Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

6 * \ P t ö 1956 SZEPTEMBER 1« ’ MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szeptember 22-én nyit a Pécsi Nemzeti Színház A Pécsi Nemzeti Színház szeptember 22-én nyitja meg kapuit. Ezen a napon Lehár Ferenc: „Cigányszere­lem” című operettjét mutatják be. A színház igazgató­sága ez évben a darabokat 3—4 naponként változtatja és ezzel eleget tesz a pécsi közönség régi kívánságának, hogy egy színdarabot nem játszik hónapokig. A pécsi Kamara Színház október ll-én kezdi meg működését. Felváltva a következő három darabot mutatja be: Gol­doni: Mirandolína című zenés vígjátékát, Kálmán Imre: Zsuzsa kisasszony c. operettjét és Tihovicsni: Nászuta­zás című vígjátékát. Vasárnap békekölcsön-sorsolás A IV. Békekölcsön ötödik sorsolását szeptember 16-án, délelőtt 11—1 óra között tartják meg Sátoraljaújhe­lyen a Béke filmszínházban, összesen 78 500 nyeremény kisorsolására kerül sor 24 millió 913 ezer forint érték­ben, Közlekedési baleset Közlekedési baleset tör­tént a sumonyi országúton A TEFU Vállalat Bank ne­vű gépkocsivezetője észre­vette, hogy az előtte haladó kerékpáros: Tem&c Erzsébet báránypusztai lakos, hirte­len lefékezett. A gépkocsi- vezető ekkor a gépkocsit az árokba fordította, hogy a ha­lálos gázolást elkerülje. A szabálytalanul közlekedő Ternác Erzsébet azonban így is combtörést szenvedett és a mentők beszállították a II. számú sebészeti klinikára. A teherautón tartózkodó Jung Lajos lábszártörést szenve­dett. A gépkocsivezetőnek és a mellette helyet foglaló utasnak az árokba fordult tehergépkocsi kisebb sérülé­seket okozott. Kiadják Hajdú Gyula emlékiratait A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudo­mányos Intézetének kiadá­sában november el6ő felé­ben megjelenik Pécsett dr. Hajdú Gyula, a baranyai munkásmozgalom régi har­cosának és szervezőjének emlékirata. Ez az érdekes emlékirat felöleli majd a baranyai és pécsi munkás- mozgalom történetét a szá­zad elejétől kezdve egészen 1921-ig, vegéig. Az emlékirat kiadá- | Szerda reggel, úgy negyed és fél nyolc között, hangos szó­váltásra lettek figyel­mesek a járókelők a Jókai téren. Egy ápolt külsejű, fekete spá­nielt kapott el a sin­tér a szerszámával _____Íj»PPI és telepítette máris a szerb megszállás j be a kocsijába. Eddig rendben is sát Pécs város tanácsának |" volna a dolog: a sin­végrehajtó bizottsága teszi I térnek kötelessége lehetővé a kiadással járó I összeszedni a város­összes költségek fedezésével. I ban gazdátlanul kó­Ezer külföldi látogatott Pécsre Pécsett még egyetlen esz­tendőben sem volt olyan nagy az idegenforgalom, mint idén. Szeptember 15- ig összesen 1 000 külföldi lá­togatott el városunkba. Ha­zánk különböző vidékeiről pedig körülbelül húszezren látogattak el Pécsre. Két tonna lengyel zománcozott edény A Baranya Megyei Vas­es Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalathoz 2 tonna len­gyel zománcozott edény ér­kezett. Az edények között vannak olyanok is, amelye­ket nálunk mostanában nem készítenek. A lengyel edények néhány nap műim az üzletekbe kerülnek, Nemzetközi bélyegkiállítás Pécsett Október közepe táján Pé­csett nemzetközi és országos bélyegkiállvtást rendeznek. A kiállítás négy napos lesz és arra meghívták a jugo­szláv, német, francia és an­gol bélyeggyűjtőket is. A ki­állítás ideje alatt a pécsi posta emlékbélyeget ad ki és bélyegzőt használ majd. Meghosszabbítottak az árutombola-nyeremények kiváltásának határidejét A tanács v. b. kereskedel­mi osztálya mellett műkö­dő árrendezési bizottság közli, hogy az augusztus 20-i árutombölanyeremény kiváltásának határidejét szeptember 30-ig meghosz- szabbította. Azok a nyerte­sek, akik nyereménytár­gyaikat még nem vitték el, a fenti határidőig jelentkez­hetnek a Kossuth Lajos ut­ca 7 szám alatt az első eme­leten. CÁ mai NAPLÓ ir.? Kol műveifidfünh, ho szára Kozzunk ? *’ '«NAP: Uj áruk érkeztek az Állami Áruházba A Pécsi Állami Áruházba t több új árucikk érkezett. Az illatszer osztályon kapható már export rúzs 11,80 forin­tos áron, Carmen rúzs 28,50 forintért, fémtokos Opera rúzs 22,50 forintért, vala­mint Michel rúzs 24 forin­tért. Újból kapható korlát­lan mennyiségben a WU 2 hajmosóolaj, aceton, kiröm- laíkklemosó, hideg dauer-víz, 1 és 2 dekás Opera kölni, félliteres, 96 fokos íínorn- szesz. Kínai halkonzerv a Csemegeboltban A Kossuth Lajos utcai 102- es számú Csemegeboltba szá­mos külföldi és belföldi áru­újdonság érkezett. Tizen­négy forintért kínai halkon­zerv kapható és megérkezett a legfinomabb magyarorszá­gi sör: a „Zsiráf”. A nagy- üveg sör ára 9,80, a kicsié pedig 6,50 forint. Most vá­sárolható az üzletben először baromfihúsból készült nyári szalámi, amelynek kilója 35 forint. Kizárólag a Csemege­boltban kapható sült tepertő kilónként 36 forintos áron, valamint sült császárhús, amelynek kilója 47 forintba kerül. A PÉCSI RADIO MŰSORA A Pécsi Rádió vasárnapi műsora: Értesítjük kedves hallgatómmá hogy a ma délután sorrakeriilő jugoszláv—magyar labdarúgómér­kőzés közvetítése miatt, önálló műsort nem sugárzunk. • SZÍNHÁZ Nyári szünet. MOZI Kossuth: Véletlen találkozás (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Petőfi: Visszaélés (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor). Park: Visszaélés (5, 7 és 9 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Halálugrás (4, 6 és 8 órakor). Május 1 (Vasas II): ök ketten (4, 6 és 8 órakor). Kossuth (Mohács): A Rumjancev ügy (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Az ördög szépsége (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Május 1 (Komló): Utak és sorsok (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Szabadság (Komló): Gyötrelmes éjszaka (4, 6 és 8 órakor). Építők (Pécs): Trubadúr (5 és 7 órakor). MÉHÉSZEK TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSA A pécsi méhészcsoport szeptem bér 23-án (vasárnap) Pécsudvard ra egész napos kirándulást rendez, Gyakorlati bemutatásra kerül méhegészségügyi vizsgálat és betelelés. Indulás a főpályaudvar­ról reggel 6 óra 53 perckor. Vi­déki méhészeket is szívesen lá­tunk. Kaptarkészítésre faanyag igénylők a gazdasági alelnöknél azonnal jelentkezzenek. Mézszer- zódés 1957 évre 1956 november 15- ig köthető. Cukorutalvány helyett a szerződők készpénz előleget kapnak. Pécsre érkezik a Csehszlovák Állami Cirkusz Szeptember 22-én, szom­baton Pécsre érkezik a cseh­szlovák állami cirkusz, ösz- szesen öt napig tartózxodik városunkban, ahol a Balo- kány ligetben vendégszere­pei. „Ünnepi vacsora** Pécsett Uj magyar filmet tűz mű­sorára a pécsi Kossuth film­színház. Szeptember 20—29 ig bemutatja az „Ünnepi vacsora*’ című filmet, mely­nek forgatókönyvét Palotai Boris írta. * HÉTFŐ: A PÉCSI RADIO MŰSORA 18.90: Hírek, — közlemények. 18.04: Riportműsor: — Georgij Gulia szovjet író Baranyában. — Elkezdődött a színházi évad. — A politechnikai oktatásról beszél Somfai József, a gyárvárosi iskola igazgatója. — Apró mag. nagy haszon. — Zenés napló. — Ferencz Károly dohánygyári dolgozó romániai utainaplójából. — Október 7-én tűz lesz Margitszigeten. — Nyilatkozik a P1K. — Bemutatjuk Révai Juditot, a színház új tagját. — Ismerd meg Baranyát! Útikalauz: dr. Varga Károly. Közben kb: 18.15: Mai postánkból. 18.30: Délszlávnyelvű műsor. SZÍNHÁZ Nyári szünet. MOZI Kossuth: Befejezetlen elbeszélés (fél 5, Petőfi: Visszaélés (fél 5, fél 7 és fél 9 Park: Visszaélés (5, 7 és 9 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Halálugrás (6 és 8 órakor). Május 1 (Komló): Mágnás Miska (fél 7 és 9 órakor). Szabadság (Komló): Rózsa és csavargó (6 és 8 órakor). K í/TYAKOMÉD/A borló kutyákat. Igen- ám, de a bökkenő ott van, hogy ezúttal a kutya gazdája meg­volt egy orvostanhall­gató személyében. A fiatalember előbb ud­variasan, utóbb eré­lyesen, végül elkese­redett hangon védte kutyáját. A sintér szintén védte az iga­zát. jócskán kinyit­va a száját. Pillanatok alatt szép számú közönség szemlélte a jelenetet. A kutya pártján volt mindenki. Mindhiába. A spániel sorsa — legalább is átmeneti­leg — beteljesedett. Átmenetileg, mert ki­derült, hogy 24 forint lefizetése után a ku­tya gazdája a telepen átveheti jószágát. Az egész jelenet nem tartott tovább öt percnél. Kis. jelen­téktelen epizód, talán szóra sem érdemes. Utána ki-ki sietett dolgozni, bevásárolni, vagy ahova éppen ügyei szólitották. Ám mindenki avval a rossz érzéssel folytat­ta útját, hogy igaz­ságtalanság, mi több, embertelenség történt — noha kutya volt a leginkább szenvedő fél. Vajon húszegyréhá- nyunk keserűsége megérte azt a bizo­nyos 24 fo-intot? Sopron, Miskolc — vagy Pécs ? HÉT ÉVE határozat látott a különböző geológiai korsza- napvilágot, mely szerint a kokra jellemző kőzeteket. Pé- Soproni Múszak; Egyetem bá- esett mélyművelésű, metános nyamérnöki karát Miskolcra, minden bánya. Sújtólégveszé- az új egyetemi városba kell lyes. tűzveszélyes, gázkitörés­átköltöztetni. Az első, máso- veszélyes, szénporrobbanás- dik évfolyam áttelepült Mis- veszélyes fejtéseinkben sok kolera, a felsős részleg ma- olyan dolgot tanulhatnak a radt Sopronban felkészülve, mérnökjelöltek, amelyre má- hogy nemsokára ők is köves- sutt nem lenne módjuk. Fi- 6ék a többieket. Ekkor közbe- gyelemmel kísérhetik a megfá­zott még a dékán, dr. Zámbó kezesükért foly küzdelmet, a József professzor. Szerinte a gázlecsapolást; a különböző Dunántúl a magyar 6zénbá- mélységekben és kőzetekben nyászat súlypontja és szakmai fellépő nyomások erősségét, szempontból a Dunántúlra vár irányát; a nagyskáláju nyo- a legnagyobb jövő. Az egye- másnak megfelelő különféle tem jó helyen van Sopronban, biztosításokat; a zárt ajtók a város biztosítja az alkotó- mögötti repesztést. Ha arra ki- munka zavartalan feltételeit: váncsiak, hogy ml lesz a ki- Dc, ha mégis költözni kell, termelt szén további sorsa: a maradjon az egyetem a Du- pécsi szénmosóban, szénneme- nántúlon. sítőben; brikettgyárban (Pécs, Tehát a Dunántúl! S ha már Hidas. Nagymányok), koksz- Dunántúl, miért ne Pécs? gyárban, gázgyárban vagy a _ Pécs európai nívójú bá- villamos erőműben is megnéz­nya, _ fejtegeti véleményét hetik. Az ércelőkészltést Vővá­Sz irtes Lajos, a Pécsi Szén- gószöllősön, a cementgyártást bányászati Tröszt szellőztetési Bcremenden tanulmányozhat- főmérnöke. — A városban és ják. a megyében úgyszólván min- — A második ötéves terv den szükséges gyakorlati isme- folyamán a magyar bányászat retet megszerezhetnek a mér- mintegy egynegye Baranyába nökhallgatók. Kezdem a tér- kerül és ennek túlnyomó része mészeti adottságokkal. Pécsett közvetlenül Pécsre. Már ezért is Komlón kőszén, — Hidason is jól jön az új egyetem, lignitbánya van. Kővágószötlő- De mi a véleménye a Pécsi sön most bontakozik ki az érc- Szénbányászati Tröszt vezető- bányászat. Közel vannak a je- ségének? Tamásy István elv­ien tős somogyi, zalai olajme- társhoz, a tröszt főmérnökéhez zőfc. A hallgatók geológiát is fordultam a válaszért. tanulnak. Csak fel kell sétál- — Pécs nagymultú egyetemi tduk a Mecsekre és a perm- és bányaváros, — mondta. — borszaktól kezdve napjainkig Itt van az ország harmadik a felszínen tanulmányozhatják legrégibb bányája. Bár hatá­rozatilag az egyetem Miskolc­ra kerül, ha csak egy lehető­sége van Pécsre költözésének, nagyon szívesen látnánk. A fenti érvelést jónak tartom, bár az egyetem szempontjából az lenne a legjobb, ha Sopron­ban maradna. Ha esetleg Pécsre kerül, felvehetné a kapcsolatot a pécsi orvosi fa­kultással — ezzel hatalmas arányban fellendülne a szili­kózis leküzdéséért folyó kísér­letező munka. Ez nemcsak a pécsi bányászságnak, hanem az egész bányásztársadalomnak egyik legsúlyosabb gondját érintené. Másodszor: kutatási osztályunkat liászkutató inté­zetté bővítjük. Az egyetem itt­létének jelentősége felmérhe­tetlen volna, mivel mind a kutató munkában, mind az elméleti kérdések kidolgozásá­ban biztos támaszunk lenne. Györkő Antal elvtárstól, a városi tanács v. b. elnökétől arról érdeklődtem, hogyan fo­gadná a város vezetősége a bányamérnöki kar esetleges Pécsre helyezését. — A legnagyobb örömmel. Pécsett amúgyis élnek a bá­nyászmunka hagyományai, él a bányászok munkásmozgalmi múltja. Valamikor Pécsett mű- ködöft a bányaipari középisko­la. Most bányaipari techniku­munk van. A város adottságai biztosítanák a jó mérnök-kép­zést, az egyetem ittléte pedig egy képzettebb technikusi-árda kifejlődésének lenne záloga. De nehezen tudunk heUfCt biz­tosítani, — A most épülő új egye­temi városrészünk felszabadít egy sereg épületet, — vetem ellent. — Azokba új tudományos intézmények költöznek. Ez bizony komoly ellenérv. Sziklai József elvtárs, a me­gyei pártbizottság harmadik titkára tömören válaszol a kérdésre. — Egyetértünk vele. Pécs jelentős ipar- és bányaváros, de felsőoktatási intézményei közül hiányzik a mérnökkép­zés. Ha a bányamémöki kar­nak el kell hagynia Sopront, a számára legjobb adottságú Pécs és Baranya örömmel fo­gadná. Vasasra jött tanulmányi gyakorlatra a soproniak egy csoportja. Az egyik tanársegé­det, Zöld István elvtársat kér­tem meg, hogy szóljon pár szót a legjobban érdekeltek, a soproni egyetemi emberek és diákok nevében. — Ha csak lehet, mi Sopron­ban maradnánk. Ez érthető. Az ember megszokta, megsze­rette a várost, az egyetem épületét, a berendezést, a környezetet. És most költöz­ködjünk? — Fáradságos, hosz- szantartó munka. Nem tesszük jó kedvvel, de ha kell, Pécsre jönnénk a legszívesebben. ÖSSZEFOGLALVA: ha le­het. maradjo’- meg régi he­lyén a soproni Műszaki Egye­tem oányamérnöki kara. Ma­radjon, — ha lehet. De ha köl­töznie kell, lehetőleg kerüljön Pécsre. Murányi József fél 7 és fél 9 órakor), órakor), „Liszt Ferenc Baranyában** A Liszt Ferenc év alkal­mából, a TTIT szerkesztésé­ben és a megyei tanács nép­művelési osztályának kiadá­sában a közeljövőben meg­jelenik Csekey István pro­fesszor: „Liszt Ferenc Ba­ranyában” című másfélíves műve. A szerző ebben Liszt Ferenc baranyai tartózkodá­sával és szereplésével kap­csolatos emlékeket adja köz­re és korabeli metszeteket, valamint fényképeket is kö­zöl. Kun professzor előadása a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia V. Biológiai és Orvosi Tudományok Osztá­lya szeptember 20-án, csü­törtökön délután 4 órakor felolvasó ülést rendez Buda­pesten, a IX. kerületben, a Gyáli út 2 szám alatt. Ez alkalommal Kun Lajos pé­csi egyetemi tanár „Morbi­ditási vizsgálatok a Pécs- mecseki szénmedence terü­letén” címmel tart előadást. ttyty kUá toOfdáia Több, mint száz éves napló- töredék... Foszladozó 1 orí- tólapjait nagy öltésekkel varrott vászondarabka tartja össze. A keskeny vászon alól fakó bőrdarabkák kunkorod­nak elő, — valamilcor bőr­kötés diszlett a fedőlapon. E régi emlék nemrég ke­rült elő sellyei írója unoká­jának padlásáról. Tőle kap­ta meg Pápai Jenő postames­ter, a sellyeiek régésze. Mindössze öt lap maradt meg belőle épen, ezeknek szélét is kikezdte az idő. A tinta is megfakult már a durva papíron. Betűzöm az első mondato­kat: „Hogy éjszakának ide­jén az házam mög égett. Is­mét az Ur Isten jóvoltából építtettünk ezt a házat, amely­ben most lakjunk. Az édes atyám megholt 1826 Ja- nuárius 23 dik napján..:' A továbbiakban szinte min­den esztendő időjárásáról, gabona és gyümölcstermésé­ről kapunk képet. 1839-ben például akkora szárazság uralkodott, hogy vetéskor „...oly nagy gömelegek vol­tak a földön, hogy a% ökör eldült a mezőn... Az 1840 dik Esztendő igen jó volt. Búza és mindenféle gyü­mölcs volt elégségig, akkor nékem volt két akó pálin­kám1842-ben kemény tél után igen jó termést takarí­tottak be és még december­ben is . egész tavaszi na­pok voltak. Még Detzember holnapnak 15 dik napján volt Szivárván", Majd nagy számokkal ez következik a lap közepén: „1848“. Es alatta az írás: „Az Ezer nyoltz száz negyven- nyoltzba a Szabadság kijött Kosuth Lajos által. Sok há­borúságok voltak, itt parant- soltatott az Nemzet őrség felállítása és én is a voltam. Kosuth Első Miniszter volt, az nyilatkoztatta ki a király­nak mind akaratjain vagy törvényein. Fegyvert állított m&-Mt és hadakat, táborokat pa- rant sóit, —■ vezérek voltak Cörgei, Behm, Domjanits, Pertzel és Botyáni Lajos, s többek.“ 1849 eseményeiről már részletesebben olvashatunk a megsárgult lapokról: „Az 1849 dik Évben Bíró voltam és ollyan nagy zűrzavar volt abban az Esztendőben, nogy ennek az egy Helységnek ki kellett állítani 21 Honvéde­ket, 7 Moszgó tsapatot, har­madszor kellen 5 honvédeket és minjárt Kaposvárra kel­lett állítani... Az honvédek­nek minden egynek egynek 5 pengő forintot kellett fi­zetni az helység pénziből, az moszgóknak pedig kellett minden egynek egy fegyvert és egész öltöző ruhát és lábbelin az helységnek állí­tani vagy venni. Negyedszer parantsoltatott a Népfelkelés, és ki is állott a nép, el is mentek Hárs ágyig, de onnan visza parantsoltatott az egész sereg, hogy az...“ Itt megszakad az írás, és a következő oldalon így foly­tatódik: „Eddig az ideig a magyarok mindég győztek, de mikor Görgei által atta seregit a muszkának, miny- nyát vége lett a magyar győ­zelemnek. Kosuth Lajos és Behm elmentek amind mond­ják, 80 ezer néppel török- országba, onnan elmentek kis ázsiába. Az után hatalmat vevett a Német és mindjárt elszedette a fegyvereket, szuronyokat, evvel mutatta meg, hogy 5 győzelmes lett Magyarországba. Az után a zászlókat, dobokatt min n helységekbe öszveszedette, mint győzelem jeléit úgy vi­tette Bétsbe“. | ,:.Ez már a napló utolsó, egy évszázadot átvészelt lap­ján áll, amelyen tudtul adja még annak írója: „Ezeket kívántam jegyzésbe tenni, mert én Rákotzi Jósef Biró voltam ebbe az esztendőbe.,.H (WEID1NGER VILMOS> j 1956. szeptember 16. | Névnap: Edit. a ügyeletes gyógyszertárák*, i. sz. 1 [ gyógyszertár: Széchényi tér t, i r Tel lí-85. — 8. sz. gyógyszertár. ( f Kossuth Láios U. «1. Tel: 23-94. f — 12. sz. gyógyszertár. Doktor' \ Sándor utca 41 sz. Telefon 12-53.1 Idő járás jelentés. Az északnyu-i r gáti széllel előnyomuló grönlandi, > eredetű hideg levegő ma hajnalra * a F.ekete-tengerig jutott előre.' [ Közép-Európában a derült égbolt ( " alatti akadálytalan kisugárzás ^ > következtében az évszakhoz ké- ft pest erős éjszakai lehűlés jött lét-1 [ re. Ausztriában és Németországi " déli részén 1—3 fokos minimum-, > értékek alakultak ki. Várható idő­i járás vasárnap estig: kisebb felhő-' [átvonulások, legfeljebb egy-kétl " helyen futó zápor. Mérsékelt, időn-, > ként élénkebb északnyugati-északi i szél. Az éjszakai lehűlés erős . marad, a nyugati megyékben he--. ‘ lyenként gyenge talaj menti fagvi > lesz. Várható legalacsonyabb hö­> mérséklet ma éjjel nyugaton 3—6,’ keleten 6—9. Legmagasabb nappali | J hőmérséklet vasárnap 17—20 fok ^ ) között. | a. a. a. A. A. A. A. Ä*. n 1 » 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom