Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-02 / 28. szám
1951 FEBRUAR * !N \ Pf rt 8 Nagyobb a ja vis. ás, mist vártsh A januári termelésről nyilatkoznak a nagyüzemek vezetői Bérei Pál, I Pécsi Bőrgyár igazgatója Pesszimisztikusan terveztük a januári termelést. Nem gondoltunk arra, hogy ilyen gyorsan „helyreugrunk" és már január első napjaiban elérjük az október 23-« előtti ízintet. így a tervezettel szemben 180—190 százalékos lesz a termelés januárban. Ez főként annak köszönhető, hogy az energia és szénellátás állandóan javul. Jelenleg már egyikkel sincs különösebb hiba, a termeléshez szükséges mennyiséget mindig megkapjuk. Természetesen nagyon sokat jelent a dolgozók helytállása is. Az üzemi munkástanács még januar elején felhívta a dolgozókat, hogy kezdjük meg a normális termelést a clpőel- Játás érdekében. Az volt a jelszó, hogy „adjunk mielőbb bőrt a cipőgyáraknak”. A dolgozók buzdításához az is hozzájárult, hogy közben emelkedtek a fizetések. Ezzel együtt egy régi nagy vágyunk teljesült: a nálunk végzendő nehéz fizikai munkákat most már valóban „nehéz”-nek ismerik el és a bérezés szempontjából a nehéziparhoz csatoltak minket. Természetes, hogy nagy volt az öröm, hiszen néhány hónappal ezelőtt ilyen irányú kérelmeinket nem vették figyelembe. örömmel mondhatom tehát, hogy nálunk most kedvező a helyzet, a jobb eredmények elérése érdekében — most már mint közvetlen érdekeltek is — mindenki szívesen dolgozik. Czakó János, a Sopiana Gépgyár főmérnöke Forint értékben még nem értük el az október 23. előtti termelést. Akkori tervünk 1 millió 300 ezer, 1 millió 400 ezer forint körül volt, most egymillió százezernél .mozgunk”. A csökkenés annak a következménye, hogy mi a negyedik negyedévet úgy terveztük, hogy az 1957. első félévi termelést félkésztermékben biztosítsuk. így a tervteljesítés a régi ütemben haladt volna tovább. Az októberi események azonban készületlenül értek bennünket, most nincs elég félkésztermékünk és ezért nem tudjuk a régi szintet elérni. Erre csak a második negyedév végén, a harmadik negyedév elején lesz lehetőségünk, amikor megfelelő előretartásunk lesz már, főleg esztergályosmarós és horizontál vonalon. Most januárban az a különleges eset áll fenn, hogy nem „Forradalmi“ csendélet Ág k« sr*> en A sásdi járási rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Tóth István huszonegy éves, volt v. b. titkárt és Szabó Géza huszonhét éves bányász, Ág községbeli lakosokat. A nyomozás eddigi adatai szerint, Ag községben a múlt év októberében megalakult a „nemzeti tanács*4. Működését azzal kezdte meg, hogy 1956. október 29- cn leváltotta a község v. b. elnökét. Amikor 1956. november 4-én, a v. b. elnök újból visszatért a községbe, az időközben „forradalmi bizottsággá“ átalakult „nemzeti tanács4’ a v. b. elnök bosszújától fé’t és ezért elha- . tározta, hogy Ismét e’távoijtja a községből. Elkérték a v. b. elnök személyi igazolványát és amikor az elnök ezt megtagadta, Szabó Géza úgy megpofozta, hogy nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Addig ütötte a v. b. elnököt, míg vé- gülis kénytelen volt átadni szemé’yi igazolványát. Ezután Tóth István v. b. titkár magához vette a személyi igazolványt és abba bejegyezte, hogy: „Ág községből kitiltva”, majd Tóth István és Szabó Géza négy községben lakos közreműködésével a v. b. elnököt kocsira rakták. Amikor Szabó és társai tudomást szereztek arról, hogy a v. b. elnök az általuk megjelölt vásárosdombói állomás helyett a kisvas zári orvoshoz ment látleletfelvételre, utána mentek és arra kényszerítették, hogy a vásárosdombói állomásra menjen. Ezenkívül a Tóth István v. b. titkár és Máté Péter vezetése alatt működött „forradalmi bizottság" a község lakosságának „engedélyt” adott, hogy mindenki két-két kocsi fát termeljen ki és vigyen haza az ál'ami tartalékterületekről. A jogellenes „engedély’4 következménye az lett, hogy a községben közel száz kocsi fát termeltek ki. A fa nagyrészét a rendőrség a nyomozás alkalmával bűnjelként lefoglalta. P. J. a régi szinten mérjük a termelést, mert most kizárólag a negyedévi tervet vesszük _ figyelembe. Az a legdöntőbb szempont, hogy ha az első hónapban van is esetleg látszólagos lemaradás, negyedévi szinten azt feltétlenül pótoljuk és a negyedéves tervet lehetőleg túlteljesítsük. Szénnel és energiával el vagyunk látva, öntödei alapanyagot, nyerevasat és öntvénytöredéket nehezebben tudunk szerezni. Hengerelt árut, vasanyagot is nehezen kapunk, de emiatt eddig különösebb zökkenő még nem volt, s reméljük — nem is lesz, Gál Tibor, a Porcelángyár igazgatója Mi január 9-én 450 dolgozónak felmond tunk, mert az akkori szén- és gázhiány azt mutatta, hogy még huzamosabb ideig nem tudjuk őket foglalkoztatni. Azóta azonban a szén és eniergiaeUátásbam jelentős javulás következett be. A jobb gázellátás következtében azóta lehetőség nyílt a négy közül az egyik gázkemence felfűtésére. Ez a kemence már meg is kezdte a termelést. Ha tovább javul a gázellátás, lehe tővé válik egy másik kemence felfűtése is, amely majd február végén kezdd meg a termelést. így sor kerül majd arra, hogy február közepén az elbocsátott dolgozók közül mintegy ötvemet újból munkába állítsunk. A termelés lassan, de biztosan emelkedik. Januárban ai októberi termelésnek csak egy- hatodát értük el, februárban azonban már több, mint egy- harmadát fogjuk teljesíteni a réginek. S ha ilyen mértékű lesz továbbra is az energiaellátás és gázellátás javulása, április végére, május elejére elérjük az októberi termelési szintet. Honnan kapunk lyoni csfa- csen)etéket?| Egyre több szó esik mosta- nában arról, hogy miért kel-^ lett valósággal megsemmisíteni a kisiparosokat. Arról is olvastam a Dunántúli Naplóban, bogy miért kellett elsor-(| vaszta.nl a pécsi Angster-féle orgonagyártást. Ezek mind hasznos cikkek,1 | de úgy gondolom, jó lenne beszélni arról is: miért kelletté a pécsi Basamaiom-dűlőben a 16—18 holdas szakszerű kertészetet kiirtani? A gyümölcsfa téli nyugvó állapotban isi* élőfa és nem mindegy, hogy1j telepítési helytől milyen mész-', sze szedik ki. Ez a közel 20 holdas szakszerű gyümölcsfaiskola kéznél volt Pécs és környékének a hézagpótlásra Nagyon ártalmas a csemetéknek az, ha a kiszedés után sokáig a földön hevernek, majd) kocsira rakják, vasútra szállítják, vagonba rakják, Pécsre szállítják, azután újra kocsira, amellyel elviszik a volt városi kertészetbe, ott elvermelik, majd a vevőnek ismét kiszedik s újra viszik elültetni ki tudja hová. A gyümölcsfának az sem mindegy, hogy milyen fekvésű és milyen összetételű főidből, milyen fekvésű és milyen földbe kerül. Éppen ezért azt hiszem lehetne találni okosabb megoldást is a jelenleginél. Sokan megállapították már. hogy ez a kiirtott gyümölcsfa- (i iskola volt olyan közérdekűéi mint akármelyik italbolt. Te-|i gyék ismét közérdekűvé! Gyalog István Diós dűlő Lefigyeljük a medvét“ hosszú lesz még a tél Aligha van népszerűbb állat február 2-án az állatvilágban, mint a medve. Nagybundájú dörmagö barátunk ezen a napon Gyertyaszentelőkor azzal dicsekedhet, hogy a közfigyelem homlokterébe kerül. Mindenki izgatottan várja a percet, hogy mikor búvik elő barlangjából, indul el rövid felfedező sétájára. A néphit azt tartja, hogyha a medve meglátja a saját árnyékát, akkor visszaballag a barlangba, és tovább szundit, — van ideje, messze van még a tavasz. Ha viszont csikorgó hideget talál odakilnn, akkor — igaz, hogy szaporán topogva a hidegtől — odakünn marad, közeleg már a kikelet. A tavaszt pedig köztudomásúlag nemcsak a szerelmesek, hanem valamennyi ember jobban szereti, mint a telet. Ezért lesik izgatottan dörmögő barátunkat, akit a meteorológia csalhatatlan tudósának tartanak. Legalábbis az év egyetlen napján... A budapesti Eötvös Lóránt Tudományintézet állattani intézetétől nyert értesülésünk szerint aligha érdemes Gyertyaszentelő napján a medvét figyelni. A medve ugyanis — hiába fordul a naptár Gyertyaszentelő napjára, változatlanul folytatja téli álmát és csak a tavasz érkezésekor ébred fel. A néphit azonban mégsem teljesen alaptalan — ezt mondja Zách Alfréd, az . Országos Meteorológiai Intézet főmeteorológusa, aki természetesen a medvénél sokkal tudományosabb alapokon foglalkozik a prognózis tudományával. — A néphit nem alaptalan, mert olyan megfigyelésen alapszik, amelyet a tudományos feljegyzések is igazolnak — mondja —. Évszáza* dós tapasztalat ugyanis, hogy a téli időjárásban bizonyos periodikus váltakozás figyelhető meg. Ha január végén, február elején hideg van, akkor utána enyhülés jön, hamar beköszönt a tavasz. Ha viszont ezekben a napokban enyhe az idő akkor számítanunk kell még egy hideghullámra, még hosszú idő telik el addig, amíg elővehetjük a szekrény bői az átmeneti kabátokat. — Ezek szerint Gyertya- szentelő napján, ha a medvét nem is, de figyeljük meg az időjárást, s akkor megtudhatjuk, milyen hosszú lesz a tél. — Egyetlen nap időjárásából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A néphit itt is téved, nemcsak abban, hogy a mediae február 2-án sem ébred tel A január végi, február eleji időjárást kell figyelni, s nem a február 2-ikit Sajnos, az eddigi adatok azt mutatjuk. hogy ha csikorgó fagy is lesz szombaton, akkor sem reménykedhetünk a ko-ai kitavaszodásban. Február végén, március elején számítanunk kell még egy erősebb hldeghullámra, messze van még a tavasz. így hát — akármennyire is fáj a szívünk, — hiába les sük Gyertyaszentelő nanián a medvét. De azért vártuk csak továbbra is a tamszt. Hiszen a meteorológus nem medve, hanem ember — tévedhet. Zách Alfréd, aki <dő- járáskutató tudós létére mindannyiunkhoz, közönséges tavaszvárókhoz hasonlóan bizonyos részrehn Hassal viseltetik az egyes évszakok iránt, nagyon örülne a tévedésének..., PINTÉR ISTVÁN Ügyészségi Irróniko Gyilkosok, sikkasztok, árdrágítók... Lapozgatunk az ügyészségi krónikában. Jelentés-jelentés mellett fekszik s valamennyi bűncselekményről szól. Van közöttük embercsempészés, tiltott határátlépés, sikkasztás, árdrágító üzérkedés, magánlaksértés . i | Nikotinnal megmérgezték gyermeküket Január 22-én történt. Erdősi Ferenc húsz éves vasesztergályos, aki jelenleg foglalkozásnélküli, huszonegy éves feleségével megegyezett abban, hogy Rádfalva községben nikotinnal megmérgezik tizenkilenc hónapos, Ilona nevű, angolkóros gyermeküket. Elhatározásukat tett követte és amikor a gyermeket már megmérgezték, Rádfalván anélkül temették el, hogy a hullát halottkém, vagy orvos látta volna. A siklósi járási rendőrkapitányság mindkettőjüket őrizetbe vette. Amikor kihallgatták őket, a bűncselekmény elkövetését beismerték. A megyei ügyészségi elrendelte, hogy az elhunyt I nyertnek holttestét exhumál-1 jak és felboncolják, Em bér csempészés a magyar-jugoszláv határon KÉT BESZÉLGET* Távol a város forgalmától, zajától, Anna-akna közelében székel a Komlói Aknamélyítő Vállalat. A hosszú folyosó két oldalán irodák sorakoznak. Ilyenkor délelőtt sokan megfordulnak itt, különösen a Munkástanács feliratú ajtón kopogtatnak sűrűn. Az íróasztal mellett magas, ■nagy darab, csupa mosoly férfi ül. Aradi Győző elvtárs, a munkástanács titkára néhány perce érkezett meg a munkahelyek ellenőrzéséről. — Sok a gondunk, szeretnénk jól dolgozni — mondja. — Munka van, éppen most tudtuk meg, hogy 85 millió forintos beruházást kaptunk. A munkástanács azzal foglalkozik, hogy mindkét tröszt igényeit kielégítsük, minél gyorsabban eljussunk a szénhez... — S egymaguk győzik? — kérdem. — Tudom mire gondol. Az első napokban néhányon rossz szemmel nézték a megalakult pártszervezetet. Ez ma a múltó. Mi nem a kommunisták nélkül, hanem velük együtt akarunk dolgozni, közöt a eél, közös az erőfeszítés is. Hogy mondjam... Mint egy nagy család, úgy vagyunk. Nemrég nagyon aggasztotta a munkástanácsot a munkafegyelem helyzete. Elnökségi ülést hívtak egybe s a pártintéző bizottság elnökét is invitálták. Közösen indítványozták, hogy beszélgessenek a műszakiakkal. Ezen az értekezleten a munkástanács azt mondta: „A szén most úgy kell mint egy falat kenyér. A vezetők ne nézzék el a lógást, keményen tartsák meg a rendet“. — Hogy mi lett belőle? Decemberben a megtermelt értéknél 300 000 forinttal többet fizettünk ki, januárban már nyereséggel dolgoztunk. Habonyi Sándor elvtárs, igazgató megjegyzi: — A pártszervezet nélkül semmire sem mennénk. Kiváló emberek, jó szakmunkások léptek be, akik semmi mást nem akarnak, mint hogy a vállalat eredményesen dolgozzon. Ezért politizálnak... — A szakszervezettel is „jóba" vagyunk — veszi át a szót ismét Aradi elvtárs. Az ő dolga a munkások érdekeinek védelme, ha úgy hozza a helyzet, még velünk szemben is. Mi ebbe nem avatkozunk bele, persze intézkedéseinket összehangoljuk, Néhány lépésnyire innét egyik szoba a vállalati MSZMt* Intéző bizottság irodája. Elnöke Bátai Jakab elvtárs. Harminc éve bányász, tapasztalt pártmunkás. — Megértjük egymást, együtműködünk a munkástanáccsal. Bizonyára főként az érdekli: hogyan?... Nem csupán ismerteti dául rendszeresen résztvesz a munkástanács elnökségének ülésén s képviselheti az intéző bizottság véleményét. Ugyanez történik fordítva is: mivel a minapi intéző bizottsági ülésen főként gazdasági ügyek szerepeltek a napirenden, meghívták Hajnal és Aradi elvtársat, a munkástanács elnökségének tagjait. Gyakran a munkástanács keresi fel az intéző bizottságot, hogy egyetért-e ilyen vagy olyan intézkedésével, vitatkoznak, eszmecserét folytatnak, s mint a racionalizálás esetében is — csak ezután teszik meg a gyakorlati lépéseket. — Ne gondolja, hogy bábáskodunk, parancsolgatunk. Csupán megmondjuk véleményűnA sellyei járási rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Szinyákovics Mihály harmincöt éves földművest, Bogdán Lajos huszonnyolc éves zenészt és Orsós József harmincötéves napszámost, révfalui lakosokat. Mind- i hárman januárban három al- <1 kálómmal, összesen tíz sze- i1 mélynek nyújtottak segítséget f a magyar—jugoszláv határ en- ket, s a vitában az győz, aki-i'gedély nélküli átlépéséhez. Élnek jobb az érve. Egyébként t1 lenszolgáltatásképpen 150—300 az együttműködés említett for-»1 forintokat kértek. máival nem vagyunk megelé-'' A mohácsi járási rendőrség gedve, mert jóként meg ram < büntető eljárást indított és nehezedik a kapcsolat fenntar-i előzetes letartóztatásba helyez- tfoa. Azt szeretnénk, ha aj te Hemer József negyvennyolc munkástanácsban lévő kom-< év'eS alkalmi munkás, mohácsi munistákon keresztül is job-' lakost embercsempészés bűn----- - - -------------7 - . itlívUÖl. eiIlLHilCSdIipetoitASS uuiiba n érvényesülné a part sza-' tette miatt. Hemer József Mo- va*y . „ . | hácson három budapesti lakost Bátai elvtárs úgy véli, rovi- igyekezett pénzért átsegíteni a desen itt is eredmények szü- határon. Egy alkalommal saját letnek. Ma rneg csak ott torta-js átszökött a határon, a nak, hogy néha beszélgetnek a (jugoszláv határőrök azonban varázsszereket mond mun^4ÍsUin^csr kommunista j elfogták és visszaadták a ma- KPHSSna^SSÍ a£rt2W25£5är!! ^ar hatóságoknak. i. Olyanokat, hogy pél- J Sikkasztok Minden esetre már ez is hasz-'\ JlKKUSZlUK, nos és csak így lehet eljutni' árdrágító Üzérek... odáig, hogy a kommunisták önállóan a párt politikájának', A mohácsi járási rendőrka- szellemében dolgozhassanak a' , pitányság előzetes letartózta- munkástanácsban. Sok vita, ,tásba helyezte és nyomozást politikai tájékoztató, az üzem', rendelt el Nyéki István har- helyzetének, feladatainak . mincötéves földműves, duna- elenuése, röviden: a kommu- , „zekcsój lakos ellen, árdrágító nisták felkészítése biztosítfuit- üzérkedés miatt. Nyéki István ja szerepük megnövekedései atez év januárjában, Dunaszek- munkásbnlgazgatás szerveben cs5n négy darab ^tzott „értést Búcsúzóul mindkét helyem vás4rolt fe] ie-18 forintos ezt mondjak: < áron £g azojíat Budapesten 24 — A talpraállás, a folyama —25 forintért értékesítette. tos munka gondjai, nehézsége < A társadalmi tulajdon sérel — ha vitatkozunk is — össze J rnére elkövetett sikkasztás és fonnak bennünket. Együtt erő- ( árdrágító üzérkedés bűntette sebbek vagyunk, könnyebben' a komlói városi rendőrmegbírkózunk velük... (( kapitányság előzetes letartóz(BOCZ) Jtatásba helyezte Juratovics Mihály harmincegy éves büntetett előéletű, volt boltvezetőt, komlói lakost. Juratovie* Mihály az Észak-Baranya Megyei Népbolt 125-ös számú árudájának volt a vezetője. 1956. november 14-én a bolt bevételét, harmincezer forintot vett magához és nagyobb mennyiségű fűszerárut vitt el az üzletből térítés nélküL A fűszerárut Dávod községbe szállította, itt részben eladta, részben pedig elcserélte. Ugyaneo- ben a községben viszonteladás céljára nagyobb mennyiségű baromfit is vásárolt. A baromfit azután Komlóra szállította és az általa vezetett Népboltban kimérte. Tiltott határátlépési kísérletek A mohácsi rendőrkapitányság őrizetbe vette Domoszlai Márton tizenkilenc éves volt segédmunkás, budapesti lakost, aki 1956. augusztusa óta foglalkozás nélküli. Domoszlai Márton 1956. októberében—novemberében megkísérelte a magyar—osztrák határ engedély nélküli átlépését. A határőrök azonban elfogták. Ez év január 28-án újból megkísérelte, hogy átszökjön a határon — ezúttal Mohácsnál — de a határőrök itt is elfogták és őrizetbe vették. A siklósi rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Kádár István negyvenkét éves, volt szövetkezeti felvásárlót, magyarbólyi lakost a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, tiltott határátlépés és fegyverrejtegetés bűntette miatt. Kádár István, mint a magyarbólyi földművesszövetkezet felvásárlója, nagyobb összegű pénzzel nem tudott elszámolni, A következményektől való félelmében megkísérelte, hogy Jugoszláviába szökjön. Múlt év novemberében pedig egy általa ismeretlen személytől egy régi katonai pisztolyt vásárolt. Ezzel saját bevallása szentit lövöldözött is,
