Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-25 / 96. szám

2

NAPLÓ

W57. Afrit,is SS. 1

A

Porcelángyár

tervei

|A mezőgazdaság mai problémái

Milyen legyen a tsz-alapszabálv?

zik össze a közös gazdálkodás alaptételeivel.

Szó sincs róla, hogy beleszóljunk a termelőszövetkezetek életébe, hogy „rábeszéljük" őket egy egységes, panagrafu- Mert nem ritka eset, hogy soktól hemzsegő alapszabály úgy kívánják „elsorvasztani elfogadására, de a felnőtt em- 02 állattenyésztést a növényVajon egészséges, sőt meg* entfédhető-e, hogy több száz hold közős területet elhanyagoljanak az egyéni, kis- parccllák miatt?

Készítsük elő

május 1 megünneplését

Az üde, színpompás plaká- Mit lehetne termi? dabna, mégis felhasználhatnák

tok egyik napról a másikra Mindenekelőtt feltétlenül néhány előadásra, amely isjelentek meg a házak falain, helyes egy előkészítő bizottság mét a munkásosztály nemzetFelső sarkába tavaszt lehelő alakítása. Ebben a párt- és közi ünnepéről szólna. Nem

virágokkal borított ág nyúlik; szakszervezet mellett vala- száraz elméleti tételeket kelközepén vörös és nemzetiszín mennyi tömeg- és társadalmi lene Ismertetni, számtalan Irázászló lobog, alatta a felirat: 6zierv tevékenykedjen. A bi- sós anyag, visszaemlékezés po„Eljen május 11” Vidámságot, zottság irányítaná a felkészü- rosodik a könyvtárakban a ; ~ ; termelés javára hoev mesen■ közelgő ünnep készülődésé- lést. különböző országokban lezaj- jbemek is ellrtl a jótanács. A 1 ’ Minek akkor a szövetkezés? S

nek hangulatát idézik a komor A politikai munka jórészt a lőtt május elsejékről, a mun- {termelőszövetkezetek önálló gedik: minden tag tartson ott- tia egyszer szövetkeznek a gazesőfelhőkkel borított városban, pártszervezetre hárulna. A kások harcairól. A faliújsá- {tervezése, alapszabály kidolgo- hon annyi jószágot, amennyit dák akkor tegyék azt egészet*

— Mi is készülődünk — mond kommunisták azt mondják: gokon is szólhatnának a gyár Jzása sem nélkülözheti az orszá- csak akar. Talán még ez sem és véglegesen, de ne felébőlja Kelemen István elvtárs, a „tartanának pórtnapot, de munkásaihoz. Az üzemrészek- ;gos tapasztalatokon alapuló ta- lehetne egymagában kifogásol- harmadából. Mert nem tud egy

porcelángyár! intéző bizottság gyér az érdeklődés”. Mégis ér- ben a kommunisták néhány {nácsokat. W«*net Isor család — legyen az akármilyen

elnöke — Szeretnénk, ha a demes lenne ha csak néhány perce* kis gyűléseken beszél- { Tavaly október óta szinte nalo> na nem ‘ szorgalmas — nagy háztáji álfelvonuláson és a különböző dolgozó előtt is méltatni má- hetnónek a felvonulásról, a jnaponta változik, alakul a tér- káros következményei a közős latállomány és két vagy több

ünnepségeken minél többen ins 1 jelentőségét, esetleg a párt politikájáról. jmelőszövetkezetek alapszakba- gazdálkodásra. Ugyanis az kö- hold háztáji föld mellett jé

vennének részt, köszöntenék a városi intéző bizottságtól kért A lehetőségek szinte korlát- ;lya. Az egyik tsz úgy látja jó- vetkeztk ebből, hogy a terme- munkát végezni a közösben.

munkásosztály nagy ünnepét, előadóval. Az idősebb elvtár- Janók. Csak egy kicsit talpra {nak, ha csak a növényterme- tartok a leekö- Ezért ha nincs is megszabF.„n . nnTxm ünnenl kön- sak bizonyára szívesen vállai- keli állni és kihasználni. A {lésre fordítja a munkaerőt, a loszovetiKezeti tagak a g yan & háztáji terüiet nagysátö-^kan a S készül koznának, hogy baráti beszél- párt nem. akar olcsó babéro- ;másik az állattenyésztésben lát zelebbi taggyűlésén már meg- ^ ajánlatos azt egy hold kö* dekoráció terve Az ízlésesen 8®^® keretében felelevenítsék kát, azt szeretné, hogy a mun- {nagyobb jövedelmezőséget, szavazzák maguknak a na- rül megtartani, hogy a fő erőt

„ihcivc7ott ni ins és nemzeti- a ^gi május elsejék szép em- kások közösen, vidáman és :míg a harmadik mind a kettőt gyobb háztájit és joggal érvel- a tagság a közös tábla művenSriáta a maoris ’ékeit. Ez különösen a fiatalok önfeledten emlékezzenek meg jegyformán felkarolja és szép a lésére fordíthassa,

kífőnhö^ omSáeok wzetői- érdeidődéeét keltheti fel, hisz ünnepükről, s aki bármilyen ;haszonnal zár minden bizony- nek- lgy “7^7 !, . A jó alapszabálynak két

nck fé^éSt helved el nagyon keveset tudnak ró- ei^mény résztvevője, az tudja, {nyal, mert nem kétséges, hogy megszaporodott otthoni állat- ismertJetője van. el5ször is se.

rcflcíScfónnvci világít.’ lúk. A fiatal KlSZ-szervezet miért van ott. Erre nem lehet jaz utóbbi szövetkezet cselek- állományt. Mikor megvan a gftl a hozamok növelését, ai

TIv rr,~r KftríllöHe ielBTavak ezt könnyűszerrel nyélbeüthet- az utolsó napokban néhány iszik a leghelyesebben. két, sőt nem ritka esetben a önköltség csökkentését, a köják meg. Körülötte jelszavak -hw« mm- ! * e)fyik elgond^ háL, hold háztáji föld, a tá- £ ^«podáaát.

A gyár udvarában maga so- tolni lehet a mulasztásokat, :

tnmtaiiniN a

ÄÄÄ

Ez a külsőség. Es a torta- linnnamtlHnnvnalntlmttalai,Mnffnimmn«uinimMi

— Hétfőn taggyűlést tar-’: V$*l(^Ifl €* II VOlí

tunk — tájékoztat Kelemen: •

elvtárs. — Azután a kommu-i np nisták beszélgetnek majd a\ dolgozókkal

Ennél több — nincs. Elkép-j ____ ........... . .

7*

>1ésék tervek sem alakultak: ségrénzesedésérflL Az Intézkedés biztosítja, hogy azok a vállalatok,

, , . »iitakóU bvítiHó { ■ho1 * nyerésig meghaladja az alaprentabilitás nyereségét, a dolki. Az ugyan eltökél, ezande • gotók között Jutalmul felosztható nyereségrészesedést kapnak. Bérkuk, hogy senkit sem kénysze-j hányad százalékonként a többlet nyerezég US százaléka Illeti meg a rítenek a felvonulásra, ha ön-: vállalatot.

lásban nem kivetni

, , , .. „ ,,.,, Másodszor szocialista alapokra

való Jara sem néznek a közös tábla- é ü] & sohasem enged meg

—----------------------------------nak, mert olyan kis belterjes —ejo. tátiéval h„tÄ “ „-ít-k,»!

min

daddig, amíg nem iltkő- gazdaságot létesítettek azon a ^P,

pár holdon, hogy bármelyik nagygazdaságnak is dicséretéire válna.

Tehetik azon a kis területen.

r

: Aztán a közös földjét részibe

új nyereség részesedési utasításról ■ jan részesülnek, így nagyobb

** {befektetéssel, több munkával

arányt, mely mellett a legtöbb : gondozhatják a háztáji földet, nyereség biztosítható a íle-g- {igaz, hogy egy ideig a tagok

Az alapszabályokat nem könnyű kidolgozni s nem köny- nyű megválogatni a pontokat, melyek odavalók.

A Pészttgyl Közlöny IS. száma közit Kossá István pénzügyml ntszter utasítását az ipari és építőipari vállalatok léül. évi nyereFő cél: az alapszabályban rögzíteni a szövetkezet gaz- dálkodási elvét,

rl'WUvA. a icivuiiuiama,

ként, jószántából nem kívánj résztvennl, s hogy ennek alap-J ja a politikai munka. De min-j dent egy „lapra” tesznek fel:: az ünnep előtt a munkás ta-?

Nagy Károly

a kesztyűgyár igazgatója:

vagyunk, hogy a további nyereségért meg kell dolgozni. A rendelet természetesen ösztöCLZl UiUiXJJfé V1UVV ** Az új utasítás nekünk nagy nözni fog a jobb termelésre,

rács, a szakszervezet, a válla-{ örömet okozott, mert komoly, ííT_

Iatvezetés vezetői felihívják a: 40 sízázalékos bérhányaddal ™ yen'

dolgozókat, hogy vegyenek! dolgozunk. Üzemünk eddig is részt a felvonuláson. Ez kevés { jól dolgozott. 206 ezer forint a nem is meggyőző. : nyereségünk volt. Tudatában

minNifiiiiiiiiiNiiiniimiiiMniNni1

Várszegi Károly

a Baranya Megyei Építőipari V. főkönyvelője:

„Versenyre hívjuk a trösztök anyagellátó üzemeit“

a _ . __

nagyobb munkaigényesség {háztáji gazdasága szépen gya- a tagság jogait és kötelessé*

mellett és a gépi munka csők- {rapszik a közife kúrára. Mert .t mindig szemelőtt tartva a

kentése nélkül. :láról> s2épen átvándorol a kis Mzös érdeket. A ma rosszul el_, . . {háztáji parcellákra és virágzik készített alapszabály több év

Berci Fal jbelterjes gazdaság formájában. mülva érezteti hatását s lega bőrgyár igazgatója: j„^n°Sf köiL “földM^Sm többs2Ör véglegesen. Ezért keik

A népgazdaság Jövedelmét {csak haszon van, hanem adós- hogy legyen döntó szava a tagnem lehet elkótyavetyélni te- *sáS is utána. S az adósság a Ságnak a megszerkesztésénél,

h« Ä'iÄ'.hSÄ

szesedést oszthassunk a dől- ;dön, néhány év múlva észre- ’ékkel mérjék s alkalmazzák a gozóknak, előbb meg kell te- [vétlenül elúszik annak is a szocialista gazdálkodás alapelremtend a megfelelő termelési jh&pna, a közös tartozásba. veit is.

, . . . , . _. _, : Aztán egy másik kérdés. Gáldonyl

ala

pot. A bőrgyár ezt már ;................

; Országos szinten, a közgaz- .

■daság szempontjától feltétlen most megteremtette. Helyes- j • haszno« bz utasítás, ugyanis n^k, jónak tartom a renaelke- ; jaz exportképes, munkaigényes zést, agy dolgot azonban nem j {áruk jobb elkészítésére ösztö- tartok igazságosnak. Azok az [

A virágos Pécsért!

A Komlói Szénbányászati re felkérjük a szénbányászati \n^ A* üzemek, amelyek az’I. negyed-{ Kaposvár sokkal kisebb vá- lakosai egymással.versenyez.

Tv«,»* 1)n>mánt>k trónja, Lit., »nem túlságosan megfelelő, ros, mint Pécs, mégis a köz- nettek, kinek az utcája, ablaka,

Tröszt Anyagellátó üzemének trösztök versenyének értéke- nálunkjiemjannyira^a évben ^ nyereséggel dolgoztak, \tudatban úgy szerepel, mint balkonja a legyirágosább._

dolgozói az alábbi versenyfelhívás közlését kérték szerkesztőségünktől:

„Az ország valamennyi szénbányászati trösztjéhez tartozó kiszolgáló üzemek dolgozóihoz!

Közeledik május 1„ a világ munkásosztályának nagy nemzetközi ünnepe. Ez az ünnep legyen hatalmas erö-megnyil- vánulás a belső és külső ellenség ellen és szolidaritás az ország gazdasági helyzetének további stabilizálására, a termelés növelésére.

Ml, a Komlói Szénbányászati Tröszt Anyagellátó Üzemének dolgozói nagy megelégedéssel vettük tudomásul, hogy trösztünk versenyre hívta az ország valamennyi szénbányászati trösztjét és szocialista munlMversenyt kezdeménye zeit.

Tudjuk, hogy a munkaverseny hazánk további felvirágzását, az ellenforradalom idején keletkezett sebek gyorsabb be gyógyítását, népi hatalmunk, proletárdiktatúránk további erősítését segíti elő. De azzal is tisztában vagyunk, hogy trösztünk versenye csak akkor lehet sikeres más trösztökkel szemben, ha ahhoz biztosítjuk a feltételeket is. Rajtunk, akik a munkához az anyagot biztosítjuk, nagyon sok múlik. Ezért úgy gondoljuk, helyes lesz, ha versenyre hívjuk a trösztök jobb anyagellátásának biztosítása érdekében az ösz- szes szénbányászati tröszthöz tartozó anyagellátó-üzemet.

Versenyünk eredménye trösztjeink elért eredményeiben fog tükröződni. ErtékeléséLÁSZLO IMRE, ü. b. elnök, SZERÉNYl GYÖRGY üzemvezető, DEÁK FERENC, MSZMP elnök:1

jmunkaigényesség, mint a gé- nem részesednek az I. negyed- i.,virágos Kaposvár". Pécs is Az első kerületben, a Felső* {pesítés az elsődleges. Az épí- £vi nyereségből. Szerintem he- {büszke lehetne erre a jelzőre, vámház utca lakói máris meg{óiparban a nyereséget csők- . .. v \ha... Ha a oérosi tanács vég- tették az első lépéseket a jár*

:kenti, ha géppel elvégezhető . , t rehajtó bizottsága, a kerületi daszegélyek melletti részek par

{munkát emberi munkaerővel m,ek negyedévi jo munká- {tanácsok mozgalmat indítaná- kositása felé. Virágágyakat lé- ■végeztetjük. Nekünk most fő juk elismeréseképpen megkap- j nak a „virágos Pécs“ megva- tesitettek, s azokba különböző

•feladatunk megtalálni azt az nák a rájuk eső részt; :iósitása érdekében. Ha a város virágokat ültettek. Más kerületek és utcák lakói példát ve*

i t

kezdődött meg kedden délután a dömörkapui menedékházban Mintegy 30-an vesznek rajta részt, a megye különböző részeiből. Megtárgyalják a KIS7 programnyilatkozatát, össze

1890 JHájuj else jék 1987

\hetnek róluk.

* Az elmúlt esztendőben a ke- ■ rületi tanácsok keretet biztosíttattak, amelyből a Kertészeti

• Vállalattól többféle, egynyári {virágpalántát és virágmagvaJét így akarták átváltoztatni üszögi kirándulásokat is be A május elsejei népgyűlé- <*íí"

1890. május elsején ünne- a harci ünnepet „osztálybékét akarta tiltani, de április 30-án -^sektől és tüntetésektől „

pelt először együtt a világ for- hirdető” majálissá. félve a munkások ezzel kap- úgy féltek az akkori urak, mint Srfiív f I

radalmi proletariátusa. A II. A világ forradalmi proletá- csolatos felháborodásától, tilta- ördög a tömjénfüsttől. Már na- {

Intemacionálé alakuló kong- riátusa és e nagy táboron be- kozásától, az utolsó percben pókkal előbb a bányavidékekre

resszusán 1889-ben a francia lül megyénk munkásosztálya engedélyezte az üszögi erdőben katonai erősítéseket küldtek

is hű maradt május elsejéhez, megtartandó majálist. „titkosrendőrök” százai figyelHű maradt harcos hagyomá- . ^ helybeli sub tituló ’dk az üzemeket, erdőket, hogy

szociáldemokratapárt veze- nf™ szervezkedik-e a munkás- tösége holnap, május 1-én sáft A munkások azonban nagy népgyűlést akart torta- mindig „túljártok a hatoság

K

özel hét évtizeddel ezelőtt,

küldöttek javaslatára határozták el, hogy nemzetközi munkásünnepségeket rendeznek a

nyaihoz és a burzsoázia véres

következő év május 1-én. Ek- terrorja, a szociáldemokrácia kor még nem volt szó május aljas árulása ellenére is minelseje rendszeres, minden év- den esztendőben megünnepelte ben történő megünnepléséről, és megünnepli még ma is a Az első május elseje nagyszerű nemzetközi munkásság harcos világméretű sikere után azon- egységének nagy ünnepét, ban a munkásság mindenütt Ha a régi pécsi újságokat természetesnek tartotta, hogy böngésszük, vagy öreg raun- évről évre megünnepli május elsejét. így vált munkásosztály harci ünnepévé.

kásokkal beszélgetünk, sok érez a nap a dekes dolgot tudhatunk meg a nemzetközi, j-^g; pécsi május elsejékről is.

ni a tornacsarnokban. A főkapitányság azonban a népgyűlést nem engedélyezte s így a szociáldemokraták csak a kirándulásokon csinálhatnak propagandát elveiknek. (Pécsi Figyelő. 1896. május 1.)

A pécsi munkások azonban

MV», «,,,' nunUsünnep, BÄ'Ä

“S, S' ttób níni ÍdÖk^ - rdel!es.Ar,ÓnAk.a kai, tüntetésükkel megcáfolhat évtizeden keresztül megharci ünnep. Május elseje több mint van feljegyezve a munkásosz- » Pécsi Fi ívelő” milhíZfllS táIy b3"?3 flnnepérö1- A pécsi lenniümi „A nagy^nnep kez- Íar™í? Proletariátus is 1890 óta min- dete” című vezércikkének unt ^ évben megünnepelte május dorító hazugságait, melyben lom opportunista árulói e hat elscjét. Volt év az elnyomatás azt bizonygatta az író, hogy ez

évtized alatt mindent elkövet- korában, amikor nagyobb meg- a naEy ünneD” fmillennium) tek, hogy meghamisítsák, iga- mozdulásokkal, fényesebb ün- egyesítette hű alattvalóival a

elsejét. Első sorban május el- csl dolgozók a munkásosztály ietariátus ezen a napon is beni a burzsoá érdekeket e nap ronyok szűk keretbe s2iorítotszolidaritás

t 1 ^t^nlteni és Tsvrl to’ egyséeét’ nemzetközi S7'ol,da- bizonyította, hogy nincs és k®zt®k ritését, volt év azonban, ami- nem is lehet Wke a2 elnyomók

kább előtérbe akarták helyez- kor a terror és a csendőrszu- & az elnyomottak között mér

a millennium évében sem.

* .. .Délután 2 órakor szocialistáink kivonultak végig a Király utcán, ezzel kárpótolva magukat azért, hogy a reggelre tervezett népgyűlést nem tarthatták meg". így ad hírt óvatosan, kenmegünneplésénél. A jobboldali szociáldemokraták ellenezték a májusi sztrájkokat, felvonulásokat, tüntetéseket és nem egyszer a burzsoázia elleni nyilt harc helyett május elseje meg

ták a nemzetközi harcos ünnepét.

A millennium évében 1896- ** ban a pécsi újságok is tele vannak a nagy évforduló iinneolését estére halasztották, méltatásával. Ebben az évben

gezik tapasztalataikat, elbeszél- vagy egyszerűen áttették má- a helyi hatóság a kormány getnek lövőben! feladataikról.: jus első vasárnapjára. így utasítására „semmiféle májusi dőzve a Pécsi Figyelő 1896 má- A tanfolyam néhány napig; akarták megszelídíteni, „feza- ünneplést” nem engedélyezett, jus 3-i száma az elsejei mun{ lonképessó” termi május else» Még a már hagyománnyá vált kásmegmozdulásokrólj

eszén.

fi.i. így történt, hogy Pécsett sem engedélyezte a hatóság a helybéli szociáldemokratapárt által kérelmezett népgyűlést és felvonulást. Igen ám, de azért 3000 darab felhívást a munkásünnepre kiküldött falvakba az itteni pártvezetőség és a hagyományos munkásünnep színhelyére, az üszögi erdőbe mégiscsak összehívták a munkásokat a májusi ünnepre . j.”

bit;A vörös május ünnepének főszlnhelyére, az üszögi er/lőbe már reggel 5 órakor kivonultak a csendőrök, később pedig egy század öt- venkettes baka és egy század honvédhuszárlovasság foglalt állást az erdőben...

„...Az üszögi erdőben volt vagy 5000 ember; férfiak, asszonyok, lányok és öregek; pécsiek és falusiak, munkások és földművesek. Mindegyiknek ott vöröslött a jelvény a mellén; 1898. május

1. JOGOT A NEPNEK!"

(Pécsi Figyelő, 1896. május

2, )

előtt, a járdaszegély melletti részt hajlandók voltak beültetni. Idén a kerületi tanácsok még nem jelentkeztek a Kertészeti Vállalatnál, nem igényeltek virágmagvakat, vagy virágpalántákat. Pedig a vállalat rézvirágot (cinia), petúniát, körülbelül tizenöt-húsz féle egynyári virágpalántát és virágmagot adhatrta, és akkor nemcsak a Felsővámház utca, hanem Pécs város számos más utcái is virágosak lehetnek.

A Kertészeti Vállalat már megkezdte a város csinosítását. A 48-as téren, a Széchenyi téren, a Szent István téren már elvégezték az előkészítő földmunkálatokat, És sor kerül az Ágoston tér, valamint az MSZMP székháza előtti terület parkosítására is. Május 1-ig elkészítik a parkok pázsitvirágágyait, május 5-e táján pedig már kiültetik a virágokat is. A második negyedévben a Kertészeti Vállalat körülbelül 150 000 forintot fordít Pécs város parkosítására.

De nem elegendő az, hogy csak a Kertészeti Vállalat, a tanács csinosítja a várost. Szükség van a város lakosságának a közreműködésére is. Ezt segítené elő a „virágos Pécsért“ mozgalom, amelynelc megindítása tanácsi feladat. Nemcsak városszépítészeti, hanem idegenforgalmi szempontból is nagy jelentősége lenne ennek a mozgalomnak, illetve a mozgalom eredményének, PUSZTAI JÓZSEF