Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-17 / 273. szám

NAPLÓ SZOMBAT. 195«. NOVEMBEK H (Folytatás a 3. oldaltól.) tóm fejletten ország. Gyár­ipara minős, életszínvonala nagyon alacsony. Nincs sem­miféle szilárdabb belső szer­vezete, pártja, amelyre tá­maszkodni tudna. Nasszer azt mondotta nekem; Egyiptom vezetői — kato­nák, akik azért vették át a hatalmat, hogy népüket szol­gálják, szabadságot teremt­senek és megvédjék függet­lenségüket. Amikor ismertette velünk mindezeket a nehézségeket, valóban szinte áthidalhatat­lannak tekintettük őket. Ké­sőbb — m sód ízben — ami­kor Egyiptomiban és Kairó­ban voltunk, ismét beszél­gettünk és láttuk, hogy ezek a nehézségek óriásiak, de észrevettük hogy ebben az országban a nép kezd ébre­dezni. Kezdi megszeretni a nemzeti öntudatot, amelyet ezelőtt elfojtottak, levertek és eloltottak hosszantartó gszállással, az angol-fran­cia gyarmati akcióval. Láttuk, hogy Nasszer és munkatársai súlyc® feladatok teljesítésében támaszkodhat­nak a népre, feltéve hogy megvan adva a béke. Nasz- szermek őszintén megmond­tam, hogy félek és nehezen hiszem azt, hogy az imperia­listák békén hagyják őt. Te­hát legyen gondja arra, hogy az imperialistáknak a legki­sebb mértékben sem adjon tehetőséget, hogy beavatkoz­zanak a keleti ügyekbe. Ért­hető nem mondhattam meg neki részletesen mit kell ten­nie, hanem csak rámutat- , tam a veszedelmekre, ame­lyeknek a körvonalai már látszottak. Azt mondottam, tudnia kell, liogy az impe­rialisták gátlás nélküli em­berek. Nem mondtak még le arról a törekvésükről, hogy Egyiptomot — amely a vi­lág e részének legerősebb ál­lama — megtépázzák, mert a legveszedelmesebbnek tart­ják az afrikai és az ázsiai imperialista és gyarmatosító erőkre. Egyiptom erőteljes fejlődése és lendülete kísér­tésbe hozhatja az mnperia- Vieía' gyarmatosító erőket. egakad ál y o zhat jak az or­szágot a fejlődésben. Az volt a véleményünk — és e2t Nasszemete ki is fejtettem — hogy az egyiptomiak először élűiről erősödjenek meg. Te­remtsenek valami erős poli­tikai szervezetet, teremtse­nek erŐ6, szilárd hadsereget fejlődjenek gazdaságilag, ! svekezzenek hitelt kapni, ahonnan csak lehet és adja­nak valamit a népnek, hogy az rögtön lásson valamilyen hasznot az új hatalomból, hogy bizonyos javulást éhez­zen. Ezek vo-tak a mi taná­csaink és indítványaink, ame­lyeket ők nagyon szívesen el­fogadtak. Nasszer- már az el­ső találkozás alkalmával megmondotta, hogy egy na­pe államosítani kell a Szue­zi csatornát, mert Egyiptom, mint független ország nem tűrheti, hogy idegenek ural­kodj?--1' területén. Termé­szetes, hogy az egyiptomiak­nak teljes joguk van az ál­lamosításhoz, amire csupán a n .gfelriö időt -11 kiválasz­tani. ' V r megvalósították a .ezt csatorna államosítá­sát, Anglia és Franciaország — ezek a gyarmattartó nagy­hatalmak — élesen reagál­tak. Fenyegetőztek fegyveres támadással is, csakhogy meg­akadályozzák az államosítást. De hála az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, ezt az első háborús fenyegetést megaka­dályozták. Határozatot hoz­tak, hogy tárgyalásokat foly­tatnak és békés úton oldják meg ezt a problémát. Ennek ellenéire váratlan ag resszióra került sor. Egyipto­mot először csalt Izrael tá­madta meg. Azután pedig Anglia és Franciaország. Ezt az egész agressziót valószínű­leg együtt készítették elő, és a támadás pillanatát akkor választották meg. amikor Magyarországon a már jeli s- mert sajnálatos esemény tör­tént, számwkra « magyarországi zűr-zavar csak jól jött, mert már felkészülték. Anglia és Franciaország fel­használta Izraelt, hogy indok legyen azt mondani biztosí- taniok kell a Szuezi csator­nát. Ez a legtipikusabb ag­resszió. amely semmiben sem különbözik az egykori gyar­mattartó hatalmak egykori klasszikus agresszióitól. Egyiptom nem mondott csődöt, faár nagy vesztesége­ket szenvedett. Hadserege jól harcolt, Beavatkozásuk­kal nem sikerült elfoglalni az egész csatornát. Az egyip­tomi nép nem döntötte meg Nasszert, ahogy Eden látta. Magában Izraelben is a nép nagyon élesen fellépett az agresszió és a kormány el­len. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének óriási több­sége elítélte ezt a támadást és most Egyiptom számára nemzetközi rendőrséget szer­veztek, ahová mi is felaján­lottuk a ránkeső részt. Az egyiptomiak kérték ezt és mi is elküldjük katonai egysé­geinket. Véleményem szerint itt az a legfontosabb, hogy a fran­cia szocialisták szégyent hoz­tak magukra. Ismét megmu­tatták, hogy a leghűségesebb szolgái azoknak a köröknek, amelyek minden erővel jgye keanek fenntartani a gyar­mati uralom régi klasszikus formáit. Soha többé le nem mossák magukról ezt a gya­lázatot. ök az egyiptomi ag­resszióval nemcsak az algé­riai kérdést akarták megol­dani, hanem be akartak ha­tolni a közópketet más or­szágaiba is. Azt hitték, hogy ez az összetűzés átterjed más arab országokra is és nymodon megerősítik gyar­mati pozícióikat is. Az ango­lok azt gondolták, hogy a ,zuezi csatorna elfoglalása után szilárdabban állnak majd keleten és Egyiptom ha- zépkeleti érdekeit. Tragikus, hogy ezt az agressziót a fran­cia képviselőház tagjainak többsége támogatta. A kom­munisták és a szocialisták egy ki,, jó hányada szava­zott eherne. Ez pedig el-vtár- sak aura kényszerít bennün­ket, hogy legyünk elővigyá­zatosak és bebizonyítja, hogy az úgynevezett nyugati demokrácia hordozód — Franciaország és Anglia — csak szégyenkezhetnek az iga.,,ág hordozói mellett. Ténylegesen pedig n szélső reakcióhoz és agresszív be­avatkozáshoz fordulnak, ha erre alkatom kínálkozni JARTAMBAN-KELTEMBEN Sztrájk van. Az idő szép, szinte csábítja az embert az utcára. Az emberek sétálnak, beszélgetnek. Az utcát járom én is a kollégámmal. Találko­zunk egy kéményseprővel. Tár­sam rámutat és kérdi tőlem: — No mit jelent kémény­seprővel találkozni? — Szerencsét? — kérdem viszont. — Dehogy — mondja. Azt hogy felvette a munkát. • Ügy nézzük az utcasarkon a szovjet tankot, mintha soha­sem láttunk volna hasonlót. A tank körüli kis csoportban egy ember magyaráz: — Én is páncélos voltam. Tudom, milyen tüzéré je van s azt is, hogyan lehet hatás­talanná tenni. — Na hogyan? — kérdik többen. Közben egy szovjet katona felénk sétál s int, hogy men­jünk arrébb. Az én páncélos barátom olyan gyorsan fordult meg, hogy jól rátaposott a lá­bamra és sietve elment. Mi is odébbáütunk, de azért nem tapostunk senki lábára . . . Benéztünk a Mecsek cuk­rászdába is. Leültünk az egyik asztalhoz. A me lettünk levő asztalnál két idősebb nő be­szélget: — Tudod drágám, — mond­ja az egyik, — szó van arról, hogy a férjem visszaszerzi az üzemünket. A másik csodálkozó szemek­kel kérdi: — Na ne mondd? ÁM 0 nagy gyárat? — Igen, — mondja az eü3b* bi —, mit csodálkozol- ezen? Bocsásson meg asszonyom, de én is hitetlenkedem. Az üzem visszaszerzésével kapcso­latos kétségeim onnan tá-piá- 'ódnak, hogy a minap voltam a Sopiana Gépgyár kultúrter­mében. ahol csaknem az ösz- zes pécsi üzem munkástanác­sainak küldöttei jöttek össze. ~>tt is felvetődött: — Vissza akarjuk juttatni .' üzemeket a volt tuhajdonó- "'kirak? A jelenlevő csakner- 100 °mber — akik több :nint 20 ezer dolgozót képviseltek — egyhangúlag NEM-et mon­dott. •.. i A kibontakozás tehetősége Algériában Meggyőződésem, hogy a szerencsétlen francia népnek egy napon éppen az ilyen politika miatt keli szenved­nie, amit a francia szocia­listák folytatnak Guy Molle t vezetésével. Mi segíteni akartunk a franciáknak az algériai kérdésben. Azt mon­dottuk Naeszsermek. hogy vé­leményünk szerint a fran­ciáknak nehéz kivonuiniok Algériából, de jó volna ha megoldást találnának. Pél­dául valamilyen unió Fraiv eiaország és Algéria között. Amikor Franciaországban jártunk megmondottuk ezt a francia vezetőknek is. Ahe­lyett, hogy mindennap egy milliárd frankot költenek a hadseregre, amelyet Algériá­ban tartanak, adják ennek az összegnek a felét az ottani emberek életszínvonalának emelésére, utak és más léte­sítmények építésére. Az algé­riai népinek nem lesz kifo­gása az ellen, hogy unióban éljenek Franciaországgal. Jobb lenne, ha ezen az úton indulnának meg. Egyes francia vezetője el­ismerték, hogy ez így’ van. Mások viszont azt mondot­ták. hogy akkor viszont Fran­ciaország tekintélye kérdé­sessé válna. Ez igiaz. Itt van most a tekintély. Szégyenbe kerül­tek az egész világ előtt. Az egész világ elítéli a francia kormány cselekedetét, az ag­ressziót. Blvtánsak! Ezeket a kérdéseket még nem tisztázták, nem világos, hogy mit szándékoznak tenni mindezekben. Én kételkedem abban, hogy a nemzetközi rendőrséggel való egész ügy simán fog menni Az ango­lok azt akarják, hogy had­seregük egy része rendőrség­ként Egyiptomban marad­jon Az Egyesült Nemzetek gv .>~7»*ének statútuma sze rím «•/ 'ehetetelpn. De azé ' Is íí"' Fen mért az ango lók agitsezorok. nem marad­hatnak Egyiptomban. Ebbe Eeripum hetne bele és egyetlen becsü­letes ember sem egyezhetne bele. ök ma még mindig ta­lálnak valami ürügyet, hogy folytathassák agresszív vál­lalkozásukat. Kissé zavarba hozta őket és gondolkodásra késztette, hogy a szovjet kor­mány erélyesebben szállt sík­ra ebben a kérdésben. Job­ban, mint eddig valaha is minden erőnket a béke meg­őrzésének irányban kell fel­használni. Jugoszlávia nagyon tevé­keny és pozitív hatást fejt ki az Egyesült Nemzetek Szer­viziében. A magunk vészé­ről, mi mindent megteszünk a béke megőrzéséért, A né­pek óriási többsége nem akar háborút. A világon ha bárki is becsüli a békét, azt hiszem ezek a mi népeink. És azért kívánják, mert békésen akar­nak építeni tovább. Mi ele­get szenvedtünk és eleget véreatünk a legutóbbi és a többi háborúban azért, hogy okunk legyen minden erőnk­kel a világibéke megőrzé­séért küzden-ünk. íme, elvtársiak e»t akar­tam mondató. Én csak röviden a leg­alapvetőbb vonásokban is­mertettem a legfontosabb dolgokat, amelyekről úgy véltem, hogy hasznát vehe­titek a területi munkában, amikor a népnek magyaráz­zatok. OLIMPIAI HÍ J ADÓ Néhány nap múlva ünnepélyesen! sen megnyitják a 1«. olimpiai já- f tékok versenyeit Melbourneben. Aj résztvevő nemzetek már majd mind ott vannak. Hollandia, Irak, Svájc, és Spanyolország lemondta a részvételt, de így is 70 ország sportolói vesznek részt h nagy versenyen. A legnagyobb létszámú csapattal a Szovjetunió érkezett Mefbournebe. A versenyzőkkel, ed­zőkkel, vezetőkkel és a különbözei technikai személyzettel együtt 510 főt tesz ki a Szovjetunió olimpiai csapata. Utána az USA képviselteti magát legnagyobb gárdával és csak ezután következik a rendező Ausz­trália. * A modern. olimpiai játékok eddi­gi 80 éves történetében az ausztrá­liai sportolók nehéz viszonyok kö­zött szerepeltek. Most végre a ne­kik legjobban megfelelő körülmé­nyek között versenyezhetnek. Az ausztráliaiak bíznak benne, hogy olimpikonjaik méltón fognak sze­repelni. Ha az ausztráliai sport erejét legjobban a két fiatal, vi­lágcsúcsot tartó hossaútávfutó és o. kiváló nemzetközi sikereket el­ért úszók mutatják. Az Ausztrá­liaiak legutóbb Helsinkiben hat aranyérmet szereztek. Az időjárás nem a legkedvezőbb, ile a Melbourneben tartózkodó sportolók rendszeres edzéseket folytainak és minden alkalmát ki­használnak, hogy a legjobb formá­ban állhassanak rajfhoZ. Az edzé­seken kitűnő eredmények szület­tek. Ezideig az amerikaiak biztos zsákmányuknak tekintették a ! fér­fi magasugrást. Most a szovjet Kaskalov alaposan megijesztette őket HQ centimétert ugrott leg* utóbbi eiisjésén Melbourneben. Fan­tasztikus eredményt ért el az amerikaiak kiváló diszkoszvetője, Midien. 59.47 métert dobott. Ered­ménye nem lehet világcsúcs, mert csak edzés közben érte el. Világ­rekordnak isménk el viszont a hollandok kitűnő úszónőjének Voorbiy-nek az eredményét, aki a 100 méteres női mellúszásban egy perc, 10 másodperces időt úszott legutóbbi versenyén Melbourne­ben. Olimpiai bajnok azonban nem lesz a fiatal holland lányból, mi­vel Hollandia lemondta * verse­nyeken való részvételt. Melbourneben taa'tózikodiiauk már a Csehszlovák oporto lók is. A fel­szabadulás utáai 13 aranyérmet nyertek, a második világháború előtt viszont mind Össze hétszer állt az olimpián győzelmi emelvényén a szomszédos ország sportolója. Legutóbb Helsinkiben, a Za topok házaspár egymaga négy aranyér­met Cserzett. Hármat Zátopek, egyet pedig felesége Zatopkova, a női gerelyvetésben. Most Meilibour- neben nyilatkozott az újságírók­nak Za topkova és kijelentette. Ml Ú3SÁG BARANYÁBAN? Közöljük Pécs város és Ba­ranya megye dolgozóival, hogy a felmerült hírekkel ellentét­ben a komlói és pécsi bányá­szok nem november havi elő­leget, hanem az októberben ledolgozott részükre jogosan járó októberi elszámolásokat kapták ma meg. Ezúttal is közöljük, hogy november 1-től kezdve csak azok részére fo­lyósítanak előleget és bért, akik a munkát felvették és dolgoznak. * A falusi iskolák 90 százalé­kában folyik a tanítás, illetve a tanulók foglalkoztatósa. Lx>- vésahetényben. úgyszintén Su- nítás volt. Amikor Sumonyban monyban is kedden rendes ta- elfogyott a szén, a községi ta­nács tüzelőfát adott az iskolá­nak. * A komlói városi tanács ál­tal kibocsátott és az Észak- Baranya Megyei Népbolt 81-es számú boltjában beváltott 887.501, 887.513. 887.516 és 887.51 fl-es számú elszámolási '•sekk!') ••‘vesztek, felhívják a közülcll értékesítésre kijelölt boltok figyelmét hogy erek­nek a csekkeknek ismételt be­akadaliaz**k I Sellye az alábbi élelmiszere- két szállította be november j 10-én az egyetem élelmezési ! osztályára; 50 kiló búza, 115 kiló bab, 10 kiló hagyma, 31 kiló zsír. 70 kiló liszt, 6 kiló cukor, 883 kiló burgonya. A Pécsi •Orvostudományi Egye­tem nevében Kovács Károly gazdasági igazgató köszönetét fejezi ki a küldeményéként. * Szerdán 60 mázsa pirospap­rikát vett át a FÜSZÉRT. A paprika Kalocsáról érkezett. Barcsról 5 vagon sót kapott a város cserébe dohányáruért. A só és a paprika elosztása fo­lyamatban van. A Húsipari és a Sütőipari Vállalatok egy-«»’ vagon sót kaptak. A fennma­radt három vagon sómennyi­ség ar. üzletekben kerül el­adásra. A Pécsi Építőipari Egyesülés értesíti a helyreállítási kor­mányba ztosságot, hogy 80 va­gon mésszel rendelkezik, és ezt a pécsi MÁV Igazgatóság Kelenföldre tudja szállítani abban az esetben, ha értesí­tést kapnak arról, hogy erre a mentyiirtar* száikaéstik vsuk A Pécsi Bőrgyárral való megegyezés alapján a kisipa­rosoknak biztosították a ne­gyedik negyedévi kruppontal- pat és más javítási anyagokat. A pécsi cipészkisiparosok hét­főtől kezdve átvehetik a krup- pontalpat a föld művesszövet- kezet haltéri borboltjában. A kaposvári Baromfifeldol­gozó- és Tojásforgalmá Válla­lat dolgozói 200 láda, körülbe­lül 70.000 tojást, ezenkívül több má/6a vágottbaromíit rak tóik be a vagonba, hogy Pécs­re továbbítsák. Budapestről több mázsa tojásport indítot­tak ugyancsak Pécsre. A vá- gottbaromfít az üzemi kony­hák és boltok kapják, hogy kielégítsék a lakosság szük­ségletét. A kapo6várról érkező tojásmennyiséget elsősorban a kórházak, napköaiotthonok kapják. A sasdi. mohácsi és szigetvá­ri földművesssövetkezetek a vidéki cipészkivinarosok krup- pontólp kiútiiláná* ugyancsak hétfőtől kezdve vehetik át Pé­cseit a Bőr- w Cipókel lékel- UM Váltató* Hal** Bfetft! el­hogy elégedett lenne, ha két-há rom olimpiai bajnokságot szerez­nének a csehszlovák sportolók a nagy és Igen ei'őe mezőnyben. A magyar olimpiai csapat veze­tője. Hegyi Gyula táviratilag kér­a Melbourneben létő olimpikonok te az OTSB-t, hogy adjanak hírt családtagjairól, mert mióta elutaz­tak, még. nem , kapták, Wfcavetieb hírt hozzátartozóikról. A Ma»nyju* lanság kihat versenyzőink telje­sítményére is. Fontos határozatok a abdarúgósporttaS kapcsolatban Megalakult a megye és a váré* repreZéintatív spórüdúbjá I a I*ééá- Baranya. Az új klub lfejiégében a volt Dózsára épül. A tervek sze­rint öt szakosztállyal: labdarúgás, úszás, atlétám, kézilabda, ..ózas működik. A klub Irányítását ée szervezését, a végleges szerAszeö torma megállapításáig a Megyéi Testnevelési Spo-rtbizottság közre- működésével egy nyolctagú ideig­lenes bizottság végzi. „ * . :v Kalocsay Géza di'.. a Pécs-Bara­nya labdarugószakosztalyának ed­zője a jövő ltét folyamán Pécsi« érkezik és átveszi a csapat edzé­seinek vezetését. Hirt adott, megá­ról Bracla János,* a ampát ’ volt játékosa is, aki Budapesten’: tar­tózkodik:. ' Az NB. r.-ben szereplő labdarú­gó ősapátok vezetői értekezletre jöttek össze Budapesten. Az érte­kezleten resztre tt Szekeres Amb­rus, Pécs-Baranya (volt Dózsa) labdarúgószakosztályának egyik vezetője is. Igei: Tor.lots és hagyj elen tősé t. Marcell, a Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnöke bejelentette, hogy az NB. ]. 1956. évi bajnoksága befe­jeződött. Kieső ebben az évben nincs. 1957. tavaszán az NB. I-es labdarúgó csapatok díj- és kupa­mérkőzéseken vesznek részt és majd 1957. őszén kezdődik meg 14 csapat részvételével az új labda­rúgó NB. I., őszi-tavaszi forduló­val. Az NB. tb-es bajnoksággal kapcsolatban úgy határoztak, hogy azt a jövő év tavaszán folytatják A Magyar. Labdarúgó Szövetség minél több jól kiégyensúlyozott vezetőségéi az' a eél vezérli, hogy csapatból álljon az NB. I. Az át­igazolásokat ilyen szellemben fog­ják elvégezni. Kilátásba helyez­ték azt is. hogy a‘jövőben nem­csak a hagy csapatok, hanem a kisebbek is ré. '.vehetnek nemzet­közi turaken. Az újonnan megala­kult klubok az FTC. MTK. és az UTE a jövőben is ezen a never, fognak működni. A labdarúgósport ügyeit, s a sportág irányítását a jövőben a független Magyar Labdarúgó Szö­vetség (MLSZ) végzi. Ezzel kapcso- az illetékeseire;:, hogy alakítsák latban kéri az MLSZ vezetősége meg a labdarúgó szövetségeket. A közeljövőben Pécsett is újjászer­vezik a délnyugati lábdarúgószö- veitséget a megyei TSB közremű­ködésével. Pécs-Baranya megyénk reprezen­tatív klubja. Megyénk sportked- vetőrnek régi kívánsága teljest®. A belgrádi nemzetközi asztali­tenisz verseny után a legjobb ma­gyar aszlaliteniszezök különbőzé nemzetközi versenyeken vesznek részt. Sidó és' Gyétvai .Nyuga»-Né- rnefojszagban. Szepessy és Kó- czián. Éva A Isztriában, Be.rzüc. pe­dig Bukarestben versényez. A Kispest (Bp. Honvéd) á még nem erősített hírek szerint Bilbao- ban 4!l arányú győaeMnet aratót: a klubcsapatok Európa kupájáért lejátszott mérkőzésen a Spanyol bajnokcsapat ellen. A Nyugat-Ne­me'„országi Essenden a helyi csa­pat ellen 5:5 arányú döntetlen ará­nyú eredményt ért el a magyar csapat. A Raeing-Páris étien pedig 4:3 arányban nyerte a Kispest NB. I-es íabdarúgócupaiaaiűc Bu­da pesten a jövő hétien megkezdő: a rendszeres edzéseket, és hama­rosan mérkőzéseket játszanak A proli i felelések — HÁZASSÁG, f emes! Gyu­la és Kata Ibolya ma * órakor tartják esküvőjüket a Belvá­rosi templomban. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik Balogh Antal temetésén v’ rigókkal és koszo­rúkkal mély gyászunkat és fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. KÖRKÖTOGEP hengerekkel el­adó. Gáspár utca 26. Máj tény) <pu- turluk) utca folytatása. 38 170 KG-OS hízott sertés eladó. Doktor S. u. 38. Érdeklődni hét­főtől. 27 EGYSZEMÉLYE6 rekamjé etadő. «hány utca 7. I. kapu. 26 Dohány utca______________ SÖTÉT félháló. két új ágy el­adó. szMágyi Dezső irtoa 16 is SZOBA, konjúia, éléskamrás la­ki sómat elcserélném hasonló pé- cslért. Nagy árpád, Főtér 19. 15 F.RZSEBETRE legfemebb ajándék 8 Hé»» vüidűdet, Rákóczi út 3#. VUiLamoe kitérőnél. 19 BÚTOROZOTT szoba fündŐe»7.ob.i- lúadó. Apponyi tér foLdfüzant Zi vj FEKETE férfi fc*üiSráb&t eü£dió MHr«B*k«kh y KOMBINALTSZEKJUíNY. könyv­szekrény, jégszekrény, lemeze» lényképezőgép eladó. Kossuth ál­ca 42., asztalosműhalytsen. • 350 cm-es MOTORKERÉKPÁR. eladó. Pécs, Nagyflárián u. Ifi. Toi'.- uzletben. 24 2 DRB 110—'120 kg-os . sertés.kom­binált bútorért elcserélhető. Pécs Pacsirta utca 5. sz. 2» INGATLANOK: Gazdasági ház egy katasztert hold területtel el­adó, vagy hasonlóért SUtíóeon el­cserélhető. Bővebbet Bíró József MÁV kertészet. — Életjáradékra eladó családiház, egy sEoba, nyá- rMkonj-ha anomnai beköltözhető Pécs-Szabolcs, Irinyi út 4. Érdek­lődni: Felszabadulás u. 38 Far­kas. DÜNANTCU NAPLÓ a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Intéző Bizottsága ás a megyei tanács lappi Szerkeszd a szerkesztőbizottság Felelte kiadó: A MEGYEI PART INTÉZŐ BIZOTTSÁG Szerkesztőse* te kladőMwel: Pécs. József Aj n. M. T: 13-C2. lö-M Hirdetés felvevő Iroda: CCoseittb Lajos utas » TW.i Terjeszd a Megyei Pestehhrsts.' Hirlaposztálya és a hlrUp-kétbesttó __ postahívatatoSc. El őfizetős: oostáhlvatatoknfij te kézbesítőknél. Bavi előfizetési db: U.— Ft Pécs;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom