Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-10 / 84. szám
Wf». Április io. N Ä PT« S az itt élő emberek sorsa, problémája Nemzetiségi nagygyűlés Mecseknádasdon 63 millió forintot fordít egészségügyi célokra a megyei tanács Vasárnap délalán metnyelvű műsort sugározzaugyancsak tárgyalásokat Mecseknádasdon közel 800 fő- folytatunk azért is, hogy a nyi közönség hallgatta meg a zömben németek által lakott körzeti nemzetiségi nagygyű- helységekben a német nyelv lésen Majzlk Jeremiás, a pécs- Használata gyakorlatilag is várad! járási tanács v. b. el- megvalósuljon, s hogy a köz- nöke magyar, és dr. Wild Tri- épületekre — Iskolára, kultúr- gyes, a Hazafias Népfront Ta- otthonra, tanácsházára — a nácsa tagja, a Német Szövet- magyar felirat mellé németet is tegyenek, amint ez a többi népi demokratikus országban is megvan,” Szóba kerültek a néme- . ...... — tek vagyon i sérelmei la. Német Szövetség illetékes magyar hatóságokkal való előzetes megbeszélés után több ízben fordult a forradalmi munkásparaszt kormányhoz azzal a kéréssel, hogy vizsgálja meg ség főtitkára német nyelven elmondott politikai beszámolóját. Nagy Lajos, a községi hazafias népfront elnökének megnyitója után Majzik Jeremiás, majd dr. Wild Frigyes tartottá meg beszámolóját Sok szó esett az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány paras ztpoütálká- járóL Választ adtak az előadók a bizalmatlankodóknak, rLt áaposan ás jóindulatúan ezt a oeroaraniag is az egyeienes ző^fwzttbZZk problémát, és az adott lehető- alapjára hozza őket. Testvéri térJEiETvZZÍhi* té°ek határain belül keressen közösségben és egyetértésben tetrnelfen. Egyebek valamilyen megoldást az új kell a jövő, előttünk álló felgazdák jogainak teljes tiszteletben tartásával indulata továbbra is figyelemmel fogja kísérni ezt a problémát, és a megoldásra alkalmas időben olyan intézkedéseket hoz, amelyek az új gazdák szerzett jogainak teljes sértetlensége mellett német anyanyelvű dolgozóink nehézségeit is közelebb viszik a megoldás- hoz.‘’ Mecseknádasdon és másutt is együtt élnek az őslakos magyarok, a Csehszlovákiából kitelepítettek, székelyek és más nemzetiségű dolgozók. Az ösz- szefogás, a közös munka hozhatja csak meg e vegyes lakosságú községekben az eredményeket „KSzos az itt élő emberek .....sorsa, problémája. Ez a közös sors kell hogy em- berbarátilag is az egyetértés is szüntette meg a begyűjtési minisztériumot, és ezért törekszik a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítésére. A begyűjtés nem szolgálta ezt a eélt. A parasztság kívánságára, de az egész dolgozó nép érdekében éppen ezért nyilvánította H a forradalmi munkás-paraszt kormány, hogy véglegesen megszünteti a begyűjtés rendszerét. Miután a parasztság előnyeit nem szolgáló beszolgáltatást rendszert kormányzatunk eltörölte, azt a hirt terjesztették parasztságunk között, hogy majd az adót fogják emelni. Ezzel szem ben kormányunk határozott álláspontja az, hogy bár parasztságunk a számára kedvező intézkedések nyomán mintegy 5 milliárd forint többletjövedelemhez jut, az ezévi adót nem emeli.” Maid a ndmet nemze================ tiségi kui.úra fejlődését vázolták az előadók. „Tények bizonyítják hogy a magyar állam és az áítoiiq életrehívott Német Szövetség mindent elkövet, hogy a német nemzetiség kul- tü’~'’1ii«i fejlődését saját anyanyelvén előbbrevlgye. A szülők kívánságára mindenütt, ahol megfelelő számú német anyanyelvű tanuló volt, óvodákat és általános iskolákat létesítettünk. Baján beindítottuk a német gimnázium első osztályát, Pécsett a német tanítóképző első évfolyama működik kitűnően. Szeptember óta működik ugyancsak Pécsett a Pedagógiai Főiskolán felállított német tanszék. 10 év után első ízben sikerült német naptárt kiadni. Tavaly december óta a Pécsi Rádió napi 10 perces német adást sugároz. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a budapesti Kossuth adón is több néMeg kell mondani őszintén, hogy kormányzatunk a szövetség kérését jóakarattal vizsgálta meg és azzal biztatott, hogy megfelelő időben napirendre tűzi ezt a kérdést. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy kormányzatunk jóadataihoz hozzáfogni. így lesz eredménye a munkának. A kormány jóindulatú támogatása így, ilyen egyetértés mellett meg is fogja hozni a megfelelő gyümölcsötV — fejeződött be a beszámoló. A beszámolót gazdag magyar és németnyelvű kultúrműsor követte. A Baranya megyei tanács pénzügyi osztá** lya elkészítette a megye 1957-es évi költségvetését. Az októberi ellenforradalom előtt összeállított 1957-es évi költségvetés eredeti végösszege 241 660 000 form* volt. Az ellenforradalmi események következtében előállott gazdasági helyzetre való tekintettel azonban a kormány ezt az összeget kénytelen volt 216 799 000 forintra csökkenteni. így ebben az esztendőben több millió forint veszett el, amiből szociális és kulturális intézményeket lehetett volna létesíteni, vagy ezek fenntartására sokkal nagyobb összeget fordítani. A 216 799 000 forintos költségvetési ősz- szegből 7 350 000 forintot óvodáik, napközi otthonok és idénynapközik fenntartására fordítanak. Alséfokú és középfokú Iskolai célokra 41 300 000 forintot költenek. Az őszszeg egy részéből Komién máris új zeneiskolát létesítettek. A népművelési célokra előirányzott ősz- szeg: 2 730 000 forint. Ebből könyvtárakra, kultárházakra, kultúrotthonok támogatására 775 000 forintot, múzeumokra 22 000 forintot, ismeretterjesztési célokra pedig 130 000 forintot költenek. A községi sportegyleteket 325 000 forinttal támogatja a megyei tanács, míg az úttörő intézmények fenntartására 200 000 forintot fordít. Kórházfenntartásra Is hatalmas összegeket fordítanak: 23 100 000 forintot. A tüdőgondo* zóra. a nemieondozóra, Megyei Rende’őintézetre, üzemegészségügyi szolgálatra, körzeti orvosokra. mozgó szakorvosi szolsá’atra 18 270 000 forintot, anya-, csecsemő-, és gyermekvédő mi célokra pedig 8 300 000 forintot irányoztak elő. Közegészségügyre. járvánv- ügyre 2 020 000 forintot megyei gyermekvédő otthonokra, szociális otthonokra 13 4,r> 900 forintot kö’tenek A megyei tanács ez évben üdül teti a gyermekeket és erre a cé’ra 631 000 forintot fordít. Községi utakra és hidakra 2 060 000. tar^si malmok fenntartására 900 000 az ideopr-for- galom fei'esztésóre 560 000. gazdasági cé’o'--a pedig 30 926 000 forintot köűenek Fbbő1 ” és félmllMó forintot állattenyésztésre á’iate'é-z- ségügyi célokra pedig 4 723 000 forintot, a tanácsi kezelésben lévő fö'd°k megírüve,A-/-e 6 000 000, a tanácsi beruházásokra I3 0t‘>°',0 forintot irányoztak elő Lakás<J3zdá’kod"S"a. illetve községi épületek áVamosított háza'-és az OFA-háznk fenntartására összesen 3 300 000 forintot fordítanak. Harkány fejlesztésére a megvet tanács már eddig is közel félmillió forintot költött a vállalati több'etnvereségből. Ebből az ö'sze'O-ől parkosítanak, portalanítanak. ideeeriforae’mi szempontból is megfelelő szádodét létes,í+-’’^k, bővítik a fürdőt és gyermeklubickolót építenek. II Tátrair vonósnégyes Csak félmegoldás ! Öt p&h£ „c4mta tMjonti."-va£ mára tervezett kamara-estje « mfl- Kulcsár Károly, a hogy Hohmarun ok- vészek külföldi turnéja miatt el- szederkényi mö- tóber végén bemyovényvédő állomás mult a tanácsházá- _ egykori pártszerve-' ba egyik pisztollyal Szője tagsági igazol- és kézigránáttal felcsend falusi Ez a jazz “ címmel hirdette hétfői műsorát az Országos Filharmónia. A plakáton öles betűkkel a szereplők, köztük — Anita Monti Ki ez az Anita Monti? A pécsiek jól ismerik még 1955-ből, amikor pár hónapot a tettyei étteremben énekelt. Anita Monti nem más, mint Kádár Eta, a hollófekete hajú énekesnő. Azt mondtam, hogy q, pécsiek jól ismerik. Nos, nemcsak a pécsiek, hanem mások is. A Magyar Ifjúság pár hónappal ezelőtt megírta, hogy Prágában vendégszerepeit Anita Monti, akit magyar származású brazil énekesnőként ,hirdettek. A Magyar Ifjúság leleplezte a turpisságot s megírta az igazat. De miért kellett Kádár Etának, ennek a tehetséges énekesnőnek ilyen reklám külföldön? Ez volt az első kérdésünk, amikor az öltözőben beszélgettünk, — Nem én változtattam meg a nevemet, — mondja. —■ Tény az, hogy csehszlovákiai turnémon Anita Monti névvel szerepeltem s ezt a nevet részben talán a jobb hangzatosság miatt, részben pedig közönségcsalogatónak adta nekem a Filharmónia. Semmi beleszólásunk, melyik művésznő milyen művésznevet választ magának, vagy milyen néven szerepel. De azért az mégis túlzás, hogy a név után még odaírják, hogy „magyar származású brazil énekesnő.“ Mire jó ez? Miért „szegyeiti” a Filharmónia külföldön a Kádár Eta nevet s miért akarja brazil énekesnőnek kikiáltani. Nincs erre semmi szükség, különösen nem Kádár Etánál, aki dalaival úgyis meghódítja a közönséget, ' mint ahogy ezt hétfőn is tapasztaltuk. Mik a legközelebbi tervei? — A Ritmus tánczenekarral járom az országot, emellett természetesen más terveink is vannak. Nagyon szeretnénk Moszkvába menni az együttessel s előreláthatólag sikerülni fog. Az ügyelő hangja szakítja félbe beszélgetésünket. Anita Monti, azaz Kádár Eta mosolyogva lép a színpadra s dalait a közönség viharos tapssal jutalmazza. Kétszer, háromszor is újráztatják. Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk: legnagyobb sikere neki volt. * Kedden sokan hívták telefonon a szerkesztőség kultúrrova- tát s a műsorról nem éppen dicsérő hangon beszéltek s kérték: írjuk meg a közönség véleményét. Mit kifogásolták a telefonálókr Legtöbben Kren- csey Marianna szereplésével voltak elégedetlenek. A véleményekből az alakult ki: van úgy, hogy az ember sokat vár ás keveset kap, de Kren- cseynél sokat vártak és — semmit sem kaptak. Panaszkodtak Hegedűs Jánosra, a konferansziéra is, leg- . jobbon azért: miért t mélységes uralkodik a alapszervezetben is. A Hohmann üpvet lassan elfeledik, anélkül, hogy Kul! vényt adott Hoh- mamm Antal vezető mechanikusnak. Hoh maim tehát anélkül, hogy ügye a * a ggyűl és elé került volna, az MSZMP tagja lett. Major elvtárs, a növényvédő állomás igazgatója később megtudta a iolgot és taggyűlést hívott össze. Csakhamar kiderült, szerelt pécsi ellen- csűrt igazából megkell a közönség soraiból a színpadra citálni embereket? — Senki nem azért megy szórakozni, hogy szerepeljen". Nagyon kellemetlen, ha valaki mitsem sejtve beül a színházba és a végén a színpadon találja magát — Jcl- nevetve. Mindenesetre tanulság műsorösszeállítók vak, szereplőknek egyaránt: igényesebb, színvonalasa bb műsort vár a közönség, még a „könnyű műfaj° területéről is. \ (—ray) van Hohmann rová- ahová való: a pécs- CS^T kizárásával kel sán! A vezető várad! járási párt- Iene végz6dnle- mechanikust a gé- intézőbizottság pán- pek atyjának szók- célszekrényóbe. A ták titulálni, az ő növényvédő« elvhogy nagyon sok forradalmár barátjával, lefoglalta a mikrofont és tökrészegen kiáltozta, hogy addig egy csavart se tesznek odébb, míg az oroszok itt vannak. Elképzelhető, hogy mi lett a taggyűlés eredménye. Hohmann t rövid, parázs vita után kizárták, tagsági igazolványa odakerült, kérdezték vo’ra: miért állította ki a tagsági Igazolvánvt? Jól van ez így, szederkényi elv- társak? Belenyugodhatunk-e a félmegoldásba, csak azért, mert Kulcsár Károly 45-ös párttag? Igazságos, emberi, de a történtek után szágqrú hangú beszélgetésre lenne szükség. Nem állítjuk, hogy Kuigépparkja viszont még februárban is tele volt a tavalyi rovar! rtószierekkel. Mint vezetőnek példát kellett volna mutatnia, ő pedig gyakran ivott, sőt több dolgozót is a kocsmába csalt munkaidő alatt. Ennek tetejébe jött társak tehát megtették a magukét és dicséret Illeti őket éberségükért. Kulcsár rövidesen a falusi alapszervezetbe került. Kiprovokált egy személyeskedő vitát Major elvtárssal, é amikor látta, hogy alaptalan vád j ad még a hír a falu szétpukkannak, visz szén Szederkényben ismerik és nem Pécsett, ott tudják, hogy miképpen kellene dönteni! De azt valljuk, hogy a tizenkétéves tagság fokozottabb éber ségme és nagyobb felelősségre kötelez a párt iránt, ezért még Inkább kérdezhetjük Kulcsártól: miért tette? Elő hát Justida tanácselnökétől, szavonult. Azóta mérlegével! Munkát keresnek a fiatal aqmnóniaíok Móréftts hatodikén ugyancsak nagyot nézhettek a szent- lőrihcl mezőgazdasági technikum tanárai, amikor 1956-ban végzett növendékeiket megkérdezték: ki hol dolgozik, s a kérdésre csak egy lány válaszolta, hogy állásban van. Czink Anna, aki telefonkezelő a szentlászlói postán. A napokban levelet kaptam Szentlőrincről. Négyen írták alá: Hunyadi Emma, Körmöcz Erzsébet, Szabó Margit és Kör- rftöcz Margit. Ezt írják: „Mező- gazdasági technikumot végeztünk. Félévet töltöttünk le gyakorlati éveinkből. Két hónapja állás nélkül vagyunk, mivel létszámcsökkentés miatt racionalizáltak. Már egy hónapja munkát keresünk, nem irodai munkát, bármelyik gyárba elmennénk, mert dolgozni akarunk. De minden munkahelyen azzal utasítanak él: túí fiatalok maguk. Kérem, miért mondják ezt? Egy érettségizett lány már elég idős ahhoz, hogy önállóan keresse meg kenyerét, különösen, ha öreg szülei vannak, akiktől anyagi támogatást nem várhat. Elég áldozat volt a szülőktől, hogy taníttattak, s most már, ainikor azt gondolják, hogy gyermekük kezében kenyér van, nagyot kell csalódniok.;: Válaszoljanak a levelünkre minél előbb, mert nagyon vár- . juk!” Üjra és újra elolvasom a levelet és egyre inkább megérlelődik bennem a gondolat: nem lehet ezeket a fiatalokat magukra hagyni, segíteni kell rajtuk, annál is inkább, mert itt van egy másik levél is, sünit Galgai Mátyás írt Sellyéről. O is agronómus, ő Is Szent- lőrincen végzett. Évek óta kopogott már az ajtókon, de nem sikerül szakmájában elhelyezkednie. Mindenütt azt mondják: „Nincs gyakorlata”. De- hát honnan szerezzen gyakorlatot, ha egyszer egy pillanatig sem dolgozott a szakmájában?! Egy kis mellékutca Szent- lőffncen az Arany János utca. Kopott keresztház a 17-es számú, ahonnan a levelet írták. Bekopogok. Fiatal szőke lány, Körmöcz Erzsébet az egyik .levélíró. A másik három lány után érdeklődöm. — A nővérem Pécsett van. Tudja, mindig egyikünk megy be munkát keresni, mert ugye kevés a pénz.. .Édesanyja veszi át a szót. Azt mondja, hogy jó feje volt a lányának. Óvónő vagy tanítónő szeretett volna lenni, de ott nem volt felvétel, így lett belőle agronómus. De ez nem baj, csak legalább hasznát vehetné! Igen, hasznát vehetné! — És hol vannak a többiek, akik aláírták a levelet? — kérdem hirtelen, hogy ne kelljen azonna} erre a kínosan nehéz kérdésre válaszolni. — A Hunyadi Emma éppen tegnap ment haza Kánba. Egy hétig itt volt nálunk: gondolta közelebb van a városhoz, Jobban tud munkát szerezni. Szabó Margit Is otthon van Meké- nyesen. — Ügy hallottam, hogy a Nádorban van egy konyhalányi állás — kockáztatom meg. — Megfelelne? — Meg! — S milyen öröm sugárzik a fiatal lány arcáról! Máris azon gondolkodik: hogyan lehetne értesíteni a Pécsett munkát kereső nővérét. Meg kellene mondani neki, hogy menjen el a Nádorba és mondja meg, hogy holnap valamelyikük jön, tartsák fenn a helyet Búcsúzáskor, amikor megkérdem tőle: mit vár ettől a beszélgetéstől, csak ennyit mond: — Azt, hogy foglalkozzanak a problémánkkal, mert nagyon elkeseredtünk. Nagyon szeretnénk dolgozni: sí Tehát nem nagy a kívánság. Dolgozni szeretnének, még mosogatólánynak is elmennének agronómus! képesítéssel De hogyan? Nincs talán szükség nálunk mezőgazdasági szakemberekre? Szakemberek nélkül is lehet korszerű, nagyüzemi gazdálkodást folytatni? — Nem, mezőgazdasági szakemberekre igenis szükség van! Lehet, hogy nem annyira, amennyit a múltban kiképeztünk, de szükség van, mert a szakemberek hiányát máris érzi a falu. Érzi, mert a gépállomásokról az agronómuso- kat elbocsátották, érzi, mert kevés olyan hivatalos ember van, akitől a paraszt tanácsot kérhet. Szükség van az agro- nómusra, a jó agronómusra, mint a falat kenyérre. A földművelésügyi minisztériumban már hetek óta arról folyik a vita, mi legyen az ag- ronómusokkal. Vannak olyan tervek is, hogy körzeti mező- gazdasági felügyelőségeket állítanak fel. Az égető problémát ez megoldaná, csak már megszületne a döntés. Tudjuk, hogy sok tennivaló akad a minisztériumban is, de ez a kérdés Is hozzátartozik a mező- gazdaság fejlesztéséhez és megoldása igen sürgető. Ha a körzeti felügyelőségek létrejönnének, több mint 100 jólképzett agronómust lehetne foglalkoztatni. De ezenkívül el lehetne egynéhányat helyezni a földművesszövetkezeteknél la, különösen ott, ahol több szakcsoport Is működik. Bizonyára a szakcsoportok sem vennék rossznéven, ha időnként felkeresné őket olyasvalaki, aki szakmai tanácsokat is tud adni. Talán még így sem tudnánk minden fiatalt elhelyezni, de a legjobbakat biztosan. Biztosan, mert akadna az agronómusok között olyan is, aki odahaza marad és a szülei földjén gazdálkodik. Ennek csak örülni lehet, hisz a tudását így is hasznosíthatja. És mi történjék azokkal, akiknek nem jutott hely a szakmájukban? Véleményem szerint helyes lenne, ha ezeket átképeznék. Azokra gondolok elsősorban, akiknek szülei nem mezőgazdaságban dolgoznak. Ez az átképzés egyben azt is jelentené, hogy több érettségizett lenne a különböző szakmákban, mint eddig és ez egyáltalán nem ellentétes távlati terveinkkel Súlyos gondok ezek, amelyek megoldása sürget és gyors intézkedést kíván. Szalai János Sétarepülés A TTIT és a Magyar Légi- közlekedési Vállalat között korábbi tárgyalások eredményeként megegyezés jött létre, amely szerint a TTIT „Ismerd meg Baranyát” előadássorozat keretében sétarepülést szervez vasárnaponként. A sétarepülés alkalmával a résztvevők rövid előadást hallanak Baranj á- ról, a i Mecsekről és Pécsről valamint megyénk fejlődéséről. A nyár folyamán Pécs— Siófok—Pécs közötti ismeret- terjesztő Jellegű repülőkiran- dulásokra is sor kerül a torvek szerint. Vasárnap, április 14-én reggel 8 órakor kerül sor az első repülésre. A felszállások időtartama negyed óra. Részvételi díj felnőtteknek 30 forint, gyermekeknek 12 éves korig 20 forint. Jegyek a Széchenyi téri MALEV-lrodában, valamint a TTIT megyei titkárságán (Janus Pannonius u. 11. I. e.) válthatók, délután 5 óráig. Városi autóbuszok Indulnak a Széchenyi térről vasárnap reggel fél 8-tól, fél- óránkint. Autóbuszjegyek külön váltandók. Felvilágosítással a fent- említett sjprvek szolgainak. Rossz idő esetén a megváltott jegyek következő vasár napra érvényesek. TTIT TITKÁRSÁG.
