Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-10 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r iiKimimiiiiiiiiniimiiiiiiiiinNiiiitiiiniiiiiiniiiti« •nttiiiiiuit NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1957. ÁPRILIS 10. Mqi számunkban: ffla: hfUcattdoUna betnuiatá a Husi Vl&wzeü SvUtUávbaH Nemzetiségi nagygyűlés Mecseknádasdon Öt perc „Anita Monti“-val Sétarepülés a Mecsek felett Baranya 1957-es költségvetése Mentőállomást, fürdőket, lokásokot Sz forint értéket termelnek adlak át a pécsi bányászoknak évben baranyai ktss-ek A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói részére több szociális és munkavédelmi létesítmény műszaki átadása történt meg az utóbbi napokban. A múlt héten kedden a kétmillió forintos költséggel épült pécsszabolcsi bányamentőállomás, az ország egyik legkorszerűbb ilyen létesítményének átadására került sor. A mentőállomás külön érdekessége, hogy az épületen belül kisméretű műbányát készítettek szabályos vágatokkal, gurítókkal, egy emelet magasságú aknával. A légmentesen elzárt műbányát füsttel áraszthatják el, ahol ilymődon „élethű“ körülmények mellett gyakorolhatnak a bányamentők. Tevékenységüket az oktatók üvegablakon át szemlélik. * A bányamentőállomás valamennyi pécsi bányaüzemmel közvetlen telefonösszeköttetésben van. Riasztás esetén az emeletről vascsöveken lecsúszva percek alatt a garázsban lévő — mentőkés zülékcltkel felszerelt — gépkocsiba ülhetnek és a lehető lerövidebb idő alatt a helyszínre juthatnak. Az épületben orvosi rendelő is van, ahol a kimentett sérülteket elsősegélyben részesítik. Április 5-én, pénteken a pccsbányai kétezer fős bányász fürdőt vették át a tröszt megbízott szakemberei a kivitelezőtől. A fürdő a legkorszerűbb elvek szerint „fekete-fehér" öltözővel, légszárítóval, kvarco- lóval épült és zárt fosolyó köti össze az aknával. Ez a hét lakásátadással kezdődött. Pécs-Üjmeszesen, — ahol az idén 400 bányászlakást építenek — „első fecske”- ként 19 kétszoba, összkomfortos lakást vett át a Pécsi Szén- bányászati Tröszt a Baranya Megyei Építőipari Vállalattól. Április 9-én, kedden viszont az 1200 személyes újhegyi munkásfürdő átvételére került sor, amit rövidesen a Petőfi- aknai bányászfürdő műszaki átadása követ. A három fürdőt — aminek összépítési költsége 12 millió forint volt — a bányamentőállomást és a lakásokat rövidesen rendeltetésszerű használatra megkapják jogos tulajdonosaik — a pécsi bányászok. IS Baranyában jelenleg 42 ktsz működül, ebből három ez évben alakult. A ktsz-ek múltévi nyeresége 5,7 millió forint volt, amiből 1 511 000 forintot részesedésre fizettek ki a tagoknak. Élve a legutóbbi kormány- rendeletben kapott nagyobb önállósággal, ez évben még jobb eredmények elérésére törekszenek a baranyai ktsz-ek és ebben igen nagy ösztönzést ad a régebbinél jobb anyagellátás. A termelt javak növekvő részét a közfogyasztásnak adják: a második negyedévben például tizenhárommillió forint értékű árut termelnek kereskedelmi árualapra, szemben a múlt év hasonló időszakának 7,8 millió forintos közvetlen fogyasztásra adott cikkeivel. A negyvenkét baranyai ktsz 1957-ben összesen több. mint százmillió forint értéket termel, ennek kis hányadát szállítja exportra. Megérkezett az első csőszállítmány a dunai vízvezetékhez Kiutasították az amerikai helyettes katonai attasét A külügyminisztérium sajtóosztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma 1957 április 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez: „1957 április 3-án 15 óra 30 perckor a Lepsénytől Mező- szentgyörgyig vezető úton a magyar néphadsereg tisztjei feltartóztatták a követség DT 652 számú gépkocsiját, amelyben C. J. Todd ezredes attasé és T. R. Gleason százados, helyettes katonai attasé ült. Szemtanuk állítása szerint a katonai attasé és helyettese gépkocsijukból fényképfelvételeket készített a magyar néphadseregnek az említett útvonalon lévő laktanyájáról, gépkocsijukat csak másodszori felszólításra voltaik hajlandók megállítani. Jelenlétüket a katonai objektum területén „templom és népviselet“ megtekintésével indokoltáik. A minisztérium tudomása szerint ez ügyben szereplő Gleason százados gyakran utazott vidékre „templom és népviselet" tanulmányozására, de feltűnő módon útja mindig a jelentős katonai objektumok, (laktanyák, repülőterek, stb.) környékére vezetett, ahol fényképeket készített ezen objektumokról. Bizonyítást nyert, hogy Gleason százados már az 1956 októberi ellenforradalom előtt- is több ízben végzett hasonló és egyéb, a hírszerzés fogalmát kimerítő tevékenységet. Többek között például 1956 augusztus 22-én a budapesti (Folytatás a 2. oldalon.) A Pécsett készülő új erőmű, a rohamosan fejlődő város egyéb ipari létesítményei és a növekvő lakosság vízellátási problémáinak megoldására Mohács—Pécs között százmillió forintos költséggel 42 kilométer hosszú dunai vízvezeték épül. A vízvezeték műtárgyain — a többi között a mohácsi vízkivételi műn — már javában dolgoznak és még ez évben megkezdik a csöveik lefektetését is, amihez az első, tíz va- gonos csőszállítmány megérkezett. A 42 kilométeres vezetékhez összesen hatezer tonna vascsőre lesz szükség, amiből 3 600 tonnát még az idén le akarnak fektetni Harmincmillió forint értékű áru Mm 5-8 áfi| ad szegei Béke-akna-Az öreg akna már kfflenc- venkét éves. 1065-ben látta meg — ahogy az az aknánál szokás — nem a napvilágot, hanem a föld mélyét, a csillogó ezénfalakat és a vágatokban hunyorgó bányász1', ám pákát. Azóta az öreg akna sok- mi raderit megért már. Túlélte a két világháborút. Tú'élte első névadóját Ferenc Józse- ■ főt, túlélte fiatalabb társait az 1870-ben megnyitott György- aknát és az 1876-ban megnyitott Rüoker-áknát. Sokszor megkomdült már a csaknem évszázados múltja során tornya felett a vészharang, sokszor kimondták már rá az ítéletet: még egykét évig termelhet, aztán leállítjuk. Az öreg akna — amely a legutóbbi években az eíöke- lően hangzó, de rosszemlékű, császári Ferenc József név helyett a Béke nevet' kapta — tétette magát a jóslatokon és él. Sőt, ha úgy vesszük, nem is öregedett, hanem inkább fi- ta’odott. Az öregség törvényszerűen gyengülést is jelent. Az öreg test, az öreg izmok, — de az öreg gépek és az öreg bányák is — elmaradnak fiatalkori teljesítményeik- tői. Amit fiatalkorukban játszva elvégeztek, azt öregkorukban már csak erőlködve tudják megközelíteni. Nem így az öreg akna. A harmincas és negyvenes években napi nyolcszáz csille volt a legnagyobb teljesítmény itt, — mesélj Kónya elvtárs, aki már harminchét éve dolgozók Béke-aknán. — Akkoriban ennél nagyobb eredményt elképzelni sem tudtunk. A műszaki vezetők is azt mondták, ez a maximum. A felszabadulás utáni, időkben azonban megkezdődött az öreg akna másodvirágzása. A MESZHART-nál dolgozó szov-_ jet mérnökök különösen sokat foglalkoztak vele. Üjabb szén- lelőhelyeket fedeztek fel és végre megesik ant a remény: mégsem küldik nyugdíjba az öreg aknát. Ezután jöttek az emlékeze tes 1950—52-es évek csúcsteljesítményei. Mindennaposak lettek az ezerhatszáz csilié'- napi teljesítmények. Es csodák csodája, nem mondta fe1 a szolgálatot a szállítóberendezés. A Béke-aknai bányászok munkaversanye csodát tett az öreg aknával. Hogy érzi magát most az öreg akna, gondolnak-é a nyugdíjbahelyezésére? Az erőnléte kifogástalan. A legutóbbi két termelő napon Is ezer csillén felüli lenmelés- sel rukkoltak 3d. Egyelőre még bőven van mit bányászni a torony alatt. Nyugdíj? A szakemberek vé’eménye szerint még 5—6 évig dolgozhat. Dohát momdhat-e valaki pontosat? Hiszen sokszor megjósolták már itt a nyugdíjazás időpontját, de az öreg akna mindig bebizonyította, hogy nem vén akna még. Komló 102, Pécs 101.2 százalék Április nyolcadikán ismét túlteljesítették tervüket a komlói bányászok: 109.8 százalékot értek el. A pécsiek elmaradtak ezen a napon, a tervben előirt szénmennyiségnek 98.9 százalékát termelték ki. A lemaradást a hétfői mfl- szakmuiasztások okozták. A havi terv eddig esedékes részét mindkét tröszt túlteljesítette, a komlóiak 102, a pécsiek 101.2 százai lékot értek el április 9-ig. Villanyinalom lett a pécsi gőzmalomból Néhány nappal ezelőtt fejezték be a volt pécsi gőzmalom szerelését. A malom őrlőberendezését eddig gőzzel működtették, azóta azonban ötmillió forintos beruházással óriási átalakításokat végeztek. A pécsi gőzmalom tehát nem gőzmalom többé, hanem Pécs egyik legkorszerűbb üzeme A villamos- meghajtású, üvegburkolatokkal ellátott gépek nem verik ‘fel a port, megszűnt az asztma-veszély, elszigetelték a baleseti forrásokat és sokkal ki- fcebb a tűzesetek lehetősége is. Ez az átalakított, megifjított tnalom látja el Pécs lakosságát finomliszttel, Az üzem egyik kis földszinti helyiségében íehérbeöltozött asszonyok és lányok kilós zacskókba csomagolják a liszt nagyrészét havonta mintegy húsz vagonnyit — s így kerül azután a liszt a pécsi boltokba. A malom kapacitása az átszerelés után jelentősen megnőtt. Aze’őtt 370—380 mázsa búzát őröltek naponta, most pedig egy vagonnal több kenyérgabona megőrlésére képesek a gépek. A gabona gyors oda- és visszaszállítását az újonnan épített mtotegy fél kilométer hosszú iparvágányon oldják meg. A Baranya megyei falvak lakossága az első negyedévben 30 millió forint értékű áruval — élelmiszerrel, élvezeti cikkekkel, ruhával, vegyesáruval — vásárolt, illetve fogyasztott többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Nincs benne ebben a TÜZÉP telepek forgalma, amelynél a parasztság építkezési kedvének és megnövekedett vásárlóereiének szintén mutatkoznak a jelei. A megyében jelenleg 127 magánkiskereskedés van, ebből 32 működési engedélyét ez évben adták ki. A növekvő igények kielégítésére a megyei tanács kereskedelmi osztálya újabb erője szitásakét tesz: a vendéglőd1 kerthelyiségének férőhelyét ezerötszázzal növelik, húsz kocsmát pedig családi kisvendéglővé alakítanak át. Bevált az Agrária Keményítő- gyár ragasztója Ősz óta a Pécsi Agrária Keményítőgyár készíti a Pécsi Dohánygyár részére a cigaretták ragasztásához szükséges ragasztó anyagot. Ezt a ragasztót egyébként Bach János, a gyár jelenlegi igazgatója állította elő, s szerintük minőségileg sokkal jobb, mint a Dohánygyárban eddig használatos ragasztók. Ezzel kapcsolatban a legilletékesebb, a Dohánygyár igazgatójának véleményét • m Ötvenedszer Bonyliádon Hétfőn délután ötvenedszer gördült Bcmyhád felé a „Pécsi Nemzeti Színház“ 'elirattal ellátott 'karus. A jubileumi előadáson a tájszínház a „Mágnás Miska“ című operettet mutatta be. Már jóval az előadás megkezdése előtt gyülekezett a közönség a bonyhádi Vörösmarty járási kultúrotthon termében. A díszletezők szaporán hordták a színfalakat, a zenészek rendezgették a kotta- állványokat, a színészek az öltözőben sminkeltek. Az előadásba két színész is „beugrott“. A megbetegedett Avar István helyett Miska lovászt Szalma Lajos, Szalma Lajos helyett pedig Korláthy gróf szerepét Szabó Samu Kossuth-díjas művész játszotta. — Telt ház lesz — mondta Tomanek Nándor az öltözőben. Szabó Samu, a tréfacsináló nem állhatta meg válasz nélkül: — Na tessék! Egyszer nem hirdetnek, s máris telt ház van. Mire az előadás megkezdődött, több, mint S00 ember szorongott a nézőtéren. Dicséretére legyen mondva a színészeknek, nagy kedvvel játszottak. Látszott rajtuk, hogy szépet., nívósat akarnak produkálni. A közönség tapsa bizonyította: tetszett az előadás. Előadás alatt sok érdekesség akadt az újságíró tollára. Csak kettőt írok le belőle. Amikor Péter Gizi először lépett be a színpadra, az első sorban ülő nagybaj- szú bácsi megpödörte bajuszát és jó hangosan fölszó It a színpadra: — Hej, de jól meghízott lelkem! Péter Gizi visszafordult és hangos „köszönöm“-mel nyug tázta az „édes bókot“. Derült a közönség. A harmadik felvonásban a színészek meg akarták tréfálni Szirmay Jenőt, aki Eleméry gróf szerepét játszotta. A ruháskosárba — ahova a szerep szerint Eleméry grófnak be kell ülnie — egy lavór vizet tettek s a ruháskosarat lepedővel letakarták. A színfalak mögül mindannyian már előre nevettek a tréfán, amely — nem sikerült. Szirmay ugyanis „megszima- tolta", hogy vízzel teli lavór van a ruhás kosárban s ezért nem a ruháskosárba, hanem melléje ült. Az előadás végén vastaps jutalmazta a színészek játékát, — majd a kultúrotthon vezetősége és a kultúrotthon öntevékeny szinjátszócsoportja kis ünnepség keretében vacsorával kedveskedett a Bonyhá- don ötvenedik előadást tartó Pécsi Nemzeti Színház tagjainak. A kultúrotthon vezetősége nevében Major Mátyás, a Tolna megyei tanács nevében Szabó István mondott köszönetét. A Pécsi Nemzeti Színház nevében Szabó Samu válaszolt. Itt, a baráti beszélgetés során derült ki: Szabó Samu ezen a napon ünnepelte ... -dlk születés napját. (Megkért, ne írjam ki, hogy hányadik születésnapja, mert ez őt, mint a nők bálványát — „kompromittálná“. — Meg is ígértem: nem írom meg, hogy 54 éves.) A baráti hangulatban eltöltött estének Tövishází Katalinnak, a színház ügyelőjének „vésztjósló pillantásai" vetettek véget. Hiába, igaza van. Másnap ismét színpadra kell lépni... Nem is ellenkezett senki. A Pécsi Nemzeti Színház ezúton is köszönetét mond a bonyhádiak jóleső figyelmességéért. (GARAY) is kikértük. Laczikó elvtárs a következőket mondotta: — Eddig a Tinta- és Művészfestékgyártól kaptuk a ragasztót. Elégedetlenót voltunk vele, mégpedig két okból. Az egyik az volt, hogy a gyár nem tartotta be pontosan a szállítási szerződésünket. Emiatt nem egyszer fenyegetett bennünket a leállás réme. A másik ok: felhasználtuk a ragasztót, de csomagolás előtt cigarettáink nagyrésze kipattant, „mert a raganyag minősége nem volt megfelelő. Ugyancsak felnyíltak a szivarkacsomagok is az előbbi okból. — Igazán nagyon őrültünk, amikor a Keményítőgyártói megkaptuk a próbaszál litmányt, mert minőségileg teljesen kifogástalannak találtuk. Amennyiben a továbbiakban is jó ragasztót kapunk tőlük, nagyon szívesen vásároljuk rendszeresen. Az új ragasztóanyaggal árban is jobban jár a Dohánygyár, mert a Keményítőgyár jóval olcsóbban állítja elő, mint a pesti üzam. Fásítanak Szabadszentkirályon Kinn a falu végén, a Lengyel-dűlőben hatvan ember ülteti a facsemetéket. A 174 holdas új legelőt telepítik be körben gömbakáccal, vadcsc- resznyével, kanadai nyárral, juharral és szil suhánggal. A vadcseresznyecscmeték már 2— 3 évesek, a többi suháng fiatalabb. Összesen 45 ezer facsemetét ültetnek el a szabadszentkirályi határban. A védősáv feladata lesz megvédeni a kövér fűvű legelőt a szárító szélűi. Azonkívül erdősávval osztják négy részre a legelőt. így akarják megoldani a szakaszos legeltetést. Az erdősáv telepítését a fák hetében befejezik.
