Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-15 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! 5MÁHIÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XTV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957 FEBRUAR 15 Mai számunkban : Kínai lap a sztrájkról Adenauer Bulganyin elvtárs leveléről Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége LAKAS-TOMBOLA Egy évvel ezelőtt, ezekben a napokban ültek össze a Szovjetunió Kommu­nista Pártja kongresszusi küldöttei. v A XX. kongresszus kezdődött, amely igen fontos problémákra adott választ, új lehetőségeket és távlatokat nyitott meg a kommunisa pártok munkájában. Nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártjának adott útmutatást ez a kongresszus, hanem vala­mennyi szocializmust építő ország kommunista pártjának, sőt a ma még tőkés országok kommunistáinak is. Egy év múltán, miután egy viharosan végződött esz­tendő rohant el felettünk, érdemes visszapillantani, hogy mit tettünk a XX. kongresszus felbecsülhetetlen értékű útmutatásai szellemében. Ezúttal csak az egyik igen fon­tos útmutatást idézzük, amelyet a kongresszusi beszámoló összegezett: rEzután is minden lehető módon növelni keU a párt­nak — a szovjet nép vezető és irányító erejének a szere­pét a Szovjetunió egész állami, társadalmi, gazdasági és kulturális életében, még szélesebb alapokon kell fejlesz­teni és még szorosabbra kell fűzni a párt kapcsolatait a tömegekkel, el kell érni, hogy a pártnak még nagyobb tekintélye legyen ■..” Nem másolásról és nem utánzásról van szó. A marxiz­musnak általános érvényű tanítása az, hogy a munkásosz­tályt a tőkések hatalma elleni harcban, majd a szocializ­mus megvalósításában a kommunisták pártjának kell ve­zetnie. A párt vezetése nélkül nincs szocializmus. A XX. kongresszusnak ez az útmutatása inkább csak figyelmez­tető a marxizmus—leninizmus e tanítására, amelyről el­feledkezni annyi, mint lemondani arról, hogy a dolgozó tömegekkel együtt küzdjünk a szocializmusért. Mit tettünk ezért ez alatt az egy év alatt? Megértet­tük-e eléggé, hogyan növelhetjük a párt vezető és irányító szerepét, egyidejűleg a párt tömegkapcsolatainak szélesí­tésével? Ezekre a kérdésekre, mint sok másikra is első­sorban az októberi események értékelése adhat választ. Nem fordulhatott volna elő, hogy ilyen nagyarányú ellenforradalmi akció robbanhasson ki, ha a párt valóban erősen kezében tartja a vezetést. Még kevésbé fordulha­tott volna elő, hogy ez az ellenforradalmi akció számottevő tömegekre támaszkodhasson — ha a párt tömegkapcsola­tai szélesek és szilárdak. Nem, azt kell mondanunk, hogy az MDP vezetői nem küzdöttek elég eréllyel a párt tömeg- Isapcsolatainak szélesítéséért és igen sok tény bizonyítja, hogy téves fogalmai voltak a párt vezető és irányító szere­péről. A párt vezetőszerepe és a tömegekkel fenntartott kap­csolata — ugyanannak a dolognak két oldala. Nem vezet­het a párt, ha nincsenek a dolgozók tömegeivel elég szé­les és szilárd kapcsolatai, s az is igaz, hogy elveszíti tö­megkapcsolatait, mihelyt a vezetést kiejti a kezéből. A XX. kongresszus után a pártban és a párton kívül is sok szó esett a kongresszus útmutatásairól. De keve­sebb azok gyakorlati kihatásáról. S emlékezhetünk arra, hogy ennek a kettős feladatnak az egysége sokszor fele­désbe merült. Hol az a feladat került előtérbe, hogy erő­sítsük a párt vezetőszerepét, hol pedig az, hogy szélesít­sük tömegkapcsolatait. Ez a kettéválasztás helytelen mód­szerekhez vezetett. A vezetőszerep erősítése igen sok párt­funkcionárius tudatában és gyakorlati munkájában azo­nos volt a szigorú, ellentmondást nem tűrő parancsolga­tással. „Pártunk az ország vezető ereje” — mondták, s mentek az utasítások, körlevelek, az összevont szemöldök­kel adott „tanácsok”, amelyeket feltétlenül ajánlatos meg­fogadni. Azután előtérbe került a tömegkapcsolat. Az ösz- szévont szemöldökű funkcionárius nyájas képet öltött. ..Szélesítsük a tömegkapcsolatokat a dolgozókkal” — mond­ta és beleegyező mosollyal bólintott a kisiparosok, kiske­reskedők, értelmiségiek minden rétegének minden kéré­sére. A szigort felváltotta a liberalizmus. Nem erre int a XX. kongresszus. Az indokolatlanul alkalmazott szigor, amely sokszor nem is túl ésszerű pa­rancsok feltétlen teljesítését követelte — sokakat eltaszí- tott a párttól. A nyájas liberalizmus, amely akkor is el­vetette a kemény fellépést, amikor arra lett volna szük­ség, amely engedményeket tett akkor is, amikor a mun­kásosztály érdekei foroglak kockán — éppen a munkás- >sztályt idegenítette el, s a munkásosztály ellenségeit bá­torította fel. Októberben töményen és a saját bőrünkön érezhet­tük ennek a kétféle hibának a gyászos következményeit. Rákosi és Gerő parancsokra épülő vezetése után Nagy Imre ’iberalizmusa — ez a kettő elég volt ahhoz, hogy a kom­munistát; pártja elveszítse tekintélyét, tömegkapcsolatait, hogy kiessen kezéből a vezetés és a munkásosztály, a dol­gozó nép az ellenforradalom védtelen prédájává váljon. Emlékezzünk a XX. kongresszusra és ne feledjük, ho­ltján bizonyították az események saját kárunkkal a kong­resszus útmutatásának igazát. Csak a dolgozókkal, s első­sorban a munkásosztállyal együtt haladva, vele a legszoro­sabb kapcsolatban lehet képes a kommunisták pártja a vezetésre, s a dolgozók löme.geivel fenntartott kapcsolata •sak úgy szilárdulhat és szélesedhet, ha eltévelyedés nél- ';ül vezet, ha nem tesz engedményeket az osztályellen­ségnek. A marxizmus—leninizmus nem tűr félmegoldáso­kéit. Nem ez az egyetlen útmutatás, amely két, sőt több­oldalú feladatot állít a; kommunisták elé, s e feladatoknak sohasem elég csak egyik vagy másik oldalát megvalósítani. hanem mindig dialektikus egységben valamennyit. így végezhetünk csak igazi kommunista munkát. Csehszlovák kormányküldöttség érkezik Budapestre 1957 február 8—12 között tárgyalások foly­tak Prágában a magyar—csehszlovák gazda­sági kapcsolatok fejlesztéséről és gazdasági segélynyújtásról. A magyar küldöttséget Ró­nai Sándor, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány kereskedelemügyi miniszte­re, a csehszlovák delegációt Dvorak Richard külkereskedelmi miniszter vezette. A tárgyalások idején a magyar küldöttséget Viliam Siroky, a csehszlovák kormány minisz­terelnöke és Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is fogadta. A tárgyalásokat baráti légkör és kölcsönös megértés jellemezte. Megegyeztek abban, hogy a gazdasági kapcsolatok mielőbbi normalizálá­sa érdekében a legrövidebb időn belül létre kell hozni az 1957. évi árucsereforgalmi meg­állapodást. A forgalom múlt évi szintjének további megtartásáért a két ország minden erőfeszítést meg fog tenni. Rövid időn belül csehszlovák kormányküldöttség érkezik But dapestre. Reiretes az irtáén nyelve oktatásáról Az oktatásügyi kormánybiz­tos utasítást adott az általános­áé középiskolai idegen nyelv- oktatásra. Az 1956—57. tanév­ben az általános iskolákban orosz, angol, francia, német, a középiskolákban orosz, angol, francia, német, olasz, latin és görög nyelv tanítható. (töphjÓJ&ájút Tel jes díszletben folyik a főpróba. A nézőtéren csalt a rendező, világí­tó és pár színész tartózkodik, akik ebben a felvonás­ban nem szere­pelnek. Katona Ferenc, a darab rendezője most már akkor sem állítja meg az elő­adást, ha valami kisebb hiba adó­dik. Észrevételeit feljegyzi s a szü­netben megbeszé­lik. A világítómes­ter a nézőtérről mikrofonon halk szavakkal irányít­ja, hogy a színpad melyik részére kér több vagy keve­sebb fényt) Vége az első fel­vonásnak. A szü­netben Gumik Ilo na panaszkodik, hogy ha felemeli a kezét a mellvér- tezet széle sérti a nyakát. Azonnal intézkednek: a vér tezet szélét szövet­tel bevonják. Közben megér­kezik a fényké­pész is, fényké­pezni akar. Kéri, hogy az előadás egy pillanatra áll­jon meg. Sajnos, nem teljesülhet kérése, az előadást zavarni nem le­het Sebaj, majd a szünetben! — Gyerünk, gye­rünk — mondja a rendező és folyta­tódik a főpróba tovább. A máso­dik felvonásba hi­ba csúszik, most meg kell állni. A kép szerint erős szél fújja a füstöt a színpadon. Ki­csit sok füstöt en­gedtek be, ez a hi­ba. Pillanatok alatt huzatot csi­nálnak s máris tiszta a levegő. Hiába, a „füstö­lést“ is próbálni kell! Délután két óra már mire vége a főpróbának. Milyen a darab? Bocsánat, de azért mindent nem árulunk el!1 Meg kell nézni! (—ray) A moszkvai VIT-re készül a pécsi népi együttes\ — „Titokban” készülünk az előadásra — szólt mosolyogva Simon Antal, a pécsi népi együttes vezetője, amikor fel­kerestem. Előzőleg úgy hallot­tam, hogy a népi együttes fel­bomlott, éppen ezért örültem, amikor megtudtam, hogy az együttes létezik és dolgozik. Nem közömbös azt hiszem pé­csieknek sem, különösen ma, amikor a tádió gyakran ad hírt a debreceni népi együttes sikereiről és külföldi útjáról. — Célunk — mondotta Si­mon Antal — hogy eljussunk a moszkvai VIT-re. Sikerül-e? Nem tudjuk, mi készülünk rá. A birjáni üveges táncot és egy egyházaskozári csángó táncot szeretnénk feldolgozni. — Most mit tanulnak? — A Kállay-kettőst. Március közepére fejezzük be. Itt van jelenleg a budapesti népi együttes egyik tagja, aki sérü­lése miatt nem ment külföldre, — ő segíti a tánc tanulását.1 t— Hány tagú az együttes? «-* Tizenhat állandó párunk van. Nehézséget okozott a kö­zelmúltban, hogy nem tudtunk vidékre járni — táncokat gyűj­teni. Főként baranyai táncokat szeretnénk feldolgozni és ta­nulni. No meg az is nehezebbé teszi munkánkat, hogy nincs megfelelő helyiségünk. Egyszóval", létezik a népi együttes és ha támogatnák is őket, Moszkvában öregbíthet­nék városunk jőhirét. P E) Készül a Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházási terve: He! ónyben 100 ÓS ÚPÜI mell Most készülnek a Pécsi Szén- bányászati Tröszt beruházási osztályán azok a tervek, ame­lyekben meghatározzák, hogy a minisztérium által a bánya­üzemek továbbfejlesztésére ki­utalt összegeket mire költik el. Mi létesül a „fejlesztése® be­ruházások” során? Pécsbányán egy hónapon be­lül befejezik a fürdőt s még eb­ben az esztendőben kazánházat építenek melléje. Az András- aknai külszíni dolgozók részé­re tavaly kezdtek egy fürdő­melegedőt építeni — ennek be­fejezésére idén kerül sor. And- rás-aknán új vakaknákat és az ezekhez szükséges transzfor-................. mátor-házat és kompresszorhá-j zat létesítenek. Ugyancsak* Pécsbányán közel másfélmilli-* ót fordítanak iszaptömedéke-S lésre. ■ Szabolcson mindkét aknát; tovább mélyítik és elkészítik: az ezekhez csatlakozó aknara-: kodókat. Megkezdik és idén* __ _ be is fejezik a kötélpálya épí-S kertészetben tését. Szerelése is megkezdődik: ^rteszetoen 1957-ben. erre körülbelül 4.5 millió fo­rintot költenek. Ezenkívül be­fejezik a Hetény és Petőfi-ak­na között húzódó kötélpályát. 1957-ben tovább épül a hirdi vasút — a tavalyinál jelentő­sen gyorsabban. 1957-ben 16.5 milliót költenek a vasút építé­sére, ez évben mintegy 30 millió forintot szánnak a költségekre. A tervek szerint ez évben porvédelemre és gázlecsapotós- ra többet költenek, mint 1956- ban. A porvédelem 1957. évi egy milliójával szemben ta­valy 642 ezer forintot tett ki a hasonló célra fordított összeg. Gázlecsapolási kísérletekre másfél millió forintot szán a terv. Ez is több a tavalyinál. 1957-ben Pécsett 400, He- tényben 100 új lakást építe­nek. Szép autóbuszváró épül István-aknán 105 000 forintos költséggel. A tervek már elké­szültek, hamarosan megindul­nak a munkálatok is. Bővítik a vállalati füstölőt. Ez azt je­lenti, hogy jövőre sokkal több hurkát, kolbászt, sonkát és sza­lonnát füstölhetnek a szabol­csiak az István-aknai vállalati füstö'ö-hely iség ben. A vasasi vízellátás javítására a lakóte­lepen új kút és vízvezeték-há­lózat épül; Mennydörgés februárban Váratlan mennydörgés és villámlás zavarta meg tegnap este a város csendjét. A misi- natetői meteorológiai állomás a következőket válaszolta a szokatlan jelenségről: es Ritkaság ilyen idő feb­ruár derekán. Húsz éve ha volt Pécsett. Az enyhe, tavaszias időjárás, a déli-délnyugati lég­áramlás idézte elő. Reggel és délben 4,6 fok meleget mértek Pécsett és erősen páradús volt a levegő. A következő 24 órá­ban javulás várható, már amennyire február derekán ja­vulásnak számít a korai esőzés és az enyhe idő további foko­zódása. Ettől azonban nem kell félni. Enyhe tavaszunk lesz, fagy, erősebb hideg és további havazás nélkül. Szélben és eső­ben azonban bőven lesz ré­szünk TIZGZGR CS6RGP UIRPG Néhol még fehér hófoltok emlékeztet­nek a télre, de itt a olyan zavartalanul. dolgoz­Hosszúhetényben — minden: ™k> mintha már vi- ellenkező híresztelés ellenére; rágba öltöztek volna — nem áll meg a munka. Foly-* a gyümölcsfák. Az tátják a légakna mélyítését —: üvegházakban min- , * den színben virítanak Két új termelő­szövetkezel alakult a muskátlik és cik­lámenek. Távolabb karfiolok és karalá­bék kelletik magu- . , , kát, azontúl meleg­feloszlott szentlonnci Uj: ágy’akat készltenck a Tavasz Termelőszövetkezeti szövetkezet tagjai a tagjai közül tíz család 12 tag-\ kerai zöldségeknek, gal 180 kataszteri hold terüle-i 2,5®,„a}'klíc_ ten alakította . delinek majd hamaro- meg az új tér-; san a yyenge papri­melőcsoportot. Görcsönyben a; ka-, paradicsom- és volt Augusztus 20 Termelőszö- j káposztapalánták. — vetkezet tagjai közül nyolc\ M°st még bent süt­család 14 taggal 87 holdon kez-l zakban és csak nap­ái meg a közös gazdálkodástj 1 közben hordják Jet őket, hogy hozzászok­janak a friss, szabad- levegőhöz. Néhány nap múlva azonban virág cserepekben, egymástól teljesen el­különítve szívják majd a kellemes ta­vaszi levegőt. Az elmúlt eszten­dőben 137 ezer fo­rint jövedelmet ho­zott csak a kétholdas kertészet a sellyei tsz tagjainak. Most is adnak el kelká­posztát, téli retket, céklát és zöldségeket. Sokat jövedelmez­nek a virágok. Nincs olyan nap, hogy va­laki ne vinne néhány cseréppel és heten­ként legalább két­szer koszorút is ké­szítenek. Egy cserép virág ára 15—25 fo­rint ét emu koszorú ára 80 forint. Tízezer cserép mrág ékeske­dik a kertészetben. Számoljunk csak 20 forintot egy cse­répért, ez akkor is 200 ezer forint. Dór Mihály már 31 éve neveli itt a pa­lántákat, virágokat. Elsősorban az 5 munkájának az ered­ménye a jövedelme­ző kertészet. Egy- egy területen több­ször is termel külön­böző zöldségféléket. Néhány négyszögöl­ről tavaly már április elején eladták a ka­ralábét és karfiolt. A sorok közt ekkorra már szépen fejlődött a saláta, s mikor már ezt is eladták, előre­nevelt palántákból újból beültették kar­fiollal és karalábé■> val. Így kétszer ter­meltek ugyanazon a területen. Jelenleg a hajtatá­son dolgoznak. Min­dennap szabadleve­gőre viszik a paprika, paradicsom és virág­palántákat az üveg- házakból. Ez segíti a fejlődésüket és fo­kozatosan hozzászok­nak a friss levegő­höz. A palánták már szépek, s ha nem len­ne hideg a talaj, ki is ültetnék. A hideg< hűvös talaj - .Vitt azonban cserepekbe ültetik szét s az üvegházakban neve­lik őket. A kertészet dolgo­zói mindent elkövet­nek, hogy idén is gazdagon jövedel­mezzen a kertészeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom