Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-04 / 261. szám

Ä1 DUNÁNTÚL’ 1956 NOVEMBER 4 Mindssenty József bíboros hercegprímás rádiószózata (Folytatás az 1. oldalról.) egyikkel, sőt még további tá­jakra is emelve szemünket mi, a kis nemzet barátságban, za­vartalan, békés kölcsönös meg­becsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Álla­mokkal és a hatalmas orosz bi­rodalommal egyaránt; jószom­szédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Bel- gráddal, Ausztriát pedig eb­ben a tekintetben úgy kell megemlíteni, hogy mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított testvéri magatartását máris minden magyar a szívébe zár­ta. — Ez egész helyzetünket azonban most az dönti el, hogy a kétszázmilliós orosz biroda­lomnak mi a szándéka a ha­tárainkon belül levő katonai erejével. Rádiójelentések ad ták hírül, hogy ez a fegyve­res erő növekszik, Mi semle­gesek vagyunk. Mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontás­ra. De nem merül fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal job­ban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le ben­nünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támad­tuk meg Oroszországot, őszin­tén reméljük, hogy az orosz fegyveres erők mielőbbi kivo­nása országunkból megtörté­nik. Belső helyzetűnket azonban az válságossá teszi, hogy az előbb mondottak miatt a mun­ka. a termelés országosan megállt. Közvetlen éhínség fe­nyeget. A szabadságharcot egy csontig soványított nemzet vív­ta. Ezért a munkát, a terme­test, a helyreállítási feladatok elvégzését mindenütt azonnal fel kell venni, 6aját összessé­günk, nemzetünk érdekében. Ez a nemzet életének folyta­tásához szükséges haladékta­lanul. Amikor ezt megtesszük, nem tévesztjük szem elől a következőket; tudja meg mindenki az or­szágban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, ha­nem szabadságharc* 1945-től egy vesztett és számunkra céltalan háború atán erő­szakkal épült H az itteni rendszer, melynek örökösei most a megtagadás, megve­tés, undor és elítélés izzó bélyegeit sütik annak min­den porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. A világon párat­lan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szaba­don akar dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar ha.ározmi sorsa, államának igazgatása, munkájának érté­kesítése felől. Ennek a tény­nek a valóságát maga a nép semilyen mellékcélra, illeték­telen előny érdekében nem en­gedi elcsavarni, kiaknázni. Uj, visszaélésmentes választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás tör­ténjék nemzetközi ellenőrzés mellett. En párton kívül és állásom szerint felül is vagyok és maradok; — Figyelmeztetek ebből a tisztemből minden magyart, hogy a gyönyörű egységes ok­tóberi napjai után ne adjon helyi, pártviszályoknak és szét­húzásnak, „nnek az országnak sokmindenre van most szük­ség, de minél kevesebb pártra és pártvezérre; Maga a politizálás is ma má­sodrendű ügy. A nemzet éle­te és a mindennapi kenyér a mi gondunlt, A bukott rendszer örökösei­nek eddigi visszatekintő le­leplezései feltárták, hogy a tör­vényes felelősségrevonásoknak minden vonalon, éspedig fügr getlen és pártatlan bíróság út­ján kell bekövetkezniök, ma­gánbosszúkat el kell kerül­nünk, ki kell küszöbölnünk. A bukott rendszer részesei és örökösei külön felelősáéget vi­selnek saját tevékenységükért, mulasztásokért, késedelemért, vá'gy helytelen intézkedésért egyaránt. A leleplező vallomá­sokhoz nem fűzök most egyet­len megállapítást sem, mert az az országos munka felvételét és a termelés folytatását hát­ráltatná. Ha a kibontakozás az elhangzott ígéretek szerint tiszteségesen halad előre, ez nem is lesz a feladatom. Ám hangsúlyoznom kell a tenni­valók tárgyi foglalatát; 1 Jogállamban élő osztálynél­küli társadalom, a demokra­tikus vívmányokat fejlesztő, a szociális érdekektől helye­sen és igazságosan korláto­zott magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúmacio- nalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egész magyar nép. A yarsói paktum jogi természete Irta: dr. ABAY GYULA egyetemi tanár M indebből következik, hogy — Mint a magyar római katolikus egyház feje viszont kijelentem, hogy amint azt a püspöki kár 1945-ben közös körlevelében kijelentette, hogy nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irá­nyával, sőt az egészséges fej­lődést mindenben előmozdít­juk. Azt a magyar nép természe­tesnek találja, hogy nagymul- tú és nagy értékű intézmé­nyeinkről gondoskodnunk kell. Ugyanilyen minőségben továb­bá röviden megemlítem az or­szág hat és félmillió katolikus hívőjének tájékoztatására, hogy a bukott rendszer erősza­kának és csalárdságának min­den nyomát egyházi vonalon felszámoljuk. Ez nálunk ősi hit — és erkölcstanunkból és az egyházzal egyidős jogsza­bályokból ölként adódik. — A nemzethez intézett mostani szózatom más részle­tekre tudatosan nem terjed ki, mert amit mondottam világos és elég. De végezetül egy kér­dés felvetése még se hagyha­tó el: mit gondolnak a bukott rendszer örökösei, ha az ál­taluk megbélyegzett ''-elődeik valláserkölcsi alapon álltak volna, elkövették volna-e mindazt, aminek következmé­nyei elől menekülni kénysze­rültek. A keresztény hitoktatás sza­badságának azonnali rende­zését a katolikus egyház in­tézményeinek és társulatai­nak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk Ettől a pillanattól kezdve fi­gyeljük, hogy az ígéretek és cselekedetek fedik-e egymást és ami ma keresztülvihető, azt senki sem halassza holnapra. Mi, akik figyelünk és előmoz­dítani kívánjuk az egész nép javát, bízzunk a gondviselés­ben, hogy nem hiába! A z 1947. augusztus 31-én ** megtartott magyar or­szággyűlési képviselőválasztás csak csonka, tehát nem teljes jogérvényű országgyűlés meg­alakulásával járt, mert a Pfeiffer párt megválasztott képviselőit azzal az ürüggyel, hogy a képviselő jelölés elő­feltételéül kikötött ajánlások számával nem rendelkeztek, holott a rájuk esett háromne gyedmilliónyi szavazat az aján lások kötelező számának több szőröse volt, mandátumuktól önkényesen megfosztották. Ennélfogva ezt a háromnegyed milliónyi választót jogszerű országgyűlési képviseletüktől elütötték és így az országgyű­lés megszűnt teljes törvényes testületnek lenni. Ezzel pedig Magyarország 1947. augusztus 31-ét követően a törvényen- kívüliség, az exlex állapotába került mind a mai napig. A most következő szabad válasz tások feladata, hogy a törvé- nyenkívüliségnek ezt az álla­potát végre megszüntessék. A törvényenkívüliségnek ebben az állapotában járult hozzá a magyar népköztár­saság tényleges kormánya 1655. május 14-én az ú. n. var­sói paktumhoz, amely barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés a keleteurópai népköztár­saságok és a Szovjetunió kö­zött. Húsz évig marad érvény­ben és tizenkilenc év múlva mondható fel, hogy további tíz évre ne legyen érvényes. A szerződés „az ENSZ alap­okmányának célkitűzéseit és elvé!* követve” „az államok függetlensége és szuverénitása tiszteletbentartásának, vala­mint a belügyekbe való be nem avatkozásnak elveivel összhangban kívánt készül­ni, amit a szerződés kétszer is hangsúlyoz. Ugyanígy hang súlyozza kétszer a szerződés azt is, hogy „a csatlakozás a társadalmi és államrendsze- ,. rekre való tekintet nélkül” yÚrténhetik’ A szerződési, cik- | ke szerint a szerződésben részt­vevő minden állam „az ENSZ alapokmány 51. cikkének meg felelően” minden szükséges­nek mutatkozó eszközzel, a fegyveres erő alkalmazását be leértve, azonnali segítséget nyújt a „valamely állam vagy államcsoport részéről fegyve­resen megtámadott államnak vagy államoknak”, Erről pe­dig „az ENSZ alapokmányá­nak megfelelően” tájékoztatni kell a Biztonsági Tanácsot. Az 5. cikk ehhez hozzáteszi, hogy a szerződő felek védelmi ké­pességük megerősítésére szűk séges egyéb összeegyeztetett intézkedéseket is tesznek, hogy megvédelmezzék népeik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük sértet­lenségét és az esetleges táma­dással szemben való védel­mét”. Ennyi a lényeg az eset­leges titkos záradékokon kí­vül. A két jogi tény, mindegyi- két megelőzően még 1947. július 16-án jogerősen törvénybeiktattuk az 1947. feb ruár ÍO-én Párizsban megkö­tött békeszerződést. Ennek IV. része szól a szövetséges had­erők visszavonásáról és pedig a 22. cikk 1. pontja szerint „a jelen szerződés életbelépését követően minden szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországból vissza kell vonni, mindazonáltal a Szov­jetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyve­res erők tartására, amelyre szükség lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausz­triai szovjet megszállási öve­zettel való közlekedési vonalait fenntartsa.” Végezetül még egy álljon itt. A békeszerződés aláírói: a Szovjetunió, Nagybritannia, az Egyesült Államok, Ausztrá lia, Kanada, Csehszlovákia, In dia, Ujzéland, Délafrikai Unió, Jugoszlávia, Magyarország. A varsói paktum aláírói az előb­biek közül: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország; ezenkívül Albánia, Bulgária, Keletnémetország, Lengyelor­szág, Románia. Több mint egy éve most már, hogy az osztrák állam- szerződés aláírásától számított 90 nap letelt. Már pedig a ma­gyar békeszerződés szerint minden szövetséges fegyve­res erőt 90 napon belül Ma­gyarországból vissza Réu vfcn- ni” az osztrák államszerződés megkötésétől számítva. A bé­keszerződés és a varsói pak­tum három közös aláírója: a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország az utóbbiakban nem hatálytalaníthatta az előbbinek kötelező rendelke­zéseit a békeszerződés egyéb aláíróinak hozzájárulása nél­kül. A magyarországi események nemzetközi visszhangja vá válik, amely nemzetközi biztosíték alatt semleges or­szág lesz,1' A bécsi sajtó a magyarországi !}_J- olasz pártok szolidaritása .Róma (MTI) Az olasz mi­nisztertanács közleményt nóott kt, s abban „csodálatát fezte ki a magyar nép iránt ?°§y dicső felkelése olyan si- , erekkel ért véget, amelyek ^ehetővé teszik e nemes nemzet uJJászületését.“ . Az összes olasz többségi Partok szolidaritásukat nyil- snították a magyarországi keléssel; Szolidaritást vállalt a ma- Syar felkeléssel az Olasz Szo­fista Párt, amely a maga eszéről kifejezésre juttatta .a kívánságát, hogy a fel- ] íjászod aiisia irányban fej­Az olasz Általános Szak- fizeti Szövetség (CGIL) vjkársága közleményt adott . l> s abban tiltakozott a szov- csapatok beavatkazása el­A római magyar követség nyilatkozatot adott a sajtónak, . abban „a követség tagjai fkesedéssel üdvözlik az egész "’agyar nép dicső felkelésének EyozelméfT Az MRP parlamenti 9sonortia.na,k közleménye p órizs (MTI) Az MRP Pviseiőcsoportja úgy véli, laországnak minden té­rt különösen pedig az ENSZ ki kell fejeznie együtt- Iff1 az iránt a nemzet nkl amely a Marseillaise dngjai mellett szabadult meg 1 megszállóktól* Ivéért juttatás" háromne- fel5sltt t£Z,amerlfcai termés- készleteiből származó teirartAi.'fF} ötmillió dollárért térfeléket, étolajat és gyógyászati szállítmányokat küldenek — közölte Hagerty, az elnök sajtótitkára. Hagerty elmondotta, Eisen­hower lépésének legfőbb célja az, hogy könnyítsen a magya­rok ínséges helyzetén az elkö­vetkező téli hónapokban; A kormány — mint mondotta — hamarosan érintkezésibe lép a magyar kormánnyal lés igyek­szik megállapítani, hogy a szállítás miként bonyolítható le, A segélykiutalás ügye volt az egyik kérdés az Eisenhower és Dulles között pénteken dél­után megtartott értekezleten — közölte Hagerty* A moszkvai rádió a budapesti helyzetről Párizs (AFP) „Azok a fe­lelőtlen elemek, amelyek kül­földi reakciós erőkre támasz­kodva zavargásokat idéztek elő Budapesten és az ország többi vidékén, pénteken foly­tatták aknamunkájukat, aka­dályozzák a helyzet normali­zálását s az országot politikai és gazdasági zűrzavarba igye­keznek dönteni” — így kom­mentálta az AFP szerint pén­tek esti adásában a moszkvai rádió a magyarországi helyze­tet: ílymódotn — folytatta a szov­jet rádió — a népi hatalom evei alatt elért sikerek ve­szélyben vannak; A Francia Kommunista Párt állásfoglalása Párizs (MTI) Pénteken este a Francia Kommunist? Párt tájékoztató nagygyűlést rendezett Párizsban; A nagy­gyűlésen elnöklő Maurice Tho- rez megnyitó beszédében elis­merte, hogy a gazdasági élet szervezésében Magyarországon és Lengyelországban tévedése­ket követtek el, voltak hibák, voltak bizonyos önkényes cse­lekedetek, s mindez érthető elé­gedetlenséget keltett. A sze­rinte jogos bírálat azonban nem válhat rágalmazó, elvte­len vádaskodássá a munkás- osztály pártja ellen. Thorez azt állította, hogy a liberali­zálás leple alatt felütötték fe­jüket a proletár-diktatúrától idegen elemek, s az eredmény ideológiai lefegyverződé«, po­litikai zűrzavar, a munkásosz­tály és pártja legjobbjainak elcsüggedése. Az amerikai külügyminiszté­rium tiltakozik Washington (AFP) Ro­bert Murphy, amerikai kül­ügyi államtitkár pénteken este magához kérette Zarubint, a Szovjetunió washingtoni nagy­követét és a külügyminiszté­rium nevében tiltakozott az ellen, hogy a szovjet fegyve­res erők feltartóztatták azokat a járműveket, amelyek Buda­pestről Ausztriába szállítot­ták a magyar fővárosban akk­reditált diplomaták családtag­jait* A külügyminisztérium szó­vivője Murphy és Zarubin megbeszélésével kapcsolatban hangoztatta, hogy az amerikai államtitkár a tanácskozáson megjegyezte: a szóbanforgó in­cidens vaiőszínűfeg a szovjet parancsnokság tévedésének tulajdonítható. Murphy egyéb­ként arról is tájékoztatta Za­rubint, hogy fogalma sincs, miért tartózkodnak szovjet csapatok a Becs és Budapest közti útvonalon. Zarubdn azt válaszolta, bár nincs tudomása az incidensről, nem kételkedik abban, hogy azt sikerül majd rendezni. Hivatalos szovjet nyilatkozat várható Moszkva (AFP) A Moszk­vában tartózkodó Szíriái köz- társasági elnök által pénteken este adott fogadáson egy ma­gasrangú szovjet személyiség sejteni engedte, hogy a szovjet ^ormány bármely pillanatban íbntos határozatot hozhat ■nyilvánosságra. E határozat­ban Moszkva hivatalos állás­foglalásáról lenne szó a ma­gyarországi eseményekkel kap­csolatban. Diplomáciai körökben egyéb­ként megjegyzik, hogy a pén­tek esti fogadáson Hruscsov nem volt jelen, továbbá, hogy j'Zsukov marsall és Sepilov né­hány perc múltán eltávozott. A Times szerkesztőségi cikke London (Reuter) A Times szombati számában szerkesz­tőségi cikket szentel a magyar- országi fejleményeknek. A lap hangsúlyozza: hogy Nagy Imre felhívása azENSZ- hez és Magyarországnak a vsrsói szerződésből való kilé­pése döntő súllyal esik latba. „Ha Nagy Imre felhívása si­keres lesz. — Írja a lap — Ma- ryarovszár/ második Ausztrlá­hclyzetről Bécs (AFP) Az egész szom­bat reggeli bécsi sajtó tükrözi az osztrák főváros aggodalmát a legújabb magyarországi fej­lemények miatt. Az aggodal­mat még fokozza az, hogy az osztrák-magyar határt várat­lanul elárasztották a szovjet páncélosok. A független Die Presse közli budapesti tudósí­tójának sürgönyét, amely sze­rint a magyar fővárosból el­szállították az összes orosz polgári tisztviselőt és család­tagjait. A nyugati követségek szintén előkészítik alkalma­zottaik és azok családtagjai­nak elszállítását; Elnökválasztás az Egyesült Államokban Washington (AFP) A válasz­tás előtt az Egyesült Államok köztársaságpárti és demokrata- párti elnök-, illetve alelnök- jelöltjei az egyiptomi és ma­gyarországi fejlemények ki­bontakozása szerint csoporto­sítják át érveiket és kölcsönö­sen külpolitikai rövidlátással vádolják egymást. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy a középkeleti válság milyen ha­tással lesz a keddi választá­sokra. A köztársaságpárti meg­figyelők meg vannak győződ­ve róla, hogy a súlyos helyzet arra készteti majd az ameri­kai választókat, hogy Eisen- howerre szavazzanak, aki politikai és katonai tapasz- taltsága folytán, ma a legalkal­masabb arra, hogy elősegítse a béke helyreállítását anélkül, hegy konfliktusba sodorná az Egyesült Államokat. (MTI) 1. a varsói paktumot a Ma­gyar Népköztársaságnak a tör- vényenk/tvüliség állapotában levő, csupán tényleges kormá­nya kötötte; 2. még az érvényesnek te­kintett varsói paktum is csak az állami függetlenség és szu­verenitás, valamint a bel ügyekbe való be nem avatko­zás és az ENSZ alapokmányá­nak tiszteletben tartása alap­ján alkalmazható; 3. a szűkebb nemzetközi jogérvényű varsói paktum nem adhat feloldozást a tágabb jog­érvényű békeszerződésnek a ki­vonulást elrendelő határozata alól; 4. a varsói paktum nem ad­hat felhatalmazást a belügyek­be való beavatkozásra akkor sem, ha az érdekelt ország ezt a beavatkozást kéri; 5. a belügyekbe való beavat­kozás mint szerződésszegés jogcímül szolgálhat a sérelmet szenvedő országnak a szerző­dés érvénytelenné válásának kimondására. 6. idő előtti felmondásnak csak akkor van helye, ha eb­ben az érdekeltek egymással önként megállapodnak; az idő­ben való felmondás határide­je viszont igen hosszú; 7. a fenti 3. pont alapján az országból haladéktalanul ki kell vonulni, az 1, 2, 4 és 5. pont alapján pedig a szerző­dést érvénytelennek kell te­kinteni, de bölcs dolog mind­két fél részére, ha ez a 6. pont első részének szellemében történik. 1 956. október végén a szov- _ jet csapatok Gerő és He­gedűs felkérésére avatkoztak be a magyar szabadságharcba, mely Hegedűs azonos azzál, aki a varsói paktumot Ma­gyarország nevében aláírta. Ez a felkérés azonban a varsói paktum ’ helyes értelmezése szerint a beavatkozásra elé­gendő jogalapul nem szolgál­hatott, mert a szovjet kor­mánynak a beavatkozásra irá­nyuló kérést, mint jogilag tel- jesíthetetlent, vissza kellett volna utasítania. Ennek elmu­lasztása folytán a szovjet csa­patok beavatkozása nem ment­hető agressziónak minősül. Ez, sajnos, nem az első szov­jet beavatkozás magyar bel­ügyekbe illetéktelen módon és döntő formában. A jelenleg 1947. augusztus vége óta ná­lunk még mindig fennálló tör- vényenkívüli állapot csak azál­tal vált lehetségessé, s azért kö­vetkezett be, mert 1947 tava­szán a magyar országgyűlésnek akkori 57 százalékos többségi pártjának országos főtitkárát, Kovács Bélát koholt vádak alapján, amelyeket soha nyil­vánosan ki nem vizsgáltak és le nem tárgyaltak, letartóztat­ták és elhurcolták az ország területéről. Ez megfélemlítette az egész többségi kisgazdapár­tot és különösképpen az ország akkori miniszterelnökét, aki­ben nem volt elég bátorság ahhoz, hogy Kovács Béla hősi helytállásának kötelező példá­ját kövesse, hanem ehelyett el­hagyta a népével süllyedő ha­jót és megszökött az ország területéről. Amikor 5 évi fog­ság után kihirdették Kovács Béla előtt az ítéletet, egy nyi­latkozatot tettek eléje, amely­ben ismerje el, hogy az ő le­tartóztatása és elhurcolása nem volt beavatkozás az or­szág belügyeibe. Kovács Béla akkor is méltó maradt önma­gához és hű maradt az ő ma­gyar népéhez, mert megtagad­ta a nyilatkozat aláírását. De akik a nyilatkozatot szerkesz­tették és aláíratni szerették volna, akaratlanul is elismer­ték ezzel, hogy a magyar tör- vényenkívüliséget elindító letar­tóztatás a magyar belügyekbe való külföldi, illetéktelen, erő­szakos beavatkozás volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom