Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 MÁJUS 30 SZi Orgiák a Zöldfa utcában (2. o.) Kavarodás a cukorborsó körül (3. o.) Kína életéből <5. o.) Együtt a szervezett dolgozókkal A szakszervezetek feladatairól szólva, as MSZMP me­gyei intéző bizottságának a vasárnapi pártaktiva értekez­leten elhangzott beszámolója kimondta: >rAz erő túlnyomó részét a termelés feladataira kell fordítani, legyőzve azt az álszemérmességet, ami a szocialista verseny körül az utóbbi időben kialakult.” Szakszervezeteinkben ugyanis — az októberi ellenforradalom hatására — háttérbe szo­rult a termeléssel kapcsolatos tömegmunka, s sokhelyütt vallották azt a helytelen nézetet, hogy a szakszervezet feladata csupán a dolgozók érdekeinek védelme, olyanfor­mán, hogy részt vesznek a nemzeti jövedelem elosztásá­ban. Ma már a szakszervezeti vezetők és a szakszervezeti tagság többsége előtt is tisztázódott, Jiogy a szakszerveze­teknek nemcsak a nemzeti jövedelem szétosztásában, ha­nem a nemzeti jövedelem megteremtésében is aktívan részt kell venniök, mert ez jelenti a dolgozók érdekeinek igazi védelmét. A nemzeti jövedelem megteremtésében való részvétel pedig azt jelenti a szakszervezetek számára, hogy aktívan részt kell venniök az üzemi, a vállalati tervek kialakítá­sában, a helyes, a népgazdaság és az üzemek dolgozóinak érdekeit egyaránt szolgáló célok megjelölésében. Az üze­mi tervfeladatok kialakításakor éppen a szákszervezetre hárul az a feladat, hogy összegyűjtse és érvényre juttassa a legszélesebb dolgozó tömegek helyes javaslatait, hogy tág teret nyisson kezdeményezéseiknek. Ma amikor az októberi ellenforradalom, a hosszú sztrájkok következté­ben sok-sok gazdasági . nehézséggel küzdünk s a terme­lés, a teljesítmények a legtöbb helyen még nem érték el a múlt év szeptemberi szintet, az önköltség pedig hihetet­lenül magasra szökött, különösen nagy szükség van a reá­lis tervekre, mert a jelenlegi tervek egy része nem ösztö­nöz jobb munkára. A szákszervezeti termelési tömegmunkiitak másik s egyben legfontosabb része a tervek túlteljesítésére váló mozgósítás. Több ismert és bevált módszere van ennek. Egyik: az üzemek életének legfőbb fóruma, a termelési értekezlet. Sajnos, az üzemek egy része nem él ezzel a le­hetőséggel, lebecsülik a termelési értekezletek jelentősé­gét, mondván, hogy azok október előtt sem voltak jók. Pedig nem a termelési értekezletek tartása volt a rossz, hanem az a nemtörődömség, ahogy a dolgozók javaslatait, véleményét kezelték. Éppen ezért csak helyeselni lehet a Szaktanácsnak azt a javaslatát, hogy ezután üzemré- szenkint minden hónapban, vállalati szinten pedig min­den negyedévben tartsanak termelési értekezletet, s m- gyedévenkint a legfontosabb feladatok és problémák mel­lett a mérlcgbészáihálót is ismertessék. 'Az üzemek dolgo­zói igényt tartanak erre. A pécsbányai bányászok például nagyon hiányolják, hogy náluk október óta még nem volt termelési értekezlet. A szakszervezeteknek — okulva az elkövetett hibákból — most már természetesen nagyon kell ügyelniük arra, hogy a termelési értekezleteken a dolgozók valóban beleszólhassanak, résztvehessenek az üzem életének irányításában, hogy helyes javaslataik, kezdeményezéseik nyitott fülekre találjanak, hogy min­den problémára nyolc napon belül választ kapjanak. A termelési értekezletek hivatottak arra, hogy meg­jelöljék a bányák, üzemek dolgozói előtt álló legfonto­sabb feladatokat, e feladatok megoldásának módját. A si­keres termelési értekezlet tehát egyben jobb munkára, a szocialista munkaverseny kiszélesítésére is ösztönöz. Már­pedig a szakszervezetnek a szocialista munkaversennyel való törődés ugyancsak egyik fontos feladata. Persze, ma már senki sem várja azt a szakszervezetektől, hogy csak felajánlásokat gyűjtsenek, hogy csak adminisztrálják a versenyt. Ellenkezőleg. Mivel a verseny nem cél, hanem eszköz a termelés, a munka termelékenységének fokozá­sára, mindenki azt várja tőlük, hogy ne csak nézzék a szocialista munkaverseny egyre szélesebb körű kibonta­kozását, hanem segítsék azt, s ott, ahol a régi, bürokrati­kus formák is a felszínre kerülnek, küzdjenek ellenük teljes erejükből. így szakszervezeteinknek is vigyázni kell arra, hogy a munkaverseny ne csak a mennyiségi terv túl­teljesítésére irányuljon, hogy mindig az üzemek adottsá­gainak megfelelően, de minden esetben a termelés gaz­daságosságának biztosításáért folyjon. A gazdaságos termelés megteremtéséhez üzemi és bá­nyász szakszervezeteink úgyis nagyon sok segítséget tud­nak nyújtani, ha aktíváik segítségével rendszeresen fel­hívják a dolgozók figyelmét a fokozott takarékosságra, különösen az importanyagok és a bányafa-takarékosságra, ha népszerűsítik a korszerű munkamódszereket, ha a mű­szaki fejlesztés, az újitómozgalom fellendítéséről beszél­nek, s természetesen, ha az ilyen irányú kezdeményezése­ket a- lehető legnagyobb mértékben támogatják. Mindez persze megköveteli, hogy ne csak a szakszervezeti szervek vezetői, hanem a szakszervezeti aktívák és a szakszerve­zeti tagok ezrei is részt vegyenek a szakszervezeti terme­lési tömegmunka helyes módszereinek kialakításában, hogy az üzemekben, bányákban széleskörű társadalmi el­lenőrzés valósuljon meg. Csak így, a szervezett dolgozók többségének részvételével érhet el a szakszervezet tartós eredményeket, tud az említetteken kívül segítséget nyúj­tani a fegyelem megszilárdításához, őrködni a közös va­gyon feléit, több gondöt fordítani a szakmunkás-utánpót­lás nevelésére, az új munkások helyzetének megjavítá­sára, törődni a műszaki vezetők továbbképzéséhez szük­séges feltételek megteremtésével — s ami ugyancsak na­gyon fontos feladata — a munkában, a versenyben példát mutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésével, eredményeik népszerűsítésével. A Szaktanács legutóbbi határozatai, a munkaversenyben résztvevők jutalmazásáról szóló, nem­sokára megjelenő kormányrendelet, az újitómozgalomról szóló új rendelet sok segítséget nyújt, illetve fog nyújtani a szakszervezeti vezetők és tagok munkájához. Most arra van szükség, hogy a szakszervezetekre váró feladatok megoldásához minél nagyobb lendülettel és eredménye­sen fogjanak hozzá. Pécs utcáin már megjelentek a falragaszok, amelyek hirde­tik, hogy június 1-én megkez­dődnek a Pécsi Ünnepi Hetek, amelynek gazdag műsora tük­rözi a város színvonalas kul­turális, szórakozási és művelő­dési lehetőségeit Szombaton este fél 3 órai kezdettel mutatják be a Péchi Nemzeti Színház művészei Le­hár: Mosoly országa című ope­rettjét, június 2-án délelőtt 9 órakor nyitja meg a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya a népi faragórnúvészet Palkó Sándor elvtárs a megyei tanács vb. elnöke Közlemény a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának keddi üléséről Május 28-án, kedden ülést tartott a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén az eddigi vb- elnök. Katona Lajos elvtárs lemondásával kapcsolatos sze­mélycserék szerepeltek. Az ülésen megjelent az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága ré­széről Laki István elvtárs, az Intéző Bizottság elnöke és Krancz Pál elvtárs, az Intéző Bizottság tagja, valamint a kormány képviseletében Varga András elvtárs. Katona Lajos elvtársat a Végrehajtó Bizottság azzal az indokolással, hogy az MSZMP Győr megyei Intéző Bizottsá­gának és a Győr megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának kérésére, a kormány jóváha­gyásával a Győr megyei Ta­nács VB kívánja elnökének megválasztani, lemondása alap­ján, eddigi kiváló munkáját elismerve és ezért köszönetét nyilvánítva, felmentette vb-el- nöki tisztsége alól. A végrehajtó bizottság ez­után a vb-einöki tisztségre Palkó Sándor elvtársat, az ed­digi vb-elnök helyettest válasz­totta meg, egyúttal a megüre­sedett vb-elnökhelyettesi mun­kakör ellátásával Földvári Já­nos elvtársat, a vb-titkári mun­kakör ellátásával pedig Vértes Tibor elvtársat bízta meg. KI AZ ERŐSEBB? A Pécsi Ünnepi Hetek műsora című kiállítását. A járási taná­cson Baranya képzőművészei Szinyei-csoportjánák kiállítása ugyanezen a napon tartja meg­nyitóját, délelőtt fél 12 órakor. Jelentős esemény lesz június 5-én a Pjatnyickij ének- és táncegyüttes vendégjátéka a szabadtéri színpadon. Az együt- tes^P. ML Kazmin, ,az OSZFoZK népművésze vezetésével orosz népdalokat és táncokat ad clő>­Június 9-én délelőtt fél 12 órakor nyitja meg Sarkadi Györgyné művészettörténész a A szentlőrinciek is csatlakoztak a mágocsiak felhívásához ..A szocializmus építése el­képzelhetetlen, önként vállalt, jól szervezett munkaverseny nélkül. Ezért nem véletlen, hogy az ellenforradalom fel­nagyítva a munkaverseny te­rén elkövetett kisebb-nagyobb hibákat, ádáz harcot indított a szocialista munkaverseny és az abban kitűnt dolgozók el­len. Tudjuk, hogy magasabb életszínvonalat csak úgy biz­tosíthatunk. ha minőségileg kifogástalan munkát adunk ki a kezünkből és többet terme­lünk. Ennek eredménye meg­mutatkozik a borítékban, de megmutatkozik az ország épí­tésében is'1 — hangzik a szent- lőrinci gépállomás dolgozóinak levele, majd így folytatódik: „Mr. a szentlőrinci gépállomás dolgozói vállaljuk: az erőgé­peket és munkagépeket 1957. június 15-ig kifogástalanul megjavítjuk, a munkafegye­lemben mutatkozó lazaságokat megszüntetjük, az alkatrészek felújítását pedig úgy végez­zük, hogy 10—15 százalékos amyagmegtakarítást érjünk el.” Káptalan utca 2. szám alatt a Baranya megyei képzőművé­szek Rippl-Rónai-csoportjának kiállítását. Június 11-én a Pé­csi Nemzeti Színházban ünnepi hangverseny lesz, a műsoron Liszt-, Haydn-, Kodály-, Bach- művek szerepelnek, Molnár £va, Ivánka Irén, Szabó Gyu’a,- Berczeli Tibor és a Liszt Fe­renc kórus előadásában.. Vezé­nyel Antal György és Pauiu -z Elemér. Június 16-án ugyan­csak a szabadtéri színpadon ünnepi est lesz, amelynek ke­retében fellép a városi tánc- együttes is. Június 17-én a Pé­csi Nemzeti Színházban Beetho- ven-est lesz, június ' 2S-án a Liszt-teremben kerül sor a pe esi kórusok hangversenyére. Június 24-én operaelőadás a szabadtéri' színpadon, az Álla­mi Operaház művészeinek sze­replésével. a VIT-re Közeleg a világ ifjúságának egységhirdető ünnepe, a VIT. Messzi világrészeken, távoli országokban készülnek a fia­talok a nagy seregszemle ez évi színhelyére, Moszkvába. Nagy ünnep. ez nemcsak .< küldötteknek, azoknak a fiata­loknak is, akik ha nem is jut­hatnak el a találkozóra, de érzik világraszóló jelentősé­gét. Baranyában is folynak a- előkészületek a június 23-án, Pécsett, tartandó Ifjúsági Fesz­tiválra. Megalakult az előké­szítő' bizottság, melyben részt- vesz a KISZ. az MSZMP, az Úttörő Szövetség, a városi és megyei népművelési csoport, a Moziüzemi Vállalat, a -Nemzeti 'Színház, a Sportbi­zottság. .és valamennyi iskola. A bizottság már elkészítette a megyei Ifjúsági Fesztivál színes, - gazdag műsorát. Egy év alatt 24o.ooo tonna szén Május 27-én múlt egy éve, hogy Komlóról megindult a kokszolható szén szállítása Sztálinvárosba. Az első hónap naponkénti ötven vagonos át­laga ez év májusában már 113 vagon, ami a jelenlegi össz­termeléshez hasonlítva több, Andras-aknán jól ismeri mindenki Hor­váth István csapatát. Tudják róla, hogy mindig becsületesen dolgoznak, rendsze­resen túlteljesítik a tervet, ritka náluk, mint a fehér holló, a műszakmulasztás — és természetesen so­kat is keresnek. Sokan vannak, akik a kiváló ered­ményeket szivesen könyvelik el a testi erő, a jó munkafel­tételek javára és szí­vesen emlegetik a szerencsét is, mint olyant, amiből egy gramm többet ér, mint egy mázsa fi­zikai erő és hozzáér­tés. Nos, — ne vádol­janak idealizmussal — mindezek mellett szeretnem az ered­mények ókait kuta­tók figyelmét egy mindennél fontosabb dologra irányítani: a 'elkiismeretre. A llorváth-csapat jó eredményeit is a U csapat lelkiismeretc- nck tulajdonítom in­kább, mint másnak. Nem az elvont, meg­foghatatlan ösztön­nek, hanem az em­berek mindennapi gondolkodva jobbat kívánó, akaratának. Milyen ez a lelki­ismeret? Nem is lát­szik nagy dolognak. A Horváth-csapattal kapcsolatban Mánfai Ferenc és Szabó Jó­zsef (36) kommunis­ta vájárokra hivat­kozom csak. Talán nem túlzás, ha állí­tom, hogy ők ketten az egész esapat lel­kiismerete. Hogyan? Mánfai Ferenc azt mondja: jól megy nálunk a munka. Igaz, hogy kihasznál­juk a munkaidőt. Le­szállás után, ha a munkahelyre értünk, nem rágódunk cl órákig a zsíroskenyé- rcn, hanem megesz- sziik cs dolgozunk. No liát ez igazán egyszerű dolog. Igen, egyszerű. Csak kell lenni a zsíroskenye- rezés után egy első­nek — mondja Mán­fai Ferenc — aki fel­kel és megindul. A többiek már mennek utána. így már talán ért­hetőbb, hogy miért nehéz más csapatok­nál is leredukálni a zsíroskenyerezés ide­jét. „Csak“ azért, mert nincs, aki első­nek meginduljon — időben. Három hete két fejtésben dolgozik a Horváth-csapat. Mán­ia iék, amikorra hoz­zájuk ér a csapatve­zető, mindig dolgoz­nak már. Utánanéz­nek a szállításnak, elintéznek mindent. Kedden például ki­lyukadt az egyik sű­rítettlevegő tömlő. Nem lett volna köte­lességük, de ők nem várták meg a csapat- vezetőt, hogy az majd szóljon a laka­tosoknak, megjavítot­ták a tömlőt maguk. Szerdán Mánfai elvtárs megbeszéli majd a csapat tag­jaival, hogy műszak végén, összefogva tisztítsák le a fejtést, mindenki segítsen rakodni. Ez is nyom majd valamit a tel­jesítményen. Belátja talán min­denki, hogy Mánfai Ferenc vájárt semmi féle szerződés, vagy munkarend nem kö­telezi arra, hogy mindezeket megcsi­nálja. Miért teszi? A Ielkiismerete — mondjuk ki kereken — kommunista lelki- ismerete utasítására. Ez tehát az a lel­kiismeret, amit rit­kán venni észre, pe­dig ott van mindig a naponta olvasott jó eredmények mögött. A lelkiismeret hordo­zóit is fel lehet lel­ni. Egyszerű embe­rek. Bányászok, mun­kások, kommunisták. KUKUCZ PÁL mint az eltelt 'év bármelyik időszakában szállított gázszén- mennyiség. Egy év alatt a Komlói Szénbányászati Tröszt 240 000 tonna gázszenet kül­dött a sztálinvárosi kokszmű részére. Állandóan javult a kokszol­ható szén minősége , is — je­lenleg másfél százalékkal ki­sebb a portar-talma, mint a szállítás megindulásakor — és áprilisban Sztálin város 239 000 forint felárat fizetett a'Á előírt­nál jobb szénért. Mindennek elérését szívós munka előzte meg. A pprkép- ződést elősegítő láncos vonszo­lókat például gumiszalagokra cserélték ki . a bányákban. A gázszénnek az iparitól való jobb elválasztására csilleren­dező pályaudvart építettek. A szénelőkészítőműben több esést- és ezzel por képződést gátló berendezést építettek be. E hónap elejére befejezték a szénelőkészítőmű egyik szér- egységének korszerűsítéséi, ami mind a mennyiségi,' mind a minőségi és gazdaságosabb gázszéntermelést illetően szá­mottevő. Az egyéves évfordulót az északi bányaüzemek — Szász­vár, Nagymányok, Máza — kokszolható széntermelésbe való bekapcsolásával ünnepük. Az északi üzemek korszerűsí­tésével már 1957 júniusában mintegy 2000 tonnával növel­hetik a Sztálinvárosba irá­nyuló gázszénszállítást. Az el­ső próbavagonokat napokkal ezelőtt útnak indítottak és májua 27-én megkezdődött az északi területről is a kokszol­ható szénszállítás* IS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom