Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-30 / 125. szám

2 N APtO 1957 MÁJUS M Űj lendület Keleten »India Kommunista Pártja azon- JW1 hatállyal kampányt indít, e* áv végéig megkétszerezze l*8>éts*ámát”, (Újsághír) S^J’' /""'v 4P/ */ m Egyáltalán nem mondhatjuk megnyugta­tónak é« csendesnek a nemzetközi, politi­kai arénát. Dél-Koreában éhínség veszélyez- teti a parasztokat, akiknek még a kenyerük slnca biztosítva. Franciaországban kormány­válság megoldásán tanácskoznak a jobboldali pártok, tenmésze tese n a kommunistákat mel­lőzve, Koholt perrel három görög hazafit ha­lálraítéltek. Ugyanakkor a franciák 30 muzul­mán meggyilkolásáért mindössze 60 napi fog­sággal sújtottak egy hadnagyot Ebben a zajló nemzetközi helyzetben hir­dette meg India Kommunista Pártja a harcot a taglétszám megkétszerezéséért. Nem egyszerű kampányról van szó. Ennek a tagszervezési mozgalomnak igen nagy jelen­tősége van a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Ugyanis valamelyik haladó {jártnak be kell frgadnia azokat a néprétegeket, melyek eddig közömbösen vagy éppen szimpatizálva figyel­ték Nyugat mesterkedéseit és nem látták meg mögötte az Igazi szándékot. Ezek a népréte­gek egyre jobban elfordulnak az áldemokrata és népies szólamokat hangoztató amerikai és angol vezetőktől, mivel a tények mást bizo­nyítanak. Hiába beszélnek az amerikaiak iga­zi demokráciáról, ha a dél-koreai Kangvon megyében 10 958 parasztból 5704 már nem ren­delkezik a létfenntartáshoz szükséges rizs- zsel és kenyérgabonával sem. Ezek, a nyugati „demokráciától" megeső- mörlött néptömegek most egy olyan párt vagy tömegszervezet barátságát és pártfogását ke­resik, mely a való életet tárja elóbük és igyek­szik bajaikon a gyakorlatban segíteni. India Kommunista Pártja azért indította el a tagszervező mozgalmat, hogy a haladó gon­dolkodású emberek megtalálják helyüket a politikai életben is. Elképzelésük és tervük teljesen reális. A jelenlegi 125 ezres taglét­számot akarják év végére kétszeresére nö­velni. A négyszáz milliós indiai nép körében egyre népszerűbb a kommunista párt. Ezt bizonyít­ják a legutóbbi választási eredmények is. Hi-, szén a pártra leadott szavazatok száma 1952- höz viszonyítva, megkétszereződött. Sőt! Egy államban — Koraiéban — kommunista több­séggel kormány alakult. Más államokban is jelentősen növelték szavazataikat a kommu­nisták; Ennek a szimpátiának a taglétszám emelke­désében kell realizálódnia. S hogy terveik valóra is válnak, az elsősorban a kommunista párt vezetősége néphez hű politikájának kö­szönhető. A párt kitartóan harcol az éhínség megszüntetéséért, az adóik csökkentéséért és az agrár reformok mielőbbi megvalósításáért. S eddig nem eredménytelenül. (Gáldonyi) kMQötdi hírek MOSZKVA. A TASZSZ je­lenti: A Trud című lap közli Vlagylmirov cikkét az Egye­sült Államok thaiföldi felfor­gató tevékenységéről. A szerző szerint Thaiföld jelenleg az előnytelen és lealázó szerző­dések és egyezmények útvesz­tőjében senyved, gazdaságá­nak fontosabb ágazatait ame­rikai monopóliumok ellenőr­zik. Az Elnöki Tanács június 3-ára összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elnökletével ülést tartott KAIRÓ: Az AFP a kairói rádióra hivatkozva közli, hogy Nasszer elnök kedden este közzétette az Egyiptomi Nem­zeti Tömörülés, az alkotmány­ban előírt egypárt létrehozá­sáról szóló határozatot. A határozat szerint az egyip­tomi köztársasági elnök maga vállalja az új szervezet elnöki tisztségét. A szervezet célja „a forradalom célkitűzéseinek megvalósítása." i; * j! NEW YORK. Az ENSZ le­szerelési albizottságának mun- ,1'kája nyomán pesszimizmus mutatkozik, főképpen a fegy­vergyártással foglalkozó rész­vénytársaságokban érdekelt amerikai tőkések közöt> A hadianyagrészvények árfolya­ma néhány hétig tartó emel- i kedés után kedden újból az utóbbi három és fél hónap leg­alacsonyabb színvonalára zu­hant. Különösen erősen zu­hant a repülőtársaságok rész­vényeinek árfolyama. Az AP hírügynökség ezt főképpen a komoly leszerelési tárgyalá­soknak tulajdonítja. Az Elnöki Tanács elhatároz­ta, hogy az országgyűlést 1957 június hó 3-án délelőtt 10 órá­ra összehívja. Az ülésen elfogadták az 1956. évi október 23. napját követően jogellenesen külföld­re távozott személyek vagyon­földre távozottakkal kapcso­latos tartásdíjak, járadékok és más hasonló természetű szol­gáltatások érvényesítésének kérdését is. ' Az Elnöki Tanács elfogadta továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezeté­jogi helyzetének rendezéséről mek módosításáról szóló tör­Véiel ért a KGSÍ vegyipari átadó biZOltSáQának lse ősi kínai városmaradványokat Berlinben a napokban fe­jeződött be a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködési vegyipari ál­landó bizottságának második ülésszaka. Az ülésszakon réeztvettek a bizottság tag­államainak, az Albán Népköz­társaságnak, a Magyar Nép- köztársaságnak, a Román Nép- köztársaságnak, a Szovjetunió­nak és a Csehszlovák Köztár­saságnak a küldöttel, vala­mint megfigyelőként jelen 'Voltak a Kínai Népköztársa­ság képviselői; tártak fel Hszáen egyik külvárosában a régészek feltárták három masszív, kétezer éves város­kapu maradványait — jelenti az Üj Kína. A Kínai Tudományos Aka­démia munkatársai, akik az Űj állandó bizottságok alakítását javasolja az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Több fontos törvényjavaslatról tárgyalt a bizottság ásatást vezették, azt mondják, hogy e maradványok segítsé­gével meg tudják állapítani az ősi Csangan város pontos fek­vését és kiterjedését. Csangan volt Kína fővárosa a nyugati Han-dinasztia ide­jén, i. e. 206 és i. u. 24 kö­zött A feltárt maradványok ar­ra mutatnak, hogy Csangan város tűzvészben pusztult el a nyugati Han-dinasztla bukása után. A vályogból épült vá­rosfalak egy része a tűz kö­vetkeztében vörös cseréppé égett, szóló törvényerejű rendelet- tervezetet.' Ez a jogszabály azoknak a vagyonára vonat­kozik, akik az említett időpont után engedély nélkül külföld­re távoztak, s 1957 márjius 31- ig nem tértek vissza az ország területére, illetve hazatérési szándékukat sem jelentették be eddig az időpontig a ma­gyar külképviseleti hatóságnál. Az engedély nélkül külföld­re itávozottak vagyona tör­vényerejű rendelet értelmében általában az öröklésre jogosul­takra száll át. Amennyiben nincs öröklésre jogosult, illet­ve, ha igényét nem érvényesí­ti, a vagyon az állam tulaj­donát képezi. A vagyon meg­szerzésére jogosultak sorrend­jét a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter külön ren­deletben állapítja meg. Az igényjogosultak kötelesek igényüket a törvényerejű ren­delet hatályba lépésétől szá­mított harminc napon belül a külföldre távozott személy utolsó állandó belföldi lakó­helye szerint illetékes községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságánál beje­lenteni; Ugyaneddig a határidőig az igényjogosultak a vagyon tulajdonjogáról le is mondhat­nak. Az engedély nélkül kül­földre távozottakkal szemben támasztható igényeket a va­gyon megszerzőivel szemben a polgári jog általános szabályai szerint lehet érvényesíteni. Rendezi a törvényerejű rende­vényerejű rendelet-tervezetet. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára beszámolt a sokgyermekes anyák jutalma­zásáról szóló 1957. évi 21. szá­mú törvényerejű rendelet vég­rehajtásáról. Elmondotta, hogy a törvényerejű rendelet ér­telmében ez év júniusától kezdve valamennyi megyében a helyi tanácsok intézik a sokgyermekes anyák jutalma­zását, ezért a jövőben a he­lyi tanácsok a pénzjutalmat két-három hét alatt folyósítják az anyáknak, nem kell tehát a kiutalásra esetleg hónapokig várniok. Bejelentette, hogy a rendelet megjelenése óta kö­rülbelül másfélszer annyi ju­talmat fizettek ki a sokgyer­mekes anyáknak, mint a múlt év azonos időszakában. Az országgyűlés ülésszaká­nak napirendje: Az országgyűlés hétfőn kez­dődő ülésszakán Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnö­ke ismerteti az 1957. óvj nép- gazdasági tervet, majd Antos István pénzügyminiszter az 1957. évi állami költségvetést, amelyet e napokba^ tárgyal­nak meg az országgyűlés ál­landó bizottságai. A népgazda­sági tervet és költségvetést ■ együtt vitatja meg az ország- gyűlés. Ezután a magyar ál­lampolgárságról és a magyar állampolgárnak külföldivel kötött házasságáról, továbbá az államigazgatási eljárás ál­talános szabályairól szóló tör­vényjavaslatokat terjesztik elő Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága szerdán délelőtt dr. Pongrácz Kálmán elnökletével ülést tartott a parlamentben. Megvitatták az igazságügyi tárca ez évi költségvetését. A költségvetésről Kovács Kál­mán, Az igazságügyminiszter első helyettese tájékoztatta a bizottság tagjait. Több hozzá­szólás után a költségvetést el­fogadták. Ezután több nagyfontosságú törvényjavaslatról tárgyaltak. Az államigazgatási eljárás ál­talános szabályairól szóló tör­vényjavaslat vitájában Kovács Kálmán elmondotta, hogy a javaslat új jogszabályaira sür­gető szükség van. A szabá­lyok hiánya okozza v például azt, hogy a különböző szer­vek nincsenek kötelezve a hozzájuk benyújtott panasz­ügyek eldöntésére. Sokhelyütt tisztázatlan az is, hogy a fe­lek hova fordulhatnak felieb-i be zésükkel; (i A törvényjavaslatról élénk (> vita alakult ki. A bizottság a(ijelgés... Én pénzt soha sem zottsá'goknak ezenkívül az ed­diginél gyakrabban kell fog- lalkozniok egyes feladatkö­rökkel, többek között az épí­tésügy, az államigazgatás és a tanácsok munkájának idő­szerű kérdéseivel. A munka­ügyi bizottság létrehozását az indokolja, hogy erre a feladat­körre új minisztérium léte­sült, amelynek hatáskörébe sok, a dolgozók nagy töme­geit érintő kérdés tartozik. Uj bizottságok létrehozása mellett szól végül az Í6 — mondotta \dr. Pongrácz Kál­mán —, hogy ezáltal az or­szágigyűlési képviselők még szélesebb körét lehet bevonni az országgyűlés alkotó, irá­nyító és ellenőrző munkájá­ba. A mezőgazdasági bizottság létszámának emelését az te­szi szükségessé, hogy több nagyobb mezőgazdasági jel­legű magye — például Hajdú és Zala megye — kifogásolta, hogy képviselői közül egy sem kapott helyet a bizottság­ban. Több más képviselő is szeretne bekapcsolódni a me­zőgazdasági bizottság mun­kájába. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság tagjai az elő­terjesztést elfogadták, s úgy határoztak, hogy javaslataikat az országgyűlés legközelebbi ülésén terjesztik elő. A Magyar Közlönyben ren­delet jelent meg arról, hogy a meg nem engedett nyereséget árkiegye nlítési forgalmiadó formájában vonhatják le. Az Országos Árhivatal elrendel­heti, hogy az állami vállalat, szövetkezet, kisiparos, vagy kiskereskedő, mint árkiegyen­lítési forgalmiadót fizesse be azt az összeget, amelyhez az árellenőrző vizsgálat megálla­pítása szerint meg nem enge­dett módon, a törvényes ren­delkezések figyelmen kívül hagyása, vagy helytelen al­kalmazása következtében ju­tott; let az engedély nélkül kül- és vitatják meg. Megyei dalosünnepély Sátorhelyen Kodály Zoltán 75. születésnapja alkalmából Nagy ünnep lesz Sátorhelyen június 9-én. A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya és a Sátorhelyi Állami Gazdaság itt rendezi meg Kodály Zoltán 75. születésnapja alkalmából és annak tiszteletére a megyei dalosünnepélyt, Baranya önte­vékeny énekkarainak részvételével. A kitűnő sátorhelyi énekkaron kívül öt pécsi, öt vidéki énekkar és a mohácsi fúvószenekar szereplésére számítanak. E nagy kulturális seregszemlére meghívták az ország kultu­rális életének vezetőit és megkérték Kodály Zoltánt is — lá­togasson el Sátorhelyre. Kodály Zoltán levélben értesítette az állami gazdaság vezetőit, hogy felesége beteg, eljönni nem tud, de — amint írta: „Lélekben azonban ott leszek, mint mindenütt, ahol magyarok magyart magyarosan énekelnek." Az ünnepnap délelőttjén lesz az énekkarok díszfelvonu­lása az állami gazdaság lovasbandériumának kíséretében, utána térzene a mohácsi fúvószenekar előadásában. Ebéd után az énekkarok tagjai megtekintik a gazdaságot, majd dél­után 4 órakor a szabadtéri színpadon szerepelnek. Minden énekkar két-három dalt ad elő. Közös kórusszám lesz a „Ba­ranyai népdalsorozat" és a „Nagyszalontai köszöntő”. A sze­replések után minden énekkar értékes díjat kap. Vidám tánc. szórakozás .zárja az ünnepséget, amelyhez hasonló még nemi volt megyénkben, ORGIÁK A ZÖLDFA UTCÁBAN törvényjavaslatot elfogadta. Ezután az állampolgárság­gal kapcsolatos több jogi kér­dést vitattak meg, s a felszó­lalások után az erről szóló törvényjavaslatot elfogadták. Dr. Pongrácz Kálmán indít­ványozta: a bizottság terjesz- szen határozati javaslatot az országgyűlés elé három új bi­zottság — államigazgatási, landó bizottság — létrehozásá­ra, valamint arra, hogy a me­tagjainak számát 21-ről 25-re emeljék fel.­Pongrácz Kálmán elmondot­ta, hogy az új bizottságok lét­rehozására azért van szük­ség, mert a jogi, igazgatási és Igazságügyi bizottságnak aránytalanul sok feladata van. Ide kerül a legtöbb törvény- erejű rendelettervezet és úgy­szólván valamennyi törvény­Lápvirágok Budai Zsuzsa azt mondja: — Nem imponál a titkos ké­fogadtam el -u A másik prostituált — Gei­ger Imréné — sem ismeri el, hogy a rendőrség titkos kéjel- gés elkövetése miatt vette őri­zetbe. „Ügy hallottuk, hogy aki pénzt nem fogad el.-.i as nem titkos .izé ..." Budai Zsuzsa szőkehajú, fel­tűnően hosszú, csúnya arcú nő, beesett mellel, sápadtan, kife­— Ki tartózkodott még a szobában? — Még három férfi, de azok aludtak..; — Hogy hívják a másik le­gényt? Gelgerné vállatvon; — Nem tudom..; akkor lát­tam először,.; Ez a két züllött nő a II. sz. büfében köti meg az üzletet és utána magukkal viszik a fér­fiakat.. i Volt rá eset, hogy ketten kötöttek egy férfi­vel üzletet. Fölváltva lestek az utcasarkon... Geigernének lakása sincs, fönt aludt a tettyei romoknál, barátnőjével..i Zsuzsa nem tud olvasni. A jegyzőkönyvet is a nyomozó ismerteti előtte. Csak a fejét csóválja s méltatlankodik: „Én nem vagyok titkos kéjelgő, ilyent ne tessék írni. .. I" Tetszik vagy nem tetszik — útjuk mindenképpen a bírósá­gon fejeződik be .tl építésügyi és munkaügyi é\-i' jezéstelen tekintettel. Egy hó­Mi történt a Zöldfa utca 20 alatt? napja lakik a Doktor Sándor utca 49. alatt, valami „öregek­ző’gazdasági állandó bizottság i'nél” albérletben. Munkája nincs, nem dolgozik, ellenben... — Karcsival megismerked­tünk az állomásnál lévő ven­déglőben ., i Másnap elhívott engem, meg Geigernét a le- '\gényszállásra.. i A legényszállás itt van a Zsolnay utca 11. alatt, a Tata­rozó Vállalat tulajdona. A két nőt becsempészi társával, Mi­hállyal és a nők csak hajnal­javaslat, Az országgyűlési bi- bon hagyják el a szállást; Ennek az ügynek négy sze­replője van: Nagy Józsefné, Taskovics Mátyásáé, Bűn Já­nosáé, Szabó Gyuláni.u Mind a négyen asszonyok. Azaz hogy — csak voltak. Mert a férjek hamar „elhagyták a süllyedő hajót.s az asz- szonyok most az utóbbi hóna­pokban már férjek nélkül foly­tatták piszkos kis hétköznapi életüket,. f Csupán a módszerekben volt némi eltérés. Például: Bűnné gyors Ismeretség után megköti az „üzletet" a férfivel, ponto­san megszámolva átveszi a „jutalékot” is, majd amikor néhány nap múlva találkozik az „üzletféllel'’, akkorj i ( i— Adjál húsz forintot, mert botrányt csinálok az utcán ml Mit tegyen az „ismerős", minthogy ad egy húszast, vagy ötvenest, mert elvégre, a ha megtudja az asszony... vagy menyasszony, vagy valaki más ... hát inkább vesszen az öt­ven forint! Bűnné persze a markába ne­vet és a Mecsek cukrászdában barátnői előtt számolja a szá­zasokat, a heti „bevételt", hogy hát lám, így kell ezt csinálni, csak észnél legyen az ember.... Nézzük Taskovicsnét. — Nem vagyok titkos kéjel­gő... Pénzt nem fogadtam el... Az igaz. Arról viszont iga­zán nem tehet, hogy egy éjsza­ka után — Nagyné lakásán — a két férfi „véletlenül" ottfe­lejtett egy pár vadonatúj nylon harisnyát.. > Nagyné idősebb asszony, ko­pott, fakóhajú, rekedthangú nő. Vállatvon: — Én kérem bevallók min­dent .;. Elhagyott az uram.. > utána ittam.!1, ittam, harmad­szorra már jöttek a férfiak. Kérem a Taskovicsné hiába hadovázik, hogy ő nem járkált ide férfiakkal! Az ujján nem tudná megszámolni, hány pa­lija volt, akikről csak én tu­dok .ül Bűnné — ő a legravaszabb — mindent letagad. Szemébe mondja Szabónénak, hogy so­ha nem is látta! Szabóné egy­kedvűen bizonygatja: — Igenis ott volt Nagyné la­kásán, férfivel. Azt is tudom, hogy száz forintot kapott ese­ten, kint és abból Nagyné lefo­gott húsz forint lakáspénzt. Ezt Nagyné mondta el nekem .. .­Egyik tagad, a másik hazu­dik, a harmadik azt bizonygat­ja, hogy semmi „titkosat" nem csinált... Káosz ez, elzüllött, éjszakai utcalányok bűzös ká­osza. Dörzsöltek, cinikusak, „okosak’’, amíg kívülről tud­ják a rendőrség épületét, de amikor egyszer az erkölcsren­dészet lecsap rájuk — akkor összetörnek és sírnak. Hogy mit, siratnak? Semmit. Ok ma­guk sem tudnák megmondani, hogy mit. Talán a szabadságu­kat, amelyet egy bizonyos — remélhetőleg hosszabb — időre elvesztenek.;; Hanem, van az éremnek egy másik oldala is. A prostitúció nagyon elharapódzott váro­sunkban. Ennek egyszer véget kell vetni, és a rendőrség vé­get is vet ennek az erkölcste­len tobzódásnak, sokkal eré­lyesebb kézzel, mint eddig bár­mikor. (RAB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom