Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-08 / 6. szám

2

NAPLÓ

1957 JANUAR 8

ft kormány idén tavaszra hívta meg Hammarskjöldöt Magyarországra

Horváth Imre külügyminiszter beszélgetése külföldi újságírókkal

Marosán György elvtárs beszéde Siklóson

A TASZSZ jelenti? a Pravda vasárnapi száma közli, hogy Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere január 5-én találkozott egy csoport külföldi újságíróval és válaszolt kérdéseikre.

A magyar küldöttségnek az ENSZ 11. ülésszakának munkájában való részvételéről szólva Horváth Imre azt mondotta, hogy az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása során több küldött az Egyesült Államok reakciós köreinek su- galmazására vad hajszát szervezett a küldöttség ellen, méltatlan kirohanásokat engedett meg magának, sértegette a magyar küldöttség tagjait. A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel kapcsolatban elhatározta. hogy visszahívja az ülésszakról a magyar küldöttséget. Most, hogy az ENSZ közgyűlése az ünnepek után újból összeült, a magyar kormány elhatározta, hogy küldöttsége újból részt vesz az ülésszak munkájában;

Egyes nyugati köröknek azzal a követelésével kapcsolatban, hogy bocsássák be az ENSZ megbízottait MagyarLics-pocs, cupogó Bártenger volt hétfőn az egész pécsi vásártéren. Ez volt az 1957-es év első országos állat- és kirakodó vására, amelyet a szokástól eltérően — már nem vasárnap, hanem hétköznap tartottak meg. Meglátszott az, hogy Pécsett — az októberi és novemberi események miatt — hónapokig nem volt vásár, mert az eladók és a vásárlók részéről szokatlanul nagy volt az érdeklődés.

/Az állami vállalatok közül csgk néhányan állítottak fel sátrat, de annál nagyobb volt az állatforgalom. A vásártéren szekerek hosszú sora állott s a ládákban malacok, sertések sivítottak. A tér másik részén pedig a rendesnél nagyobb területen folyt a lóvásár. Meglátszott a begyűjtés eltörlése, mert a baranyai parasztság lényegesen több sertést hozott a vásárra, mint az elmúlt év bármelyik hónapjában. Schmidt J. például tíz sertést

I országra, Horváth Imre kijelentette, hogy a megfigyelők magyarországi tartózkodása az adott időpontban beavatkozást jelentene a magyar nép bel- üg.veibe, elősegítené az illegális reakciós erők aktivizálódását.

Arra a kérdésre válaszolva, mikor érkezik Magyarországra Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, Horváth Imre kijelentette, hogy a kormány továbbra is azon a véleményen van, hogy Hammarskjöld Magyar- országra utazása kívánatos. A kormány az idén tavaszra hívta meg Hammarskjöldöt Magyarországra.

Horváth Imre részletesen szólott a magyar menekültek

Hongkong (MTI): Az AFP a pekingi rádióra hivatkozva jelenti/ hogy a népi Kína kormányküldöttsége Csou En-Iaj miniszterelnök vezetésével hétfőn reggel repülőgépen ba- * ráti látogatásra a Szovjetunióadott el, Szabó József egy 223

és egy 172 kilós, Király Dezső 187 kilós, Kulcsár József j.80 kilós, Tóth József 153 kilós, Pesti József 185 kilós, Csuka Sándor egy 121 és egy 108 kilós, Varga Józsefné 136 kilós, Reisz Lipót 140 kilós, Becő József pedig 133 kilós sertést adott el. A vásár végéig összesen 287 sertés, 183 ló, 28 növendék szarvasmarha és tehén valamint 2 juh és kecske cserélt gazdát.

A hízott sertésnél arányos volt a kereslet és a. kínálat és az árak tartottak. A sertést kilónként 19—22 forintért adták és vették, míg a választási malac párja 500—600 forint volt. A tenyészmarhánál viszont a kereslet és a kínálat közepesnek mondható. A te- nyészmarha ára 3 és félezer— hétezer forint között mozgott. A januári vásárban parasztságunk megtalálta számítását s a jó vásár után áldomásban nem volt hiány.

hazatérésével ka-isolates nagy .munkáról. Az októberi események következtében — mondotta — a Szabad Európa rádió provokációs agitációja nyomán mintegy százötven- ezer magyar hagyta el az országot. A nyugati hatalmak távoli országokba irányítják őket, hogy megakadályozzák hazatérésüket. Az összes menekülteknek mintegy fele Ausztriában tartózkodik és egyre több magyar jelenti ki, hogy haza akar térni. Mintegy tízezren már hazatértek. Jelentős számú menekült útban van hazafelé.

Horváth Imre végezetül röviden szólott a kormányprogramról.

ha utazott.

A pekingi rádió bejelenti, hogy a küldöttség a Szovjetunió után ellátogat Lengyel- országba is.

(Folytatás az 1-es oldalról.)

nemzetközi imperializmus szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a művelt Nyugat a magyar nép legjobb „barátjának“ szerepében tetszelegve tiltakozik a proletárdiktatúra ellen. De miért nem tiltakozott azelőtt, amikor még földesúri és kapitalista diktatúra alatt élt a magyar nép. Ha annyira barátja a magyar népnek, miért segített az 1919-es tanácsköztársaságot leverni, miért tűrte, hogy Horthy böl- lérbicskás tisztjei végiggyilkolják az országot és akasztófára, börtönre ítéljenek több, mint százezer munkást és parasztot7 Vajon miért nem segített népünkön a Horthy-fasizmus 25 éve alatt, amikor a magyar munkások tízezrei éltek munka nélkül sipőczlevesen, amikor parasztságunk súlyos föld- inségben szenvedett a nagybirtokok árnyékában?

— Világos a válasz — folytatta Marosán elvtárs. — A nyugati imperialista politikusoknak csak akkor „fáj" a magyar nép sorsa, amikor munkás-paraszt hatalom van az országban és csak akkor siránkoznak a demokrácia után, amikor a gyárosoknak és a

| földesuraknak nem adunk demokráciát. Nyíltan megmondjuk: ebben az országban szocialista demokrácia lesz, sokkal szélesebbkörű és szabadabb, mint a Rákosi—Gerő- klikk idejében volt — de csak a munkások, parasztok és a haladó értelmiségiek számára A volt tőkések, földesurak, el- 'enforradalmárok ne számítsanak demokráciára. Elmúltak már azok az idők, amikor h kommunistáknak, a munkásoknak és parasztoknak kellett félniük ebben az országban, nem, ezentúl csak a fasiszták félhetnek nálunk.

Sok szó esett a magyar parasztság magatartásáról is az október 23-át követő események folyamán. Marosán elvtárs elmondotta, hogy a magyar parasztság nem vett részt az ellenforradalomban Ennek több oka is van.

Az egyikre az események adnak választ. Ismeretes, hogy B. Szabó kisgazdavezér nyilatkozott a rádióban, hogy visz- szaállítják a kisgazdapárt 30- as évekbeli programját. Mi is volt a harmincas évek programjában? Földreform? Nem, a földreformot nem követelte a kommunista párton kívül egyetlen-egy más párt sem

Magyarországon, így a kisgazdapárt sem. Ez érthető is, hiszen a kisgazdapárt vezetői — Eckhardt, B. Szabó és a többiek — többezer és többszázholdas földbirtokosok voltak maguk is.

— Parasztságunk jól emlékezett Eckhard tékra — folytatta Marosán elvtárs — és nem kért belőlük. De az ellenforradalom számára már nem volt megállás: B. Szabó után Mindszenty mondotta el ismert nyilatkozatát, amiből minden józan gondolkozása magyar {/araszt előtt nyilvánvalóvá vált, hogy újabb földosztásról lenne szó, de olyan földosztásról, amit sosem kértek ...

A másik okról így beszélt Marosán elvtárs:

— Kétféle fe!szabaduhi«ról beszélhetünk -r- az egyik Nyugatról, a másik pedig Keletről jött. Ismeretes, hogy Kállai Miklósék angolszász felszabadításban reménykedtek valamikor. Tegyük fel, hogy sikerült volna a tervük. Számíthatott-e volna ebben az esetben a magyar paraszt a föMre-’ Amint a nyugati tapasztalatok mutatják: nem!

— A magyar parasztság megértette — folytatta Marosán elvtárs — hogy a szovjet hadsereg győzelmének eredményeképp kapott földet, és hogy ez a hadsereg nem lehet az ellensége. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar hadsereg zöme letette, a fegyvert és nem harcolt a szovjet csapatok ellen; hadseregünk többsége ugyanis paraszt-katonákból áll. És ez a két ok magyarázza meg azt is, hogy a parasztság miért nem vett részt az ellenforradalomban, sőt, ellenforradalom-ellenes volt akkor, amikor mindenféle fenyegetés ellenére is megszántotta és bevetette földjét.

Marosán elvtárs beszédének végén megkérte a párt aktivistáit, hogy menjenek a dolgozó parasztok közé. Beszéljenek velük úgy, mint ahogy a felnőtt emberekhez méltó és mondják meg: a kormány műtrágyával, kisgépekkel és sok mással fogja támogatni a parasztságot, ugyanakkor bízik abban, hogy a parasztság fennakadás nélkül gondoskodik a városi dolgozók ellátásáról, hogy megértik, nemzetünk léte a munkásság kezében és az ő kezükben van.

Marosán elvtárs beszédét sokszor félbeszakította a lelkes taps. A szép nagygyűlés az Intemacionálé eléneklésé- vel ért véget.

Acháiz Imre:

Híven tolmácsoljuk Baranya népének felfogását az országgyűlésben

— Az elmúlt napokban a Ház alelmöke: Vas- Istvánná elvtársnö Budapestről Pécsre jött, ahol a képviselői munkacsoporttal megbeszélést folytatott. A megbeszélésen többek között arról volt szó, hogy most már a képviselők is lássanak munkához, újból kezdjék meg működésüket. A megbeszélés alapján, ezentúl ismét rendszeresen tartunk fogadóórákat és egyre többet keressük fel választóinkat, hogy megismerjük véleményüket a forradalmi munkás-paraszt kormány legfontosabb feladatokról szóló nyilatkozatáról. Az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kívánunk fenntartani választóinkkal és legfőbb szándékunk, hogy a parlamentet a leghívebben tájékoztassuk a dolgozók konkrét kívánságairól.

— Tudatában vagyunk annak, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány legújabb nyilatkozata csak keret, amelyet tartalommal a törvények és rendeletek fognak megtölteni. Hogy ezek a törvények és rendeletek megfeleljenek a választók érdekeinek, a képviselők sokoldalú tájékozódási munkájára van szükség. Tény az, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatát aprópénzre kell felváltani, gyakorlatilag kell valóra váltani. Ez pedig csak békés, nyugodt légkörben képzelhető el. Ennek a légkörnek a megteremtése ma mindenkinek hazafias kötelessége.

— A kormánynyilatkozatban igen értékesnek tartom többek között azt a részt, amely az államhatalom további demokratizálódásáról szól. A parlament demokratizálódási folyamata már az elmúlt év nyarán igen szépen megindult. Az októberi és novemberi tragikus események pedig arra intenek, hogy ezt a demokratizálódási-folyamatot meg kell gyorsítanunk.

— Számítunk arra, hogy a törvények előkészítésének bizottsági munkája még ebben a hónapban megkezdődik és Baranya népének felfogását híven tolmácsolhatjuk. Nyugodtan állíthatom azt, hogy Baranya képviselői a múltban nem a Rákosi—Cerő-féle politikának voltak előmozdítói. A parlament akkori rendje nem is tette lehetővé, hogy azt a politikát a képviselők befolyásolhassák. A képviselőknek most nyújtott nagyobb szabadság, nagyobb függetlenség, lehetővé teszi azt, hogy valóban kifejezést adjanak a nép kívánságainak. Éppen ezért a baranyai képviselők ezentúl nemcsak panaszfelvevő szervek lesznek, hanem egyre többet igyekeznek választóik körében tartózkodni, hogy megismerjék nehézségeiket, törekvéseiket. Csakis ezen az úton tudom elképzelni a szabad, független és demokratikus Magyarország kialakítását.

Óriási kínálat az állatvásáron

A népi Kína kormányküldöttsége elindult a Szovjetunióba

Kínai állásfoglalás

a proletárdiktatúráról, a szovjet tapasztalatokról, Sztálin szerepéről és hibáiról, a magyarországi eseményekről és a jugoszláv elvtársak nézeteiről

A múlt héten folytatólagosan közöltük a Zsenminzsipao „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairólcímű szerkesztőségi cikkét. Ma a cikk befejező részét közöljük.

Tiszteletben kell tartani más országok nemzeti érdekeit

A szocialista oszágokban a kommunista pártok vállalták magukra az államügyek vezetésével járó felelősséget, és a pártok egymás közti kapcsolatai gyakran közvetlenül kihatnak az illető országok és népek közötti kapcsolatokra, úgy, hogy e kapcsolatok problémájának helyes megoldása különösen nagy figyelmet ér- . demel.

A marxizmus—lenfnlzmus

mindig is azt vallotta, hogy a proletár internacionalizmust egybe kell kapcsolni a különböző országok népeinek hazafias érzületével.

Minden egyes kommunista pártnak az internacionalizmus szellemében kell nevelnie tagjait és a népet, mert valameny nyj nép valódi nemzeti érdekei a népek baráti együttműködését követelik. Másrészről viszont minden egyes kommunista párt saját népének törvényes nemzeti érdekeit és érzéseit kell hogy képviselje. A kommunisták mindig igaz hazafiak voltak, és jól tudják, hogy csak akkor élvezhetik . népük széles tömegeinek bi- ealmát. és szeretőiét, csak akkor nevelhetik népüket eredményesen a nemzetköziség szellemében, és csak akkor hangolhatják össze a különböző országok népeinek nemzeti érzéseit és érdekeit, ha helyesen képviselik saját nemzetük érdekeit és érzelmeit.

Ahhoz, hogy erősödjék a szó cialista országok nemzetközi szolidaritása, minden egye| pártnak tiszteletben kell tar tani más országok nemzeti érdekeit és érzéseit.

Ez különösen nagyjelentőségű egy nagyobb ország kommunista pártja szempontjából, azokban a kapcsolatokban, amelyek ezt a pártot egy kisebb ország kommunista pártjához fűzik. Annak elkerülésére, hogy a kisebb ország részéről bármilyen neheztelő érzés támadjon, a nagyobb ország kommunista pártjának szüntelenül vigyáznia kell arra, hogy a két párt közti kapcsolatok az egyenlőségen alapuljanak. Amint Lenin helyesen megállapította: Minden ország osztályöntudattal rendelkező kom munista proletariátusának kötelessége, hogy különleges óva tossággal és figyelemmel kezelje a népek és a hosszú időn keresztül elnyomott nemzetiségek soraiban fellelhető nemzeti érzület maradványait.

Amint már említettük, Sztálin bizonyos nagynemzeti soviniszta irányzatról tett tanú- bizonyságot testvérpártokkal és testvérországokkal való kap csolataiban. Ennek az irányzatnak a lényege abban volt, hogy

nem vették figyelembe a különböző országok kommunista pártjainak független és egymással egyenlő státusát, valamint a szocialista országok független és egyenlő státusát a szocialista országok táborának nemzetközi kötelékein belül.

Az ilyen irányzatoknak meg vannak a maguk határozott történelmi indokai. Nagy országoknak kis országokkal való kapcsolataikban megmutatkozó ősrégi szokása bizonyos vonatkozásokban továbbra is érezteti befolyását s ugyanakkor egy pártnak vagy egy országnak a forradalom ügyének diadalra juttatása során aratott győzelmei tápot adhatnak bizonyos felsőbbrendűség érzésének.

A nagynemzeti sovinizmus veszélyei

Ezért rendszeres erőfeszítésekre van szükség a nagynemzeti soviniszta irányzatok leküzdésére. A nagynemzeti sovinizmus nem sajátossága egyetlen országnak sem. Vegyük például, hogy B. ország kis és hátramaradt ország A- hoz viszonyítva, de ugyanakkor nagy és előrehaladott, ha C országgal hasonlítjuk össze, így ez a B ország, míg egyfelől panaszkodik amiatt, hogy nagynemzeti sovinizmust észlel A ország részéről, másfelől gyakran maga is nagy nemzetként viselkedik C országgal való kapcsolataiban. Nekünk, kínaiaknak különösen szem előtt kell tartanunk, hogy Kína is óriási biroda'om volt a Han, a Tang, a Ming és a Csing dinasztiák alatt. Igaz ugyan, hogy a XIX. század közepétől Kína száz éven keresztül agresszió áldozata volt és félgyarmati ország lett, s hogy gazdaságilag és kulturális téren még ma is hátramaradt ország, mégis — a körülmények megváltozása miatt — a nagynemzeti soviniszta irányzatok minden bizonnyal komoly veszélyt jelentenek, ha nem teszünk meg ellenük minden óvóintézkedést.

Sőt rá kell mutatnunk, hogy ennek a veszélynek egyes jelei már láthatóvá váltak néhány hivatalos személyiségünk részéről. Ez az oka annak, hogy mind a Kína Kommunista Pártja VIII. országos kongresz szusán hozott határozat, mind a Kínai Népköztársaság kormányának 1956. november elsejei nyilatkozata, nagy súlyt fektet a nagynemzeti soviniszta irányzatok elleni harcra;

Fel kell számolni

a kis országok nacionalista irányzatait is

De nem pusztán a nagynemzeti sovinizmus gátolja a nemzetközi proletáregységet. A tör lénelem bizonyítja, hogy nagy országok gyakran nem tartották tiszteletben a kis országokat, sőt elnyomták azokat. Ugyanígy a történelem bizonyítja azt is, hogy a kis országok gyakran nem bíztak a nagyokban, sőt, ellenséges érzülettel viseltettek azokkal szemben. Mind a két irányzat kisebb, vagy nagyobb mértékben még ma is megvan a népek, sőt a különböző országok munkásosztályának soraiban is. Ez az oka annak, hogy

a proletariátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdítása érdekében nemcsak a nagy országokban mutatkozó nagynemzett soviniszta irány zatokat kell leküzdeni, hanem fel kell számolni a kisebb országok nacionalista irányzatait is.

Függetlenül attól, hogy az illető ország nagy vagy kicsiny, ha a kommunistáit saját hazájuk és nemzetük érdekeit szembehelyezik a nemzetközi prole tármozgalom általános érdekeivel, ha ürügyül használják fel az általános érdekekkel való szembeszállásra, ahelyett, hogy a tényleges gyakorlatban fenntartanák a nemzetközi pro’etárszolidarí- tást, s így éppenséggel ártanak annak, akitor súlyos hibát követnek el, amellyel sértik a nemzetköziség és a marxizmus—lemdmznnM elveit,

A Sztálin által elkövetett hibák nagy elégedetlenséget keltettek egyes kelet-európai országok népeinek körében. Még így sem indokolt azonban az a magatartás, amelyet ezekben az országokban egyesek a Szovjetunióval szemben tanúsítanak.

A burzsoá nacionalisták min den tőlük telhetőt elkövetnek, hogy eltúlozzák a Szovjetunió hiányosságait és figyelmen kívül hagyják eredményeit.

Igyekeznek kiverni a nép fejéből azt a gondolatot, hogy miként bánnának az imperialisták az országgal és a néppel, ha nem létezne a Szovjetunió. Mi, kínai kommunisták nagy örömmel látjuk, hogy I^ngyelország és Magyarország kommunista pártja erélyes kézzel megfékezi azokat a sötét elemeket, amelyek szovjetellenes rémhíreket terjesztenek és nemzeti amtaganiz- must szítanak a testvérországok között. Örömmel látjuk, hogy ezek a pártok hozzáláttak azok nak a nacionalista előítéleteknek eloszlatásához, amelyek megvannak a tömegek bizonyos rétegeiben, sőt fellelhetők egyes párttagoknál is.

Nyilvánvaló, hogy ez egyike azoknak a lépéseknek, ame- ’ vekre sürgősen szükség van a szocialista országok baráti kap csolatainak megszilárdításá-