Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-02 / 28. szám

2 NAPLÓ 1957 FEBRUAR t A TASZSZ nyilatkozata a leszerelésről ii a szociálist Nyilatkozat a Szovjetunió Kommunista Port>a és a Csehsz ovnk Kommun sta Pert külaö-tsegemek tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról.) Előírtaik ezenkívül az álla­mok katonai kiadásának meg­felelő csökkentését, a más ál­lamok területén lévő külföldi katonai támaszpontok meg­szüntetését, az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Ang­lia és Franciaország Német­országban ál'omásozó fegy­veres erőinek egyharmaddai va’á csökkentését 1957. folya­mán, valamint az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország jelenleg a NATO tag­államaiban tartózkodó fegy­veres erőinek és a varsói szer­ződés tagállamaiban lévő szov­jet fegyveres erőknek a jelen­tős csökkentését. Az új szov­jet is vasi a tokban fontos he­lye van az említett intézke­dések végrehajtása feletti szigorú nemzetközi ellenőr­zés megteremtésének is. Figyelembevéve, hogy a légi fényképezésről szóló ja­vaslatot az Egyesült Álla­mok a leszerelési egyezmény megkötésének feltételeként terjesztette elő, a szovjet kormány az egyezmény leg­gyorsabb megkötésének ér­dekében kijelentette, hogy az érintett államok bele­egyezése esetén kész meg­vizsgálni a légifényképezés a'kalmazását. A szovjet kormány új javas­latai átfogó leszerelési prog­ramot képeznek, amelyet a nyugati hatalmak több fonttos javaslatának figyelembevéte­lével állítottak össze. A szovjet kormány azt is ja­vasolta, hogy az Északatlanti Tömbhöz tartozó országok és a varsói szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási egyezményt; Mivel az ENSZ szerveiben a leszerelés kérdésének meg­vitatása mindeddig sem­milyen konkrét eredményre nem vezetett, a szovjet kor­mány javasolta, hívják ösz- sze a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Anglia, Fran­ciaország és India kormány­főinek tanácskozását* A Szovjetunió kormánya, abból a tönekvésiból kiindulva, hogy el kell kezdeni a leszere­lési program gyakorlati, meg­valósítását és azt kívánva hogy ezt a porblémát kivezes­sék a zsákutcából, a leszerelé­si probléma sok éven át húzó­dó tárgyalásai során többször elébement a nyugati hatalmak­nak és elfogadta javaslataikat, így volt például az államok fegyveres erői színvonala meg­áll anitásának, valamint az atom- és hid-rogén fegyver el­tiltásnak kérdésével. A leszerelési tárgyalások ta­pasztalatai azt mutatják, hogy valahányszor a szovjet kor­mány a megegyezés érdeké­ben elfogadta az Egyesült Ál­lamok és a többi nyugati ha­talom javaslatait, az utóbbiak egy lépést tettek hátrafelé, i megtagadva saját javaslatai­A szovjet kormány novem­ber 17-i javaslatában ismét elébement az Egyesült Álla­moknak, ezúttal a légifényké- oezés kérdésében, bár ismere- ‘es, hogy az Egyesült Államok által előterjesztett „nyílt ég‘- terv nem oldja meg sem a fegyverzet csökkentéséről szó­ló megegyezés végrehajtása nemzetközi ellenőrzésének, sem a leszerelésnek a problémáját. Amint Eisenhower elnöknek Bulganyinhoz intézett leg­újabb üzenetéből meg lehet (télni, az Egyesült Államok kormánya nem fogadja — és ' át ha tói a g nem véletlenül — kellő támogatással a szovjet kormány ama készségét, hogy hajlandó megvitatni a légi- Fényképezés középeurópai vég­rehajtását. A szovjet kormány nem '°érs7i'k meg azzal, hogy le­szerelési javaslatokat terjeszt ö, hanem konkrét tettekkc bizonyítja, hogy a fegyverke­zési hajszának véget akar vetndi Gyakorlati lépéseket tesz fc-yveres erőinek és honvé­delmi kiadásainak csökken­tésére, amit bizonyítanak a Szovjetunió kormányának Is­meretes határozatai, ame­lyek egymilUó-nyolcszázneey venezer fővel csökkentették a szovjet hadsereg létszá­mát, továbbá a katonai ki­adások csökkentése. Amint Eisenhower úr, Eden úr és Mollet úr válaszlevelé­ből látható, a három nyugati hatalom kormánya kikerüli a szovjet kormánynyilatkozat­ban szereplő javaslatok érde­mére adandó egyenes választ. A maguk részéről nem java­solnak semml’ven konkrét In­tézkedést, amely elősegítené a ’eszerelési probléma megoldá­sát és a nemzetközi feszült­ség enyhülését. Figyelmet kell fordítani ar­ra a tényre, hogy az E«vesült Ál’amok az utóbbi időben a 'á borús készülődések további fokozására, a fegyverkezési hajsza fokozására, többek’kö­zött az atomfegyvertermelés fokozására irányuló lépéseket tett; Az Egyesült Államok elnö­ke január 10-i kongresszusi üzenetében követelte az ame­rikai fegyveres erők további növelését; Az Egyesült Államok kor­mányának ama új tervei, hogy atomfegyverrel ellátott különleges katonai alakulato­kat létesít és helyez el más államok területén, arról ta­núskodik, hogy az amerikai uralkodó körök fokozzák az ntomháborús előkészületeket. Az Egyesült Államoknak mindezek az intézkedései szenüé’etesen mutatják, hogy mit érnek az Egyesült Álla­mok kormányának a békesze- retetről és a leszerelésben való megegyezésre irányuló törek­vésről szóló nyilatkozatai. Mint Ismeretes, a szovjet kormány november 17-i ja­kapcsolatos kérdéseket. Mint ismeretes, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának végrehaj­tó bizottsága 1956 november 6-án Ljubljanában megtartott ülésén határozatot hozott, amely javasolta a központi bi­zottságnak. hogy a JKSZ VII. kongresszusát idén ősszel tart­sák. ják, hogy az amerikai kor­mánynak nincs szándékában megmásítani a Tito marsall­hoz 1956 végén intézett meg­hívást. Pillanatnyilag egész egyszerűen csak arról van szó, hogy azért akarják elhalaszta­ni a látogatást, mert az Egye­sült Államokban a politikai légkör nem nyugodt.* Először szeretnének biztosítékot te­remteni egy „semlegesség!” magatartásra Tito marsall iránt. vaslataiban amellett száll síkra, hogy az ENSZ leszere­lési bizottságában és ennek albizottságában folytatni kell az erőfeszítéseket a leszere­lési megegyezés elérése cél­jából. A szovjet kormány arra szá­mított, hogy a szovjet vagy bármely más javaslatok hala­déktalan megvalósítása, akár az ENSZ szerveiben, akár e kereteken kívül, elősegítené, hogy a hatalmak álláspontja közeledjék egymáshoz és hogy megegyezést érjenek el a le­szerelés kérdésében. Az Egye­sült Államok. Anglia és Fran­ciaország kormányának vála­szát nem lehet másnak érté­kelni, mint kísérletet arra, hogy e probléma megvitatása elől kitérjen és megoldását határozatlan ideig elhúzzák. Nem véletlen, hogy az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország küldöttsége a köz­gyűlés jelenlegi ülésszakán nem voltak hajlandók érdem­ben megvitatni a leszerelés kérdését é6 mindent megtettek annak megakadályozására, hogy a közgyűlés bármilyen érdemi határozatot hozzon a leszerelés kérdéseiről. Mindez arra vezetett, hogy a közgyűlés ezúttal sem hozott konkrét határozatot a leszere­lés problémájáról. Ezzel lehet megmagyarázni azt is, hogy a nyugati hatalmak elutasítják a Szovjetuniónak azt a javasla­tát, hogy bővítsék ki az ENSZ leszerelési bizottságának és e bizottság albizottságának össze tételét. Mint ismeretessé vált, a Szovjetunió vezetőköreiben sajnálkoznak, hogy a lesze­relésről és a nemzetközi feszültség csökkentéséről szóló szovjet javaslatok még nem részesültek kellő támo­gatásban az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág részéről, bár e javas­latok a tárgyalások jó alap­jául szolgálhattak volna. A szovjet javaslatok iránti ilyen viszony nem tanúskodik arról, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kormánya a leszerelési problé­ma megoldásának elősegítésé­re törekszik. Aki nemcsak sza­vakban, hanem tényleg aggó­dik a fegyverkezési hajsza és következményed miatt, annak feltétlenül kedvezően kell fo­gadnia a szovjet kormány konkrét javaslatait, amelyek arra irányulnak, hogy a prob­lémát kijuttassák a zsákutcá­ból és amelyek a fegyverzet és a fegyveres erők csökken­tését szolgáló gyakorlati lépé­sek megvalósítására, az atom­fegyver megtiltására, az új há- ' ború veszélyének felszámolá­sára irányulnak. A TASZSZ nyilatkozatához csatolták Dwight, D. Eisenho­wer úrnak N. Á. Bulganyin- •hoz intézett 1956 december 31-á levelét, Sir Anthony Edennek N. A. Bulganyinhoz intézett 1957. január 3-án kelt levelét és Guy Mollet úrnak N. A. Bulganyinhoz intézett 1957. ja­nuár 3-d levelét; Moszkva (MTI) Bulganyin szovjet 'miniszterelnök és Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára ta­vasszal látogatást tesz Finn­országban. A két államférfi el­Általónos sztrájk Algériában Párizsból jelenti a Tanjug. Szerdán reggel 8 millió al­gíri mohamedán megkezdte nyolcnapos általános sztrájk­ját. A sztrájkot a nemzeti fel­szabadító front kezdeményez­te és ezzel akarja felhívni a világ közvéleményének figyel­mét az ENSZ politikai bizott­ságában most kezdődő algíri vitára. A francia távirati iroda je­lentése hangoztatja, hogy még korai lenne következtetésekbe bocsátkozni az algíri mohame­dánok sztrájkmozma1 máról. A francia lapok tudósítói azon­ban bejelentik, hogy Algéria minden nagy városában zárva vannak a kereskedések, meg­bénult a közlekedés, leállt a kikötők forgalma és a gyárak termelése is. Algír és Konstantin városok élete teljesen megállt. Algír városban 15 ezer ejtőernyősön kívül senki sem Jár az utcá­kon. Minden algíri munkás eleget tett a sztrájkfelhívás­nak, a kereskedők nem nyi­tották ki üzleteiket. A katona­ság tegnap feltörte az üzlete­ket, hogy biztosítsa a fogyasz­tók ellátását. Az erőszakkal felnyitott üzletekbe azonban nem jött egy vevő sem. A ke­reskedők elleni megtorló intéz­kedéseket egyelőre felfüggesz­tették. A sztrájk kiterjed az isko­lákra is. Még a francia gyar­matosok sem küldték gyer­mekeiket iskolába, mert utcai összeütközésektől és harcoktól tartanak. A város fölött heli­kopterek ellenőrzik a tetőket és hangszórókon keresztül a sztrájk félbeszakítására hívják fel a lakosságot. A városból ki vezető utakat szigorúan ellen­őrzik. Konstantin város területén hasonló a helyzet, tegnap éj­szaka jelentős katonai és rend­őri csapatok érkeztek és a vá­ros európai negyedét drótsö­vényekkel választották el a mohamedánok városrészétől. Az algíri általános sztrájkot *ámó'>’7'Hák a , Fr->nci*ors’"í,T- bnn dolgozó alglriak is, akik tegnap szintén nem jelentek meg munkahelyükön. A Pá­rizsban tanuló algíri egyetemi hallgatók tegnap á'talános éh­ségsztrájkot kezdtek. Műbőr — gyapotból A Kisinyevi Állami Bőrfel­dolgozóban nemrégiben új mű­bőrkészítő üzemrészleget nyi­tottak meg. Az új műbőr gyár­tásának alapja a gyapot. A gyapotból előbb vastag vász­nat készítenek, amelyből kü­lönleges fésülőgépeken pók­hálóvékonyságú gyapotfonalat gyártanak. Ezt az anyagot az­után magas feszültség és ma­gas hőfok alatt különleges gé­pekkel dolgozzák fel, miáltal szép lágy és nagyon elasztikus anyaggá válik. Az üzem az új műbőr első készítményeit már elküldte a kisinyevi, moszkvai és leningrádi gyárakba. fogadta a meghívást, amelyet Fagerholm finn miniszterelnök csütörtökön adott át nekik Moszkvában. A látogatás pon­tos időpontját még nem rögzí­viában levő magyar menekül­tek gondozása és ellátása kö­rül. A Vöröskereszt szervei a közelmúltban megkezdték a menekültekre vonatkozó nyil­vántartás vezetését is — írja a lap. Magyar haza telepítési bizottság utazott Belgrádba Illetékes jugoszláv szervek­kel való megállapodás értel­mében hazatelepítési bizottság utazott Jugoszláviába. A bi­zottság Belgrádban magyar— jugoszláv vegyesbizottsággá alakul át és meglátogatja a menekült-táborokat. Moszkva (MTI): A TASZSZ közli: 1957. január 29-én és 31-én tárgyalások folytak a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségei között. A szívélyes és baráti légkör­ben lezajlott tárgyalások azt mutatták, hogy a két párt kép­viselői azonos véleményen vannak minden megtárgyalt kérdésben. Rámutattak arra, hogy a magyarországi fasiszta felke­lés időszakában, amikoris az imperialisták arra számítottak, hogy Magyarországot elszige­telik a szocialista tábortól és ellenforradalmi provokációkat szerveztek a népi demokra­tikus országokban, a szocialis­ta országok a proletár inter­nacionalizmus elveinek szelle­mében egyöntetű támogatás­ban részesítették a magyar nép forradalmi erőit, ezeknek az országoknak népei pedig még szorosabban tömörültek kommunista pártjuk s népi kormányuk köré. Amikor a Szovjetunió a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány felkérésére segítséget nyújtott az ellenforradalom el­leni harcban, akkor a magyar néppel, az egész szocialista tá­borral és a nemzetközi forra­dalmi mozgalommal szemben fennálló internacionális köte­lességét teljesítette és hozzájá­rult Európa békéjének megőr­zéséhez és megszilárdításához. Az SZKP és a CSKP képvi­selői hangsúlyozták, hogy a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben bekövetkezett kiéleződése, amit az imperialis­ta államok, mindenekelőtt az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország agresszív csele­kedetei váltottak ki, fokozott éberséget követel a kommunis­ta és munkáspártoktól az im­perialisták ármánykodásaival szemben, szükségessé teszi a béke megőrzéséért és megszi­lárdításáért folytatott harc fo­kozását. A találkozó részvevői leszögezték, hogy pártjaik minden szükséges intézkedést megtesznek ebben az irányban. Az SZKP és a CSKP kül­döttségei szükségesnek tartják különösen felhívni a figyelmet arra a békét és a biztonságot fenyegető komoly veszélyre, amely az imperialista körök Nyugat-Németország gyorsüte- mü újrafelfegyverzését célzó intézkedéseinek hatására mindjobban fokozódik. A két küldöttség kijelenti, hogy szolidáris mindazokkal az erőkkel, amelyek Németor­szágban és más országokban síkraszállnak a német milita- rizmus és revans-szellem fel­támadása ellen, a béke és a szociális haladás ügyéért. Az SZKP és a CSKP képvi­selői a két párt közös köteles­ségének tartják, hogy még áll- hatatosabb harcot folytassa­nak a szocialista országok har­ci egységének további erősíté­séért, a kommunista és mun­káspártok tömörítéséért, még pedig a. marxi-lenini tanítás alapján. Mindkét párt szüksé­gesnek tartja, hogy a proletár­internacionalizmus szellemé­ben nevelje országának népeit, mivel a proletárintemaciona- lizmus egyetlen családba fogja össze a szocialista országok né­peit és összekapcsolja okét az egész világ dolgozóival. A két párt képviselői azon a véleményen vannak, hogy a kommunista és munkáspártok­ban a proletár-internacionaliz­mus szellemének erősítése, — amint Lenin tanítja — elvá­laszthatatlan attól az erélyes harctól, amely a különböző in­gadozások és az e kipróbált elvtől való eltávolodások el­len, a nacionalista és revizio­nista magatartás ellen, a né­pek szembeállítása, a kommu­nista pártok szembeállítása el­len s az úgynevezett „nemzeti kommunizmusnak” az utóbbi időben terjesztett eszméi ellen folyik; Moszkva (MTI) Január 31-én lengyel kulturális küldöttség érkezett Moszkváb■ hogy meg tárgyalja és aláírja az 1957-re szóló lengyel-szovjet kulturális Az SZKP és a CSKP kül­döttségeinek szilárd meggyőző­dése, hogy a szocialista orszá­goknak a proletárinternacio­nalizmus alapján álló egysége és összefogása biztosítja az összes — nagy és kis — nem­zetek és államok egyenjogú­ságát, szavatolja szuverenitá­sukat és függetlenségüket, megóvja a szocialista országo­kat az imperialista tábor me­rényleteivel szemben. A szocialista világrendszer további erősítése szempontjá­ból különleges jelentőségű az, hogy a kommunista és mun­káspártok egységes nézeteket valljanak a szocializmus építé­sének alapvető kérdéseiben és egységesen cselekedjenek. A két párt képviselői azt tartják, hogy a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető fő utat minden ország számára azok az általános fő törvény- szerűségek határozzák meg, amelyeket a marxista-leninis­ta elmélet állapított meg, emellett a különböző országok­ban igen változatosak a szocia­lizmus építésének konkrét for­mái és módszerei, az egyes or­szágok történelmi, nemzeti és egyéb sajátosságaitól függően. A Szovjetunió, Csehszlová­kia és az összes többi szocia­lista ország szocialista építé­sének tapasztalatai és gyakor­lata teljes mértékben igazolták azoknak a lenini tételeknek a helyességét, amelyek meghatá­rozzák a proletárdiktatúra sze­repét a szocializmus felépítésé­ért vívott harcban; hirdetik, hogy e harc sikeressége szem­pontjából elsőrendű jelentősé­gű a munkásosztály marxista pártjának tömegvezetése, ideo­lógiai egységének és tömeg­kapcsolatainak állandó erősí­tése; hirdetik az állami és tár­sadalmi szocialista tulajdon erősítésének és kibővítésének, a gazdaság tervszerű fejlesz­tésének szükségességét; hirde­tik azt, hogy az egyes orszá­gok hagyományainak és felté­teleinek megfelelő formában be kell vonni a tömegeket az állami és a gazdasági élet irá ­nyításába, s ezen az úton kell szakadatlanul mélyíteni és tö­kéletesíteni a szocialista de­mokráciát; hirdetik, hogy ha­tározottan meg kell védelmez­ni a szocialista forradalom vívmányait a volt uralkodó és kizsákmányoló osztályok me­rényleteivel és az imperialista reakció próbálkozásával szem- • ben. Az SZKP és a CSKP kül­döttségei hangsúlyozták, mi­lyen nagyjelentőségűek a kom­munista pártok képviselőinek találkozói, minthogy az ilyen találkozók és eszmecserék elő­mozdítják egységük megerősí­tését. Elhatározták, hogy az SZKP és a CSKP a szükség­hez képest felveszi gyakorla­tába az ilyen találkozókat. Egyszersmind kidomborították a két pártnak azt az egyöntetű törekvését, hogy készek tovább fejleszteni az együttműködést és a kapcsolatokat minden testvéri kommunista és mun­káspárttal. Az SZKP és a CSKP kül­döttségeinek szilárd meggyőző­dése, hogy az imperialista re­akció népellenes cselekmé­nyeit, a szocialista államok egységének gyengítésére irá­nyuló kísérleteket határozot­tan visszaverik majd ezeknek az államoknak népei, kommu­nista és munkáspártja, s hogy a szocialista tábor országai­nak egysége tovább erősödik a szocializmus és kommunizmus építése érdekében, a békéért és a népek barátságáért folyó harc érdekében. A nyilatkozatot a Szovjet­unió Kommunista Pártja kül­döttségének megbízásából N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra és a Csehszlovák Kommu nista Párt küldöttsége megrá­zásából A. Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára írta alá. együttműködési tervet. A kül­döttséget Karol Kuryluk lew gy*. művelődés- és művészet' ügyi miniszter vezeti. kati Mi újság a nagyvilágban ? összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának plénuma Belgrád (MTI) Belgrádban kongresszus előkészítésével Bulganyin és Hruscsov látogatást tesz Finnországban pénteken délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak plénuma, Joszip Broz Ti- tonak, a szövetség főtitkárá­nak elnökletével. A Központi Bizottság plénu­ma határozatot hoz a szövet­ség hetedik kongresszusának összehívásáról, és megvitatja a Későbbre halasztják Tito washingtoni látogatását Washington (MTI) Az AFP jólértesült amerikai körökre hivatkozva jelenti, hogy való­színűleg elhalasztják Tito ju­goszláv államelnök áprilisra tervezett amerikai látogatását. A látogatás elodázására azért kerül sor, mert a kongresszus több tagja nyíltan ellenzi a jugoszláv államfő amerikai út­ját. Mindamellett illetékes wa­shingtoni körökben hangoztat­lése szerint a Jugoszláv Vörös- kereszt rendkívül aktív tevé­kenységet fejt M a Jugoszlá­A Fehér Ház meghívása egyébként nem hirtelen elha­tározás. Dulles már a Titova! folytatott 1955-ös megbeszélé­sek után hangoztatta, hogy cél­szerű lenne megbeszélést tar­tani a két államfő részvételé­vel. Elsenhower elnök szerdán maga is kijelentette, hogy az alapvető Ideológiai eltérések ellenére az ilyen természetű személyi kapcsolatok rendkí­vül kívánatosak. tettek. A Jugoszláv Vöröskereszt nyilvántartást vezet a magyar menekültekről Belgrád (MTI) A Borba köz­Lengyel kiil'nrális élteti Mmh

Next

/
Oldalképek
Tartalom