Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-08 / 6. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA •t XIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1957 JANUAR 8 Tegnap százhetven dunapentelei munkás érkezett Komlóra Tegnap a déli órákban Dunapentcléről több autóbuszon, összesen. 170 mun ka er 7. — zctt Komlóra. A dunapcnteleieket a tröszt legényotthonaiban szállásolták el. Ma a köte­lező orvosi vizsgán vesznek részt és a leivé teleket intézik el. Holnap reggel pedig meg­kezdik az ismerkedést a bányával. fl proletárdiktatúráról Rég vártuk. Örömmel és kíváncsian vettük kezünkbe vasárnap a lapokat, ültünk reggel és délben a rádió mel­lett, hogy megismerjük a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nyilatkozatát. Mind­nyájan megtaláltuk benne azt, amit szívünk, eszünk legjobb­nak tart és diktál ma. Talán egy dolog lepett meg kivétel nélkül mindenkit. Annak fél­reérthetetlen kijelentése, hogy „Magyarországon proletárdik­tatúra van.“ Az elmúlt években sokat be­széltek itt a proletárdiktatúra nevében, még többet tettek ennek orvén. Emlékszünk 1948-ra amikor nagyhangon jelentették ki ország-világ előtt: átléptük a Rubikont, megteremtődött a proletáriátus diktatúrája, a munkásosztály és a parasztság szövetsége alapján. S már az elmúlt na­pokban mellbecsapott bennün­ket a kínai Zsenminzsdpao cik­kének megállapítása: Magyar- országon nem volt proletár- diktatúra. Igazuk van a kínai elvtársaknak. Mi is éreztük — ha sokan nem tudatosan, ha­nem ösztönösen, — hogy a szavak mögött egy nagyon szomorú tény van: éppen a munkásosztálynak, — nem szólva a többiektől — volt a legkevesebb joga beleszólni az ország dolgába. Legjobb erőit, akik 1945 előtt és után egész szívvel álltak a proletárhata­lom megteremtéséért vívott harc zászlaja alá, háttérbe szorították. Hajbókolni, gazsu- lálni kellett a lentről jövő in­tézkedések előtt. A diktatúrát nem az igazi ellenség, a szö­vetkező burzsoá, földesúri és fasiszta elemek ellen használ­ták fel. A pártban, a becsü­letes emberek között keresték az ellenséget, koholt vádak alapján gyilkoltak, üldöztek kommunistákat és pártonkí- vülieket, miközben az ellen­ségnek haja szála sem görbült meg. Előttünk, az orrunk előtt szerveződtek és október végén, november elején kimutatták foguk fehérét. A proletárha­talom ökle nem csapott le rá­juk ideje korán. Mi is a proletárdiktatúra? A kapitalista társadalmi rendből a szocialista társadal­mi rendbe való átmeneti kor­szak állama. A történelem iga­zolta, hogy ez az államforma a legzökkenőmentesebben szer­vezi az új társadalmi rendjét és építi a szocializmust, a párt és a munkásosztály vezetésé­vel. az összes haladó erők összefogásával. A proletárdik­tatúra a munkásosztály és a parasztság szövetségén alapul, olyan osztályszövetségen, amelyben kifejezésre jutnak a közös érdekek. A proletárdiktatúra: kímé­leten és következetes harc az e’lenség ellen. Nem boszor- kányüldözés ez, hanem a dol- túlnyomó többségé: tiviselö tömegek diktatúrája a megdöntött kizsákmányoló kisebbség, a volt gyárosok, földbirtokosok, bankárok és fasiszták felett. Akad belőlük jócskán. Október 23-án ezek s megbújó elemek, kihasznál­va a magyar nép elégedetlen- 1-• a Rákosi—Gcrő-klikk • v.-. j veíz'ő politikájával szemben és nagyon jól szer­vezett fegyveres erővel léptek fel. Amíg a magyar ifjak és munkások Budapesten és másutt békésen tüntettek, meg jelentek a fegyverraktárak­ban. a távbeszélőáUomásokon , . yrúzsokban.' és mó*->*. hoev k'~i.ikb’ sók. Közben a parlament. Den az államosítás, a földosz- - lár wifciTirMiftáilár.jt kavatalö küldöttségek adták egymásnak a kilincset. Velük szemben nem leszünk vajszívűek, mint ahogy azokkal sem, akik ma vagy holnap bármilyen mó­don. bármilyen eszközökkel a kapitalista-földesúri rend­szer visszaállítására töreked­ve a munkás-paraszt hatalmat gyengítik, támadják. A prole­tárdiktatúra eszközeivel — ka­tonasággal és karhatalommal — meghiúsítunk mindenféle restaurációs kísérletet. A tör­vény szigora sújt arra. aki kezet emel a népi hatalomra, mert ez a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdeke. A proletárdiktatúra: szervezi a szocializmus építését. Ma ez azt jelenti, hogy az egész nép összefogásával gyorsan ki kell lábalnunk az októberi esemé­nyek okozta súlyos gazdasági helyzetből, normalizálni a nemzetgazdaságot. És holnap? Kialakítja az ország hagyomá­nyainak és sajátosságainak megfelelő államszervezeteket, amely lehetővé teszi a dolgo­zók részvételét az államveze­tésben. Megszervezi és irányít­ja a szocializmus építését, iparban, mezőgazdaságban, ke­reskedelemben és a kulturá­lis életben egyaránt. Védi és biztosílja a törvényességet, hogy minden becsületes, a nép és a haza érdekében dolgozó ember félelem nélkül éljen. A kormány nyilatkozata vilá­gosan és részletesen kifejti, hogy mit tart a proletárdikta­túra eme funkciójánál a leg­fontosabb jelenlegi és távo­labbi feladatoknak. Mindezekből két fontos kö­vetkeztetés adódik. A proletárdiktatúra nem le­het mindenkire kiterjedő de­mokrácia. Demokrácia és sza­badság illeti meg a munkáso­kat, a dolgozó parasztokat és a néphez hű értelmiséget, mindenkit, aki tiszteletben tartja az állam törvényeit. A forradalmi munkás-paraszt kormány a munkásosztály és általában a dolgozó embereké szolgálatában tevékenykedik, J céljaikat, elképzeléseiket ve- J lük együtt, közösen oldja meg# Nem ismétlődhet meg még # egyszer a személyi kultusz, a/ tömegek véleményének figyel-#« men-kívül hagyása. Vitatko-i zunk mindenütt és mindenki-# vei, együtt dolgozunk a haza# minden becsületes, szocializ-# must akaró polgárával. Es# nem dísznek, hanem őszintén # kívánva ott lesznek a kor­mányban, a végrehajtó szer­vekben és mindenütt, ahol bele lehet szólni az ország sor­sába, irányításába a konimu nisták mellett a más és a demokráciában — a politika értelmében — az uszítóknak, a támadóknak, a fennálló társa­dalmi rend ellen bármi mó­don szövetkező elemeknek, még akkor sem, ha „demokra­tikus“ és „nemzeti“ követelé­sekkel takarják ellenséges cél­jaikat. Számukra és csak a számukra, a diktatúra, a tör­vény szigora jut osztályrészül. A proletárdiktatúra vezető ereje: a munkásosztály szerve­zett pártja. Mit jeleni ez a gyakorlati életben? Azt, hogy a párt és szervei utasítgat- nak, beleszólnak mindenbe? Nem, az MSZMP szakított a régi bürokratikus módszerek­kel, és a pártmunka lenini el­veit érvényesíti. A párt, amely elve, világnézete alapján kö­vetkezetesen a munkásosztály és a dolgozók érdekeit képvi­seli kezdeményez, állástfoglal az országot érintő legfonto­sabb kérdésekben s annak he­lyességéről a kommunisták út­ján meggyőzi az embereket. A meggyőzés, a vitatkozás ke­rül most előtérbe mindenütt. A kommunisták választások útján ott vannak a munkásta­nácsokban, a többi tömegszer­vezetben, ahol a párt politi­kájának megfelelően hallatják szavukat, elmondják vélemé­nyüket. Nekik kell kezdemé­nyezni. javasolni, a szó szoros értelmében a haladás motor­jaivá válni. Általában nem lesznek függetlenített alap­szervezeti titkárok, a kommu­nisták a munkapad mellett, a munkások érdekében végzett tevékenységükkel szerzik meg tekintélyüket, szerényen, kom­munistához illően dolgoznak, napi munkájuk után, társadal­mi munkában végzik a párt­feladatokat. Ezt jelenti nagy vonalakban a párt vezető, irá­nyító szerepe s a kommunis­ták csak így szerezhetik meg a munkások támogatását, elis­merését. Ez ma a legközvetle­nebb feladatuk és kötelessé­gük. i Nemzetünk léte a munkásság és parasztság kezében van Marosán György elvtárs beszéde Siklóson Marosán György elvtárs, az MSZMP Ideiglenes Központi Intéző Bizottságának tagja, ál­lamminiszter. a szombati kom­lói nagygyűlés után vasárnap Siklóson tartott beszédet. Mint­egy 500 kommunista aktivista gyűlt össze a járási kultúrház- ban és több, mint százra tehe­tő azoknak a pártonkivüli ér­deklődőknek a száma, akik az erkélyen és a nyitott ajtóknál foglaltak helyet, annyira, hogy szinte moccanna se lehetett a teremben. Marosán elvtárs bevezető­ben az október 23-án kezdődő ellenforradalom okairól be­szélt. Emlékeztetett az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsá­gának a megállapítására: az eseményeknek négy alapvető oka van, a Rákosi—Gerő-klikk, a Nagy Imre—Losonczi-féle púrtellenzék mindinkább bom­lasztó tevékenysége, a hazánk­ban lévő ellenforradalmi ele­mek készülődése és különösen a nemzetközi imperializmus beavatkozása. E négy tényező együtt hatott — mondotta Ma­rosán elv társ — és egyikei sem lehet kihagyni, ha reáli­san akarjuk megítélni az ese­ményeket. Ha az említett okok bél egy is hiányzott volna, nem következhetett volna be október 23. Marosán elvtárs ezután a (Folytatás a 2-es oldaton.) Hamarosan megkezdődik az építkezés 1400 bányásslukás Komlón 250 kerte9 ikerház is épül 500 lakással sportpálya közötti részt, vala­mint a vájáriskola és a gim­názium mögött — ott ahol a városba vezető műút lesz — ugyancsak beépítik, ötven kertes családi házat: összesen 100 lakást az északi bányake- rülotbén fognak felépíteni. Ezek a tervek. Ahhoz azon­ban, hogy minél előbb való­sággá váljon a Komlói Építő­ipari Vállalatnak a meglévő 900 munkásán kívül még 2— 2500 munkásra van szüksége. Ezeket a munkásokat a már felépített Cs. épületekben sze­retnék elhelyezni, hogy ne olyan tömegszálláson lakjanak az építők, mint amilyenben a múltban laktak. A jelek ar­ra mutatnak, hogy lesz ennyi jelentkező. Előny az, hogy van 120 másodéves tanulójuk, aki­ket a lakásépítésnél már na­gyon jól tudnak hasznosítani. Arra számítanak, hogy lesz ^elegendő anyaguk is. # Az építők azonban ezeket a # lakásokat máj- más módon # akarják felépíteni, mint az ed­it digieket. Vagyis azt akarják, Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyart láfók ^költöznek addigra ké- Nép köziár saság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió £ szén legyen a park is, a v<z­kommunista es munkáspártjai, valamint kormányai t Éppen ezért szeretnék ha az . képviselőinek budapesti találkozójáról alaP°zási s az ezzel iáró mutl~ A Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány 1400 banyász- lakás építését írja elő Kom­lón. Ez a szám az első hallás­ra nem tűnik olyan soknak, de felépítése nem könnyű fel­adat. S ez a Komló építőire a 49. számú Építőipari Válla­lat dolgozóira vár. Lakatos József elvtársat, a vállalat igazgatóját és Do­monkos Józsefet, a munkásta- . nács eblökét kérdeztük meg. mikor kezdenek hozzá a mun­kához, hol s mennyi lakást tudnak még ebben az évben megépíteni. Sokat mondani még ők sem tudlak, mert egy igen fontos kérdés még nincs eldöntve. Ki lesz a beruházó? Az építők azt szeretnék, ha a komlói tanács lenne. A mi­nisztérium azonban még nem döntött. Az építőipari vállalat veze­tői nem is várnak a cselek­véssel e kérdés eldöntéséig Már kapcsolatot teremtettek a tervező intézettel s kéré­sükre el is utaztak a terve- . zők, hogy mielőbb kitűzhes­sék Komlón a jövendő épüle­tek helyét. Az új lakások nagy részét összesen 900-at ide akarják építeni, mégpedig úgy, hogy Komló felépítésének régebbi terve előírja. De most csak kétemeletes épületeket építe­nek. Elátísorban a kenderföldi úgynevezett városkaput építik tovább, majd egy sor házat építenek a mögötte lévő domb­oldalra és a Berek utcába is. Nagyon érdekes terv — és a bányászok bizonyára örömmel fogadják — hogy a városi ta­náccsal szemben lévő dombol­dalra 200 kertes ikerházat vagyis összesen négyszáz la­kást építenek. Ezenkívül Ko­la önyöeon a Pécsi út és a Közlemény A magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségének meghívása alapján 1957. ja­nuár 1-én Budapestre érkezett a Bolgár Kom­munista Párt és a Bolgár Népköztársaság párt- kormánya képviseletében ZSIYKOV és DAM- beliek és a párton kívüliek:<1 *IA^DV elvtárs; a Csehszlovák Kommunista hasznosítsák az ország javára!11‘árt és a Csehszlovák Köztársaság kormánya szaktudásukat, ismereteiket.11 képviseletében NOVOTNY és SIROKY elv- Minden koholmány ellen han-f^árs; a Komán Munkáspárt és a Román Nép- goztatjuk, hogy a proletáriátus köztársaság kormánya képviseletében diktatúrája nem csupán dik-l1 GHEORGHIU-DET, MOGYORÓS és BORILA tatúra. hanem demokrácia is; I1 elvtárs; a Szovjetunió Kommunista Pártja és szocialista, proletár demokrá-fa Szovjetunió kormánya képviseletében cia HRUSCSOV és MALENKOV elvtárs. A Folyó évi január hó 1—4. között az emli­r ... s I tett országok pártjainak és kormányainak lesz demokrácia az ellenforra- képviselői megbeszéléseket folytattak, amelyc- dalmárok számára. Ha lehet ken részt vettek ZSIVKOV és DAMJANOV igy mondani: erre is megtaní * elvtársak (Bulgária); NOVOTNY és SIROKY lőtt mindenkit az élet. Mond- ^^sak. (Csehszlovákia); KADAR ésMÜN- .... . , , f MCH elvtarsak (Magyarorszag); GHEOK­ja is bárki, hogy ebben azjGHIU-DEJ, MOGYORÖS és BORILA elvtár- országban önkény uralkodott# sak (Románia); HRUSCSOV és MALENKOV az elmúlt években, akkor sem í elvtársak (Szovjetunió). lehet szemethunyni afelett, # i' találkozó során elvtársi .és baráti véle­hogy ben minden nak építeni. Mivel a kertes családi házak sokkal többe ke­rülnek. mint a hasonló nagy­ságú lakterületek a második ti f-i \ előregyártott elemeket, blok­kokat felhasználni. rossz szándékú’ . ..... .. .... . , menycsere folyt egy sor kölcsönös crdck’ődés­kulonosen az utóbb, ev-# „^ számottart/polifikill> ,,azdaSijgJ jellegű és a J pártélctct érintő kérdésben, valamint a nem­bíraló, a törvényes rend ellen zetközi helyzet egy sor aktuális kérdésében, támadó és uszító elem szabad- t A találkozó részve’öl kölcsönösen tájékoz- ságot élvezett. Mondhattak } J.a‘‘ak egymást országaik és pártjaik helyzeté­bármit, a fejük tetejére áll- # ^ részvevők megelégedésüket fejezték ki hattak, senki nem bántotta#arclett, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Romá- őket, ellenben a becsületes, dejnla és a Szovjetunió ugyanúgy, mint az ösz- cllenvéleményekct hangozta-1szeíi sZ<|cfalitta országok, új. hatalmas sikere- , ... , ... j ke) értek cl a szocializmus és a kommuniz ok könnyen a oi\e»\ e u #tnus építésében. A magyar népgazdaság sikc- köztek — „ellenségként”. Nemj rcaen haladt előre a szocialista úton. Ezt a letet rteuik «atted&ástea é&^ieiladéfi* ratvArta mag « vlieaícn-adalisi expjt # kákát a 3. számú Mélyépítő , , . , í . , , t Vállalat végezné, s minél előbb támadása, jelenleg az eUwiforraalalnm leve- 4 hcw;i is kezdene. Amennvi- rese után a Magyar Nepkoztarsasag szocialista # ben ez megValósul s a2 építők gazdasaga határozottá» erősödik es a fejlődés # január 20-ig a szerződéseket utjara lepett. A szocialista tabor országai az # megköthetik - úgy az év vé- elmiilt évben sikeresen teljesítettek a nép- # „é]g 600-700 lakást fel tud- gazdasagi terveket, uj eredményeket érték el a nép jóléte növelésének útján; fejlődés ta­pasztalható a kultúra, tudomány és technika területén. Ezen országok népei a marxizmus— ^ lcnlnizmus hatalmas zászlaja alatt tovább eró- # emeletes házakban ezek el- sitették egybeforrottságukat kommunista és # készítéséhez. megpróbálnak munkáspártjaikkal, valamint kormányaikkal. A találkozó résztvevői egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar dől gőzök erőfeszítései eredményeként, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány vezeté- . se vei, a szovjet hadsereg segítségével sikerült t elhárítani a népi demokratikus rendszer és a J magyar nép szakrialista vívmányainak meg- f semmisítésére irányuló kísérleteket. Sikerült J felszámolni a fasiszta diktatúra magyarországi f «A MÁV Pécsi Igazgatósa- létrejöttének veszélyét, meghiúsult a belső el- \ &a közli, hogy mától, folyó hó ■ * ' ' ' ' ..............." 8-tól kezdődően Budapest ke­le ti pu.-ról 1.00 órai indulás­sal az 1910 sz. gyorsmotorvo­natot, (Pécsre érkezik 5.55 órakor) és visszaútban Pécsről 12.00 órai indulással az 1903 sz. gyorsmotorvonatot (Buda­pest keleti pu.-ra érkezik 15.45 órakor) ismét forgalomba he­lyezi. Az új gyorsmotorvonatokou csak a gyorsvonati párnás Uo- csifajíájú menetjegyek érvé­nyesek. Az új gyors motorvonat ok Gyorsmotorvonat Budapestre lenforradalom és az agresszív imperialista kö­rök azon törekvése, hogy Magyarországot az új háború veszélyes tűzfészkévé változtassák Európában, Határozottan visszaverték az im­perialista köröknek a szocialista tábor egyse- J gének megbontására irányuló törekvéset. J A találkozón résztvevő kommunista és mun- # káspártok, valamint kormányok képviselői ~ megelégedésüket fejezték ki a magyar poli­tikai helyzet és gazdasági élet normalizálódá­sával kapcsolatban. Az ország összes egészsé­ges. demokratikus erői, elükön a munkásosz­tállyal, mind jobban tömörülnek a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány cs a Magyar Szocialista Munkáspárt köré, támogat­ják a kormány és a párt politikai és gazdasági J naponta közlekednek és mc- tevékenységét, aktívan fellépnek az imperia- $ netrendszerint csak a menet­ülte fHoäßit’atte a 3; oldakno-ú \ rendjükben feltüntetett ' másokon állnak meg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom