Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

19M SZEPTEMBER 23 NAPI rt 3 CtS&omf- CSALAD SZERDA DÉLUTÁN... Több ;átS7Óteret! O'W&o-f'U'­Argentin nők között GYEREKEK játszanak a Megye utca és Kulich Gyula utca sarkán. Vidám zsivaj- gásuk, kacagásuk az enyhe nyárvégi napsütéssel együtt belopódzik az egészségház fo­lyosójára. Asszonyok ülnek itt, egymás mellett sorjában a pádon. Tizenöten-huszan le­hetnek. Fáj most hallaniok a gyerekzsivajt, hiszen ez is anyaságukra figyelmezteti őket... Odabent, ahol a bi­zottság ülésezik, valaki lehúz­za a rolót A hirtelen támadt sápadt félhomályban egyszerre tompán hangzik a szó: — Terhességem megszakítá­sát kérem.u Szerda délután van. Ilyen­kor jönnek a II. kerület asz- szonyai. Asszonyok, akik nem akarnak anyák lenni..; „Fér­jem beteg, keveset keres... Nekem már négy gyermekem van... Kicsi a lakás, két szo­bában heten élünk...” Gon­dok és panaszok, melyek nem ' engedik, hogy édesanyák vi- lágrahozzák gyermeküket. Az új, humánus szellemű rende­let ezt lehetővé is teszi szá­mukra. Most már nem kétes tisztaságú, sötét külvárosi szo­bákban, hasonlóan kétes vajá- kos asszonyok veszik el a magzatot jó pénzért, hanem klinikákon, szülőotthonokban, a legtökéletesebb orvosi fel­ügyelet mellett. És nem kísért mögötte a börtön és az oly gyakori súlyos megbetegedés... Üzért jönnek az asszonyok bi­zalommal és a bizottság vé­gighallgat mindenkit: azt a 44 éves, már őszülő asszonyt, aki 25 éves nagyfia előtt szégyen- li, hogy megint úgy maradt, csakúgy, mint azt a szőke, alig húszéves fiatalasszonyt, aki azért nem akar édesanya lenni, mert még fiatal háza­sok és még nincs se lakásuk, se bútoruk. — Azzal tisztában van, — kérdi a bizottság elnöke — hogy a műtéti beavatkozás az egészségre veszéllyel járhat, sőt: esetleg többé nesn is le­het gyereke? A fiatalasszony ijedt tekin­tettel néz a bizottság elnöké­re. „üriasszon/ok patikája“ Kívülről rejtelmesnek, titok­zatosnak tűnik. A nagy kira­katon keresztül csak egy kes­keny résen lehet bepillantani. Az üvegtábla többi részét fe­hér csipkefüggöny takarja, az üvegtáblán túl pedig a színes drapéria láthatatlanná tesz mindent. De ha szétnyílik, amerre csak a szem tekint: csillogó fény, ragyogó tiszta­ság, krém-iégely, csipesz, kvarclámpa, gőzölőberendezes, infrasek-lámpa, festék, truzs, olaj, vatta. .. A fényes tukor- lapok előtt, a székeken leá­nyok. asszonyok ülnek, fejüket hátrahajtják $ hagyják, hogy arcukat kenégessék, dörzsöl­jék. „Uriasszonyok patikája?' — mondották régen a kozmetikai szalonokra, mert azelőtt a hi­giénikus arcápolás, a kozmeti­ka valóban az uriasszonyok luxusa volt. Ma azonban az Állami Fodrászipari Vállalat Kossuth Lajos utca *. szám alatti, nemrég megnyílt koz­metikai szalonja a „dolgozo 'nők patikája", ahol az üzemi 'nunka folytán keletkezett arc- bőrbántalmakat kezelik, gyó­gyítják. Az egyik széken Kolesán- Szky Józsefné villamosjegyke- z-elő ül száraz arcbőrét Csa­tári Erika, ez az érettségivel rendelkező, nemrég szabadult kozmetikus kezeik Szabados Mihályné, az Ál­lami Fodrászipari Vállalat igazgatónője bevezet a kozme­tikai szalon második helyisé­gébe. Október 15-én itt meg­nyitják a férfi kozmetikai sza­lont is. Serdülőkori pattanáso­kat tüntetnek el, arcmaszázst végeznek, arcgőzölést és kvar. colást. Ugyanitt orvosi szak- tanácsadást is létesítenek és a kényesebb arcbőrmegbetege- déaeket is itt keielik majd. PUSZTAI JÓZSEF — Nem ... azt nem szeret­ném. Mert én akarok gyere­ket ... csak majd később. — Tehát jól meggondolta? — hangzik az utolsó figyel­meztető kérdés. A fiatalasszonyka zsebken­dőjét gyűri idegességében. Látszik rajta, hány álmatlan éjszakába, mennyi töprengés­be, kínlódásba kerülhetett ez az elhatározás ... Hiszen sze­retné világrahozni gyermekét, dehát hová tegye?... hol fü- rössze? m hol gondozza... ? — Akkor hát írja alá, hogy a figyelmeztetés ellenére is ra­gaszkodik terhessége megsza­kításához — nyújtja át a fő­orvos a tollat, és az asszony a papír fölé hajol. Mikor visz- szaadja, látom, hogy lehulló könnye egészen elmázolta az aláírást;; ? VASTAGON kirúzsozsva, modern szabású vászonkosz­tümben lép be a következő. Hangja magabiztos, fölényes. — Nem, nem akarok több gyereket Ez az egy is elég. — Pedig a férje több, mint két­ezret keres. Ö nem dolgozik. Lakásuk is szép tágas ... Hogy esetleg nem lehet több gyer­meke? Annál jobb. ; És hogy pénzbe kerül, mert az SZTK nem téríti meg a kórházi ke­zelést? Azt tudja — nem szá­mít semmi, csak adják ki már az engedélyt! A törvény értelmében ki kell adni, bár komoly indóka nincs a kérelemnek. Vajon helyes ez így.;;?? Riadt tekintetű asszonyka maradt utolsónak. Máris mondja, folyékonyan — bi­zonyára ezerszer is végiggon­dolta mondókáját. — Két gyerekem van:.. Most már elég nagyok ahhoz, hogy állásba mehettem ... La­kást is kaptam vele, gondnoka vagyok annak az épületnek Ha megint kisbabám lesz, nem tudok dolgozni, a lakásból is ki kell mennünk. — Férje mennyit keres? — Ezernyolcat. — És ön? — Hetet. Jó volna segíteni ezen az asszonyon .,. Hátha van más megoldás? És a bizottság tag­jai tovább kérdezgetik az asz- szonyt, faggatják, tanakod­nak ... Elvégre a gondnoki munka nem olyan nehéz, meg aztán a gyermek közelében maradhat... Megoldható ez így is! — Nos? — kérdi a főorvos várakozón, mosolyogva, bizta­tón. Az asszony megrázza a fe­jét, könnyein keresztül is mo­solyogva. Nem, már nem ké­ri .;: A kettő mellett jó he­lye lesz a harmadiknak is... És indul ki a napsütéses dél­utánba. MOST MÁR az sem fáj, hogy mellette az utcán gye­rekek játsszanak és kacag­nak .: s Nádor Tamás — Már megint itt lármáz­tok az ablakom alatt? Naponta hányszor és hányán förmednek így a gyermekek­re, akik a lakóházak udvarain játszadoznak. Megszűnik a gyermekkacaj, pillanatra csönd támad. Azután a gyermekse­reg kivonul az utcára. — Az utca nem játszótér! — szólnak rájuk mások. — Bácsi! Hol játsszunk? — kérdezgetik csodálkozó tekin­tettel és tanácstalanul állnak az apróságok. Bizony, Pécsett nagyon ke­vés a gyermekjátszótér. A Tettyén, a Szent István téren, a 48-as téren, a Kertvárosban és a Nagypostavölgyben lévő gyermekjátszótér nem elegen­dő. Ezért a városi tanács vá­ros- és községgazdálkodási osztálya tervbevette, hogy újabb gyermekjátszótereket létesít Pécsett. A terv szerint a kertvárosi még ez évben elkészül. és szép Egyszerű A kis kötött térítőt 5 szemre kezdjük. A kötést 5 tűvel végez­zük. A leközölt mintát ötször is­mételjük meg soronként. A kihagyott sorokat mindig végig simán kötjük. l.) r 3.) 1 r 5.) r r 7.) l rl r 8 — 13.) hat sor sima 14.) a 13x rátekerni a 13—24) tíz sor sima 25. 11 15 sima 27.) 11 a 11 a 11 sima g 29.) 11 a r a 11 a 9 sima g 31.) 11 a 11 3 11 a U a 7 sima g 33.) Xlarall r 11 a r a 11 a 3 sima g 35.) 11 a 11 3 11 a r a 11 3 11 a 11 a 3 sima g 37.) 11 a r 3 11 a rrrall3rallarg 39.) 11 a 11 3 11 a r r 12-szer rátekerni a r a 11 3 11 a 11 3 41.) 11 a r 3 11 a 19 sima a 11 3 r 3 43.) 11 a 11 3 11 a 20 sima a 11 3 45.) 0 3 r 3 11 a 22 sima a 11. Ezután a térítőt lehorgoljuk a következőképpen: 3—3 szemet veszünk össze 7—7 láncszemmel. Magyarázat: r=sima, a=egy sze­met leemelni, egyet lekötni, s a leemelten áthúzni, 1-lx rátekerni, 11 kétszer rátekerni, g=°kettőt si­mán összevéve lekötni, 0=-a sor utolsó szemét az utána lévő tűre átvenni. Sok ezer kilométerről, az \tlanti-óceán túlsó partjá- 61, a földgömb másik olda­lról érkezett haza Pécsre i nyáron Nagy Sándorné 7.gy esztendőt töltött Argen­tinban. Az egy év tapaszta­ltáról beszélgetünk és ter­mészetesen arról, hogy egy nagyar asszony milyennek látja az argentin nőket. — Az őslakosok — az in­diánok és spanyolok keveré­kei. Általában alacsonyabb termetűek, mint a magyar nők. Gyönyörű fekete hajuk, kreol bőrük van, karcsúak, finom csontozatnak. De ter- ntészetesen sok a bevándo­rolt európai is. — Hogyan öltözködnek, milyen a délamerikai divat? — Ezt elsősorban az idő­járás és Párizs diktálja, ter­mészetesen bizonyos észak­amerikai közvetítéssel, és az ezzel járó túlzásokkal. A karcsú derék, a mély dekol­tázs, a szűk szoknya, a 10 centiméter magas tűsarkú cipő, melynek az orra is egy­re inkább tühegyes lesz, a rövid haj, a sok ékszer jel­lemzi őket. Nem rejtegetik bájaikat, ami a forró éghaj­lat alatt természetes is, de erősen fűzik magukat azok, akiknek erre a karcsú de­rékhoz szükségük van. Ez persze nem a legkényelme­sebb az árnyékban is 40 Celsius fokot mutató hőmérő mellett. A lenge öltözék ki­egészítésére, állandóan me­leg ruhadarabokat is horda­nak magukkal, hisz a hirte­len változó időjárás — tor- nenta idején néhány óra, iatt a 40 Celsiusról 15—18 okra hűl a levegő, — meg- öveteli ezt. Külön kell be- iélnem a bizsuk tobzódásá­éi. Ez még indián örökség. karperec-nagyságú függők • legtermészetesebbek, de Italában kedvelik a sok fi- legővel ellátott karperece- et, nyakravalókat. Sok a >3r holmijuk, hiszen a bőr Irgentina egyik legjelentő- ebb árucikke a nemzetközi ere she de le mbe n is. Igen ok változatos, szép és hasz­nos ruházati cikket készíte­nek bőrből. — Sokba kerül az argentin férjeknek asszonyaik öltöz­tetése? — Az anyagok általában olcsók, csak elkészítésük ke­rül sokba Általában egy ruha munkadíja kétszerese az anyag árának. — Milyen háziasszonyok az argentin nők? — Nem sok időt töltenek a tűzhely mellett. 15—20 perc alatt elkészül az ebéd, és ez érthető is abban a nagy melegben. Ételeik sok­kal könnyebbek, mint a mieink. Hirtelen sülteket, tejtermékeket, tésztaféléket fogyasztanak általában és mindent olajjal főznek. — Disznózsírt csak a legkivé- telesebben lehet szerezni de akkor sem ajánlatos azzal főzni, mert az éghajlat miatt igen sok a máj- és epebajos ember. Barátainkat megis­mertettük a magyar kony­hával, persze csak a téli időszakban, ami ott plusz 5- 6 Celsius fokos hőmérsékle­tet jelent. Nagyon ízlett ne­kik a paprikás csirkénk és töltött káposztánk, megta­nulták a nokedli-főzést, amit argentin változatlan „nya- kisz”-nak neveztek el. Saj­nos, rétessel nem kínálhat­tuk meg őket, mert a pára­dús levegő miatt nem lehet megnyújtani a tésztát. Állí­tólag Cordobíban, tőlünk 1 500 kilométerre délre, ahol szárazabb a levegő, lehet már rétest sütni. Nemzeti italuk a Máté-tea, amit sa­játos tartóban, szűrővel el­látott szívócsőtől felszerelve, úgyszólván egész nap isznak az emberek. Ez a tea cser- savtartalmú és a már emlí­tett gyakori máj- és epebán- tálmák hasznos ellenszere. — És a szerelem? .n — Lényegesen tempera- mentumosabb emberek élnek ott, mint nálunk. Utcákon, tereken és a város legfor­galmasabb részein minden különösebb megbotránkozás keltése nélkül ölelkeznek, csókolóznak, körülbelül úgy, mint nálunk a meleg, nyári éjszakákban, árnyékos ház­falak mellett. De emellett jó anyák az argentin asszo­nyok, nagyon szeretik a gye­rekeket, és általános a négy­ötgyerekes család, (ORSI) C7QYES PÉCSI ASSZONYKEZEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom