Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

VJlic PRO I fl 4RJ41 EG YES f l JETEK ! DUNÁNTÚLI A A N Y A MEGY* I PAK. BU01 UAL FSA Ni E GY Et TA H ÁCS i fl P, XIII. ÉVFOLYAM, 225.' SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 SZEPTEMBER 23 ltunk veszni 13 miíliót! Kát hát alatt 45 belépő Apró Antal efvlárs nyilatkozata a területrendezésről Dagad a gazdaszív annak hallatán, hogy idén csak ed­dig már 1231 mázsa lóhere és lucernamag került zsákba. — Hogyne örülne, hisz tavaly ilyenkor nem csépelhettük el ennek egy huszadát sem. örü­lünk, de aggódunk is mind­járt: tartunk egy hirtelen be­köszöntő hosszú, esős ősztől, A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Igazgatóságának jelen­tése szerint szeptember else­jétől a hónap közepéig ter­melőszövetkezeteink taglétszá­ma 45 fővel gyarapodott. Az új belépők 118 hold földet hoztak be magukkal. A sásdi és a pécsi járásban 13—13, a mohácsi járásban tizen írták alá a belépési nyilatkozatot. Ma, vasárnap a környék egyénileg dolgozó parasztjai tsz-látogatás során az ócsárdi Béke őre Termelőszövetkeze­tet tekintik meg. Mint ismeretes, a Miniszter­tanács elfogadta a területren­dezésről az országgyűlés elé terjesztendő javaslat szövegét. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a javaslattal kap­csolatban kérdéseket intézet" Apró Antalhoz, a Miniszterta­nács elnökhelyetteséhez, a te­rületrendezési kormánybizott­ság vezetőjéhez. Az alábbiak­ban közöljük a kérdéseket és Apró Antal válaszát. KÉRDÉS: Milyen célkitűzé­sek teszik szükségessé a te­rületrendezést és milyen szempontok vezetik a kor­mányzatot a javaslat össze­állításánál? VÁLASZ: Az ország jelenle­gi közigazgatási beosztásának átszervezése, az elaprózott megyék, járások, Budapesten a kis területek összevonása, olyan intézkedés, amely elő­segíti, hogy az állam mind eredményesebben teljesíts«- alapvető gazdasági-szervező és kulturális nevelő funkcióit. A nagyobb megyék, járások '.alakításánál arra törek­szünk, hogy az igazgatási egy- ;égek lehetőleg egybe essenek a gazdasági körzetekkel és minél egyszerűbb, minél ol­tóbb legyen az államigazga­tás. A Magyar Dolgozók Pár* III. kongresszusa kimondott' olyan rendszabályokat foga atosítsunk, amelyek az ál amigazgatást egyszerűbbé, ol- óbbá teszik. E határozat vét! •ehajtása során már eddig .is ettünk intézkedéseket. Ál­amigazgatásunkban az él­téit évben is számos egysze- űsítést hajtottunk' végre, de 1 átmimk kell, hogy az óidig ''Trehajtott egyszerűsítési in- -zkedések, a minisztériumok ‘őskoré egy részének átru­házása a tanácsokra, az önálló gazdálkodás kialakítása a na­gyobb területeken szorosan összefügg a megyék és a já­rások területének átrendezé­sével. A nagy történelmi múltra v issza tekintó megyei rend­szert — természetesen — to- ábbra is fenntartjuk. A megyék és a járások te- úleti összevonásánál a párt is a kormányzat ügyel arra, rogy a tervezett intézkedések "egyelembt vegyék a törté- íelmi hagyományokat. Ez negnyilvánuj a megyék elne­vezésében is. Például a Sze­ded székhellyel megszervezen­dő Dél-Tiszantúl államigazga­tási egységnek a tervezetben a Békés—Csongrád megye el­nevezést javasoljuk. A Minisztertanács az or- •zággyűlésnek összevonás út­ján 12 megye kialakítására (Folytatás az 5. oldalon) Ratifikálták a magyar- jugoszláv egyezményt VÁLASZ az ötéves terv irányelveihez érkezett javaslatokra amely tönkrerohaszthaíja több ezer hold még mindig csepe- letlen termését. ~ Annyi a mag, hogy jószeri­vel nem is győzzük: a tavaly bőségesnek m?^oz° JCP park idén az újabb gepek el fenére szűkösnek bizonyul-«a nem tudjuk meggyorsítani a aDrcmagcséplést, akkor meg november végén is tunk rajta. November vegem amikor már biztos 'tt az eso és amikor minden százalék kár hozzávetőleg, teltkevesebb 150 ezer forint veszteseget Je lent. A palotabozsok. g'tp.^ lomás már megmutatta a lu utat. Eredetileg csak o -hM gepje volt, de most mar Üzen kettővel csépel, mert ossz szedte azokat a használaton kívül álló herefejtőketis, am­lyek munka nélkül porosod tak a gépszínekben idáig. A nek véleménye szerint a pa foUbozsoki kezdemenyezés mások számára * ^asz-' SÍ a feuemeíő herefej- Set s dörzsdobokatl A ko- riander, a köles, a szója el­ST. Ä2 r*8£ územbchelyezesevel teher SES*** elcsípd időpontját. De a leglényegesebb, azok hal a gépekkel gazdálkodni jó£ amelyek rendelkezésünkre állnak Több helyen elofor í “SSS.«”»" aisiÄS őket: első és egyetlen lelada tűk az apromage^Pteseg^e dűl. Ne legyen egye«®« ka baveszett percük • lotabozsoki es pé^adl állomások körzeteben ^ érdekeben meg «t is megcs_ nalták. hogy m'g ebédszünet szövetkezetben addig miatt megáll a cseples, 8 néhány £f'£­és lo^^XéSik- Követen- S eTa sellyei és a ílwS járas területén egya­ráÉPPen az 1 megszervezese erdekene a gépállomás ° rémiumot pedig négy Í0^"‘ P jó, élesé­ül» “meernarnag *1 érdemes hát mezőgaz­UM TíSuJtet. “*ÍE csak időmegtakarítást, ITb magot többS prémiu­«Sä Äeröv.1 ***££*& iuk mind a tizenöt mUliot. ne ha nem gyorsítjuk mtg a* rómagcséplést, - rosvz «££ beköszöntővel a fele is km* '^Ncnf'hagvhatunk veszendő­be milliókat! A Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kor­mánya 1956. január 18-án Belgrádban egyezményt kötött a magyar—jugoszláv határon a határvonal és a határjelek felújítására és karbantartásá­ra. Az egyezmény ratifikációs okmányait szombaton délben Budapesten cserélték ki. A ratifikációs okmányok ki­cseréléséről szóló jegyzőköny­vet magyar részről Sebes Ist­ván külügyminiszterhelyettes, jugoszláv részről Delibor Sol- datic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti rendkívüli követe és megha­talmazott minisztere írta alá. A második ötéves terv vitá­ja során lapunk több hozzá­szólást és szerkesztőségi cik­ket közölt a tervjavaslat sok pontjával kapcsolatosan. A Politikai Bizottság illetékes szervei megvizsgálták a ja­vaslatokat és megtették rá ész­revételeiket. Ma megkezdődik az őszi kiárusítás Az állami é6 a szövetke­zeti kereskedelem raktáraiban számos olyan árucikk találha­tó, amit színe, mintája, vagy más ok miatt az ipar ma már nem gyárt, vagy az eddiginél letszetősebb kiviíe.ben Készít el. Miután ezeknek az értékes áruknak az utánpótláséra, to­vábbi megrendelésére lehető­ség nincsen, eredeti áron tör­ténő értékesítésük pedig a fo­gyasztók érdekeit sértené, a belkereskedelmi minisztérium és a SZÖVOSZ kezdeménye­zésére a kereskedelem ország­szerte őszi kiárusítást rendez. Kiárusítanak gyapjúszövetet, kosztüm és öltönyszöveteket, selymet, pamutárut, kötött­árut, harisnyát, fehérneműt, férfi felsőkonfekció árut, gyer­mek felsőkonfekció árut, láb­belit, valamint darabárut. Az alábbiakban közöljük az őszi kiárusításkor forgalomba hozandó árucikkek régi és szeptember 23-a utáni új árát: REGI AR UJ AB Tatjána női kabátszövel 260.— 180.— Babér tweed szövet 165.— 110.— Klára, Paula, Vezúv, kabátszövet 133.— 99.— Kosztüm és öltönyszövet E. 31. 1, 145.— 115.— Csikós férfi puplin pizsama (Konfedosz) 250.— 200.— Pannónia zefir női pizsama 200.— 150.— Fiú alsónadrág, freskó 20.— 12.30 Női hálóing hullámcrepből 115.— 76.— Férfi átmeneti kabát, Rezső anyagból 530.— 480.— Női kabát, tavaszi, Melódia szövetből 730.— 450.— Női kabát, téli, Melódia szövetből 840.— 490.— Női kabát, tavaszi, Hongkong szövetből 790.— 450*— Női kabát, téli, Hongkong szövetből 850r— 490.— Női kabát, tavaszi, Tatjána szövetből 780.— 450.— Női kabát, téU, Tatjána szövetből 930.— 490.— Női blúz, tarkánszött egyágu puplinból (csak csikós és kockás, rövid és hosszú-ujjú) „Harkány” modell 3ÍU­«4.— 38.­6*.— 3*«— 70.— 38.— 92.— 44.— Női blúz zefírből, „Baranya” modell 48.— <*.— 70.— 30.— 80.— 30.— Baby kabát, Nikoláj szövetből (45-ös nagyság! 160.— 130.----­Fi ú átmeneti kabát, Nikoláj szövetből (5-ös) 190.— 175.— Fiú télikabát, Nikoláj szövetből (14-es) 375.— . 335.— Baby átmeneti kabát, Melódia szövetből (42-es) 295.— 150.— Leányka télikabát, Tatjána szövetből (66-as) 460.— 240.— Bakfis átmeneti kabát (95-ös) G00.— 340.— Férfi vadászbakancs fék. lll-es, préseit marhabox bt. (ksz. készítmény) m— 280.— prém szegéllyel) ;60.— 250.— Női bundacipő marhabox (flanell béléssel, Férfi félcipő bunting klammervarrott, PVC talp 239.— 120.— Megalakult az ország. A II. ötéves terv irányelv- tervezetével kapcsolatban „Változásra van szükség a tartalékterületek ügyében” című 1955. május 18-án meg­jelent cikkhez az alábbiakat közöljük. Igen fontos, nagyjelentőségű országos kérdés megoldására hívj; fel a figyelmet, ezért köszönetét mondunk. A javas­lat nemcsak Baranya megyé­ben, hanem más megyében is helyes alapot nyújt a tarta­lékterületek rendezésére. Egyetértünk azzal, hogy a kis- haszonbérleti megművelés csak pillanatnyi megoldást je­lent, mert nem biztosítja az elhanyagolt földek rendbeho­zását és végleges megoldását. Tekintettel arra, hogy e kérdés rendezésére felsőbb döntés M. T, határozat szük­séges, ezért a javaslatot a Földművelésügyi Miniszté­riumnak megküldöttük, hogy a javaslat felhasználása alapján előterjesztést készítsen. • Válasz a „Gépállomásokra vonatkozó irányelvek megva­lósíthatók” című cikkre, mely a II. ötéves népgazdasági terv­vel kapcsolatos; A cikkben felvetett kérdé­sekre vonatkozólag az aláb­biakat hozzuk szíves tudomá­sukra. Helyes az az észrevétel, hogy a brigádszállások kiépítésére nagyobb gondot kell fordítani. Valóban hasznos lenne a bri­gádszállásokat kis műhelyek­kel, raktárral ellátni, hogy az elromlott gépeket gyorsan ki­javíthassák. Ugyancsak he­lyes elgondolás, hogy a bri- gádszálláso^on üzemanyag- tartályok is legyenek elhelyez­ve, ami egyszerűbbé tenné a ellő zöldborsó-termelő szakszöoetkezete p étitekre virradóra Nagyharsány- * ban megalakították az ország el­ső, Kossuth Lajosról elkeresztelt zöld­borsó-termelő és értékesítő szövetkeze­tét. Első fecske ez a társasgazdálkodás­ban új tavaszt Ígérő minisztertanácsi határozat után — érdemes hát születé­sének körülményeit a szokottnál is bő­vebben kommentálni i:« A híres Nagyharsánynak monda sze­rint ördögszántotta hegyoldalában nem­csak jóitalu fehérborokat érlel a déli fény, hanem ez a vulkánikus eredetű talaj növeszti fel egész Közép-Európa legkoraibb cukorborsóját is. Május ötö­diké és tizediké között — ha nem túl­ságosan szigorú a tél — a Nagyhar- sány, Terehegy, Máriagyűd, Diószviszló, márfai cukorborsó már megjelenik a pesti, bécsi és prágai piacokon, két-há- rom héttel megelőzve minden más vi­dék termését. Azok azonban, akik isme­rősek a környék paraszti portáin, jól tudják, hogy a korai cukorborsó terme­lés ügye ezen a páratlan adottságú tá­jon egyre inkább kátyúba került. Mert idén is, az első napokban 13 forintért szedték össze kilóját a felvásárlók, de a tizedik, vagy tizenegyedik napon már forint húsz alá esett az ára. Nemhogy a termelés, — de még a leszedés költ­ségei sem térültek vissza. Nehéz eldön­teni, hogy ez a lehetetlen árzuhanás a termelők, vagy az egész magyar kül- • kereskedelem érdekeit sértette-e job­ban« A Kossuthba feliratkozott 38 gaz­da ezen a szakszövetkezeten keresztül kívánja elérni termeltetési és értékesí­tési gondjainak megoldását. Elképzeléseiket a Minisztertanács ha­tározatának arra a tételére alapozzák, hogy ők, a termelők szakszövetkezetük révén közvetlenül a nagykereskedelmi vállalatoknak, sőt egyenesen az expor­táló kereskedelemnek is átadhatják por­tékájukat. Magyarán mondva: ők tehe­tik zsebre azt a hasznot is ezentúl, ame­lyet eddig a közvetitő kereskedelem fö­lözött le. Tegyük ehhez hozzá a Bara­nya Megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központnak azt az egyedül a szakszövetkezetnek bizto­sított kedvezményét, hogy a cukorbor­sójukért — akárhogy alakul a piaci ár — megadja a két forint 20 fillért — kiderül: nem is számoltak rosszul a harsányiak. Mert ha mélypontra is süllyed a kereslet, akkor is megkapják érte egyszer a 2,20 forintot, másodszor a 13 százalékos földművesszövetkezeti árrést is, ami újra 28 fillér kilónként. Ha az egész cukorborsótermélö övezet szakszövetkezetbe lép és közvetlenül a külkereskedelmi vállalatnak szállít — a nagykereskedelem kb. 20 százalékos hasznát is magáénak mondhatja. Min­dent összevetve tehát szakszövetkezetbe tömörülve a mindenkori ár egyharma- dával többre tehetnek szert, mint a szö­vetkezeten kívül maradt bor'ótermelők. Mert — mondani se kellene tán — ilyenek is vannak. A szövetkezés elő­nyeit ismertető előadás után a mozi­helyi sédben három vitatkozó csoporto­sulás is támadt, de a szünet után már csak kettő foglalta el a székeket; A harmadik csoport hazament — ők nem szövetkeznek. A bentmaradt többség azonban kinyilvánította, hogy 20 hold és 400 négyszögöl cukorborsó területen már a szövetkezet részére veti el októ­ber végén a cukorborsó magot és szórja el a műtrágyát — amelyet ezentúl tes­tületileg szereznek be minden tag ré­szére. Fülbesúgás és előre cédulára írt nevek nélkül, közfelkiáltással Szujkó Sándort, Fóris Kálmánt, Horváth Fe­rencet, Sándor Istvánt, Varga Lajost, Pávics Károlynét, Illés Sándort és Vida Gábornét tisztelték meg az igazgatósági tagsággal, míg ők maguk köréből Fóris Kálmánt találták legrátermettebbnek az elnöki tisztségre. Az alakuló közgyű­lés lelkes tapssal adta mindenki számá­ra tudtul, hogy szíve szerint választot­ták meg az elnököt is- az igazgatóságot nyomban utasította a közgyűlés, hogy október tizedikéig, a vetés idejére dol­gozza ki 6aját maga az alapszabályt és akkor terjessze jóváhagyásra az össze­hívandó közgyűlés elé. Még nem is olyan régen, Siklós kör­nyékén az volt a pártszervezetek állás­pontja, hogy ha már szövetkezetei szer­vezünk, mindjárt a „hármas típusún" kezdjük, azaz — legyen lúd, ha kövér. A nagyharsányi közgyűlés arra enged következtetni, hogy vannak utak, új utak, amelyek tán lassabban, de min­denesetre fájdalommentesebben viszik előrébb a szövetkezés szekerét;» Oroszlán Imre traktoroknak üzemanyaggal való ellátását, sőt Mi'tner elv­társ javaslatán túlmenően, szerintünk helyes lenne a traktoros brigádokat nem egy­szerűen üzemanyagtartályok­kal ellátni, hanem benzinku- takkal felszerelni, amj. lehető­vé tenné a pontos üzemanvag felvételezést és jelentős üzem­anyagcsökkentést jelentene. A II. ötéves tervben bizto­sítjuk az erő épekkel egyidő- ben a munkagépek gyártását is. így nem fordulhat elő majd az, hogy a megérkezett erőgé­pekhez a gépállomásokon nem áll rendelkezésre megfelelő munkagép mennyiség. Jogosnak tartjuk azt a fel­vetést, hogy a gépek szocialis­ta megőrzőért járó 900 forin­tos jutalom odaítélése túlzott kötöttségekkel jár és nagyon sok esetben érdemtelenül es­nek el traktorosok a jutalom­tól, amint azt a felhozott pél­dák is bizonyítják. Az ilyen visszásságoknak megszüntetése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomások Főigazgatóságánál meg kell vizsgálni" és kL kell dolgozni olyan javaslatot, hogy ezáltal a gépállomások nagyöbh ön­állósága biztosítva legyen. Értesítjük, hogy javaslatu­kat a Földművelésügyi Mi­nisztérium Gépállomási Fő- igazgatóságára megküldjük. Kérjük, hogy fenti vélemé­nyünket a javaslattevőkkel közölni szíveskedjenek. Elvtársi üdvözlettel: Márton János Az MDP Politikai Bi­zottsága által kiküldött bizottság titkára. Bányáink jelentik: Üzemeink esedékes havi terv teljesítése: KOMLÓ; Kossuth-akna »1,5% IH-as akna 91,4 „ Anna-akna 102,0 „ Béta-akna 86,4 h Nagymányok 103,2 „ Máza 92,1 „ Szászvár 110,1 * Tröszt 95,8% PÉCS: András-akna 95,3% Széehenyi-akna 98,0 „ Béke-akna 93,1. István-akna 90,4 „ Petőfi-akna 101,7., Tröszt 95,4% Ülést tartott az országgyűlés jogi bizottsága Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga szombaton ülést tartott. A bizottság meghallgatta Mol­nár Erik igazságügyminiszter tájékoztatóját a legfontosabb törvényelőkészítő munkálatok­ról. Utána a bizottság foglalko­zott az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaka elé kerülő te­rületrendezési törvényjavaslat kérdésével is és elhatározta, hogy a javaslatot egész terje­delmében és minden részleté­ben alaposan és megfelelő idő­ben megvitatja^

Next

/
Oldalképek
Tartalom