Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-10 / 108. szám

VTLÄO PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! BUMANTULI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. MÁJUS 10. «iMiminir tHwrmiHWMimmimwwHmtwnmHiiHWHntoHHWT** A lottó e heti nyerőszámai: 5 27 45 46 48 ■iintamintminiimHNimmiioitmHmNmmuiii meoRezdOdöii az Brszaooyflies ói üldsszaHa As országgyűlés üj ülésszaka csütörtökön délelőtt meg­kezdte ülésezését. Néhány perccel tíz ára után a képviselők tapsai közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, s a kormány tagjai: Apró Antal, Piszka Béla, dr. Dole schall Frigyes, Dögéi Imre, Horváth Imre, Kállai Gyula, Kossá István, Marosán György, dr. Mün- nich Ferenc, Révész Géza. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A 1<ar- zatokat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor elnöki megnyitója — Országgyűlésünk mai ülé­se történelmi jelentőségű ese­mények után kezdi meg mun­káját — mondotta többek kö­zött. — Beszélt a fegyveres el­lenforradalom támadásáról, melyet félévvel ezelőtt az ame­rikai imperialisták által pén­zelt nemzetközi' reakció a hazai ellenforradalmi elemekkel szö­vetségben robbantott ki — A párt és állami életünk­ben az elmúlt években elköve­tett hibákat — hangoztatta — népünk belső ellenségei, a Nagy Imre—Losonczy-csoport felnagyították, demagóg mó­don tárgyalták, támadták a párt- és állami szervezeteket és ezzel elősegítették, hogy az ellenforradalmi erők felsora­kozzanak, s rohamra indulja­nak népköztársaságunk meg­döntésére. 1956. júliusa után minden lehetőségünk megvolt ahhoz, hogy a hibákat fokoza­tosan kijavítsuk. Ez a cél le­begett a képviselők előtt az or­szággyűlés múlt évi ülésén: Ezért hóztunk létre tíz állandó bizottságot — Ejt az Országgyűlést a dolgozó magyar nép a legde­mokratikusabb választójog • alápíán- .választotta. Igazi.nép­képviselet, ajnelynek 298 tag­ja között 127 munkás, 97 pa­raszt, s 74 értelmiségi. De nincsenek köztünk tőkések, bankárok és nagybirtokosok. Éppen ezért akarták ezt a nép­képviseletet Mindszentyék, Eszterházyék feloszlatni és he­lyébe a tucatszámra alakult reakciós, fasiszta pártok veze­tőiből, e á különböző forradal­mi tanácsokban vezetőszerepet játszó ellenforradalmárokból nemzetgyűlést létrehozni. Ve­lük nemcsak egyet értett, ha­nem intézkedéseivel mindezt elő is segítette a Nagy Imre— Losonezy áruló-csoport — Azokban a novembereleji napokban, amikor úgy látszott, hogy minden elveszett, s a sö­tétség éjszakája borul a ma­gyar népre, felragyogott az örömhír, hogy Kádár János elvtárs vezetésével megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek kérésére a Szovjetunió testvéri segítséget nyújtott a magyar népnek, a munkás-paraszt állam, a nem­zeti függetlenség, az elért szo­cialista vívmányok megvédése érdekében. (Hosszantartó, nagy taps.) Ebben a harcban a nem­zetközi proletárforradalom, s a nemzetközi reakciós erők üt­köztek meg egymással, veresé­get szenvedett a reakció, győ­zött a proletárintemacionaliz- mus hatalmas ereje.- (Nagy taps.) Köszönet és hála a szovjet nép hős fiainak, köszönet a szovjet nép vezetőinek, a mi drága, igazi barátainknak, kö­szönet a testvéri népi demokra­tikus országoknak, a világ kommunista pártjainak, a nemzetközi munkásmozgalom­nak, a felbecsülhetetlen segít­ségért. Az elmúlt fél esztendő szá­mos fényes bizonysággal szol­gált arra, hogy a magyar mun­kások és parasztok, a néphez hű értelmiségiek a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével készek fegyverrel is meg­védelmezni a néphatalmat Az ellenforradalom fegyveres le­verésére folytatott harcokban népünk legjobb fiai a Szovjet­unió hős katonáival együtt a legdrágábbat, életüket áldoz­ták a néphatalom védelméért, örök dicsőség övezze mind- annyiuk emlékét. Az országgyűlés egy perces néma felállással adózott a hő­sök emlékének. Rónai Sándor javaslatára ezután az országgyűlés elhatá­rozta, hogy üdvözlő táviratot küld a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége jelenleg ülésező Legfelső Tanácsának; A távirat szövege a követ­kező; a Szovjetunió Legfelső Tanácsának „Kedves Elvtársak, bará­taink! A Magyar Népköztár­saság országgyűlése az egész dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletét küldi a Szovjet , Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelső Tanácsának. Ezúton is forró köszönetét mondunk a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak, a Szovjetunió kormányá­nak, az egész szovjet népnek azért az önzetlen, testvéri se­gítségért, amelyet az ellenfor­radalom leküzdésében, szocia­lista vívmányaink megőrzésé­ben, szabadságunk és függet­lenségünk megvédésében nyúj­tott. övezze örök hála és dicső­ség az ellenforradalmi bandák elleni harcokban életüket és vérüket áldozó szovjet hősö­ket. Az Önök népeinek hősies helytállása, politikai és gazda­sági támogatása találkozott ezekben a sorsdöntő napokban népünk liegjobbjainak akara­tával és lehetővé tette, hogy a magyar országgyűlés ezek­ben a napokban szocialista or­szágépítő munkánk kérdéseiről tanácskozzék* Egész dolgozó népünk örömmel üdvözli és teljes erejével , támogatja a Szovjetunió kormányának új kezdeményezését, amely a vi­lág békéjének biztosítására, a leszerelésre, az atom- és bid- rogénfegyver betiltására, a különböző társadalmi rendsze­rek békés egymás mellett élé­sére irányul. Szilárdan hisszük, hogy a szocialista iábor országaival egységben folytatott harcunk elnyeri a világ valamennyi jó­akaratai népének elismerését és támogatását. Eltökélt szán­dékunk, hogy hűek maradunk a proletárnemzetköziség ma­gasztos eszméjéhez, fokozottan mélyítjük népeink testvéri ba­rátságát, erősítjük a szocia­lista országok egységét és ha­zánkban is diadalra visszük a szocializmus ügyét. Ebben a szellemben kívánunk Önök­nek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának sikerekben gazdag munkát. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése.** Az országgyűlés egyhangú- gét s egyetértett annak el kül­tag elfogadta a távirat szőve- désével; Dobi István elvtárs besséde Ezután Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. A népköztársaság alkotmá­nyénak rendelkezései értelmé­ben jelentést kell tennem az Elnöki Tanácsnak az onszág- gyű’és 1958. évi augusztus 3- án berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről — kezd­te beszédét, majd arról szólt, hogy az ellenforradalom alatt is sikerült fenntartani a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak, az országgyűlés szüne­telése idején működő leg­magasabb államhatalmi szervünknek a működését, a jogfolytonosságot. Hangsúlyozta, hogy ami ebben •z országban október 23* óta Ibrtémt, olya» események so- fcxaata, amelyekről m ha hű­munkásai és harcosai vagyunk a szocializmus új vi­lágának — minél többet kell beszélgetnünk, tanácskoznunk, vitatkoznunk, hogy okuljunk a tapasztalatokból. Meggyőződésem, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetőiben megvan a tisz­tánlátás és az elhatározott­ság, hogy a múlt évek sike­reinek és tévedéseinek ta­nulságait levonják és kiala­kítják azt a politikát, amely hazánkban a szocializmus egészséges ütemű építésének, dolgozó népünk felemelke­désének érdeme szerint való nyugodt boldogulásának po­litikája lesz. Meggyőződésemben azokra a tapasztalatokra támaszkodom, amelyeket november 4. óta a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetőivel való együtt- munkálkodás során szereztem. Október elolt megkezdték a hibák kijavítását A Magyar Dolgozók Párt­jában már 1956. októbere előtt jelentős lépések történtek a korábbi hibák jóvátétele, a szocialista demokratizálódás meggyorsítása érdekében, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az országgyűlés au­gusztusa ülésszaka után a párt­ba indult egészséges kezdemé­nyezések értelmében végezte munkáját A tanácsüléseken mind gyakrabban hangzottak el értékes, alkotó célú javas­latok. Október 29-re összehív­tuk az országgyűlést, erre az ülésszakra azonban az ellen- forradalmi események követ­keztében már nem kerülhetett sor­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány jogköré­ben eljárva választotta meg október 24-én Nagy Imrét mi­niszterelnökké. Október 25-én • megválasztotta a 24 tagú mi­niszter-tanácsot. egy miniszter- elnökkel, három elnökhelyet­tessel és egy államminiszter­rel. Később még két állammi­nisztert választottunk meg. Már akkor látni lehetett, hogy a kormány vezetői szűkebb körben szeretnék intézni az országos ügyeket, arra törek­szenek, hogy a határozatho­zatalokban megkerüljék a tényleges kormányt. Mi történt az Országházban ? Dobi István ezután az Or­szágházban lezajlott ellenfor­radalmi eseményeket ismertet­te. • Mikor Nagy Imre átvette a miniszterelnökséget, ennek az országnak hadserege, rendőr­sége és államvédelme volt — mondotta többek között. — Nagy Imre minden módon ki­fejezésre juttatta; hogy sem­mi közösséget nem vállal az államvédelem katonáival, akikről pedig jói tudta, hogy munkás- és parasztfiúk, soro­zott katonák. . Intézkedéseivel szétverte a hadsereget és a rendőrséget, Először maga is kérte a szov­jet csapatok segítségét, ezután kérte a csapatok visszavonását Budapest területéről- A tűz­szünet! paranccsal pedig meg­próbálta lefegyverezm azokat, akik a népi államért harcoltak az ellenforradalmárok ellen, valójában kiszolgáltatta ezeket az embereket a lázadók gyil­kos bosszújának. Nagy Imre nem a hadsereget akarta talp­raállítani, hanem az elleníor* radalmároknál keresett maga- mögé fegyveres erőt. Itt a par­lamentben Dudás Józseffel ta­nácskozott az ország jövőjéről, az ellenforradalmi bandák ve­zetői között keresett és talált honvédelmi minisztert. Hogy Maiéternek nem a népi hata­lom fennmaradásáért dobogott a szive, hanem valami egészen másért, abban Nagy Imrének és barátainak nem igen lehe­tett kétségük. De ha mégÍ6 lett volna, minden kételyüket eloszlathatta, amikor Maiéter Pál az egyik minisztertanácsi ülésen megkérdezte; ninas-e kifogás ellene, ha ő a szovjet csapatok mozdulatairól és el­helyezkedéséről szerzett érte­süléseit átadja az angol kato­nai attasénak. Megmondtam akkor Malé­te mek. ha ő ezt kérdezi, akkor már át is adta az értesüléseit a nyugatiaknak.. Eire a meg­jegyzésemre ő nem felelt A szovjet csapatok akkor zárták körül Budapestet, amikor Nagy Imréék az utcán kibon­takozott fehérterror ellen Ká­dár János ismételten hangoz­tatott kérésére egyetlen szót sem szóltak; egyetlen intézke­dést nem tettek. És idebent a parlamentben már csak a vak nem láthat­ta, hogy a kormány jobbfelé rohan és a vezetők egymást próbálják túllicitálni a reak­ciónak adott engedmények­ben­A szovjet csapatok szeren­csénkre itt voltak Budapest környékén és az országban. Es amikor Kádár János látta, hogy a Nagy Imre-kormánytól semmit sem lehet remélni az ellenforradaiom, a gyilkos ié- hér-terror letörésére, néhány hűséges politikai barátjával át tudott jutni a szovjet csapa­tokhoz, segítségüket kérte nem magának, hanem a magyar népi demokráciáinak, a magyar népnek. Ezért van most Ma­gyarországon népi hatalom, s az is marad. (Hosszantartó, lelkes taps.) Nem volt garancia arra, hogy a koalíciós kormány szocialista politikát folytasson Dobi István ezután a több­pártrendszer kérdésével foglal­kozott. Szocializmust többpártrend- > szerben is lehet építeni, erre van példa. De ez csak ott lehetséges, ahol a többpárt­rendszert — ha megvan — a szocializmus építésének szándékával tartják fenn. vagy — ha nincs meg — ez­zel a szándékkal fognak hoz­zá a pártok szervezéséhez. Nagy Imréék esetében sem az egyikről, sem a másikról nem volt szó, de nem is ke­restek ilyen biztosítékokat. Egy este határozatot hoztak, hogy visszatérnek a többpártrend­szerhez. olyképpen, hogy kis­gazdapártiak, kommunisták, szociáldemokraták és paraszt­pártiak vegyenek részt á kor­mányban. Arra senki sem for­dított figyelmet, hogy a pár­tok felélesztéséből zűrzavar tá­mad és nem gondoskodtak ga­ranciáról, hogy a koalíciós kor­mány ne kapitalista, hanem szocialista politikát folytas­son: Amikor láttam, hogy külön­böző hivatalos iratokból, ame­lyekben a „népköztársaság“ meghatározás előfordul, az ál­lamminiszterek szorgalmasan kihúzogatják a .nép“ szót és marad egyszerűen a „köztár­saság" — világos volt előttem, hogy amelyik kormány ilyen egy­szerűen elintézni véli Ma­gyarország államformáját, annak nem igen fájhat a fe­je a szocializmus miatt Ezután arról szólott, hogy mi történt a pártokban és, hogy számuk hogyan szaporodott két nap alatt két tucatra. Sok volt e karrierista, s a szervez- kedők között nem tudom há­nyán gondoltak a szocializmus­ra, voltak-e egyáltalán ilyenék közöttük. A húszféle új pártról nem sokat tudok — mondotta. — A • szociáldemokratákról van valami mondanivalóm, helye­sebben nem is az enyém, ha­nem Kéthly Annáé. (Derült­ség.) Mielőtt külföldre utazott volna, egyik barátommal hosz- szasan elbeszélgetett itt az Or­szágházban. Megdöbbentően be szélt a városban tomboló fe­hérterrorról és a fékevesztett embervadászatTól. Kéthly An­nának szavait idézem; szemét­dombnak . nevezte újjáalakult pártját és élete szerencsétlen­ségének mondotta, hogy erre a szemétdombra kell felülnie elnöknek. (Derültség.) A kormány fokozatosan jobbra tolódott Ezután beszélt a Nagy Imre- kormány ’ jóbbratolódásáról. Nagy Imre körül kialakult egy szűkebb kör, amely akkor in­nen a parlamentből igen nagy szolgálatot tett az ellenforra­dalomnak. Ez a Nagy Imre-féle kör a minisztertanácsban fokról- fokra haladt a szov jetellcnes- ségben. Jelentkezett a jobbratolódás a katonák dolgában. Az ellenfor­radalmi vezető katonák nyu­gati kapcsolatai világosan fel­ismerhetők voltak és később érezni lehetett valami katonai diktatúra előkészítését, amely­nek alighanem Maiéter lett volna a vezetője. Azonban no­vember 4-e megakadályozta a katonai diktatúrát^ Jelentkezett a jobrratolódás abban, ahogyan a kormány kezelte a pártokat. A legkép telemet* pártalaku­lások bejelentését elfogadták, tud másul vették. De különöß figyelmet szenteltek a Mind- szenty körüli mozgolódások­nak. Mindszewty a budai vár­ban lévő prfmáai palotából tisztelgő látogatásra készült ide az Országházba. C6ak amikor üzentek neki, hogy ne jöjjön, mert a kor­mány emberei hozzámennek tisztelgő látogatásra, akkor egyszerre kezdte magát me­gint valami első zászlós úrnak érezni és ettől kezdve úgy is viselkedett. Három napig nagy püspökjórás volt itt az Ország­házban és végül a prímás rá­dióbeszédében már annak a nagyúmak a gőgjével beszélt, aki elevenek ég holtak felett ítélkezik, s a földet minden­esetre visszakövetelte az urak­nak. Arról sem érdekte­len megemlékezni, hogy a november 4-re virradó éj­szaka Nagy Imre áthozatta Mindszentyt Budáról a parla­mentbe és ha a prímás emlék­iratainak hinni lehet, ő aján­lotta neki, hogy menjen az amerikai követségre; A Szovjetuniótól és a többi szocialista barátunktól való eltávolodás politikájának fontos lépése volt Magyaror­szág semlegességének kinyi­latkoztatása. A következő, döntően fontos szovjetellenes lépés az a javas­lat volt. hogy Magyarország az ENSZ-től kérje semlegessé­ge biztosítását és lépjen ki a vaTsói egyezményből. Jelen vol tam a kabinet ülésén és meg­próbáltam kifejteni, hogy ne­künk semmi szükségünk nincs ENSZ biztosítékokra. Mi szö- szövetségesei vagyunk a Szov­jetuniónak, tagjai vagyunk a varsói egyezménynek, amely többoldalú védelmi szerződés. Többé nem hívtak és nem vettem részt a kabinet megbe* (Folytatás a 2. oldalon J j

Next

/
Oldalképek
Tartalom