Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 4. szám

1957 JANUAR 6 IN A P | o s Marosán György elvtárs beszéde Komlón A szovjet hadsereg mentette meg a néphatalmat (Folytatás az 1. oldalról.) — Joga volt a kormánynak október '23-án és 24-én, vala­mint november 4-én segítségül hívni a Szovjetunió hadsere­gét? — tette fel a kérdést Ma­rosán elvtárs. — Joga. sőt kö­telessége volt. 1919-ben a pro­letariátus elzavarta a burzsoá­ziát és megteremtette a prole­tariátus diktatúráját. Az an­tant félni kezdett: mi lesz, ha a forradalom szele átcsap Ausztriára és más környező országokra? 1919-ben a „haza­fi” Horthy kapitalista államok segítségével csehekkel, romá­nokkal. szenegáli franciákkal fojtotta vérbe a népi hatalmat. 195(j-ban a dolgozó magyar nép képviselői a szovjet hadsereg segítségével mentették meg a népi hatalmat. — A Szovjetunió és hadse­rege kétszer avatkozott be a magyar nép életébe'és sorsá­ba. A második világháborúban megtámadott Szovjetunió győ­zelmesen veri le a fasizmust és mint felszabadító érkezik Magyarországra. Ha a történe­lem. úgy alakul, amint azt —• Azt is világosan tudnia kell mindenkinek — hangoz­tatta ezután Marosán elvtárs, hogy az október 23-a utáni események nem csupán ma­gyar belügy, hanem nemzetkö­zi ügy is. Október 23-a után mindenünnen azt tapasztal­tuk. hogy a kapitalista orszá­gok felettébb,.szerelnek“ ben­nünket és mindenfajta „segít­séget“ megígérnek. Elhiszl-e józan eszü ember az olyan dajkamesét, hogy a nemzetkö­zi imperializmus Valaha is tá­mogatott valamilyen felszaba­dító forradalmi mozgalmat. Ellenben támogatott és támo­gat minden eszközzel minden például Horthyék, Kállaiék várták és Magyarországot, mint Olaszországot az angol­szász hatalmak szállják meg. vajon lett volna-e földosztás, államosítás? Nyilván nem. De Magyarországot a szovjet had­sereg szállta meg és ez lehe­tővé tette, hogy a nincstelen magyar paraszt valóra váltsa évszázados álmát: a föld azé lett, aki megműveli. Lehetővé tette, hogy a magyar nép ál­lamosítsa 1947-ben a banko­kat, 1948-ban pedig a nagy­üzemeket. A Szovjetunió for­radalmi és pozitív módon avat­kozott be a magyar- nép életé­be. — Mit védett meg a szovjet hadsereg mos* a második be­avatkozásnál? A magyar pa­raszt földjét, az össznépi tu­lajdont. az államosított banko­kat. a bányákat és üzemeket azoktól, akik vissza akarták venni, akik azt hitték, vissza lehet fordítani a történelem és az idő kerekét. A Szovjetunió hadserege forradalmian és pozitívan avatkozott be tehát ezúttal Í6. ellenforradalmat, amely a nópellenes rendszerek vissza­állítását tűzi ki célul. Ez a nagy „szere tethullám“ -csak arra volt jó. hogy ha már a szuezi ügy fejleményei nem haladnak kielégítően, akkor kárpótolják magukat Magyar- országgal: robbantsunk ki egy új világháborút. Beszél erről a Szabad Európa és a többi külföldi rádióállomás? Nem. hisz nem ezért fizetik őket. — S miután terveik nem si­kerültek, a politikai aknamun­ka minden eszközét elővették. Izgattak, uszították a magyar népet, még a sportol is fel­használták. tis a termelés. Ugyanis a ter­vek elkészítése során figye- embe kell venni energiakész­letünket, a kiaknázás lehető­ségeit, s csak azután lehet meg állapítani más iparágak fejlő- lését. Nem követhetjük el még igvszer azt a hibát, hogy ami- 'ov olajkutaink valamilyen Marosán elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a munkás- osztálynak egyetlen pártja lesz. a Magyar Szocialista Munkás­párt. A munkásosztály mindig akikor volt erős, amikor egysé­ges volt, akkor nem mások szabtak neki feltételeket, ha­nem a munkásosztály szabta meg a feltételeket. Mo6t is így áll a kérdés: amilyen egysé­s a munkásosztály és párt­ja, olyan gyorsan lábalunk ki a nehéz gazdasági helyzetből. — A párt, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt él és dol­gozik. Ez a párt nem lesz nagylétszámú, nem is hajhász- szuk a számokat. Kevesebb lesz a függetlenített pártmun­kás, a pártmunkát az egyszerű becsületes kommunisták társa­dalmi munkában végzik. Egy­szer s mindenkorra vége an­nak, hogy a párt határozatot hoz és előtte mindenki hajbó­kol. A párt elvileg foglal ál­lást az országot építő kérdé- ■ akben, amelyeket megtárgyal a Minisztertanács, megvitat­lak a munkások, parasztok, értelmiségiek s amikor ezek­ben határozat születik, akkor nem lesz más vissza, mint a munka, a határozatok végre­hajtása. — őszinteséget, feltétlen bi­zalmat kívánunk és várunk ma mindenkitől. Nekünk nem szabad többet hazudni, ködö­síteni. Rákoslék egyik súlyos hibája volt, hogy az utóbbi években hazudtak mindenki­nek. Persze a nyílt beszéddel nem élhet vissza senki. Ma­gyarországon. ha eddig nem volt, most megteremtjük a proletariátus diktatúráját. nem várt zavar folytán nem adnak olajat, rablógazdálko­dással, rohammunkával hoz­zuk felszínre a szenet. Az ener giatermelés megjavítása tehá’ az ipar kulcskérdése, ettől fúga minden iparág munkája, s vég­jei soron az, hogy elkerüljük nz inflációt. 1 Minden becsületes és segítő szándékú embernek helye és joga lesz ebben. De kirekeszt- jük belőle a fasisztákat és az ellenforradalmárokat. Mi nem egyszerűen demokráciát, ha­nem szocialista, proletárde­mokráciát akarunk ebben az országban. Október 23-a után a demokráciát és a szocializ­must elválasztották egymás­tól, demokráciát gondoltak, szocializmus nélkül. Ez nem más, mint burzsoá demokrá­cia, amelyből népünk nem kér. A kormány és a párt a rend helyreállta után tárgyalásokat kezd különböző pártállású és nézetű emberekkel, akik, ha nemcsak szavakban, hanem tettekben is a szocializmus építésének platformján álla­nak, résztvesznek a kormány munkájában. Együtt dolgo­zunk mindazokkal, akik be­csületesen és tisztességesen a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselik. Marosán elvtárs ezt követő­en a parasztság józan állás- foglalásáról, a kormány műve­lődésügyi politikájáról, az ál­lam és az egyház viszonyáról, valamint a munkástanácsok feladatáról szólott. Hangsú1- lyozta, hogy a munkástaná­csok az üzemek gazdái, s az a kötelességük, hogy megszer­vezzék az üzem munkáját. „A munkástanácsok tagjai, vezetői nagyon sokat gondol­kodjanak azon. hogyan tehe­tik termelékenyebbé, olcsóbbá a munkát — mondotta. A kor­mány tőlük vár javaslatokat, kezdeményezéseket, hogy szé­lesebbé és erőteljesebbé tegyük az üzemi a proletárdemokrá- ciát.” A magyar ipar sorsa most a bányászok kezében van Az októberi események nem csupán belügy Él és dolgozik a párt Az ország nehéz helyzetben van. — Szén kelt! — Most. amikor lassan le­csillapodnak a kedélyek, tisz­tul rab b fejjel látjuk az esemé­nyeket, — folytatta Marosán elvtárs — szembe kell néz­nünk az események következ­ményeivel is. Mintegy 250 ezer munkanélkülire lehet számíta­ni, ebből a számítások szerint 100 ezer visszamegy a mező- gazdaságba. A bányászokon múlik, hogy milyen gyorsan számoljuk fel a munkanélkü­liséget. A magyar ipar sorsa most a bányászok kezében van. Szénre van szükség, mégpe­dig minél többre és minél gyor sabban. A kormány méltányol­ja a bányászok nehéz és fontos munkáját, s ezért minden le­hetőséget megragad, hogy igé­nyeiket kielégítse. A bányá­szok a munkásosztály élenjáró rétege, a párt és a kormány számít munkájukra. Szénre van szükség ahhoz is, hogy megindítsuk az exportipart és ezzel ismét , jelentős számú munkásnak adjunk kenyeret. Az elkövetkező évek tervei is jórészt azon múlnak, hogy a bányákban mikor lesz norma­— Eivtársak! Nem kerte­lünk: az ország nehéz hely­zetben van. Az ebből való ki­lábolás legfontosabb feltétele: a szén. Szén kell ahhoz, hogy meginduljon az élet, termelje­nek az üzemek, melegek le­gyenek a kórházak, iskolák, családi otthonok, a villany fé­nye ragyogja be az utcákat, házakat. Az ország maguktól, a komlói bányászoktól várja, hogy ellássa szénnel. Az a kö­telességük, hogy a lehetőségek­hez képest minél jobban és minél gyorsabban kielégítsék ezt az igényt — fejezte be Ma­rosán György elvtárs nagy tapssal fogadott beszédét. A lelkes hangulatú nagy­gyűlés Kelemen László elv­társ zárószavaival fejeződött be. van a proletariátus számára a párt nyújtotta szervezet veze­tésének. Amikor 1920-ban a német „baloldalt“ bírálta, hangsúlyozta Lenin, hogy a párt vezető szerepének taga­dása, a fegyelem elvetése nem más. mint a „proletariátus tel­jes lefegyverzése a burzsoázia érdekében. Nem más ez, mint a kispolgári határozatlanság, ingadozás, kitartó erőfeszítés­re. egységre és szervezett cse­lekvésre -való képtelenség, amely ha érvényesülni enged­jük. elkeriílhetetlerrül elpusztít minden proletár forradalmi mozgalmat". Vajon elavultak ezek az el­vek" Nem alkalmazhatók bi­zonyos országok különleges vi­szonyaira? Vajon alkalmazá­suk a Sztál in-féle hibák meg­ismétlődésére fog vezetni? A vá’asz kétségtelenül .nem". A marxizmus—leninizmusnak ezek az elvei kiállták a törté­nelem próbáját a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok fejlődése során, és eddig egyetlen egy eset sem mutatkozott, amelyet kp ételnek lehetne minősíteni. Sztálin hibája nem az volt. hogy az állami -ügyekben a demokratikus centralizmust gyakorolta, vagy hogy érvényt szerzett a párt vezető szere­pének. hanem éppen az, hogy bizonyos területeken és bizo­nyos mértékig aláásta a de­mokratikus centralizmust és a párt vezető szerepet. A demokraták«« ccntralie- mus helye* alkalmazása az állam ügyeiben és a párt vezetőszerepének megfelelő erősítése a döntő biztosítéka annak, begy a szocialista tá­bor országai egyesíthetik népüket, legyőzhetik ellensé­geiket. megküzdhetnek a nehézségekkel, erőteljesen fejlődhetnek. Épen ez az oka annak, hogy az imperialisták és mindazok az ellenforradaim árok. alak ügyünket támadják, mindig azt követelték, hogy „liberali­záljunk". mindig arra töreked­tek, hogy megbénítsák ügyünk vezető szervezeteit, elpusztít­sák a kommunista pártot, a proletariátus élcsapatát. Nagy megelégedéssel nyilatkoznak ezek arról az , inga tagságról“, amely bizonyos szocialista or­szágokban mutatkozik a párt és az állami szervek fegyel­mének meglazulása folytán és fel is használják ezt. az alkal­mat szabotázs-tevékenységük fokozására. Ezek a tények mu­tatják, hogy mennyire nagy jelentősége van a demokra­tikus centralizmus és a párt vezető szerepe fenntartásának a népi tömegek érdekei szem­pontjából. Kétségtelen, hogy a demokratikus centralizmus rendszerében a központosítás­nak széles, demokratikus ala­pon keli épülnie, és hogy a párt vezetőségének szoros kap­csolatot kell fenntartania a tömegekkel. Az ilyen téren mutatkozó hibákat szigorúan meg kell bírálni és ki kell kü­szöbölni. Az ilyen bírálat célja azonban csak a demokratikus centralizmus megszilárdítása és a párt vezető szerepének megerősítése lehet. Semmikép­pen sem szabad arra vezetnie hogy a proletariátus soraiban ellenségeink kívánsága szerint szervezetlenség és zűrzavar legyen úrrá. Azok között, akik a dogmatizmus elleni harc cí­mén a marxizmus—leninizmus revíziójára törekszenek, van­nak olyanok, akik egyszerűen tagadják, hogy van választó- vonal a proletár- és burzsoá "italára, a szocialista és a kapitalista rendszer, a szocia­lista és az imperialista tábor ''■'oött. Ezek szerint lehetséges, hogy bizonyos burzsoá orszá­gok felépítsék á szocializmust anélkül, hogy .átmenjenek a proletávíorradalmon, amelyet a proletariátus pártja vezet, anélkül, hogy ugyané párt ve­zetése alatt álló államot épít­senek ki, sőt, hogy az állam­kapitalizmus ezekben az orszá­gokban már valójában szocia- 1 izmus és maga az emberi tár­sadalom egészében is kezd , belelendülni" a szocializmus­ba. Miközben azonban ezek Valamennyi ország proleta­riátusának az imperialista tá­madások elleni harcában egyik legsürgősebb feladata a nem­zetközi szolidaritás megerősí­tése. Az imperialisták és a reakciósok ezer és egy úton- módon igyekeznek kihasználni a szűk nacionalista érzelmeket és a népek között mutatkozó bizonyos nemzeti ellentéteket annak érdekében, hogy elpusz­títsák a proletariátus nemzet­közi szolidaritását és ezzel a kommunizmus ügyét. A rendíthetetlen proletár- forradalmárok elszántan ra­vaszkodnak ehhez a szollda- ri fáshoz, amely valamennyi az emberek ilyen eszméket hirdetnek. az imperialisták mozgósíta­nak minden rendelkezésük­re álló katonai, gazdasági, diplomáciai, kémszolgálati és „erkölcsi" erőt, tevéke­nyen készülnek a már évek óta fennálló szocialista or­szágok aláakn ázására és megbontására. Ezeknek az országoknak buv- zsoá ellenforradalmára!, akik hazájukban rejtőznek, vagy emigrációban élnek, még min- i'g minden eszközzel próbál­ják visszanyerni a hatalmat. A revizionista irányzat az im­perialisták érdekeit szolgálja, de az imperialisták tettei nem használnak a revízionizmus- nak, hanem éppen teljes csőd­jét mutatják meg. ország munkásosztályának közös ügyét szolgálja. Az ingadozók nem foglaltak ebben a kérdésben határozot­tan. állást. A kommunista mozgalom megíogamzásának pillanatától kezdve nemzetközi mozgalom volt, mert a külön­féle országok munkásai csak közös előfeszít essél vethetik le a burzsoá elnyomás igáját és érhetik el közös céljukat. A kommunista mozgalomnak ez a nemzetközi szolidaritása nagy mértékben segítette szá­mos ország proletariátusát foxv radalrm ügyének diadalra vite­lébe«. Az egyik legsürgősebb feladat: a nemzetközi szolidaritás megerősítése Magyar államférfiak részvéttáviratai az Osztrák Köztársaság elnökének elhúnyta alkalmából Dr. Julius Raab szövetségi kancellár úr őexcellenciájának B é r > Mély fájdalommal értesültünk arról, hogy a kiváló osztrák államférfi, az osztrák nép nagy fia, az Osztrák Köz­társaság államelnöke, dr. Körner Theodor úr elhunyt En­gedje meg Excellenciád, hogy az .ege z magyar nép. a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar kormány nevében őszinte részvétünket fejezzük ki c szomorú esemény alkalmából. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság E’nöki Tanácsa elnöke KADAR JÁNOS a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Dr. Eigl Leopold úr őexcellenciájának, az Osztrák Köztársaság külügyminiszterének n é c s Dr. Körner Theodor úr őexcellenciájának, az Osztrák Köz­társaság államelnökének elhunyta alkalmával fogadj’ kül­ügyminiszter úr őszinte részvétem kifejezését. A nagy ferfi elvesztése, aki magyarországi születésére szívesen emlé­kezett és a magyar nép iránti rokonszenvét sokszor kifeje­zésre juttatta, mély és bensőséges sajnálattal tölt cl. HORVÁTH IMRE a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. liiill'ölfli llírttk DJAKARTA Az indonéz főhadiszállás pénteken bejelentette, hogy az ostromállapotot, amely jelen­leg Szumátra déli tartományá­ban és az észak! tartomány két körzetében van hatályban, fokozatosan kiterjesztik, az egész szigetre — közli az AIT\ BECS Az osztrák belügyminiszté­rium közölte, hogy 1957. ja­nuár 4-ig összesen 158.183 ma­gyar menekült lépte át Auszt­ria határát, ezeik közül 88.904 személyt már továbbszáll kot­ták nyugateurópai vagy tenge­rentúli államokba BELGRAD Mint a Tanjug jelenti, előre­láthatólag a napokban jugo­szláv gazdasági küldöttség uta­zik Moszkvába, hogy tárgyalá­sokat folytasson az 1957. évi jugoszláv—szovjet kereskedel­mi árucsereforgalomról. A ju­goszláv küldöttségét Ljul bics áruforgalmi állam helyettes vezeti. ROMA A Tanjug jelentése ^ Nenni. az Olasz Szót Párt titkára néhány év’ előtt kapott nemzetközi lin-békedíjat az Olasz Ve reszt útján felajánlotta r menekül tek segélye Nenni ezt az elhatározás magyarországi szovjet p elleni tiltakozásával ír ta”. MOSZKVA Mint az AFP jelenti, ken reggel svéd küldött! zott repülőgépen Mosz ahol szombaton kcz< meg a tárgyalások a szovjet kereskedelmi meny megújítására. Készül a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint készül az Elnöki Ta­nács által kiadott, a munkás- tanácsok működésére vonatko­zó törvényerejű rendelet vég­rehajtási utasítása. Az utasí­Az orosz októberi forrada­lom győzelme óriási lendületet adott a nemzetközi proletár- forradalmi mozgalomnak.- Az októberi forradalom óta eltelt 39 év alatt a nemzetközi kom­munista mozgalom rendkívül tás kidolgozásánál már lembe veszik az e ké: kel kapcsolatos vitakor beszéléseken, a sajtóba rádióban elhangzott el lásokat, nézeteket. nagy sikereket ért el és méretű politikai erővé világproletáriátus és azok, akik felszabac várnak, ennek a moz nak győzelmétől rémé emberiség jobb jövőjét A Szovjetunió a nemzetközi proletá, szolidaritás központja A Szovjetunió az elmúlt 39 évben a nemzetközi kommu­nista mozgalom központja veit, mivel ez az első ország, amelyben győzött a szocializ­mus és most a leghatalmasabb és legtapasztaltabb ország a szocialista táborban, amely a leghatásosabban segítheti a ‘többi szocialista országot és a kapitalista világ különféle or­szágainak népét. Ez nem vala­kinek az önkényes döntése miatt van így, hanem a törté­nelmi viszonyok természetes következménye; A különféle országok prolc- táriátusa közös ügyének, az Egyesült Államok vezette imperialista tábor támadása elleni közös védekezésnek és a szocialista országok gazdasági és kulturális fel­lendülésének érdekében to­vábbra is erősíteni kell a nemzetközi proletárszolida­ritást, amelynek központja a Szovjetunió. A kommunista pártok nem­zetközi szolidaritása egészen újtípusú kapcsolat az emberi­ség történelmében. Természe­tes. hogy ennek a kapcsolat­nak a fejlődése nem lehet nehézségektől mentes. A kom­munista pártoknak egyidejű­leg kell egymásközötti egység- le és függetlenségük fenntar­tására törekedniük. A törté­nelmi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy okvetlenül történ­nek hibák akkor, ha nincs meg a megfelelő egység e két szem­pont tekintetében, ha az egyi­ket vagy a másikat elhanya­golják. Ha a kommunista pártok megőrzik az cgymásközötti egyenlőségen alapuló kap­csolatokat, ha közös egyet­értésre jutnak cs egybehan- golt lépéseket tesznek őszin­te — nem felszínes — esz­mecserék útján, úgy egysé­gük megszilárdul. Ha viszont az egymáskőzötti kapcsolatok terén az egyik párt rákényszeríti a maga né­zeteit másokra, vagy ha a pártok beavatkoznak egymás belügyeibe, ahelyett, hogy az elv társi as javaslatok és bírá­lat gyakorlatával élnének, úgy veszélybe kerül ezeknek a pártoknak az egysége. {Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom