Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Pécsre készülődik a Duna vize APLO A ß A R. A* NY A M C G Y E I PA R T 6,1 Z'Q.T Í^A G ES A MEGYEI TANÁCS LAP. XIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 195« OKTÓBER 1« Biztonságos közlekedést! Akár Pécs utcáit, akár az orszagutakat járjuk, azt tapasz­taljuk, hogy a gépjárművek száma nagymértékben növeke­dett, a forgalom emelkedett. Az utolsó két hónapban azon­ban emelkedett a balesetek, főleg a súlyos, sőt halálos ki­menetelű balesetek száma is. A balesetek száma döntő módon nem a gépjárművek számától, hanem a közlekedés­ben résztvevők magatartásá­tól, fegyelmezettségétől, figyel­mességétől függ. Bármilyen furcsán is hangzik: az udva­riasság a közlekedés biztonsá­gának egyik legfontosabb té­nyezője. Az udvarias gépjár­művezető i .csak szavaiban, hanem a vezetés módjában is az. Leoltja fényszóróját, mert tudja, hogy a szembejövőnek áz milyen „kellemetlen”. A gyorsabb járműnek utat ad az előzésre. Előzési, bekanyarodá- si szándékát pedig előre jelzi. Különösen szükséges ez a mo­torkerékpárosoknál. Igen sok kezdő, sőt jogosít­vány nélküli motorkerékpáros van, aki az Óvatosság, illetve udvariasság legelemibb köve­telményeiről is megfeledke­zik. Motorkerékpárjával al>ban_ a tudatban száguld, hogy ő biz-i* toskezű vezető. Ezeknek jus- ^ son eszébe. Farkas Aladár, aki 1 augusztus 19-én a 6-os útvona­lon motorkerékpárján felesé­gét vitte. Látta, hogy aZ előtte haladó tehergépkocsi fékez, mégis hátratekintgetett és íg> az időközben leállt tehergép­kocsiba nagy sebességgel be­lerohant. Felesége életét vesz­tette, ő maga pedig súlyosan megsérült. Gyakran okoz balesetet a szeszes ital fogyasztása. Égj pohár sör fogyasztása is ká­ros. mert a reflexek működé­sé1 akadályozza. Súlyos veszé­lyeket telj magában a „spic­ce.-," állapot. A vezető ugyanis alig érzi az alkohol hatását, a baleset mégis bekövetkezik a gyors hajtás, a könnyelmű ve­zetés, az ital hatása alatti bruvúroskodás miatt. A kivilágitatlaidfcovaskocsik, lámpa és fényvisszaverő üveg nekiüli kerékpárosok, lovasko­csik kerékpárosok jelzésnél- kü Íratlan bekanyarodása is so. »leset forrása. A balesetekkel kapcsolatban foglalkoznunk kell a gyalog­járók közlekedésével is. Pécs lakossága országszerte ismeri arról, hogy az úttesten közle­kedik. Kétségtelen, hogy né­hány helyen a járda nem elég széles. Ez azonban nem lehel indok az úttest teljes széles­ségben való elfoglalására, hogy °ít is úttesten sétáljanak, ahol a járda megfelelő. Nem indo­kol' az sem, hogy nem az utca­sarkon s a legrövidebb útvo­nalon haladnak át egyik ol­dalról a másikra. Igen sokan álló járművek közvetlen köze­lében. körültekintés nélkül lép­het ki az úttest közepére és ez balesetet idézhet elő. Mindezek a baleseti forrá­sok csak a közlekedésben résztvevők fegyelmezett ma­gatartásával, a szülők példa­mutatásával, a tömegszerveze- iok nevelő munkájának segít­ségéve! szüntethetők meg. Ve­gyünk példát pedagógusaink- *ó!, akik a gyermekeket a sza­bályos- közlekedésre nevelik. A Kzabad Föld téli estéket is használjuk fel a dolgozó pa­rasztok oktatására. De foglal­kozzon a DISZ Is a szabályos közlekedésre neveléssel. DR. BUZÄS ZOLTÁN Megvalósul a pécsi zöldövezet Négymillió palántát nevel melegágyaiban a kertészeti vállalat A váróé lakosságának zöld­áruval való ellátása érdeké­ben, a városi tanács tervbevet­te, hogy Pécsett zöldövezetet létesít, megvalósítja az öntö­zéses kertészetet, A Pécsi Ker­tészeti Vállalat a tanács meg­bízásából már el is készítette a zöldövezet-tervezetet, de a munkák megkezdésére mind­addig nem kerülhetett sor, amíg a Pécsi Állami Gazda­sággal nem kötötték meg a szerződést. Néhány nappal ezelőtt meg­történt a megállapodás a Pé­csi Kertészeti Vállalat, az Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága és a Pécsi Állami Gazdaság között. Eszerint a Megyeri dű­lőben és a Tüskés dűlőben lé­vő 292 katasztrális hold szán­tóterületet még októberben át­adják a Pécsi Kertészeti Vál­lalatnak öntözéses kertészet létesítésére. A szerződés értel­mében átadják a területen lé­vő munkásszállást, raktári he­lyiséget, az alkalmazotti laká­sokat, istállókat, féllánctalpas Zetor traktort, a hozzá tarto­zó munkagépekkel, cséplő-, aratógépet, több kisebb mező­gazdasági munkaeszközt, va- | lamámt 8 pár lovat. A végleges leltár szerinti átadásra októ­ber XI—12-én kerül sóit Amint ez megtörténik, a Pé­csi Kertészeti Vállalat azon­nal megkezdi a terület trágyá­zását, megkezdi az őszi mély­szántást és a palánta nevelés­hez szükséges melegágytele­pek földjének kitermelését, a melegágy! ablakkeretek javí­tását; A palántaelőneveléshez összesen 2 500 melegágy! ab­lak szükséges. Ez a vállalat rendelkezésére áll, de rossz ál­lapotuk miatt az ablakkeretek javításra szorulnak. A válla­lat gondoskodik arról, hogy a lehetőség szerint, a legjobb vetőmagvakat szerezze be. A melegágyakban összesen 4 millió palántát nevelnek, amit azután kiültetnek. Emel­lett sor kerül a szabadföldi magvetésre, sárgarépa, petre­zselyem, vöröshagyma, stb. ül­tetésére is. A Kertészeti Vál­lalat tervezete szerint 1957- ben 107 vagon zöldárut termel és ezt a mennyiséget a pécsi piacon saját maga hozza majd forgalomba. Ejnye, de kár, faagy nin­csen nálam a fényképező­gépem,! — ez volt az első gondolatom, amikor meglát­tam a mohács-bári országút Duna felőli oldalán a hatal­mas, 10 méter magas beton­kockát. — Ezt már megnyug­tatásul is érdemes lenne le­tör ogre falni azok számára, akik már évek óta nyögik a pécsi vízhiányt! Ez a betonkocka ugyanis az első kézzelfogható (de mennyire kézzelfogható!) je­le a nnak, hogy a Duna vize nagy utazásra készülődik: kanyargó medréből egyenes csövekbe tódul és meg sem áll Pécsig. — Ez a szívattyőszekre iiy lesz — magyarázza Szalat- kay László mérnök — ha megszilárdul a beton, 11 mé­terrel lejjebb süllyesztjük, hogy alapja egyszínbe kerül­jön a Duna fenekével (most a Duna szintjével van az alap egy magasságban), — Süllyesztik? Ezt a mx>­»• i ... ............... nu mentáUs betonépítményt? Hogyan? Kiderül, hogy a módszer rendkívül egyszerű. Finom homokos alapra épült a szi­vattyúszekrény, ezt a homo­kot apránként nyolc—tíz at­moszférája víz nyomásával 'elmossák a kocka alól. Há­rom-négy hét alatt sikerül így a Dunameder szintjére süllyeszteni az építményt, Ua minden■ jól. megy és nem lesz túlontúl szigorú a tél. decem­berben meg is kezdik ezt a munkát. — A szivart, tyúszekrénybő í két darab 0.90 méter átmé­rőjű cső nyúlik majd előre, mintegy 30 méternyire a Dunába, — folytatja a mér­nök — és ha ezzel megva ­gyunk, egy újabb betonépü­letet emelünk a szivattyúház fölé, ez 15 méter magas lesz, ebben helyezzük el a géphá­zat és más berendezéseket. Az egymásvaépiilt két beton- monstrumba összesen 1000 ieöbméter beton épül bele. Közben más építkezés is folyik, néhány száz méterrel a szivattyúház betonozásától. Itt lesz a derítöberendezé.% ami annyit jelent, hogy a Pécsre érkező viz iparilag máris hasznosítható lesz, minden további derítés, szőr rés nélkül. — Mikor? Szálatkay László biztató határozottsággal feleli: — A terv szerint 1958 ja­nuár elsején már vizet adunk Pécsnek, az ötvenezer literes sz ivn ttyú kapacitás hó l napi 42 000 lite rt, a megmaradó nyolcat pedig a farostlemez- gyár kapja. Es hogy ne le­gyen fennakadás, jövőre már el is kezdjük a vízvezeték építését. Bízunk abban, hogy nem lesz fennakadás, mert ha a Duna vize nem is kívánko­zik Pécsre a valóságban, mi annál inkább várjuk már az örökös vízhiányt véglegesen megszüntető dunavizet. í—4. —ó) Miért ne adhatná e/ portékáját közvetlenü! a külkereskedelemnek a diósvissslói gazdák szakszövetkezete?! (Kiküldött tudósítónktól) A futótűz nem terjed olyan gyorsasággal, mint ahogy Diósvisz,lóra megérkezett an­nak híre, hogy a cukorborsót termő hegyvon-ulat másik csücskében, Nagyharsányban ezentúl saját szakszövetkeze­tük, útján értékesítik termésü­ket az ottaniak. Magyarán mondva: saját maguk tehetik ezentúl zsebre azt a 13 száza­lékos haszonkulcsot, amelyet eddig a földművesszövetkezet kebelezett be, sőt — ha köz­vetlenül a külkereskedelem­mel lépnek összeköttetésibe — a MÉK által hozzászámított további 20 százalékos árrés hasznát is. A diósvisriódak sem felejtették el az egyszer­egyet s tudják, hogy a raá- zsámkiwti 400 forint ár többet ér, mintha csak háromszázat adnának érte. Ha erre az ille­tékes ármegállapító szervek is rájöttek volna még májusban, akkor nem veszett volna kint a földeken közel fél vagon ter­més azért, mert már a lesze­dése sem fizetödött ki. Pénte­ken este a községi kul tárház­ban. a diósviszlóiak ugyanúgy cselekedtek, mint két héttel előtte a nagyhairsányiak: ön­álló szakszövetkezetei alakí­tottak a zöldborsó termés ér­tékesítésére. Az alakuló köz­Csou Eti-íaj Indiába látogat Uj Delhi (AFP): Jó forrás-i bál közölték, hogy Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügymi­nisztere november vége felé Indiába látogat. A kínai népi kormány vezetője két hetet tölt Indiában, ebből négy na­pot Uj Delhiben, ahol több megbeszélést folytat Nehru miniszterelnökkel. Tagosítás után Dencshásán A munka meg« tovább • • • Kacsendesednek a tagosítással járó vi­ták kisebb-nagyobb viharai, 6 a megboly­gatott, majd új gaz­dára lelt földeken a munka megy tovább. A dencsházi Üj Ta­vasz Tsz újonnan ki­alakított 200 holdjá­nak egyik tábláján, tizenöt holdon már elvetették az őszi árpát, másik negy­ven holdra kihordtak a trágyát. S amíg megkezdték a „régi" tóidon H kukorica - törést, az „új” terü­leten az, összes üres földet felszántották. A falu másik ter­melőszövetkezetében, a Március 15 Tsz-ben is . idejében láttak hozzá az 5öp hold ta- gosított terület meg­műveléséhez. Azon túl, hogy már elve­tettek tíz hold ősz! árpát és húsz hold őszi búzát, derekas munkával kitisztítot­ták a földeket át­szelő két fö-vízLevc- /ető árkot. És dolgoznak a ta­gosítással leginkább megmozgatott dencs- házi egyéni gazdák is. Bakos Sándor az új hat holdján meg­kezdte a trágyahor­dást, és már elvetet­te az őszi árpát; Id. Tóth János a más helyen kimértet holdján nekilátott a mélyszántásnak. Kiss József (2) is szánt és vet az újfekvésü nyolc holdján. Jó gazda ez a Kiss Jó­zsef, mert különben nem mondaná, hogy: — — Nincs rossz föld, csak rossz pógár van. És még szavát is ad­ja Kiss József, hogy — tagosítás ide, tago­sítás oda — jövőre Is lesz olyan jó termése, mint idén; Mert egy a fontos, — a föld odaadó mű­velése, a gazdálkodás jó gazda módjára. . BANYASZGONDOK. VÖRÖS JÁNOS szászvári kis házában beszélgetünk. Tar­tózkodóan kezdi a sokszorosan kitüntetett, fiatal vájár, de egyre inkább belelendül. Az­tán beszél mindenről, ami bántja őt és bántja őket — a brigádját. És jó hallani, hogy őszintén beszél. Amit elöljáróban tudni kell: Vörös János 1954-ben, amikor a szászvári banyából átjött Bé­ta-aknára, DlSZ-brigádot szer­vezett. A brigád tavaly há­romszor egymásután elnyerte az ország legjobb frontbrigád­jának járó vándorzászlót. A munkájukkal ma sincsen sem­mi baj, de panaszaik megsza­porodtak. Különböző dolgokról van itt szó: elsősorban egy nem­zetközi munka versenyről,^ de nem kevésbé a gépesítésről, a szervezetlenségről és egy sor igazságtalanságról. A brigád 1954 végén saját elhatározásából felhívást inté­zett a Német Demokratikus Köztársaság bányászaihoz, hogy egy frontbrigád álljon ki velük versenyre. Egy zwickaui brigád, Franz Franiké fogad­ta el a kihívást és megkezdő­dött a verseny. Havonta érté­kelték az eredményeket és Vö­rösék győztek. Közben Vörös elvtárs járt Németországban. Franik volt Komlón és egyre többet terveztek. De gazda nélkül számítottak ..; Ter­vezték például, hogy 3 hónap­ra Zwickauba megy dolgozni három komlói bányász és ugyanannyi időre Vörösékhez csatlakozik 3 német. A gon­dolat kitűnő volt, maga Czott- ner elvtárs is támogatta. Csak a tröszt nem: ennek következ­tében Zwickauba levelet küld­tek: „Csereutazás akadályok miatt elmarad.“ Helyettük ki­ment ugyan két hétre néhány mérnök — azt mondták, ez hasznosabb, — de miért kel- 'ett az egyik utazásnak feltét­ről kizárnia a másikat? Azóta lényegében megszűnt a verseny. Pedig nagy hajtó­erő volt. De szorosan kapcsolódik a versenyhez a gépesítés körüli huza-vona is. Ez az oka an­nak, hogy nem akarták, hogy német bányászok jöjjenek Bé­ta-aknára. Ne lássák a talics­kázást! — Amikor a múlt évben itt voltak a zwickauiak, le akar­tak jönni megnézni, hogyan dolgozunk. Nem lehetett eluta- siiani. Két napig egyfolytában gépesítettünk kérem, aztán kér napig használtuk a gépeket. Lefolyt a látogatás és a néme­tekkel együtt elmenték a gé­pek is. Azóta megint talicsfcá- zurik. Egyszer voltak itt azóta német újságírók, akkor re­ménykedtünk, hogy legalább vázócsúszdát kapunk. De nem! Pedig ha semmi más gépet, "sak rázócsúszdát és gumisza- 'agot kapna a brigád, és kap­nának mások is Béta-aknán, 'egalább 30 százalékkal emel­kednék a termelés. Aztán egy szervezési kérdés. Költségtöbblet nélkül legalább 200 csille szénnel többet ad­hatna az akna, ha: mondjuk fabekészítő brigádokat állíta­nának be a fejtés! csapatok mellé. így nem állnának sok­szor két-három órát is a fej- tökalapácsok. Logikus az ér­velés: semmi másról nincs szó, csak, hogy elő kell készí­teni a fejtést, és feltétlenül nő a termelés. Bizonyíték rá Szászvár, ahol már hosszú idő óta így dolgoznak. Értekezlet­ről értekezletre elmondja ezt Vörös, de hiába: — Sokszor azt érzem, mint­ha a falaknak beszélnék. Mintha senkit sem érdekel­ne. .. De lehangoló az is, ahogy az ország egyik legjobb frontbri­gádjával törődnek a bányá­ban. Kedvező munkalehető­ség? Tavaly még volt, az idén mór a negyedik helyen dol­goznak. Mindig, ahol a legne­hezebb. — Azt mondják, jó brigád, mindent kibír. Pedig nem bír ki mindent. Kezdenek kifáradni. Sokan kezdik emlegetni már, hogy „hiába dolgozunk.“ És erre kél tényt is elmondanak. Az egyik: azon a telepen, ahol moßt ők dolgoznak, korábban 3,5—4 csillés normát adtak. Közvet­len mielőtt odakerültek, 4,6 lett a norma, amit 80 száza­lékra , teljesített az ott dolgo­zó brigád. Aztán odakerültek ok, a norma nőtt: 4,7 és most 4,9. ök dolgoznak, de a nor­ma gyorsabban nő, mint az ere­jük; A másik: minden nehézség ellenére 150 százalék lett vol­na a brigád teljesítménye szeptemberben, és meg kellett volna kapndok a legjobb bri­gádnak járó prémiumot is. Ehelyett levontak a teljesít­ményből azon a címen, hogy: gyengébb volt a töltés, sok­szor kevés szenet raktak a csillébe. Ha ez igaz, helyes a teljesítménylevonás. De 29-én még azt mondták a MEO-nál Vörösnek, nincsen semmi baj. Aztán mégis lett baj? Mond még egy-két ..aprósá­got ” Vörös elvtárs. Negyven lakást kapott Béta-akna. Jó- néhányat már át is adtak, fő­leg olyanoknak, akiknek van lakásuk, s ezért még ma sem költöztek be. Fekete István, akinek nincs lakása és könyö- rületból az anyósánál lakott, szintén kért lakást. ígérték, hogy kap. De amit mondtak, ígéret is maradt. És mi az eredmény? Fekete két hónap­ja leszámolt VORÖSÉK jól dolgoznak El­ismerik róluk, hogy ők a leg­jobbak Komlón. Mégis úgy érzik, mellőzik őket. Verse­nyezni szeretnének, azt akar­ják, adjon több szenet Béta­akna és Komló. De keveset törődnek velük. Kocsis Tamás gyűlés résztvevőit nem kellett népnevelőkkel megjnvitáim. Jöttek önként, jöttek szívesen és harmincegyen nyomban feliratkoztak alapító tagok­ként; A harmincegy gazda az egyéni cukorborsóföldeknek több mint huszonöt százalékát képviseli, és Törő Lajos párt- titkár, Sándor József, ifj. Ke­serű Ferenc, valamint Bercsé­nyi László személyében meg­választották vezetőségüket is.- Két helyet betöltetlenül hagy­tak, hogy azok is választhas­sanak még vezetőségi tagokat, akik ezután lépnek be a szak- szövetkezetbe, Holnap a földművesszövet­kezet már meg is kezdi a ve­tőmag kiosztását — de egy-két vitás kérdés még gyors vá­laszra vár. A megyei kiküldött ugyanis arról beszélt, hogy csak akkor adhatják el cukor­borsójukat közvetlenül a kül­kereskedelemnek, ha az egész hegyvonulai parasztsága belép a szakszövetkezetbe, Terehe- gyet, Máriát és Máriagyűdöt is beleértve. Amíg ez nem tör­ténik meg — úgymond — ad­dig csak a MEK-en keresztü! mehet Pestre és onnan kül­földre a portéka és ezzel el­úszik a húsz százalékos haszon is. Ez nem így áll, ilyesmiről szó sincsen a minisztertaná­csi határozatban! A szakszö­vetkezetnek joga van — köz­vetlenül a ZÖLDEX Nagyke­reskedelmi Vállalattal kötni egyezséget és ha a dósviszlói- ak élni akarnak ezzel a jo­gukkal. akkor ez elé senki nem gördíthet akadályokat. Ugyancsak a tájékozatlan­ság akadályozta meg, hogy a község legnagyobb cukorborsó­(Folytatás a 2. oldalon.) Uj iskolában tanulnak Gróf Jankovich Bésáné volt a kastély. Ma a gyére­iteké. Szeptember 9-én ugyan­is megnyílt a dunaszekcsöi volt grófi rezidenciában az általános iskola öt tanterme. Világos, egészséges, jól be­rendezett tantermek ezek, bi­zonyára könnyebb a lurkók­nak a tanulás, mint a régi iskolában. És éppen ezért Beszik Lajos igazgató és tan­testülete elhatározta: tovább építik az iskolát, idetelepítik mind a 12 osztályt, a régi két iskolaépületet pedig át­adják a tanácsnak, legyen belőle művelődési ház, vagy lakás, — ez már nem az ö gondjuk. Vannak közelebbi terveik is. Az elhanyagolt udvart parkosítják, novemberben készen lesz a kerítés, a park közepébe szökőkúiat építe­nek, lejebb pedig játszóteret létesítenek ... Már azt is el­határozták, hogy az országút menti patakot az iskola tu­lajdonába veszi és udvara fe­lé eső partját beültetik aranyfűzzel, ezzel megterem - tik a kosárfonó szakkör „anyagi bázisát".-J3írtokukba veszik a grófi- fészket a dunaszekcsöi pa­rasztgyerekek. Ha ezt gróf Jankovich Bésán tudta volna!., 4 M 4*1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom