Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-28 / 284. szám

4

Csou JSn-laf;

„Némileg csökkent az ellentét Washington és Peking között1*

A kínai kormányelnök feltűnő kijelentése Csüng Kaj’Sek visszatérési tehetőségéről a népi Kínába

NAPLÓ

1958 NOVEMBER

V) Delhi, november 27.

Ma érkezett kéthetes látogatásra Indiába Csou En-Laj kínai miniszterelnök, aki csütörtökön politikai tárgyalásokat folytat majd Nehru indiai miniszterelnökkel. Hírek szerint a tár;.’válások napirendjén az általános nemzetközi helyzet szerepel, de különösen a két legégetőbb probléma; a közel-kelet és a kelet-európai fejlemények.

Csou En-Laj Uj Delhi felé, Kambodzsa fővárosából kedden a? észak-vietnami Hanoiba utazott. Az AFP híradása szerint elutazása előtt Pnom Penh-ben amerikai újságírókkal beszélgetett és kijelentette. hogy némileg csökkent az ellentét Washington és Peking között.

„Most itt az ideje a jobb kapcsolatok létesítésének” — mondotta Csou En-Laj s ehhez hozzáfűzte: „Lehet, hogy az Egyesült Államoknak, nem ez a véleménye, és lehet, hogy John Foster Dulles nem kedvel engem. Utódaink esetleg képesek lesznek közelebb kerülni.”

Az amerikai újságírókkal folytatott beszélgetés további részében — az AFP tudósítója szerint — Csou En-Laj célzott arra, hogy Csang Kaj-sek, a nacionalista Kína elnöke visz- szatérhet a Kínai Népköztársaságba, s amennyiben fel akar ná adni formózai rezsimjét, részt vehet a pekingi kormányban a miniszteri tárcánál magasabb tisztségben.

Arra a kérdésre, vajon a népi Kína kormánya megengedi-e

annak a 250.000 önkéntesnek a kiutazását Kínából, akik felajánlották szolgálataikat Egyip tómnak, Csou En-laj nem volt hajlandó részletes választ adni s csupán ennyit mondott: „Ez a nép hangja.” A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságá- nak esélyét illetően szemmel- láthatóan bizakodóbban nyilatkozott és kijelentette: „Ez bizonyosan bekövetkezik — és mi tudunk várni.”

Szihanuk kambodzsai herceg, akinek jachtján találkozott Csou En-laj az amerikai újságírókkal, nagy örömének adott kifejezést afelett, hogy a kínai kormányelnök az amerikai újságírókkal elbeszélgetett Csou En-laj ugyanis több mint egy év óta ezúttal érintkezett személyesen először amerikaiakkal.

Terméken? együttműködés a Sziklán rés és a Budapesti Munkástanács között

A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének vezetői és a Budapesti Munkástanács elnökségének tagjai kedden megbeszélést folytattak. A megbeszélést az a felismerés hozta létre, hogy a munkástanácsoknak az élőt tűk álló nagy feladatok sikeres megoldása érdekében feltétlenül egytltt kell működ- nifik a szabad szakszervezetek kei. Az eszmecsere során a munkástanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről, a munkástanácsok felsőbb szerveinek kialakításáról, a termelés-irányítás újabb módszerei röl, a szabad szakszervezetek üzemi és felsőbb szerveinek most meginduld demokratikus választásairól esett a legtöbb szó.

A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy

mind a .Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége, mind a Nagybudapesti Központi Munkástanács továbbra is fenntartja a munkástanácsok megválasztására, jogaira és kötelességeire vonatkozó eredeti közös javaslatát és kéri az Elnöki Tanácsot, hogy ennek megfelelően módosítsa erre vonatkozó törvényerejű rendeletét.

Elhatározták, hogy a hét végén ismét megbeszélést tartanak, ahol a munkástanácsok szervezeti felépítésére, az ipari kamarákra és a parlament mellett működő, demokratikus úton választott Termelők Tanácsára vonatkozó közös javaslatukat kidolgozzák, majd

elfogadás és törvényerőre való emelés végett a kormány elé terjesztik.

Az eszmecsere során a Nagy- budapesti Központi Munkás- tanács képviselői megelégedéssel és örömmel vették tudomásul, hogy megkezdődik az üzemi szakszervezeti szervek demokratikus újjáválasztása.

A már becsülettel dolgozó, a munkások bizalmát élvező vezetők mellett eddig is több új, köztiszteletben álló szak- szervezeti ember kapcsolódott be egyes szakszervezetek vezetésébe.

A maguk részéről továbbra is szoros együttműködésben a szabad szakszervezetekkel, segítik a választások demokratikus lebonyolítását, a szakszervezetek munkáját. Elítélik és helytelenítik azt a módszert, hogy egyes üzemi munkástanácsok demokratikus választások nélkül, önkényes módon, a szervezett munkásság többségének megkérdezése nélkül leváltottak üzemi bizottsági elnököket, választott szakszervezeti vezetőket és újakat neveztek ki helyettük.

Marciit itth&íL mazad...

Szerdán reggel két leány és egy férfi szállt fel Komlón a buszra azzal a gondolattal, bogy autóbuszon, vasúton és líttalan-utakon kiszökjenek Ausztriába. A kökönyösi kanyarban azonban szovjet páncélautó megállította az autóbuszt és leszállította a szőke 'ónveket.

Közülük az egyikkel. Kovács Margittal szerdán délután beszéltem. Vele volt az édesanyja is.

A történet a következő.

0

Kovács Istvánná férje a fronton tűnt el és azóta egyedül neveli most tizenkilenc éves lányát, Margitot. Kovács né a komlói erőmű mozdony- vezetője. 1945 óta párttag, a városi MSZT-nek egy ideig titkára volt, és nevelési osztályvezető a komlói MÖHOSZ- szervezetnél. Lánya tagja a MÖHOSZ ejtőernyős szakosztályának.

A forradalom napjaiban Ko- vácsné lányával együtt a komlói pártház védelmében vett részt. Ezért az utána következő napok egyikén rátámadtak a munkahelyén. El kellett hagynia az üzemet. Ijakását is felkutatták, s néhány napig szomszédoknál volt kénytelen bujkálni.

Leányát bevitték a nemzetőrök azzal a céllal, hogy árulja el, kinél vannak fegyverek. Az anya és lánya egy hétig ki sem mehetett az utcára. A lányt — aki fénykepésztanuló s időnként mégis felkereste munkahelyét — az . utcán ismeretlen egyének nem egyszer megállították és belékötötteik. Egy alkalommal motoros férfi állt meg mellette és sokat sej- tetően ezt mondta neki:

— Te is ott voltál a pártház fegyveres védői között, mi? Nó várjál csak, fogunk mi még találkozni!

Mibe kerül Nyugat-Európának a közép-keleti kaland?

Amikor Komlóra is bejöttek a szovjet csapatok, Kovácsné tolmácsnak jelentkezett. Leányát azután sem hagyták békén. Egy suhanc ezekkel a szavakkal támadt rá a napokban:

— Ne félj! Ha kimennek az oroszok, úgyis elbánunk az anyáddal. De veled is.

Az elkeseredett leányt a barátnői vigasztalták. Többféleképpen.

— Itt Komlón úgysem lesz soha nyugtod — mondta neki az egyik. — Tudod mit, gyerünk ki Ausztriába, ott a kutya se bánt.

— Nem hagyhatom itt az édesanyámat — válaszolta a lány.

Aztán teltek a napok ... Éjszakánként Margit álmatlanul tépelődött.

S közben megérkezett Komlóra Tiglmann Pál, Kovácsék szomszédja. Tiglmannt valamelyik börtönből szabadították ki a viharos napokban. Egy féléve még vissza van. Felesége a felkelők közt volt, úgy mondják, kiszökött Ausztriába.

Tiglmann nyomban munkához látott. Kedden este összejött a két lánnyal, Kovács Margittal és Bencsik Júliával, s megállapodtak, hogy reggel indulnak.

— Én ismerem jól a határt — mondta Tiglmann magabiztosan és a holnap reggeli viszontlátásra elbúcsúztak.

Eljött a reggel. Margit nem ment. Júlia felkereste, kérlelte és az ágyából húzta ki. Margit gyorsan írt az anyjának néhány sort, hogy ne haragudjon rá, és kilopództaic a házból.

És a két lánnyal meg Tiff!' mann Pállal elindult a buszDózsa Dénes, aki szintén velük akart menni, aközben szólt valakinek tervükről él így még idejében tudomást szerzett Kovács Istvánná <* készülő tragédiáról.

®

Margit kék télikabátban, lesütött szemmel ül. Ezt mondja többször is:

— Féltem Komlón maradni- Elmenni akartam, mindegy hogy hová, csak el Komlóról— Mit vitt magával?

Édesanyja válaszol helyetti

és fényképeket mutat.

— Nézze, ezeket a képeket ... Ez itt a lányom ...

Kovácsné sóhajt és így folytatja:

— Látja, így akartak szembeállítani egy lányt az édesanyjával. És ha valóban eltűnik, tudja mit mondtak volna egyesek? Én tudom, ismerem őket, a rémhíreiket ■ ■ ■ Nem is tudom másként meű' ítélni az egészet, minthogy isV akarták bosszút állni rajiamé háttérből azok, akiknek nem tetszik az, hogy kommunista vagyok és az is maradok,

Nemzetközi furcsaságok

A moszkvai rádió hírmagyarázója így foglalja össze az Szuezi-csator’na elleni angol— francia katonai akció gazdasági következményeit:

A közép-keleti válság súlyosan érinti Nyugat-Európa gazdasági életét. Eltekintve attól, hogy ez a katonai akció Angliának és Franciaországnak olyan hatalmas összegbe került, amelyből a munkásság minden követelését ki lehetett volna elégíteni, a válság hatása közvetett úton is megmutatkozik.

Ismeretes, hogy a nyugateurópai országokban felhasznegyed része a Közép-Keletről jött és e mennyiség 70 százalékát a Szuezi csatornán keresztül szállították. A csatorna használhatatlan lett, s a kőolajszállításának nehézsége és a szállítás megdrágulása nemcsak a gépkocsihasználat korlátozását vonta maga után, hanem több országban korlátozni kellett az ipar szükségleteit is.

Az olajszállítás megoldása most az egyik legégetőbb kérdés Nyugat-Európában. De akár a Jóreménység fok megkerülésével, tartály haj ókkal

bonyolítják is le, akár az Egyesült Államoktól szerzik be, mindkét esetben hatalmas pótkiadásokkal járnak ezek a meg oldások, amihez az érintett országoknak amerikai kölcsönökre van szükségük. Amerika a kőolaj válsággá! újabb nyomást gyakorolhat Nyugat- Európára.

A Szuezi-csatornán nemcsak olajat, hanem nagymennyiségű kaucsukot, gyapotot és más fontos nyersanyagot szállítottak. Máris nyersanyaghiány mutatkozik egyes iparágakban, s a megnövekedett költségek számos közszükségleti cikk árát felemelték.

A cethal bőre nehezen vág- .ható, mert a gumihoz hasonló, de az íze olyan, mint a tükörtojásé és akár nyersen, akár főzve kitűnően élvezhető. Ez olvasható az eszkimók recep- tes könyveiben. A sarkvidéki szakácskönyvet az északnyugati kerület igazgatásával megbízott kandai minisztérium adta ki, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodó tanácsokkal lássa el az Arktiszon szolgálatot teljesítő fehér emberek feleségét. A jegesmedve húsának elkészítéséhez a húsról minden zsírt le kell szedni, mert túlságosan édeskés ízű, figyelmeztet a könyv. Az így letisztított húst kisebb szeletekre lehet darabolni, majd meg kell fagyasztani. Ez az étel leginkább nyersen fogyasztható, csak egy kicsit meg kell sózni.

Fiatal óriáskígyót lopott el két kamaszkorban lévő fiú a san-franciscói Stein- hart-akváriumból. A 75 centiméter hosszú hüllőt nyilvánvalóan a kabátjuk alá rejtve lopták ki az üvegtetejű csarnokból. Az állatkeid

tisztviselői elmondottak»

hogy a bébi boa constrictor, amelyet banán közé helye2'

ve szállítottak nemrégiben az Egyesült Államokba, ne1*** veszedelmes, noha 50 f°Sa van és nemcsak szorítani, o® harapni is tud. A iopásr8 valószínűleg az a felirat bátorította fel a fiúkat, amely az óriáskígyó üvegszekrényén állt: „A fiatal óriáskígyók rendszerint igen tanulékonyak és meglehetősen jó háziállat válhat belőlük.

*

Az angol királyi pár mindé’1

család életében nagy fontossá' gú döntés meghozatala elA áll. Az a kérdés, hogy nril» módon folytatódjék a trónom kös, Károly herceg neveié Az apa iskolába, méghoz20 szigorú intézetbe küldené “ nyolcéves kisfiút. Erzsébet rálynő, mint minden anfa azonban aggódik csemetéjéé1” és azt szeretné, ha házítanM oktatná fiát. A Look című pes amerikai hetilap, amely ® fentiekről hírt adott, úgy cél” hogy a királyi szülök közöd végülis kompromisszum születni.

*

i A Slick Airways — a kizárólag teherszállítással f°*T lalkozó amerikai magán *®' giforgalmi társaság külön0 megrendelést fogadott ei Egy 468 kiló súlyú ember; szállít az Illinois államb®1 Springfieldből New Yorkb0’ ahol az emberi hústorony egyik televíziós állomás mü sorában lép fel. Robe1 Hughes, így hívják ® ugyancsak ritkaságszám0, menő „teherszállítmány* ’ akinek New Yorkba rep**1’, sét minden más repülőtárs0 ság visszautasította, más*. méter széles, derékbőség 2,92 méter, magassága K, híján 2 méter. A megbíz0* w elfogadásához a társaság*10 a kormány külön engedély re volt szüksége.

Különös látvány tanúi ‘ tak a német-holland hátáto fekvő Elten városka Négy férfi kötélre kötve e*. személygépkocsit húzott után. Az emberek először ***„ akartak hinni a szemük^ J

később azonban megoldód0,

a különös közlekedési 0x0 $ rejtélye. A holland kormánV benzinkészletekkel való íö'L, rékoskodás céljából vásáribb ra érvényes autóközleked^ tilalmat vezetett be. Az éjj.. utasai, mind kiderült, szőrig, ton este a környéken vend0',, ségbe mentek, igen jól ét*„ ték magukat, az éjszakát l*JL töltötték és csak vasárnap °f,sj bentek rá, hogy közieket tilalom van. Rövid tanakodj után valósággal hámba foüy, magukat és nagy derültség ^ zepette hazavontatták az °u

nált kőolajmennyiség háromGOMULKA:

A munkástanácsok az üzemek társirányítói

Mint a PAP jelenti Wladys- lav Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megbeszélést folytatott a bányászszakszervezet elnökével, Han- keval. Hanke kérdésére Gomulka elmondotta, hogy a párt és a kormány vezetői feltétlenül teljesíteni fogják a bányászok és szakszervezetük jogos követeléseit. Az infláció veszélye nélkül azonban azonnal nem lehet emelni a béreket. Egy másik kérdés a vasárnapi munkára vonatkozott. Gomulka hangsúlyozta, hogy a párt vezetősége ismeri a vasárnapi munka káros hatását, de a vasárnapi munkát csak a széntermelés növelésével lehet teljesen kiküszöbölni.

A szakszervezeti vezető ezután feltette a kérdést, mi Gomulka véleménye a szénbányákban szervezés alatt álló munkástanácsokról.

Gomulka a következőket válaszolta:

„A munkásönkormányzat ha talma* lépés, amely arra irányul. hogv megváltoztassa szocializmusunk formáját és olyan helyzetet teremtsen, amelyben a munkásosztály valójában a nemzeti tulnidnnban lévő iize mek irányítójává válik.”

A munkásönkormányzat azt jelenti, hogy az üzemet a mun

Az osztrák-magyar határon

élelmezésünk. Csak ekkor értettük meg,

hogy nem oda kerültünk, ahová óhajtottunk és az első kedvező alkalommal meg szöktünk a táborból

Sopron mellett, alig 7 kilométerre a határtól a határőrök elmesélték, hogy naponta sok ember tér vissza osztrák területről.

Amíg a határőrökkel beszélgettünk, Eisenstadt város felől egy fiatal vékony- dongáju ember közeledett az őrshöz. Megmutatta az iratait és közölte, hogy magyar. Sopronban lakik és Ausztriából tér haza, mivel az utóbbi napok felnyitották a szemét.

Fekete Pál így mesélte el az utóbbi napok történetét.

— Azért tértem vissza a kismártoni táborból, mert sok mindenre rájöttem. 'mikor kimen tem

Ausztriába, azt gondoltam, hoay ott valóban szabad világ fogad.

De egészen másként lörtént. A magyarokét gyűjtőhelyre vitték és renr,őrök gyűrűje vett körül bennünket, Sokáig sehová sem engedtek ki. Mindenütt sorbanáll- tunk az ételért, a vízért és a fekvőhelyért a barakkban. Ugyanebben az időben sötét emberek környékeztek meg és Igyekeztek meggyőzni a szabad világ“ jó oldalairól. Hívtak bennünket délamerikai ültetvényekre, a francia idegenlégióba. A tábor olyan piacra emlékeztetett, ahol rabszolgatartók rabvásárt rendeznek. Ezért határoztam el, hogy megszököm.

Míg Fekete Pállal beszélgetünk a határ- állomáson, osztrák oldalról még két magyar közeledik. Nevük: Rosenberg Alajos és Tipoli Tibor. Mind a ketten Duna- pentelére valók és november 4-én lépték át a határt. Mindjárt a határövezet elhagyása után letartóztatták őket és Becsbe irányították, majd pedig a Rotschild kórházban helyezték el, ahol a magyarországi szökevények gyűjtőhelye volt. A tábort rendőrkordon őrizte Rosenberg és Tipoh emlékezve a Szabad Európa adó ígéreteire úgy vélte, hogy legalább enni adnak

nekik és biztosítanak alvóhelyet. Szabad Európa valamennyi ígérete hazugságnak bizonyult. Csajkákkal az ételért és egy darab kenyérért órákig kellett sorbanállniok. legtöbbször állva, vagy ülve aludtak, hidegben, nedves helyiségekben. A szökevények között félig katonaruhás egyének járkáltak és kikérdezgették őket. Fenyegették azokat, akik nem voltak hajlandók *leszerződni a nyugatnémetországi bányákba. Éjszakánként csoportosával tűntek el szökevények. Később megtudták, hogy egy részüket ólombányákba, másokat pedig amerikai higany bányákba szállították, Végülis Rosenberg és Tipoli elhatározta, hogy megszöknek. Elmondották, hogy sokan meg akartak onnan szökni, de legtöbbjüket azzal felemlítik meg, hogy Magyarországon mostanában kegyetlenkedések folynak és ők sem kerülik el azokat.

(Megjelent a Pravdában)

kások az állam által kinevezett igazgatási szervekkel együtt irányítják — folytatta Gomulka. — Célja az, hogy elő' segítse a termelés növekedő-’ sét, a termelési költségek; csökkentését, amellyel együtt! jár a munkásosztály és az! egész nép életszínvonalának! emelkedése. A munkástaná-! csóknak, mint a bányák! társirányítóinak, kötelességei! közé tartozik az, hogy törődje-! nek a munkafegyelemmel, a! bányák szakképzett irányító1! sával és megteremtsék a bá-' nyafelügyeleti szervek és bá-' nyaigazgatóság tekintélyét, ami feltétlenül szükséges a munka normális elvégzéséhez. A bányászok összes jogos követeléseit rendes törvényes úton kell rendezni.

A munkások által tanúsított fegyelem és a bányafelügyeleti szervek által kibocsá- , tott utasítások végrehajtása és^ tiszteletbentartása nélkül lehe-,j teilen fenntartani a rendet és, az ipari biztonságot a bányák-1 ban.

A munkástanácsok, az üzemi! bizottságok és szaksze’-vezetek! gondoskodjanak arról hogy! ezeket az elveket megtartsák.! különösen most, amikor kiala-j! kólóban van az üzemek igaz-! gatásának új formája” — mon. dotta Gomulka. *"

A bécsi országúton nem messze az osztrák-magyar határtól, '■mberak csoportjával aUUkoztunk. Fáradtak, levertek voltak. Egyesek kezében kis batyu, vagy papircso- mag volt. Ruhájukat szürkére festette az út pora. Erősen átfáztak és látszott rajtuk, hogy sokat szenvedtek a hidegtől.

Beszédbe elegyedtünk velük. Kitűnt, hogy Magyarország legkülönbözőbb városainak és falvainak lakóival találkoztunk, akik most térnek haza Ausztriából. Legtöbbjük gyalog tette meg az utat Bécstől a határig.

Schlachta Ferenc és Rabován Imre budapesti gépkocsivezetők Linz mellett voltak egy, a menekültek számára felállított táborban.

— El sem tudják képzelni — mesélik — müven helyzetben találták magukat az ellenséges propagandától megtévesztett, becsületes magyarok. Mint a foglyokat, úgy *ártották bennünket a táborban, amelyet a rendőrség őrzött Szalmán aludtunk és nagyon rossz volt az