Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-18 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ara 50 filler VASARNAP, 1356. NOVEMBER 18. Péntekien este másodszor ke­reste fel a parlamentben Ká­dár Jánost, a forradalmi mun- kár-paraszt kormány elnökét a budapesti központi munkás­tanács küldöttsége, hogy tol­mácsolja a budapesti dolgozók végleges határozatát a munka éjraíelvétele kérdéseben. Az előző napi hosszas tárgyalás után ugyanis ÚP'>' jöttek el a küldöttek Kádár Jánostól, hogy a kényes, vitás kérdése­ket mégegyszer átgondolják és közük döntéseiket a kormany- nyal. A beszélgetés kezdetén a küldöttek kifejezték azt a Meggyőződésüket, hogy a je­lenlegi súlyos helyzetből csak közös erővel lehet kiemelni az országot. Ezzel tisztában van­nak ée annak megfelelően a budapesti központi munkásta­nács Budapest dolgozóival! Egyetértésben a munka felvé­telét tartja helyesnek. Van azonban még néhány kérdés, amiben nem látnák elégge tisz tán. Ezért kérik Kádár Já­nost. válaszoljon a még fennálló Problémáikra, kétségeikre. Ezután a következő javas­latot vetették fel a küldöttek: Lépvén a munkástanácsnak le:> felső országos szerve is, amelynek működési jogát, az Elnöki Tanács törvenyerejű endelettel szabályozza. Kádár elvtárs válaszában kifejtette, hogy üzemi mun- káslanácsninkhoz hasonlót csak Jugoszláviában látott. Itt igen fontos szerepük, jogkörük van, a törvény sza­bályozza működésüket. A gyárakban megvalósították a munkás önigazgatást. Alap vető kérdésekben önállóan döntenek. A munkástanácsokat mi is megalapítottuk, hogy ezek Pontosan hogyan fognak fej­lődni. ma még nem lehet tudni. Ez egyben az alkot­mányt is érinti, ebben nem lehet néhány perc alatt ál­lást foglalni. Bár az eUő megbeszélésen ITlár sok szó esett a szovjet ipátok kivonásáról, valamint a kormány ezzel kapcsolatos ®klefoglalásáról, a kétségek ’bég nem tűntek el. Válaszában Kádár elvtárs elmondotta, hogy a szovjet csapatok kivonásának üte- b*cbcn a. kormánynak kell megállapodnia abban a pil­lanatban, amikor az. ország­ban a rend helyreáll. Ugyan­attól füg a Budapest katonai kiürítése is. ismeretes az is, hogy a kormány eltökéli szándéka a rend helyreállta Után azonnal tárgyalásokat kezdeni az illetékes kormá­nyokkal a varsói szerző­désről. Tájékoztatásul Kádár elv- társ hozzátette azt is, hogy fegyveres munkásőrséget szervezünk. Előbb azonban a •'endet katonai egységeknek kell 'étrehozniok és meg kell erősíteni a rendőrséget. Ha mégegyszer veszélybe ke­rülne a munkáshatalom, le- t.vcn aki megvédje. A sztrájkkal kapcsolatban ÍJ* egyik küldött arról beszélt, uogy a munka felvétele tízért b>cy -nehézen, mert a dolgo­zó ak az a véleménye, hogy e2ye‘ len fegyverük van, — ez a sztrájk. Ha ezt most meg- í ikí'.iáU, mi a biztosíték arra. b'J v - munkásság jogos köve- lr VJesitik*’ l\ . r János válaszában utalt a már előzőleg kitej- t<*M arra", hogy a műn- k i-aszt Kormány cé* |ai é ,'Jehei azonosak a nép teljitfv«! ée «Mtafcwveh £»• pen énért a kormány a mun­kásosztály minden jogos igé­nyét tiszteli és ki is fogja elégíteni. De meg kell érteni azt is, hogy most a legfon­tosabb az ország talpraalli-* tása, az élet megindulása, a népihatalom megszilárdulá­sa- Ha ez megvan, minden más könnyű szerrel megold­ható. Sokan arról beszéltek, hogy a közbiztonság hiánya nyug­talanítja a dolgozóikat. A kormány elnöke egyet­értett ezzel és indokoltnak tartotta aggodalmukat. — Amint azonban » munka megindul, lesz közlekedés, helyreáll a rend és a nyug» lom, ezek a rémségé* álla­potok szinte automatikusan fognak megszűnni és a fő­város nyomasztó képe nyom­ban megváltozik. A rend mielőbbi helyreállí­tása végett a jelenlévők fel­ajánlották, hogy segítséget nyújtanak a kormánynak, az üzemek legjobbjaiból álló cso­portokat küldenek az új rend­őrségbe. Szóba került a ter­meié* megindításának néhány részletkérdése is. Abban mindenki egyetértett, hogy nem könr.vű feladat újra elkezdeni a munkát a jelenlegi körülmények között. Eltarthat néhány hétig, amíg ismét nor­mális ütemben folyhat a ter­melés, ezzel számolni kell. De megoldottak ók már ennél ne­hezebb feladatokat is s az erő most sem fog hiányozni. A kormány céljai azonosak a nép céljaival A Budapesti Központi Munkástanács küldöttségének tanácskozása Kádár Jánossal Sellyén is megalakult az MSZMP Sellyén megalakult, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt járási óntézöbizotisága. A 10-én megalakult intézőbizottság^ programtervezetet dolgozott é ki. A programtervezet elsőf pontjaként a közrend és a nyu-J g&lom helyreállítását tűzték ' M. A második pont a sellyei lakásínség enyhítéséről be­szél, mégpedig a rendőrőrs, a községi pártbizottság, a járási pártibizottság, a járási statisz­tikai hivatal és a járási rendörkultűrotthon épületei­nek felhasználásával, lakássá való átalakításával. A programtervezet foglal-f kozik még a bölcsőde minél előbbi felépítésével, és azzal a tervvel, hogy a lvánvcikkeket a jugoszláviai kereskedelmi szervek segítségével ideiglene­se beszerezzék. A járási in­tézőbizottság az egyéni pa­rasztság megsegítésére vető­mag cserét tervez és célul tűz­te kn a kismarosok, taskeres-f kedők támogatását is. Résslegos mánké e péesi üsemekben A bányászoktól függ, hegy megindol-e a teljes termelés A Pécsi Szénbányászati Tröszt munkástanácsai felhívására szombaton reggel 690 bányász jelentkezett munkár«. Pécs- bányám 283, Szabo'cson 284. Vasason 143 leszálló volt. A munkára jelentkezett bányá­szok főként fenntartást végez­tek. Nagyon várják a Budapest­re küldött képviselőik vissza­érkezését. Ha a küldöttség út­ja sikerrel végződik s a Pécsi Közlekedési Vállalat is bizlo- sílja a bányász járatok zavar­talanságát. a tervszerű termelő munka hétfőn reggel a Pécsi Szénbányászati Tröszt minden üzemében megindul. A Pécsi Vállalat Közlekedési szombaton í-eggei .megindította az autóbuszközlekedést Pécs- bánya, Hősök tere. Fehérhegy, Deindol. Kertváros felé s a vil­lamosok' egy része is közleke­dett,. • A vállalat 'azért nem indí­totta az összes járatokat, mert a dolgozóknak csak egy része* tudta idejeben értesíteni. A vállslttf munkástajiacsá- neik. de azoknak a dolgozók­nak is, akik szombaton a mun­kát; áie^kezdték, az á vélemé­nyük, ha a bányászok á mun­kát tovább folytatják ők is dolgoznak. Előreláthatólag hét­főn mór a közlekedés is a ren­des kerékvágásban folytatódik. A Sopiana Gépgyárban szombaton már részleges ter­melőmunka folyt. A munkára jelentkezett dolgozók letiszto- gf.ták gépeikét és más előké­születeket végeztek, hogy hét­tőn a rendes termelőmunka megindulhasson. A formázok egv része is megkezdte a munkát. A kesztyűgyárban .szombaton nem volt termelés. A kesztyűgyári munkástanács és a gyár dolgozói is értesül­tek a pécsi bányaüzemek mun­kástanácsainak határozatáról s há a pécsi bányászok hétfőn reggel folytatják a munkát, a kesztyűgyárban is azonnal meg kezdődik a termelés. A Pécsi Bőrgyár mi kéri a gyár . dö'íózőít. hogy a munka* felvételének megbeszélése végett hétfőn reggel 8 Órakor' je'enjerúek. meg a gyárban. * Demokratizmust akarunk. Széles demokráciát az egész nép számára. Ebben teljesen egyetért munkás, paraszt, ér­telmiségi, ezért küzd minden becsületes ember az ország­ban. A demokrácia nem játék­szer. A nép vívta ki hősi küzdelemmel, a nép ereje őrzi. Munkások és parasztok tömegeivel találja szemben magát, aki a demokratikus szabadságjogokat meg merné sérteni. De a demokrácia sem egyszerű cs egysíkú valami, hanem az egyének jogainak és érdekeinek sűrű szövevé­nye, nemcsak jogokat jelent, hanem kötelességet és fele­lősséget is. Csak úgy lehet bárki egy demokratikus kö­zösség megbecsült tagja, ha úgy él jogaival, hogy mások jogait ne sértse, ha szabad akaratát a törvényes keretek között érvényesíti és saját szabadságának címén nem korlátozza másokét. Napjaink legégetőbb prob­lémája: a sztrájk, amely megbénítja az életet, megsok­szorozza a családok minden­napi gondjait, tétlenségre kárhoztat egészséges és erő­teljes embereket, akik pedig dolgozni akarnak, mert a munkával szerzett bérre szüksége van családjuknak, s mert munka nélkül üresen, céltalanul futnak el a siető napok. Á szrájkhoz mindenkinek joga van. Ezt a jogot a mun­kások vívták ki és nem mondanak le róla. Ezt a jo­got a kormány is elismerte A sztrájkjogot sem megyénk- ■ben, sem az országban nem sértette meg senki az alatt a három hét alatt, mióta sza­bidon élhetünk vele. Senkit sem kényszeritettek erőszak­kal vagy fenyegetéssel, hogy akarata ellenére dolgozzék. A jogok egyoldalú tiszte- letbentartása azonban még nem demokrácia. A magyar munkásosztály hosszú évek szívós harcai árán érte el, hogy legyen joga a munká­hoz. Nem is étek, hanem év­tizedek harcainak eredménye hogy ebben az országban mindenkinek joga van dol­gozni, hogy ezt a jogot sem­miféle „fekete lista”, tőkések• titkos megállapodása, mun-*( kásellenes szövetségek ható-* rozata ne korlátozhassa. Ezért a jogért kell most1 ( szót emelnünk. A sztrájkjo-* got senki - sem bántja, de a * munkához való jogot gyak-' ran sértik meg egyes elemek' és csoportok. Ma már a dől- ( gőzök többsége világosan lát- \ ja, hogy a további sztrájk-', nak semmi értelme, a munka ( szünetelése senki mást, egye- ( dűl a munkásokat sújtja. A . többség dolgozni, alkotni ^ akar, hogy több élelem, több . ruha, fűtőanyag, Igkás jus-|( son az ország népének. Dol-(( gozni akar, hogy családját l eltarthassa. Dolgozni akar,} mert tudja, hogy jólét, gaz- (, dagság, gondtalan élet csakis ^ a munkából fakadhat. ^ De ezt a becsületes többse-^ get néhány, hazug frázisok-f kai, üres demagógiával han- a dabandázó ember tétlenségre} kényszeríti. Ezek a felelőtlen a elemek nem törődnek azzal, ^ hogy munkástársuk bér néí-p kül marad, hogy családok ti maradnak élelem és ruha nélkül, hogy ezrek és ezrek f sinylik meg súlyosan ai sztrájk következményeit. Fe i lelötleniil semmibeveszik munkástársaik és az országi egész népének alapvető érde-i keit. Attól sem riadnak visz-i sza, hogy fizikai kényszerrel életveszélyes fenyegetéssel (i tántorítsak el a becsületes munkásokat a munka megin-i ditásától. Ez mar nem a sztrájkjog alkalmazása, ez(* már legelemibb demokratikus i szabadságjogunk, a munka if hoz való jog lábbaltiprásaf Mindenki előtt világos, hogy t ha a demokrácia tisztaságát, é igazi népi jellegét meg akar- f juk őrizni, akkor a munka- f sok becsületes többségének é támogatásával az allamhata- f lom erejét kell szembeállító-1 mink ezekkel a demokrácia- f ellenes törekvésekkel. 0 A becsületes dolgozók ne # tűrjék a jogaikat és szabad- $ ságukat korlátozó erőszakot 0 Söpörjék el azokat a felelőt-0 len éltmekei, akik el akar t ják venni tőlük 4 munkához t való, nehezen szerzett jogú 0 kát. J >fegállapí1ofhiU az építőipari dolgozóit új bérezését A komloi 49. sz. Építőipari Vállalat, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat, a 3. sz. Mélyépítő Vállalat, a MEGYEVILL munkástanácsé nak tagjai, igazgatói és üzemi bizottságainak tagjai tegnap délelőtt megbeszélést tartották az SZMT székházban. A fizikai dolgozók bérének megállapításával kapcsolatban a következő határozatokat hozták: 1. Az építőipari vállalatok­nál dolgozó szakmunkások — beleértve a szerelő- és szak­ipart is '— ' egységes bérezés alapján számolandök el, I., IT., III . TV. kategóriában 9, 8, 7 és 6 Ft-os órabérekben. Szabadon, önállóan és kedvvel,.. A szövetkezeti kisiparosok' képviselőinek tanácskozásáról Másfélezer szövetkezeti kis­iparos képviselői jöttek össze szombat délelőtt a KISZÖV pécsi központjában. A kisipari termelőszövetkezetek munkás- tanács elnökei, és az ideigle­nes intézőbizottság tagjai meg­hallgatták Tárnái Ferenc, a KISZ0V elnökének beszámolo- ját. A beszámolóból es a hoz­zászólásokból kitűnt, hogy a kisipari szövetkezetek tagjai elérkezettnek látják az időt. hogy végérvényesen megszaba­dítsák önmagukat és nemes mozgalmukat az önkény évei­nek anyagi és erkölcsi károkat okozó béklyóitól. Ez azt is je­lenti. hogy nincs, és nem is lesz helyük a mozgalom veze­tésében azoknak, akik az el­múlt időszakban önkényeske- désükkel, a szövetkezeti és ma­gánkisiparosok érdekeinek és jogos követeléseinek lábbalt ip- rátával még csak feszítettek a kXáfilyókOQ: Bruhács János, a pécsi vasas KTSZ dolgozója, a szövetkezeti kisiparosok ideiglenes intéző- bizottságának elnöke az inté­zőbizottság munkájáról és sze­repéről beszélt. Az intézőbizottság csü­törtökön határozatot hozott. Eszerint a kisipari szövetkeze­tek önálló gazdasági egységek és belső ügyeiket önállóan in­tézik. Közős ügyeiket az ideig­lenes intézőbizottság képviseli, a n nak végleges megválasztá­sáig. A KISZuV szervezettel való együttműködésről az in­tézőbizottságnak az az állás­pontja, hogy a KISZÖV-nek csak az ügyvitelhez szükséges adminisztratív személyzete az intézőbizottság utasításai alap­ján dolgozik. Tárnái Ferenc erre azt javasolta, hogy a KISZÖV vezetőségét bővítsék ki az imezöbiz súg tágjaival. Az együttműködés végleges formájára • KJSZÜV te te i dei gier es in tézöbizottság ez­után fog tárgyalni. Bruhács Jánös közölte, hogy a pécsi vasas KTSZ dolgozói hétfőn felveszik a munkát. Az intézőbizottság álláspontja szán tén az, hogy valamennyi pécsi kisipari szövetkezetben hétfőn teljes egészében kezdődjék meg a munka. Igaz, a vasas KTSZ szerelői a rendkívül sürgős munkákat — például a klini­kán kazán ja vitást — eddig is elvégezték, de rendes termelő­munka hosszú napokig nem volt az üzemben, mint ahogy a többi KTSZ-ben sem. A ter­melőmunka haladéit tálán meg­kezdése most már nemcsak a szövetkezeti iparosok, érdeke, hanem Pécs lakosságának is. Mindannyiunkinak létérdeke, hogy a kisiparosok dolgozza­nak, — mégpedig mint saját kis üzemük, vagy szövetkeze­tük igazi gazdái, szabadon, ön­állóan és kedvvel .;. A sa ját te népünk jólétéért, 3. A munkahelyi gépész és gépkocsi szerelők, valamint a T. M. K. üzem dolgozói ugyan­abban az elszámolásban része­sülnek, mint a többi szakmun­kások. 3. A gépkezelők bérezésénéi három kategóriát állapítanak meg: I., II., III., 7, 6, 5 Ft-os órabérben. 4. Építőipari segédmunkások bérénél három kategóriát ál­lapítanak meg: I., II., III., 6. 5, 4 Ft-os órabérben. 5. A kubikusok bérezését két kategóriában, 6. 5 Ft-os óra­bérben állapítják meg. A Mélyépítő Vállalat fenntartja magának azt a jogát, hogy a kubikusok bérét 7, ' 6 Ft-os bérben állapítsa még. 6. Rakodómunkások: ha a rakodómunkás teljesítmény­ben dolgozik, akkor órabérét 6 Ft-ban, állásidejét fjedig 3 Ft-ban állapították meg, a gép­kocsin eltöltött idő teljesít­ménynek számit. 7. Gépkocsivezetők teljesít­ménye« órabérét 7 Ft-ban ál­lapítják meg. Ha saját hibájá­ból a gépkocsivezető nem üze­mel, akkor az órabérének 50 százalékát kapja. 8. Szak- és szerelőipar se­gítőinél 5, 4 Ft-os órabéreket állapítanak meg. 9. Az éjjeliőrök bérét 250 óra ledolgozása esetén legala­csonyabb 800 Ft-ban állapít­ják meg. 10. A kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozók leg­alacsonyabb bérét 210 óra le­dolgozása esetén 800 Ft-ban állapítják meg. 11. Lóhajtók bérezését a ra­kodómunkásokéhoz hasonlóan állapították meg. 6 Ft, ha dol­gozik, 3 Ft ha nem termel. 12. 16 éven aluliak bérét 210 óra ledolgozása esetén 800 Ft- ban állapították meg. Alapóra­bér 3,80 Ft. 13. Atképzősök órabérét 4 Ft-ban állapítják meg. A vállalatok kötelezik ma­gukat, hogy az építőipari dol­gozók bérezését egyöntetűen vállalataiknál a jelen megálla­pítás szerint hajtsák végre. Ez a bérezés átmeneti időszakra vonatkozik mindaddig, míg az országos bérezés ki nem alakul. Az Építők Szabad Szakszer­vezete Baranya megyei bizott­sága kéri a megye építőipari dolgozóit, hogy munkafelvétel céljából hétfőn reggel jelenje­nek meg vállalataiknál. Piaci jelentés A szombati pia­con — az elmúlt heti forgalmat te­kintve — nem, volt nagy élénkség. Ke vés volt a felho­zott áru és ezért magasabbra szök - tek az árak, Az ököl nagyságú kar­fiolért 6, a hibás paprika kifójáért 10 forintot kértek általában. Drága volt az alma is, 10 forintért árusítot­ták kilóját. Baromfit is ke­vesebben vásárol­tak mint az elmúlt héten. Ennek is a gyenge felhozatal és a magas ár volt az oka. Rálltam­ra! ó csirke pár­jáért 25—35 fo- riiüot kértek, a hí­zott liba kilóját 26 forintért adták. Két te fél- három kilós kacsát általá­ban 75—80 forint­ért lehetett vásá­rolni. A baromfi- piacon nagy tö­meg vette körül a pellérdi Alkot­mány termelőszö­vetkezet kocsiját. A tsz tagjai 140 ka­kast és tyúkot adtak el mérsé­kelt áron (páron­ként 60—65 forint« ért) a nagypiacon. ! Jogunk van a munkához!\\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom