy a versenyt, most már valóban a dolgozók indítsák el. Csatlakoztak már Komló, Pécs, Dombóvár, Nagykanizsa állomások dolgozói, a dombóvári osztószertár, a pécsi fű* tőház és még több. más munkahely beosztottjai. A munkaverseny nálunk most főleg az anyagtakarékosságra, az önköltség csökkentésére, a termelékenység növelésére irányul. A komlói állomás dolgozói például a kocsibeállítási idő csökkentését, a személy- és tehervonatok menetrendszerinti indítását és a kocsisérülési forintérték csökkentését tűzték ki célul. Május elsején megindult az igazgatóságok egymásközti ver senye is, melyben a forgalmi, vontatási és kereskedelmi szolgálat vesz részt. Várnai László, tudósító Máriagyiídön Pécsett júniusban. ismét megrendezik az immár hagyományossá vált Pécsi Ünnepi Hetek-et. Az ünnepi hetek alkalmával gazdag és sokrétű kulturális szórakozás várja az érdeklődőket. A népművelési terület csaknem valamennyi ága munkája legjavával járul hozzá az ünnepi hetek színvonalas műsorához. A Janus Pannonius Múzeumban a népi faragóművészet legszebb alkotásaiból kiállítást rendeznek. Mintegy 12 öntevékeny üzemi és iskolai kórus a Liszt Ferenc- teremben mutatja be műsorát. A városi táncegyüttes a szabadtéri színpadon önálló est keretében szórakoztatja majd a népitáncokat kedvelő közönséget. A zenekedvelők is megtalálják majd szórakozásukat. A Pécsi Nemzeti Színházban Kodály-es- tet és Beethoven- estet rendeznek. Az operakedvelők is megtalálják számításukat: az Állami Operaház Kodály: Háry János című daljátékával ' kedveskedik, amelyet a szabadtéri színpadon mutatnak be. A Pécsi Ünnepi Hetek végleges műsora rövidesen elkészül és előreláthatóan még számos meglepetéssel, színvonalas műsorral bővül. sok lesz a bor, szedik a cukorborsót A máriagyűdi gazdák elsősorban szőlő- és bortermeléssel foglalkoznak. A hegyek déli oldalán minőségileg kifogástalan borok teremnék nagy mennyiségben, a hegy aljában pedig cukorborsó zöldéll minden félé. Idén 230 holdat vetettek el cukorborsóval, s eddig már 30 mázsa hüvelyt szedték le róla. Az árut a siklósi járási földművesszövetkezetek kirendeltsége veszi át, s egyrészüket külföldre exportálja. A szőlő is gazdag termést ígér. Olyan termésre számítanak, amilyen még nem volt, mert a tőkéken már most 16— 18 fürt szőlőt számolnak. A gyűdi hegyek jégtől és fagyási ól is megvédik a termést. Látogatás Mohács üzemeiken ú Egy gyár, hétszáz gyártmány A Mohácsi Gépgyárnak nem is Mohácson lenne a helye. Inkább valahol az ország közepén. Igaz, hogy ha végigmegy az ember az udvaron, a műhelyekben és a minitaratotár- ban, méltán gondolhatja, hogy az ország kellős közepébe került. Mert ez a kis gyár összeköttetésben van az ország csaknem valamennyi nagy gyárával. A Prés és Ko- vácsoltárugyámak lendkerekeket gyárt, a győri vagongyárnak és a Gábor Áron Gépgyárnak ismét mást. Körülbelül hétszáz-féle gyártmány kerül ki innét évente. Az épülő vízkivételi mű részére például darut készítenek, a pénzügyőrök számára fjedig pontont a Dunára, de van rendelésük a farostlemezgyártól is, a Pécsi Bőrgyártól is, és Bcremenriről is. ■ A rengeteg egyedi rendelés mellett most azonban hamarosan sorozatban is gyártanak «épeket. Isaz, hogy nem gép- óriásokat. hanem csak bádogosipari kézi gépeket, dehát azok .is csak gépek, Egy permetezőgép és egy körvágó olló prototípusát készítették el és küldték fel Budapestre. A körvágó- ollóra már érkezett is nagyobb megrendelés. A gyár másik nagyobb vállalkozása: szénaprések átalakítása. A szénapréselés eddig nem tartozott a "könnyű munkák közé. Két embernek alaposan kellett markolnia a prés rúdjait, ha tényleg préselni akarták a szénát. Az átalakítás után azonban már egy ember is könnyűszerrel préselhet a gépekkel kőkemény bálákat. A nehézkes rudas szerkezet helyett ugyanis áttételes kerékmeghajtású présszerkezetet építenek a régi gépekbe; Jól dolgozik a kis gyár. Ennek bizonyításaképpen talán az is elegendő, hogy az első negyedévet nyereséggel zárták. 6000 méter selyem- szövet naponta A selyemgyárban tiszta selymet szőnek a zakatoló gépek. Áprilisban megindult már az alsó terem termelése is, amely addig az árvízkárok miatt esett ki a termelésből, így a gyár már teljes kapacitással dolgozik. A napi termelés hatezer méter valódi selyemszövet; Százhúsz új munkás is dolgozik a gyárban. Száz szövő- tanuló és húsz csévélőtanuló. Az új munkások természetesen még nem érik el a régiek teljesítményét. Ezzel is magyarázható, hogy az első negyedévben a gyár árukiszállítási tervét pár ezer méter híján nem tudta teljesítem. Ebben a hónapban azonban már teljesítik a tervet s—> mondják a selyemgyáriak — annál inkább, mert isimét megindult a munkaverseny, az pedig igen serkentőleg hat főleg a fiatal munkásokra, és remélik, hogy az eredmény a legyártott méterekben i6 megmutatkozik majd. Júliusban kezdik a farostlemezgyár szerelését farostlemezgyár építkezésén százötvenen dolgoznak jelenleg. A ‘—fóházak építése van a legelőrehaladottabb állapotban. Júliusban már meg is a transzformátorok szereléséti A kazánház tetőszerkezetének a beemeléséhez is hamarosan hozzákezdenek, úgy, hogy a nyár végére már ott is munkához láthassanak a szerelők. A lapképző csarnokban jelenleg a géplapok készítésén és a belső vakolása r..unkákon dolgoznak a kőművesek. Jövő héten egy újabb nagy, százszor húsz méteres csarnok építését kezdik meg. Ebben a csarnokban lesz majd a faaprító üzem elhelyezve. A húsz méter magas anyagé.őkészítő torony alapozása is csaknem teljesen kész már. Még ebben az évben felépül a torony is teljes magasságában; A következő évben kezdik meg a kazánház mellé az ötven méteres kémény építését’ és egy sor más munkát. A gyárhoz ugyanis dunai kikötő, vasúti rakodó, út és kis- .vasúthálózat is tartozik majd, ami összeköti majd egm.. ássál az üzemrészeket és a több hoidnyi kiterjedésű fateret. Az építkezés első üteme 1958 végére fejeződik be. Akkor a gyár első részlegei megkezdik a termelést, az építők pedig továbbfolytatják a gyártelep bővítését, líz épületet valóinak lie In 9 iimali városrészen Nemsokára állványköntösbe burkolóznak a nyugati városrész házai, és vakolat kerül a nyers téglafalakra. Az első épület körül már áll is a csillogó fémállvány, napokon belül pedig ismét megszállják a kőművesek, hogy most már tényleg az utolsó simításokat is elvégezzék. Milyen színűek lesznek az épületek? Fehér, sárga és piros színű nemesvakolat kerül a falakra a tervek szerint. Az idén azonban csak fehér és sárga színű vakolást tudnak elvégezni, mert a piros színnel baj van. Egyelőre még hiány van pirosszínű nemesivakolatfeól. A vakolathiány és szakmunkás- hiány az oka annak is. hogy ez évben mindössze csak tíz épület vakolását tudja a kivitelező vállalat elvégezni.
