Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

1957 FEBRUAR S suli mm wWMmltgrugirröír umosjouöjgröl Négy nyilatkozatot kötöttünk egy csokorba, hogy így — ha csak néhány szóban is f— választ adjunk azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyek ma Komló város lakóit fog­lalkoztatják. A négy felelős vezető kimondottan komlói problémákról beszélt, de amit mondtak az mások számára sem érdektelen, hisz Komló sorsa, jövője valamennyiünket érint. Ahhoz, hogy hazánk ipara, közlekedése tovább fejlődhessék, hogy valóban jobb legyen az életünk elsősorban szén kell. A magyarországi fe keteszén termelés alapja pe­dig Komló. Simek Árpád, a városi tanács elnöke: 1957-ben 3o milliói- fordítunk a járulékos beruházásokra Ebben az évben körülbelül 30 millió forintot fordítunk a lakásokkal járó ún. járulé­kos beruházások megvalósítá­sára. Főleg az elmúlt évek beruházásainál elkövetett hi­bákat akarjuk kijavítani. Így elsősorban a kender­földi 16 tantermes iskola épí­tését akarjuk befejezni. Na­gyon régi követelést teljesí­tünk azzal, hogy Gesztenyés­ben is építünk egy kis üzlet- házat. Ugyanitt orvosi rendelő és az orvos számára lakás épül Gesztenyésben adtuk át pén­teken ez év első komlói léte­sítményét is. A régi általános iskolából óvoda lett. Ez évben elkészül a temp­lom mögötti domboldalon az új kórház Is. Be akarjuk fejez­ni a Kökönyós nyugati és a kenderföldi városrészekben a már elkezdett út- es csa'oma építést is. A vízellátás problémájának megoldása több éves munkát igényel. Ebben az évben meg­kezdődik a kutak fúrása egy új víznyerő helyen, de épí­tünk víztároló medencét és ki- hővítjük a meglévő vízvezeték hálózatot is. Tovább folytatjuk a Kaszár­nya patak bővítését. A sporto­lók és sportszeretők kívánsá­gát teljesítjük, amikor 9000 forintos költséggel végre be­fejezzük a kökönyösi sport­pálya építését. Nagyjából ez szerepel a tervben. Ha idejében meg­kapjuk a szükséges pénzt és terveket, a tervezett járulékos beruházásokat ebben az év­ben meg tudjuk valósítani. Természetesen az illetékes mi­nisztériumoktól és a kormány­tól is megfelelő segítséget vá­runk, főiként a szükséges gé­pek és a munkaerő biztosítá­sa terén. Piegl János, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója: A bányaüzemek önállóságát a tröszt a jövőben is biztosítja — A tröszt átszervezését mi is végrehajtottuk. A tröszt­igazgatóság létszámát 239 főről 155 főre csökkentettük. A tröszt szervezeti felépítésében nem történt különösebb válto­zás csupán annyi, hogy a mű­szaki osztály feladatát más­képp határoztuk meg. Milyen lesz jövőben a tröszt irányítása? — A tröszt irányító szerepe lényegében ugyanaz maradt ami volt. A tröszt eddig is me dta az önállóságot az üze­meknek s ezt a jövőben is biz­tosítja. Csak abban az eset­ben avatkozunk közvetlenül az üzem életébe ha rendelle­nességet tapasztaltunk és a kooperáció biztosítása érdeké­ben ez feltétlenül szükséges. Változatlanul fenntartjuk az eddigi főmérnöki rendszert. Erre azért van szükség, hogy a tröszt naponta tájékoztatást kapjon az egyes üzemek hely­zetéről, mert csak így tud meg felelő segítséget nyújtani. A trö t milyen feladatokat szab meg kötelezően a bánya­üzemek számárai A II. félévben lesznek a békekölcsön-sorsolások A Minisztertanács — mint ismeretes — tavaly úgy ha­tározott, hogy a következő években nem bocsátanak ki államkölcsönt. Ugyanakkor módosították a jegyzett köl­csönök visszafizetésének fel­tételeit is. Az új törlesztési terv sze­rint a sorsolásokat az idén az év második felében tartják. Az 1. békekölcsön esedé­kes sorsolásán 90.600 köt­vénytula, Ionosnak több mint 17 millió forintot, a II. békekölcsönnél 119.000 köt­vényre csaknem 25 millió fo­rintot fizet vissza az állam. A III. békekölcsön sorsolá­sán 127.900, a IV. békeköl­csön húzásán 75.000, az V. békekölcsönén 95.400, a VI. békekölcsön húzásán pedig 141.000 kötvényre nyere­mény- és névérték formájá­ban mintegy 115 millió forint kerül visszafizetésre. — A tröszt kötelezően meg­szabja minden bányaüzem szá­mára a mennyiségi tervet, a minőségi előirányzatot, a tel­jes termelési értéket, az ön­költséget és az elérendő egy főre eső teljesítményeket. Az üzemek javaslatai alap­ján a beruházások mértékét is a t. őszt szabja meg. Mi nem fogjuk előírni egyet­len üzem számára sem ,hogy hány embert telepítsenek a szénfalra stb., de mindenkor figyelemmel kísérjük ezt is, s ha hibát látunk erre felhívjuk a figyelmüket. Mi lett a sorsa a segédüze­meknek és a MEO-nak? — A MEO a tröszt hatáskö­rében maradt. A homokbányát viszont a Karbantartó Válla­lattól Kossuth-bánya kapta meg. A Szénelőkészítő Mű és a Villamos Üzem továbbra is különálló egység maradt, mert ezek az ü_emek egyszerre több bányaüzem számára végeznek munkát. Mit várhat az ország febru­árban a komlói bányászoktól? — Februárban napi 280 va­gon a tervünk. Ezt mi túl akarjuk teljesíteni. Nem lesz könnyű, mert ehhez a jelenlegi 'ejtési teljesítményeket na­gyon meg kell emelni. De úgy érzem sikerülni fog! Kelemen László az MSZ.ML komlói városi intéző bizottságának elnöke: Erősödnek a komlói pártszervezetek November 4-én heten alakí- .ottuk meg Komlón az MSZ- MP-t. Programunk akkor még nem volt, de célunk igen. A szo­cializmus, a munkáshatalom megvédése, az ellenforradalom támadásának visszaverése. A pártnak élni kell — ezt a gon­dolatot igyekeztünk elültetni a párttagok és a pártonkívü- liek között. Ennek köszönhető, hogy az országban talán az el­sők között Komlón ismerték fel tömegesen, hogy csak a kommunisták pártja vezetésé­vel lehet úrrá lenni a bajokon, lehet megv .ásítani a szocia­lizmust. Amikor megalakult a városi intéző bizottság, első feladat­nak a konszolidáció elősegíté­sét határoztuk meg. Ezt végre is hajtottuk. Ügy érzem, hogy mi komlóiak, kommunisták és pártonkívüliek büszkék lehe­tünk arra, hogy amíg mások sztrájkoltak, mi dolgoztunk. Igaz, hogy ebben az időben nem sokat, de mégis termel­tünk. Már akkor s most is le­szögeztük: mi a legszorosabb együttműködést akarjuk a munkástanácsokkal, hisz a párt volt az a szerv, amely igyekezett a munkástanácso­kat talpra állítani. Sokan kérdeztek már, hogy mi a komlói sikerek titka? A termelésben elért eredmé­nyek titka, hogy felismertük: az üzemi demokratizálódás egyik alapvető feltétele a mun kástanács, az a szerv, amely az üzemi dolgozók számára nagyon széles területen bizto­sítja a gazdasági vezetésben, az üzem életének irányításá­ban való részvételt. Amikor mi kommunisták harcoltunk éí harcolunk a munkástaná­csokban lévő fasiszta elemek ellen, egyben harcolunk a mun kástanácsok megszilárdításá­ért is. Jelszavunk az, hogy az üzemekben minden gazdasági hatalmat a munkástanácsok­nak kell átadni. Természetesen előbb meg kell tanítani a mun­kásokat a vezetés tudományá­ra, hogy jól, helyesen tudják a saját üzemük életét irányí­tani. Ma már Komlón minden bá­nyaüzemben s ezen kívül szá­mos üzemben és területen ösz- szesen húsz pártszervezet van. Bár kétségtelen, hogy Komlón az MSZMP sokkal ki­sebb létszámú, mint az MDP volt, mégis sokkal nagyobb erőt képvisel. Soha Komlón még ilyen egységes pártszerve­zetek nem voltak, mint a mos­taniak Persze sokat kell még tenni a pártszervezetek mege­rősítéséért Az MSZMP gerin­cét ma azok jelentik, akik már 1945—46-ban is tagjai vol­tak a pártnak: a fiatal gene­ráció még ingadozik. Hogy mi­ért van ez? Azért, mert a fia­talok nem a saját bőrükön tapasztalták, hogy mit jelent a Horthy-rendszer, a kapita­lizmus. Az idős elvtársak ma­gyarázzák ezt meg, hogy a fia­talok is világosan lássák, mit akart az ellenforradalom. Beszélnem kell még arról, hogy Komlón is vannak akik minden áron meg akarják aka­dályozni a párt erősödését. Sztálinista, rákosista jelzőkkel akarnak „lejáratni” egyes be­csületes elvtársakat s minden­napi fegyverük a rémhírter­jesztés. Céljuk világos. A nárt egységét akarják megbomlasz­tani, de bátran kijelenthetem: kár a fáradságért, nem fog ne­kik sikerülni. kchnetzer Tamás, d Komlói Szénbányászati Tröszt bányamérnöke: Van elegendő feltárt- szenünk s a kutatást is tovább foly’atiuk Mivel a bányászlakások épí­tésére ebben az évben sokkal nagyobb összeget kaptunk, mint a korábbi években, a be­ruházások teljes értéke felül­múlja az eddigi beruházások összegét. A lakásépítés terén az eddigi rekord 1955-ben 730 lakás volt s most csaknem a kétszerese épül. Nagyon helye­seljük ezt, mert ebben látjuk az alapját annak, hogy a bá­nyászat is tovább fejlődhessék. Mi ebben az évben tovább folytatjuk a tervezéseket s az összes már megkezdett aknák építését. Végrehajtjuk Kos­suth-bánya, Anna-ákna és Bé­ta-akna fejlesztési programját is. Vannak természetesen olyan terveink is, amelyek teljesen új létesítményekre vonatkoz­nak. Ilyen a zobáki aknák mé­lyítése, amelyek jelenleg 620 méter mélyek. Itt elsősorban az első és második, valamint a tárószint elkészítése szeretjei a programban. Ez a munka egész évben eltart. A tárószin­ten egy vágánnyal összekötjük az egyik aknát, vagyis az ál­lag megóváson túl, beruházási munkákat is végeztetünk a Komlói Aknamélyítő Vállalat­tal. A széntelepek felkutatása és a szénvagyon pontos megálla­pítása érdekében a Mélyfúró Vállalat teljes kapacitását igénybe vesszük. A fő kutatási terület ez évben Kökönyös nyugati és Béta-akna északi része lesz. Béta-akna északi részén egy új akna telepítésé­ről van szó. Itt tehát a hiányzó fúrásokat fogják elvégezni. Kutatjuk ezen kívül a mázai aknától délre eső területet, mert ebben a térségben egy nagyüzemi bányászatot aka­runk majd létrehozni. Tovább folytatjuk a beruhá­zásokat a kövestetői lejtakna második szintjén is. Itt az első szinti viszonyoknál lényegesen jobb körülmények között na­gyobb szénvagyon tárható fel, illetve termelhető ki. Itt a feltárást még ebben az évben be is akarjuk fejezni. A távlati tervektől függet­lenül, a komlói bányaüzemek jelenleg is elegendő feltárt szénvagyonnal rendelkeznek. A termelés zavartalanságát biztosító feltárásokat pedig a bányaüzemek rendszeresen végzik. E négy nyilatkozat a kom* * lói bányászokat, ipari mun­kásokat, egyszóval Komló la­kóit érintő problémákból csak a legfontosabbakat em­líti, hisz nem is lehet min­den kérdésre egyszerre vá­laszt adni. E nyilatkozatok­ból is kitűnik azonban, hogy Komlón a fejlődés nem áll meg, tovább épül, tovább erősödik népgazdaságuk számára oly nagyon fonta» ipari bázisunk. RÖVID hírek Hét vagon széria érkezett Romániából pécsi Parkettagyár részére ja­nuárban. A közeljövőben újabb szállítmányok érkezését vár­ják. A szerfa nagyobb felét bányadeszkának, a másik felét pedig bútorfának dolgozzák fel. A Hangszer- és Asztalosáru- gyár vezetősége és munkásta­nácsa elkészítette az üzem februári és márciusi tervét. A mohácsi határőrség fo- lyosója tele emberek­kel. Vannak vagy ötvenen: fiatalok, öregek, gyerekek ve­• j gyesen. Egyikük „disznó­mezogazdasági # torba„ a másikuk nlovai ^ tárolni” — 60 forinttal a zsebben — a harmadik „ven­dégségbe" és ki tudja hova indultak. A folyosón nagy a zaj. Nyomozó beszélget egy kislánnyal. A kislány körül­belül öt éves lehet. Apja ke­zét fogja és úgy felel a kér­désekre. — Hát te miért jöttél a ha* *árra csöppség? fft'tißl'lc 000 (Délután a mohácsi határőrségen) Ennek megfelelően 13 fénye-. - - ­zett hálószobát, 13 kombinált .1* — Disznótorba Jöttünk anyu szekrénvt. in darab három-»yrival, meg apukával! szekrényt, 10 darab három ajtós szekrényt, 300 darab ke­rek asztalt és 50 festett hálót készít a lakosság részére. Az üzem márciusi tervében is a fenti bútorok gyártása szere­pel. * Szükség esetén halad a hóeltakarítás. Az Út­fenntartó Vállalat egy Zis- gyártmányú hóekével felszerelt teherautót kapott. Szerelés alatt áll egy Cs 800-as lánctal­pas hóeke. A másik Cs 800-as lánctalpas hóekét már össze­szereltek. A jelenleg javirás alatt lévő hómarón kívül négy hóekével felszerelt gépkocsi is készenlétben van, hogy szük­ség esetén munkába állíthas­sák, , — Disznótorba? Ejnye, ej­nye! Hát nem a határon akartatok átmenni? A kislány hol az apjára, hol a nyomozóra pislant, majd nagy szemeit apjára mereszt- ve megszólal: gyorsabban J — Apuka, hát te már min­dent elárultál? Az apa lesüti a fejét. Le­het, hogy szégyelli magát — nem tudom. Egy azonban bi­zonyos. Jól lehet, 6 is elítéli a hazugságot, és mégis en­nek a mérgével fertőzi a i csöpp kis gyermeke lelkét. iBűn ez, nagy bűn! f • És most egy másik kép tá- frul elém. Fiatal IS év körüli szőke fiú. Szemei bedagad­ják bizonyára keveset {) aludt. Nem, nem, ő már nem fakar kimenni az országból! ő már túlról jött vissza. Hogy miért távozott? — össze balhéztam az üzem­ében a vezetőkkel. Nem akar­A Faipari KTSZ februárban és márciusban kárpitozott bú­torokat, kombi náltszobákat, fé­nyezett hálószobákat, egyda- rabos bútorokat és háromajtos, fényezett szekrényeket készít. A bútorok részben megrende­lésre, részben pedig a KTSZ 11 tam a szüleim nyakán élős­Kossuth Lajos utcai mintater- tne számára ’'-'ízűinek és itt hozzák forgalombaj ködni. Inkább elmentem. — És miért jött vissza? Ta­llán a honvágy hozta haza? — Honvágy? — ránt egyet a vállán. — Tizennégy nap alatt még nincs honvágy. Na­pokig, hetekig lágerben len­ni és az ember nem tudja, hogy mi lesz vele! Elég volt ebből. Az ügynökök mindig azt mondják, hogy majd ki­visznek valahová nyugatra, Amerikába, Kanadába, vagy mit tudom én hová? De mi­kor? Higgye el a disszidálok fele szívesen hazajönne... En eljöttem. Hallottam, hogy a szüleim is kiakarnak menni. Hazajöttem és minél előbb otthon szeretnék lenni, hogy lebeszélhessem őket. És Tóth László azóta bizo­nyára már útnak indult, ha­za, Budapestre. • Negyvenév körűn ember ül az asztalnál. A parancsnok így mutatja be: — ö még mielőtt átment volna, meggondolta magát. Nem zárkózik el a kérdések­től. Elmesél mindent úgy, aho­gyan történt, ötszörös sztaha­novista volt, tehát jó munkás. Mégis az utcára került. Na­gyon hirtelen és nagy meg­rázkódtatással jött mindez. Most már se egy rendes lakás, se állás és munkára egyelőre kilátás sincs. Gyerünk kül­földre — szerencsét próbálni. Két gyerekkel: egy négy és egy hat évessel, a feleségével vágott neki az ú*nak. Pécsre, majd innen Bő’ á mentek. Itt találkoztak egy csoporttal, amely szintén túlra ment. Csatlakoztak hozzájuk. Éjsza­ka volt, és ráadásul hideg. Szántóföldeken, zsombékokon vágtak keresztül, aztán egy vizesárok következett. Ezen könnyen átjutottak, mert be volt fagyva. De a két gyerek már mind többször kérdezte: — Apuka, mikor érünk már haza? — Haza?! . Egy kicsit lemaradtak a cso­porttól, mert most már nem­csak testileg, hanem idegileg is kifáradtak. Egy másik árok következett. At akartak menni rajta, de gyerekekkel együtt megmerültek. Az asszony sirt, a gyerekek vacogtak. — Ne menjünk tovább! — könyörgött az asszony. — Ed­dig is megéltünk, ezután is megleszünk, majd. A gyereke­kért akarunk átmenni, azok­nak a jövőjéért. De mit érünk azzal ha átjutunk, a gyerekek meg a betegségbe belepusztul­nak. Drámai pillanatok voltak ezek, amikor megszületett az elhatározás. Tovább mentek. A távolban fényt láttak. Oda tartották. Nem csalódták. — Meggondoltuk magunkat! Nem megyünk át! — nyitottak be az őrsre. — Legyenek szí­vesek adjanak szállást. — És adták szállást? — Igen. Nagyon rendesek ’’oltak a h'-^-’-őrök. Segtt"tiak levetkőztet. jyerekeket. Két bajtárs magához vette a gyer­mekeimet és a saját testével {i melengette. Nekünk is adtak egy szobát. Befütöttek és azt,> mondta egy szakaszvezető: ,1 „Maguk csak pihenjék ki a fáradalmakat, majd én vi­gyázok a tüzreT Könny csillog a meglett em­ber szemében is amikor meg­kérdem, hogy most mihez kezd»1 majd, letörli a kibuggyanó\ könnyet és így felel: — A feleségem mondta, hogy van felvétel a Goldbergerben. Elmegyek oda dolgozni addig, amíg nem lesz hely a szak­mámban. Még elbeszélgetünk egy < ideig. A legtöbb szó a nehéz-1 ségekrSl esik, azokról a ne- ( hézségekről. amelyek most azi országra nehezedtek és ame-i Ivek miatt sokan inkább a < külföldet választják. 6, Pethőt Ferenc is ezt tette, de meg-* gondolta. felnézem a folyosón áll- ^ dogáló embereket, amint kis bátyújukra és gyér- ] i mekeikre vigyáznak. Féltik\i mind a kettőt. Szeretném mind (> annyiaknak egyenként meg­magyarázni: *EmberekI Van munkanélküliség? Van! V«m<i lakáshiány? Van! Bizalmatlan-f ság, Jdldiástnlanság van? {i Igen, de ez egyre Inkább meg-f szűnik! Emberek! Gondoljátok f meg! Nehéz lesz átverekednél magunkat ezeken a nehézsége-(i ken, de higgyétek el sikerülné* fog. Sikerül, ha összefogunk i» és közös erővel megteremtiilk i1 a magunk holnapját! Hogvf mikor lesz ez meg? Az raj­tunk, egyedül csak rajtunk, ti rajtatokon múlik™ (Sz. J.) l&W&z a falu A mezőt még hótakaró bo­rítja, de az emberek már ter­vezgetnek, beszélgetnek a ’ava- szi munkáról, a jövedelmezőbb gazdálkodásról. A Páprád-oe- sencei tanácstagok is ezekről tanácskoztak a legutóbbi ülé­sükön. Szó volt a tartalékföl' des hasznosításáról, új tanács­ház és pásztorlakás építéséről; A két község egymást segíti a tervek végrehajtásában. A be- senceiek téglát kémek a páp- rádi gazdáktól a pásztorház építéséhez. A régebbi építke­zésektől éppen elég tégla ma­radt Páprádon, tehát semmi akadálya a kölcsönös segítés­nek. Többen bejelentették már, hogy igényt tartanak néhány hold tartalékföldre és a terü­letek alapos gondozásáról, trá­gyázásáról gondoskodnak. Örömmel fogadták a gazdák azt a hírt, hogy bármilyen mennyiségben cserélhetnek majd fajtiszta tavaszi vetőma­gokat. Mindenki többet akar termelni és nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre is. Nagyobb gondot fordítanak például a közös legelők kar­bantartására. Azt tervezik, hogy koratavasszal pétisóval szórják majd be a legelőket, hogy dúsabb zöldtakarmányt biztosítsanak a növekvő állat­állomány számára. Falugyűlést akarnak egybe­hívni a gépállomás biztosítása érdekében. A gazdák látták az elmúlt években a gépimunka hasznosságát és többen beszél­getnek nagyobb mezőgazdasági gépek bérbevételéről. Sólyom József ' Csányoszró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom