Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-29 / 24. szám

2 / NAPLÓ 1957 IANTTAR 89 * Kádár János elvtárs beszéde (folytatói m 1. oldalról) vasúttal kapcsolatban. Néze­tem szerint azokat, akik azt a gondolatot felvetették, hogy a MÁV vezérigazgatóságában munkástanács létesüljön, kato­nai meggondolások és nem a munkások érdekeinek képvise­lete vezette. A MÁV vezér- igazgatóságában egy munkás- tanács katonai intézmény, nen' a forradalmat, hanem az ellen­forradalmat szolgálja. Ezt min­denki ugyanúgy tudja, min: én. A vasutas elvtársak tulaj­donképpen egy jó szakszerve­zetei hiányoltak. Olyan szakszer vezeti intézményre gondoltaik, mely ismeri a vasutasok éle­tét, nem hunyja be a szemét a vasutasok sérelmei előtt és képviselni tudja érdekeit. A munkástanácsokat illetően nézeteltérésbe kerültünk a ju­goszláv elvtársakkal. Kardelj slvtárs kijelentette, hogy az ő véleménye szerint a helyes el­járás részünkről az lett volna, ha átadjuk a hatalmat ezek­nek a központi munkástaná­csoknak. Amikor Kardelj elv­társsal polemizáltam, meg­ír. adtam, hogy Belgráditól nem ismerik annyira ezeket a központi munkástanácsokat, mint mi itt Budapesten. A munkástanácsok összetételéről nem is beszélek. Bizonyos munkástanácsok nem a mun; kások érdekét képviselték és szolgálták. Á szakszervezet legyen ónálló Szeretnék pár szét szólni a párt és a szakszervezet viszo­nyáról Is. Ez összefügg azzal a bizonyos „független szakszer­vezet” jelszóval. Beszélgetés során volt alkal­mam többször megmondani, hogy nekem személy szerint teljesen megfelel az a formula, amelyet a szakszervezet és a párt viszonyáról Lenin hasz­nált. Ha valaki ennél jobbat tud mondani, megvizsgáljuk. (Derültség). A lenini álláspont ágy szól, hogy a függetlenség az egy politikai fogalom és ebben az értelemben a szakszerve­zetek nem lehetnek függet­lenek sem a munkásosztály forradalmi pártjától, sem a munkásosztály egyéb harci szerveitől. Van azonban egy másik nagyon fontos foga­lom, az önállóság és én a magam részéről csak ezt tu­dom ajánlani. Ez mindenki számára értelmes és világos, a szakszervezet legyen önál­ló, * munkásosztály önálló szervezete. Miért nem független például a mi viszonyaink között a párt és a szakszervezet egymástól? Azért, mert az eszmei, elvi alap feltétlenül közös. Én elol- jvastam Gáspár elvtárs referá­tumát, aki kijelentette, hogy a szakszervezetek a marxizmus- lenmizmus alapján állanak. Azt hiszem, hogy ezt vitatni nincs értelme a magyar szak- szervezetek vezető testületé­ben. A szakszervezetek a szo­cializmus elvi alapján állnak, a munkáshatalom mellett áll­nak, tehát mindazok az alap­vető közös eszmei vonások, cél­kitűzések megvannak, amelyek bizonyítják, hogy a párt és szakszervezet egymástól politi­kailag nem függetlenek — ez nem is lehetséges. Van — önállóság. Az önállóságot Illetően a párt és a szakszervezet viszo­nyában a múltban káros gya­korlat alakult ki. Káros volt ez a gyakorlat a párt szem­pontjából, káros volt a szak- szervezet szempontjából, követ­kezésképp az egész munkás- osztály szempontjából. ennek az álláspontnak a védel­mében álljanak feL A fegyverük a meggyőzés és az érv: be kell bizonyítaniok, hogy ez az álláspont a he­lyes. Nem lehet érvek helyett azt mondani, hogy ezt és ezt kell csinálni, mert valamelyik párt Intéző bizottság így ha­tározott. Ez nem vezetési módszer és káros, amivel mi természetesen szakítunk. Az önállóság kérdése az Is, hogy szerintünk szakszervezet vezetőségének akkor lehet te­kintélye — legyen szó csak üzemi szakszervezeti bizottság­ról Is — ha a dolgozók bíznak bennük. Ha valahol, egy irodá­ban kiszámított összetételű ve­zetőséget kívánnak ráerősza­kolni a tagságra: nem lesz bi­zalom, nem fogják követni azt a szakszervezetet Ez a mi vé­leményünk. A történelmi ta­pasztalat megtanított minket arra, hogy ebbe a hibába újra ne essünk bele. Itt szóba került, hogy a ve­zetést kibővítették az elvtár­sak. Helyes, hogy kibővítették. Az elmúlt években alapvető hiba volt hogy pusztán a párt­tagok számszerű többségével akarták biztosítani a pártveze­tést egy-egy szakszervezetben. Ez nem járható út El tudom képzelni, hogy egy szakszerve­zeti intézményben vagy szerv­ben tíz ember közül csak há­rom párttag van, de azok te­kintélyükkel, autoritásukkal, vagyis nem mennyiségű több­ségükkel, hanem marxista tu­dásuk alaposságával, meggyő­zd erejükkel vezetni tudják azt az intézményt Az arány természetesen nem mindenhol ugyanaz, mert el le­het képzelni, hogy a legalsó szakszervezeti szervben a pár- tonkívüliek aránya magasabb, a középfokúban pedig kisebb, a vezető fokon még kisebb. Ez sem a statisztikai normák miatt van így, hanem az osz­tályharc törvénye szerint, mert a politikai ügyekben az elméletben, a szakszervezeti munkában tapasztalattal ren­delkezők lesznek a vezetők és a tömegek bizalma «feléjük fordul. A helye* gyakorlat, hogy a párt legyen az Ideológiai, eszmei és politikai vezetője a munkásosztálynak, Ilyen ér­telemben hasson a szakszer­vezetekre is. Éppen ezért ml nem félünk attól, hogy a tömegek választják meg a szakszervezeti vezető szemé­lyeket. Á sztrájkjog deklarálása nem hasznos Szólnom kell még a munkás- érdekek, a dolgozók érdekei­nek helyes szolgálatáról. Ez a szakszervezet elsőrendű fel­adata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosz­tály napi érdekeinek védelmét, de az alapvető általános érde­keit is. A munkásosztály elem. érdeke az, hogy a szocialista társadalom építése megfelelő ütemben folyjon és teljes be­fejezést nyerjen Magyarorszá­gon, hogy Magyarország szo­cialista ország legyen, minden- icie kapitalista kizsákmányo­lástól mentesen. Ez is érdeke és feladata a szakszervezetnek, hogy ezt az alapvető célt szol­gálja. A másik a munkások napi érdekeinek szolgálata. Felvetődött az a bizonyos „munkamegosztás’* kérdése. Emlékezni kell 1945—46 telére és 1946 tavaszára, akkor rend­kívül súlyos volt a munkásosz­tály anyagi helyzete. Akkor is lá’tam a szakszervezeteken be­ül Ilyen nem egészen egészsé­ges .munkamegosztást“. Bizo­nyos szakszervezeti funkcioná­riusok elmentek a gyárba le­szerelni a vad sztrájkot és he­lyesen arról beszéltek, hogy ki kell tartani, dolgozni kell, különben nem tudják stabili­zálni a gazdasági helyzetet. Viszont más szakszervezeti funkcionáriusok megfordítot­ták a dolgot, kimentek a dol­gozók közé és azt mondották: üres hassal nem lehet dolgoz­ni, előbb adjanak nekik meg­felelő fizetést, előbb ezt és azt és azután majd dolgozunk. Ez olyan .munkamegosztás“ volt, amely szerintem nem vált a munkásosztály javára, sőt még a szakszervezeti mozga­lom dicsőségére sem. Ilyen úton lehet átmeneti népszerű­séget szerezni, ez természete­sen lehetséges. De a tapaszta­lat azt Is tnegmutatja, hogy a tömegek szemében később iga­zán becsületet csak azok sze­reznek, akik nekik is meg­mondják az igazat. A tömege­ket ugyanis nem szabad lebe­csülni, a tömegek nem buták, van történelmi tapasztalatuk, önállóságuk, és meg tudják különböztetni az igazi vezetői az olyan vezetőtől, aid csa játszik a tömegek érzelmeivel Amikor november 3-án en­nek a kormánynak létrehozá­sán gondolkodtunk, azt hiszik nem tudtam azt, hogy nem vi­rágkoszorúval fognak minké fogadni? Nagyon jól tudtam, de meg voltam győződve igaz tágunkról és arról, hogy ugyan ez a nép meg fogja érteni tet­tünket, helyeselni és becsű’" fogja, hogy az ellenforradalm áradattal szembeszegültünk és megmentettük a magyar proletárdiktatúrát. (Nagy taps! Abban megegyezünk, hogy követelést összeállítani a vi­lág legkönnyebb do’ga, de ez nem nehéz, csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártas­ság kell hozzá, hogy egy jó hatalmas követelés-listát össze lehessen állítani. An­nak realizálása, a megvaló­sítás már egy kicsit nehe­zebb. Például a sztrájk kérdése. No, megvannak már a követe­lések, vagy ahogyan Gáspár elvtárs itt helyesbítette, a jo­gos igények listája. (Derültség) Most, hogyan lehet ezt meg- va'ósítani? Lépjünk sztrájkba' Sztrájkba lépni lehet... volt itt olyan sztrájk, amelyet a világ soha nem látott: össz­komfortos sztrájk, házhoz szál- ’ított ellátással. (Derültség) Elvtársak! Ha meggondoljuk mi a sztrájk, mit látunk? Var a részleges sztrájk; harc 3 napi igények kielégítéséért. Itt is számít, hogy kivel szemben vívom ezt a harcot. Ha példáu1 dolgozom egy gyárban, és egy tőkés a tulajdonos, akkor ar­ról van vitám, hogy a profitbó’ mennyi legyen az övé és ab­ból mennyit szakítsunk le mun­kabérre a munkásosztály szá­mára. Ez egyszerű, világos és érthető kérdés: De mindig tud­nod kell, hogy kitől és mitő1 követeled, kié mié a gyár? Ha az a munkásosztály gyára, a munkáshatalom gyára, akkor a jövedelem egyik zsebből át­megy a másikba. Van általános sztrájk. Ha ezt kapitalista országban csi­nálják, úgy hívják, hogy po­ll tikai sztrájk, harc a háts­ómért. Ez az általános sztrák­nak a neve. Ha proletárdiktatúrában csi­nálnak ilyesmit, akkor is ugyani’yen neve van: poli­tikai harc, harc a hata­lomért, de akkor a munkás osztály hatalma ellen. Ezért azt mondom, hogy a sztrájk­jog deklarálása nem hasz­nos. Általában arról lehet vitat­kozni. hogy egy szocializmus’ építő államban a sztrájkjog dek’arálása egyáltalán hasz- oos-e. De most az ellenforra­dalom által S7itott, kiprovo- •á’.t és félrevezetett munká­sok által realizált sztrájknak a szentesítése semmifélekép­pen sem helyes politika. Mer világos, hogy ez a sztrájk a ósztvevők akaratától függet- 'énül a Magyar Népköztársa­ság elleni ellenforradalmi tá­madásnak a hátvédjét képez­te. Egy másik kérdés: az élet I alapja a termelés. A helyzet az, persze nem mindenütt, de a termelés nem kicsiny részé­ben, hogy most a munkaltór magasabb, mint október 23- én volt, a megtermelt érték 'dszonrt alacsonyabb. Ez mun­katerületek szerint kü'önböző \ bányászok nagyon széper megvéd ték becsületüket. Mond '•-atom elv társak, amit most a bányászok ma­tatnak, az tiszteletére, be­csületére válik nemcsak a bányászoknak. hanem az egész munkásosztálynak. Például a nógrádiak sokka' rosszabb körülmények közöt’ 2 százn’ékát termelik a régi­nek. Viszont van olyan gyár rr.e’y teljes létszámmal, a ré­gi munkabéralap húsz-huszon­öt százalékos túllépésével a ‘erme’ésd értéknek kb. 34 szá­zalékát termeli meg. Ilyen alapokon nem lebet a munkásosztály életszínvona­lát fokozná. S itt meg kell Anyagilag es a sztrájk nem vált a munkások ja» vára, ía kaptak fizetést, — ez a i unkásosz tá1 ynak nem vált rsznára. Állítom, hogy e> •írt okozott a munkásosztály* iák, 9,5 milliárd, tíz mi’üáro :rmelés nélkül kifizetett fo* v=n itt szó Most na­gyon kellene ez a pénz pL uűszaki érte'misééi dolgozók« rak, a pedagógusoknak. éí nás munkás és do gozó ka- górták bérét reá’isan >mel‘ -i, — de a* elvtársak a hely­set ismerik. Ebből a politikából tehá’ aak pz el’ enforrad?'ómnál volt haszna, erre a sztráikr; •’zdaságilág megint csak t ’unká'O'ztá y fizetett rá Most pedig egy ilyen e'ví 'k’aráció — akár pk' ’’k ’kár nem — ennek a nert 0'yes, a munkásérdelmk el­mére vató sfetrájlcnak a ”7"n- esítése volna. — Ez az igaz- tág a sztrájkjog körül. I mondani őszintén és nyíltan, bogy a termelés kérdésévé' a jzakszervezetnek nagyon ko­molyan kel. fogta’kozni a. ép- ->en mint a munkások anVngi ’-’emelése alapvető eszközé­vel. Ezután Kádár János elv­árs az e1 lenforradalom el’en ’o’yó po'it’kai harcró’ b^tó't, majd befejezésül arra kérte hallgatóit, j:épv:-=°’iék a mun- 'sn*7i‘á’" érdekeit úgy a’m- van a mi viszonyaink között hatásosan képviselni lehet. '-'-'Ps-m-k a mimká<tbp*oVm ’’-ősítétóben. a politikai harc­ban. Nem párt-kérdés, ez a mds7er kérdése és ha el’en- fonrada!nvi gazember-céget lát- v ’Arp-nok fel el’ene. Segítsenek a munká'osz+á'y "nyad érdekeinek r-m-rvé-tölé­ben úgy hogy növeljék a meg- °rmelt értéket, hosy lesvén mit elosztanunk. Ki ki a masa. '‘nontlán végezze jól a m?«a munkáját, így gvorsabban fo- omk e’őreba'adni. (Hceszan- fartó. lelkes taps.) A szakszervezetek segts<*neV a munkásosztá'y anyag' érdekeinek megvédésében Többezeréves sír Valetta (MTI) Mint az AP jelenti, máltai munkások szombaton útépítés közben egy ősrégi szíklasírra buk­kantak. A további ásatások során feltártak két halottkam­rát és azokban számos agyag­edényt és csontot találtak. A leletre Málta neolit korszak- beli templomai közelében buk­kantak. A sírban talált agyag­edények hasonlóak a Carthago és Tunisz vidékén talált, Idő­számításunk előtt háromezer­ből származó eszközökhöz, felvétel minőségét: a kép a Föld atmoszférájának nyug­talansága miatt elmozdul. — Így merült fel az az ötlet, hogy a fényképezéshez televí­ziós berendezést alkalmazza­nak a fényerő fokozására. A pulkovol napteleszkopra nagy­érzékenységű televíziós adó­csőből, kisegítő berendezésből és televíziós vevőből álló kí­sérleti berendezést szereltek. Az első kísérletek sikeresek­nek bizonyultak. - Hetvennyolc fe’véte-1 készült a Hold fe’szí- nének egyes részleteiről. Pul- kovoban most különleges tele­víziós berendezéssel ellátott teleszkópot szerelnek fel. (MTI) Tyúktojás nagyságú jégeső Dél-Afrikában Durban (MTI) Mint az AP jelenti, szombaton a kora reg­geli órákban heves vihar pusz­tított a délafrikai Drakens- berg-hegység lábalnál fekvő Bulwer faluban. A vihar köz­ben tyúktoiásnyi jég hullott, amely átütött még bádogtető­ket is és sokezer ablaküveget bezúzott. A húsz percig tartó vihar alatt a gyermekek aszta­lok és ágyak alá bújtak, hogy megmeneküljenek az üveg­szilánkoktól. A környéken teljesen elpusztult a termés. (MTI) Vendégszeretet — washingtoni módra Washington (MTI): Mint az AP jelenti, demokrata- és köztársaságpárti törvényhozók egy csoportja szombaton a’á- írás gyűjtési kampányt indí­tott a képviselők soraiban, tiltakozásul Tito elnök terve­zett amerikai látogatása el­len. A törvényhozók álta' el­készített petíció arra kéri Eisenhower elnököt, hogy ne hívja meg Titót az Egyesült Államokba, vagy ha már meg­hívta, vegye újból fontolóra ezt a lépését A petició szemére veti Titó ’’’nőknek kommunista múlt­iát valamint „kapcsolatát a kommunizmussal és a Kreml­lel.“ De magától értetődő, éppen a közös eszmei kiindulópont alapján, hogy a szakszervezet élje a maga életét önállóan. Ha ez nincs így, akikor kár származik belőle a pártra is, mert a párt tekintélyét sem növeli az, ha a szakszervezet mindennapi életébe, mindenna­pi kérdéseibe parancsszóval beleszólnak. Ami a jövőt illeti *— én ezt most mint pártember mondom — teljesen megelég­szem azzal, ha a közös politikai együttműködés, eszmei, ideoló­giai és politikai síkon és a szakszervezet önálló életében ez a szellem biztosított. Az önállóságot úgy is értem: nem célszerű, hogy valameny- nyi pártszerv külön határoza­tokat hozzon, amelyek a ha­táskörüknek megfelelő szak­szervezeti szervre kötelezőek A pártszerv hozhat és kell is, hogy hozzon határozatot olyan kérdésben is, amivel a szak- szervezet Is foglalkozik, leszö­gezve a pártszervezet saját ál­láspontját. Ez az álláspont azonban a párttagokra nézve kötelező és amikor a párttagok fellépnék egy szakszervezeti teetület ülésén, értekezletén, A szakszervezetet egészsége­in úgy kell építenünk, hogy a igok mindennapi gyakorlat­ól győződjenek meg arról, ogy a szakszervezet önálló, a nem ez volna a meggyőző­dünk, akkor mi magunk a sakszervezetből pártot és az a tudatnak olyan magas fokát ívánnánk meg a dolgozóktól, ml már a munkásosztály for- idalmi pártja tagságának kö- etelménye. Lenini elv az, ogy a szakszervezeti mozga- >m a forradalom iskolája a lunkús tömegek számára és sért nagyon kell vigyázni erre z önállóságra. Nem lesz Iskola szakszervezet, ha valaki csak kikor lehet szakszervezeti tag, mikor már marxizmus-leni­izmus összes tételeit, azután a irt valamennyi határozatát, nnak minden részét kötele­sen ismeri. En remélem, hogy lenini elveknek megfelelő készséges arány helyreáll és a árttagok számaránya lénye­den kevesebb lesz, mint a lakszervezetben tömörült dol- azók száma. Ebért la nagyon >ntos, hogy a szakszervezet a íunkásosztály nagy iskolája igyen, Televíziós berendezések segítsé­gével lefényképezték a Hold it Leningrád (MTI) A TASZSZ közli: A Leningrád közelében fekvő pulkovod obszervató­riumban a fizikai osztály mun­katársainak sikerült egyötve- ned másodperce* megvilágí­tással televíziós berendezés segítségével fényképfelvétele­ket készíteni a Holdról. NyikolaJ Kuprjevics tudo­mányos főmunkatárs, az új fényképezési módszer kezde­ményezője a következőket mondotta a TASZSZ munka­társának: — A Holdat és egyéb égi­t est „két rendszerint teleszkó­pok segítségével fényképezik. Nagyméret j nagyításnál azon­ban kevés fény jut a lemezre, ezért hosszú megvilágítást kell alkalmazni. Ez azonban i hátrányosan befolyásolj* »■ egy távirányítóit ballisztikus Washington (MTI) Az AP jelenti: Az Egyesült Államok lé­gierőinek az a kísér­lete, hogy a floridai Patrick légitámasz­pontról kilője Thor- típusú ballisztikus távirányítóit lövedé­kének egyik kísérleti példányát, a szomba­ti jelentések szerint kudarccal végződött. A lövedékkel vég­zett kísérletet a szo­kásos legnagyobb ti­toktartás mellett haj­tották végre. Nem hivatalos körökből a balul végződött ki­lövési kísérletről a következőket sikerült T?\ «íj A Thor-típusú bal­lisztikus távlrányitott lövedéket, amelynek a tervezés szerinti hatósugara ezerötszáz mérföld, súlya pedig több tonna, már né­hány héttel ezelőtt előkészítették a kí­sérleti kilövéshez. Le­het, hogy Időközben már történt kísérlet a kilövésre, de ez nyil­ván nem járt siker­rel A legutóbbi al­kalommal a lövedék motorját begyújtot­ták és. a hatalmas acéllövedék lassan felemelkedett a kilö­vőpályáról, majd a levegőben megtett rövid út után hátra­dőlt, lezuhant «« az üzemanyagtartályok* ból kitörő lángokban elégett. A Pentagonhoz In­tézett kérdésekre az Egyesült Államok hadügyminisztériuma a következő hivata­los választ adta az esettel kapcsolatban: „Az Egyesült Álla­mok hadügyminisz­tériuma közölte, hogy a nagyhatósugarú ballisztikus irányított lövedékek program­jának keretében bi­zonyos idő óta foly­tak a ralcétalövedé- kek kilövési kísérle­tei az Egyesült Álla­mok légierőinek táv- irányított lövedék­kísérleti terepén és lövedék ezeket a kísérleteket továbbra is folytat­ják.“ Amikor a Penta­gon szóvivőjéhez kér­dést intéztek, megfe­lel-e a valóságnak, hogy sebesülések 1$ történtek, amikor a Thor-tipusú irányí­tott lövedék, kilövése nem volt sikeres, a szóvivő azt válaszol­ta: ^A Patrick-légi- támaszponton folyta­tott kísérletek egész időtartama alatt em­beréletben nem esett kár." A Pentagon fen­tieken kívül nem volt hajlandó bőveb­ben nyilatkozni e! kérdésről,

Next

/
Oldalképek
Tartalom