Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-10 / 239. szám

1956 OKTOBER If

TV A P f ft

A szuezi kérdés

békés rendezésének kilátásai jók

Vita a Biztonsági Tanácsban

Sepilov felszólalása

Miért ne adhatná el portékáját közvetlenül a kü kereskedelemnek

a diósviszlói gazdák szakszövetkezete?!

(Folytatás az 1. oldalról.)

A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója

A közjegyzők munkája

például egy nyolc ország képviselőiből álló bizottságról is, amelyben az előbb említett hat országon kívül helyet kapna Jugoszlávia és Irán, vagy Indonézia és Svédország, olyképpen, hogy biztosítsák azál- áspontok egyensúlyát. A bizottság azt a feladatot kaphatná, hogy előkészítse a kons- ’antinápolyl egyezmény hevére lépő és a hajózás szabadságát biztosító új egyezmény ‘érvét. A hat- vagy nyolchatalmi bizottság az új egyezmény tanulmányozására és jóváhagyására nemzetközi, értekezletet szervezhetne a csatornát használó valamennyi ország részvételével.

Sepilov három elvet sorolt fel, amely megállapodáshoz vezethet és az új egyezmény alapjául szolgálhat. Ezek a következők:

li A hajózás szabadsága minden ország kereskedelmi és hadihajói számára a teljes egyenlőség alapján. Egyiptom, amely a csatornát birtokolja s igazgatja, köteles biztosítania hajózás szabadságát, a csatornának és berendezéseinek biztonságát, kötelessége, hogy a

Popovics jugoszláv külügyi államtitkár

A Biztonsági Tanács keddi ülésének első felszólalója Popovics jugoszláv külügyi államtitkár volt. Popovics felszólalásában elvetette a franciabrit javaslatot, mert az szerinte „elébevág a feleik közötti tárgyalások kimenetelének” — közli az AFP.

Popovics kijelentette egyébként, hogy tanulmányozásra érdemes az az indítvány, hogy a Biztonsági Tanács létesítsen tárgyaló bizottságot, mert ez előrehaladást jelentene, amit hasznosan folytathanának.

Popovics kedvezően nyilatkozott Spaak javaslatáról is, aki azt indítványozta, hogy a Szuezi-csatornával felvetett

csatornát hajózható állapotban 'artsa, a hajózási feltételeket iavítsa.

2. Az egyezményt aláíró va- 1 amennyi fél kötelezi magát, hogy semmi olyat nem tesz, amellyel a fenti elveket megsértheti és a csatorna berendezéseiben anyagi károkat okozhat. A Szuezi csatorna nem válhat ellenségeskedések színterévé és nem vehető blokád alá.

3. Egyiptom és a Szuezi-csa- tornát használó országok között megfelelő együttműködési formákat kell bevezetni.

Ahhoz, hogy a szuezi kérdést békésen megoldják — folytatta Sepilov — mindenekelőtt el kell ejteni az ultimátumok, a katonai fenyegetések és a gazdasági nyomás politikáját. Sepilov kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesztett angol-francia határozata javaslat nem a szuezi konfliktus békés rendezésének szándékára utal, hanem új ultimátum Egyiptom felé. Ezt a határozati javaslatot a Biztonsági Tanács nem fogadhatja el — mondotta befejezésül a szovjet külügyminiszter;

különböző gyakorlati kérdéseket szerződések sorozatával rendezzék. Végül Popovics hozzájárult Selwyn Lloyd brit külügyminiszter azon indítványához, hogy a bizottság zárt ajtók mögött folytassa munkáját.

Popovics ezután azt a meggyőződését nyilvánította, hogy lehet megoldást találni, mert az érdekek nem összeegyeztethetetlenek. Az illetékek fizetésének kérdéséről az a véleménye, hogy azt kölcsönös megállapodással kellene rendezni, hogy így Egyiptomnak biztosítva legyen az a jövedelem, amire joga van és egyben garantálná a csatorna karbantehermentesítik a bíróságot, de érdekében áll a feleknek is, mert mentesülnek a perrel járó költségektől.

A közjegyzői hivatás fontosságát bizonyítja az a tény, hogy a törvény a közjegyzők perenkívülá ügyekben hozott határozatainak a bírósági határozatokkal egyenlő érvényességet biztosít.

Tegyenek igazságot

New York (MTI): A Biztonsági Tanács hétfőn két ülést tartott. A délelőtti ülést Fav- zi, egyiptomi, és Sepilov, szovjet külügyminiszter felszólalása1 töltötte ki.

Sepilov, szovjet külügyminiszter hosszabb felszólalásában fejtegette a szuezi probléma lényegét. Leszögezte, hogy a csatorna államosításának törvényessége vitán felül áll. Franciaország és Anglia szándékosan keverte össze a csatorna tulajdonjogának, valamint igazgatásának kérdését. A Szovjetunió nem fogadhatja ei azt az érvet, amely szerint a hajózás szabadsága a Szuezi-csatomán nemzetközi igazgatást követel. Példaként Sepilov a Panama -csat o rn á t hozta fel, amely szintén egyetlen állam, az Egyesült Államok kizárólagos igazgatása alatt áll, de ez mégsem sérti a forgalom szabadságát. A Szuezi-csa torna államosítása — mondotta Sepilov, — Egyiptom szuverénitásának területére tartozik, a csatornán áthaladó hajózás szabadságát pedig nemzetközi egyezmény (az 1888-as konstantinápolyi szerződés) garantálja, amelyet nem lehet nemzetközi értekezlet összehívása nélkül módosítani;

A szovjet külügyminiszter ezután rámutatott, hogy a csatornát használók szövetségének terve, amelynek jóváhagyását az angol—francia határozati javaslat a Biztonsági Tanácstól kéri, összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányával. Ez a terv nemcsak Egyiptom szuverénitását tiporná lábbal, hanem veszélyeztetné a hajózásnak a konstanti- • nápolyi egyezményben biztosított szabadságát is.

' - Sepilov a továbbiakban javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állítson fel egy tárgyaló bizottságot, amelynek Egyiptom, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia. India és a Szovjetunió lenne tagja. Hozzáfűzte, szó lehetne

A dolgozók általában keveset tudnak arról, milyen feladatok tartoznak a közjegyzők munkakörébe. Nincsenek tájékozva arról, hogy a közjegyzők munkájukkal miképpen lehetnek segítségükre és mi a jelentősége a közjegyzői intézménynek mai viszonyaink között. Ezért kívánatosnak mutatkozik, hogy ennek a most már szocialista jellegű intézménynek működését és feladatait szélesebb körben tudatosítsuk.

Az állami közjegyzők a szocialista jogszemléletnek

megfelelően köztisztviselők,

akik tisztségüket a fennálló jogszabályok szerint a nép érdekeinek szem előtt tartásával látják el.

A közjegyzők egyik főfeladata a közjegyzői okiratok felvétele. Ezek a közokiratok lehetnek adásvételi, ajándékozási, és eltartási, valamint egyéb szerződések, amelyekkel a szerződő felek jogviszonyaikat rendezik. A közjegyző az okiratok elkészítésénél a legkörültekintőbben tartozik eljárni és elősegíteni, hogy az okiratok a szocialista törvényesség megszilárdítását szolgálják.

Emellett vannak még szerződések, amilyenek házastársak közötti egyes vagyonjogi ügyletek, amelyeket érvényesen csak közjegyző előtt közjegyzői okiratban lehet kötni

A közjegyzői munkakör másik jelentős részét teszik ki a közokiratba foglalt végrendeletek felvétele. A korlátoltan cselekvőképes 12 éven felüli kiskorú, a némák és süketnémák mégha tudnak is írni és olvasni, csak közvégrendeletet alkothatnak. Eayébként a cselekvőképteleneket kivéve bár ki tehet közvégrendeleted

Közjegyzői feladat még az egyes eljárásjogi szabályok által hatáskörükbe utalt peren- kívüli eljárások intézése, pl. az előzetes bizonyítás, az okiratok megsemmisítése. Előzetes bizonyításnak van helye többek között, ha valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy ha nagy nehézséggel járna. Az okiratok és értékpapírok megsemmisítése körül különösen jelentős gyakorlatilag a bemutatóra szóló takarékbetétkönyvek megsemmisítése. Az elveszett takarékbetétkönyvek tulajdonosai a megsemmisítési eljárás lefolytatása nélkül betéteikhez nem juthatnak hozzá.

Fontos szerepük van a közjegyzőknek a végrehajtási eljárás megindítása terén is, mert a végrehajtható okiratok egyik nagy csoportját alkotják az olyan okiratok, amelyeket a közjegyző végrehajtási záradékkal. lát el. Végül, de nem utolsó sorban közjegyzői hatáskörbe tartozik az egész hagyatéki eljárás. Az eljárás a közjegyző előtt kezdődik és előtte fejeződik be. A közjegyző elsőrendű kötelessége, hogy az előtte megjelent feleket a jogszabályok tekintetében a szükséges tájékoztatással ellássa és őket a törvényen alapuló jogaikra és kötelezettségeikre figyelmeztesse. A közjegyző az örökösök között felmerült vitát érdemben nem dönti el. Az ítélkezés a bíróság feladata. Kötelessége azonban, hogy útbaigazító és tájékoztató felvilágosításaivá1 a feleket közelebb hozza egymáshoz és közöttük az egyezséget elősegítse. A ha«va*évl ügyekben létrejött egyezségek

— NO... SZÓLJANAK HOZZA!

Nem szólnak hozzá. Hallgatnak Királyegyházán az emberek .;

Pedig a népfront bizottság elnöke, Dlugosz József igazan „demokratikus szellemben“ igyekszik, feltenni a kérdést:

— Gál Péterék ügye van so< ron. Kulákok-e? Miszerintünk kulákok. De ha a falu másképpen gondolja, tessék!

Csakhogy a „falu” hallgat, mert ha egyszer az elnök a „mi” szócskát annyira megnyomja, hogy azt lehetetlen félreérteni, akkor nincs is mit mondani. így ment ez évekig. Beléjük ivódott, hogy amit „mi“ akarunk, vagyis a falu vezetői, — azon ők már mit sem változtathatnak. így aztán megszületik a jelentés. „A gyűlés egyhangúlag elfogadta a vezetőség javaslatát..."

Hát ezért nem szóltak hozzá. Hallgatta volna meg a tanácselnök vagy a népfrontbizottság elnöke az év februárjában a falu véleményét, 'ízen a bizonyos hideg délutánon, amikor Gál Pétereket

tartását és fejlesztését, legkevésbé költségessé téve a csatorna használatát.

Du! es amerka küíügyminiszter

„A szuezi kérdés békés rendezésének kilátásai jók” — jelentette ki Dulles amerikai külügyminiszter.

„A tanács feladata világom — folytatta. Meg kell keresnie a helyzet rendezésének békés eszközeit a nemzetközi jog és igazság elveinek megfelelően”. Dulles kijelentette, hogy ezideig még soha hasonló erőfeszítés nem történt annak érdekében, hogy békésen rendezzenek egy ilyen veszélyes kérdést, Dulles a továbbiakban felsorolta a „hat békés gesztust”, amit a nyugati kormányok tettek és azt hangoztatta, hogy „becsületesen senki sem vonhatja kétségbe azok békevágyát, akiket Egyiptom döntése megsértett”.

Rátérve a kérdés jogi szempontjára, Dulles azt mondotta, hogy a csatorna nem Egyiptom belügye és soha sem volt az.

Dulles a jogon kívül hivatkozott az „igazságosságra”, amely véleménye szerint abból áll, hogy jóváhagyják a csatornát használók több mint kilencven százalékát képviselő tizennyolc ország Londonban leszögezett elveit.

„A londoni nyilatkozat alapelve nem más, mint hogy meggátolják, hogy a csatorna egyetlen ország befolyása alá kerüljön és politikájától függjön”. — Bizonygatta az amerikai külügyminiszter.

Noha az amerikai külügyminiszter azt ajánlotta, hogy a tanács támogassa a tizennyolc hatalom Londonban lefektetett elveit és a -francia—brit javaslatot, amely megismétli ezekeket az elveket, mégis úgy vélte, hogy a tizennyolc hatalom által elgondolt megoldási forma nem szükségképpen az egyetlen lehetőség az elvek alkalmazására.

Dulles szerint „Egyiptom elvben elfogadhatna egy olyan rendszert, amely garantálná, hogy a csatornát nem használják nemzeti politika eszközeként. Ez a probléma magva. Ha ezt az elvet elfogadják, a többi kérdés megoldható”. A külügyminiszter úgy látta, hogy annak az egyiptomi javaslatnak, amely egy utasításokkal ellátott tárgyalóbizottság létesítését .indítványozza, van „konstruktív szempontja”.

A Biztonsági Tanács Dulles felszólalása után felfüggesztette ülését, majd GMT húsz órakor zárt ajtók mellett újból összeült.

kitessékelték saját házukból.

— Akkor „hozzászóltak“ volna.: :

De most nem szólnak. Nem mernek. Nehezen értik meg, joguk van ahhoz, hogy bármelyik paraszt felálljon és beleszóljon a falu sorsába.

így hát Gálékat nem is vették' le a listáról.

Pedig immár négy vagy hat esztendeje, — ki tudja már pontosan mióta — hordják a bélyeget magukon: kulákok. S az adó, a magas beadás, a megaláztatás s most hat év után a kilakoltatás nyomja Gál Pétert és családját.

BESZELEK Gál Péter fele- ségével. Beszélnék ugyan:;, mert ebből az öreg, összetört asszonyból percenként bu- gyog fel a zokogás:

— Nem mondom én egy szóval sem, hogy nem éltünk jómódban, de nem voltunk mink olyán emberek, hogy más bőrét nyúzzuk! Mióta az eszemet tudom, a munka javát mi végeztük el, a család, az uram, meg a fiaim., 4

termelő „gazdáját”, a Petőfi Termelőszövetkezetet felvegyék a szakszövetkezetbe. Az volt ugyanis egyesek vélemé nye. hogy nem „politikus”, ha a szövetkezés fejlettebb fokán álló tsz belép egy alac onyabb rendű szövetkezeti formába Hamis okoskodás! A termelő szövetkezetét ugyancsak meg illeti az a jog, hogy a külkereskedelemmel lépjen érintkezésbe — és ha ezt a szakszövetkezeten keresztül teszi, együtt az egyéni cukorborsó- termelőkkel — akkor nagyon helyesen jár el. Helyesen, mert ha nem közvetlenül a külkeBerlin (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot tett a Nyugat-Németország és Franciaország között létrejött Saar- megállapodásról. A nyilatkozat bevezetőben hangoztatja, hogy a megállapodás a monopolisták közötti sakkjátszma eredménye, amely nem egyeztethető össze sem a német, sem a francia nép érdekeivel és elHatojama Zürichbe érkezett

Zürich (MTI): Az AFP közli hogy kedden Zürichbe érkezett Icsiro Hatojama japán miniszterelnök, ahonnan két nap múlva folytatja útját Moszkvába a szovjet-japán béketárgyalásokra. *

Gálné a múlt világháborúban elvesztette az urát. Másodszor férjhez ment egy falus! bognánsegédhez. Földjük nem volt, csak egy hold, több nem kellett, mire is? Gál Péter nem paraszt, inkább afféle fúró-faragó ember. De abból sem igen lehetett megélni, a bognárságból, hát berendeztek egy tejcsamokot. Megvették a tejet, vajat, túrót, sajtot készítettek, aztán az asszony a hajnali vonattal behozta Pécsre a piacra. Vándorolnak egyik faluból a másikba, lassan összeszedik magukat. Gál Péter cséplőgépet akar venni. Itt van a kisebbik fia, gépész lesz, neki kellene valami. Vesznek is egy cséplőt, később még egyet, amit az egyik fiú magával visz. Ez a hozomány. A másik marad az öreg Gál Péternél. Nyáron csépelnek és köpülik a vajat... Ebből élnek. Jobban, sokkal jobban persze, mint egy néhány holdas paraszt;

S most kulákok;;j

Gálnével eddig kint állunk a „konyhának” nevezett folyosón, de most már bevezet a szobába, üljek le, mások is meghallgatták már őt, de semmit sem csináltak, mindegy hogy eggyel MM» e*gy kevesebb,

re jkedelemnek szállít, akkor előadódhat, hogy az egyéni gazdák a szakszövetkezetben magasabb árat kaphatnak a

cukorborsó kilójáért, mint a te;mel őszövetkezet.

A diósviszlói földművesszövet.kezet körzetében más téren is diadalt arat az egyszerűbb szövetkezeti társulások gondolata. Bejelentették, hogy Ba- barcszöüősön 54 holdon lantermelő szakcsoport szervezése folyik a gazdák nagy egyetértésével, míg Márián egy ser- téshizlaló szakcsoport megalakításának gondolatával foglallentétben áll a Saar-vidék lakosságának akaratával is.

A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata ezt követően kijelenti, hogy „a Saar-vidéknek, Németország egy részének sorsa össznémet ügy, s az is marad. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezért nem ismerheti el a Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya között a Saar-vi- dékről kötött megállapodást. Minthogy Németország területén jelenleg két szuverén német állam létezik, a Saar- kérdés megoldása Franciaországgal csakis a Német Demokratikus Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság és a Saar-vidék kormányával történő tárgyalások útján rendezhető.

Az asszony kitör:

— Akkor kezdődött, amikor Varga Sándor — az akkori tanácselnök — ötvenegyben azt mondja az uramnak: a Rigó- dűlőben van eéy holdnyi parcellám, szántsd mán fel, aztán majd elszámolunk...

... Gáték felszántják, süppedő«, vizes a talaj, a csutaszárat el sem tünteti egészen az eke, dolgozik az asszony is, de megbirkóznak ezzel az istenverte földel. Gálné este átmegy Varga Sándorékhoz.

Varga elnök kijelenti:

— Ilyen pocsék munkáért nem fizetek. Kuláknak nem fizetek.

Azután elmúlnak az évek, megkezdjük az 1956-os évet, a „reménység-esztendejét”, de ez az év még több keserűséget hoz Gáléknak: elveszik a házukat, helyükbe beköltözik egy rendőr, a körzetfelelős, családjával.

S azóta Gálné fut Poncius- tól-Pilátusig, a községhez, járáshoz, megyei tanácshoz, s végül a Dunántúli Naplóhoz...

Azóta persze történt már egy s más. Például a községi tanács végrehajtó bizottsága s napokban tárgyalta meg (Gá'ék ügyét. Az asszony azt mondja!

— Tegnap volt a gyűlés, a döntés, de nem hívattak bem

koznak.

(Oroszlán)

A Német Demokratikus Köztársaság kormányénak nyilatkozata a Saar-vidék kérdéséről

Megkezdődött az északi országok külügyminisztereinek értekezlete

Reykjavik (DPA): Reykjavikban, Izland ^ fővárosában hétfőn megkezdődött az északi külügyminisztereik értekezlete. Az értekezlet a Biztonsági Tanács egyik nem állandó helyének betöltésével foglalkozik. E helyre Svédország, Spanyolország és Olaszország tart igényt Svédország réméAngliában megkezdték kereskedelmi célra az atomenergia termelését

London (MTI): A Daily Express jelentette, hogy a múlt héten a nemrégen elkészült Calder Hall-i atomerőműben „titokban” megkezdték a villanyáram termelését kereskedelmi célokra. Az energiát világítása és fűtésre használják feL A Calder Hall-i telepet csak október 17- én kapcsolják be az országos villanyhálózatba.

li, hogy az ENSZ közgyűlésében a szavazásnál megkapja a többi északi ország támogatását.

A reykjaviki értekezleten Izland képviselőjén kívül résztvesz Unden svéd, Lange norvég, Toemgreen finn külügyminiszter és Christiansen dán külügyminiszterhelyettes.

Az egyiptomi kikötőkben a zátonyrafutott hajók kivontatását a jövőben lengyel szakértők végzik

Az egyiptomi kikötök ben a zátonyra futott haj<Sbftnenté- sét, amit eddig olasy társaságok végeztek, a jövőben lengyel szakemberekre bízzák. Erre vonatkozólag tárgyalások folynak egy lengyel hajóstársasággal, amelynek az ilyen feladatokat végző különleges hajója már az alexandriai kikötőben van.