Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-04 / 234. szám
19M OKTÓBER 4 NAPLÓ 8 Komlói levelek A város egészségügyi és kommunális helyzete a pártbizottsági ülés napirendjén A komlói városi pártbizottság-szeptember 26-i ülésének napirendjén két igen fontos kérdés szerepelt. Az egyik: „A város dolgozóinak egészség- ügyi, szociális és kulturális helyzete és tennivalóink’* volt, a másik pedig „Az 1956. és 1957. évi kommunális és ipari beruházások problémája.“ A vitában mintegy negyvenen szóltak hozzá és megállapították, hogy Komló közegészség- ügyi helyzetéért a helyi szervek mellett a Szénbányászati Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium is felelős. Kormányunk ugyanis 16 millió forintot adott ebben az évben a város vízellátására és csatornázására, az ÉM Lakásépítési Igazgatósága azonban csak a lakásépítéssel törődött, ugyanakkor teljesen elhanyagolta a járulékos beruházásokat, az utak, járdák, vízvezetékhálózat és szennyvízlevezető csatornák építését. Nem egyszer megtörtént, hogy a városi pártbizottság, a városi tanács, a város dolgozóinak megkérdezése nélkül intézkedtek, változtattak meg beruházásokat a komlói dolgozók egészségügyi, szociális és kommunális helyzetének rovására. Hogy ez többé ne történhessék meg, a városi pártbizottság elhatározta: kormány- bizottságot kér Komlóra a város közegészségügyi, szociális és kommunális helyzetének, valamint az ipari és kommunális beruházások felülvizsgálására és a mulasztók felelősségre vonására. A pártbizottság ugyanebben a határozatában kéri a Központi Vezetőséget és a Minisztertanácsot, hogy emeljenek a város lakásépítési és kommunális programján. S mégegy részlet a határozatból: 1957-től kezdve egyetlen olyan beruházás se lehet Komlón, ahol a lakásépítéssel ne haladna együtt a járulékos beruházás is. Nem lehet várost építeni tovább anélkül, hogy ne építenénk kultúrházat is. A komlói városi pártbizottság elismerését fejezte ki Komló orvosainak és pedagógusainak fáradhatatlan és odaadó munkájukért, ugyanakkor kérte a bányászokat, orvosokat, építőmunkásokat, pedagógusokat és Komló lakosságát, hogy az egész város összefogásával segítsenek jobbá tenni a dolgozók életét. Fogadónapok a pártbizottságon „Ahány ház, annyi szokás“ — mondja a közmondás, amihez még hozzá tehetnénk: ahány pártbizottság van, any- nyiféle jól bevált formája van annak, ahogy az emberek prob lémájval foglalkozunk. Nálunk Komlón például két alapvető módszer Jegecesedett ki. Az egyikben különböző brigádokba és csoportokba tömörülnek a városi pártbizottság tagjai és megvizsgálják a város életének egy-egy sokat panaszolt fájó pontját, a másikban pedig fogadónapokat tartanak a panaszosok részére. A fogadónapokat először még a nem függetlenített pártbizottsági tagok és póttagok tartották meg. Kezdetben még a három titkár, az osztályvezetők és a függetlenített politikai munkatársak foglalkoztak a panaszosokkal, aminek megvolt a maga hátránya. Megtörtént ugyanis, hogy ezek az elvtársak hetenként még kétszer is bentültek az irodában s ritkábban jutottak ki az Üzemekbe és vállalatokba. A Központi Vezetőség júliusi határozata után, mikor az egész pártmunlka fellendült, javasoltuk, hogy ne osak a függetlenített elvtánsak tartsalak fogadónapokat, hanem a pártbizottság nem függetlenített tagjai és póttagjai is. Javaslatunkat elfogadták és aug. 15-től kezdve a gyakorlatban is bevezették. Másfél hónap telt el augusztus 15-e óta. E másfélhónapo6 mérleg igen súlyos: a pártbizottság tagjai a 45 nap alatt több, mint 300 panaszt és panaszost ismertek meg és maguk a panaszosok is megismerték a pártbizottság tagjait. Eddig is ismerték ugyan Schmiedt Edénét, a komlói általános iskola igazgatóját, Fehér Márton Béta-aknai vájárt, Stemler József né bányászfeleséget vagy Schraub Ferenc kőműves brigádvezetőt, de csak úgy, mint iskolaigazgatót, vájárt, bányászfeleséget, illetve brigádvezetőt. — Hogy pártbizottság! tagok is, azt most tudták meg, amikor náluk voltak, amikor felvették a telefonkagylót és elintézték panaszukat. A panaszok többsége olyan volt, hogy a helyi üzemi bizottság, pártszervezet vagy DISZ-szervezet, illetve körlet- vezető is elintézhette volna, ha igazán lelkiismeretesen foglalkozik az emberek apró- cseprőnek látszó, de nagyon fontos ügyeivel. Hogy a panaszosok mégis a pártbizottságra jöttek, azt bizonyítja, hogy még nem foglalkoznak megfelelően velük s azt is bizonyítja, hogy az emberek bíznak a pártbizottságban, mert elintézi például Laczkóné családi problémáját, mert nem engedi, hogy Kárpátinét jogtalanul túlóráztassák, mert segít Kovácsnénak, hogy bölcsődébe helyezhesse gyermekét, mert rendet teremt a Ságvári szállás konyháján. Mi, a pártbizottság tagjai örömmel megyünk minden fogadónapra, mert ízig-vérig megismerjük az életet, szemberek örömeit és gondjait, mert minden panasz elintézése után nő a város bizalma és szeretete a pártbizottság iránt. Gábor Balázs Nem csak a szakszervezet feladata ... Kevesebbet törődtünk az emberekkel a kelleténél néhány évig. Sokszor és sok helyen feledkeztünk meg arról, hogy a munkás nemcsak termel, gép mögött áll és szenet bányász, de él is, örömei és bánatai, gondjai és könnyei, magánügyei lehetnek és vannak. Röviden: nem gondoltunk arra, hogy az ember — ember. Az István-afcna üzemi bizottságának irodájában két ü. b. elnök, Zóna István, a nyugati mezőé, és Duga Ágoston a keletié, egymás szavába vágva kérdez és beszél: sorolja a sérelmeket és azt, mit tettek az utóbbi időben tröszt és szakszervezet, az ember és nem csupán a termelő bá— a icuuutu kJ<X nyász megismeréséért, megértéséért, bajainak orvoslásáért. Mind a ketten öreg bányásztát, 45-ös párttagok, régi szakszervezetiek és csupán egyre kíváncsiak, mielőtt beszélni kezdenének: — Egész őszintén? — őszintén, teljesen őszintén. üuga elvtárs kezdi, keményen nekikönyökölve az asztalnak. ~T Van Például egy vájá- Rácz Sándornak hívják. ,gyereke van, kettős ház- ‘ -i \ y.azet- mert az anyósát f tartania. Kell neki “gyón sokáig sen- törődött vele. A bővítésnél dolgozik, pedig ott lenét a legnehezebben keresni. k, tudtuk elérni, hogy megígérjék neki, áthelyezik a közeljövőben, valahová az elő- vájáshoz. Az ígéret már megvan. Csak meg kell még tartani. S Duga elvtárs keményen bólogat erre; Zóna, fújva a cigarettafüstöt, másik esettel folytatja. — Öt perccel ezelőtt járt nálam egy vájár, Leja Gyula. Úgy nevezték: „szénkombájn“. Most meg nehezebben, egyre nehezebben dolgozik. Alig visz haza pénzt. Orvoshoz küldöm, nincs semmi baja. Kérdezem, ml van vele, csak any- nyit mond, fáradt vagyok, esténként nem tudom hová tenni a karomat, mert úgy érzem, leszakad. És reggel elölről kell kezdeni; — Nem kell ezzel az emberrel törődni? Úgy kérded ezt Zóna elvtárs, az asztalt ütögetve, hogy nincs mit felejtő rá. Fáradt egy bányász, rosz- szabbul dolgozik, kevesebbet keres, rosszabbul táplálkozhat, legyengül, még rosszabbul dolgozik, megbetegszik. Magánügy ez? Az ü. b. elnök holnap viszi Leja elvtársat a szakszervezeti bizalmival, a pártblzalmival és a frontmesterrel egyetemben Vereckei elvtárshoz, az üzemvezető elé. Segíteni; Az István-aknán eddig keveset tettek az emberek magánügyeinek megismeréséért. A műszaki vezetőik alig törődtek ilyen dolgokkal. — Szegénységi bizonyítvány! — így Duga elvtárs. Szép emlékkel gazdagodva... A tátrai napfénytől lebarnulva, Pozsony, Pöstyén, Zsolna- Vág-völgye, Denjanovai cseppkő barlang, Csorba-tó Poprád, Tátra-Lomnitz, Tátra- »üred és Kassa szépségének gmlékével gazdagodva érkézig haza 10 napos tanulmányi kiránd’ fásukról a pécsi Leőwey Klára Leánygimná zlv DlSZ-bizo. Hágának a múlt évben legjobb munkát végző tanulói. A lányok ezúton mondanak köszönetét Pécs Városi Tanácsa oktatási osztályának, a Pécs Városi DISZ Bizottságnak és az Iskola Szülői Munkaközösségének, hogy felejthetetlen útjukat lehetővé tették. Most viszont született egy határozat. Mérnök, osztályvezető és igazgató ezentúl ellátogat például a meszesi legényszállásra, beszélgetni és érdeklődni. Előkerül egy lista, ahol fel van írva minden, ki, mikor és hová megy, s hogy ami a listán van, ne csak terv maradjon, de valósággá is váljék, azt majd a szakszervezet ellenőrzi. Egyszerű dolog: törődni kell az emberek mindenfajta ügyével. Azt mondta Duga Ágoston: mindig lássuk a csille mögött az embert is! Tökéletesen igaza van. Új ócskavastelep talán?! Hirtelenjében azt hittem, hogy Máriakéménden is fióktelepet nyitott a MÉH Vállalat és a faluvégen gyűjti ösz- sze a sok hasznavehetetlen ócskavasat. Később kételkedni kezdtem első elgondolásomban, mivel egy új négyzetbevető gépet és négyfejü, új ekét is láttam a sok szét- dobált vas között. Gyanakvásom beigazolódott. Nem ócskavas-telepre, tévedtem, hanem a pécsvá- radi gépállomás brigádszállásán és gépparkjában találtam magamat. S hogy mégis hulladékgyűjtő helynek véltem először, annak oka, hogy nagy a rendetlenség. A munkagépek a legnagyobb össze-visszaságban. piszkosan és olajozatlanul hevernek szerteszét. A négyzetbevető gépet valamikor a tavasszal használták és ismét csak április, májusban kerül rá a sor. Most a rozsda legelész rajta és a kerekein köny- iyü megállapítani, meddig ért a sár, amikor használták. A vállig érő gazban egy árva borona rozsdásodik. Idedobták, jobb hely nem lévén. A többi gépet nehéz felismerni. Egyik szétszedve hever, a másik darabokra tört. A brigádszállás előtt az olajos és üzemanyagos hordók várják sorsuk jobbrafordulását. S hogy nem valami gondosan bánnak az üzemanyaggal, azt a porban feketéllő jókora foltok is bizonyítják. Ez hát a brigádszállás és a géppark az országút két oldalán $ olyan hosszan, amennyire csak a rét engedi. Pedig bent az udvaron tágas félszer áll, oda beférne a gépek egyrésze. A tető fele jó állapotban van, a másik felét, keltene csak megjavítani. De ha nincs is elegendő fedett hely, legalább raknák sorba a gépeket, tisztogatnák meg és emelnék fel a kerekeit, hogy ne érintkezzen a földdel. Mert könnyebb most mindezt megtenni, mint a télen és tavasszal kijavítani a megrongálódott gépeket. Ezt, igazán joggal elvárhatnák a. munkában mindig élenjáró pécsváradi gépállomás vezetőitől, dolgozóitól. í—í—a) Nyugtalanító kérdések \ KÖZPONTI VEZETÖSÉG júliusi határozata rámutat arra, hogy a tudományok, közöttük a társadalom- tudományok fejlődése szükségessé teszi az alkotó viták kibontakozását, továbbá, hogy a pártnak kezdeményezőbbnek keli lennie az ideológiai kérdések felvetésében, a dogmatiz- mus leküzdésében, az önálló marxista gondolkodás kialakításában; a tudományos dolgozók egyesületeiről, társulatairól szólva pedig egyértelműen kifejezi a júliusi határozat azt az elvet, hogy e társadalmi szervek a szocialista nevelés iskoláivá s a tudományos viták fórumaivá kell, hogy váljanak. Megnyugtató jelenség, hogy a júliusi határozat, és nem kevésbé az értelmiség helyzetével foglalkozó központi vezetőségi határozat óta megszaporodtak a tudományos viták, s azok, melyek általában az értelmiség problémáival foglalkoznak. Szinte szembeszökő tehát, hogy Pécsett, ma az ország harmadik nagyvároséban még nem került sor, sőt kezdeményezés sem történt olyan mértékben, melyről a város széles társadalma tudomást szerezhetett volna, egy nagyobb szabású ankét rendezésére. Holott a közélet, és az értelmiség problémái másutt sem állhatnak kedvezőtlenebbül és ha Pécs különleges helyzetét figyelembe vesszük, egyetemi, ipari, tudományos és történelmi múltú jellegét; ha megyei viszonylatban tekintjük jelentőségét, (s elég Itt arra utalnunk, hogy Baranyához tartozik Komló) vagy fejlett mező- gazdaságát, s nem utolsó sorban azt tekintve, hogy megyénk a szomszédos Jugoszlávia mellett fekszik, a kérdései: felvetésének számtalan fontos és szükséges okát találjuk. A nyugtalanító kérdések — melyet e cikk címéül választottam — tulajdonképpen mindnyájunkban bennünk élnek, sőt csak arra várnak, hogy valahol és valamilyen formában nyilvánosan kibugy- gyanhassanak. Sem elzárkózni, sem visszariadni nem szabad attól, hogy egy-egy ilyen hatalmas fórum előtt, mint a közvélemény, egyéni problémák, gondok is napvilágra kerüljenek; hiszen a konkrét és személyes kérdésekben is benMiírt nsm volt tepap benzin a városban? Tegnap délelőtt több gépkocsivezető panaszkodott, hogy a benzinkutaknál nem kap benzint, és nem indulhat vidéki útra. Az ÄFORT arra hivatkozott, hogy a jelzett benzint nem kapta meg időben. Megnéztük tehát, hogy hol akadt el. Kiderült, hogy október 2-án 11 órakor érkezett az ÁFORT-nak két kocsi bezin. Ezt a vasút rakodáshoz beállította október 3-án 11 órakor. Tehát a vasút 24 órát késlekedett. A hiba ott volt, hogy az érdekelt állomási dolgozók a rakott tartálykocsit tévedésből üresként kezelték. így történt aztán, hogy tegnap délelőtt a személykocsik javarésze nem indulhatott útnak, benzinhiány miatt. Kérdésünk a vasúthoz: Össze lehet-e egyeztetni ezt a hanyagságot a vasút követelésével, mármint azzal, hogy a szállítófelek megszabott Időn belül vigyék el az árujukat? Mi úgy gondoljuk, ha a vasút is elkövet ilyen durva hibákat, akkor semmiesetre sem!... ne foglaltatnák az általános és a közösséget érintő kérdések» Kezdhetjük mindjárt azzal, hogy a népfront munkája (amely van), a népfront tagjainak beszámolója (amely nincs) nem ismeretes a szélesebb értelemben vett tömegek előtt, 6 hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csupán egy társadalmi egyesület szerepét tölti be. Szükségesnek tartom tehát, hogy nagyméretű vita hangozzék el a népfront országépítő szerepéről és a benne tömörült dolgozók lehetőségeiről. A kikívánkozó szó. jól tudjuk, előbb-utóbb ügyi« kibuggyan, hogy helyesen-e vagy helytelenül, az nagy mértékben függ attól is, hogy milyen lehetőséget adunk rá, s idejében történhetlk-e. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy minél később, annál kevésbé helyesen, elfojtott indulatok és problémák ritkán szülnek egészséges gondolatokat. Ezért sürgős, hogy halasztást nem szenvedve kezdjük megvitatni a magunk ügyeit, s aligha lehetne haszontalan, ha nemcsak párhuzamosan, hanem éppen megelőzve a többi városokat. Ami a marxista elmélet megalapozottságát és az egyes marxista kérdések megvilágítását illeti, aligha hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy számos kérdés, melyek elsősorban napjainkban, s főkép a júliusi határozat óta élesen felvetődtek, — a személyi kultusz, a dogmatizmus, a jobboldali elhajlás kérdései — koránt sincs alaposan tisztázva. Pedig ezen a téren is alkalmaznunk kell a júliusi határozat követelményét: A pártnak, hogy eszmei, politikai harcát sikerrel végezhesse, kezdeményezőbbnek kell lennie az ideológiai kérdések felvetésében, a dogmatizmus leküzdésében, az önálló marxista gondolkodás kialakításában, mert a burzsoé ideológiával csak az élő, eleven marxizmus szállhat szembe sikeresen, mivel az élő marxizmus oldalán van az igazság. Ez esetben rá kell mutatnom a szabadegyetem előadássorozatának hibájára: a filozófiai szakosztály részvételének, előadásainak hiányára. Halaszthatatlanul fontos, hogy * TTIT alapos teret nyújtson a marxista ideológia megismertetésére és arra is, hogy rendszeres filozófiatörténeti előadás-sorozatot nyisson. MINDEZEKBEN, e kérdések felvetésében és meg válaszolásában, nagy szerepet kell biztosítani a pártbizottság helyi lapjának, a Dunántúli Naplónak is. Az elmélqfl kérdések felvetésében, árviták szélessé tételében elengedhetetlenül szükséges, hogy irányító és vezető szerepet kapjon, hiszen a dolgozó tömegek elsősorban épp a pártbizottság lapjától várják, hogy megnyugtató feleletet kapjanak kérdéseikre, Pettrieh László egyetemi könyvtáros. Géphasználatra szövetkeztek Szász! eivtáns hozta a hírt Kacsótára, a szentlőrinci földművesszövetkezet Igazgatósági üléséről: „Emberek, aíki köny- nyen akar boldogulni a földjével, az most megteheti, kipróbálhatja!“ — Hogyan? Miként? Azt már mondták néklink eleget, hogy alakítsunk szövetkezetét vagy lépjünk be a meglévőbe! A községi párttitkár azonban most egészen másról beszélt. Először a tanácselnök asszonynak mondotta el a dolgot és Sas Károlyné' azonnal intézkedett. Estére egybehívták a fogatnélküli gazdákat — megbeszélésre. Az elnökasszony meg a párttitkár elvtárs azt magyarázta, hogy érdemes lenne a fogatnélküli gazdáknak ösz- szefogni és közösen használni a traktort, a munkagépeket, így sokat köimyitenének a mezei munkán, Kilencen-tizen mindjárt helyeseltek. Balogh Feri bácsi, Kovácsmé meg Csepreghiék már eddig is szántattak géppel. Csak jöjjön, de ne úgy, m'nt tavaly, hogy ők maradtak utoljára. — Hiszen éppen erről van szó — érveltek a falu vezetői, — a géphasználati társulásokban résztvevő gazdák földjeit a termelőszövetkezetiek után elsőnek munkálja meg a gépállomás. Szerződés kötelezi a munka Jó és időbeni elvégzésére. Minden rendben lett volna, csak éppen a feltételeket nem tudták. Merthogy az előadó, aki a földművesszövetkezet igazgatósági ülésén a géphasználati társulásokról beszélt, maga sem tudta bővebben kifejteni annak lényegét. Ügy határoztak tehát, hogy másnap este újra összejönnek. Addig az elnökasszony bővebben tájékozódik. Másnap Dömse eivtáns, a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke személyesen kijött Kacsótára és elmagyarázta, mi Is az a géphasználati társulás. így már könnyebb volt a tizennégyre gyarapodott hallgatóság előtt beszélni. Megtudták a kacsótai fogatnélküliek, hogy a géphasználati társulást a szentlőrinci körzeti földművesszövetkezet szervezi; Hozzá kell fordulni minden ügyesbajos dologban. Aki belép a társulásba, tíz százalékos fizetési kedvezményt kap. De más előnye is van a közös géphasználatnak. A gépállomás a szerződés értelmében a földművesszövetkezettől követeli a munkáért megjáró bért;;. A földművesszövetkezet pedig a bank szerepét tölti be és előlegezi a parasztoknak a munkadíjat. Ha tehát a gazdának éppen szűkében van a pénze, akkor várhat betakarításig és vagy pénzben vagy természetben fizet. Ha terményben egyenlíti ki tartozását, jobban jár. Ugyanis a földművesszövetkezet úgy számolja el az árut, mint a többi nála értékesített terményt és az é" végén visz- szatérítést fizet utána, mely a 15—18 százalékot is elérheti. Más nem is kellett a kacsótai parasztoknak. Megalakították a géphasználati társulást és azt kérdezték, hogy most már mi a teendőjük? Semmi egyéb — volt a válasz — minthogy megválasztják a vezetőséget, amely intézi a társulás dolgait. így lett a háromtagú vezetőség elnöke Balogh Feri bácsi és Balogh Vince, meg Csepreghi Júlia, a két vezetőségi tag; * Aztán ott nyomban tervezgetni kezdtek. Azt mondja Pető Ilonka: — Vince bácsi! A földünk úgyis egymás mellett van. Közösen feszánthatja a traktor s egyszerre végez vele! Azt is elhatározták azon a megbeszélésen, hogy nemcsak talajmunkára szerződnek a gépállomással, hanem szállítást is végeztetnek vele. így nem kell betakarításkor fogatot keresni és uzsora árat fizetni érte. A vontatóra egyszerre két gazda cukorrépája is felfér s egy fuvarral kiviszik az állomásra vagy az átvevőhelyre. Mindez szeptember 18 és 19- én este történt a kacsótai tanácsházán. Azóta csupán any- nyi változott, hogy most már engedélyezésre vár a szerződés és a működési kérelem, de az is lehet, hogy a Járási Földművesszövetkezeti Központ jóvá is hagyta. No, meg kijelölték a vetőgép helyét Hódolóknál egy fedett pajtában. S most csaknem negyven hold a kacsótai határban és a megye első géphasználati társulása vámja az esőt, hogy megkezdje • föld közös művelését — gép. pel; Gáldonyi Béla
