Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

4 N A P T: fi 1951 FEBRTTÄR J ’ A Pécsi Orvostudományi Egyetem ideiglenes MEFESZ szervező bizottságának programnyilatkozata Az 1956. október—novemberi események kapcsán funkcióba lépett ideiglenes MEFESZ vezetőség megszűnt és felosz­lása. valamint az a tény, hogy az egyetemi ifjúság politikai zsákutcába jutott, szükségessé tette a felbomlott MEFESZ szervezet újjáteremtését abból a célból, hogy megoldjuk az egyetemi ifjúság érdekvédel­mét és hangoztassuk józan po­litikai állásfoglalását. Ezért megalakítottuk a Pécsi Orvos tudományi Egyetem' MEFESZ szervező bizottságát és az aláb­bi programnyilatkozatot hoz­zuk nyfflvánosságrcL A közelmúlt esemé­nyeinek értékelése 1. Az egyetemi ifjúság nagy többsége a XX. kongresszus óta eltelt időben egyre foko­zódó politikai aktivitással kap­csolódott be az omszágos poll tifcai életbe. Élesen bírálta j múlt helytelen vezetési mód­szereit és hilbádt és a szocializ­mus mielőbbi felépítése érde­kében azok sürgős kijavítását követelte. A bírálatot azonban egyesek túlhajtották és tagad­ni kezdték az elmúlt 12 év csaknem valamennyi eredmé­nyét is: 2. Az a tény, hogy az ifjú ság bírálata és követelésük sü­ket fülekre talált, a szenvedé­lyek felizzásához vezetett, me­lyek az október 23-i esemé­nyekben nyilvánultak meg. 3. Az október 22-i pécsi egye­temi diákparlament sok helyes és jogos követelése és azon alaptónusa, hogy fellép a ka­pitalista restauráció veszélye ellen, bizonyítja, az egye- te*T'! ifjúság nagy többségének őszinte és becsületes szándé­kát. 4. Az október 22-ét követő ' gyorsan pergő napokban azon­ban egyes nem egyetemi és az egyetemen található kispolgári elemek hatására az egyetemi ifjúság követelésed erősen y'-'-m tolódtak és az egyetemi ifjúság szándéka és akarata ellenére ezekben a napokban az ellenforradalom segítőjévé és kiszolgálójává vált. Az egye­temisták becsületes szándékát egyes ellenforradalmár elemek kihasználták saját céljaik ér­dekében. Az egyetemi ifjúság jelentős része ezzel nem értve egyet passzívan viselkedett és eltávozott az egyetem szék helyéről, míg az eseményekben résztvevő megtévesztett hall gat ók zöme nem látta hova vezetnek tetteik; 5. Az ellenforradalom no­vember 4-4 leverését követő időben az egyetemi hallgatók egyrésze hazug, nacionalista jelszavak hatása alatt, más­része félve attól, hogy az el­lenforradalom tényének elis­merése után bírálat alá kell vennie saját magatartását, nem látta, vagy nem akarta tisz­tán látni az eseményeket. Sőt egyes ellenforradalmár elemek nem törődve azzal, hogy tevé­kenységük esetleg az egész if­júság számára a tanév elvesz­tését idézné elő, újabb provo­kációk előkészítésén mester­kedtek. Ezek azonban nem járhattak sikerrel, mert egyre többen látják helyesen a tör­ténteket, és szigetelik el ma­gukat a ren d zavaróktól; II. A MEFESZ szervező bizottság álláspontja a főbb politikai kérdésekben 1. Hazánkban fel kell építe­ni a marxizmus.—leninizmus eszmei talaján a szocialista társadalmat, mely népünknek anyagi és kulturális felemelke­dését hiztosítja. 2. A szocializmus felépítése elképzelhetetlen a marxista— leninista párt eszmei irányító és szervező összefogása nél­kül. Ezért elismerjük a MEFESZ szervezeti független­raelleU az MSZMP és1 gát, szervezetei elvi irányító szerepét és azt segíteni kívánjuk. Meg­győződésünk, hogy a párt sza­kítva a múlt hibás vezetési módszereivel,’ egész népünk ér­dekeit szemelőtt tartó helyes politikát kíván folytatni. 3. Üdvözöljük a Szovjetunió október 31-i történelmi jelen tőségű nyilatkozatát és a füg­getlenségen, egyenlőségen ala puló magyar—szovjet barátság megerősítését, baráti kapcsola tok kiépítését a világ minden népével; 4. Szükségesnek tartjuk mielőbb megteremteni a ma­gyar ifjúság egységének biz­tosítása érdekében a MINSZ ■ez hasonló, a testvérszerveze leket összefogó és munkájukat koordináló felsőbb szervet. Szó ros kapcsolatot kivárnunk ki építeni a testvérszervezetekkel, 5. Hűek kívánunk maradni a békeszerető diákság nagy nemzetközi szervezetéhez, Nemzetközi Diákszövetséghez és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséghez. 6. Mint magyar diákok ha­zafias és becsületbeli köteles­ségünknek tartjuk a jelenlegi nehéz helyzetben minden erőnkkel munkálkodni a szo­cializmus talaján létrehozandó népi nemzeti egység megterem­tésén, a politikai, gazdasági és kulturális kibontakozás fclté- t eleinek megteremtésén. Üd- vözö’jük a forradalmi munkás- paraszt kormány politikáját amely szakít a múlt hibáival is népünk nemzeti felemelke­désén, a szocializmus építésén munkálkodik. Legfontosabb ha zafias kötelességünknek tart­juk minél Jobban felkészülni népünk szolgálatára a tudo­mány legjobb elsajátításával. 7. Az egyetemi MEFESZ szervezet elhatárolja magát a jelenleg is szervezkedni óhaj­tó ellenforradalmi elemektől, akik az ifjúság érdekeinek el- enségei, *' ni. A MEFESZ szervezeti kérdései L A név: Magyar Egye­temisták és Főiskolások Egy­séges Szervezete (MEFESZ) az egyetemi ifjúság politikai és érdekvédelmi szerve, önálló, független szervezet, amely a marxizmus—leninizmus esz­mei talaján a párt elvi irá­nyítása mellett végzi tevé­kenységét; 2. Tagság: A MEFESZ-nek tagja lehet minden beiratko­zott hallgató, továbbá tagja lehet 30. életévét be nem töl tött egyetemi oktató. Nem le­het a MEFESZ tagja az, akit néphatalom ellenes bűncse­lekményért elítéltek, vagy akit a közgyűlés, illetve az intézőbizottság kétharmad többséggel hozott határozatá­val kizár. 3. A ÍMEFESZ szervezeti felépítésének alapelve a de­mokratikus centralizmus. 4. A fenti elvek alapján az ideiglenes szervező bizottság tidolgozza a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem MEFESZ szer­vezetének ideiglenes szerve­eti szabályzatit; 5. Az ideiglenes szervező bi­zottság fenntartja magának a MEFESZ országos tanácskozó testületével és intézőbizottsá­gával kapcsolatos mindennemű állásfoglalás jogát, a csatla­kozás vagy elszakadás jogát is beleértve. Tekintettel ar­ra, hogy a MEFESZ Orszá­gos Intézőbizottsága és Ta­nácskozó Testületé nem fog­lalt mindezideig világosan ál­lást a legfontosabb politikai kérdésekben. Fenntartjuk továbbá az or­szág összes egyetemi ifjúsági is külföldi ifjúsági szerveze- ;ekkel történő kapcsolat felvé­tel jogát. 6. A MEFESZ ideiglenes zervező bizottsága fenntart­ja magának a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem ifjúsága képviseletének minden jo­IV. Tanulmányi, érdek- védelmi, szociális, kulturális, sport­kérdések 1. Egyetemi színvonalon fo­lyó oktatást kívánunk, több le­hetőséget az egyéni művelő­désre és elmélyülésre a kivá­lasztott tudományágon belül. Ezért színvonalas előadásokat, olcsóbb tankönyveket, a gya­korlati oktatás kiszélesítését és anyagi megalapozását kérjük. 2. Szükségesnek tartjuk, hogy elsajátítsuk a marxista- leninista tudomány alapjait, de a tanszékek szakítsanak a múlt hibás, dogmatists módszerei­vel. 3. Véleményünk szerint sür­gősen ki kell dolgozni az egye­temi oktatás átfogó reformját, amely azonban nem szolgál­hatja a kapitalista egyetem hibáihoz való visszatérést. Az intézkedések kidolgozásánál meg keli hallgatni az ifjúság képviselőit. 4L Kérjük a kormányt, hogy vegye fontolóra a takarékossá­gi intézkedések kapcsán terve­zett ösztöndíjcsökkentés elejté­sét. 5. Biztosítsák a tanulmányi, kutató munkában elmélyülni szándékozóknak ennek lehető­ségét. Megkívánjuk alakítani a Tudományos Diákegyesületet. 6. A MEFESZ képviselni akarja a hallgatóság érdekeit az ösztöndíjak és segélyek oda­ítélésénél. A segélyek odaíté­lésének egyetlen meghatározó­ja a hallgató szociális helyzete lehet. 7. Eleven kulturális életet akarunk teremteni. Újból meg­indítjuk a szép sikerrel műkö­dött kultúrcsoportokat, az egyetemi mozi előadásait. A lehetőségekhez képest évío- yamesteket szervezünk. 8. Tavasszal kirándulásokat, nyáron pedig ismét meg kí­vánjuk rendezni a nagysikerű füredi nyara’ó-tábort. A lehe­tőségekhez képest, anyagi hoz­zájárulással a nyáron külföldi kirándulásokat szervezünk. 9. Az egyetemi sportklubbal szoros kapcsolatot kívánunk fenntartani. A sportkör min­den tekintetben tartozzon az egyetemhez, oldják meg végre az ifjúsági stadion évek óta húzódó felépítésót. Diáktársak, Barátaink! Felhívunk minden becsüle­tes egyetemi hallgatót, hogy csatlakozzon programnyilatko­zatunkhoz. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ideiglenes ME­FESZ Szervező Bizott­sága. Munka, rend, fegyelem Az oktatásügyi kormánybiztos felhívása az egyetemi hallgatókhoz — A kormány fontosnak tartja az egyetemi oktatás folytatását és a tanévnek eredmé­nyes befejezését azért, hogy az egyetemi if­júságunk ne veszítsen évet, előbbre haladjon tanulmányaiban és az utolsó évesek megsze­rezek diplomájukat. A hosszú időkiesés miatt ez a feladat megfeszített, kemény munkát, rendet és fegyelmet követel minden oktató­tól, minden hallgatótól. A kormány a maga részéről minden segítséget megad ezek előfel­tételeinek biztosításához; így a nehéz gazda­sági helyzetben Is változatlanul fenntartja a jövő tanév kezdetéig a jelenlegi ösztöndíj- rendszert. — Egyetemi ifjúságunk nagy többsége is felismeri, hogy az ő érdeke a rend, a fegye­lem fenntartása az egyetemi oktatás folya­mán. Ennek biztosításában komoly feladat hárul — az egyetemi oktatók mellett — ma­gára az ifjúságra is. Az egyetemi hallgatók nagy többségének saját munkahelyét és jö­vőjét védve kell szembefordulnia azokkal a sorai közé férkőzött ellenforradalmi elemek­kel, akik még ma is zavargásokra, sztrájkra, bojkottra, közeli vagy távolabbi időpontra ígért tüntetésekre uszítanak. A mai helyzet­ben már nem lehet az ilyen szerveződőket megtévesztett elemeknek nevezni. Viláoros ezek működésének ellenforradalmi volta, vi- 'ágos, hogy célkitűzésük közv-fenü' el en- tétes ifjúságunk érdekeivel. Ha t»rt nyer­hetnének, akkor lchetet'enné válna az egye­temi oktatás, be kellene zárni az egvetzTvu'k't, ami az egész tanév elvesztéséi vonná maga után. Aki ma nem akar tanu'ni. vagv tanítani az azt Igazolja, hogy nem va'ó az egyetemre, s ennek megfelelően jár el vele szembe" az egyetem is, a kormány is. Állandó magyar misszió az EüSZ európai irodája mel el A magyar külügyminiszté­rium bejelentette az ENSZ fő­titkárának, hogy a Magyar Népköztársaság az ENSZ euró­pai irodája mellett Genfben ál­landó missziót állít fel. A misz- szió hivatott eljárni az ENSZ- szel cs szakosított intézményei­vel kapcsolatos európai vonat­kozású kérdésekben, s egyik legfontosabb feladata a Genf­ben székelő európai gazdasági bizottsággal való kapcsolat tar­tása. OCitailxeL rpál Nevezetes magyar évfordu­lót ünnepelünk. Kétszáz évvel ezelőtt, 1757. február 3-án szü­letett Kitaibel Pál, a magyar föld növényzetének első tudo­mányos kutatója. Kitaibel mint a pesti egye­tem növénytan-kémiai tanszé­kének tanársegédje, majd mint egyetemi tanár három évtized során mintegy 20.000 kilomé­ternyi gyűjtő- és kutatóutat tett meg hazánk területén. Gyűjtőútjain és a gyűjtött növények tudományos feldol­gozása közben megállapította, hogy azokon a növényfajokon Sst. ífoltmma SSL A nézőtér elsö­tétül, a függöny felgördül és a ki­ismerhetetlen ösz- szevisszaságban el helyezett bútorda­rabok között „ci­vilbe” öltözött szí­nészek — megkez­dik a próbát, a színház február 15-i bemutatójá­nak, a Szent Jo­hannának próbá­ját. A 111. felvonás 1. képének, az inkvizíciós terem­ben játszódó ese­ményt próbálják... Katona Ferenc, a színház igazgatója rendezi a darabot. Ott ül a nézőté­ren, a segédrende­ző örsi Ferenc tár saságában. — Kérem ismét a papok bevonulá­sát — utasít Ka­tona Ferenc. — Ne olyan lassan, gyorsabban, élén­kebben jöjjenek a színre... Es ismételnek. Ismételnek, ha kell ötször, tízszer is kedvvel, szívesen. Itt-ott még aka­dozik a szöveg, de nincs hiba, hisz még két hét van vissza az előadá­sig. A súgót most még bizony a leg­utolsó széksorok­ban is jól halla­ni.:. A cigarettaszü­netben Katona Ferenccel a darab­ról beszélgetünk. — Három hete próbáljuk. A Szent Johanna lesz a színház idei nagy történelmi bemu­tatója. — Miről szól a darab? — Hogyan válik egy egyszerű leány hőssé, akit később ellenségei máglyán megégetnek. Per­sze, sokkal bonyo­lultabb, semhogy egy mondattal el­lehessen mondani a darab tartal­mát. kívül, amelyeket már előzete­sen Linné vagy mások leírtak, sok olyan növény él hazánk­ban, amelyet a tudomány még nem ismer. Ezeket a nővé eve­ket aztán tudományosan leír­ta és elnevezte .Ezeknek a nö­vényeknek a száma kereken 150. Kitaibel neve szerte Euró­pában ris 'an a „Man^ar- ország ritka növényei írásban és képben" c. gyönyörűen il­lusztrált, háromkötetes műve nyomán vált ismertté. Ez a mű még ma, megjelenése után 150 esztendővel is az európai növénytani tudományos iroda­lom egyik kiemelkedő remeké­nek számít. Baranyában Kitaibel 1799- ben járt először. Ez év au­gusztus hó 12-én Szigetvár fe­lől lépett a megye terű1- éré — Sok színészt fés növény gyűjtés közben au- foglalkoztat az gusztus 16-án ért Pécsre. Uti- előadás7 'naplójában jellegzetes vonaso­Úgyszólván \ kát emel ki az akkori Pécs vá- az egész színház \ rosképéből. Kitaibel augusztus 19—24-e között naponta gyűjtökirándu- lásokat tesz a Misinára, Kan- lavárra, a Lámpásvölgybe, Deindoltia, a Jakab-hegyre, mint ez a naplójából kitűnik. Egy drávai kirándulás után augusztus utolsó napjaiban is­mét Pécsett van Kitaibel, ahon nét Bükkösdre, Abaligetre, kirándul, mozgósítva van a darab sikeréért. Hét képből áll a mű. A kor,'amely­ben játszódik, 1429., 1431. és 1456. — Ki játssza a címszerepet? — Gumik Ilona Letelt a szünet. Hosszúheténybe a színészek ismét t majd Pécsvárad, Mecsekná- elfoglalják helyű- \dasd, Hidas környéke növény- ket a színpadon és \ 'elének tanulmányozása u*án a próba folytató- felhagyja a megye területét. dik... Ivenmódon, hihetetlen ener­Bizonyára sok- (| "iával, nyitott szemmel járja sok tapsban térül magyar tájakat, miként ezt majd vissza a fá- ^Baranyában is tette. radságos, de szép , i Kitaibel baranyai tudomá- munka, hiszen a \\nyos eredményei közül emel- pécsi szinházláto- (hűk ki, hogy ő írta le elsőnek gató közönség hazánkban egyedül Hosszú- nemcsak az ope- (Ibetény mellett meglelhető vad rétinél tölti meg |l 'bazsarózsát, valamint a kizá- a színházat, ha- ürólag mecseki előfordulású ér­ném a prózánál nyős virágzatú arany bara- is, ha az értékes. 0 bolyt. A Szent Johanna ÍBr. UTTERKOVICH GABOR pedig az! ü tanszékvezető főiskolai (GARAY)i tanár ARANYAI LEHETŐSÉGEK a zöldségtermesztésben Régi probléma Pécs zpldség- ellátása. Többirányú próbálko­zás történt már a helyzet meg­javítása érdekében, de a kér­dést eddig még nem sikerült véglegesen megoldani. Ez a cikk azt a célt szolgálná, hogy közelebb jussunk a probléma megoldásához, keressük az ész­szerű lehetőségeket. Először beszéljünk talán a termelést befolyásoló ténye­zőkről. A szerződéses zöldség- termelésben valóban anyagi érdekeltséget kell biztosítani a termelőnek. Mindenki olyan zöldségféleséget termeljen, amilyent akar. Véleményem szerint a lánckereskedelmet is ki kellene kapcsolni, meg kel­lene szüntetni a MÉK vállala­tot. A lánckereskedelem ugyanis drágítja az árut és lassúságánál fogva minőségi romláshoz vezet. Jobb lenne, ha a földművesszövetkezetek vennék át a MÉK vállalat el­árusító üzletelt. Ennek meg­valósulása meggyorsítaná azt a folyamatot, amíg az áru a ter­melőtől eljut a fogyasztóig és friss zöldség kerülne a váro­siak asztalára. Exportlehetőségeink is na­gyok, csak meg kell teremteni zöldségtermelés alapfeltéte­lét. Itt van például a zöldbor­só. Rendes körülmények között tfot-hárca* téttel megelőzzük az ország bármelyik zöldborsó vidékét a nagyharsányi, gyűdi és diósviszlói zöldborsóval. Volt idő, amikor május else­jén Nagyharsány már zöldbor­sót szedett és május negyedi­kén elindult az első exportva­gon Ausztriába. Éppen ezért, lehetőségeink majdnem korlát­lanok. Másik tájtenmő vidékünk Mohács az áttelelő kelkáposz­tájával. Mohácson megtalálja a számára kedvező hűvös, csa­padékos éghajlatot, páradús levegőt, nyirkos talajt. Jó vol­na azonban megnézni, hogy a Karasica folyása mentén — Villány, Magyarbóly, Lapáncsa és Illocska községekben — nem lehetne-e az eddiginél jobban kifejleszteni a kerté­szetet. Ezeken a helyeken jól jövedelmezne a csemegekuko­rica, nyáriültetésű burgonya, silókukorica és a kelkáposzta is. Beszélni kell a keszüi és má- lomi paradicsomról , a mecsek- aljai áttelelő salátáról, vagy említsük meg a kétújfalusi uborkát, a mágocsi dinnyét, a bostal zöldbabot, a pellérdi tor­mái és hagymát, a mattyi és oldi paprikát, a zádorkörnyéki új burgonyát, amelyek mind jövedelmezőségi, mind Pécs zöldséggel való ellátásának szempontjából figyelemremél­tóak és tovább-fejlesztésük minden szempontból indokolt. Van azonban olyan zöldség­féleség is, amelynek termesz­tésével csak igen kis mérték­ben, vagy egyáltalán nem foglalkoznak megyénkben. Ez a csiperke, vagy másmévem sampiom gomba. Kísérleti adatok szerint megközelíti a soványabb hús tápértékét. Termesztése feltétlen indokolt, mert kiviteli lehetőségünk is nagy belőle. Itt felvetődik a kérdés, hogy közélelmezési, — avagy jövedelmezőségi szem­pontból is — nem lenne-e ér­demesebb a Bajcsy Zsilinszky út 2. szám alatt lévő nagy pin­cében gombát termelni a bur­gonya tárolása helyett. Azt hiszem igen. Pedig ilyen pin­cét többet találhatunk a me­gyében és Pécsett is. Élelmezési szempontból ki­sebb jelentőségű a spárga, de ennek termesztésével is érde­mes foglalkozni. Megyénkben tudomásom szerint nincs spár­gatelep, pedig létesítése indo­kolt lenne. A spárga már áp­rilis közepén szedhető, szereti a meszes talajt, ami Pécs kör­nyékén csak fokozza termelé­sének indokoltságát. Igaz, te­lepítése kissé költséges, de fi­gyelembe kell venni, hogy 15— 20 évig is egy hely Den marad és ez idő alatt csupán az ápolá­si, szedési munkákat igényli. Zöldségtermelésünk másik nagy problémája a hajtatás. Hajtató üzemeink nem tudják kielégíteni a keresletnek csak kis hányadát, nem beszélve itt is az export lehetőségekről. A harkányi hajtató üzem nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. Szükséges lenne te­hát egy másik, nagyobb kapa­citású hajtató-üzem létesítése, hiszen megyénk a téli, illetve koratavaszi hónapokban alig kap valami friss zöldségfélesé­get. Lehetőségünk meg volna rá, mert a fűtőanyag mint mel­léktermék állna rendelkezé­sünkre a szennyvíztelep gáz­termelésében. Csupán a hajtó­erőt kellene megépíteni. A szennyvíztelepi gáznak zöld- séghajtatásra való felhaszná'á- sa minden módon fe’ülmúlnó a gáz jelenlegi felhasználásából származó értéket. Nagyok tehát a lehetősége­ink, amelyeknek kihasználása ésszerű és Indokolt. A célt azonban csak úgy érjük el, ha több tónvező egyiitthatá'á- ból, a nagyobb jövedelmezőség és jobb ellátás érdekében gya­korlati intézkedések is szület­nek; Tamcsu József agronőmus. o TTIT agrár­tudományi szakosztályának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom