Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-10 / 84. szám

2 NÄPCÖ 1957. április ml 1 Ww HASÁBA ^ külügyminisztérium sajtóosztálya köziig •' London déü városnegyedé-] ben a Scotland Yard embereit autóikon üldözőbe vettek egyl gengszter-bandát, amely autó-: lopásokra specializálta nw-; gát. Az üldözés bővelke-i dett izgalmakban és a végén: drámai befejezést nyert. A: rendőrségi kocsik ugyanis• lassúbbak voltak a gengszte-] rekénál és ezek térelőnyhöz ju-i tottak. Erre a Scotland Yard: emberei rádión segítségül hív-• tak egy másik őrjáratot. En-* nek a csoportnak éppen az el-j lenkező oldalon kellett autó-: jukon megjelenniök, hogy az■ üldözöttek útját elvágják. Ám• a segítségre száguldó autó: csak egy perccel később ért a: kiszámított helyre, és ez az] időveszteség elég volt arra,« hogy a két rendőrségi Jcocsi! összeütközzön, az üldözöttek: pedig árkon-bokron túl legye-] nek.i a Monsieur Pintan francia; államtitkár nemrégiben né-* hány napot az abatilles-i; gyógyfürdőben töltött - Távo-j zásakor a fürdő igazgatósága! megkérte, hogy az ott szer-! zett benyomásait írja be az; úgynevezett ^ranykönyvbe”.; Az államtitkár készségesen j beleegyezett és a következőket; írta a könyvbe: ^batiltes; gyógyvize eteőremdű, különö-j sen, ha G a: .-4 vegyítik”. Hogy! monsieur Pintan e közben miire; gondolt, nem tudni. „A bea-; vatottak” azt állítják, hogy* ezt nem a ön nevű pálinka-! ra értelmezte, hanem vissza-: emlékezésnek szánta Gima; Lollobrigida filmszínésznö aba-j tilles-d tartózkodására. (Folytatás az 1. oldalról.) amerikai követség két diplo­matájának társaságában Deb­recenbe utazott, ahol a magyar néphadsereg több katonájával beszólt. Ez alkalommal a nép­hadsereg egyik altisztjének például ilyen jellegű kérdése­ket adott fel: Milyen a hangu­lat a laktanyában? Milyen az egyes előttük elhaladt katonák fegyvememjelzése? Mennyi ezen katonai alakulatok lét­száma? Érdeklődött a közel­fekvő laktanyák adatai iránt is. Az ellenforradalom alatt hír­szerző tevékenysége teljesen nyílttá vált. Üzemekben, vala­mint katonai központokban je­lent meg, egy, az események alatt Münchenből Magyaror­szágra érkezett amerikai kato­natiszt társaságában, *— aki igazolványának adatai szerint 1956 október 29-én lépte ált a Magyar Népköztársaság hatá­rát — és hadfelszerelések be­mutatását, ezek adatainak és tervrajzainak átadását kérte. 1956. november 2-án megje­lent a budapesti páncélos szer­tárban, ahol a szertár parancs­nokától harckocsik adatainak átadását, s azok bemutatását kérte. Ugyanezen a napon a Finommechanikai Vállalatot is meglátogatta, az előbb em­lített amerikai katonatiszt tár­saságában, ahol lokátorok tervrajzait akarta megszerezni. Az ellenforradalom szétzú­zása után is tárgyalásokat folytatott annak egyes veze­tőivel, majd tovább folytatta katonai objektumokra vonat­kozó hírszerző tevékenységét 1957 március 6—7-én Kapos­várra látogatott ahol a helyi laktanyáról, lőszerraktárról és a közeli repülőtérről fénykép- felvételeket készített majd a Közlemény a bolgár és a francia Inmns'.a pirt küldöttségeinek tárgyalásairól Szófia (MTI). A BTA Jelen­ti: Április 8-án 9.30 órakor a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának épületé­ben megkezdődtek a Bolgár Kommunista Párt és a Fran­cia Kommunista Párt küldött­ségeinek tárgyalásai A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről és feladatairól. Megvizsgálták a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi munkásmozgalom több kérdését, valamint a BKP-t ás az FKP-t érdeklő más kérdé­seket is. A tárgyalásokat folytatják; néphadsereg egyes tisztjeitől a| helyi katonai alakulatok ada tai iránt érdeklődött, 1957 március 17-én Gleason száza dost a kőszegi határőrség tar­tóztatta fel, amikor engedély nélkül tartózkodott a tiltott! határsávban. Az illetékes magyar hatósá-* gok Gleason százados ameri-: kai helyettes katonai attasé; nyilt kémkedését bizonyító* dokumentumokkal rendelkez-i nek. A Magyar Népköztársaság kormánya szuverénitásábólL eredően és a nemzetközi jog; elveire támaszkodva nem tűr-; heti, hogy területén a dlplamá-j ciai mentesség mögé bújva: nyílt hírszerző tevékenységet; folytassanak, az általa biztosi-* tott vendég joggal ily súlyosan! visszaéljenek. Éppen ezért a; Magyar Népköztársaság kor-* mánya — miközben visszaút a-j sítja az amerikai követségnek! ezen üggyel kapcsolatos tilta­kozását — a fenti és egyéb té­nyek birtokában leghatározot­tabban tiltakozik Gleason szá­zados tevékenysége ellen ás követeli, hogy Gleason száza­dos negyvennyolc órán belül hagyja el a Magyar Népköz- társaság területéti Budapest, 1957. április 9, MIRÄNDOIINA Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A Pécsi Nemzeti Színház ma ms* tatja be Goldoni: Mirandolina cí­mű 3 fel vonásos vígjátékát. A cím- szerepben Péter Gizit láthatják majd a színházlá­togatók. A bemu­tató alkalmából megkértük Péter Gizit, mondjon párt szót szerepé­ről. — Hosszú évek óta ez az első pró­zai szerepem. Na­gyon boldog var gyök, hogy a szín­ház ezt az érdekes szerepet rám osz­totta. Ügy érzem, hogy Mirandolinát „az én testemre szdbtáW. Mi­lyen típusú nő Mirandolina? Röviden talán így jellemez­hetném: alapjában véve na­gyon rendes kislány, csak so­kat huncutkodik, igyekszik a férfiakat az ujja köré csavar­ni. Sikerül is számítása, oly­annyira, hogy a körülötte levő férfiakból éppen a nőgyülőlő szeret bele legjobban. i—i Nagy kedvvel készültein erre a bemutatóra. Siker lesz-e? Legjobb erre a kérdés­re azt válaszolni: majd meg­látjuk/ Tudnivalók a félárú igazolványok kiadásáról * Párizsban, nem olyan régen] tízezer korzikai tüntetett a munkanélküliség ellen. Egy üzlet tulajdonosa, aki sajná­lattal figyelte a munkanélkü­li embereket, a sok korzikai közül kiválasztott egyet és munkát ajánlott fel neki, mi re a korzikai elkeseredetten* kiáltott fel: JLátja uram,* hogy üldöz a balszerencse!] Tízezer földím tüntet a mun-: kanélkültség ellen, s ön ép-; pen engem találta ■ Harold Stassen javaslatot terjesztett elő a leszerelési albizottság hétfői ülésén London (MTI). A Reuter je­lenti: Londoni nyugati körök­ben közölték, hogy a leszere­lési albizottság hétfői ülésén Harold Stassen amerikai kül­dött javasolta: a nagyhatalmak két éven belül huszonöt száza­lékkal csökkentsék katonai ki­adásaikat Stassen felszólalásában meg­jegyezte, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió egyet­ért abban a javaslatban, hogy az amerikai, a szovjet és a kí­nai haderők maximális létszá­ma országonként két és fél millió, az angol és a francia haderők létszáma pedig hét­százötvenezer — hétszázötven­ezer fő legyen. Zorin szovjet delegátus vá­laszában igen érdekesnek ne­vezte az amerikai javaslatot és kijelentette, hogy gondosan ta­nulmányozni fogja azt A közszolgálati alkalmazottak —* mint ismeretes — áp­rilis 1-től kezdődően féláru menetjegy vál­tósára Jogosító iga­zolványt igényelhet­nek. — Az igazolványo­kat, — amint azt a rendelet előírja — az érdekeltek a munkál­tató útján igényelhe­tik. Az igényjogosult­ságot az illetékes il­letmény-számfejtő­hely és a munkáltató szerv vezetője együt­tesen köteles igazol­ni. Leghelyesebb, hogy ha minden olyan közszolgálati szerv, amely a rende­a., a ...» -a |,, ,■ i n k% szertm crocKcn, összeállítja, hogy az igényjogosultak közül kik akarják kiváltani a féláni menetjegy váltására, jogosító arc képes igazolványt; Ezután a névsort, a rendeletben megálla­pított módon eljut­tatja az illetékes MÁV igazgatóság­hoz. Egyidejűleg azon­ban mellékel ni kell a kiállítási és a térí­tési díj befizetését igazoló postai-elis- mervényt is. Több jelentkező esetében a díjat egy összegben, egy csekken kell be­fizetni. Fel kell hívni azoknak a figyelmét, akfk «küldetésben vesznek részt, hogy számukra kötelező az igazolvány kiváltása, mert 1957. június 30. után kiküldetés ese­tén csak féláru me­netjegyet számolhat­nak el. A MÁV szá­mítása szerint mint­egy 450 000—500 000 igazolvány igénylésé­re lehet számítani. Ax igénylések étke­zésének sorrendjében a MÁV illetékes terü­leti Igazgatóságai azonnal megkezdik a feldolgozást, s utána néhány nap múlva az érdekeltek már meg is kapják az igazol­ványokat. •— A tfe éven a!üü gyermekeknek nem kell kiváltani az iga­zolványt, mert azok egyébként is féléién utaznak, az igazat vány birtokában pe­dig további kedvez­ményt úgysem kap­hatnak. A negyedik, az ötödik és az azt követő gyermekek után az igazolványt a MÁV teljesen te­gyen adja ki. Azok a dolgozó nők, akik közszolgálati alkal­mazottak, gyerme­keik részére ugyan­csak igényelhetnek igazolványt, de a fér­jük részére nem. cí es ű dáia tő s INDIA orazarvd, antilop, vadkan éa a vadihiika. A Gangesz vizé­ben, de másutt is elnépesed­tek a krokodilok és 10 méterre is megnőtt az indiai óriáskí­gyó, a kobra, Indiában még ma is 10 ezer ember hal meg évente kígyómarástól. A föld mélyében gazdag ás­ványi telepek rejtőznek. Szén, vasérc, mangán, króm, rézérc, cink, antimon, wolfram, arany, ásványolaj és gyémántmező. országot 15 év alatt India, a gyapot hazája az angol tex­tilipar piaca Jett. Az indiai sík­ságokat pedig az ősi pamut- szövők csontjai borították; Dákká lakossága pl. 20 év alatt 150 ezerről 20 ezerre csökkent. Az angol gyarmatosítók nem vetették meg a rablást. Szu­ronyaikkal lefeszegették az ősi márványépületeket díszítő drágaköveket, így rabolták él I ndia. E sző hallattára misztikus ország eleve­nedik meg az ember előtt In­dia azonban sem nem egzoti­kus, sem nem misztikus, *—< így csak a távcli festők ábrá­zolják műveiken, India csodá­latos. Ez az ország mindig vonzot­ta a nagy világjárókat Ma­gyarok is bejárták az óriási országot, így Körösi Csorna Sándor, aki az első tibeti an­gol szótárt készítette. Látta India csodás vidékeit Schöít Ágoston festő. Led truer Vil­mos filológus, Stein Aurél, á nagy magyar kutató, Schweiger Imre, az indiai művészet ra­jongója és Germanusz Gyula a világhírű nyelvész. India mintegy óriási három­szög úgy emelkedik ki az In­diai-óceánból. Az ország te­rülete kettőmillió Mlencszáz- negyvenesK* négyzetkilométer, tehát csaknem 15-ször akkora, mint az egykori lei gázó or­szág, Nagyaritanmia területe; Ezen az óriási területen a bőség és ja nyomor váltakozik, mintha csak itt adtak volna találkozót egymásnak. ZöJdellő aranyié, búza- és rizsföldeik, a hegyek lejtőit eüborító teaül­tetvények, kanosuk, mangrove, pálmafaerdők, kókuszligetefc, kakaó-, kávé- és cukornád- ültetvények váltogatják egy­mást a titokzatos dzsungelek­kel, melyek még ma is India nagyrészét borítják. A vad ele­fántok csordákban járnak, má­sutt az ember megszelídíti őket. India országútjain a fé­nyes luxuskocsik mellett há­tukon teherrel lassan lépdel­nek a tevekaravánok. A nagy városokban is szabadon köz- lekedm-k a „szent” majmok és tehenek. Megtalálható az in­diai őserdőikben a párduc, az révei az országból, kettéosztot­ták Indiát egy mohamedán és egy hindu államra: Pakisztán­ra és Indiára, Felejthetetlen éra érkezett el az indiaiak számára, ami­kor Nehru miniszterelnök a delhi Vörös Erőd tetejére ki­tűzte India nemzeti lobogóját. Nehéz volt a 200 éves gyar­mati elnyomás után kialakíta­ni az új független országot. A köztársaságnak 27 állama mintegy 600 tartományból és fejedelemségből alakult kLAz államokat három kategóriába. A., B., C. csoportokba osztot­ták. Az A csoport kilenc ál­lama törvényhozó és végre­hajtó szervekkel rendelkezik és éhükön kormányzó álL A B csoporthoz; 8 fejedelemség tartozik. A C csoport tíz ál­lamához pedig olyan területek tartoznak, melyek irányítását a központi közigazgatás főbiz­tosok útján végzi, A központi parlament, mely az államok felett áll, két kamaráiból, a népi ka­marából (alsóház), és az álla­mok tanácsából tevődik ösas­sae. India koimányaépiáirtJíi a Nemzeti Kongresszus Párt, melynek a legutóbbi adatok szerint 6 millió tagja van. (V Kongresszus Párt mellett je­lentős szerepet játszik India kommunista pártja, mely több­milliós tömegeket fog ősszé; A legutóbbi választásokon is kommunista sikerekről szá­molt be az indiai és a világ­sajtó. Kerala államban a kommu­nisták győztek és kommunis­ta kormány került utalómra. Nabudiripad, a kommunista kormány főmándsztere kijelen­tette, hogy kormánya az in­diai alkotmány keretein be’Ül működik majd. De hozzátette, hogy Kerala államban ewes magánvállalatokat államosíta­nak majd, hogy ezzel is nö­veljék az állam bevételét. Az új kommunista kormány 1G pontból álló programot tett közzé. Nagy mezőgazdasági re­formokat kezdenek az állam­ban, szabályozzák a fö’.dbér e- ti díjakat, biztosítják a fö'd- bériők jogait és megállapít­ják a földbdrtokifculajdan leg­felső határát. A gyarmatosítók hamar felfedezték a gazdag or­szágot. Vasco de Game portu­gál hajós 1498-ban fedezte fel az országot, s azóta az impe­rialisták nem vették le róla a szemüket A rablógazdálko­dásnak hamarosan a helyi néptörzsek lettek áldozatai. Az 1770-es nagy éhínség ide­jén Bengália lakosságának egy harmada — hót millió ember pusztult el. A falvak helyén temetők sorakoztak, és az egy­kori ősi indiai jólétnek még a nyomai is eltűntek; Az 1800-as években az an­golók kezdték elözönlőm! az a Dasahan Sakh stfrjáröl * vi­lág legnagyobb, legértékesebb gyémántját, a híres Kohi- noort, amely ma la az angol királyi koronát díszíti, össze­sen 13 milliárd aranyrubelre becsülik a fosztogatók által el­vitt csodálatos kincseket A H. világháború után egy­re jobban terjedt a nemzeti függetlenségi mozga­lom Indiában. Ennek élére a nemzeti kongresszus párt állt, mely 1885-ben alakult A nemzeti mozgalom eredménye­ként 1947-ben Anglia ki­mondta India függetlenségét, de hogy ne távozzék szép sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom