Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-29 / 24. szám

um JANUAR T9 N A P f rt ft Marosán György elvtárs beszéde Pécsi Nemzeti Színházban a Kétszázmilliós Szovjetunió, hatszázmilliós Kína áll mögöttünk (Folytatás az 1. oldalról.) Marosan elvtárs a továb­biakban a menekültekről be­szélt: — Egy alkalommal furcsa cikkre lettem figyelmes az egyik külföldi lapban. Azt ír­ták, hogy az egyik angol lord- né B' sbe utazott. Amikor visszatért, megkérdezték tőle az újságírók, hogy mit kereset: őlordsága Bécsben? „Cselédet“ — válaszolta. — Ritkán fogott d olyan méreg, mint akkor — folytatta Marosán elvtárs. — Ez a ma­gyar menekültek sorsa! A szé­pek nyilvánosházba kerülnek, a kevésbé szépek cselédnek, a középkorú férfiak belga és an­gol bányákba, a fiatalok meg katonának... Ausztria pedig’ Panaszkodik, hogy elviszik a java embereket és hogy lehe­tetlenül viselkednek a magya­rok. Jogosan mondják, mer: 16 000 tolvaj, gyilkos és fasász- 'a szökött át a menekültekkel' Nem lehet csodálkozni azon. hogy azelőtt a bécsi utcán hagyhatták a kerékpároka i. most meg ellopják! Marosán elvtárs kitért azok­ra is, akik abban reményked- ek, hogy szavazócédulákks megdöntik Lengyelországban a proletárhatalmat, s utána ná­lunk is „változás lesz". Nos ami Lengyelországot illeti, a választások szétfoszlatták illú­zióikat Ami pedig ránk tarto­zik: még a lengyel választások előtt kimondottuk Budapesten, hogy akármire is végződik Lengyelországban a választás. Magyarországon proletárdikta­túra marad. Nem lehet letöröl­ni szocialista államunkat a 'érképről, államunk mögött 200 milliós Szovjetunió és 600 mil­liós Kína és a népi demokrati­kus országok állnak. Elsők a bányászok Marosán elvtárs ezután el­mondotta, hogy a bányászok alaposan rácáfoltak egyes pesszimista műszaki vezetők jóslataira a széntermelést ille­tően. Erre az az 55 000 tonna a bizonyíték, amit legutóbb ki­adtak. A széntermelés növeke­dése lehetővé tette, hogy az acél, vas és a közszükségleti cikkek termelése is emelked­jék. Ha tovább emelkedik a széntermelés, módot ad a munkanélküliség megszünteté­sére is. A munkanélküliség ugyanis egyáltalán nem vele­járója a szocializmusnak, ha- / nem a kapitalizmus egyik régi és gyógyíthatatlan betegsége. — A kormány nevében kö­szönetét mondok a bányászok jó munkájáért — folytatta Ma­rosán elvtárs. — Mint Ígértük a kormány sem lesz hálátlan: fé’mü’iárd forintot költünk az idén bányászlakások építésére és hetven milliót a bányászok sajátlakás-építésd akcióinak se­gítésére. Tavasszal meg is kez­dődik az építkezés. Marosán elvtárs a továb­biakban számszerű adatokkal ismertette, hogy mennyi gabo­nát, hűtő- és mosógépet ka­punk a Szovjetunióból, meny­nyi cipő érkezik Csehszlová­kiából ... A szocialista orszá­gokból árad felénk a segítség. Nem lesz tehát hiányunk ke­nyérben, húsban, zsírban és általában élelemben. Szappan­ban és cigarettában viszont nem bővelkedünk. A jelenlegi kiadott mennyiség is elég len­ne ugyan, ha nem vásárolná­nak össze egyesek kétévre va­lót. A kormány ezért elsősor­ban is a bányász és munkás­lakta kerületekbe fogja a szappant és cigarettát irányí­tani, egyben kéri őket, hogy akadályozzák meg az áruhal­mozást. Nem lesz SZDP, győz az MSZMPI Marosán elvtárs kitért arra is, hogy lesz-e szociáldemokra­ta párt, vagy sem. Ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy a Szabad Európa rádióállomása követeli. És ez furcsa, hiszen a Szabad Európánál horthysták vannak... — Es ki gyilkolta meg So­mogyi Bacsó Bélát, Mónus Il­lést? — kérdezte Marosán elv­társ. — A horthysták. S ma ők, a gyilkosok követelik az SZDP-t? Hogy újra faltörő kos legyen, mint október 23-a után? Emlékezzünk csak: ami­kor az SZDP megalakult, har­mincnégy párt követte. Nem, nem tesszük meg nekik ezt a szívességet. Magyarországon egy forradalmi munkáspárt ma rad, a Magyar Szocialista Munkáspárt, amelynek tagjai a munkások mellett a paraszt­ság és értelmiség legjobbjai is. Marosán felhívta a munkás­Lqpzártq Öt VUtnínyi JÜtivd Csak a dicséret hangján szólha­tunk az Országos Filharmónia pécsi kirendeltsége által a Pécsi Nemzeti Színházban teg­nap rendezett Ver di—Puccini estről. Csaknem min­den szám után vas tapssal jutal­mazta a közönség az előadókat. Ne- ményi Lili, Bárdos Anna. Ivánka Irén Reményi Sándor, Wagner József énekművészek aratta tapsban mél tán osztozott a Paulusz Elemér vezényelte zene­kar és a Pécsi Liszt Ferenc Kó­rus. Élmény volt. Ilyet szívesen hal­lunk máskor is, — volt az est rész­vevőinek vélemé­nye. Kihasználtuk a „szabad perceket" 6 beszélgettünk az esten egyik leg­több tapsot ka­pott művésznővel, Neményi Lilivel az Operaház éne­kesével. » Most Is bol­dogan Jöttem le Pécsre, szeretem ezt a várost — mondotta. Azaz™ hogy... — Nos, csak nincs valami baj? — Nincs — szól nevetve —, csak eszembe Jutott két pécsi szereplé­sem. Az egyik az árvíz idején volt. Amikor hazafelé mentünk az autó­busszal, árvízbe kerültünk s az autóbuszban bo­káig ért a viz..-. Legutóbb pedig a vihar kapott el bennünket. Hogy teljes legyen a pechsorozat, most már csak az hiány zik, hogy a hóvi­har temesse be a kocsinlcat. — A pécsi kö­zönség? — Zene értő. De hiszen ezt már annyiszor megál­lapították. A pé­csi ifjúság ked­vencem. Sokkal közülük állandóan levelezem. Rokoni szálak is fűznek e városhoz. Sza­bó Ottó, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, unoka­öcsém ... — Munkája, ter­vei? — Van. Sok. Többek között ön­álló estem a „Szállj költemény” sorozatot Pesten befejeztem. Ezt az estet szeretném Pécsre lehozni. Vé­leményem szerint a ‘„Szállj költe­mény”-nek sikere lenne Pécsett is. Az ügyelő kö­nyörtelenül félbe­szakítja beszélge­tésünket: — „Neményi Li­li következik... színpadra.. ,M — Csak még egy szét Mit üzen a pécsi közönség­nek? — Mit üzen­hetek? Ha tetszett énekem, hívjanak, máskor i*. Na­gyon nagyon szí­vesen jövök — mondja, de ezt már az ajtóból, s siet a színpadra. S mit üzenhe­tünk mi? — Jöjön máskor is! Még egyet: „Hóvihar­mentes utazást!” GARAY tanácsokat, hogy gazdasági ügyekkel foglalkozzanak és ne tűrjék, hogy üldözzék a kom­munistákat az üzemekben. A kormány nem fogja megenged­ni. — Mi nem leszünk annyian, mint az MDP-ben voltak, foly­tatta Marosán elvtárs. {heve­sebben, de a munkáshatalom mellett hajlíthatatlanul kiálló forradalmárok, a dolgozók ügyének harcosai lesznek a pártban. Vállaltuk és vállal­juk a népszerűtlen feladatokat is, megingathatatlanul dolgo­zunk, hogy keresztülvereked- jük magunkat a nehézségeken és kivezetjük az országot mai gazdasági helyzetéből. Mi fogjuk megünnepelni március 15-ét Marosán elvtárs a továb­biakban elmondotta, hogy az ellenforradalom november 4-e után kezdetben a deklasszált és lumpenproletár elemekre épített, később az asszonyokra és amikor már azokat sem si­került megmozgatni, akikor a diákokra. Megtéveszti őket, és a nemzeti zászló és a Kossuth- címer felhasználásával akarja tűzbevinni a fiatalokat — A munkáshatalom türel­mes magatartást tanúsít — folytatta Marosán elvtárs. — Sokkal türelmesebb, mint pél­dául Keresztes-Fischer bel­ügyminiszter volt a harmincas években. Mert akkor is tün­tettek a diákok s amikor a rendőrök már nagyon a nyo­mukban voltak, megálltak és a Himnuszt énekelték. A rend­őrök ezen meglepődtek s tehe­tetlenül álltak, hiszen burzsoá gyerekok. voltak és a Himnuszt énekelték ... így ment ez egy darabig. Keresztes-Fischer ké­sőbb azonban kitört, s azt mondta, hogy ha a Himnuszt is énekelik, akkor is elő a gumi­botot ... Marosán elvtárs felhívta a diákokat, hogy ne hagyják ma­gukat féli evezettetni az ellen­forradalmároktól és ne hasz­nálják fel -nemzeti színeinké’ és a Kossuth-címert azok cél­jaira. A végén így fejezte be beszé­dét: — Sokait beszélnek az ellen­forradalmárok március 15-ről. Erre az a válaszunk, hogy március 15-ét ml fogjuk meg­ünnepelni! Elmondjuk majd, hogy miért harcolt a „nagy hazafiak” által oly ritkán em­legetett Petőfi és Táncsics, el­mondjuk, hogy a Horthy idejé­ben nem tanítottak az iskolák­ban március 15-én, de a mun­kások dolgoztak. Es elmondjuk azt is, hogy Magyarországot csak a szocializmus útján ve­zethetjük ki jelenlegi helyzeté­ből és hazánk létét csak a szo­cialista táboron belül lehet biz­tosítani! — fejezte be beszédét Marosán György elvtárs. Viharos taps fogadta a be­szédet, majd a pártot éltették. Utána elénekelték a munkás­ság nemzetközi himnuszát, az Intemacionálét, Az olasz kommunisták Ü TOLLHEQYEN... Moszkvában tett látogatá­suk után Luigi Longo elvtárs­nak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettesének és» Velio Spano elvtársnak, az. Olasz Kommunista Párt Pollii- • kai Bizottsága tagjának alkal­ma volt találkozni a Magyar Szocialista Munkáspárt ideig­lenes intéző bizottsága képvi­selőivel, Kádár János, Kiss Ká­roly és dr. Münnich Ferenc elvlársakkal. A megbeszélések során a két testvérpárt vezetői tájékoztat­ták egymást és véleménycserét i folytattak a két pártot kölcsö- f nősen érdeklő kérdésekről. A^> megbeszélések baráti légkör­ben, a kölcsönös megértés, bi­zalom és a proletár nemzetkö­ziség jegyében folytak le. Az olasz elvtársak különösen pozitívan értékelték a Magyar (i Szocialista Munkáspárt azon erőfeszitéseit, amelyek a szo- cialistacllencs reakció ellen, a múlt hibáinak kijavítására, valamint az ellenforradalom által ütött sebek begyógyitásá- ra irányulnak. Az olasz elvtársak azt kíván­ják. hogy a népi demokratikus^ rendszer további erősödése ér-# deliében a magyar munkások, dolgozók és az ország összes haladó erői a lehető leggyor­sabban újra sorakozzanak fel a Magyar Szocialista Munkás-; párt és a forradalmi munkás­paraszt kormány köré, szaba­don és függetlenül építsék a ' szocializmust hazájukban. , Mellen! a Pécsi Múzeum tawe Megjelent a Janus Pannonius Múzeum 1956-os évikönyve 192 oldal terjedelemben. A német és magyar nyelvű évkönyvben Cse- megi József a Káptalan utca 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményéről számol be, Petrovich Ede újabb adatokat közöl e ház történetéröl, Sarka- diné Ilárs Éva pedig a ház díszí­tő elemeivel foglalkozik tanulmá­nyában. Lakatos Pál a Márok ha­tárában lévő római strleletekről, lfj. Kodolányi János a diósvtszlól halottsirató asszonyokról, Dombay János a domoszlópusztal gót slr- leletröl, Gebhardt Antal pedig a Mecsek hegység állatföldrajzi prob lémáiról írt az évkönyvbe. Ezen­kívül több más értékes tanulmány olvasható a vaskos kötetben. cCcdtikci. és a. töhüsvQyubtyßk... Lacika nem is tudja, hogy jók az emberek. Alig há- romesztendüs, valójában föl sem foghatja, hogy a kör­nyék sörivó, fröccsöző polgá­rai, kedvesen... Különben, kezdjük az ele­jén! Sokan ismerik a „Budai” kocsmát, a Katalin utcában. És a vezetőjét is, Viktor bá­csit, aki bizony néhány év­re való termést már „ki­mért ebben a kis igazi, pe­remvárosi csehóban. No, és a törzsvendégek? Itt van mindjárt az „asz­talos”. Ebéd után és vacsora után pontosan megjelenik, megissza a maga két nagy- fröccsét, elmond egy viccet, majd fizet, a visszajáró pénzt beledobja egy törött­szélű pohárba és megy. A „bányász? sört iszik. Két-három korsóval estén­ként. Szombat este hozza az asszonyt is, az asszony ször­pöt iszik. Fizetésnél a vísz- szajáró pénzt ők is beledob­ják abba a bizonyos pohár­ba... A „hivatalnokf — szintén idősebb férfi — agglegényi estéit mindig itt tölti el a sarokasztalnál. Csak bort iszik, semmi mást, most meggybor van, azt nem sze­reti, ráfanyalodik hál a sör­re. Fizet, a visszajáró pénzt bele a pohárba ... A „fuvaros”, nagy darab ember, nagyhangú, széles mozdulatokkal, ö pálinkával kezdi, azzal is fejezi be az estét. Fizet s amit visszakap, vaskos nagy tenyeréből bele- hullatja a pohárba... Nos, így megy ez minden­nap. Nem sok pénzről van szó, napi húsz-harminc fil­lérről csupán. Nem, nem! Nem borravaló ez! Ez a pénz Lacika karácsonyi ajándéka. Pontosabban, tavaly kará­csonykor és tavalyelőtt is Lacika ebből kapta meg a minden gyereknek kijáró ajándékot. Mert a mama, — itt takarít egyébként a kocs­mában, havi kettöszázért, — szóval a mama keveset ke­res, a papa meg, — szegény­ke, — rokkant, otthonülö : hát igy élnek ők hárman Lacika, a mama és a papa. ...Es a peremvárosi em­berek, — mert van szívük é: tudnak szei-tni, — megisz- szák a maguk sörét, a pohár- ka bort és a visszajáró pénz az agyondolgozott tenyerek­ből belehullik a csempesz-lű pohárba..i RAB Valamennyi egyetem jogosult a doktori cím adományozására Törvényerejű rendelet jelent meg, amely úgy rendelkezik, hogy valamennyi egyetem és minden egyetemi jellegű fő­iskola jogosult a doktori cím adományozására, az általuk oktatott tudományágakból. A doktori cím megszerzésé­nek feltétele a doktori érteke­zés elkészítése és a szigorlat letétele, amelyre az egyetemi tanulmányok befejezése után kerülhet sor. Akinek doktori értekezését és szigorlatát elfogadták, dip­lomát kap, amelyet az egyetem a hagyományainak megfelelő szöveggel állít ki. Az orvosok foglalkozásuk megjelöléseként külön szigor­latletétele és értekezés benyúj­tása nélkül megkapják a dok­tori címet. Akik az egyeteme­ken az 1951 évtől az 1956—57. tanév befejezéséig szereztek, illetve szereznek jogi vagy orvosi végzettséget, a doktori címet ugyancsak megkapják a szigorlat letétele és az érteke­zés benyújtása nélkül. (MTI) Mi újság ct ? BERLIN: Mint Jelentettük, Nehru indiai miniszterelnök düsseldorfi látogatása alkalmá­val Adenauer kancellár felve­tette azt az elgondolását, hogy a német újraegyesítés kérdéséi az ENSZ elé terjesszék. A Hamburger Brief cimű lap most indiai sajtóvélemények alapján leszögezi, hogy Indiai politikai körökben nem támo­gatják Adenauemak ezt a ter­vét. A nyugatnémet lap ki­emeli, hogy indiai vélemény szerint a német újraegyesítés előfeltétele a Szövetségi Köz­társaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti tár­gyalások felvétele. BERLIN: A hamburgi Welt jelentése szerint a Német Szö­vetségi Köztársaság július el­sejére három gránátos hadosz­tályt bocsát a NATO rendel­kezésére. E hadosztályok Spei­at Lan műtétek A napokban jelentették a pesti lapok a világszenzációt keltett hírt, hogy nyolc centi­méter hosszú «zöget távolítot­tak el egy touloni kórházban Evelyne Plattu francia kis­lány fejéból. A műtét bár óriá­si jelentőségű, nem egyedül­álló a történelemben. Paíflais professzor 1952-ben a következő esetet közölte: Egy férfi, aki az első világhá­ború alatt megsebesült, meg­vakult egyik szemére. Amikor másik szeme is erősen gyen­gülni kezdett, több szemorvost keresett fel, de ezek úgy vél- ’ék, hogy a szem gyengülése a régi sebesülés következmé­nye. Csak a röntgenfelvételek terítettek fényt arra, hogy a szemgödör hátsó résziébe és a há„ 6 fejrészbe k!-ujjnyi nagy ságú rugó hatolt, amely 35 évig maradit ebben a különös helyzetben. Másik orvos, dr. Marchetti ilyan esetről számolt be, ami­kor egy legyező szára behatolt 3 szemüregbe és három hó­nappal később egy tályog kö­vetkeztében a száj padi ásón :őtt kl. Dr. Hortin egy nyílhegy vándorlását írja le, amely 30 évig tartózkodott a szemüreg­ben és végül a szájon kresz ül távozott. A legrégibb Ismert eset 1713 unit® 17-én történt. Egy fia alember Veyne községben a 26 éves Suzanne Jaubert bal- zemébe vágott egy rövidszárú oipát. A pipa szára letörött és benne maradt a szemben Tean-Baptiste Marin orvosnak 'árom hónappal később sike­rűit a pipaszárat a szemüreg­ből eMávolí’ania és a leány látását megmentenie del volt náci tábornoknak, a NATO középeurópai szárazföl­di csapatai új parancsnokának hatáskörébe fognak tartozni. A Welt szerint a szövetségi hadseregnek ez év végére már két páncélos hadosztálya is lesz. KALKUTTA: Mint az AP jelenti, pénteken az indiai Pát­riában, egy ámokfutó elefánt összeütközött egy vonattal. Az elefánt a helyszínen kimúlt, a vonat mozdonya pedig kisik­lott PRAGA: A prágai televízió elhatározta, hogy ezentúl ere­deti bemutatókat rendez szín­darabokból — jelenti a CTK Az első színdarab, amelyet ilyenformán külön a televízió számára adnak elő, Romain Rolland „Eljő majd az idő’ című háborúellenes darabja lesz. A műsortervben szerepel még Howard Fast „Washing­ton tábornok és a boszorkány”, Goldoni „Todero Brontolon” és Borisz Gorbatov „Egy éjsza­ka” című darabja. BELGRAD: Mint a Tanjug Jelenti, a „Dinara" nevű jugo­szláv tengerjáróhajó vasárnap reggel kifutott a Szuezi-csator­nából é6 most folytatja útját hazafelé. A hajó csaknem há­rom hónapot töltött a Szuezi- csatoma „kényszeríogságában”, ahová három hónappal ezelőtt, éppen az Egyiptom elleni an- gol-francia-izraeli agresszió kezdetén érkezett. A hajó le­génysége súlyos napokat élt át és jóllehet a harcok Idején fi­gyelmeztetést kapott, hogy biz­tonsága érdekében hagyja el a hajót, a matrózok és a parancs­nokok nem távoztak helyükről. A „Dlnará"-t távolkeleti útjá­ról visszatérőben tartóztatták fel Szuezben, KAIRO: Az AP jelen«: Az As Saab című kairói napilap vasárnapi számában azt írja, hogy Franciaország Izraelnek repülőgépeket, tankokat és ágyúkat ajánlott fel cserében izraeli légitámaszpontokért. A lap szerint az aiánlatról Pá­rizsban folytatnak bizalmas tárgyalásokat a francia kor­mány képviselői és Izrael pá­rizsi nagykövete. BELGRAD: A belgrádi rádió jelenti: Egyes külföldi hírszol­gálati irodák ama híresztelésé­vel kapcsolatban, hogy Ma­gyarországról állítólag több­száz szovjet katona Jugoszlá­viába szökött, a Jugopress munkatársának belgrádi illeté­kes helyen kijelentették, hogy ezek a hírek puszta koholmá­nyok. BECS: A DPA híre szerint dr. Schärf osztrák alkancellár szombaton rádióbeszédében ki­jelentette, hogy az osztrák semlegesség jellegével össze­egyeztethetetlen volna, ha a politikai testületek Ausztriá­ból Magyarországra Irányuló tevékenységet folytatnának. „A semlegesség, ahogy mi ér­telmezzük és megvalósítjuk, nemcsak saját kívánságunkból ered: a világhelyzet parancsol, ja számunkra“ — mondotta Schärf Ezzel a semlegességgel összeegyeztethetetlen volna, ha' eltűrnénk Ausztriából Ma­gyarországra irányuló politikai tevékenységet, vagy ha Auszt­ria állami síkon beavatkoznék Magvaro—zág beit*gyeibe,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom