Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-28 / 284. szám

4 Csou JSn-laf; „Némileg csökkent az ellentét Washington és Peking között1* A kínai kormányelnök feltűnő kijelentése Csüng Kaj’Sek visszatérési tehetőségéről a népi Kínába NAPLÓ 1958 NOVEMBER V) Delhi, november 27. Ma érkezett kéthetes láto­gatásra Indiába Csou En-Laj kínai miniszterelnök, aki csü­törtökön politikai tárgyaláso­kat folytat majd Nehru indiai miniszterelnökkel. Hírek sze­rint a tár;.’válások napirend­jén az általános nemzetközi helyzet szerepel, de különö­sen a két legégetőbb probléma; a közel-kelet és a kelet-euró­pai fejlemények. Csou En-Laj Uj Delhi felé, Kambodzsa fővárosából ked­den a? észak-vietnami Hanoi­ba utazott. Az AFP híradása szerint elutazása előtt Pnom Penh-ben amerikai újságírók­kal beszélgetett és kijelentet­te. hogy némileg csökkent az ellentét Washington és Peking között. „Most itt az ideje a jobb kapcsolatok létesítésének” — mondotta Csou En-Laj s ehhez hozzáfűzte: „Lehet, hogy az Egyesült Államoknak, nem ez a véleménye, és lehet, hogy John Foster Dulles nem ked­vel engem. Utódaink esetleg képesek lesznek közelebb ke­rülni.” Az amerikai újságírókkal folytatott beszélgetés további részében — az AFP tudósítója szerint — Csou En-Laj célzott arra, hogy Csang Kaj-sek, a nacionalista Kína elnöke visz- szatérhet a Kínai Népköztár­saságba, s amennyiben fel akar ná adni formózai rezsimjét, részt vehet a pekingi kormány­ban a miniszteri tárcánál ma­gasabb tisztségben. Arra a kérdésre, vajon a né­pi Kína kormánya megengedi-e annak a 250.000 önkéntesnek a kiutazását Kínából, akik fel­ajánlották szolgálataikat Egyip tómnak, Csou En-laj nem volt hajlandó részletes választ ad­ni s csupán ennyit mondott: „Ez a nép hangja.” A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságá- nak esélyét illetően szemmel- láthatóan bizakodóbban nyi­latkozott és kijelentette: „Ez bizonyosan bekövetkezik — és mi tudunk várni.” Szihanuk kambodzsai her­ceg, akinek jachtján találko­zott Csou En-laj az amerikai újságírókkal, nagy örömének adott kifejezést afelett, hogy a kínai kormányelnök az ame­rikai újságírókkal elbeszélge­tett Csou En-laj ugyanis több mint egy év óta ezúttal érint­kezett személyesen először amerikaiakkal. Terméken? együttműködés a Sziklán rés és a Budapesti Munkástanács között A Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­nek vezetői és a Budapesti Munkástanács elnökségének tagjai kedden megbeszélést folytattak. A megbeszélést az a felismerés hozta létre, hogy a munkástanácsoknak az élőt tűk álló nagy feladatok sike­res megoldása érdekében fel­tétlenül egytltt kell működ- nifik a szabad szakszervezetek kei. Az eszmecsere során a munkástanácsok és a szakszer­vezetek együttműködéséről, a munkástanácsok felsőbb szer­veinek kialakításáról, a terme­lés-irányítás újabb módszerei röl, a szabad szakszervezetek üzemi és felsőbb szerveinek most meginduld demokratikus választásairól esett a legtöbb szó. A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy mind a .Szabad Szakszerveze­tek Országos Szövetsége, mind a Nagybudapesti Központi Munkástanács továbbra is fenntartja a munkástanácsok megválasztására, jogaira és kö­telességeire vonatkozó eredeti közös javaslatát és kéri az El­nöki Tanácsot, hogy ennek megfelelően módosítsa erre vo­natkozó törvényerejű rendele­tét. Elhatározták, hogy a hét vé­gén ismét megbeszélést tarta­nak, ahol a munkástanácsok szervezeti felépítésére, az ipa­ri kamarákra és a parlament mellett működő, demokratikus úton választott Termelők Ta­nácsára vonatkozó közös ja­vaslatukat kidolgozzák, majd elfogadás és törvényerőre való emelés végett a kormány elé terjesztik. Az eszmecsere során a Nagy- budapesti Központi Munkás- tanács képviselői megelégedés­sel és örömmel vették tudomá­sul, hogy megkezdődik az üze­mi szakszervezeti szervek de­mokratikus újjáválasztása. A már becsülettel dolgozó, a munkások bizalmát élvező vezetők mellett eddig is több új, köztiszteletben álló szak- szervezeti ember kapcsolódott be egyes szakszervezetek veze­tésébe. A maguk részéről továbbra is szoros együttműködésben a szabad szakszervezetekkel, se­gítik a választások demokrati­kus lebonyolítását, a szakszer­vezetek munkáját. Elítélik és helytelenítik azt a módszert, hogy egyes üzemi munkásta­nácsok demokratikus választá­sok nélkül, önkényes módon, a szervezett munkásság több­ségének megkérdezése nélkül leváltottak üzemi bizottsági elnököket, választott szakszer­vezeti vezetőket és újakat ne­veztek ki helyettük. Marciit itth&íL mazad... Szerdán reggel két leány és egy férfi szállt fel Komlón a buszra azzal a gondolattal, bogy autóbuszon, vasúton és líttalan-utakon kiszökjenek Ausztriába. A kökönyösi ka­nyarban azonban szovjet pán­célautó megállította az autó­buszt és leszállította a szőke 'ónveket. Közülük az egyikkel. Ko­vács Margittal szerdán dél­után beszéltem. Vele volt az édesanyja is. A történet a következő. 0 Kovács Istvánná férje a fronton tűnt el és azóta egye­dül neveli most tizenkilenc éves lányát, Margitot. Kovács né a komlói erőmű mozdony- vezetője. 1945 óta párttag, a városi MSZT-nek egy ideig tit­kára volt, és nevelési osztály­vezető a komlói MÖHOSZ- szervezetnél. Lánya tagja a MÖHOSZ ejtőernyős szakosz­tályának. A forradalom napjaiban Ko- vácsné lányával együtt a kom­lói pártház védelmében vett részt. Ezért az utána követke­ző napok egyikén rátámadtak a munkahelyén. El kellett hagy­nia az üzemet. Ijakását is fel­kutatták, s néhány napig szomszédoknál volt kénytelen bujkálni. Leányát bevitték a nemzet­őrök azzal a céllal, hogy árul­ja el, kinél vannak fegyverek. Az anya és lánya egy hétig ki sem mehetett az utcára. A lányt — aki fénykepésztanuló s időnként mégis felkereste munkahelyét — az . utcán is­meretlen egyének nem egyszer megállították és belékötötteik. Egy alkalommal motoros férfi állt meg mellette és sokat sej- tetően ezt mondta neki: — Te is ott voltál a pártház fegyveres védői között, mi? Nó várjál csak, fogunk mi még találkozni! Mibe kerül Nyugat-Európának a közép-keleti kaland? Amikor Komlóra is bejöttek a szovjet csapatok, Kovácsné tolmácsnak jelentkezett. Leá­nyát azután sem hagyták bé­kén. Egy suhanc ezekkel a szavakkal támadt rá a napok­ban: — Ne félj! Ha kimennek az oroszok, úgyis elbánunk az anyáddal. De veled is. Az elkeseredett leányt a ba­rátnői vigasztalták. Többféle­képpen. — Itt Komlón úgysem lesz soha nyugtod — mondta neki az egyik. — Tudod mit, gye­rünk ki Ausztriába, ott a kutya se bánt. — Nem hagyhatom itt az édesanyámat — válaszolta a lány. Aztán teltek a napok ... Éj­szakánként Margit álmatlanul tépelődött. S közben megérkezett Kom­lóra Tiglmann Pál, Kovácsék szomszédja. Tiglmannt vala­melyik börtönből szabadították ki a viharos napokban. Egy féléve még vissza van. Fele­sége a felkelők közt volt, úgy mondják, kiszökött Ausztriába. Tiglmann nyomban munká­hoz látott. Kedden este össze­jött a két lánnyal, Kovács Margittal és Bencsik Júliával, s megállapodtak, hogy reggel indulnak. — Én ismerem jól a határt — mondta Tiglmann magabiz­tosan és a holnap reggeli vi­szontlátásra elbúcsúztak. Eljött a reggel. Margit nem ment. Júlia felkereste, kérlelte és az ágyából húzta ki. Margit gyorsan írt az anyjának né­hány sort, hogy ne haragudjon rá, és kilopództaic a házból. És a két lánnyal meg Tiff!' mann Pállal elindult a busz­Dózsa Dénes, aki szintén velük akart menni, aközben szólt valakinek tervükről él így még idejében tudomást szerzett Kovács Istvánná <* készülő tragédiáról. ® Margit kék télikabátban, lesütött szemmel ül. Ezt mond­ja többször is: — Féltem Komlón maradni- Elmenni akartam, mindegy hogy hová, csak el Komlóról­— Mit vitt magával? Édesanyja válaszol helyetti és fényképeket mutat. — Nézze, ezeket a képe­ket ... Ez itt a lányom ... Kovácsné sóhajt és így foly­tatja: — Látja, így akartak szem­beállítani egy lányt az édes­anyjával. És ha valóban el­tűnik, tudja mit mondtak volna egyesek? Én tudom, is­merem őket, a rémhíreiket ■ ■ ■ Nem is tudom másként meű' ítélni az egészet, minthogy isV akarták bosszút állni rajiamé háttérből azok, akiknek nem tetszik az, hogy kommunista vagyok és az is maradok, Nemzetközi furcsaságok A moszkvai rádió hírmagya­rázója így foglalja össze az Szuezi-csator’na elleni angol— francia katonai akció gazda­sági következményeit: A közép-keleti válság súlyo­san érinti Nyugat-Európa gaz­dasági életét. Eltekintve attól, hogy ez a katonai akció Ang­liának és Franciaországnak olyan hatalmas összegbe ke­rült, amelyből a munkásság minden követelését ki lehetett volna elégíteni, a válság hatá­sa közvetett úton is megmu­tatkozik. Ismeretes, hogy a nyugat­európai országokban felhasz­negyed része a Közép-Keletről jött és e mennyiség 70 száza­lékát a Szuezi csatornán ke­resztül szállították. A csator­na használhatatlan lett, s a kő­olajszállításának nehézsége és a szállítás megdrágulása nem­csak a gépkocsihasználat kor­látozását vonta maga után, ha­nem több országban korlátoz­ni kellett az ipar szükségle­teit is. Az olajszállítás megoldása most az egyik legégetőbb kér­dés Nyugat-Európában. De akár a Jóreménység fok meg­kerülésével, tartály haj ókkal bonyolítják is le, akár az Egye­sült Államoktól szerzik be, mindkét esetben hatalmas pót­kiadásokkal járnak ezek a meg oldások, amihez az érintett or­szágoknak amerikai kölcsö­nökre van szükségük. Ameri­ka a kőolaj válsággá! újabb nyomást gyakorolhat Nyugat- Európára. A Szuezi-csatornán nemcsak olajat, hanem nagymennyisé­gű kaucsukot, gyapotot és más fontos nyersanyagot szállítot­tak. Máris nyersanyaghiány mutatkozik egyes iparágakban, s a megnövekedett költségek számos közszükségleti cikk árát felemelték. A cethal bőre nehezen vág- .ható, mert a gumihoz hasonló, de az íze olyan, mint a tükör­tojásé és akár nyersen, akár főzve kitűnően élvezhető. Ez olvasható az eszkimók recep- tes könyveiben. A sarkvidéki szakácskönyvet az északnyuga­ti kerület igazgatásával meg­bízott kandai minisztérium adta ki, hogy a helyi körülmé­nyekhez alkalmazkodó taná­csokkal lássa el az Arktiszon szolgálatot teljesítő fehér em­berek feleségét. A jegesmedve húsának elkészítéséhez a hús­ról minden zsírt le kell szed­ni, mert túlságosan édeskés ízű, figyelmeztet a könyv. Az így letisztított húst kisebb sze­letekre lehet darabolni, majd meg kell fagyasztani. Ez az étel leginkább nyersen fo­gyasztható, csak egy kicsit meg kell sózni. Fiatal óriáskígyót lopott el két kamaszkorban lévő fiú a san-franciscói Stein- hart-akváriumból. A 75 cen­timéter hosszú hüllőt nyil­vánvalóan a kabátjuk alá rejtve lopták ki az üvegtete­jű csarnokból. Az állatkeid tisztviselői elmondottak» hogy a bébi boa constrictor, amelyet banán közé helye2' ve szállítottak nemrégiben az Egyesült Államokba, ne1*** veszedelmes, noha 50 f°Sa van és nemcsak szorítani, o® harapni is tud. A iopásr8 valószínűleg az a felirat bá­torította fel a fiúkat, amely az óriáskígyó üvegszekré­nyén állt: „A fiatal óriáskí­gyók rendszerint igen tanu­lékonyak és meglehetősen jó háziállat válhat belőlük. * Az angol királyi pár mindé’1 család életében nagy fontossá' gú döntés meghozatala elA áll. Az a kérdés, hogy nril» módon folytatódjék a trónom kös, Károly herceg neveié Az apa iskolába, méghoz20 szigorú intézetbe küldené “ nyolcéves kisfiút. Erzsébet rálynő, mint minden anfa azonban aggódik csemetéjéé1” és azt szeretné, ha házítanM oktatná fiát. A Look című pes amerikai hetilap, amely ® fentiekről hírt adott, úgy cél” hogy a királyi szülök közöd végülis kompromisszum születni. * i A Slick Airways — a ki­zárólag teherszállítással f°*T lalkozó amerikai magán *®' giforgalmi társaság külön0 megrendelést fogadott ei Egy 468 kiló súlyú ember; szállít az Illinois államb®1 Springfieldből New Yorkb0’ ahol az emberi hústorony egyik televíziós állomás mü sorában lép fel. Robe1 Hughes, így hívják ® ugyancsak ritkaságszám0, menő „teherszállítmány* ’ akinek New Yorkba rep**1’, sét minden más repülőtárs0 ság visszautasította, más*. méter széles, derékbőség 2,92 méter, magassága K, híján 2 méter. A megbíz0* w elfogadásához a társaság*10 a kormány külön engedély re volt szüksége. Különös látvány tanúi ‘ tak a német-holland hátáto fekvő Elten városka Négy férfi kötélre kötve e*. személygépkocsit húzott után. Az emberek először ***„ akartak hinni a szemük^ J később azonban megoldód0, a különös közlekedési 0x0 $ rejtélye. A holland kormánV benzinkészletekkel való íö'L, rékoskodás céljából vásáribb ra érvényes autóközleked^ tilalmat vezetett be. Az éjj.. utasai, mind kiderült, szőrig, ton este a környéken vend0',, ségbe mentek, igen jól ét*„ ték magukat, az éjszakát l*JL töltötték és csak vasárnap °f,sj bentek rá, hogy közieket tilalom van. Rövid tanakodj után valósággal hámba foüy, magukat és nagy derültség ^ zepette hazavontatták az °u nált kőolajmennyiség három­GOMULKA: A munkástanácsok az üzemek társirányítói Mint a PAP jelenti Wladys- lav Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára meg­beszélést folytatott a bányász­szakszervezet elnökével, Han- keval. Hanke kérdésére Go­mulka elmondotta, hogy a párt és a kormány vezetői feltét­lenül teljesíteni fogják a bá­nyászok és szakszervezetük jo­gos követeléseit. Az infláció veszélye nélkül azonban azon­nal nem lehet emelni a bére­ket. Egy másik kérdés a va­sárnapi munkára vonatkozott. Gomulka hangsúlyozta, hogy a párt vezetősége ismeri a va­sárnapi munka káros hatását, de a vasárnapi munkát csak a széntermelés növelésével le­het teljesen kiküszöbölni. A szakszervezeti vezető ez­után feltette a kérdést, mi Gomulka véleménye a szénbá­nyákban szervezés alatt álló munkástanácsokról. Gomulka a következőket vá­laszolta: „A munkásönkormányzat ha talma* lépés, amely arra irá­nyul. hogv megváltoztassa szo­cializmusunk formáját és olyan helyzetet teremtsen, amelyben a munkásosztály valójában a nemzeti tulnidnnban lévő iize mek irányítójává válik.” A munkásönkormányzat azt jelenti, hogy az üzemet a mun Az osztrák-magyar határon élelmezésünk. Csak ekkor értettük meg, hogy nem oda kerül­tünk, ahová óhajtot­tunk és az első ked­vező alkalommal meg szöktünk a táborból Sopron mellett, alig 7 kilométerre a ha­tártól a határőrök el­mesélték, hogy na­ponta sok ember tér vissza osztrák terü­letről. Amíg a határőrök­kel beszélgettünk, Eisenstadt város felől egy fiatal vékony- dongáju ember köze­ledett az őrshöz. Meg­mutatta az iratait és közölte, hogy magyar. Sopronban lakik és Ausztriából tér haza, mivel az utóbbi na­pok felnyitották a szemét. Fekete Pál így me­sélte el az utóbbi na­pok történetét. — Azért tértem vissza a kismártoni táborból, mert sok mindenre rájöttem. 'mikor kimen tem Ausztriába, azt gon­doltam, hoay ott va­lóban szabad világ fogad. De egészen másként lörtént. A magyaro­két gyűjtőhelyre vit­ték és renr,őrök gyű­rűje vett körül ben­nünket, Sokáig seho­vá sem engedtek ki. Mindenütt sorbanáll- tunk az ételért, a víz­ért és a fekvőhelyért a barakkban. Ugyan­ebben az időben sö­tét emberek környé­keztek meg és Igye­keztek meggyőzni a szabad világ“ jó ol­dalairól. Hívtak ben­nünket délamerikai ültetvényekre, a fran­cia idegenlégióba. A tábor olyan piacra emlékeztetett, ahol rabszolgatartók rab­vásárt rendeznek. Ez­ért határoztam el, hogy megszököm. Míg Fekete Pállal beszélgetünk a határ- állomáson, osztrák ol­dalról még két ma­gyar közeledik. Ne­vük: Rosenberg Ala­jos és Tipoli Tibor. Mind a ketten Duna- pentelére valók és november 4-én lépték át a határt. Mindjárt a határövezet elha­gyása után letartóz­tatták őket és Becsbe irányították, majd pe­dig a Rotschild kór­házban helyezték el, ahol a magyarországi szökevények gyűjtő­helye volt. A tábort rendőrkordon őrizte Rosenberg és Tipoh emlékezve a Szabad Európa adó ígéreteire úgy vélte, hogy leg­alább enni adnak nekik és biztosítanak alvóhelyet. Szabad Európa valamennyi ígérete hazugságnak bizonyult. Csajkákkal az ételért és egy da­rab kenyérért órákig kellett sorbanállniok. legtöbbször állva, vagy ülve aludtak, hidegben, nedves he­lyiségekben. A szöke­vények között félig katonaruhás egyének járkáltak és kikérdez­gették őket. Fenye­gették azokat, akik nem voltak hajlan­dók *leszerződni a nyugatnémetországi bányákba. Éjszakán­ként csoportosával tűntek el szökevé­nyek. Később meg­tudták, hogy egy ré­szüket ólombányákba, másokat pedig ame­rikai higany bányák­ba szállították, Vé­gülis Rosenberg és Tipoli elhatározta, hogy megszöknek. El­mondották, hogy so­kan meg akartak on­nan szökni, de leg­többjüket azzal fe­lemlítik meg, hogy Magyarországon mos­tanában kegyetlenke­dések folynak és ők sem kerülik el azo­kat. (Megjelent a Pravdában) kások az állam által kineve­zett igazgatási szervekkel együtt irányítják — folytatta Gomulka. — Célja az, hogy elő' segítse a termelés növekedő-’ sét, a termelési költségek; csökkentését, amellyel együtt! jár a munkásosztály és az! egész nép életszínvonalának! emelkedése. A munkástaná-! csóknak, mint a bányák! társirányítóinak, kötelességei! közé tartozik az, hogy törődje-! nek a munkafegyelemmel, a! bányák szakképzett irányító1! sával és megteremtsék a bá-' nyafelügyeleti szervek és bá-' nyaigazgatóság tekintélyét, ami feltétlenül szükséges a munka normális elvégzéséhez. A bá­nyászok összes jogos követelé­seit rendes törvényes úton kell rendezni. A munkások által tanúsí­tott fegyelem és a bányafel­ügyeleti szervek által kibocsá- , tott utasítások végrehajtása és^ tiszteletbentartása nélkül lehe-,j teilen fenntartani a rendet és, az ipari biztonságot a bányák-1 ban. A munkástanácsok, az üzemi! bizottságok és szaksze’-vezetek! gondoskodjanak arról hogy! ezeket az elveket megtartsák.! különösen most, amikor kiala-j! kólóban van az üzemek igaz-! gatásának új formája” — mon. dotta Gomulka. *" A bécsi országúton nem messze az oszt­rák-magyar határtól, '■mberak csoportjával aUUkoztunk. Fárad­tak, levertek voltak. Egyesek kezében kis batyu, vagy papircso- mag volt. Ruhájukat szürkére festette az út pora. Erősen átfáz­tak és látszott rajtuk, hogy sokat szenved­tek a hidegtől. Beszédbe elegyed­tünk velük. Kitűnt, hogy Magyarország legkülönbözőbb váro­sainak és falvainak lakóival találkoztunk, akik most térnek ha­za Ausztriából. Leg­többjük gyalog tette meg az utat Bécstől a határig. Schlachta Ferenc és Rabován Imre bu­dapesti gépkocsiveze­tők Linz mellett vol­tak egy, a menekül­tek számára felállí­tott táborban. — El sem tudják képzelni — mesélik — müven helyzetben találták magukat az ellenséges propagan­dától megtévesztett, becsületes magyarok. Mint a foglyokat, úgy *ártották bennünket a táborban, amelyet a rendőrség őrzött Szalmán aludtunk és nagyon rossz volt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom