Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-10 / 108. szám
2 NAPLÓ mr mates 1«. megkezdődött az országgyűlés űj ülésszaka (Folytatás az I. oldalról.) szélesein. Az Országház tele volt ismeretlen emberekkel, civilekkel és katonákkal. Ismételten hallottam hírét, hogy valakinek az volt a véleménye, engem félre kell állítani, meg kell tőlem szabadulni. A november 4-re virradó éjszaka helépett hozzám egy őrnagy. Régi horthysta őrnagy volt, az ellenforradalmi hapokban töb- bedmagával ott teljesített szolgálatot a maga régi egyenruhájában. .„Maga jöjjön velünk“ — mondta és én velük mentem. Rónai Sándor éppen nálam volt. öt is mellém szólították és lekísértek minket az északi szárny egyik alagsori szobájába. Mielőtt kiderülhetett volna, hogy tulajdonképpen miért kísértek le oda, megjelentek a szovjet csapatok. Nagy Imre már elment a jugoszláv követségre barátaival együtt. Az Országházban végétért az ellenforradalom. (Nagy taps.) Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszterré, Czottner Sándort nehézipari miniszterré, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszterré, Incze Jenőt külkereskedelmi miniszterré, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszterré, Kovács Imrét élei Több képviselő lemondott A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépésével űj lapot nyitottunk Magyarország történetében Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Nagy Imre és kormányánál. működése veszélyeztette a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjét, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa november 4-én Nagy Imre kormányától megvonta bizalmát és felmentette a kormányt.' Ezt követően alkotmányos jogkörében eljárva, miniszterelnökké választotta Kádár Jánost (Hosszantartó taps.), elnökhelyettessé dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjaivá Marosán Györgyöt, Horváth Imrét, Kossá Istvánt, Apró Antalt, Dögéi Imrét és Rónai Sándort. (Taps.) A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépésével és alkotmányos úton történt kinevezésével bátran elmond hatjuk, új lapot nyitottunk Magyarország történetében. Kádár Jánosnak volt bátorsága, elszántsága és tisztánlátása a cselekvéshez. Szovjet csaSzünet után Rónai Sándor megemlékezett az országgyűlés két halottjáról, Szentivá- nyi Lajos és Guba Mihály képviselőkről. Az elnök ezután bejelentette az országgyűlésnek, hogy képviselői mandátumukról a következő képviselők mondtak le: Andlcs Erzsébet, Acs Lajos, Bata István, Bozsik József, Dénes István, Erdey- Gruz Tibor, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Kovács István, Kónya Lajos, Környei József, Lukács György, Madarász Ferenc, Piros László, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Vajdai Lajosné és Vas Zoltán. Vannak továbbá olyan lemondott képviselők, — folytatta Rónai Sándor — akik az ellenforradalmi események kel kapcsolatban olyan politikai és erkölcsi magatartást tanúsítottak, hogy ügyükben az összeférhetetlenségi bizottságnak kellett volna vizsgálatot folytatni és az országgyűlés elé javaslatot terjeszteni, ök azonban maguk is érezték, hogy cselekményük és magatartásuk következtében méltatlanokká váltak a nép bizalmára, ezért lemondtak képviselői mandátumukról. Ezek a következők: Kiss Imre, Kopácsy Sándor, Inklovics Mária, Elek János, Földvári Rudolf, Márton András, Süveges Dániel és Szigeti Attila. A megüresedett képviselői helyekre a következő pótképviselőket hívtam be: a Baranya megyei választókerületből Sziveri Kálmánt, a Borsod megyei választókerületből Csergő Jánost, a Bács Kiskun megyei választókerületből Orosz Józsefnét, Szelekczi Imrét, a Fejér megyei választókerületből Kovács Gy. Pálnét, a Győr megyei választókerületből Kalmár Pálnét, Varga Jenönét, Zierhut Antalt, Ökrös Illést, a Hajdú megyei választókerületből Kiss Jánost, Nagy Istvánt, a Heves megyei választókerületből Mucsi Sándort, a Komárom megyei választókerületből Musitz Józsefet, a Pest megyei választókerületből Becseics Lyubomirt, a Somogy megyei választókerületből Füstös Jánost, a Szabolcs —Szátmár megyei választókerületből Kovács Sándort, a Szolnok megyei választókerületből Szabari Istvánt. Győri Gyulát, a Vas megyei választókerületből Giczi Feren- czet, a Veszprém megyei választókerületből Bakos Istvánt. Hegyi Jánosnét, a budapesti választókerületből Horváth Ká rolyt, Varga Istvánt, Schumeth Jánost, Petrovics Jánosnét. Balogh Lajost. Dóra Jánost, Van- kó Gyulát, Vári Mártonnét. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság javaslata dap’án az országgyűlés egyhangúlag megállapította Miklós Árpád képviselő összeférhetetlenségét és országgyűlési képviselői megbízatásától megfosztotta. Az országgyűlés • napirendje Ezután az országgyűlés elnöke bejelentette, .hogy az igazságügyminiszter „Az 1953. évi május hó 17. napján megválasztott országgyűlés megbízatásának meghosszabításá- ról”, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig „A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról” szóló törvényjavaslatot nyújtott be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Rónái Sándor ezután a következő javaslatot tette az ülésszak tárgysorozatára: "I A Minisztertanács eln»- -*-• kének beszámolója és annak megvitatása; O „Az 1953. évi május hó 17. napján megválasztott országgyűlés megbízatásának meghosszabbításáról” szóló törvényjavaslat megtárgyalása; O „A Magyar Népköztár- saság alkotmányának módosításáról” szóló törvény- javaslat tárgyalása; A A Népköztársaság Elnó- ki Tanácsában és az országgyűlés bizottságaiban megüresedett tagsági helyek h«fől- tése. Az Elnöki Tanács új tagjai Az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatát elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsában a képviselői lemondások folytán öt tagsági hely megüresedett. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a megüresedett tagsági helyek betöltésére javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. A javaslatot Pesta László 'jegyző olvasta fel: „A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett tagsági helyekre Kiss Károly, Olt Károly, Péter János, Reszegi Ferenc és, Szó- bek András országgyűlési Képviselőket válassza meg. — Budapest, 1957. május 6-án”. Az országgyűlés Kiss Károly, Olt Károly, Péter János. Reszegi Ferenc és Szobek András képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tágjává megválasztotta. Kádár János elvtárs beszéde Az országgyűlés ezután egyhangúan jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanács beszámolójában, s a beterjesztett jelentésében foglaltakat, egyben megerősítette Kádár Jánosnak, a minisztertanács elnökévé, Münnich Ferencnek, a minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgynek, államminiszterré, Apró Antalnak iparügyi miniszterré, Horváth Imrének külügyminiszterré, Biszku Bélának belügyminiszterré, Révész Gézának honvédelmi miniszterré, Kossá Istvánnak pénzügyminiszterré, Dögéi Imrének földművelésügyi miniszterré. Kállai Gyulának művelődésügyi miniszterré, dr. Doleschall Frigyesnek egészségügyi miniszterré, valamint dr. Szénási Gézának legfőbb ügyésszé választását az Elnöki Tanács által. Rónát Sándor ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 23. §-ának (2) bekezdése alapján javaslatot terjesztett az országgyűlés elé a minisztertanács kiegészítésére. Az Elnöki Tanács javaslatára az országgyűlés Apró Antalt iparügyi miniszteri, Kossá Istvánt pénzügyminiszteri tiszte alól felmentette, egyben Apró Antalt a minisztertanács elnök- helyettesévé, Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszterré választotta meg. Javaslatára Antos Istvánt pénzügyminiszterré, Nezvál Ferencet igazságügyminiszterré, Szünet után Kádár János, a Minisztertanács elnöke tartotta meg beszámolóját. — Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! A magyar nép békés, szocialista alkotómunkáját megszakító ellenforradalmi támadás sötét és vészterhes napjai után immár békésebb, normális körülmények között mutatkozik be az országgyűlésnek a forradalmi munkás-paraszt kormány- — mondotta bevezetőben többek között Népünk szocializmushoz hű tömegeinek harca és munkája eredményeként, továbbá a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista tábor, a Szovjetunió testvéri segítségének eredményeként elmondható, hogy ma már túlvagyunk a legnagyobb nehézségeken. A , kormány számot kíván adni az országgyűlésnek tevékenységéről és azokról a körülményekről, amelyek között munkáját megkezdte és végezte. Az 1956 október 23-án kitört ellenforradalom meg akarta dpntenl a Magyar Népköztársaság törvényes állami rendjét, társadalmi rendjét, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb rendszerét, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. A forradalmi munkás-paraszt kormányt az ellenforradalom elleni harc múlhatatlan és halaszthatatlan történelmi szükségszerűsége hívta életre. Azok az emberek, akik a tényeket nem ismerik, vagy képtelenek az események lényegét megérteni és mindazok, akiknek érdeke fűződik ahhoz — megkísérelték, s részben még ma is megkísérlik vitatni a hazánkban kitört fegyveres felkelés ellenforradalmi jellegét. De a tények ereje megtöri a ködösítés minden kísérletét. A rémtetteket nem lehet véletlen kilengéseknek nevezni FELEMELTÉK néhány mezőgazdasági gépes szeráru, vendéglátóipari és luxuscikk árát Az ellenforradalom súlyos károkat okozott népgazdaságunknak. A forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi intézkedései jelentősen hozzájárultak a gazdasági helyzet konszolidálásához, az életszínvonal emelkedéséhez. Egyes áruféleségekben azonban a fogyasztást nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Ezért a kormány bizonyos árucikkek fogyasztói árának emelését határozta el. Ez az intézkedés az árucikkeknek csak egy szűk körére terjed ki. Továbbra is változat'an, országosan egységes szilárd állami árakon történik az árusítás az élelmiszeripari termékekben, a ruházati cikkekben, a háztartási vegyi-, vas- és edényárukban, a legtöbb. kulturális szükségletet kiépítő cikkben. Nem változik pé’dául az ára a kenyérnek, húsfé'éknek, zsírnak, lisztnek, cukornak, szöveteknek, kész ruháknak cipőknek, szappannak, mosószereknek, tüze'őanya,goknak, játékoknak, könyveknek, gyógyszereknek, stb. Az áremelés a mezőgazdasági gépekre, és szerárukra, az építőanyagokra, a motorkerékpárra, és kerékpárra, a mosógépekre és varrógépekre, valamint egyes fényképezőgépekre és néhány luxuscikkre terjed ki. Intézkedéseket hozott a kormány a vendéglátóipari árak bizonyosmérvű emelésére. Emelkedik a bor, sör, a vermuth, pezsgő, és az eszpresszó fogyasztói ára. Emelték az idegenforgalmi szállodák szobadíját. A vendóglátóipari egységekben ezentúl asztali fogyasztás esetén ülő fogyasztási dijat, illetve zenés ár helyett zeneszolgáltatási felárat számítanak fel. Ezzel egyidejűleg néhány éttermet és cukrászdát osz- tályonfelülivé minősítettek, megfelelően magasabb ülőfogyasztási díjjal. Az áreme’és néhány egészségtelen aránytalanságot is megszüntet. Több cikknél, amelyek termelése jelenleg veszteséges, az új árak kedvezően ösztönzik s termelés emelkedését. Ezzé1 csökkenni fog a hiánycikkek száma is. Ezek az intézkedések hozzá; járulnak a spekuláció letörésé' hez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának megteremtéséhez ,a forint vásárlóerejének további megszilárdulásához (MTI) Kádár János elvtárs a továbbiak során részletesen beszélt az ellenforradalmi terror állati kegyetlenségeiről, amelynek számos hazafi esett áldozatul. Megemlítette, hogy november 4-re virradó éjszaka .csák Budapesten 1 400, az egész országban hozzávetőlegesen mintegy háromezer olyan megkínzott hazafi volt az ellenforradalmár banditák kezében, akiknek kivégzését november 4-re, 5-re és 6-ára tervezték. — Aki a rémtetteket „véletlen kilengéseknek” nevezi, az a legjobb esetben nem tudja miről beszél, vagy az ellenforradalmat akarja mentesíteni, szörnyű, népellenes bűneitől, vagy a legrosszabb esetben saját, nem egészen tiszta lelkiismerete kényszeríti őt erre. Ha van jóhiszemű ember a világon, akinek még kétsége van az októberi magyarországi események ellenforradalmi jellegét illetően, az vessen csak egy pillantást a felkelés zászlóvivőire és harcosaira és aíkkor minden kétsége eloszlik. Beszélt Kádár elvtárs Mindszenty, Nagy Ferenc, Dévényi Nagy Lajos nyilas újságíró, Meskó Zoltán, gróf Eszter- házy Pál, gróf Takách-Tolvay József és más közismerten nép- ellenes hazaáruló, háborús és egyéb bűnökért bebörtönzött és októberben kiszabadult személyekről, akik az első pillanatban aktívan felléptek az ellenforradalom mellett. Az ellenforrada'om támadót' a politika porondján, a politi ka eszközével is. Abban már politika volt, hogy az ellenforradalom fegyveres erejét min*, legfontosabb célokra, a pár1 épületeire, intézményeire, funkcionáriusaira és_ tagjaira irányította, hogy elsősorban a pártot akarta — intézményei és hű tagjai megsemmisítésével — fizikailag is elpusztítani. Nagy csapásokat mértek a pártra, mocskolták, gyaláz- ták, rombolták. Agyúval lőtték szét székhazait, gyilkolták városon és falun legjobb fiait, de nem tudták elpusztítani, — a párt él és napról- napra erősödik! (Hosszantartó, ütemes taps.) És ahogy annak történnie kellett, a talpraállt párt vezetésével és sugárzó erejének segítségével talpraálltak, tömörültek a szocializmus ügyéhez hű magyar dolgozó tömegek és a rátámadó ellenséget lerázva él és napról-napra erősödik drága hazánk, a Magyar Nép- köztársaság is! (Lelkes, nagy taps.) A polgári pártokban kezdettől fogva a szélső jobboldali elemek ragadták kezükbe a vezetést Rámutatott Kádár János, hogy az ellenforradalom .első, de döntő jelentőségű győzelme volt, hogy Nagy Imre régebbi politikai elgondolását megvalósítva kiharcolta a politikai pártok koalíciójának kormányát és feladta a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerepét. A II. világháború időszakában létrejött már egy párt- szövetség, koalíció, a Magyar Kommunista Párt vezetésével, a kisgazda, a szociáldemokrata és a nemzeti parasztpárt részvételével. Ez a pártszövetség akkor a haladást szolgálta, tartalma demokratikus, antifasiszta volt. Az 1656. október végén, az ellenforradalom fokozódó támadása és nyomása alatt létrejött koalíció — bár ugyanazok a pártok vetlek részt benne — nem a haladást szolgálta. \ koalícióban részvevő polgári pártokat most a kommunista- ellenesség, a burzsoá restauráció szándéka és ennek megfelelően a szovjetellénesség vezette. A Magyar Dolgozók Pártja ebben a koalícióban nem vezető, hanem alárendelt helyzetben volt. A párt ebben a koaliciós kormányban nem volt egységes és a Nagy Imre—Losonczy-cso- port a polgári pártok képviselőivel kezdettől fogva teljes egyetértésben, egy fronton harcolt a munkásosztály és forradalmi pártja, a szocializmus állásainak feladása, az ország külpolitikai elszigetelése, a szocializmus táborából való kiszakítása, a Szovjetunióval való szembeállítása kérdésében. A polgári pártokban kezdettől fogva a szélső jobboldali elemek ragadták kezükbe a vezetést. Az októberi koalícióban résztvett, akkor újból megszervezett Szociáldemokrata Pártnak puszta létrehozása is az ellenforradalom legveszélyesebb politikai támadását jelehtette a munkásosztály hatalma ellen. Célja a munkásosztály ketté- szakítása, a testvérharc felújítása volt, az ellenforradalmi kommunista-ellenes áradat legfontosabb részeként. Hogy céljaikat mindenki félreértés nélkül lássa, élesen elhatárolták magukat azoktól a volt szociáldemokrata elvtársaktól, akiknek pozitív szerepük . volt a magyar munkásosztály történelmi vívmányának, a két munkáspárt egyesülésének létrehozásában. így az októberi pártszövetségben résztvevő kis^a^da, szociáldemokrata és Petőfi Párt, Tlldy, Csorba, Kéthly. Kelemen, Bezhtier Bibó Lajos vezetése alatt, Mlndszen’y á'dását élvezve, minden fellépésével az ellenforrndn’om komimunista- és népei1 enes, srovjetellenes céljait ámogat- ta. Ez az októberi koa’feló még így Is, minden ellenforradalmi Iparkodás ellenére <s csak a beköszöntő és a fü- gefa’evél szerepét játszoHa az ellenforrada’om számára- Kádár elvtárs ezután az októberben sVkult pártok eeész sorát említette, amelyek minden szépen hangzó demokrata elnevezés e'Vnére az. ellenforradalmat ’ámogatták. Az ellenforradalom célja a régi rend visszaállítása tolt Az ellenforradalom céljainak nyílt feltárásával meglehetősen óvatos volt, pünkösdi királysága »cm tatott sokává de ez a néhány nap is eVeendő bizonyítékot nyújt ahhoz hogy a társadalmi rend ellen- ferrada’mi megváltoztatása nem sokáig váratott volna masára Mindszen'y homá’vos nyi’atkozatának szavaiból, amelyekkel IrinyiV’kozVtta „hogy ő a ma"án’it1atd''p elvének alapján ál!”, s az egyháznak mindent vissza kell kapnia tömegek ériették meg, hogy a gyárak, a bankok, a bányák, s kiosztott fö'dek ma- gánhtlaidonáró!, azok vissza* adásáról van sző. Mihellcs (Folytatás a 3. oldalon.) mezésügyi miniszterré, Traut- man Rezsőt építésügyi miniszterré, Kisházi Ödönt munkaügyi miniszterré, Kiss Árpádot az Országos Tervhivatal elnökévé, az országgyűlés megválasztotta. patok segítségével — először megfékezte, letörte az ellenforradalmat, azután a Szovjetunió és a baráti országok segítségével megmentette a nyomortól, az éhségtől az orazágot. Megint elkezdtük és folytattuk a szocializmus építését. Május elseje tapasztalatai bizonyítják, hogy a dolgozó magyar milliók egyetértésével tesszük. Tisztelt ‘Országgyűlés! Ez Kádár János, a munkás-paraszt kormány és a szervezkedő Magyar Szocialista Munkáspárt történelmi érdeme. (Nagy taps.) Ezután Dobi István ismertette a kormányban februárban bekövetkezett változásokat, a hozott törvényerejű rendeleteket, majd hangsúlyozta, hogy az Elnöki Tanács működését az ellenforradalom alatt és november 4. után mindvégig az alkotmányban meghatározott keretek között látta el. Kérte az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolóját vegye tudomásuL Kiegészítenék a kormányt
