Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-16 / 89. szám

2 NAPLÓ 1951. ÁPRILIS HL ’ Nagygyűlés a Széchenyi téren (Folytatás az 1. oldalról.) színvonala kb. 16 százalékkal magasabb, mint a múlt eszten­dőben volt A kormánynak az a szándé­ka, hogy ez az életszint emel­kedés necsak maradandó le­gyen, hanem a magyar dol­gozó népnek az életszínvona­la még tovább emelkedjék. De, hogy milyen iramban, mi­lyen tempóban fog emelkedni, ez elsősorban attól függ, ho­gyan fogjuk emelni a termelé- kenvséget. magát a termelést, és hogyan fog sikerülni az ön­költségnek a csökkentése. Mi­nél nagyobb eredményeket tu­dunk biztosítani a termelés te­rén, annál erőteljesebben fog emelkedni dolgozó népünk élet színvonala. Az országos átlagviszonylat­ban itt ki kell emelni Baranya megye és Pécs gazdasági sike­reit. A megyében és a városban ás a termelés általában köze­ledik az ellenforradalom előtti idő termeléséhez. De vannak egyes üzemek, amelyek nem­csak hogy elérték az október előtti termelést, hanem azt már túl is haladták. Ezek az üze­mek elsősorban a Sopiana Gépgyár, a Bőrgyár, a Bara­nya Megyei Építőipari Válla­lat. A Sopiana Gépgyár dolgozói, a Bőrgyár munkásai és a Baranya Megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak nagy sikereit az egész országban ismertté kell tennünk. Baranya megyében az október előtti termelékenységnek elér­tük a 85—95 százalékát. A munkabér emelkedése terén is jó eredményt értünk el, vasta­gabb borítékot, magasabb fi­zetést kaptak a dolgozók. Az átlagos munkabér most itt 1,663 forint, míg az október előtt mindössze 1,320 forint volt. Itt Baranyában az élet- szintemelkedés meghaladja az átlagos 15—20 százalékot, Kapcsolataink a Szovjetunióval rendkívül előnyösek Engedjék meg, kedves elv­társaim, hogy néhány szóban ismertessem a magyar kor-’ mány- és pártküldöttség moszkvai útját és tárgyalásait. A fogadtatás, amiben a kül­döttséget részesítették, példát­lan volt. Nemcsak a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártjának veze­tői fogadták szeretettel, meg- hereiilócsel a mnevar nép kül- ia szov- an, ame- megfor- Lenin- vszkban, :vben — >asztalta, ;ozó nép amilyen csak egy imperialista nagyhatalom és egy gyarmati, vagy félgyarmati ország között lehet. Németország nálunk fel­vásárolta olcsón a nyersanya­got és eladta drágán az ipán termékeket A szovjetországgal a gazdasági kapcsolataink egé­szen mások. Mi, kis Magyar- ország elsősorban készáru ter­méket szállítunk a szovjet or­száginak. Kivitelünk 80 száza­léka iparcikk, és a behozatal a szovjet országból háromne­gyedrésze nyersanyag. Ebből is kiviláglik, hogy nekünk ez a kapcsolat rendkívül előnyős és kedvező. Nem véletlen, hogy az ellen­ség hosszú időn keresztül rá­galmazott minket az állítóla­gos egyenlőtlen gazdasági kap­csolatok miatt. Ezt részben mi is elősegítettük azzal, hogy megkötött szerződéseket titok­ban tartottuk, amire egyálta­lán semmi szükség nem volt. Ilyen pl. az urániumérc, amely az egész magyar népet és kü­lönösen Baranya népét érdekli, mert az uránérc egyik lelő­helye éppen Baranya megye. Ellenségeink azt mondották, hogy óriási uránérc-telepekre leltek Magyarországon, amivel egyből, mellényzsebből gaz­daggá lehetne tenni az egész országot, és az a látszat, mint­ha mi elkótyavetyéltük volna. A valóság az, hogy az uránérc, amit itt az országban talál­tunk, egyelőre egész kis meny- nyiségben van és feldolgozat­lan. Nagyon kedvező feltételek mellett kötöttünk a szovjet or­szággal megegyezést az urán­érc feldolgozására, amit mi a szovjet országnak nem világ ­piaci, hanem annál jelentősen magasabb áron adunk oda és az uránérc fejében urániumot kapunk, ami szükséges a kö­zeljövőben megépítendő atom- villanytelepünk üzembehelye­zéséhez. E mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy az uránérc nemcsak a békés fej­lődésnek egyik rendkívül fon­tos nyersanyaga, hanem ugyan­akkor fegyver is egy esetle­ges háborúban. A magyar nép nem teheti meg azt, hogy az uránércet olyan országoknak juttassa, engedje át, amelyek egy esetleges háborúban a ma­gyar nép ellen használják fel. Szívesen látjuk az ENSZ főtitkárát Budapesten imagyar 00-es tö- l a szov- aeszédeit és párt- :, Kádár '.ait. Eze- tucatjá- n jelsza- ken ma­állt: „A magyar tmezte a > : nép vb' ban így w ;; és fél­ellenállt inak és Szovjet- t, hogy » vissza- öldbirto- íányolók uralma. .son szó- kérdés, •ókban, a —szovjet részle- ízivélyes ’• 1 . ■ ez- túl test­--—..j . o^cieuiém ki­emelni, amely a szovjet veze­tők és a Magyar Népköztársa­ság kormány- és pártküldött­sége tagjai között volt. Egyik fontos kérdés a két ország kö­zötti viszony. Sok rágalmat szórtak a magyar dolgozó nép­re. a magyar kormányra és a pártra. Azt igyekeztek a ma­gyar népbe belebeszélni, hogy a két ország között nincs egyenlő viszony, hogy a két- százegynéhány millió lakosú Szovjetunió tulajdonképpen ki­zsákmányolja a kilenc és fél­milliós magyar népet Nevet­séges dolog, elvtársak. A szov­jet népnek, a Szovjetunió kor­mányának ilyenre nincs szük­sége. A mi viszonyunk, Ma­gyarország és a Szovjetunió között mégcsak néni is egy­szerűen az egyenjogúság alap­ján, a gazdasági egyenjogúság alapján van. Mi a szovjet nép­pé! együtt a szocializmust épít­jük, a szocializmus útján aka­runk haladni. A szovjet nép­nek az az érdeke, hogy minket is felemeljen az ő színvona­lukra. És ezt csak úgy tudja meg­csinálni, ha nekünk nemcsak azt ad, ami neki felesleges, nemcsak azt vásárol, amire fel­tétlenül szüksége van, hanem azt, amivel elősegíti országunk gazdasági fejlődését. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a felszabadulás előtti idő­ben gazdasági viszonyunk volt a fasi'-'a Németországgal. Ez olyar izdaaági viszony volt, Beszéde további részében az ENSZ-szel foglalkozott Horváth Imre elvtárs. Elmondotta, hogy a múlt év tavaszán a magyar kormány meghívta látogatóba az Egyesült Nemzetek főtitká­rát, Hammarskjöld urat, de ő akkor helyettesét küldte el hazánkba, aki látogatásokat tett az ország vezetőinél és több intézményt keresett fel. Hammarskjöld úr a későbbiek során kijelentette, hogy de­cember 16-án szeretne Magyar- országra jönni, de a magyar kormány azt az időpontot nem Engedjék meg, hogy ezután a jugoszláv vezető elvtársak­nak hozzánk, a Magyar Nép- köztársasághoz való viszonyá­ról szóljak. Az ellenforradalom után sajtónkban hónapokon át nem reagáltunk azokra a megállapításokra, amelyek ju­goszláv vezető elvtársak részé­ről és egyes jugoszláv újsá­gokban elhangzottak Magyar- ország felé. De ezután is le kell szögeznünk, hogy a ma­gyar nép nem veszi szívesen azokat a különböző ajánlato­kat, melyeket a jugoszláv elv­társaktól kapunk arra vonat­kozóan, hogyan értékeljük a magyarországi ellenforradal­mat és arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet adunk a mun­kástanácsoknak és a központi munkástanácsnak. Mi a ju­goszláv vezető elvtársakfkal, Jugoszláviával és a jugoszláv néppel baráti jó kapcsolatokat kívánunk fenntartani és ezt a kapcsolatot még tovább akar­juk mélyíteni. És nagyon szí­vesen vennénk, ha jugoszláv részről ránkbíznák, hogy mi magunk értékeljük az ellen- forradalmat ellenforradalom­nak és a jugoszláv részről ne igyekezzenek minket arról meggyőzni, hogy ez igenis for­radalom volt. A jugoszláv elv­társak komoly segítséget nyúj­tottak elsősorban a szökevé­nyek visszaszállításában. Tud­valevő, hogy Jugoszláviában közel 18.000 menekült volt és a Magyar Népköztársaság oda- küldött bizottságát megértés­sel fogadták, megengedték a jugoszláv elvtársak, hogy ez a bizottság elmenjen a táborok­ba és ott a szökevényekkel be­szélhessen, ismertesse a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsénak amnesztia rende­tartotta alkalmasnak, mivel az akkor még itt-ott lappangó el­lenforradalmárok az ENSZ fő­titkárának magyarországi ér­kezésére provokációt akartak szervezni. Most viszont közöl­tük az ENSZ főtitkárával, hogy szívesen látjuk a neki megfelelő időpontban és bí­zunk abban, hogy egy ilyen lá­togatás elősegítheti a nagyte­kintélyű nemzetközi szervezet és a magyar kormány közötti jó kapcsolatot, amit mi ma­gunk erősíteni kívánunk. letét. Ennek következtében már sokezren vissza is tértek. Szívesen vennénk, ha Jugosz­láviával sikerülne a függőben lévő kérdéseket, a már részben előkészített egyezményeket, így például az állategészség­ügyi, halászati, növényvédelmi, fertőző betegségek elleni véde­kezésről szóló egyezményt, ha­tárforgalmi egyezményt, bűn­ügyi jogsegély és kiadatási el­járást szabályozó egyezményt, kulturális egyezményt rendez­ni. Szeretnénk, ha ezekben to­vábbi lépéseik történnének és ezeknek az egyezmények­nek megkötésével tovább erősítenénk és mélyítenénk a két nép közötti kapcsola­tot. Azt is szívesen vennénk, ha a parlamenti delegáció cseréjére sor kerülne, mint ahogy az már Magyarország és más or­szágok között megtörtént. Jó lenne, ha a jugoszláv elvtár- sakkal megegyezhetnénk —, ezt magunk részéről felajánl­juk —, hogy kölcsönösen kon­zulátust nyithassunk és mi magyar részről felállítsuk Zág­rábban a konzulátust? Meg kell állapítani, hogy a nézeteltéré­sek, amelyek a két ország kö­zött fonnál latiak eM jelentő­ségűek. Mi természetesen nem mondunk le az elvi kérdések­ben való vitáról, de ugyanak­kor id kell hangsúlyoznunk, hogy azon fáradozunk, hogy ezt a meglévő kapcsolatot még bensőségesebbé, barátibbá te­gyük, de ugyanakkor ez ne jelentse azt, hogy elvi téren bármiféle engedményt is te­szünk. Azon fáradozunk, hogy Jugoszláviával való kapcsolatainkat még barátibbá tegyük A kormánynak az a véleménye, hogy Ausztriával jó viszonyt kell teremteni nem baráti és a magyar nép Az ellenforradalom előtti időben egészen jó, normális kapcsolatunk volt Ausztriá­val. Ez a kapcsolat az ellen- forradalom alatt és az ellen- forradalom után erősen meg­romlott. Megromlott elsősor­ban azért, mert Ausztria a Szovjetunió segítségével meg­valósított semlegességet nem tartotta be. Ausztria megnyi­totta határát és a határon ke­resztül fegyveres bandák, fegyveres alakulatok, éllen­úgy tartja, hogy azt, hogy Ma­gyarország milyen helyzetet teremt az országban, hogy kik­kel akar együtt hal adni, ez el­sősorban a magyar népnek az ügye, a magyar népnek kell ezekben a kérdésekben dön­teni. Nem vesszük szívesen, hogy Ausztr a részéről, az osztrá­kok részéről felfüggesztették a sport- és kulturális kapcsola­tokat. Az sem tetszik a ma­gyar népnek, hogy a szökevé­nyeket és közöttük a kiskorú, szülők nélkül Ausztriában lé­vő gyermekeket nem engedik vissza az osztrák hatóságok, ezt minden eszközzel igye­keznek megakadályozni. A magyar kormánynak az a vé­leménye. hogy Ausztriává és az osztrák néppel jó viszonyt kell teremteni és meg is tesz mindent ennek érdekében El­várjuk osztrák részről s hogy ők se gördítsenek akadá yt a két nép közötti hagyományos barátság további ápolása és elmélyítése elé. További lépéseket kell teiiuüuk az ellenforradalom forradalmárok hatoltak be az országba és törtek a népi de­mokrácia ellen. Megengedte az osztrák kormány, hogy Nagy Ferenc Magyarországra való utaztában, illetve magyaror­szági útjának előkészítése so­rán Ausztriában tartózkodjék és ugyanakkor az Egyesült ■sAllamak elnökhelyettese is Ausztriában járt, amit a ma­gyar nép joggal tekint úgy, mint beavatkozást Ausztria részéről Magyarország belső ügyeibe. Raab kancellár úgy­nevezett barátságos javaslatot tett, hogy Magyarország ké­szítsen elő valamilyen semle­gesség! he!yzetet, valamilyen semleges országot és azt aján­lotta, hogy Magyarország vál­jon ki a szocializmust építő országok csoportjából. Ilyen javaslat mégha bármilyen ba­rátinak nevezik is, nekünk Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy befejezésül kiemel­jem azt, hogy nekünk az el­lenforradalom megsemmisíté­sében további lépést kell ten­nünk. Különösen két fontos kérdésben kell továbbhaladni. Az egyik, hogy a proletariátus diktatúráját erősítsük, és ezzel biztosítsuk az ország békés nyugalmát. Ezzel egyidőben gondot kell fordítani arra, hogy üzemeinkben, gazdasági szervezeteinkben, párt és tár­sadalmi szerveinkben biztosít­suk a proletár demokráciát, a demokráciát olyan értelemben, hogy szabadabban, bátrabban őszintébben és nagyobb ered­ménnyel dolgozhassunk az or­szág felvirágzásán, a demokrá­ciának a kiszélesítésén. Csak megsemmisítésében itt nem szabad két dolgot isz- szetéveszteni. A magyar kormánynak és a párt központi bizottságának az a véleménye, hogy a proletár- diktatúra kemény öklét az el­lenforradalmárokkal szemben kell alkalmazni és a demokrá­ciát kiszélesíteni a dolgozó nép részéré. Az ország és az ország népe előtt lévő nagy és nehéz fel­adatok további teljesítésére, kedves elvtársak, engedjék meg, hogy a Központi Bizottság és a kormány nevében kérjem az egész nép és itt Baranya megye és Pécs város dolgozói­nak támogatását, hogy minél nagyobb eredményeket érhes­sünk el a szocializmus építése során. Ittasan betört a komlói Népboltba Molnár Gábor huszonhat éves komlói lakos, ez év február 15-én nem jelent meg munkahelyén, végig­járta a vendéglőket és mindenütt szeszes italokat fogyasztott. Megvárta, amíg besötétedik és ami­kor már kevesen jártak az utcán, kifeszítette az Eszak- Baranya Megyei Népbolt 113-as számú rövidáru boltjának rácsát és beha­tolt az üzlethelyiségbe. Itt a pénztárból 150 forint vál­tópénzt vett magához, majd amikor a járókelők észre­vették, hogy az üzletben tartózkodik, elbújt a rak­tárban. Itt találták meg a helyszínre érkezett rend­őrök. A komlói bíróság Molnár Gábort a társadal­mi tulajdon sérelmére el­követett lopás bűntette miatt 1 évi börtönre és 500 forint pénzbírságra ítélte. Olcsóbb a retek és zöldhagyma Hétfőtől kezdve többféle zöldárut olcsóbban hoznak majd forgalomba. A gyümölcs­ös zöldségboltokban április 15- től kezdve a paraj a múlt heti 8 forint helyett 5 és 6.50 fo­rintért vásárolható. Az első osztályú salátát 1.80 helyett 1.10 forintért, a retket Z fo­rint helyett 1.60-ért, a sárga­répát 2.50 helyett 1.50 forintért hozzák forgalomba. A vörös­hagyma ára 9 forint helyett 7 forint, a zöldhagyma 1.20 he­lyett 1 forint, a cékla 2.60 he­lyett 2 forint, a gyökér ára pe­dig 3.70 helyett csak 3 forinl. Szovjet-román tárgyalások Bukarest (MTI). Mint a bu­karesti rádió jelenti, a román fővárosban Románia és a Szov­jetunió illetékes képviselői kö­zött megbeszélések folytak a szovjet csapatok román terü­leten való ideiglenes állomáso­zásával kapcsolatban. Hétfőn a Szovjetunió kor­mányküldöttsége érkezik Bu­karestbe, az e kérdésre vonat­kozó egyezmény megkötése céljából. Idő járás jelentés Éjszakai fagyok. Észak- és K6- zép-Európában az évszakhoz ké­pest továbbra is hideg az idő. A skandináv félszigeten mínusz 10— mínusz 15, Németországban és Len­gyelországban mínusz 2—mínusz 7 fokos hajnali fagyok voltak. Az Atlanti óceánról érkező enyhébb óceáni léghullámok hatására azon­ban a brit szigeteken már 3—4 fo­kos felmelegedés következett be. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 0—mínusz 3, leg­magasabb nappali hőmérséklet kedden: 7—10 fok között. A földművetésüayi minisztérium felhívása A földművelésügyi miniszté­rium tájékoztatási osztálya a Meteorológiai Intézet jelentése alapján közli, hogy április 15- én, 16-án, 17-én és 18-án erős éjszakai lehűlés és talajszint feletti mintegy két méter mar- gasságban fagy várható. A mi­nisztérium ezért felhívja - ta­nácsi szerveket és a falusi ter­melőket, hogy a fagyveszély elhárítása érdekében elsősor­ban a gyümölcsösökben a szük­séges óvintézkedéseket tegyék meg. INNEN — OJVJV4ÍV Amikor a herceg gyárakat látogat Olykor egy őszinte levél is megvilágítja a való helyzetet. A londoni „Daily Miror” leg­utóbbi számában a „levelek a szerkesztőhöz“ című rovatban közzétettek egy levelet a kö­vetkező aláírással: „Egy mun­kás felesége — London”. A levél így szól: „Férjem a repülőgépgyárban dolgozik, amely április hónap­ban várja Edinburgh herceg látogatását. Már öt hete tiszto­gatják és tatarozzák a gyárat, áthelyezik a gépeket, festik a falakat, sőt még a munkásmen zát is újrafestették. Egy külön aszfaltozott utat is építettek, amely a gyárba vezet. Ilyen módon akarták meglepni Edin­burgh hercegét. így aztán „őszinte" képet kap arról, hogy milyen körülmények közölt dolgoznak férjeink az angol gyárakban Ezek szerint az lenne a leg­jobb, ha Edinburgh hercege minden gyárat meglátogatna Nagy-Britanniában.. ■. Hitler aláírása ma Benno Wiedemann, a bajor- országi, ősi Eichungen város pékmestere a második világ­háború idején Hitler katonája, bátor katonája volt. Hogy ilyen volt, azt még ma is be tudja bizonyítani, mert nem­rég kapta kézhez a Vaskereszt II. osztályú érdemrendjének kitüntetését megfelelő szöveg kíséretében. Hogyan történhetett, hogy Benno pékmester tizenkét év­vel a háború után kapta kéz­hez a vaskeresziet és annak ■írásbeli indokolását? Az eset igen egyszerű: a háborúban el­tűnteket és a hadifoglyokat ku­tató hivatal előbb nem tudta meglelni a keresett katona pontos címét. Es így történhetett,' hogn Benno Wiedemann pékmester 1957. márciusában kapta kéz­hez a kitüntetéséről szóló ok­iratot, amelyet 1945. február 11-én sajátkezüleg írt alá — Adolf Hitler. A kutyák sorsa Marokkóban A fennálló rendeletek: érteimé­ben Pécs város magyar és szov­jet katonai parancsnoksága által kiadott mindenféle igazolvány ér. vényét veszti. Fegyverviselésre jo­gosító igazolvány kizárólag a Ba­ranya Megyei Rendőrkapitányság által kláUított fényképpel ellátott igazolvány lesz érvény es. Ennek kapcsán a magyar és szovjet kato­nai városparancsnokság felhívja a vállalatok és egyes személyek fi­gyelmét, hogy a náluk lévő kijá­rási és fegyverviselésre jogosító igazolványokat április 25-ig a vá­rosparancsnokságnak szolgáltas­sák vissza. Már azt a hírt is elterjesz­tették a világban, hogy Ma­rokkóban elrendelték a casa- blancai „állatok menedékhelyé­nek'’ becsukását, mivel az uta- lom-vállozás következtében nincsen aki ennek az intéz­ménynek a költségeit, fedezze. A londoni Times így veti föl a kérdést az apróhirdetések ro­vatában: „Mi lesz azzal a sok kutyával és macskával, ha a franciák­nak el kell hagyniok Marok­kót és vissza kell témiök Fran­ciaországba? Meg kell mente­nünk a kutyák is macskák menedékhelyét, hogy megment sük az elhagyott kutyákat és macskákat. Indítsunk gyűjtést önkéntes alapon!“ Ezt a fölhívást egy angol lord özvegye írta alá és tette közzé a Times-ben. A ..nagyasz­szony" lágy szive lám megfe­ledkezett arról, hogy ezekró' az állatokról maguknak a franciáknak kellene gondos- kodniok. A franciákra nézve nem valami hízelgő tehát, hogy 5 most gyűjtést rendez a lon­doni állatvédő liga köreiben. ’ Megérkezett az DM a szakszervezetek segélfitülűeménye A Német Demokratikus Köz­társaság szakszervezeteinek a magyarországi szervezett dol­gozók részére küldött segély- szállítmánya huszonnégy pót­kocsis teherautón vasárnap délután Budapestre érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom