Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-04 / 234. szám
2 NAPLÓ 1956 OKTOBER I ' A Magyar Dolgozók Pórtja Központi Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározta, hogy a korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elítélt ée kivégzett elvtársainknak, akiket a párt Központi Vezetősége már korábban rehabilitált és párttagsági jogukba visszaállított, meg kell adni a munkásmozgalom harcosait, forradalmárait megillető végtiszteletet. Rajk László elvtársat, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Központi Vezetőség, s a Politikai Bizottság volt tagját, Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető helyettesét a Kerepesi úti temetőben, katonai gyászpompával helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy halottal számára fenntartott sírhelyen. Elvtársainkat a párt saját halottainak tekinti és gondoskodik kegyeletteljes temetésükről. A többi ártatlanul kivégzett és rehabilitált elvtárs temetésére a legközelebbi időben kerül sor. Budapest, 1956. október 3. A MAGYAR DOLGOZOK partja központi vezetőseof A Minisztertanács határozata a belföldi államkölcsönökről A Magyar Közlöny csütörtöki száma közli a Minisztertanács határozatát a belföldi államkölcsönökről. Amint azt Hegedűs András, a Miniszter- tanács elnöke az országgyűlésnek már korábban bejelentette, a Minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára elhatározta, hogy a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében 1956-ban és a következő években államköl- csönt nem bocsát ki. Egyidejűleg az államkölcsönökkel jár') terhek arányosabb elosztása érdekében a Minisztertanács módosította az államlcöl- csönök visszafizetésének egyes feltételeit és valamennyi ál- lamkőlcsönre nézve kimondotta, hogy az utolsó sorsolásokat 1974 december 31 napjáig kell megtartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ötödik és hatodik békekölcsön visszafizetési ideje egy, illetve két évvel rövidebb lett; Az 1956 évre kitűzött sorsolásokat az eredeti terv szerint tartják meg. ~~ Az új visszafizetési feltételek • szerint a sorsolásokat 1957 •„.V, július 1-től kezdik meg újból és valamennyi államkölcsón- nek változatlanul évente két sorsolása lesz. A kötvényeket nem cserélik ki, mindenkinek a régi kötvénye marad birtokában. A kamatozó kötvényeket azonban ki kell cserélni és a kötvénytulajdonosok választása szerint helyettük új kamatozó kötvényeket, vagy hatodik békekölcsön kötvényeket kaphatnak. A cserét 1957 június 30-ig kell lebonyolítani. Az egyes államfcölcsönök új sorsolási terveit a kötvénytulajdonosokkal az üzemekben és vállalatoknál szétosztásra kerülő külön tájékoztató részletesen fogja ismertetni. „Várjunk Mint az AP közli, a Newsweek című amerikai folyóirat keddi száma szerint az Egyesült Államok arra a „szilárd elhatározásra” jutott, hogy Nasszer egyiptomi elnöknek .mennie kell”, tekintet nélkül arra, hogyan végződik a szuezi ügy. A folyóirat rámutat, hogy ez csupán idő kérdése, miután Franciaország és Nagy-Britan- nia felkérte az Egyesült Államokat, hogy „a srófol most A temetés megrendezésére bizottság alakult A Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság a temetés megrendezésére az alábbi bizottságot küldte ki: Apró Antal, Bate István, Csébi Lajos, Gáspár Sándor, Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Tamás, Marosán György, Mező Imre, Mód Péter, Münnich Ferenc, Vég Béla elvtársakat, A temetés megrendezésére kiküldött bizottság közleménye Rajk László, Páliffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András elvtánsakat 1956. október 6-án délután három órakor a Kerepesi úti temetőben a munkásmozgalom nagy harcosai részére fenntartott sírhelyen helyezik méltó kegyelettel örök nyugalomra. Az elhunytak ravatalát a Kerepesi úti temetőben állítják fel. A párt-, a társadalmi szervek és a dolgozók kegyeletüket az elhúnytak ravatalánál 1956. október 6-án 12 és 15 óra között róják le. Általános Haladó Népfrontot alakítanak Indiában Sajtójelentések szerint Lak- nauhan végétért egy értekezlet, amelyen a Munkás-Paraszt Párt, a Néppárt, a Forradalmi Szocialista Párt, a Forward Blokk, a Kommunista Párt és más szervezetek, vettek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy megalakítják az Általános Haladó Népfrontot. a sráffal" még ne kezdje megszorítani Nasszer körül“ és az Egyesült Államok is szívesebben .megvárja, amíg valamiféle megoldás jön létre a szuezi kérdésben.” A Newsweek szerint főként gazdasági fegyvereket készülnek alkalmazni Egyiptom ellen, például: ,41 külügyminisztérium nem kéri többé a kongresszust az egyiptomi gyapotkvóta megállapítására,” Fontos határosatokat hosott Pécs város tanácsa Teljesen újszerű vájt Pécs város tanácsának kétnapos ülése, Űj volt az is, hogy Györ- kő Antal elvtáre, tanácselnök nemcsak ismertette a végrehajtó bizottság 1955 szeptember 20-tól ez év augusztus 31- ig végzett munkáját, hanem vázolta a városfejlesztés távlati terveit is. Ilyen alapos, részletes, mindenre kiterjedő tanácselnöki beszámoló már régen hangzott el. A tanácselnök nemcsak az eredményeket sorolta fel, hanem őszintén feltárta a hiányosságokat is. A tanácsülésen körülbelül háromszor annyi tanácstag jelent meg, mint az eddigi üléseken. A tanácstagok mellett, a padsorokban helyet foglaltak az érdeklődők, a város lakosai is, akik a közügyekkel, a város problémáival való foglalkozást szívügyüknek tekintik, Ez egyik jele annak, hogy az utóbbi időben javul* a tanács ée a tömegek közötti kapcsolat. Ez a tanácsülés valóban a demokratizmus szellemében zajlott te. A tanácstagok éltek tanácstagi jogaikkal és a legkisebbnek látszó ügytől a leg- nagyobbig interpelláltak. írásban és szóban közel ötven interpellációt nyújtottak be. És nem nyugodtak bele a régi. semmitmondó, sablonos válaszokba, hanem a problémák végleges megoldását sürgették. Homann Józsefné például — aki a Gyárváros lakosságának nevében a 2 hónap óta tartó vízhiányt tette szóvá — kijelentette, hogy Dulámszki Jenőnek, a város- és községgazdálkodási osztály vezetőjének válasza nem elégíti ki. Kérte, hogy a tanács határozza meg: a napnak melyik időszakéban adnak vizet a Gyárvérosnak, Kolpek József tanácstag is őszintén megmondta, hogy Du- lánszki elvtárs válasza „kielégíti“ ugyan, de az Ígérgetésekből már elege van. Jogosan tette fel a kérdést: mint tanácstag, hogyan álljon a választói elé, ha a város- és községgazdálkodási osztály vezetője csak ígérget, de a problémákat nem oldja meg. Általában, a tanácstagok felszólalásaiban a választókkal szembeni felelősségtudat tükröződött vissza. Az interpellációk középpontjában az autóbuszok új rendje állott. Schulteisz István, Kabar Ferenc, Faubl Józsefné aggályaikat fejezték ki, hogy az új autóbuszrend, a kényszerhelyzet ellenére sem megfelelő. A tanácsülés határozatot hozott, hogy az autóbuszrendet revízió alá veszi, köz- megelégedésre rendezi addig is a kiinduló helyekhez összekötő járatokat létesítenek. Faubl Józsefné és még számos tanácstag a közbiztonság megoldását sürgette. Dr. Hídvégi Tivadar, a városi bíróság elnöke szerint, ebben a városban soha sem csattant el any- nyi pofon az utcán és nem fordult elő annyi szurkálás, mint az utóbbi hónapokban. Véleményünk szerint is helyes volt a tanácstagoknak az a kérése, hogy a rendőrség létszámát emeljék fel, decentralizálják, a város külső részein is létesítsenek rendőrőrsöket. Több interpellációra válaszolva, Schwäre Nándor, a város és községgazdálkodási osztály munkatársa közölte, hogy a honvédségtől átveendő laktanyákat raktári célra használják fej és a város főútvonalain lévő jelenlegi raktárhelyiségeket felszabadítják. A Nagy János laktanyában üzletházat és raktárt, a Batthyány laktanyában pedig szintén raktárt létesítenek. így Pécsett mintegy 60—65 lakás szabadul majd fel. .1 tanácsülésen számos javaslat hangzott ed. Vörös Márton javasolta: a soproni oá- nyészakadémiát helyezzék vissza Pécsre; akadályozzak meg a műemlékrombolást; a Makár utcában az iskolával szemben lévő vendéglőt szüntessék meg; új utcák elnevezésénél vegyék figyelembe a pécsi és baranyai munkásmozgalom hagyományait; szüntessék meg a lakásuzsorát. Kocsis Ferenc kérte: a Mecseken az üdülő Szálloda közelében létesítsenek üzletet. Kabar Ferenc javasolta: a tanács saját kebelén belül létesítsen tervező részleget. Korda Alfréd kérte: az úttisztítók számának fel-« emelését, az IBUSZ és az Ide genforgalmi Hivatal részéri megfelelő helyiség biztosítását, az állófogyasztásra berendezett italooltok megszüntetését, helyette kisvendéglők '.é- tesítését. Kóbor József, a Jan- kovics-telepi Állatifehérje Feldolgozó üzem megszüntetését sürgette, míg Link János javasolta, hogy az Irányi Dániel téri piacot helyezzék a volt Littke kaszárnyába és ott létesítsenek fedett helyiséget. A szóbeli és írásban benyújtott interpellációkra a városi tanács osztályvezetői adtak választ. A tanácsülés határozatot hozott, hogy 1. az építőanyag- ellátás érdekében salakelem- gyárat létesít; 2. a nagykereskedelmi vállalatok által rendeltetés ellenesen használt üzlethelyiségeket fokozatosan felszabadítja; 3. megkezdik ez 1957-es évi városfejlesztési tervfeladatok kidolgozását és felmérik az építési szükségletet is; 4. biztosítják az Kpítöimri Vállalat 1957-es évi kapacitását; 5. fokozatosan felszabadítják a rendeltetés ellenesen használt, volt vendéglátói pari üzlethelyiségeket; 6. fokozatosan ellenőrzik az utcai felbontásokat és gondoskodnak az utak helyreállításáról, illegve befejezéséről; 7. a köztisztaság érdekében tanácsi rendelettervezetet készítenek; 8. mindazokat a vállalatokat, amelyeknek a tanács által történő irányítása egyszerűbb és gazdaságosabb, fokozatosan a tanács irányítása alá helyezik; 9. december 31-ig az egész város területén lebonyolítják a lakóoi- zottsági választásokat; 10, a tanács revízió alá veszi az autóbuszközlekedés jelenlegi rendjét. Ez volt az első tanácsülés, amelyen a tanácstagok valóban aktívak voltak. A reggel 8 órakor kezdődött tanácsülés — tíz perces szünettel — délután negyed ötig húzódott el, de a tanácstagok még mindig nem fogytak ki a javaslatokból. Voltak olyan tanácstagon is, akik már déltájban eltűntek az ülésről. Vajon ezek a tanácsülésről hogyan fognak beszámolni választóiknak? A Minisztertanács rendelete a lakásbérletről ' Hétfőn megjelent a Minise-1 tér tanács rendelete a lakás- I bérletről, amely részletesen szabályozza a társadalmi és személyi tulajdonban lévő lakások bérleti viszonyait; A rendelet bevezetőben meghatározza, hogy ki kaphat lakást. A lakáskiutalásra jogosultak kőre azonos a régi rendeletben megállapítottakkal. A lakáscsere A lakáscseréről szólva kimondja, hogy a bérlők lakásukat — a hatóság Jóváhagyásával — kölcsönös megállapodás szerint elcserélhetik. Ilyen esetben a cserére irányuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig a lakás mentes az igénybevételtől. A lakáscsere-szerződés a lakásügyi hatóságok jóváhagyásával válik érvényessé. Megtagadják a jóváhagyást, ha a lakás meghaladja a jogos igényt, vagy pedig valamelyik cserélő fél indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerül; Hány szoba jár egy családnak? A rendelet meghatározza a jogos lakásigény mértékét. — Ezek szerint minden kéttagú családnak, s minden magánosán élő embernek egy-egy lakószoba jár. Ha a családtagok száma kettőnél több, minden további két személynek is jár egy lakószoba. Páratlan szám esetén a páratlan számú családtag is jogosult egy szobára. A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére — indokolt esetben — külön szoba Is Juttatható. Ha a családi vagy az egészségügyi körülmények megkívánják, szintén biztosítható külön szoba; X bérbeadó és a bérlő jogairól és kötelességeiről Intézkedik ezután a rendelet. Kimondja, hogy a lakbérbe be lehet számítani azoknak a költségeknek a 75 százalékát, amelyeket a bérlő — a bérbeadó hozzájárulásával, hatósági engedéllyel — a lakás helyreállítására, műszaki megosztására, vagy — eredetileg nem lakás céljára használt helyiség esetén — átalakításra fordított. Ez az összeg azonban nem lehet több a lakás tíz évi bérénél. A bérbeadó többek között köteles az épületet és a lakók közös használatára szolgáló helyiségeket tisztán tartani. Biztosítania kell az épületkárban tartását, a központi berendezések használhatóságát, a falon belül keletkezett hibák kijavítását, — kivéve, ha azok gondatlanságból keletkeztek. Pótolnia kell a lakás tartozékait és felszereléseit, ha azok a természetes elhasználódás következtében mentek tönkre. A bérlő ez utóbbi munkákat elvégeztetheti a bérbeadó költségére is, ha a bérbeadó azokat Íráséit felszólítás ellenére 30 nap alatt nem csináltatja meg. A bérbeadó ugyanakkor jogosult arra, hogy a lakás gondos és rendeltetésszerű használatát évente kétszer, — a lakók nyugalmának zavarása nélkül — ellenőrizze. A bérlő kötelességéi közé tartozik, hogy lakását és a közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés szabályainak megfelelően használja. Kisebb átalakításokat — előzetes hozzájárulással — saját költségére elvégeztethet. Köteles a lakás tartozékait és fel-1 szereléseit karbantartani, Ja-1 vittatni és a lakásban lévő I villanyvezeték hibáinak kijavításáról gondoskodni. A lakásbérleti viszonyról A rendelet szerint a bérleti viszony megszűnhet felmondással, bírói ítélet alapján, a bérlő halálával, lemondással, kiutasítás és elítélés esetén, valamint a lakás elhagyásával. A bérbeadó akkor mondhat fel, ha a bérlő vagy a vele együtt lakók a lakást, az épületet vagy a közös használatú helyiségeket rongálják, vagy rendeltetésejlenesen használják. Felmondhat a bérbeadó akkor is, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít. A bérlő halála esetén házas- társa, egyenesági rokona, örök- befogadott, nevelt vagy mostohagyermeke folytathatja a bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott. Folytathatja a bérletet az is, aki az elhalt bértő eltartását szerződéiben vállalta, feltéve, hogy legalább hat hónapja a bértővel együtt lakott, s a szerződés is a halál beállta előtt legalább hat hónappal keletkezett. Ezt a jogot a lakásügyi hatóság ismeri el; Társbérlet — albérlet A minisztertan áeai rendelet a következőkben a társbérleti jogviszonyt szabályozza. Megállapítja, hogy a társbérlő a bérleti jogviszony szempontjából önálló bérlő. Társbérletet, továbbra is csak akkor lehet létesíteni, ha a kiutalt helyiség különbejáratú, vagy kü- önbejáratúvá tehető. Nem szabad társbérletet létesíteni olyan beteggel, aki fertőző gü- mőkóros vagy nemibeteg. A társbérletnél minden esetben figyelembe kel! venni a társbérlőik szociális és társadalmi körülményeit is. Mielőtt a lakrészt igénybevennék, módot kell adni arra, hogy á bent lakó bérlő maga válassza meg a társbérlő személyét a lakásban nem lakó igényjogosultak közül, vagy a lakást hat hónapon belül olyannal cserélje el, aki arra jogosult. Az eddigiektől eltérően a társbérlő maga kérheti a bíróságtói a másik társbérlő jogviszonyának megszüntetését, ha az szándékosan rongálja, vagy nem tartja tisztán a közös helyiségeket, nem fizeti a reá háruló közüzemi díjakat, vagy nem tesz eleget a szocialista együttélés szabályainak. Akkor is lehet kérni a társbérlet megszüntetését, ha a társbérlő a többi társbérlője beleegyezése nélkül albérletre adja ki valamelyik helyiségét. A bérlő jogosult ‘lakásának egy részét — bútorral, felszereléssel vagy anélkül — albérletbe adni. Az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét nem lehet albérletbe kiadni. — Az albérletbe adott lakásrészt akkor sem lehet igénytoevenni, ha az a bérlő jogos lakásigényét meghaladja. A bérlő akkor mondhatja fel az albérletet, ha ezt családi vagy egészségügyi viszonyainak változása indokolttá teszi, vagy ha a bérletet felmondja, elcseréli a lakását, az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személyt vesz magához, kivéve házastánsát és gyermekét; Szolgálati lakás A rendelet a többi között úgy intézkedik, hogy a szolgálati lakás bérleti jogviszonya fegyelmi úton történt elbocsátás esetén megszűnik. Ebben az esetben a lakást 15 napon belül el kell hagyni. Ha nem fegyelmi úton szűnik meg I a szolgálati lakásban lakó dől- I gozó munkaviszonya, akkor I csak abban az esetben köteles kiüríteni a lakást, ha az munkakörrel kapcsolatos, vagy a munkáltató kezelésében lévő lakótelepen, lakóházban van, és a munkáltató megfelelő cserelakást biztosít. A mentesítésről szólva a rendelet szerint mentesítő bizonyítványt a lakásügyi hatóság ad. Személyi tulajdonban lévő lakásokra vonatkozó rendelkezések A rendelet megkülönbözteti a tanácsi rendelkezés alatt álló és a szabad rendelkezésű lakásokat. Tanácsi rendelkezés alatt állnak a háromszobásnál nagyobb lakóházakban lévő lakások, a társasházakban lévő háromszobásnál nagyobb lakások, valamint a szövetkezeti házakban lévő háromszobásnál nagyobb lakások, amennyiben 1953. április 1 előtt épültek. Ha ezek a lakások megürülnek, s a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona igényt tart rájuk, a lakásügyi hatóság köteles a tulajdonost, illetve rokonát kijelölni a lakás használójául. A személyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezés alatt álló lakást a bérlő csak a tulajdonos hozzájáruláséval cserélheti el. Felmondhatja a tulajdonos a lakást, ha arra maga, vagy egyeneságbeli rokona számára tart igényt. Ez esetben megfelelő és beköltözhető lakást kell a bérlő részére biztosítani és meg kell té- -íteni a költözködés! költséget is. A kizárólag üdülés céljára szolgáló házakat, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá, sem lakás céljára, sem más célra nem szabad igénybevenni. Ugyancsak mentes az igénybevétel alól minden olyan a mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiség, amelynek igénybevétele akadályozza a gazdálkodást. Szabadrendelkezésű lakások A rendelet szerint ebbe a csoportba tartoznak a személyi tulajdonban álló, 1953. április 1 után épült lakások, továbbá az 1953. április 1 előtt épült háromszobásnál nem nagyobb házban lévő lakások, végül az 1953. április l előtt épült házban levő, háromszobásnál nem nagyobb öröklakások, illetve szövetkezeti lakások. E lakásokat a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben vagy egészben bérbeadhatja, illetve másnak használatra átengedheti. A szabadrendelkezésű lakásnál a bérletet a bérbeadó és a bérlő köti, a lakásügyi hatóság kiutalására nincs szükség. A szabad rendelkezésű lakást szolgálati lakássá minősíteni nem szabad. A személyi tulajdonban álló, szatoadrepdelke- zésű háziban korábbiul szolgálatinak minősített lakás, e rendelet hatálybalépésével szolgálati jellegét elveszti. A rendelet a továbbiakban meghatározza a lakásügyi hatóságokat, majd intézkedik a lakásügyi eljárásról. Az eljárást szabályozva a többi között kimondja, hogy a lakás- igénylést annál az elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek területén az igénylő a lakást kéri. Az igénylésnél a lakáscímet nem kell megjelölni, a kérelmeket a lakásügyi hatóság a nyilvántartásba felvett — kiutalható — lakásokból teljesíti. A rendelet novemha» 1-én lép hatályba. v '-B*- .
