Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 4. szám
1957 JANUAR 6 IN A P | o s Marosán György elvtárs beszéde Komlón A szovjet hadsereg mentette meg a néphatalmat (Folytatás az 1. oldalról.) — Joga volt a kormánynak október '23-án és 24-én, valamint november 4-én segítségül hívni a Szovjetunió hadseregét? — tette fel a kérdést Marosán elvtárs. — Joga. sőt kötelessége volt. 1919-ben a proletariátus elzavarta a burzsoáziát és megteremtette a proletariátus diktatúráját. Az antant félni kezdett: mi lesz, ha a forradalom szele átcsap Ausztriára és más környező országokra? 1919-ben a „hazafi” Horthy kapitalista államok segítségével csehekkel, románokkal. szenegáli franciákkal fojtotta vérbe a népi hatalmat. 195(j-ban a dolgozó magyar nép képviselői a szovjet hadsereg segítségével mentették meg a népi hatalmat. — A Szovjetunió és hadserege kétszer avatkozott be a magyar nép életébe'és sorsába. A második világháborúban megtámadott Szovjetunió győzelmesen veri le a fasizmust és mint felszabadító érkezik Magyarországra. Ha a történelem. úgy alakul, amint azt —• Azt is világosan tudnia kell mindenkinek — hangoztatta ezután Marosán elvtárs, hogy az október 23-a utáni események nem csupán magyar belügy, hanem nemzetközi ügy is. Október 23-a után mindenünnen azt tapasztaltuk. hogy a kapitalista országok felettébb,.szerelnek“ bennünket és mindenfajta „segítséget“ megígérnek. Elhiszl-e józan eszü ember az olyan dajkamesét, hogy a nemzetközi imperializmus Valaha is támogatott valamilyen felszabadító forradalmi mozgalmat. Ellenben támogatott és támogat minden eszközzel minden például Horthyék, Kállaiék várták és Magyarországot, mint Olaszországot az angolszász hatalmak szállják meg. vajon lett volna-e földosztás, államosítás? Nyilván nem. De Magyarországot a szovjet hadsereg szállta meg és ez lehetővé tette, hogy a nincstelen magyar paraszt valóra váltsa évszázados álmát: a föld azé lett, aki megműveli. Lehetővé tette, hogy a magyar nép államosítsa 1947-ben a bankokat, 1948-ban pedig a nagyüzemeket. A Szovjetunió forradalmi és pozitív módon avatkozott be a magyar- nép életébe. — Mit védett meg a szovjet hadsereg mos* a második beavatkozásnál? A magyar paraszt földjét, az össznépi tulajdont. az államosított bankokat. a bányákat és üzemeket azoktól, akik vissza akarták venni, akik azt hitték, vissza lehet fordítani a történelem és az idő kerekét. A Szovjetunió hadserege forradalmian és pozitívan avatkozott be tehát ezúttal Í6. ellenforradalmat, amely a nópellenes rendszerek visszaállítását tűzi ki célul. Ez a nagy „szere tethullám“ -csak arra volt jó. hogy ha már a szuezi ügy fejleményei nem haladnak kielégítően, akkor kárpótolják magukat Magyar- országgal: robbantsunk ki egy új világháborút. Beszél erről a Szabad Európa és a többi külföldi rádióállomás? Nem. hisz nem ezért fizetik őket. — S miután terveik nem sikerültek, a politikai aknamunka minden eszközét elővették. Izgattak, uszították a magyar népet, még a sportol is felhasználták. tis a termelés. Ugyanis a tervek elkészítése során figye- embe kell venni energiakészletünket, a kiaknázás lehetőségeit, s csak azután lehet meg állapítani más iparágak fejlő- lését. Nem követhetjük el még igvszer azt a hibát, hogy ami- 'ov olajkutaink valamilyen Marosán elvtárs ezután arról beszélt, hogy a munkás- osztálynak egyetlen pártja lesz. a Magyar Szocialista Munkáspárt. A munkásosztály mindig akikor volt erős, amikor egységes volt, akkor nem mások szabtak neki feltételeket, hanem a munkásosztály szabta meg a feltételeket. Mo6t is így áll a kérdés: amilyen egysés a munkásosztály és pártja, olyan gyorsan lábalunk ki a nehéz gazdasági helyzetből. — A párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt él és dolgozik. Ez a párt nem lesz nagylétszámú, nem is hajhász- szuk a számokat. Kevesebb lesz a függetlenített pártmunkás, a pártmunkát az egyszerű becsületes kommunisták társadalmi munkában végzik. Egyszer s mindenkorra vége annak, hogy a párt határozatot hoz és előtte mindenki hajbókol. A párt elvileg foglal állást az országot építő kérdé- ■ akben, amelyeket megtárgyal a Minisztertanács, megvitatlak a munkások, parasztok, értelmiségiek s amikor ezekben határozat születik, akkor nem lesz más vissza, mint a munka, a határozatok végrehajtása. — őszinteséget, feltétlen bizalmat kívánunk és várunk ma mindenkitől. Nekünk nem szabad többet hazudni, ködösíteni. Rákoslék egyik súlyos hibája volt, hogy az utóbbi években hazudtak mindenkinek. Persze a nyílt beszéddel nem élhet vissza senki. Magyarországon. ha eddig nem volt, most megteremtjük a proletariátus diktatúráját. nem várt zavar folytán nem adnak olajat, rablógazdálkodással, rohammunkával hozzuk felszínre a szenet. Az ener giatermelés megjavítása tehá’ az ipar kulcskérdése, ettől fúga minden iparág munkája, s végjei soron az, hogy elkerüljük nz inflációt. 1 Minden becsületes és segítő szándékú embernek helye és joga lesz ebben. De kirekeszt- jük belőle a fasisztákat és az ellenforradalmárokat. Mi nem egyszerűen demokráciát, hanem szocialista, proletárdemokráciát akarunk ebben az országban. Október 23-a után a demokráciát és a szocializmust elválasztották egymástól, demokráciát gondoltak, szocializmus nélkül. Ez nem más, mint burzsoá demokrácia, amelyből népünk nem kér. A kormány és a párt a rend helyreállta után tárgyalásokat kezd különböző pártállású és nézetű emberekkel, akik, ha nemcsak szavakban, hanem tettekben is a szocializmus építésének platformján állanak, résztvesznek a kormány munkájában. Együtt dolgozunk mindazokkal, akik becsületesen és tisztességesen a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselik. Marosán elvtárs ezt követően a parasztság józan állás- foglalásáról, a kormány művelődésügyi politikájáról, az állam és az egyház viszonyáról, valamint a munkástanácsok feladatáról szólott. Hangsú1- lyozta, hogy a munkástanácsok az üzemek gazdái, s az a kötelességük, hogy megszervezzék az üzem munkáját. „A munkástanácsok tagjai, vezetői nagyon sokat gondolkodjanak azon. hogyan tehetik termelékenyebbé, olcsóbbá a munkát — mondotta. A kormány tőlük vár javaslatokat, kezdeményezéseket, hogy szélesebbé és erőteljesebbé tegyük az üzemi a proletárdemokrá- ciát.” A magyar ipar sorsa most a bányászok kezében van Az októberi események nem csupán belügy Él és dolgozik a párt Az ország nehéz helyzetben van. — Szén kelt! — Most. amikor lassan lecsillapodnak a kedélyek, tisztul rab b fejjel látjuk az eseményeket, — folytatta Marosán elvtárs — szembe kell néznünk az események következményeivel is. Mintegy 250 ezer munkanélkülire lehet számítani, ebből a számítások szerint 100 ezer visszamegy a mező- gazdaságba. A bányászokon múlik, hogy milyen gyorsan számoljuk fel a munkanélküliséget. A magyar ipar sorsa most a bányászok kezében van. Szénre van szükség, mégpedig minél többre és minél gyor sabban. A kormány méltányolja a bányászok nehéz és fontos munkáját, s ezért minden lehetőséget megragad, hogy igényeiket kielégítse. A bányászok a munkásosztály élenjáró rétege, a párt és a kormány számít munkájukra. Szénre van szükség ahhoz is, hogy megindítsuk az exportipart és ezzel ismét , jelentős számú munkásnak adjunk kenyeret. Az elkövetkező évek tervei is jórészt azon múlnak, hogy a bányákban mikor lesz norma— Eivtársak! Nem kertelünk: az ország nehéz helyzetben van. Az ebből való kilábolás legfontosabb feltétele: a szén. Szén kell ahhoz, hogy meginduljon az élet, termeljenek az üzemek, melegek legyenek a kórházak, iskolák, családi otthonok, a villany fénye ragyogja be az utcákat, házakat. Az ország maguktól, a komlói bányászoktól várja, hogy ellássa szénnel. Az a kötelességük, hogy a lehetőségekhez képest minél jobban és minél gyorsabban kielégítsék ezt az igényt — fejezte be Marosán György elvtárs nagy tapssal fogadott beszédét. A lelkes hangulatú nagygyűlés Kelemen László elvtárs zárószavaival fejeződött be. van a proletariátus számára a párt nyújtotta szervezet vezetésének. Amikor 1920-ban a német „baloldalt“ bírálta, hangsúlyozta Lenin, hogy a párt vezető szerepének tagadása, a fegyelem elvetése nem más. mint a „proletariátus teljes lefegyverzése a burzsoázia érdekében. Nem más ez, mint a kispolgári határozatlanság, ingadozás, kitartó erőfeszítésre. egységre és szervezett cselekvésre -való képtelenség, amely ha érvényesülni engedjük. elkeriílhetetlerrül elpusztít minden proletár forradalmi mozgalmat". Vajon elavultak ezek az elvek" Nem alkalmazhatók bizonyos országok különleges viszonyaira? Vajon alkalmazásuk a Sztál in-féle hibák megismétlődésére fog vezetni? A vá’asz kétségtelenül .nem". A marxizmus—leninizmusnak ezek az elvei kiállták a történelem próbáját a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok fejlődése során, és eddig egyetlen egy eset sem mutatkozott, amelyet kp ételnek lehetne minősíteni. Sztálin hibája nem az volt. hogy az állami -ügyekben a demokratikus centralizmust gyakorolta, vagy hogy érvényt szerzett a párt vezető szerepének. hanem éppen az, hogy bizonyos területeken és bizonyos mértékig aláásta a demokratikus centralizmust és a párt vezető szerepet. A demokraták«« ccntralie- mus helye* alkalmazása az állam ügyeiben és a párt vezetőszerepének megfelelő erősítése a döntő biztosítéka annak, begy a szocialista tábor országai egyesíthetik népüket, legyőzhetik ellenségeiket. megküzdhetnek a nehézségekkel, erőteljesen fejlődhetnek. Épen ez az oka annak, hogy az imperialisták és mindazok az ellenforradaim árok. alak ügyünket támadják, mindig azt követelték, hogy „liberalizáljunk". mindig arra törekedtek, hogy megbénítsák ügyünk vezető szervezeteit, elpusztítsák a kommunista pártot, a proletariátus élcsapatát. Nagy megelégedéssel nyilatkoznak ezek arról az , inga tagságról“, amely bizonyos szocialista országokban mutatkozik a párt és az állami szervek fegyelmének meglazulása folytán és fel is használják ezt. az alkalmat szabotázs-tevékenységük fokozására. Ezek a tények mutatják, hogy mennyire nagy jelentősége van a demokratikus centralizmus és a párt vezető szerepe fenntartásának a népi tömegek érdekei szempontjából. Kétségtelen, hogy a demokratikus centralizmus rendszerében a központosításnak széles, demokratikus alapon keli épülnie, és hogy a párt vezetőségének szoros kapcsolatot kell fenntartania a tömegekkel. Az ilyen téren mutatkozó hibákat szigorúan meg kell bírálni és ki kell küszöbölni. Az ilyen bírálat célja azonban csak a demokratikus centralizmus megszilárdítása és a párt vezető szerepének megerősítése lehet. Semmiképpen sem szabad arra vezetnie hogy a proletariátus soraiban ellenségeink kívánsága szerint szervezetlenség és zűrzavar legyen úrrá. Azok között, akik a dogmatizmus elleni harc címén a marxizmus—leninizmus revíziójára törekszenek, vannak olyanok, akik egyszerűen tagadják, hogy van választó- vonal a proletár- és burzsoá "italára, a szocialista és a kapitalista rendszer, a szocialista és az imperialista tábor ''■'oött. Ezek szerint lehetséges, hogy bizonyos burzsoá országok felépítsék á szocializmust anélkül, hogy .átmenjenek a proletávíorradalmon, amelyet a proletariátus pártja vezet, anélkül, hogy ugyané párt vezetése alatt álló államot építsenek ki, sőt, hogy az államkapitalizmus ezekben az országokban már valójában szocia- 1 izmus és maga az emberi társadalom egészében is kezd , belelendülni" a szocializmusba. Miközben azonban ezek Valamennyi ország proletariátusának az imperialista támadások elleni harcában egyik legsürgősebb feladata a nemzetközi szolidaritás megerősítése. Az imperialisták és a reakciósok ezer és egy úton- módon igyekeznek kihasználni a szűk nacionalista érzelmeket és a népek között mutatkozó bizonyos nemzeti ellentéteket annak érdekében, hogy elpusztítsák a proletariátus nemzetközi szolidaritását és ezzel a kommunizmus ügyét. A rendíthetetlen proletár- forradalmárok elszántan ravaszkodnak ehhez a szollda- ri fáshoz, amely valamennyi az emberek ilyen eszméket hirdetnek. az imperialisták mozgósítanak minden rendelkezésükre álló katonai, gazdasági, diplomáciai, kémszolgálati és „erkölcsi" erőt, tevékenyen készülnek a már évek óta fennálló szocialista országok aláakn ázására és megbontására. Ezeknek az országoknak buv- zsoá ellenforradalmára!, akik hazájukban rejtőznek, vagy emigrációban élnek, még min- i'g minden eszközzel próbálják visszanyerni a hatalmat. A revizionista irányzat az imperialisták érdekeit szolgálja, de az imperialisták tettei nem használnak a revízionizmus- nak, hanem éppen teljes csődjét mutatják meg. ország munkásosztályának közös ügyét szolgálja. Az ingadozók nem foglaltak ebben a kérdésben határozottan. állást. A kommunista mozgalom megíogamzásának pillanatától kezdve nemzetközi mozgalom volt, mert a különféle országok munkásai csak közös előfeszít essél vethetik le a burzsoá elnyomás igáját és érhetik el közös céljukat. A kommunista mozgalomnak ez a nemzetközi szolidaritása nagy mértékben segítette számos ország proletariátusát foxv radalrm ügyének diadalra vitelébe«. Az egyik legsürgősebb feladat: a nemzetközi szolidaritás megerősítése Magyar államférfiak részvéttáviratai az Osztrák Köztársaság elnökének elhúnyta alkalmából Dr. Julius Raab szövetségi kancellár úr őexcellenciájának B é r > Mély fájdalommal értesültünk arról, hogy a kiváló osztrák államférfi, az osztrák nép nagy fia, az Osztrák Köztársaság államelnöke, dr. Körner Theodor úr elhunyt Engedje meg Excellenciád, hogy az .ege z magyar nép. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar kormány nevében őszinte részvétünket fejezzük ki c szomorú esemény alkalmából. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság E’nöki Tanácsa elnöke KADAR JÁNOS a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Dr. Eigl Leopold úr őexcellenciájának, az Osztrák Köztársaság külügyminiszterének n é c s Dr. Körner Theodor úr őexcellenciájának, az Osztrák Köztársaság államelnökének elhunyta alkalmával fogadj’ külügyminiszter úr őszinte részvétem kifejezését. A nagy ferfi elvesztése, aki magyarországi születésére szívesen emlékezett és a magyar nép iránti rokonszenvét sokszor kifejezésre juttatta, mély és bensőséges sajnálattal tölt cl. HORVÁTH IMRE a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. liiill'ölfli llírttk DJAKARTA Az indonéz főhadiszállás pénteken bejelentette, hogy az ostromállapotot, amely jelenleg Szumátra déli tartományában és az észak! tartomány két körzetében van hatályban, fokozatosan kiterjesztik, az egész szigetre — közli az AIT\ BECS Az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy 1957. január 4-ig összesen 158.183 magyar menekült lépte át Ausztria határát, ezeik közül 88.904 személyt már továbbszáll kották nyugateurópai vagy tengerentúli államokba BELGRAD Mint a Tanjug jelenti, előreláthatólag a napokban jugoszláv gazdasági küldöttség utazik Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson az 1957. évi jugoszláv—szovjet kereskedelmi árucsereforgalomról. A jugoszláv küldöttségét Ljul bics áruforgalmi állam helyettes vezeti. ROMA A Tanjug jelentése ^ Nenni. az Olasz Szót Párt titkára néhány év’ előtt kapott nemzetközi lin-békedíjat az Olasz Ve reszt útján felajánlotta r menekül tek segélye Nenni ezt az elhatározás magyarországi szovjet p elleni tiltakozásával ír ta”. MOSZKVA Mint az AFP jelenti, ken reggel svéd küldött! zott repülőgépen Mosz ahol szombaton kcz< meg a tárgyalások a szovjet kereskedelmi meny megújítására. Készül a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint készül az Elnöki Tanács által kiadott, a munkás- tanácsok működésére vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása. Az utasíAz orosz októberi forradalom győzelme óriási lendületet adott a nemzetközi proletár- forradalmi mozgalomnak.- Az októberi forradalom óta eltelt 39 év alatt a nemzetközi kommunista mozgalom rendkívül tás kidolgozásánál már lembe veszik az e ké: kel kapcsolatos vitakor beszéléseken, a sajtóba rádióban elhangzott el lásokat, nézeteket. nagy sikereket ért el és méretű politikai erővé világproletáriátus és azok, akik felszabac várnak, ennek a moz nak győzelmétől rémé emberiség jobb jövőjét A Szovjetunió a nemzetközi proletá, szolidaritás központja A Szovjetunió az elmúlt 39 évben a nemzetközi kommunista mozgalom központja veit, mivel ez az első ország, amelyben győzött a szocializmus és most a leghatalmasabb és legtapasztaltabb ország a szocialista táborban, amely a leghatásosabban segítheti a ‘többi szocialista országot és a kapitalista világ különféle országainak népét. Ez nem valakinek az önkényes döntése miatt van így, hanem a történelmi viszonyok természetes következménye; A különféle országok prolc- táriátusa közös ügyének, az Egyesült Államok vezette imperialista tábor támadása elleni közös védekezésnek és a szocialista országok gazdasági és kulturális fellendülésének érdekében továbbra is erősíteni kell a nemzetközi proletárszolidaritást, amelynek központja a Szovjetunió. A kommunista pártok nemzetközi szolidaritása egészen újtípusú kapcsolat az emberiség történelmében. Természetes. hogy ennek a kapcsolatnak a fejlődése nem lehet nehézségektől mentes. A kommunista pártoknak egyidejűleg kell egymásközötti egység- le és függetlenségük fenntartására törekedniük. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy okvetlenül történnek hibák akkor, ha nincs meg a megfelelő egység e két szempont tekintetében, ha az egyiket vagy a másikat elhanyagolják. Ha a kommunista pártok megőrzik az cgymásközötti egyenlőségen alapuló kapcsolatokat, ha közös egyetértésre jutnak cs egybehan- golt lépéseket tesznek őszinte — nem felszínes — eszmecserék útján, úgy egységük megszilárdul. Ha viszont az egymáskőzötti kapcsolatok terén az egyik párt rákényszeríti a maga nézeteit másokra, vagy ha a pártok beavatkoznak egymás belügyeibe, ahelyett, hogy az elv társi as javaslatok és bírálat gyakorlatával élnének, úgy veszélybe kerül ezeknek a pártoknak az egysége. {Folytatjuk.)
