Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-14 / 88. szám

IRODALMI r MHiuiuiiiumuuiai JjLOjdaÉom iMüuésfzet J^léptnüi/aíés «Ml Néhány szó a műsorpolitikáról Sok támadás éri manap- tató, bátran, nyíltan és az igaz- A polgári társadalmak irodal­-—;-----~ - ság a Sághoz híven tárgyaló darabok mából — ellentétben a jogo­színháza k műsorpolitikáját, műsorra tűzése, a másik pe- san bírált színházakkal és más Rögtön bevezetőben nyíltan ki dig olyan művek bemutatása, művészeti intézményekkel — kell mondani, hogy igen sok amelyek az elmúlt korok ha- mi nem azokat a műveket ját- esetben ez a bírálat jogos. Az ladó íróinak bátor állásfogla- szőttük el, amelyek e társa- utóbbi hónapok során színhá- lásai koruk társadalmával dalmak hazug, sekélyes, vagy zaink műsora nagy mértékben szemben. káros illúziókat keltő ábrázo­elsekélyesedett mind eszmei, Ezekből a szempontokból ki- lásai- Mi n«m feledkeztünk el rmnd pedig művészeti szem- j-ndulva szeretném elemezni a — egyes cikkírókkal szemben pontból egyaránt. Ez ellen a Pécsi Nemzeti Színház egész — arról a lenini tézisről, hogy jelenség ellen fel kell _ lépni ^ műsorát. Azért az egész az osztálytársadalmakban két minden színházat szerető em- £v; műsort, mert úgy érzem, kultúra él egymás mellett bernek és minden becsületes hogy az elmúlt időszak esemé- Shaw Szent Johannája, a War- muvesznek. Ebből a szempont- nyei műsorunkban sem lénye- renné mestersége, Katona bo, tekintve a dolgot, csak üd- ges változást, sem törést nem Bánk bánja, Priestley Veszé- wzolni lehetne azokat a cik- idéztek el5 Műsorunk hiá- lyes fordulója, Móricz: Nem keket, amelyek e tárgyban az nyossggai az egész évadra jel- élhetek muzsikaszó nélkül cí- utöbbi hetek során a fővárosi iemzőek de erényei is ugyan- mű vígjátéka, vagy Goldoni lapokban megjelentek. úgy jellemzőek voltak az októ- Mirandolinája mind a „másik” Van azonban ezeknek a cik- béri események előtt, mint az- kultúra terméke s így ezeket Veknek néhány közös jellem- óta. büszkén vallhatjuk és valljuk is a szocialista kultúra szel- műso- lemi örökségének. Ezek sem runknak művészi, sem eszmei szem­vonása, amelyek bizonyos mér­tékig gyengítik a jogos bírálat erejét is. Az egyik ilyen hiba az, hogy Fő hiányossága az, hogy úgyszólván teljesen pontból nem ^szegényítik.^ ha- ... un^’unoir o hiányzik ez évben a mai mon- nem ellenkezőleg, gazdagítják általánosítanak, — megpedi» a danivaló Mai tárgyú magyar a műsort. Nagyrészt ugyanez SaTÄÄ ilÄÄt SS".‘ ban mealTlentdkWbeTaaszín- tunk ebben az évadban (Diho- runkra is, ahol az idei évad banmegjelent cikkében a szín vicsnjj. ^ásZUtazását) _ s ez ban is az operett irodalom ma há zi műsorok ekekelyesedeset gem nevezhető a szovjet drá- már klasszikusnak nevezhető rnűso?áreeveüfnkolvannhmfl- mairodalom kiemelkedő alko- műveit újítottuk fel, illetőleg ÍToJv fásának. E téren ez az évad mutattuk be. azokról jobb nem is Sszél^k az el5z6nél Jóval kev^ebbet Persze e téren mi sem va- Nem tudom, Sándor Kálmán k évadban történt gyünk teljesen mentese. plvtár_ táiékozott a na£y időkiesés; — közel há- engedményektől sem. Ilyen vidéki színházak műsorát Ute- ro™ hónapos kényszemzünet például a ..Bolond Asvayné”, tőén, de ha tájékozott lenne a ,Nf>?zetI Színházban és több vagy a közeljövőben bemuta- pnnvirp felháho- mmt háromhónapos kényszer- tasra kerülő „Doktor ur” című szünet a Kamara-színházban Molnár Ferenc vígjáték. De zakat úgy érzem akkor is az — már a jövő évadra tolja e véleményem szerint az egyéb­lenne a iobb, ha’ beszélne ró- hiányosság teljes megszüntető- ként igényes és változatos mű­fét*_ A mimkát azonban mar SQr pláne a mai mondanivaló megkezdtük. Igen gyors ütem- . ^ , ben dolgozunk örsi Ferenccel irányában jelentékenyen kibo- új, izgalmas, mai tárgyú da- vített műsor a jövőben is ki vidéki színházak, sem igazgató rabiának előkészítésén, amely fogja bírni az ennél nem na- kollegáim fogadatlan próká- a jövő évad egyik legelső be­tora lenni, s így inkább csak mutatója lesz. Alapos kutató a Pécsi Nemzeti Színház mű- munkával válogatjuk ki a sorát szeretném kissé bonckés szovjet irodalom legkiválóbb alá venni. alkotásai közül azokat a dara­bokát, amelyeket a jövő évad- EtSy nulanatig se higyje ban műsorra kívánunk tűzni, kell mondani saját műsorank­- ......... ' Sándor Bemutatjuk;Karel Capeknak, a ról, mielőtt az országos tüne­elv társ, vagy Sz. L. elvtars, modern csehszlovák dráma tek és ielensésrek okait és kö akinek a minap a Népszabad- legnagyobb alakjának ..Fiaim” & ^ °k , sárban jelent meg e tárgyban cfmű művét. Ha mindezeket vetkezményeit kezdenénk bon­cikke, hogy mi, a színházak megvalósítjuk — és ez elhatá- colni. Ez azonban már egy művészi vezetői, vagy nem rozott szándékunk — úgy ér- következő cikk feladata lesz. védve másokat, én, a Pécsi zem, kiküszöböljük műsorunk­Nemzeti Színház művészi veze- nak ezt ^ átmeneti hiányos­tője, — elégedett vagyok a ságát. színház műsorával. Erről szó sincs. De elítélni sem tudom ^ másik szemnonlot olyan mértekben, hogy arról luk.. Ez a bírálat helyesebb formája; Nem kívánok sem a többi gyobb számú és nem nagyobb mértékű engedményeket. úgy éreztem, hogy ennyit —------ — feltétlen el Ka tona Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója; A szerkesztőség Katona elv­társ cikkének néhány részével beszelni sem legyen erdemes. teldntve, — azt tudniillik, hogy Egy szocialista színház mű- a szocialista színház döntő fel­sora nézetem szerint két döntő adata az is, hogy bemutassa . . ■ r . . . ,____. ténye zőből kell hogy összete- mindazt, ami a régi korok nem ért egyet, ezért lapunk vődjék. Az egyik a mai él§- kultúrájában érték — úgy ér- csütörtöki számában a cikkre tünket, problémáinkat bemu- zem, nem torzult el műsorunk, visszatérünk. Pécsi írói midiéi ltt-ott már a vészharan­got kongatták a magyar iro­dalom felett. Igaz, megtor­panás, zavart hallgatás, tá­jékozatlanság vagy rosszul tájékozottság volt, az elmé­lyülésre kedvezőtlen légkör volt, s ez mind együtt untig elég volt ahhoz, hogy a múlt év közepe táján kezdődött irodalmi aktivitáshoz képest október után csönd ülje meg az irodalom berkeit. De már szó sincs hallga­tásról. Dolgoznak az írók. A pécsi írók művei sorra kerülnek ki a sajtó alól vagy kerülnek éppen sajtó alá. Hirtelenjében tizenkettőt is felsorolhatunk: kapható már a könyvesboltokban örsi Fe­renc Aranylakodalom, Ko- dolányi János Boldog Béke­idők és ifj. Kodolányi János Baranyai Szőttesek című munkája, Székely Julia „Bartók tanár úr” című könyve. A második negyed­évben jelenik meg Várkonyi Nándor: „Az Üstökös csóvája" Szántó Tibor „Bezieresi le­hetetlenségek” című novel- lás kötete, Pákolitz István verseskötete, Galsay Pong­rác Társtalanok című köny­ve, Csorba Győző Faust for­dításának második része. Nem tétlenkednek a 'többi írók sem. Lippenszky István Válaszút címen mai tárgyú drámát ír. Kende Sándor ugyancsak mai témájú re­gényét írja. Géczy József Árgirus királyfi címen mese- gyűjteményt állít össze. Él és egyre elevenebb lesz a dunántúli irodalom különö­sen, ha az eddig több elis­merést aratott Dunántúl iro­dalmi folyóirat ügyét is si­kerül nyélbeütni. Kellene ez már csak azért is, mert a kötetek természetesen hosz- szabb alkotó folyamat ter­mékei, de az irodalom idő­szerű kérdéseinek, a fejlő­déshez nélkülözhetetlen vi­táknak folyóiratokban, la­pokban kell helyet kapniok. * ■■■•■■MMímvninnitt Csorba Győző: AClcm^cd a vÁws-vzítwt Szökik már a fény. Lám: a szótlan, magos tetőkön szalad, száll, s a józan tetők kígyóinak, lobognak. Szelíd máglya most a város, mely ott ég a hegy-láb előtt a tál-völgy ölében. — Tovább száll a fény, fogas dunna-felhők ezüstjén lebeg — finom pir az arcon. Tovább száll a fény, s mély ég színén még kicsit tetszeleg, s tovább száll megint, és a mély elnyeli. A tárgyak homályos szívéből kilép i a fátylas sötétség. Siet, s meglepi \ a földet; csomókban lapul szerteszét, csorog mint a víz, és pocsétákban áll a bokrok tövében, — s a jég-arcú hold elindul hús útján, fehér, nagy madár, elindul hűs útján a vak fák alól. (A Híd panasza című 1953-ban megjelent verseskötetből.) PÁN ÉRKEZÉSE (Goethe Fausi-jának II. részéhői) Itt, itt van a . Természet és Világegész, Nagy Pán maga! Fond láncba, legvígabb sereg, fond pajkos táncba lebbeteg! Mert ő, habár csöndes, komoly, derűt kíván az arcokon. Míg kék a boltos ég-tető, örömmel lenne ébren ő, de zsong a szél, patak csereg, és már nem-akarva szendereg. S midőn déltájban szundikál, levél, gally rezzenetlen áll; a néma lég a balzsamos gyógynövényektől illatos. A nimfa sem hancurozik, ahol épp állt, olaluszik. De ha fölharsan hirtelen Pán hangja félelmetesen: égzengés, tengerzubogás, kél összevissza-rohanás; a harcoló had szétriad, a hős remegve megszalad. A tisztel cn d őnek tisztelet; s üdv néki, mert minket vezet. Fordította: Csorba Győző a Kiállításra készü’nek &Vmpm.ib&Ste!c Sok, és meg kell adni, jogos igyekszik megváltoztatni a kait, térítőkét, szőttes blúz­váddal illettek bennünket mos- megyei tanács, amikor támo- & ruhaanyagot, csak megren­gaitja szűkebb hazánk művé- delés és fonal lenne, tanában azért, mert eohanya- szeineik alkotómunkáját Most Felsőszentmártohban hu­goltuk megyénk népművészé-, először kiállításon mutatja be, szohhait asszony jelentkezett tét, mert Pécsett a Népművé- kogy mennyi szépet alkotnak szövésre. Közülük többet a szeti Boltban nem lehet szép a tájon, majd állandó szövőszék mellett leltünk, de baranyai szőtteseket, fairagá- kiállítási helyiséget, sőt saját nem valami „remeket” alkot- sokat venni Ezt a helyzetet üzlethelyiséget ad az iparmű- tak, hanem zsákvásznat, egy­_____________vészeknek és népművészek- szerű törülközőt, konyharuhát ff TTrrtVTTVVVVTTTTTfVTWVTmTWVTTVTTVTTTTTTfTTfTTTTTVfTWTTTTTVTTVfTvvTTTTVTVTWwn ttttttttttttttttttttttttttttttttttttttv nék, hogy alkotásaikat érté- szőttek. Azonban mindjárt cfl muzsikáié lain TTa három-négy jókedvű német ifjú “ dalolni kezd, öröm hallgatni több­szólamú dalaikat. Szeretnek is énekelni, muzsikálni! Nemzetiségi községeinkben a zenei kultúrának olyan alapja van, amelyről gondos műveléssel népművé­szeti életünk legszebb hajtásai sarjad­hatnak. Az állandó jellegű ének- és ze­nekarok még elég ritkák, de ha a köz­ség becsülete, a nemes versengés, vagy a kibuggyanó jókedv megkívánja, na­pok, sőt néha órák alatt zenekarok, éneklő csoportok alakulnak. Három német falu ének- és zenekarai, színjátszó- és tánccsoportjai, szavalói gyönyörködtették a többszázfőnyi kö­zönséget a mecsekmádasdi körzeti nem­zetiségi nagygyűlés után bemutatott műsorukkal. Észrevétlenül múltak a negyedórák, félórák, órák, s a közönség lankadatlan érdeklődéssel élvezte a mű­sort — s talán éjfélig is elhallgatták volna. Mi volt a siker titka? Ügy gondolom elsősorban az, hogy saját dalaikat, ze­néjüket hallgatták. Bánatuk, örömük, tréfás kedvük, virágainak illatát érezték s hogy most színpadról hallották az egyébként jólismert dallamokat, még- jobban ráébredtek szépségeire, értékére. A „Dass der Wald so dunkel ist" élmé­lázó, lágy kervngő-dallama, a „Wenn ich meinen Schimmel verkauf“ csapongó de­rűje, az „Annemarie, wo gehst du hin?“ évődő csipkelődése nagy sikert aratott. Vajon mit szólnak ehhez azok, akik úgy vélik, hogy a népnek nem kell saját éneke, zenéje? Pártái Anna Mecseknádasdons Dwnfc» ler Valéria Óbánván épít a lakosság jó zenei érzékére. Ez a titka annak, hogy a mecseknádasdi iskolások énekkara Cherubim, Bárdos Lajos és Kemény Egon műveit is tolmácsolta. Mindket­ten jó műsort állítottak össze. A klasz- szikus művek mellett szerepeltek szo­cialista alkotások, mint All már a vá­runk (Mecseknádasd), Védd a békét ifjú­ság! (Óbánya), mai zeneszerzők művei, magyar és nemzetiségi népdalok és nép­dal feldolgozások. A csengőhangú kó­rusok jól adták elő a műsor számokat. 'fVAildanger János vezetésével két “ ófalusi német zenekar mutatko­zott be. Az „öregek" és „fiatalok“ egy­mással versengve játszották a Mariener Marsch-ot, a Kreuzberger Ländler-t, az Aus der Vergangenheit-ot és a szebb- nél-szebb német keringőket, polkákat, az igazi német talpálávalót. Azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, szívesebben táncolnak o nádasdlak, ófalusiak, óbá­nyaiak saját népi dallamaikra, zenéikre, mint holmi nyugatról importált ,ytánc­ra“. Igaz, ezt is elnézik, ha mások csi­nálják és jót nevetnek rajta — de azt már jóizlésük tiltja, hogy maguk is vé­gigugrálják, végiglötyögjék. Éppen ezért, tévednek, akik azt hiszik, hogy falvaink művelődési igényét a rock and rollal és egyéb vonaglással elégíthetik csak ki. Igaz, szükségesek a modem táncok is. helytelen volna bármi címen száműzni ezeket ifjúságunk életéből, de azért tisz­teljük a jóizlést is. A inecselcnádasdí Gradwohl tánczenekar példát mutatott arra: hogyan lehet és kell a népi Ízlés­re, sajátosságokra támaszkodva mu­zsikálni és énekelni tánczenét. Sok vá­rosi tánczenekar tanulhatna tőlük, ha technikai készséget nem is, de jóizlést feltétlenül. • Baj, hogy Mecseknádasdon nincs olyan képzett szakember, aki hatékonyabb se­gítséget nyújthatna a zenekaroknak, és kiaknázná azt a nagy lehetőséget, amit a muzsikáló falu rejteget magában. Mu­zsikáló falu! Nincs ebben semmi túlzás. Az említett zenekarokon kívül fellépett Frei Nándor zenekara is és Pártái An­na vezetésével ifjú tanuló zenészek egész sora. Rajtuk kívül is sok zenét kedvelő, muzsikálgató ember él Mecsek- nádasdón és környékén. Lehet, hogy az említett hiányt a Megyei Művelődési Osztály a közeljövőben orvosolni tudja. Kutas Károly rendezésében az óbá­nyai színjátszó csoport a Weiberlíst (Asszonyfurfang) c. darabot mutatta be. ■A darabon jól mulatott a közönség. Kü­lönösen Teimel Rezső vőlegény alakítása tetszett, aki népi kiejtéssel igazi német falusi legényt jelenített meg. Müller Antal szép irodalmi nyelven mondta a jegyző szerepét. Tichy Teréz, Konstan­ter Anna és Keszler Mária ügyes játéka is hozzájárult a darab megérdemelt si­keréhez. Tölcsérét illeti a szaválőkat is, akik Heinrich Heine: Die Weber és Richard Dehmel: Der Arbeitsmann és Ady Endre: Magyar jakobinus dala c. költeményét szavalták el. A mecsekná­dasdi művelődési ház táncosai magyar és német népitáncokkal szórakoztatták a közönséget. (k) kesíthessék. A nagyobbarányú megrende­lés előtt seregszemle, bemu­tató lesz ez a kiállítás. A művelődési osztály ezzel kap­csolatban személyes látoga­tással igyekezett felmérni azt, hogy kik dolgoznának szíve­sen, ha állandó munkájuk len­ne, a szövőasszonyok, faragók, fazekasok közül. Most csak a gyönyörű és változatos bara­nyai szőttesek névtelen készí­tőinél tett látogatásokról né­hány szót, ami azt mutatja, hogy milyen szívesen alkotná­nak ezek az asszonyok, ha lenne alkalmuk rá. Csányoszrón Kulcsár Jenő- néhez mentünk. Nagy öröm­mel fogadta érdeklődésünket és beszámolt arról, hogy rajta kívül még tíz asszony szőne Rzebbnél-szebb mintás párná­felcsillant a szemük, mikor a szép mintákra terelődött a szó. Rózsafán Kovács Kdlmánné a mestere a szép „főszödésös” térítőknek, függönyöknek. De itt is akad rajta kívül is nyolc, tíz ügyes és lelkes szö­vőnő. Alsószentmártonban hí­resszép gyapjúszőnyeg<l:e‘ ké­szítenek a horvát asszonyok. Tízen-Jtizenöten itt is szívesen vállalnának állandó bedolgo­zást Sajnos, nem tudtunk min­denkit felkeresni személyesen még a szövőasszonyok közül sem, de azt reméljük, hogy a kiállítás híre mindazokat je­lentkezésre készteti, akik a szép szőtteseknek avatottkezű művészei; Dr. Romlási Sándomé népművészeti felelős A népművelés hírei Szaván átalakították a színpadot; újrafestették a kulisszákat. A színpad elkészítéséhez a községi tanács adott pénzbeU támogatást. V­SIKUOSNAGYFALUN má­jus 1-re befejezik a művelő­dési otthon építését. * HUSZONKÉT fotoszakkör- ben megkezdték a megye kul­turális életét bemutató fény­képek készítését. Az anyagból a Művelődési Osztály kiállí­tást tervez; Az alsószentmártonl színjátszók magyar és délszláv egyfelvonáso- sokkal készülnek húsvétira. * BERKESDEN is gyűjtik az eredeti szőttesanyagot. A ki­csinyített mintákból fénykép- felvételeket készítenek, és ösz- szeállitják a berkeséi szőttes- albumot * Kémesen Zental János járási nép rajzi szakreferens vezetésével or­mánsági motlvumgyűjtés folyik. A szakkör tagjai az összegyűjtött szőttes és hímzést mintákat fcL dolgozzák. A Megyei Művelődésügyi Osztály összeállítása/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom