Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-18 / 91. szám

*951. ÁPRILIS 18. NAPLÓ ft iánk* HASÄB; ^ Karlovy Varyban, a világ- ' hírű gyógyhelyen megnyílik a Marx-múzeum. A múzeumot «.Az aranykulcshoz" elnevezé­sű házban rendezik be, ahol Marx barátjának és háziorvo­sának, dr. Felkiesnek volt a rendelője. Marx Károly Kar­lovy Vary-i gyógykezeltetése idején 1874 és 1876 között több ízben lakott itt. A múzeumot az Októberi Forradalom 40. > évfordulója alkalmából nyit­ják meg a közönség számára. 204. ülését tartotta az ENSZ leszerelési albizottsága London (MTI). Az ENSZ le­szerelési albizottsága kedden tartotta Londonban 204. ülé­sét. Az ülés napirendjén az atomfegyverek kérdése szere­pelt. Az AP értesülése szerint, az ülésen Stassen amerikai kül­dött hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a fennálló törvények értelmében nem használhat atomfegyvereket az ENSZ alapokmányával össze­Számos angol feleség türel­metlenül várja a közeljövőben, piacra kerülő mikrobarázdás l| lemezt, amelyen egy hipnotizőr* hangja szólal meg, aki azt ál-' Htja, hogy azok a férfiak, akik' többször meghallgatják lerne-' zét, feltétlenül leszoknak a do-f pár^ (Mrj) Kedden éjfél- hanyzasrol. A lemez a többi Jkor egé^ Franciaországban férhetetten módon. Zorin szov­jet küldött ezzel kapcsolatban megemlítette az ENSZ alap­okmánya 51. cikkelyét, amely kimondja, hogy minden nem­zetnek joga van az önvédelem­re, ha fegyveres támadást kö­vetnek el ellene. Stassen rámutatott, hogy az Egyesült Államok semmiesetre sem szándékozik atomfegyve­reket alkalmazni kisebb határ- incidensek esetén. Hozzátette viszont, veszélyes tévedés vol­na azt hinni, hogy az Egyesült, Államok nem nyúl atomfegy- ( verhez, ha a helyzet megköve-( teli. Az albizottság kedden foly- ( tatta az amerikai tervnek meg­vitatását, amely öt szakaszban ( akarja megvalósítani az atom- < fegyverek gyártásának meg- j szüntetését A szovjet küldött­ség, értesülés szerint, igen gon­dosan tanulmányozza az ame-J rikai tervet Franciaországban éjfél éta nem közlekednek a vonatok megkezdődött a vasutas- sztrájk. A vonatok mindenütt leálltak. Egy-két nemzetközi vonat éjfélkor még folytatta útját, de nem vonatvezetők, hanem helyükbe lépett vasúti között állandóan ezt ismétli: „Nem akarok többé dohányoz­ni“; * Egy grúz faluban házépítés ,közben betemetett borospincé­re akadtak. A pincében 11 tisztviieiök vezetésével. A CGT nagyméretű tartályt találtak, £ Ouvriere köteléké­amely közül 5 telve volt ízes,\. . . __, __ za matos borral. A tudósok »U |' ZUl A XOVäiPOS folflfllStü VÄSU” megaltapitottak, hogy a leJet tainak és autóbuszvállalatainak mintegy 300 éves. S™LetJ kedden órákban megkapták szakszer- Lucien Lauru, francia mer- vezeti központjaik felhívását, nők érdekes mérőműszert szer- (»jjogy csatlakozzanak a vasuta- kesztett, amely a munkatel je-bérmozgalmához. sítménynél kifejtett erő meny- nyiségét diagrammával ábrá­zolja. Mielőtt az ember komo-i lyan elfáradna, a diagrammal» görbéjének fokozott rendelle­nessége, ugrásszerű emelkedése jelzi, hogy a teljesítménykész­ség csökkenj • Vahida, Idrizi Koszovszka Mitrovica környékbeli paraszt- asszony négyesikreknek —két leány és két fiúgyermeknek — adott életet. Az újszülötteket és az anyát a koszovszka-mit- rovicai kórházba szállították. Érdekes, hogy az első fiúcska szombaton, a két kislány és a másik fiú öt nappal később, csütörtökön született. A fiúk testsúlya két-két kiló, a leá­nyoké fejenként másfél kiló. A 37 éves, Vahida Idrizi eddig 11 gyermeket szült, a mostani négyesikrekkel együtt tehát 15 gyermeket hozott világra. Az orvosok véleménye szerint az újszülöttek egészségesek és életképesek. Párizsban szerdán reggel megbénult a földalatti vasút forgalma, mert az áramszol­gáltató telepek dolgozói távol­maradtak munkahelyeiktől. A főváros útvonalain csak na­gyon kevés autóbusz közleke­dett A földalatti- és az autóbusz­közlekedés zavarai miatt óriási volt az utcákon a torlódás. Sok tízezer dolgozó nehezen jutott el munkahelyére. Sokan a magánkocsikat is megostro­molták. Taxit alig lehetett kap­ni A hatóságok a turistákat szállító hatalmas autóbuszokat állították a forgalom szolgála­tába, de ez sem használt so­kat Nyugat-német jegyzék Bonn (MTI). A DP A jelenti: Dr. Wilhelm Haas, a Német Szövetségi Köztársaság moszk­vai nagykövete szerdán át­adta a nyugat-német kormány! szóbeli jegyzékét Zaharov szov­jet külügyminiszter-helyettes-'[ nek. E jegyzék a német—szov- V Jet tárgyalások folytatására vonatkozó javaslatokat tartal­mazza. A tárgyalásokon meg­vitatják a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak, 4 a Szovjetunióban élő németek* hazatelepítésének, valamint * egy konzuláris szerződés meg­kötésének kérdését. Skót hányás»- küldöttség tátogat Magyarországra London (MTI); A Scotsman jelentése szerint a brit orszá­gos bányászszakszervezet skó­ciai területének végrehajtó bi­zottsága Edinburgban tartott gyűlésén bejelentette, hogy négy tagja csütörtökön Ma­gyarországra utazik a magyar bányászszakszervezettel kötött megállapodás értelmében; külföldi híreink Cymnldewicz befejezte koreai A thaiföldi szakszervezetek kt- látogatáaát Phenjan (MTI). Az Oj Kína jelenő: A Cyrankiewicz mi­niszterelnök vezette lengyel kormányküldöttség szerdán reggel repülőgépen elutazott Phenjanból. A küldöttség a Mongol Népköztársaságba zott ufa­„Repülő csészealjat66 láttak Franciaországban vívták május 1-c megünneplé­sének jogát ;! Bangkok (MTI). A TASZSZ jelentése szerint a thaiföldi belügyminisztérium a szakszer­vezetek nyomására hivatalosan engedélyezte, hogy május 1-ét megünnepeljék az országban. Mao Cc-tung meglátogatta Vorosilovot Párizs (MTI). A amelyből antennák provervcei B-rigno- nyúltak ki. Hirtelen les városka közeié­nos készülék lassan ri ben vasárnap dél- a főidre szállt, tő­' A johannesburgi John Henry ^ után három árakor lük mintegy har- King, áld — állítása szerint i két asszony az or- mine méterre sűrű _ lös éves, nősülési tervek-í szágúton haladva porfelhőt kavarva ke l foglalkozik. Feleségül! „borzalmas zajra” akarja venni a 87 éves Fanny!tett figyelmes. Fel- Excell-t, mert — hogy a i tekintve egy eUip- stramm aggastyánt idézzük —ászis alakú hatalmas végre magtalálta álmai asszo-i vasszerkezetet pil- nyát! * lantottak meg, fel. Néhány pilla­nat múlva a gép fülsiketítő zajjal újra felszállt és rö­vid idő alatt eltűnt az égen. Az egyik asszony hazarohant. Férje, a helyi mező­őr azonnal értesítet­te a csendőrséget. A két asszony által jelzett helyen való­ban nagy kiterjedé­sű területen fel volt dúlva a föld. A ha­tóságok megindítot­ták a vizsgálatot a „repülő megjel« ben. Peking (MTI). Mint az Oj Kína jelenti, Mao Ce-tung el- < nők kedden délután viszont- < látogatást tett Vonosilov elnök- < néi Mahariosz érsek Athénbe érkezett Athén (MTI). Az AFP jelen­tése szerint szerdán reggel az' athéni repülőtérre érkezett' Makari ősz ciprusi érsek és több társa, akiket annakidején az angol kormány a Seychelles-f szigetekre száműzött r­Kelet-Azsiúban jártam (Budapesti tudósítónktól.) Ma délelőtt Kelet-Ázsió­ban jártam. Furcsa, ismeret­le táj az. Tenger, meg óceán mindenütt s játékos szeszél­lyel szétszórt szigetek. Negy­ven évig tartana, ha mind­egyik szigetén csak egy na pót töltenénk. Pedig egy nap. jaj de kevés ahhoz, hogy megismerjük Jávát, Borneót, Celebest, meg a kalandos út­leírások, hajóslegendák, ka- nibál-történetek többi cso­dás szigetét. Pedig csak egy délelőtt jártam arra én is. Egy dél- előttön át nézegettem az in­donéz kiállítást a Nemzeti Szalonban. Hadd mondjam el elöljáróban erről a kiállí­tásról, hogy anyaga nagy­részt Xantus János 1871-es gyűjtéséből származik. A ne­ves magyar tudóst báró Eöt­vös József küldte ki akkor keletre, s Xantus több ezer darabból álló gyűjtemény­nyel tért haza. A világvi­szonylatban is páratlan érté­kű kincs azóta nagyrészt lá­dákba zárva porosodott. Életre való Ötlet volt a Kultúrkapcsolatok Intézeté­től és a Néprajzi Múzeum­tól, hogy most a közönség elé bocsátotta, s kiegészítette még a Szukamo, indonéz koz társasági elnök magángyűj­teményéből származó mai indonéz festmények repro­dukcióival A kiállítás egy része tehát néprajzi vonatkozású. Az . egyik vitrinben egy nagy, dí­szes kalapot láthatunk. Ezt a kalapot a delhi szultán fe­lesége adományozta a ma­gyar tudósnak. Érdekessége aztán ennek a gyűjtemény­nek két koponya is. A fel­jegyzések szerint két benn­szülött falu lakossága vesze- Icedett birtoklásáért. A vitát Xantus döntötte el egy sa­lamoni ítélettel, elkérte a koponyákat a magyar Nem­zeti Múzeum számára. Bizony itt az emberevők világában járunk. Ember­hajjal díszített pajzsokat rejt az üvegvitrin, másutt meg ott látjuk azt az egyenes vérmarta tőrt, amit a kivég­zéseknél használtak. Az el­ítéltet leültették s a mezte­len bal-vállába ütötték füg­gőlegesen a fegyvert Ponto­san a szívbe hatolt. S aztán itt a tikk-fából készült fúvó­cső is. Mellette egy tok tele mérgezett hegyű nyílvesszők­kel. Furcsák ét különösek az indonéz ékszerek. Apróléko­san dolgozták ki valameny- nyü. A szigetvilág asszonyai gazdagon telerakták testüket ezekkel a rézdrótokkal, pán* tokkal, karikákkal. Egy-egy nőre 50—60 font súlyú ék­szer is került. Sok szeren* ssétlenség is történik emiatt. Ugyanis, ha felborul velük a csónak, a rájuk aggatott súly menthetetlenül a tó mélyére húzza testüket. Érdemes még beszélni a textíliákról. Hasonlóképpen díszítik, mint nálunk a hús­véti tojásokat. A fehér gya­pot-kelmére forró viasszal különféle mintákat rajzol­nak, aztán festékbe mártják, száradás után újabb viasz­rajz, aztán ismét festékbe mártják s végül is sokszínű, tarka, szépen mintázott anya gokat kapnak. Láthatunk még a kiáTltti- son sok más érdekességet is. Fából faragott, emberfejű kanalakat, félméteres nagy, mogorva bálványokat, szá­munkra teljesen ismeretlen fából készült hangszereket s a mai bábjáték ősének a ivayang-nak pálcikával moz­gatható figuráit Ez a múlt A jelent a mai indonéz festőművészek alko­tásaiból igyekszünk kiolvas­ni. Meglepően európai ízűek ezek a festmények. Művésze­tüket itt-ott még a század­elején divatos izmusok is megérintették. A képekre valami bágyadt fáradtság jellemző. Sok a csendélet, a tájkép s a női portré. Mész- szire néznek a tengerre, az életükbe, s jövőjükbe ezek a fiatal nagyon-nagyon szép Báli-szigeti lányok, akikről iffy ír egy utazó: „Báli nőit tartják az odavetődött fehér emberek a világ legszebb asszonyainak. A bőrük olyan, mint az üstben fövő olvasz­tott arany, a húsuk meleg, mélységes bársony. A homlo­kuk nemes, az arcuk kicsit hosszas, a szemük tüzes. A szájuk finoman duzzadt, s a válluk lágyan hajlik.“* Számunkra teljesen isme­retlen nevű festők varázsol­ják ide az óceánok, őserdők, vízesések és óriási vulkánok színpompás vidékeit. Abdul­la, Sudarso, DuUah, Sudjo- jono, hogy csajt pár nevet említsünk. Rövid volt es « kelet-ázsiai utazás, rövid de igen hasz­nos és tanulságos. Ezért a beszámoló végére egy kérést írnék ide. A Kultúrkapcsola­tok Intézete ezeket a nagy­sikerű • kiállításokat necsak Budapesten, de legalább óz ország nagyobb városaiban is rendezze meg, ÓNODr GYÖRGY ►mm-» POZSONYTÓL PRÁGÁIG a TU 104-es pilStaßilkejeben T van Szergejevics, nem vinnének el bennün­ket a TU—104-esen Prágáig? , fordultunk barátságos beszél­getés közben kérésünkkel a szovjet légiforgalom prágai ki­küldöttjéhez, Sujin elvtárshoz. — Dehogy is nem, hely van elég, mert hisz a TU—104-es 50 utas szállítására készült, most pedig mindössze 24 utast viszünk. így kerültünk tehát hárman a bratislavai újságírók közül a világ legkorszerűbb lökha.j- ásos utasszállítógép fedélzeté­re mint. „potyautasok”. ' Mikor kétperces gépiindítás Után felzúgtak a TU—104-es motorjai, furcsa érzéssel fog­laltunk helyet a kényelmes bőrfotelekben. Kabátjainkat Tamara Maikurova és Álla Maglakova stewardok helyez­ték a ruhaszekrénybe. Néhány perc múlva, mikor az óriási ^gépmadár megállt a betonki- 'futón, hogy a következő pil­lanatban a levegőbe lendüljön, a két lökhajtásos motorból valami mély sóhaj hangzott fel, mely rettenetes zúgásba ment át és máris fent voltunk a magasban; De mi az? Mint­ha szédülnénk egy kicsit a nagy sebességtől, vagy az ál­landóan növekvő magasságtól. E pillanatban az volt az érzé­sem, miratiha valami nagy erő ragadt volna fel a földről és vinne egyenesen a kéklő égbe. Fent, 4000 méter magasban el­csendesült a zúgás, megszűnt a furcsa érzés és a mellettünk ülő két csinos steward, Alla és Tamara óráikra nézték}. „16 óra 27 perc — mondják csak­nem egyszerre — most vesszük az irányt Prága felé.” öt percig tartott csak a fel­emelkedés. Az óriási magas­ságból még itt-ott látszott a föld, de csak Itt-ott, mert a bárányfelhők csaknem min­dent eltakartak szemünk előtt. A repülőgép belsejében pedig javában folyt a beszélgetés. Az utasok kényelmesen szó­rakoztak, mintha nem is öt kilométer magasban lettünk volna a föld felett, hanem va­lamelyik kávéházban. A lég­nyomásváltozás, vagy a ritka levegő nem jut át a gép tes­tén, mert a gép belsejében er­re a célra készített szabályozó 'készülékek kiegyensúlyozzák a légnyomást és a hőkülönbsé­get. Ha valaki mégis úgy érés­űé, hogy kevés a levegő, csak az előtte lévő oxigénkészülék­hez kell nyúlnia. A pilótafül­kében ezalatt a két pilóta, a navigátor, a rádiós és egy fe­délzeti mérnök ellenőrzik a rengeteg beépített műszer mu­tatóit. Mikor kinyitjuk a ka­bin ajtaját, a géip kapitánya, Kahamovszky elvtáns fülhall­gatóval a fején felénk fordul. A» automata pilóta — rjgy’wjcnoK roon, csolom az automata-pilótát — és a kapitány feje felett függő táblán az „automata-pilótán” igazgat valami gombokat, majd mikor elvégzi ezt a bonyolult kezelést, mindketten elenge­dik a kormányt. 4700 méter magasság, 750 km-es sebesség. Ezt mutatják a műszerek. Az indulás óta csak kilenc perc tett el, de már Brno felett va­gyunk. Itt jobbra térünk. Ezt a navigátor jelenti, aki táv­csövén néz a gép orrából a föld felé. Néha-néha belete­kint, majd papíron jegyez va­lamit és gombnyomással ad utasítást és irányt az uaitoma- ta-pilótának, mely őrapontos- sággal teljesíti minden paran­csát. Mit is láthat, amikor fel­hők tokárnak éI mindent? Bu- gajev, a fiatalabbik pilóta ad váltását kérdésünkre. —> Minden* lát, mert nem távcső ez, hanem olyan készü­lék, mellyél a sűrű felhőkön keresztül is átlát; Egy ujjal irányítja a gépet — Meet figyeljen Ida. Itt van mellettem ez a fogantyú. Egy ujjal fogom most irányí­tani • hatalmas, több tonna súlyú géptestet. — Ezután nagyujjával előre, majd hátra, oldalra nyomja a fogantyút és a gép hol felfelé, hol jobb­ra, balra vagy egyenesen a föld felé veszi az irányt, asze­rint, hogyan mozgatja a pilóta a fogantyút. Ezt a mutatvány­számat azonban mi sínylettük meg, mert ezekben a pillana­tokban sokszor éreztük gyom­runkat valahol a torkunknál, különösen akkor, amikor a gép 1—2 másodperc alatt né­hány száz métert zuhant. Bu- gajev Borisz pilótánk pedig mosolyogva nézett sápadt ar­cunkra; — Zacskót nem kémek? De ne féljenek, már abbahagy­juk az akrobatikát. Gépünk most újra vízszintes irányban halad, A pilóták komolyan nézik a műszereket és minden figyel­müket a gép kezelésére össz­pontosítják. 15—20 perc mú­lik él s már közeledünk Prága felé. De még egynéhány szót váltunk Sujin elvtárssal, míg elrepül ez a rövid idő. Konstruktőrök versenye — A Szovjetunióban most három repülőkonstruktőr ver­senyez egymással: Antonov, Iljusin és Tupoljev, hogy ld tud jobb utasszállító-gépet ter­vezni — mondja Sujin elvtárs. —> Antonov „Ukrajna” ne­vű turbinás-légcsavasr* gé­pének üzemeltetése, mely 90 utast vesz fel fedélzetéra, fele annyiba kerül, mint a TU— 104-esünk. Még az as előnye is megvan, hogy nem szüksé­ges a felszálláshoz betonút és mindössze 600 méter hosszú kifutópályán fel, vagy te tud szállni. a TU—104-esnek legalább másfélezer méteres kifutópálya kell. A TU—104-es azonban gyorsabb, mert ezer­kilométeres óránkénti sebessé­get is elér, míg az „Ukrajna” • „csőik iw—Tw KTiCRYaeflfcsr'v Hogy az utasok mennyire sze­retnek utazná a TU—104-esen, ezt az is bizonyítja, hogy Cha- barovszkban, Irkutsritban né­ha három-négy napot is vár­nak, míg jegyet kapnak a TU—104-esre, mely sóikkal ké­nyelmesebb és gyorsabb, mint az II—14-en. Ennyit sikerű» osak monda­nia Sujin elvtársnak, mert a következő pillanatban gépünk, már leszállásra vette az irányt; Újra sápadt arccal néztük, a lassan kihúzódó hatalmas ke­rekeket, melyek hamarosan rá­taposnak a repülőtér betonút- jára. Szinte füstöl a gumi a nagy súrlódástól; Mennyi is az idő? 17 óra 00 perc, azaz Bratíslavából Prá­gáig az út mindössze 24 per­cig tartott. A leszállás további 9 perc és amíg megállt telje­sen a gép, újra 8 perc telt eL- Kinyüt a légmentesen zárt aj­tó és mi pedig boldogan, meg­elégedetten szálltunk le a csaknem egyemeletes magas­ságú lépcsőkön. Hazafelé pe­dig, mindössze nyolc óra hosz- szat döcögtünk a bratislavai gyorsvonat fülkéjében, 80 km- es óránkénti „sebességgel”! Horváth Sándort

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom