Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-16 / 89. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI iiiiiiiiiiiiiminmNiiiiiK « NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. ÁPRILIS 16. lIHUHnilllllHUUMMUHIINtmt Mai számunkban: Kibővítették a Hazafias Népfront megyei elnökségét líUáfyi áttafncsUuf fadáfticí&af* Szigetvár diktálja a cipődivatot Üj kertváros épül Jankovich-telepen 104,2 százalékra teljesítjük a második negyedévi tervei Versenyfelhívás az ország összes szénbányászati trösztjeinek dolgozóihoz Az októberi gyilkos ellenforradalom munkásosztályunk, dolgozó népünk tizenkétéves eredményeit kísérelte meg elpusztítani. A Szovjetunió önzetlen segítsége, a párt, az ^XŐskezű proletárhatalom és a becsületes magyar dolgozók összefogása meghiúsította ezt az aljas szándékot. A kom­lói bányászok a párt és a kormány vezetésével egységesen sorakoztak fel a nép hatalmas harcában, a haza kérését megértették és magukévá tették. Több szenet adtak az országnak. Trösztünk első negyedévi tervét túlteljesítettük. Elért eredményeinkkel azonban nem elégedhetünk meg. Tud­juk, hogy a párt és a kormány, a munkásosztály és dol­gozó népünk bízik bennünk. A komlói bányászok méltók akarnak lenni erre a bizalomra és még jobb eredmények­kel akarják ünnepelni a proletariátus nemzetközi ünne­pét; május 1-ét! Éppen ezért feladataink végrehajtása, tervünk telje­sítése érdekében örömmel vennénk, ha felelevenítenénk a szocialista munkaversenyt, azt a nagyszerű vetélkedést, amely dicsőséget és számos kitüntetést hozott az elmúlt évek során. Tudjuk, ebben a versenyben akárki lesz az első, az igazi győztes: a magyar dolgozók békés milliói, a magyar nép lesz. A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai, párt-, KISZ-, szakszervezeti vezetői, műszaki és adminisztratív dolgozói szocialista munkaversenyre hívják ki az ország összes szénbányászati trösztjeinek dolgozóit. A verseny sikeréért az alábbiakat vállaljuk: 1. 1957. évi II. negyedévi termelési tervünket 104.2 százalékra teljesítjük. Ezzel megvalósítjuk, hogy az elő­irányzaton felül 8000 tonna fekete szenet adunk a hazá­nak, amelyből május 1. tiszteletére 3000 tonna szenet ter­. melünlc. 2. Népünk előtt álló feladatok a mennyiségen felül minőséget is követelnek a szénbányászattól. Ezért a II. negyedévben 5000 tonnával túltermeljük gázszéntermelési tervünket. 3. Annak teljes tudatában, hogy a jövőben a szén önköltség-alakulása nem lehet közömbös hazánknak, ön­költség terén oly vállalást teszünk, hogy az I. negyedéves tényszámhoz viszonyítva 65 forintos önköltségcsökkentést érünk el tonnánként, ami negyedéves szinten 17 810 000 forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. 4. Mindezeket a vállalásainkat oly módon kívánjuk elérni, hogy megvalósításuk dolgozóink egészségének és testi épségének megterhelését ne jelentse. Éppen ezért • vállaljuk, hogy a baleseti mutatók terén az előző évne­gyedhez képest 5 százalék csökkenést érünk el. A verseny kiértékelésére felkérjük a Nehézipari Mi­nisztériumot és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetét. Komló, 1957. április 12. A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóinak nevében: A Szovjetunió és Magyarország viszonya - a szocialista népek barátsága Nagygyűlés a Széchenyi téren A hideg, borús hétfő délelőttöt enyhébb délután vál­totta fel, amikor délután négy órára tizenötezres tömeg — bányászok, üzemi, hivatali dolgozók, diákok, környékbeli falvak dolgozó parasztjai — gyűlt össze a Széchenyi téren, hogy meghallgassa Horváth Imre külügyminiszter beszá­molóját. A nagygyűlésen megjelenteket az MSZMP városi intéző- bizottsága nevében Czárt Ferenc üdvözölte, majd Horváth Imre külügyminiszter beszélt az ország bel- és részletesebben külpolitikai helyzetéről. Horváth Imre elvtárs külügyminiszter beszéde Kedves Elvtársak! Baranya megye és Pécs város dolgozó népe! Mindenekelőtt engedjék meg kedves elvtársak, hogy az MSZMP központi bizottsá­ga és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében a legmelegebben kö­szöntsem önöket. Pártunk Központi Bizottsága megbí­zott azzal, hogy jöjjek el ide, Pécs városába és számoljak be önöknek arról a munkáról, amelyet kormányunk és pár­tunk az ellenforradalom után Magyarországon végzett, és a magyar kormány- és pártlcül- döttség moszkvai küldetéséről. Az ellenforradalmat hosszú esztendőkön keresztül készítették elő PIEGL JANOS trösztigazgató. CZÉDER JANOS a tröszt szakszerv. biz. elnöke. KELEMEN LÄSZLO az MSZMP városi intéző biz. elnöke. Most már, az ellenforrada­lom után öt hónappal, népünk túlnyomó többsége előtt vilá­gos, hogy nálunk a múlt év októberében—novemberében égy olyan ellenforradalom Volt, amely nem egyik napról a másikra született, hanem hosszú időin keresztül, nem he­tek, nem is hónapok folyamán készítették elő, hanem hosszú esztendőkön keresztül. A volt uralkodó osztálynak jelentős része és az osztályuk­hoz tartozó katonatisztek, ma­gasrangú állami hivatalnokok, elsősorban Nyugat-Németor- szághan évekkel ezelőtt meg­kezdték az ellenforradalmi szervezkedést abból a célból, hogy egy adott pillanatban megkíséreljék Magyarorszá­gon visszaszerezni elvesztett pozíciójukat, elvesztett javai­kat. És ilyen értelemben az ellenforradalmat éveken ke­resztül, évekkel megelőzőleg készítették elő elsősorban Nyu- gat-Németországban, ahol rendszeres katonai alakulatok­ban, fegyveresen felszerelve és rendes kiképzés után készül­tek és vártak arra az alkalom­ra, amely a legkedvezőbb, hogy ismét visszatérhessenek Magyarországra; A nehéz helyzetben, amikor az ellenforradalom a magyar nép életére tört, sok. választás i magyar kormány előtt nem volt. Saját erőből nem futotta az ellenforradalom leverésé­re, és ezért döntő elhatározás­ra jutott kormányunk, amikor felkérte a baráti és. szövetség­ben lévő Szovjetuniót, hogy csapataival legyen segítségé­re az ellenforradalom leveré­sében. Nekünk, kedves elvtársiak, az ellenforradalom leverése után világosan kell látni és el kell magunkat határolni azoktól a súlyos hibáktól, amelyeket elkövettünk ebben az országban az elmúlt eszten­dők alatt. De nem elég, hogy csak a hibáktól határoljuk el magunkat. Szükséges az is, hogy világo'san lássuk az el­lenforradalom előkészítésének módját, az abban résztvett elemeket és ezzel kapcsolat­ban néhány szót kívánok szól­ni Nagy Imre és áruló cso­portjának tevékenységéről. Nagy Imre a fasizmus szálláscsinálója Sokan azt hitték, hogy Nagy szenty hercegprímás, aki az- Imre az ilyen meg amolyan után olyan uralmat létesített lelkes híve a dolgozó, nép elő- volna, amely bizonyára sok- rehaladásának és 'hogy híven kai túltett volna a fehértenro­képviselte a dolgozó nép ér­dekét. A tények, kedves elv­társak, nem ezt mutatják. Mert- az a tevékenység, • ame­lyet folytatott ebben az or­szágban, mint. az ország mi­niszterelnöke, egészen mást mutat. Tulajdonképpen ő volt az, aki előkészítette az ellen­forradalmat és szállást csinált a fasizmus részére. Most már azt hiszem, abban senki sem kételkedik, hogy ha a szovjet csapatok november 4-én nem szólnak közbe, akkor egy olyan erős jobbratolódás tör­ténik, amely nemcsak az ak­kor uralmon lévő kormányt, Nagy Imrét és a többieket so­dorta volna el, hanem ezer és tízezer haladó szellemű em­bert és a kommunistáknak je­lentős részét. A helyzet akkor már úgy nézett ki, hogy elő volt készítve minden arra, hogy a hatalmat átveszi Mind­ron, amelyben egyszer már volt része a magyar dolgozó népnek, 1919-ben, a proletár- diktatúra vérbefojtása után. Az áruló Nagy Imre volt az, aki követelte a magyar népet felszabadító szovjet csapatok­nak a kivonulását. Ö volt az, aki minden további nélkül fel­mondta a Magyarországot és a többi szocializmust építő or­szágokat védelmező varsói szerződést. Nagy Imre és áru­ló csoportja nyilatkoztatta ki Magyarországon az úgyneve­zett semlegességet és ugyan­csak Nagy Imre volt az, aki kérte az ENSZ-csapatok bevo­nulását Magyarországra. Mit jelentettek ezek az in­tézkedések? A szovjet csapa­toknak a kivonulását az or­szágból. Ma már népünk túl­nyomó többsége előtt világos, hogy a szovjet csapatok ebbe az országba úgy jöttek, mint testvérek, és úgy tartózkod­nak itt, mint a magyar nép legjobb barátai, mint a ma­gyar nép ügyének védelmezői. És tudni kell azt is, hogy amíg a nyugati országokban szervezik ellenünk az ellen­forradalmat, amíg amerikai monopolisták parancsara amerikai csapatok tartóz­kodnak a szocializmust épí­tő országok közvetlen köze­lében lévő országokban ad­dig a magyar nép nem tehet egyebet, mint saját maga is úgy gondoskodik a saját védelméről, ahogyan leg­jobbnak látja és ebből a szempontból életbe­vágó fontosságú, hogy a szov­jet csapatok itt tartózkodja­nak mindaddig, amíg a ma­gyar nép biztonsága ezt' meg­kívánja. Nagy Imre felmondta a var­sói szerződést. Mit jelent ez’’ Ez ugyancsak azt jelenti, hogy népünket pusztulásra ítéljük és .kiszolgáltatja a magyar né pet az ellenségnek, az Észak- atlanti Szövetség csapatainak és a többi ellenséges alakula­toknak. Ha most felvetjük azt a kér­dést, hogy vajon milyen politi­kai, erkölcsi és anyagi kár* okozott az országnak az ellen- forradalom, akkor meg kell mondani, hogy az anyagi kár óriási. Tizennégy milliárdot tesz ki forintban az a kár, amely a Magyar Népköztársa­ságot és a magyar dolgozó né­pet érte. Ha itt hozzávetőleg kiszámítanánk, mit is jelent ez az óriási kár, akkor meg kell állapítani, hogy 14 milliárd fo­rintból fel lehetett volna épí­teni kb. 250.000 háromszobás lakást. Beszélgetés bolgár barátainkkal A Bolgár Hazafias Arcvo­nal képviselői szombaton es­te a TTIT Bartók klubjában baráti beszélgetésen vettek részt. A bolgár elvtarsak a beszélgetés előtt a proletár nemzetköziség szellemében adták át a bolgár nép aján­dékát. A vendégeket dr. Kariin­ge- Tihamér, a II. sebészeti klinika, vezetője üdvözölte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bolgár és a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját. Ez a barátság két forrásból táplálkozik. Egyik a két nép közös eredete, a másik pedig a szocializmus építése. E barátságot erősíti az is, hogy hazánk felszaba­dításában bolgár hősök is es­tek el országunkban. E baráti beszélgetés jó al­kalom arra, hogy mi is meg­ismerjük a Bolgár Hazafias Arcvonal munkáját és a ta­pasztalatokat felhasználjuk a Hazafias Népfront munkájá­ban. Az üdvözlő szavakra a bol­gár küldöttség vezetője vá­laszolt. Elmondta, hogy Bul­gária török iga alól való fel­szabadításában magyar hő­sök is ontották vérüket. Igen sok bolgár kertész tanulta Magyarországon a földműve­lést és sok bolgár fiatal vég­zett magyar egyetemen. Min­denütt kedvesen, szeretettel fogadták őke*, úgy érezték magukat, mintha otthon len­nének. Az ajándékot, ame­lyet hoztak, a bolgár nép jó szívvel küldte. A delegációk száma állandóan növekszik s reméli, ez is hozzájárul a két nép közötti barátság erősö­déséhez, s a tapasztalatok kicserélése lehetőséget nyújt a szocializmus további sike­res építéséhez. A kedves üdvözlő szavak után felkérte a jelenlévőket, tiegyenek fel kérdéseket a Bolgár Hazafias Arcvonal működésével kapcsolatban. A kérdések zöme a Bolgár Hazafias Arcvonal felépíté­sére, jellegére, módszereire vonatkoztak. A kérdésekre Popov elv­társ, a Hazafias Arcvonal sajtóosztályának vezetője vá­laszolt. Elmondta, hogy a Hazafias Arcvonal társadal­mi, politikai szervezet. Van­nak szervezetei és tagjai, akik minimális tagjdíjat fi­zetnek. Egyesíti a szociális és a gazdasági erőket és a párt vezetésével működik. Gerincét a munkás és a föld­műves dolgozók alkotják. A kormány bel- és külpolitiká­ját ismertetik az egyes szer­vezetekben, a tagok elmond­ják véleményüket s így köz­vetlenül részt vesznek az or­szág irányításában. Módszer a meggyőzés és a megmagya­rázás. Alapjában véve a munkát három csoportra lehet oszta­ni. • Agitációs és felvilágosító, politikai és kulturális tömeg- munka. Jellemző,, hogy a po­litikai köröknek, amelyek a politikai munka keretén be­lül működnek, mintegy 800 ezer tagja van. Az agitációs munlcát társadalmi aktívák végzik. A kulturális munka legkedveltebb és legszéle­sebb gyakorlati megnyilvá­nulása az olvasókörök. Ezek eredete még 1856-ra nyúlik vissza. Olvasókörök működ­nek falun és városban egyaránt. Kérdések hangzottak el a bolgár nőmozgalommal kap­csolatban is. A baráti beszél­getést a Zeneművészeti Szak iskola két növendékének zongoraszámaival fejezték be. Vasárnap a bolgár vendé­gek megkoszorúzták a har­kányi temetőben a bolgár hősök sírját, majd megte­kintették a bolgár hősi em­lékművet, délután sétarepü­lésen vettek részt, majd a kora esti órákban elutaztak. Megható jelenet játszódott le a harkányi temetőben. Amint nézegették a sírokat, a küldöttség egyik tagja megtalálta legjobb barátja sírjál, akiről nem tudtak ott­hon semmit. Ez a szomorú és mégis felemelő jelenet bizo­nyította, hogy a küldöttség tagjainak szavai a bolgár— magyar barátságról nem csu­pán szavak. Az elesett bol­gár hősök sírja összeköti a két népet. Halálukkal a két nép történelmének lapjaira ráírták az örök barátságot. Az ország gazdasági helyzete Az ellenforradalom után né­hány hónappal vizsgálva or­szágunk gazdasági helyzetét, azt kell tapasztalnunk, hogy nagyban és egészében az or­szág gazdasági helyzete nem rossz. Ea így is van. És itt tud­nunk kell azt, hogy azért nin­csenek súlyos gazdasági baja­ink, mert voltak becsületes, hűséges barátaink, akik a ma­gyar népen segítettek. Gazda­sági felemelkedésünk útján va­gyunk. Még nem mondhatjuk azt, hogy gazdasági bajainkat mindvégig megoldottuk. De el­mondhatjuk azt, hogy van né­hány biztató jel, amely azt mu­tatja, hogy gazdasági életünk egészségesen fejlődik. Itt elsősorban ki kell emel­ni az ország széntermelését, ami tulajdonképpen a gazda­sági életnek a vérkeringését adja és a gazdasági életünknek a szívverését biztosítja. Isme­retes, az ellenforradalom előt­ti napokban a napi szénterme­lés 70.000 tonnát tett ki. Ez a mennyiség lassan emelkedett, a széntermelés január végén 15.000 tonnánál tartott, s aleg- .utóbbi napokban már majd­nem elértük az ellenforrada­lom előtti idők széntermelését, * s most kb. 78—79.000 tonnánál tartunk. Ez óriási siker elv­társak és engedjék meg, hogy innen is köszönetét mondjak Baranya megye bányászainak is a sz,ép, sok dolgozó részére pél­dául szolgáló teljesítményért. De ez senkit ne tévesszen meg! Mert ha azt nézzük, hogy milyen áron jött létre ez a ter­melés, azt lát juk, hogy a ter­melés túlságosan drága és sok­kal több munkabért fizetünk ki a kevesebb teljesítményér», mint korábban és egy tonna szénnek az önköltségi ára még mindig jelentősen magasabb, mint volt az ellenforradalmi időiben, Ki kell emelni, hogy míg a termelékenység ma már eléri az ellenforradalmi idők terme­lékenységének 90 százalékát, addig a munkabér tei-én a bér­alappal túlteljesítették az el­lenforradalom előtti 100 száza­lékot és most 320 százaléknál tartunk. Ezt összhangba keli hozni. Ez lesz a következő idők feladata. Az elmúlt hóna­pokban végrehajtott bérrende­zés azt eredményezte, hogy ma az életszínt, a dolgozó nép élet­(Folytatás tt 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom