Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-06 / 31. szám
9QMNIULI Február 4t NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 544 vagon szén Baranyában XIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1957 FEBRUÁR 6 negyedikén. A szénbányászati trösztök február negyedikén túlteljesítették tervüket. A pécsiek 102,4, a komlóiak 101,2 százalékot értek cl, ennek alapján a havi terv eddig esedékes részének teljesítésében. A pécsi bányák dolgozói 261, a komlóiak 283 vagon szenet termeltek Az elmúlt évben számos családi ház épült állami kölcsön segítségével. Az Országos Takarékpénztár mintegy 12 500 családi ház, illetve otthon alapításához folyósított hitelt. Csupán Baranya megyében 372 család költözhetett be saját otthonába, amelyet OTP kölcsön segítségével épített fel. Szabad lelkiismerettel Manapság újra sokat beszélnek a vallásszabadságról, a lelkiismereti Szabadságról. S mint rendesen, akik a legtöbbet beszélnek róla, akik a legélénkebben követelik, — azok vétenek ellene. Elsősorban a hitoktatásról van szó. Arról, ami a hitoktatás körül folyik számos iskolában. Most, év közben teszik fel sokhelyütt a kérdést: akarsz-e hittant tanulni? Elsősorban azoknak a tanulóknak szegezik a kérdést, akik már a tanév elején bejelentették szüleik elhatározása alapján, hogy hitoktatásban nem kívánnak résztvenni. S ha még csak a kérdést tennék fel! De még az is előfordul, hogy amelyik tanuló nemmé' felel, azt igyekeznek megszégyeníteni, társaik megvetésének kitenni. Ismét megjelentek az adományokat gyűjtő, naptárt árusító „háziagitátorok”, akik a szülőket igyekeznek „megpuhítani”. Mi lehet a célja ennek a megélénkült „térítő” munkának? Nem kétséges, hogy nem pusztán vallásos meggyőződés vezeti a hitoktatásért agitáló „hittérítőket”. Ideológiai hadjárat ez, amely a dolgozók között, s nem utolsósorban a volt MDP-tagok között a tavaly októberi események folytán keletkezett átmeneti ideológiai zavart igyekszik gyorsan kihasználni, s terei hódítani nemcsak az istenhitnek, hanem egyúttal az ellenforradalmi propagandának is. Gyermekek között ellenforradalmi propaganda? Igen, s éppen ez jellemzi a módszer alattomosságát. A rend megszilárdításáért, a munkásosztály hatalmáért, a szocializmus teljes győzelméért a kommunisták harcolnak a legkövetkezetesebben. S a kommunisták azok, akik gyermekeiket nem járatják hittanra, mert nem akarják, hogy gyermekeik fe- <ét megzavarja az élet és a mítosz, a józan tudomány és a t varos babona ellentétes hatása. Ma a kommunisták gyermekeit igyekeznek meggyűlöltetni a többivel, hogy holnap, >ia a gyermek felnő, ellensége legyen a kommunistáknak, annak a társadalmi rendnek, annak az államhatalomnak, amelyet kommunisták vezetnek. Sajnos, sok pedagógus is, akinek pedig kötelessége és hivatása, hogy jó állampolgárokat, jó hazafiakat neveljen, megtévedve vagy a rá gyakorolt lelki terror hatására ennek a propagandának a szolgálatába szegődik, nem veszi észre vagy nem akarja észrevenni, hogy ezzel súlyosan vét nenicsak a lelkiismereti szabadság. hanem hivatása ellen is. A kommunisták világnézete a marxizmus—leninizmus. Nemcsak politikai program alapja ez, hanem arra neveli az embert, hogy a világot olyannak lássa, amilyen és ne magyarázzon bele természetfeletti és túlvilági dolgolcat. Ezt a világnézetet azonban senkire sem akarjuk rákényszerí- téni, nem mondjuk, hogy „aki nem hisz nekünk, elkárho- zik”, mert tudjuk, hogy a vallásos és idealista nézeteket nem lehet erőszakos eszközökkel kiirtani az emberek fejéből. Olyan társadalom megvalósítására törekszünk, amelyben az embernek nem kell a másik embertől és megmagyarázhatatlan, váratlan katasztrófáktól rettegnie, s nem kell ezért a túlvilág reményéhez menekülnie. Ismerjük a magyarság megtérítésének történetét. Sok magyar vér folyt el, sok magyart húztak karóba és négyeitek fel, amíg elérték, hogy a hazánk földjén megtelepedett magyarság elfogadja a kereszténységet. Mi nem tettünk és nem is fogunk tenni ilyent, senkit sem kényszerítünk, hogy elhagyja vallását, hogy nézeteit ne lelkiismerete diktálja. A lelkiismeret szabadsága azonban nem lehet egyoldalú. Ha szabad az egyik embernek hinni istenben, akkor a másiknak is joga van ahhoz, hogy ne higyjen. Nem bé- lyegzünk meg senlcit azért, mert vallásos, de senkit sem érhet sérelem azért, mert nem jár templomba vagy gyermekét nem akarja vallásosan nevelni. Sőt, ha propaganda folyik a vallás mellett, akkor folyhat ellene is. Rögtön meg is állapíthatjuk, hogy nálunk ma nem az ateista propagandával, nem a vallásukhoz ragaszkodók megbélyegzésével vétenek a vallásszabadság ellen, hanem a hitoktatás erőszakolásával az iskolákban. S ha kormányunk komolyan veszi a vallás és lelkiismeret szabadságát, akkor a hitoktatás erőszakolása ellen kellő szigorral fel kell lépnie. Fel kell lépniök a szülőknek is. Sőt elsősorban nekik, hiszen nem közömbös számukra, hogy gyermeküket hogyan nevelik. A szülő felelős azért, hogy gyermekéből milyen ember lesz. Felelős önmagának, a társadalomnak, de elsősorban gyermekének. Az a gyermek, akit ma kispajtásai gyűlöletére nevelnek, felnőtt korában is magában fogja hordani a most kapott mérget. S a szülőnek majd számot kell adnia önmaga előtt, hogy miért engedte megmérgezni gyermeke lelkét. Vallja ki-ki nézeteit szabad lelkiismerettel! Gyakorolja vallását vagy legyen ateista, de ne sértse embertársai szabadságát! Ez a feltétele annak, hogy lelkiismeretünk necsak szabad, de tiszta is legyen. Aláírták a magyar-román kulturális egyezmény 1967-es munkatervét Február 5-én, kedden Budapesten ünnepélyesen aláírták a magyar—román kulturális egyezmény 1957. évi munkatervét. A münkaterv ünnepélyes aláírásánál megjelentek a magyar—román vegyesbizottság tagjai. A munkatervet magyar résztől Péter János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, román részről Alexandra Buican, a Román Kulturális Kapcsolatok Intézetének első elnökihelyettese írta alá. Az aláírás után Alexandra Buican beszédet mondott, amelyre Péten- János, a Kulturális Kapcsolatok in' étének elnöke válaszolt. Bíróság előtt a pécsváradi rendőrkapitányság támadói Mi kell a határövezeti engedélyhez? Csou En-laj a kínai-amerikai viszonyról Ismét lesz pécsi „aprótojás"! A novemberi termelés tízszeresét gyártja a brikett gyár Nagy gond gyötri a brikett- gyáriakat. Mi lesz a sorsuk? — Ezt neim tudj ált még ők sem. Az, hogy a széntröszthöz tartoznak, még egyáltalán nem végleges megoldás. Ugyanis a brikettgyáriakat — akik mégiscsak illetékesek egy kicsit ebben az ügyben — elfelejtették megkérdezni, mit szólnak e tervhez. Az ő álláspontjuk az: ha a tröszt felügyelete alá helyezik is a gyárat, hagyják meg az önállóságát, ne pedig ötödrangú kisegítő üzemként kezeljék. A gyár sorsáról hamarosan dönt majd a minisztertanács. A fenti gondok ellenére jelentősen emelkedik a gyár termelése. Ma már két műszakban dolgoznak, behívták munkára a szabadságotokat is. Az utóbbi hónapokban így alakult a termelés: novemberben 809 tonna, decemberben 1200 tonna, januárban 2800 tonna. Es mi lesz februárban? — Szeretnénk elérni a 7800— 3000 tonnát — mondja Király József igazgató. — A szénellátás és a kötőanyagellótás biztosítva van. Zalai bitument használnak kötőanyagként. A bitumen rossz tulajdonsága, hogy melegben nyúlóssá, gumissá válik és nehezen őrölhető. Ezért nem csoda, ha a brikettgyáriak nem bánnák, ha akár jövő ilyenkorig tartana az idei tél. Mostanában sokan panaszkodnak a brikett minőségére. , Nem a brikettgyár a hibás. Az elmúlt hónapokban olyan szénből gyártottak brikettet, amilyent éppen kaptak. Jól tudjuk, nem igen lehetett válogatni. Ezért volt rosszabb átmenetileg a minőség. Most már ad a szénmosó elegendő ciklonport (gázszénről leszívott finom szénpor) jóminőségű aknaszenet is kapnak. A minőség feltétlenül megjavul. Lesz-e ismét pécsi „aprótojás”? Lesz bizony. Diósgyőrben már készül az új prés- henger, amivel majd a regi • „aprótojásnál” is kisebb 25— 30 grammos brikettet gyártják. A jelenleg készülő „tojások’’ kilencven grammosak. Az apróbb brikett előnyei: tökéletesen kiég és a szilárdsági minősége is jobb lesz a mostaninál. Tehát nyugodtan megvehet: már nyáron mindenki a téli brikettjét, nem kell majd félnie, hogy januárban csak egy kupac szénport talál a pincében. fa végleges eredmények! 98 százalékot' kapott az egység ista A román központi választási bizottságtól érkezett jelentés szerint a szavazásra jogosultak száma meghaladta a 11 699 900-et, szemben az 1952-es választások 10 574 475 lajstromozott választójával. Az 1957. február 3-i választásokon a szavazásra jogosultak több mint 99 százaléka adta le szavazatát. A szavazatok több mint 58 százalékát a népi demokratikus front jelöltjeire adták. ■444000 pár cipő jr|EZE|( J 6346 vagon eleiem 60000 ruha Hivatalos szervek közlése szerint január 31-ig mintegy négyszázmillió forint értékben 6346 vagon különféle élelem érkezett hazánkba a népi demokratikus országokból. Élelmet, jelentős mennyiségű tüzelőanyagot és építőanyagot is Tarnly 21000 vendége volt a városnak Márciusban megjelenik a „Pécsi kalauz4 .1 / A külföldiek előtt tavaly megnyíltak az ország határai és ez a magyarázata, hogy 1956-ban Pécs idegenforgalma is lényegesen emelkedett. Ellátogattak hozzánk a Szovjetunióból, a Csehszlovák Köztársaságból, Jugoszláviából, Romániából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Kínából, Bulgáriából. A pécsi Idegenforgalmi Hivatal statisztikai kimutatása szerint 1956-ban 52 alkalommal érkezett Pécsre külföldi csoport és a 963 külföldi Ösz- szesen 88.956 vendégnapot töltött a város falai között. Belföldi csoport összesen 29 alkalommal látogatott el. Ezenkívül 45 esetben iskolai tanulmányi csoport is megfordult ^ Pécsett. Hétvégi különvonattal 19 alkalommal, 16.028 dolgozó érkezett, összesen tehát 21.000 idegen 1 millió húszezer vendégnapot töltött Pécsett. A varos népszerűsítése érdekében az Idegenforgalmi Hivatal „Pécs” címmel tavaly háromezer példányban érdekes könyvet jelentetett meg. A könyv iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy két hónappal a megjelenése után minden példány elfogyott. Ezért az Idegenforgalmi Hivatal most tervbevette, hogy megjelenteti a „Pécs” című könyv második kiadását is. A hivatal tervei között szerepel a „Pécsi kalauz” című, mintegy tizenhárom íves, gazdagon illusztrált útmutató kiadása. Ez előreláthatólag márciusban jelenik meg 6.000 példányban. A „Pécsi kalauz” ismerteti majd Pécs földrajzát, történetét. Kilenc körsétával bemutatja a város műemlékeit és más nevezetességeit. Három mecseki sétára is ad programot és ismerteti a Mecsek színes átjelzéseit. Közli az útmutató Pécs utca jegyzékét és útbaigazítást ad, hogy az egyes utcákat miként lehet megközelíteni. Tervbevette az Idegenforgalmi Hivatal, hogy ez évben német és magyar nyelvű városnépszerűsítő propaganda anyagot (leporellót) ad ki. Ezt a képekkel illusztrált anyagot a Pécsre érkező külföldiek között ingyen osztják majd szét. Az Idegenforgalmi Hivatal már az elmúlt évben megkezdte a mecseki sétautak újjáépítését. 1956-ban négy sétautat építettek újjá összesen hat kilométer hosszúságban. Ez évben pedig folytatják a sétautak rendbehozását. kaptunk a szocialista államokból. A közszükségleti cikkekből álló segély értéke 115 millió forint. Közöttük hatvanezer ruha 480 00.0 méter textília és 444 000 pár cipő szerepelt. Hétfőn újabb segélyt szállító vonat érkezett a Német Demokratikus Köztársaságból, amely 35 000 pár női harisnyát és férfizoknit, valamint hét vagon konfekcionált fehérneműt, férfi, női ruhát és fehérneműt hozott. Hamarosan megérkeznek a lengyel segélyszállítmányok is mintegy száz millió zloty értékben. Ez a szállítmány élelemből, cigarettából, ruhaszövetekből és gyenmekruhákból tevődik össze. A Vörösliereszl íélnrllíij ajándékcsomago' küld Magyarország Becs (MTI): A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet bécsi kirendeltsége közölte, hogy a legközelebbi napokban megkezdi eddigi legnagyobb magyarországi ajándékcsomagakciójának lebonyolítását. Ennek keretében ötszázezer csomagot küldenek Budapestre és a magyar vidéki városokba. Régi ismerős a lippói Béke őre termelőszövetkezet elnöke. Legutóbb — még tavaly — az iván dárdai csoportban találkoztunk. Bemutató volt a termelő- f szövetkezet országos hírű tehenészetében. Hajba Dezső meg a Igen okos eljárás a Sziget- ^aSlfkodíát h„0Sy fí- {tanulmányik o gyű-11 környékből összejött { elnökök, brigádvezetők. A lippói elnök ott járt-kelt köz„ ___ „ ha jól emlékso t Februárban friss gyümölcsíz! lig tartósítva tárolják a mölcsöket, főzelékeket* mölcsnedveket addig, amíg} \ több idejük nincs a feldolgoz I is zásra. így a munkásokat ja-l'tük” s hä nuárban, februárban, sőt az 6 kérdezett új idény kezdetéig tudják fog- £ legtöbbet. í-í-’ *- s0k hónap élmúlt lalkoztatnl, és a téli hónapokban is friss gyümölcsízt, gyümölcsszörpöt és főzelékfélét küldhetnek a boltokba. Januárban 22 vagon gyümölcsöt dolgoztak fel, abból a 250 vagonból, amelyet nyáron tartalékoltak. Ezekben a napokban finomízeket, finom- főzelékeket, savanyúságot töltenek üvegekbe, és megkezdték az exportot azóta s a tanítvány megelőzte mesterét. Az ivándárdaiak már totat fordítottak a közös gazdálkodásának, a lippóiak viszont még csak most kezdik igazán összeszedni magukat. , Most sem az irodádban találom az elnököt. Valahol kint csatangol s csak hívásra érkezik. Aztán se papír, se ceruza nem kell, fejből sorolja, mi van a csoportban. — Most hatvan tagunk van. Száz volt. Főleg a németség lépett ki. Megzavarta őket a sok beszéd. Dehát ők látják kárát; Furcsa kérdés, de talán már itt az ideje,’ hogy erről is beszélgessünk. Megkérdem hát. — S új belépő akad-e? — A régi tagok jég- többje már jönne vissza. Megbánták, hogy kiléptek, de a tagság úgy határozott, hogy egyelőre nem veszünk vissza ■ senkit. A munkaegység után érdeklődöm; — Tavaly 35 forintot osztottunk egy egységre. Azelőtt csak 29 forint jutott. De esztendő múlva több lesz; Nincs ellenvetés az irodában. Ha elnök, könyvelő és tagok egyetértenek, akkor így is lesz. S hogy így legyen, jól átgondolt alapszabályra van szükség. — Azt is elkészítettük, — válaszolja az elnök. — Nagyjából elfogadtuk a régit, de egyes helyeken módosítottuk. Az új belépőnek például azonnal lefizetik a behozott szerszámok értékét. A háztáji föld két hold lesz családonként. A gépállomással nem szerződést, csak megállapodást kötnek, így nem lesz előre kikötött munka, hanem a gépállomás kötelezi magát, hogy a termelőszövetkezet földjén, minden szükséges munkát idejében elvégez. Ha már a tervekről beszélünk, a vásárlást vétek lenne kifelejteni. Autót vagy Zetort vesznek- e a lippóiak? — Zetort. Csakis Zetort. A baj az, hogy drága. Vagy inkább nincs annyi készpénzünk. Egy új 45 ezer forintba kerül. Mi pedig csak 25 ezer forintig mehetünk el. Ha ennyiért kapnánk valahol, máris mennénk érte. Arra gondolok, hogy a megyében sok újságolvasó ember van. S ha csak egy akad köztük, aki megírja, hol lehet használt Zetort olcsón vásárolni, máris beteljesül a lippóiak vágy^ «láldonyi)
