Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-02 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI K.5070 # BARANYA MC.GYEI PAR. BIZOTTSÁG f5 A MEGYÉI TANAC5 LAP: XIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1956 OKTOBER 2 Hallják meg szavunkat! „Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják“ — e három lehető­ség között válogathatunk, ha azt kutatjuk, miért nem érke­zik a lapunk hasábjain közölt bírálatokra válasz egyes intéz­ményektől, üzemektől, hivata­loktól. Gyakran hajlamosak voltunk arra, hogy azt higy- jük: nem hallják a bírálatot az Illetékesek, nem jutott fel a lap a minisztériumba, nem olvasta el az újságot a meg­bírált igazgató. De most hogy a Szabad Nép vezér­cikkben foglalkozott azzal, hogy sokan fogadják süket füllel a hibára figyelmeztető szót, most már egyre tisztáb­ban látjuk, hogy a bírálat ilyetén való „fogadása“ nem helyi, hanem országos jelen­ség. Országos jelenség az _ls, hogy a dicséretet, a tévedést °'öbb észreveszik az újságban az érintettek, mint a találó, kivédhetetlen bírálatot. Ter­mészetesen helyes az, ha ész­reveszik a dicséretet, ha a rossz helyre címzett bírálatot helyes címre irányítják (mint azt például a Hús- és Tejkis­kereskedelmi Vállalat tette, mikor a leszállított áru cik­kek eltűnéséért helytelenül hibáztattuk), de ugyanilyen helyes lenne az is, ba a Ven­déglátóipari Vállalat szavát volna a sztsimem« üdítő italok árusítása ügyében. Sőt, továbbmenve: nem- cs<ik helyes lenne válaszolni a Saitóban megjelenő bírálatok- ra, hanem törvényszabta kö­telesség is. A dolgozók beje­lentéseiről és azok intézéséről szóló 1954. évi egyes törvény határozottan utasítja erre a szerveket. Vajon a sajtóban megjelenő bírálat tekinthető-e másnak, mint a dolgozók be­jelentésének?! Nyilvánvalóan nem, hiszen egy-egy újság­cikket az esetek nagy többsé­gében a szerkesztőségbe érke­ző panasz, bejelentés előz meg. Oyakran nem is egy, de több Panaszra, a közvélemény hangjára veszi kezébe az új­ságíró a tollat vagy ül le az írógép mellé és önti formába, foglalja írásba a nép kívánsá­gát, hangját. Törvényszabta kötelessége tehát minden szervnek — a minisztériumok­tól kezdve az üzemekig, vál­lalatokig, — hogy ne csak válaszoljanak a bírálatra, ha­nem intézkedjenek is és in­tézkedésükről tájékoztassák ;l szerkesztőséget, azaz köz­vetve magukat a dolgozókat, a népet.' igaz, előfordulhat, hogy kellemetlen kérdésekre kell válaszolni, hogy olyan hibák- r(>l és kijavításukról kell szá­mot adni, amelyeket Iegszíve- se' .*.n suba alá rejtene elkö- vetőj.ty. jfa nem hajlandó fe­detlen Mellel odaállni a meg­bírált a közvélemény nyilvá­nossága éi^ mi akkor a teen­dő? Egyszerű; nálunk nem el­szigetelve, külön-külön dol- goznak az emberek, hanem közösségben. A közösségnek, a Pártszervezetnek, a kommvt_ nistáknak kell tu^t «yen esetben sorompóba lipniök és együttes erővel arra bírni a megbírált elvtársat, hegy pár- tosgn fogadja a kritikát. Ez a módszer valóban ne­velné a közösség minden e^yes tagját, növelné felelősségérze­tüket és nem utolsó sorban közvetlenebbül is bizonyítaná, hogy nálunk a vezetők felelő­sek a közösség előtt cseleke­deteikért. De éppen a felelősségtől fél­ve nem akarják meghallani » Pártsajtó bírálatát. — Pedig •’em ártana emlékezni a jó »"»gyár közmondásra: nem •fcara!>nak _ nyögés a vége! 3$®cSAkHQvmhl A romanyai Béke Terme lőszövetke- zetben javéban fo­lyik." a talajelőké­szítő munka* A szántással egyidő- ben végzik a ve­tést is. Eddig 40 hold őszi búzát vetettek el. Azon­kívül kész a mag­ágy még húsz hol­don. Ide a hét fo­lyamán vetik el a magot Hásságyon nagy fásításba kezde­nek az őszön. A helyi tsz 13 holdat fásít a Malom­völgyben és a Hétsoros dűlőben. Ezt a területet másra nem tudta felhasználni. He­lyette az OFA-föl- dekből vett át 44 holdat. A községi erdőbirtokosság is fásít, összesen őt holdat a Három­szög dűlőben Gazdag tartalmú tájékoztató könyv készül Baranya megyéről, melyet Kolta János, a Dunántúli Tudo­mányos Intézet munkatársa veze­tésével szakértő kollektíva állít össze. A könyv­ben megtalálhatók Baranya műemlé­kei, földrajza, tör­ténelme Minden ember elhelyezéséről gondoskodunk — A járási átszervezéssel kapcsolatos személyi ügy ékről tárgyalt a MÉSZÖV igazgatósága — A Földművesszövetkezeteik Baranya megyei Központjának Igazgatósága tegnapi ülésén foglalkozott a három megszű­nő járás szövetkezeti központ­ja dolgozóinak elhelyezésével, /vz Igazgatóságot az az alapelv vezérelte, hogy sem a sásdi, sem a sellyei, sem a pécsvára- di járási központok munkatár­sait nem szabad tovább bi­zonytalanságban tartani és gondoskodni kell szaktudásuk­nak és képzettségüknek meg­felelő elhelyezkedésükről. Az átszervezés során mint­egy 50 ember vár további sor­sára kedvező döntést. Ennek érdekében mindhárom járás­ban meghallgatták a főköny­velőktől kezdve az adminiszt­rátorokig a munkatársaknak azt a kívánságát, hogy hová akarnak elhelyezkedni. A teg­napi megyei igazgatósági ülé­sen az elnökök már tolmácsol­ták ezeket a kívánságokat. A Megyei Igazgatóság minden dolgozó kívánságát meghall­gatta, majd javaslatokat tett jövőbeni beosztásukról. Ezek a javaslatok határozati erőre emelkedtek, amelyeket az il­letékes szakosztályvezetők kö­telesek végrehajtani. Három-négy fő kivételével az igazgatóság valamennyi já­rási munkatárs elhelyezéséről döntött. Az átszervezés során legnagyobb részük a szövetke­zeti rendszeren belül dolgozik továbbra is. A személycseré­ket úgy ejtették meg, hogy a községi földművesszövetkeze­teket minél több széleslátókö­rű, gyakorlott vezetővel erősít­sék meg. Legújabb vállalatunk: MEZŐSZÖV Pécs — Jövőre már 60 millió forint értékű kisgépet és felszerelést hoznak forgalomba a megyében. — Elgondolások magyar— jugoszláv földművesszövetkezeti csereintézmény létesítésére. Ma nyílik meg egyszámlája a legújabb baranyai Válla­latnak: a Mezőgazdasági Esz­közöket Értékesítő Szövetke­zeti Vállalatnak és ezzel a Réth utca 33. szám alatti te­lephely vállalati rangsorba emelkedik. Salamon Gyula elvtárs, legfiatalabb vállala­tunk igazgatója a következő­ket mondotta el lapunk mun­katársának:-i- Vállalatunk az országos egyszerűsítés során azért jött létre, hogy ne Budapesten, hanem közvetlenül a megyé­ben legyen egy olyan szerv, amely időben gondoskodik az egyénileg dolgozó parasztság, de elsősorban az egyszerű társulások és a termelőszö­vetkezetek kisgép, mezőgaz­dasági szeráru, alkatrész, len és kender áru igényének kielé­gítéséről, valamint a falusi lakosság épületanyag ellátásá­ról. Vállalatunk az állami gaz­daságokat és a gépállomáso­kat is ellátja a központi kész­letgazdálkodás alá vont áruk­ká}- Tavaly ezekből a porté­kákból 24 milliós forgalmat bonyolított le elődünk, a kép- mi 1957-ben már 60 millió értékű árut kívánunk eladni a földművesszövetkeze­teken es az állami kereskedel­men keresztül. — Távolabbi terveinkben az Is szerepel, hogy megbeszé­lést kezdeményezzünk az eszé­ki jugoszláv földművesszövet­kezeti vezetőkkel. Szeretnénk ugyanis Eszéken egy olyan mezőgazdasági kisgép szaküz­letet létrehozni, amelynek el­lenében itt Pécsett a jugo­szláv földművesszövetkezeti szervek ugyancsak egy önálló bolton keresztül hoznák for­galomba a jugoszláv bútoripar termékeit. A 300000 tonna szénért A pécsi és a komlói bányászok teljesítették harmadik negyedéves tervüket Megyénk két szénbányászati trösztjének dolgozói jelentet­ték, hogy teljesítették III. ne­gyedéves tervüket. A pécsi szénmedence bánya­kerületeinek versenyében az alső Melyet az élüzem címmel kitüntetett vasasa bányászok szerezték meg, akik a harma­dik negyedév minden hónap­jának előirányzatát túlszár­nyalták: szeptemberben ter­ven felül 2 220 tonna szenet szállítottak külszínre. A pécs- bányai és a pécsszabolcsi bá­nyászok nem követték az élenjáró vasasnak példáját s ezért a pécsbányaiak szeptem­berben 1 310, a szabolcsiak pe­dig 2 410 tonna szén adósságot halmoztak fel; A Pécsi Szénbányászati Trösztnek szeptember 29-én, szombaton reggel mintegy 4000 tonna szén adóssága volt. Az adósság törlesztéséért a pécsi szénmedence bányászai vasárnap is bányába száll­tak s ezen a napon kétezer­ötszáz tonna szenet termel­tek. A vasárnapi műszak azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy tröszti szinten pótolni tudják a szeptemberben felgyülemlett adósságot. A tröszt tehát szep­temberi előirányzatát nem tel­jesítette, de júliusban és augusztusban szerzett 2100 tonnás előnyük elegendő volt arra, hogy a harmadik negyed­éves tervet 600 tonna szénnel túlteljesítsék A pécsi bányá­szoknak Szonban az eddiginél fokozottabb lendülettel kell dolgozniuk, mert a második félévre a tervein felüli 300 ezer tonna szénből 12 ezer tonna szén külszínre szállítá­sát vállalták magukra, s ebből a szénmennyiségből jelenleg mindössze 600 tonna van fel­színen. Komló 6560 tonna szenet adott terven felül a III. ne­gyedévben. Komló bányászai a Közpon­ti Vezetőség felhívására 13 300 tonna szén kitermelését vállal­ták a II. félévben. Bár ez a szénmennyjseg csak töredéke annak a 300 ezer tonnának, amit az ország szénbányászata a II. félévre terven felül vál­lalt, mégis számottevő jelen­tősége van a komlói felaján­lásnak, I en ez a szénmeny- nyiség — legalább is nagy­részben — külföldi import sze­net pótol. A Központi Vezetőségnek tett felajánlás alkalmával a komlói bányák műszaki és fi­zikai dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy a III. negyrűév során annyi szenet adnak terven felül a népgazdaságnak, amennyi elegendő lesz éves tartozá­suk elszámolására Is. Ezt a célt Komló bányászai nemcsak elérték, hanem túl 's szárnyalták. A III. negyedév­ben terven felül kiadott 6500 t ma szénnel mintegy 60 ton­nával túlteljesítették esedékes évi tervelőirányzatukat. A si­kerből Béta-akna kivételével a komlói tröszt valamennyi üzeme kivette részét. Az első helyen mégis a kis szászvári üzemet kell említeni, amely az élüzemi szintet túlteljesít­ve, 113,3 százalékos negyedévi átlagot ért el és közel 2 és félezer tonna szenet adott ne­gyedéves tervén felül. Dicsé­ret illeti ezért az üzem vala­mennyi műszaki és fizikai dol­gozóját, akik Drjenovszki Béla üzemvezetővel az élen mindent elkövettek, hegy a termelés növelése mellett az önköltség csökkentésében, a minőség ja­vításában is példát mutassa­nak s ez évben harmadszorra is megszerezzék maguknak az élüzemá címet és a velejáró jutalmakat; Ugyancsak dicséretre méltó a nagymányoki bányaüzem eredménye, amely 1032 tonna, valamint a mázai üzem, amely 324 tonna szenet adott tervén felül a III. negyedévben; A komlói üzemek közül a III. negyedévben III-as akna vitte el a pálmát. Az üzem dolgozói ebben a negyedévben azt a célt tűzték maguk elé, hogy túlteljesítik az é’flzemi szin­tet, s ezzel kiharcolják a jogot arra, hogy üzemüket Ságvári Endréről, a munkás- mozgalom mártírjáról ne­vezhessék el. Az üzem dolgozód. Hegybíró Béla üzemvezető irányítása mellett a kitűzött ceuiak de­rekasan megfeleltek, 1,8 szá­zalékkal túlteljesítették az üzemükre érvényes élüzemi szintet. Dicséretet érdemelnek Kossuth-bánya fizikai és mű­szaki dolgozód is. A III. ne­gyedév során 0,1 százalékra megközelítették az élüzemi szintet s ezzel nemcsak éves Forog a bor Az élüzem címmel kitüntetett Mecsekvidéki Borforgalmi Vál­lalat elé egymás után gördülnek a teherautók: szállítják a bort. (Garay Ferenc felvétele.) 99Mindent a gazdálkodókért!“ Megérkeztek a földművesszövetkezeti kölcsöngépek a dinnyeberki gazdák részére Nem véletlen, hogy a szent- lőrinci Körzeti Földművesszö­vetkezet területén alakult meg a megye első géphasználati társulása, a közeli Kacsótáii. A földművesszövetkezet veze­tői különösen Dömse Fe­renc ügyvezető elvtárs — lel­kesen szervezik a falvak pa­rasztjai körében az egyszerű társulásokat, szakcsoportokat. Nemrégiben Dinnyeberkiben alakult aprúmagcséplési társu­lás. Az idény társulásnak 33 tagja van és bár nem kapták meg a működési engedélyt, a fmsz elintézte, hogy az apró- mag-cséplőgép kimenjen a községbe, A dinnyeberkiek nem csak az aprómagcséplést szeretnék közösen végezni, hanem a szántást is, meg a többi mun­kát is a határban. Ehhez azon­ban gépre lenne szükségük. Először azt szerették volna, ha a szentlőrinci gépállomás ad kölcsönbe vagy használatra ló- fogatu gépeket. Ugyanis a köz­séget rossz időben nehéz meg­közelíteni, s ilyenkor elesnek minden segítségtől. A földművesszövetkezet azon­ban másként intézte el a ainy- nyeberki parasztok kérését. Jobban és a parasztok haszná­ra. Kisgépeket biztosított a falunak, melyet a szövetkezet ad bérbe és használatra a gaz­dáknak. A parasztok gondoz­zák, megóvják és természete­sen használják. Ezért aránylag csekély bért fizetnek a föld­művé sszövetkezetnek. Az ekék, vetőgépek, kultivátorak és egyeb kisgépek már meg is érr keztek a szentlőrinci földmű­vesszövetkezethez és hamaro­san megkapják a dinnyeber­kiek azokat. A további tervekről is érde­mes szólni. A földművesszövet­kezetnél úgy tervezik, hogy az aprómagcséplő időszakos tár­sulást a közeljövőben átalakít­ják aprómag termelő szakcso­porttá, melynek nagy előnye van. Többek között a gazdák jobban értékesíthetik termé­nyüket, biztosítva van a gépi munka és a földművesszövet­kezet is pontosan tudja már jóelőre, mennyi aprómagra számíthat abban az esztendő- be»k G. B. ti ozásukat számolták fel, ha« nem több, mint 3000 tonna előnyre is tettek szert, esedé- kés évi előirányzatukkal szem­ben. Elismerés illeti Anna-ak* na dolgozóit is, mert augusz­tusi, de különösen szeptemberi jó munkájuk következtében hosszú idő után először telje­sítették túl — 370 tonnával —< negyedéves tervüket. Béta-ak­nát ebben a negyedévben ala­posan ' összárán tották a várat­lanul beköszöntő geológiai ne­hézségek úgy, hogy az akna több, mint 2 és félezer tonnás adóssággal zárta a III. negyed­évet. Meg kell azonban je­gyezni, hogy éves viszonylat­ban még így is a legjobb üze­meink közé tartozik, esedékes éves tervét több, mint 3 c.00 tonnával túlteljesítette. A komlói bányászok tehát áldozatos munkával beváltot­ták a hozzájuk fűzött remé­nyeket. A vállalt 13 ezer ton­nával közel 60 százalékát az időszak első felében külszínre szállították. Megnyílt Pécs első cipőszaionja A Kossuth Lajos utca elején, a Boltív-közzel szemben, a Pécs Ruházati Bolt cdpőszakm- jának kirakatában pompás, férfi, női és gyermekcipők so­rakoznak egymás mellett. Az üzletben neonfény világít, zöld és barna színű higiénikus műanyag-padló, tíz méter szé­les süllyesztett próbatükör van, amelyben a vevők min­den oldalról nézegethetik a kiválasztott cipőt. Az ötméte­res nagy üvegvitrinben pedig egymás mellett sorakoznak azok a cipőmodellek, amelyek közül a vásárló a modem len­gőszékeken ülve, bőségesen vá­logathat. A Járatban és az üvegvitrinben is csak olyan ci­pőket tartanak, amelyek az üzletben is kaphatók; Ez a fővárosi nívójú, csillo­gó üzlet arról híres, hogy irt olyan minőségi cipőket, hoznak forgalomba, amilyeneket más üzletekben egyáltalán mm árusítanak. Emellett megtalál­hatók azok a cipők is, amelye­ket más boltokban is forga­lomba hoznak. A polcokon Öt­ezer pár cipő sorakozik egy­más mellett a dobozokban; Mintegy 2 millió forint értékű árukészlettel rendelkezik ez a cipőszalon, amelyet október elsején, hétfőn délelőtt 9 óra­kor nyitottak meg a nagykö­zönség előtt: A legolcsóbb férfi cipő 165 forint, a legdrágább 500. A női cipők ára 135—400, a gyermek­cipőké pedig 60—180 forint; Kizárólag ebben az üzletben kaphatók a 475 forintos néger, barna, sima, minőségi borjú- boxbőrből készült férfi export cipők. Az ugyanilyen női, ra­gasztott bőrtalpú cipő ára pe­dig 375 forint. Megtalálhatók az üzletben a pécsi Kossuth Cipész KTSZ, a pécsi helyi­ipari vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, a komlód helydipari vállalat legszebb gyártmányai; Uj vájáriskola Pécsszabolcson Pécssza bölcsön a György- akna melletti legényszállót vájáriskola céljára megkapta a pécsbányatelepi 508. sz. Ipa­ri tanuló intézet. Az új vájár­iskolában — ahol a tanítást rövidesen megkezdik — 65 el­sőéves és 16 másodéves tanulót helyeznek el; Új bolt Felsőegerszegen Községünkben, Felsőegersze- gen rövidesen átadjuk ren­deltetésének az új boltot. Az épület mintegy 250 ezer fo­rint értékű. A falu dolgozói korszerű üzletben szerezhetik be ezután a szükséges árucik­keket. A bolt épületének építésé­ben a falu dolgozói is segítet­tek — mintegy 200 munka­nappal, valamint fogatokkal járultak hozzá a munkálatok elvégzéséhez; GELE*' ~c!ßR JENŐ LjS&LiCápkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom