Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-14 / 88. szám
TTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. ARA 80 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. APR. ML Nagygyűlés hétfőn délután Horváth Imre külügyminiszter beszámol a moszkvai tárgyalásokról Bétfőn délután 4 érakor a Széchenyi téren Horváth Imre külügyminiszter elvtárs nagygyűlés keretében tart tájékoztató előadást a magyar kormányküldöttség moszkvai tárgyalásairól. ÚJ Faéled a mimkaverseiay A felszabadulás óta sokszor küzdöttünk meg már gazdasági nehézségekkel. A felszabadulást követő évek* ben a háborúokozta pusztítások helyrehozása, az újjáépít tés követelt nagy erőfeszítéseket, közben megküzdöttünk egy példátlanul súlyos inflációval, majd hozzáláttunk az ország iparának fejlesztéséhez. Az első ötéves terv során nyersanyag- és energiahiánnyal küszködtünk, de mégis haladtunk, nagyszabású építkezések folytak, az üzemek termelése szüntelenül nőtt Nagy feladatokat oldottunk meg, t túlnyomórészt saját erőnkből, hiszen a nyugati országok kölcsöneit a hátrányos politikai feltételek miatt akkor sem fogadhattuk volna el, ha ajánlkoznak, a többi szocialista ország pedig a mienkhez hasonló gondokkal küzdött. Népünk szorgalma és tehetsége volt az az erő, amely leküzdötte a nehézségeket és bámulatraméltó alkotásokkal tette nevezetessé a felszabadulás utáni évtizedet. De elég-e népünk szorgalmára és tehetségére hivatkozni7 Népünk szorgalmas és tehetséges volt a felszabadulás előtt is. Mégsem jutott sokra, hazánk mégis csak elmaradott agrárország maradt, ipara lassacskán, alig észrevehetően fejlődött, szinte egyhelyben topogott évtizedeken át. Kellett valamilyen többlet is, amely a szorgalom és tehetség előtt széttöri a korlátokat, utat nyit a nép teremtő erejének. Bármely oldaláról nézzük is ezt a kérdést, nem találhatunk rá más választ, csak azt, hogy népünk alkotó tehetségének kibontakozására társadalmi rendünk megváltozása adott lehetőséget. Az, hogy a gyárak nem tőkés kézben, hanem az állam, a nép tulajdonában vannak, az, hogy az ország gazdája maga a dolgozó nép. Enélkül a proletárforradalom követeléseinek végrehajtása, a kizsákmányolok termelőeszközeinek kisajátítása nélkül sehogy- sem érhettünk volna el ilyen eredményeket. A munlcás- osztály hatalma a kiindulópontja és táplálója minden eredményünknek. Nem árt emlékezni arra, hogy nálunk az ellenforradalom igen hevesen síkraszállt a munkaverseny ellen, s a munkaverseny összes hibáit, összes torzulásait érvként felhasználva, a munkásokat azok ellen igyekezett hangolni, akik a munkaverseny mellett voltak, azaz a kommunisták és a kommunistákkal egyetértő dolgozók ellen. Nem véletlen ez, hiszen a munkaverseny a szocializmus építésének elválaszthatatlan jelensége. Munkaverseny nélkül szinte elképzelhetetlen a szocialista viszonyok között végzett munka. Világos, hogy a munkaversenyt támadva, a szocializmust támadták az ellenforradalmárok. Ennek a munkásellenes, de látszatra munkásérdekeket képviselő demagógiának volt hatása. Ostobaság lenne letagadni, hogy egyszerűen azért, mert a munkaversenyekben történt számos hiba, ismerünk egészségtelen kinövéseket. Súlyos hibák történtek például — és ellenségeink ezt igyekeztek elsősorban megnyergelni — a munkaverseny önkéntességének megsértése körül. A tömegesen és igen gyakran némi „nyomással”, enyhe — többnyire erkölcsi — kényszerrel szervezett munkaversenyt joggal kifogásolhatták a munkások. De ezen kívül is felsorolhatnánk még a látszateredményekre törekvő, nagy, látványos munkaversenyeket, amelyek során egyes jó munkások különösen nagy segítséget kaptak, hogy sokszáz százalékos teljesítményeket érhessenek el; a tömegesen gyűjtött sablonos ünnepi felajánlásokat, amelyek teljesítésével rendszerint a kutya sem törődött; a dolgozók érdekeit sértő normaszigorításokat, amelyekkel számos üzemben egészségtelen méretűvé növelték a munka intenzitását; a sztahanovista mozgalom számos torz jelen- ' ségét. Ezek a hibák joggal váltottak ki ellenkezést a munkásokban és alapot teremtettek ahhoz, hogy a munkás- osztály ellenségei általában a munkaverseny ellen kelthessenek hangulatot. A megyei „munkástanács ügyködésének első napjaiban történt, hogy a szakszervezet képviseletében megjelenő dolgozókat ezzel zavarták ki az ülésteremből: „Nincs szükségünk munkaverscny-szervezőkre!” Dehát azóta elmúlt öt hónap és életünkben teljesen új jelenségek mutatkoznak. Aki olvassa az újságot, feltétlenül észrevette, hogy mind gyakrabban jelennek meg tudósítások arról, hogy egyik üzem a másikat versenyre hívja. A bányászok kezdték, ebben is, mint annyi más alkalommal, ők járnak a mi megyénkben az élen. Felhívások születnek és indul a verseny. Talán annak a bizonyítéka ez, hogy újra működni kezdtek a szakszervezetek és újra szervezik a munkaversenyt? Nem egészen így van. A szakszervezetek működnek ugyan, s hozzátehetjük, hogy egyre normálisabb módon, de ezeknek a napjainkban születő versenyeknek éppen az a sajátosságuk, hogy többségükben nem „felülről” szerveződnek, hanem a munkások kívánságára és kezdeményezésére jönnek létre. Amit a „megyei munkástanács"-ban szájaskodók szidalomként kiáltottak, azt mi ma örvendetes megállapításként mondhatjuk el: „Nincs szükség munkaverseny-szervezőkre.” Jól tudjuk, hogy régebben, ha valamely üzemben nem volt elég lendületes a' munkaverseny, készen állt a megállapítás: „Rosszul dolgozik a pártszervezet, a szakszervezet, a DISZ és az MNDSZ-szervezet”. Csak kevés funkcionáriusnak jutott eszébe, hogy azt a kérdést tegye fel: vajon a munkásoknak van-e, * ha nincs, miért nincs kedvük versenyezni? Ma, amikor az újraéledő munkaverseny mind jobban kibontakozik, amikor a munkások közül egyre többen vélekednek úgy, hogy közeleg május 1, márpedig munkaverseny nélkül a munkások nemzetközi ünnepe nem is igazi ünnep, nem a szalzszervezeteket akarjuk dicsérni, mégcsak nem is a kommunistákat, akik pedig rászolgáltak a dicséretre. Csupán megállapítjuk: a munkásoknak van kedvük versenyezni, kívánják a versenyt. Es talán ez a legtöbb, amit erről az új jelenségről el lehet mondani. Megalakult a középiskolák KISZ-szervezete | ]ön az üstökös 7wdattni Plattá | Önállóan gazdálkodik a pécsi állami gazdaság Lenin-ünnepségekre készül az ország Kormányhatározat a beruházási előirányzat és a gépipar tevékenységének összehangolásáról Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a beruházási eszközöknek a gép- és építőiparban való felhasználásával, az e téren mutatkozó hiányosságokkal. A kormány ennek nyomán határozatot hozott a beruházási előirányzat és a gépipar, valamint az építőipar tevékenységének összehangolásáról. A határozat kimondja, hogy az irányító hatóságok a velük tájékoztató jelleggel már közölt beruházási és felújítási előirányzatokat a jelen határozat megjelenése után azonnal, de legkésőbb tíz napon belül bontsák le beruházóikra olyan formáiban, hogy a korábbi években megkezdett beruházások folyó évi befejezéséhez, illetve gazdaságos ütemű folytatásához, a leállításra került beruházások állagmegóvásához, valamint az ellenforrada1- mi események folytán ke’et- kezett károk helyreállításához szükséges eszközök a beruházók rendelkezésére álljanak. A beruházóknak a határozat megjelenése után azonnal, de legkésőbb 25 napon belül fel kell .bontamiok mindazokat a szerződéseket, amelyek megvalósítására az 1957. évi beruházási terv nem nyújt fedezetet és amelyeket a jelen határozat megjelenése előtt megállapodással fel nem bontottak. A gépgyártó, illetve kivitelező vállalatok a szerződés felbontását kötbérmentesen kötelesek tudomásul venni. A gazdálkodó szervek az anyaggazdálkodásra vonatkozó előírásokat a legszigorúbban kötelesek megtartaná. Az alapanyaggyártó vállalatok által az anyagmérlegben figyelembe vett mennyiségen felüli termelés felosztása csak az Országos Tervhivatal döntése szerint történhetik. Fegyelmi eljárást kell indítani az ellen, aki a jelen határozatban foglaltakra vonatkozó kötelességét megszegi és ezzel előmozdítja a népgazdaság számára jelenleg nélkülözhető gépek gyártását, vagy épületek létesítését A határozatot a kihirdetése napjától kell alkalmazná; Elutazott a Szovjefumióba a KISZ küldöttsége A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség háromtagú küldöttsége utazott szombaton a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője Koős Béla, a KISz Országos Szervező Bizottságának tagja. A delegáció Moszkvában tárgyalásokat folytat a Kom- szomol és más szervek képviselőivel a magyar és a szovjet ifjúság közötti barátság további elmélyítéséről, a KISZ és a Komszomol kapcsolatának idei programjáról, valamint a világifjúsági találkozó és diák béketalálkozó meg szervezéséről. lisiss teliké kijárási tilalom! Megváltoznak a zárórák A Pécsi Vendéglátó Vállalat A pécsi színházak volt a legelső, amely a kijárási tilaűiom megszüntetése után, azonnal intézkedett, hogy az eddigi zárórát hosszabbítsák meg hogy a közönségnek több ideje jusson a szórakozásra. A vállalat eszpresszói már április 13-án, szombaton hosszabb Ideig, éjjel 12 óráig tartottak nyitva. Ugyancsak éjjel 1, óráig szórakozhatott a közönség a Hullám étteremben, az Oázisban, a Gyöngyvirágban' és a Holdfényben is. A vállalat melegkonyhás éttermei éj jel 12-ig, a cukrászdái 11 óráig tartottak nyitva. A Nádor és a Pannónia csak a Jövő hét 20-ártől tudnak átállni az új kezdési időre. A Pécsi Nemzeti Színház április 20-tól kezdve hétköznapokon este 7 órakor, a Kamaraszínház pedig este fél 8 órakor kezdi az előadást. Vaámap és Ormepnapotroa a Pécsi Nemzett Színház délután fél 3 óra helyett 3 órakor, este fél 7 helyett 7 órakor, a Kamaraszínház pedig délután 3 óra helyett fél 4 órakor, és este 7 óra helyett fél 8 órakor tart előadást, tehát a kezdési idő fél órával kitolódiki Vlagyimir Iljics Lenin, a proletariátus halhatatlan tanítómestere 87 évvel ezelőtt, 1870 április 21-én született. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány április 20-án az Erkel Színházban díszünnepséget rendez. Ünnepi beszédet mond Somogyi Miklós, a szaktanács elnöke, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja. Az évfordulóról országszerte bensőséges ünnepségeken emlékeznek meg. A szénMnyászati trösztök jelentik: Pénteken mindkét tröszt túlteljesítette tervét. A napi eredményt tekintve, a komlóiak Jobbak: 103,7 százalékot értek eb A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói 101,8 százalékra teljesítették napi tervüket. Bőven van munkalehetőség A pécsi munkaerőgazdálkodási csoport 1. negyedévi adatai nagy elhelyezkedési lehetőségről adnak számot. Alig akad vállalat, ahol nincs munkaerőszükséglet. Az I. negyedévi munkaerő- igény 4045 fő volt. Ugyanakkor a munkára jelentkezők száma csak 1707. Egyedül az adminisztratív dolgozók elhelyezése okoz csak gondot. A bánya- és építőiparban továbbra is nagy a munkaerő- kereslet. A második negyedévi igény, csak ebben a két iparágban meghaladja az 1300-at. Hősi küzdelem a nemzeti kincs megmentéséért A babéc&ai §.ázUU3áfa*iét étteremben az eddigi tíz órás záróra helyett, szombaton már 11 óráig tartott nyitva. A vállalattól szerzett értesülésünk szerint, valószínű, hogy a jövő hét szombatján a 11 órás záróra kitolódik. A Pécsi Közlekedési Vállalat úgy Intézkedett, hogy április 15-től, hétfőtől kezdve az utolsó vilflaimosok 11.40 órakor indulj anaik a remízbe a Tüzér utcából és a főpályaudvarról. — Ami az autóbuszközlelke- dést illeti, itt a jövő hót szerdáján, vagy csütörtökjén léptetik életbe az új közlekedési rendet Meghalt a legöregebb faragó népművész Id. Kapoli Antal Kossuth- díjas, a népművészet mestere a legöregebb faragó népművész kilencven éves korában elhunyt A magyar faragó népművészet legkiemelkedőbb alakját vesztette el. Kapoli' Antalt április 14 ón temetik Somogyhárságyon. ■ Már a babócsai kövesútról hallani a rettenetes dübörgést, amint a gáz kiszabadulva a föld gyomrából a felszínre tör. Innen csak a teteje látszik a hatalmas fúrótoronynak. Két hajlaton és térdig érő sáron kell átverekedni, hogy legalább őtven méterre megközelítse az ember a tornyot. Közelebb nem tanácsos merészkedni. A torony aljából vastag sugárban tör fel a fehér, tej- színű gáz. Sűrű felhőt képezve oszlik el a lapály felett. A fúrólyuk felett tíz méterre is felszökken a gáz- sugár, majd meg alábbhagy a dübörgés, hogy a következő pillanatban annál nagyobb erővel süvítsen a magasba. A tartályok és traktorok, tűzoltó készülékek és „parancsnoki” sátrak között tanácskoznak oz olajfúrás szakemberei, minisztériumi vezetők, hogyan fékezzék meg a nagy erővel feltörő gázt, hogy azután az ember szolgálatába állítsák. A kitörés hétfőről keddre virradóra történt. A fúrósok már túl voltak a gázveszélyes övezeten. Az 1400—1600 méteres szelvényből vártak nagyobb gázkitörést, de sikeresen túljutottak a szelvényen. Az iszap a további rétegekből sem jelzett nagy tömegű gázt. Bátran fúrtak mélyebbre t olajat vártak minden percben. Hétfőn éjjel leálltak a túrással. öblítettek. Ekkor már túl voltak a 2 000 méteren. Húsz perce öblítettek s az iszap nyugodtan viselkedett. S egyszerre, teljesen váratlanul és készületlenül kivágta a gáz az öblítő iszapot. Rettenetes zúgással kitört a szabadba. Az embereknek sikerült elmenekülniök a torony alól. Csupán egy fúrómunkás kapott kisebb gázmérgezést, de állapota nem súlyos. S kedd óta állandóan ömlik a gáz s a nagylengyel!, nagykanizsai olajbányászok és műszakiak, a kaposvári tűzoltók éjt nappallá téve dolgoznak, hogy megfékezzék. Nehéz a munkájuk. A gáz 150—160 atmoszféra nyomással tör a felszínre. Naponta közel 200 000 köbméterre becsülik a kiömlő gázt s egyelőre eredménytelen maradt minden kísérletük. Ugyanis a nagy nyomással feltörő gáz leszakította az akna tetejéről a tolózárat. Ezt kellene visszahelyezni ahhoz, hogy a további mentést sikerrel végezhessék. A nagy nyomás azonban légritka teret hozott létre az aknában. Oda csak oxigén palackkal lehet bejutni. Ezért várták pénteken a helyszínre a pécsi bányamentőket, hogy azok segítségével felhelyezzék a fúróakna szájára az új tolózárat. S csak ezután kezdődhet meg az igazi mentő munka. Már kísérleteztek cement benyomással, szárazjéggel, de eredménytelenül. A gáz a kis mennyiségű cementet kinyomta. A tolózár feltétele után nagyobb mennyiségben készítenek tömítő, nehézcementet és a szárazjég együttes benyomásával remélik, hogy elállítják a gázkitörést. így az olajbányászok munkája a babócsai 12-es kútnál csak azzal az eredménnyel járt, hogy megtudták a föld belsejében a 2 000—2 200 méteres szelvényben hatalmas gázmező van. Mégpedig nem is akármilyen gáz, hanem CHt, mely a perion, nylon és más műanyag fontos gyártási alapanyaga. Az értékes gázt egy másik fúrással igyekeznek majd felfogni, ha sikerül a mostanit betömni. (GALDONY1)
