Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-09 / 58. szám

1957 MÁRCIUS 9. NAPI ó Tovább kell erősíteni a szakszervezet tömegkapcsolatát — Szakszervezeti aktivaülést tartottak Komlón — i A mozi „rablólovagjai“ Kedden délután a komlói bá­nyászklubban aktivaülést tar­tottak a Komlói Szénbányásza­ti Tröszt és a szénbányászattal kapcsolatban álló üzemek szak szervezeti aktivistái. Az ülésen többek között megjelent Blaha Béla a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. Az aktivaülés célja az októ­beri ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar tisztázása és a bányász szakszervezetek előtt álló feladatok helyes meg határozása volt. köztudomású, hogy az ellen­forradalom támadást indította szakszervezeteik ellen is. A jobboldali elemék igyekeztek a kezükbe kaparintaná a veze­tést és mindent átfogó szabad szakszervezetekről szavaltak; Kossuth-bányán például a de­mokratikusan választott üze­mi bizottsági elnököket eltá­volították az üzemből s az ideig lenes munkástanács még a szakszervezet vagyonát is el­vette. A párt vezesse a szakszervezetet A beszámoló és a hozzászó­lók is egyöntetűen megállapí­tották az úm. szabad szakszer­vezetek követelése nem más, mint ellenforradalmi követe­lés, mint ahogy csak az ellen­forradalomnak használt a sztrájk, a sztrájkjog követelé­se. A sztrájkjog ellentétes a szakszervezet érdekvédelmi feladatával, oda vezetett e kö­vetelés, hogy ma fejünk felett lebeg az infláció veszélye, A bányaipari dolgozók szak­szervezete áprilisban lesz 40 5 Sötétkék svájcisapkát viselt jós háromnegyedes kabátot. ^Gimnazista lehetett, ügy tizen- •bat esztendős. A másik fiú sem •sokká' idősebb nála. Hosszú Ifclö'töben és csapzott hajial tikájának szellemében kell te- tudatos szocialista fegyelem ki- jment C|ry vézna lány olda'án. vókenykedni a szakszervezet- alakításában. -Moziból jöttek. A cvájcisap­Piegl János elvtáns a tröszt -kas beszélt. Igazgatója elmondotta, hogy a 5 __ a vénlány folyton riká- komlói bányászok a január i-i SCsoIt ránk. 109 vagonról márciusra 320 va- » ... . . gonra növelték termelésüket. 5 “ Mi baJa voU? S bár a beszámoló is leszö- : — Mellettem ü’t. Aztán nem gezte, hogy a szakszervezeti -tetszett neki, hogy a haverra! aktívák ezután sem nézhetik {beszélgettünk. Azt mondta hív- tétlenül a termelés alakulását ['» a jegyszedőt, s a jövőben is kötelességük : a lány, jobb nevelésű terem­lesz megmagyarázni: a mun- -'és, közbeszólt, kásokon, a teljesítmények nö- [ _ - . , ,] tt , velősén, a termelési költségek : * kc,,ctt v „ w csökkentésén múlik, hogy mi- ; Nem merte az öreg lány. lyen lesz életük — nagyon ke- haver odamondta neki. Ví­vás szó hangzott el erről. Pe- ! győzzön, mert még megpuk- dig a szakszervezetnek, a szer- -kad. Ha még egy félórát tarl vezeti munkásoknak nagyon Ja film, meg is pukkadt volna, sokat kell tenni azért, hogy a ■ Nevettek S a svájcisapkás bányaüzemekben tovább nö- [tovább dicsekedett. Minden vekedjen a termelés, hogy a -hétfőn, szerdán és szombaton munkafegyelem megszilárdul- -moziba jár. Ha nem tetszik jón, mert — mint a trösztigaz- jfi'm, bcszé'getnek a haverral gató mondta — ma Kcmlón :s fütyülnek az öreglányokra a termelés legfőbb gátja a fe- .Különben csak 6 ilyen „ter- gyelmezetlenség. Míg ál-talá- í-nészetű”, mert a bátyja szélit ban 6 500—6 550 műszakot tel- -gyerek, egyetemista és még jesítenek naponként a komlói ; ;s udvarol. Az öccsét mr tröszt bányászai, fizetés előtti J,z „öreglányok“ ijesztgetik a napon a teljesített műszakok [ legyszcdőkkel. E'ég kár, hoso száma 6 200, a fizetés utáni ;.sak IJes,tgetlk. Fölön kellen- Szálljanak szembe az ellen- ^ gy'ak,ran 6 I’ogni az Ilyen „lovagokat“ és séges agitációval, az olyan rém- oktz^az ü^r^eze^é-Tek^ :’dveze,tni- mert a moz! a kuUV hírekkel amilyeneket Anna- Älia m :"a he ve- aho1 »«véletlen es aknán is Wresztelnek a 9 órás egSeto felélt [zemtelen viselkedésnek nincs munkaidőről, a regi bérezési ■ iclye. forma visszaállításáróL Mond- Az aktíván sóik szó hangzott | — la — ják el, hogy a szakszervezet el a dolgozók érdekeinek vé- : ■» mindent megtesz a reális köve- eleiméről. Megállapították ben is. Keresztúri elvtárs a mély­fúró vállalattól külön is hang­súlyozta: szükséges, hogy a párt nagy gondot fordítson a szakszervezeti munkára, mert ez feltétele az eredményes munkának. az aktíva résztvevői egyik legfontosabb feladatként a szakszervezet tömegkapcsola­tának kiszélesítését szabták meg. Most rendezni kell a sorokat. Felül kell vizsgálni a bizalmi hálózatot, szilárdíta­ni, tömöríteni kell a szervezett munkások sorait. A szakszervezet a dolgozók érdekeit képviseli — Most a legdöntőbb — mondotta Pintér elvtárs — hogy a bizalmat újra megsze­rezzük, hogy megnyerjük a tö­megeket. Valamennyi kommu­nista és pártonkívüli szakszer­vezeti aktívának a tömegek között a helye. telések teljesítéséért, amit bi­zonyít a szakmánybórezés be­vezetése, a munkaruha kihor­dási idejének csökkentése, a rokkant vájárok bérének ren­dezése és még számos a BDSZ hogy az utóbbi időben a bá-: l\affv a termelési hed SÜSS. ! ? mohád iaráiban a feladatát s erről a jövőbon : __ _ ,, , sem szabad többet elfeledkez- : ^or^lomma rá a földeken. Több ma.is •'Tazda már elvetette a zabot Ki ne ismerné az Alekszandrov nevet Ezüsthajú, kedves arcú em­ber Borisz Alekszandrovics Alekszandrov. Művészeti ve­zető, zeneszerző és karmes­ter egyszemélyben. Neve mel­lett évtizedes munkáját di­cséri a jelző: népművész. Nem egyedüli tagja az Alekszand­rov családnak, mely sokoldalú zenei tehetséggel rendelkezik. Apja — Alekszandrov pro­fesszor alapította meg 1928- ban a róla elnevezett együt­test, mely azóta műsorával is, hírnevével is bejárta az egész világot. Apa után a fia — Borisz vette át 1946-ban az együttes vezetését. S a fia — — Ha visszatérünk hazánk•• ba, a júliusi fesztiválra ké­szülünk, ahol többórás mű­sorral lépünk fel. Utána a Szovjet Köztársaság fennállá­sának 40. évfordulójára állí­tunk össze gazdag műsort. Az időnk lejárt. Elbúcsú­zunk, hogy a színpadon talál­kozzunk ismét. A zene- és énekkar össz­hangja, a szólisták egyéni és mindig hatásos kifejezésmód­ja ragadja meg már az első pillanatokban á hallgatóságot. A „Dal Leninről" a szeretet és örök emlékezés érzését tol­mácsolja és elgondolkodtatja a hallgatót. A „Varjág" című a nagy Alekszandrov unokája dal az orosz-japán háború ten­— sem választott más hiva­tást. Vlagyimir Alekszandro­vics Alekszandrov is résztvesz az együttes munkájában. Ért a zenekar dirigálásához és a komponáláshoz is. Igazi zenész-dinasztia. Nehezen indul a beszélgetés. Talán azért, mert most nem a zene rejtett szépségeit boncol­gatjuk beszéddé változtatott képzeleteinkben, hanem a gerészelt Idézi emlékezetünk­be, amint hazájukért készek szeretett hajójukat Is feláldoz­ni. A dalokat, a hangulatot hűen kísérik a hangszerek és a kórus. Szinte minden szót aláfestenek s a dallam hatá­sos árnyékolásával vetítik elénk azt, amit a szöveg után csupán magunk elé képzelünk. Az orosz dalok mellett meg szólalnak magyar müvek Is a mindennapos életről kérdezős- Szovjet Hadsereg Ének- és ködtünk. — Már jártunk Magyaror­szágon — mondja Borisz Alek­szandrovics Alekszandrov. — Először 1947-ben látogattunk el ide. Akkor is bejártuk a nagyobb városokat és fellép­tünk a színházakban. Tavaly Táncegyüttese tolmácsolásá­ban. Kodály Zoltán „Háry, János” című operájának To- borzója, „Még azt mondják nem merek" című magyar nóta eleveníti fel a hazai tá­jakat. Majd változik a kép és Szolojev-Szedo) katonadala — átutazóban ismét vendégszere- Útra fel — bizonyítja, hogy éves. Érre a szakszervezetre zatába foglalt követelés telje- Neveljük B fiatalokat : 'a?.rafoT"°í., a dunaszek az eltelt négy évtized alatt a sítése. Is ho d boreót Ye kommunisták mindig bátran tá Kovács József Kossuth-bá- Nagyon heves, szenvedélyes [ ett®k el- .versenden az egyen maszkodhattak. A párt veze- nya vezetője kérte a szakszer- vita alakult ki a fiatalok ne- ; 'szdak két ho d árpát és ke tő, irányító szerepéről a szak- vezeti aktivistákat, bizalmia- velősében elkövetett hibákró1 : r' d 15 kTTnT. °, , Yetet' szervezet most sem mondhat kát: mivel a technika fejlesz- s ezek után minden aktivista ;‘ek> a kisbudimén dolgozó pa­le. A párt tagjainak a többsé- tése nagyobb szervezettséget előtt világossá vált, milyen [ '"«átok pedie három holdón ge a szakszervezetből kerül ki kíván, segítsenek ennek meg- nagy feladatok várnak e téren - 'éseztek az árpa ve^és.vei. A s a párt tagjainak a párt poli- teremtésében, elsőserban az ón a szakszervezetekre is, hogy A városi tanács szorgalmazza a lakásépítkezések gyors megkezdését Pécs város egyik legégetőbb zölte, hogy a hatóságok magá- problémája: a lakáshiány. Ez- nosok részére lakásvásárlási zel kapcsolatban felkerestük engedélyt adhatnak ki. Ugyanis Somogyi Árpádot, a városi ta- a lakásügyeket szabályozó nács lakásügyi hivatalának 35/1956. (IX. 30.) számú minisz- előaöóiát, akinél az iránt ér- tertanácsi rendelet 32. parag- deklődtünk: mit kíván tenni a rafusa kimondja, hogy: „lakás­tanács a lakásépítkezés gyors megkezdése érdekében? — A jövő héten értekezletre hív'uk össze a műszaki szak­embereket — mondotta — épí­tészüket, mérnököket, a Ter­bérleti jogot pénz, vagy más ellenérték ellenében átruházni tilos”. Miután igen sokan ke­resik fel a városi tanácsot az­zal a kéréssel, hogy lakásvá­sárlási engedélyt adjon ki, is­vező Iroda dolgozóit, a Nem- mételten hangsúlyozom: jelen zeti Bank és az Országos Ta- leg az a helyzet, hogy a lakás- karékpénztár vezetőit, a városi vásárlás tilos! — fejezte be tanács építési és közlekedési nyilatkozatát Somogyi Árpád, osz'á'váriak dolgozóit, a Tég­la rn’ári Egyesülést, a villamos­művek vezetőit. Az értekezlet­re —^hívúik a nagyobb válla­latok vezetőit is. — Mi a célja ennek az ér­tekezletnek? — Az, hogy a Dunántúli Na n' óban megjelent és a la­káshivatalhoz beérkezett javas­latokat megtárgyalja, a szak­emberek pontos kalkulációt végezzenek és ennek alapján e”v teljesen reális lakásénítési tervet dolgozzunk ki. Ezt a tervet azután a nagyközönség e'é lerjesztiük. Ha a nagykö­zönség magáévá teszi, illetve hailandó támogatni, akkor a forradalmi munkás-paraszt kor mó-vhoz fordulunk, tegye le- hp.**vA hogy e terveket meg­valósítsuk. — Milyen segítséget várnak a vállfátoktól, üzemektől? — Elsősorban azt Várjuk, hogv a törvényben biztosított keretek között a lakásépítke­zést anyaggal, járművel és do^ozóik társadalmi munkájá­val támogassák. Hiszen ez sa­ját dolgozóiknak is érdeke mert előbb juthatnak majd la­káshoz. — Mi a helyzet a lakásvá- sárlásnvj(nl kancsolatban? — A Dunántúli Napló ja­nuár 24-1 számában sajtóköz- leménvt ielent meg, amely a lakásvételi lehetőségekkel fog­lalkozott. Dr. Benke László, a v^-osi tanács lakásügyi hivata­lának volt előadója tévesen a városi tanács lakásügyi hi­vatalának előadója, P. J. árás összes községében sokan — Herényi-.elvtárs szavaival Ikeresik a földet. A termelési élve — a fiatalok megismerjék -kedv nagyfokűságát ezen bil­ls tiszteljék a mumkásmozgal- Jmenőleg igazolja az is,^ hogy ni hagyományokat, hogy soha -csupán az egyéni gazdák 45 öbbet ne feledkezzenek meg vagon műtrágyát vásároltak a ísztályhelyzetükről, hogy so- ■ '• órásban. Több majsi gazda ka többet ne forduljanak szem- [tervezi a szőlő és gyümölcsös be a munkásosztállyal. Külön [‘elépítését és 15 dolgozó pa- oroblémaként vetődött fel a Ereszt kötött szerződést a föld- ájárutánpótlás biztosítása, ■ nűvesszöve'kezettel káposzta- nert a vájártanuló képzés je- [‘ermelésre. emlegi rendszerét az aktíván [ ^ tavaszi munkák mielőbb' észtvevők többsége nem tar- [«^végzését nagyban segíti a otta kielégítőnek. JNMyi gépállomás, amely már Az aktivisták nagyon sokat --oo hold földet szántott meg eszeltek a komlói kulturális [-z idén. ’s sport problémákról. Nagyon : ■ ok hiányosságra hívták fel a ".gyeimet, amelyek megoldása a tröszt szakszervezeti bizott­ságára, illetve az üzemi bizoit- ' ágokra vár. Az aktívaülés résztvevői vég­eredményben helyesen fogloi­Letnrtóztatták, mert izgatott Izgatásért előzetes letartóz­rtásba helyezték Hüvely Mi- tak állást a különböző kérdé- [hály és Szojkó János komló sekben, helyesen bírálták a jj’akosokat. Az egyik komlói V­tröszt szakszervezeti bizottsa- büféiében kissé gáraik eddigi tevékenységét s ; enyszállas bufejeöen. Kissé helyesen szabták meg a soron- í'tías állapotban, izgató kijelen­levő feladatokat ;leseket tettek, peltünk Budapesten. Sajnos, csak rövid időt tölthettünk itt. Vendégtől kérdezni tapin­tatlanság, meddig marad, de előre is bocsánatot kérve meg­érdeklődtük. — Jugoszláviai vendégsze­replés után érkeztünk hazá­jukba. Felléptünk Belgrádban a nagy stadionban s mondha­tom, igen szívélyesen fogad­tak bennünket. Onnan jöt­tünk Budapestre, majd pedig szép, ősi városukba, Pécsre. Ügy tudom, március 24-ig ma­radunk Magyarországon és több városban fellép az együt­tes. — Milyen tapasztalataik vannak országunkban? Elgondolkodik. Művész em­ber és most is a művészet, a zene jut eszébe. — Rövid itt-tartózkodásunk alatt már ismeretséget kötöt­tünk a zenei élet képviselői­vel és táncegyüttesek tagjai­val. Meghívásokat továbbítot­tunk és úgy tudjuk, hamaro­san ellátogatnak hozzánk. Mű­sorunkban is szerepelnek ma­gyar számok. Különösen szép Kodály Zoltán Toborzója a Háry Jánosból. — Még valamit a tervek­ről. az Alekszandrov-együttes a kórusmüvészetet a legnagyobb tökélyre emelte. A dalban menetelő katonák búcsúznak szeretteiktől és Indulnak a „hadi dicsőség” felé. S a dal ütemére megindul a kórus és menetelnek. Egy szakasz, egy század — s mintha csak az utcán, a járda széléről néz­nénk őket, mig csak hallani lassan halkuló hangjukat. A táncegyüttes csupa fiatal művészből áll. A fiatal, való­ban vetélkedő, egymást ug­rató katonák derűs tánca fe­lejthetetlen élmény. Minden mozdulat és a táncok egyes betétei nagy ügyességet, nem egyszer akrobatikus tudást igényelnek. S a táncosok für­gén és sima mozdulatokkal oldják meg ezeket a nem könnyű feladatokat. Hosszú lenne felsorolni va­lamennyi müsorszámot, hiszen csaknem húsz dal és tánc gyö­nyörködteti a nézőt. S a vé­gén felejthetetlen élménnyel emlékezetükben távozhatnak a színházból, (GALDONYI) mmmuumuwtmwmmmmmmwmmtmamammwmwmmmummmmm f^vekkel ezelőtt láttam utol- jóra Cukor Annát, a Kossuth-díjas komlói kis kő­műveslányt. Akkor találkoz­tunk, amikor az egyik szün­időben felkapaszkodott az ál­Aztán ismét jött egy év, egy nehéz év a novocserkaszki egyetemen. Nehéz a nyelv és nem elegendő a szakérettségi által nyújtott alap. Nappal az egyetemen, este a diákszálló­ban: tanulás, tanulás, tanulás. Segítenek a szovjet diákok is, de legtöbbet egy kedves pro­fesszor, akinek a nevét — na­gyon sajnálja — nem tudta ' ' megjegyezni, ö naponta beko­pogtat a magyar gyerekek szo­bájába és átküzdi magát velük a matematika és az ábrázoló geometria támasztotta nehéz­ségeken. Éjfél után egykor ki­kapcsolják az áramot, hogy minden diák pihenésre kény­szerüljön. A professzor sötét­ben botorkál le a lépcsőkön, kete-tengerkörnyékl üdülőbe- beszél: „könnyebb munka kéne lyen, a másik félév után újra már nekem", aztán amikor itthon, az övéi között. Amikor máshová akarják helyezni — a itthon búcstízni kell, mindig világért sem hagyja ott a mai épít — de most nem falat rak, mint régen, hanem számol, tér vez, ellenőriz, éppúgy, mint a férfiak, akikkel egy szobában dolgozik. — Féltem, hogy fenntartás­sal fogadnak majd — mondja őszintén — de szerencsére —• alaptalanul. — Az osztályun­kon én vagyok az egyedüli nő, aki műszaki beosztásban dol­arra gondol: csak már vége teros-ládát. S csak hordja, se mm fé lenne. Aztán amikor az ötödik hordja tovább a habarcsot épp- - - ­év végére ér, leezében az épí- úgy, mint amikor az ő keze tészmérnöki diploma és haza- alá cipelte. A Kovács Jancsit, indul, mégis fáj egy kicsit a szíve. — Az ember öt év alatt ba­rátokat szerez magának... megszereti őket... Aztán el kell válni tőlük... talán örök­re... aki közben Itatona is volt, de most munkavezető valamelyik komlói építkezésen, arra Gesz­tenyés felé. A B&tai Ilit, aki férjhez ment és most három kisgyerekével bajlódik oda­haza. A Márki Lajost, akiről hány évvel ezelőtt volt — most Zl ' _ , , ^ t v itt ül mellettem az Uránérc- Ä/firJc{ kivételével — rend- lométer azt ielenti, hoov köze­szeresen találkoznak ecru- tebb került a szakmájához es különböztetést nem éreztem. Egyenrangú félnek tekintenek és elismerik a munkámat. Jpél esztendő van még visz­1 sza a gyakorlóév lejár­táig. De sokszor kell még ad­dig megtennie az utat a kö- könyösi dombtető és az urán­bánya üzemel között! And azonban nem bánja. Nagyon szívesen tanult és most még szívesebben dolgozik. Nála minden leutazott negyven ki­bánya Vállalat beruházási osz­lásra és ismét megpróbálkozott és másnap újra megjelenik a a falazással. Kovács Jancsi, gyerekek szobájában. Suszter Piri, Bátai Ili — And a harmadik, negyedik, ötö­tályának egyik szobájában. Az mással. Azt tervezik, — ha si­íróasztalán tervek, számítások, de most nem ezekre gondol. Maga elé idézi legkedvesebb informálta a sajtót amikor WS-* felejtettél semmit,a régi, kedves társai — örömmel dik év már könnyebb. Ismerik barátait, akikről nem feledke- flgyelték minden mozdulatát. n nyelvet és a szaktárgyaknál És Ili kimondta, amit mind- eltűnik a különbség közőó<sko- hárman gondoltak: iát végzettek és szakéretts&gi­— Ancikám, te tudsz! Nem Zeitek között. Az egyik félév zett meg öt esztendő alatt. Svsgter Pirit. akiről azt tart­ja, hogy v!ncs jobb segédmunkás Komlón. Aki kerül megtudni Lajos rímét — összeülnek ismét, hogy beszél­gessenek, felelevenítsék egy ki­csit a múltat, a Kossuth-dijas kőműves-brigád szép napjait. A brigád tagjai közül egyik sem lett hűtlen a szakmához — Bátai Ili, aki anyai hivatá­többet sajátított el a mérnök- munka rejtelmeiből. Égy szép augusztusi nanon pedig végetér az egyéves gya­korlat és jön majd egy na­gyobb. Az építészmérnök mun­kás-élete, amit Cukor And ugyanolyan szorgalommal^ ugyanolyan szerénységgel akar után pihenés valamelyik íjp- olyan lány, hogy mindig csak sál teljesíti, kivétel, — And is leélni, mint amilyen most,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom