Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

2 N 4 p r n MSB S''””*TFMBFR lí A szuezi ügy legújabb fejleményei Angol lapok a szuezi ügy ről A sxSvetheseti demokrácia alapján A kisipari szövetkezetek megyei küldöttgyűlése 'A volt csatornatársaság felhívása A volt Szuezi-csatorna Tár­saság párizsi igazgatója felhf vást intézett a csatorna euró­pai alkalmazóidhoz* A g felhívta az al­kalmazottakat, hogy tegyék meg a hazatelepítésük érdeké­ben szükséges lépéseket . Ali Szabri repülőalezredes Nasszer elnök s itófőnöke ked­den este azt mondotta, hogy Anglia és Franciaország biz­tatta fel a Szuezi-csatorna Társaságot a lépés megtételé­re, hogy megakadályozzák a csatornán folyó hajózást. „Ez a két ország, — hangsúlyozta Szabri, — olyan helyzetet akar teremteni, amelyben lehetőség nyílik a beavatkozásra és arra, hogy megfosszák Egypi- tomot jogaitól,“ A sznezi-bizottság jelentése A Menzies vezette öttagú szuezi bizottság kedden este jelentést tett közzé, amelyben leszögezi, hogy „teljes egység­ben és egyetértésiben,, terjesz­tették Nasszer elnök elé a lon­doni konferencia többségének javaslatait. Sajnálattal tapasz­talták azonban, hogy „Nasz- szer semmi áron sem hajlandó belemenni abba, hogy Egyip­tomon kívül más is beleszól­hasson a csatorna ellenőrzésé­be, irányításába és karbantar­tásába“! Eisenhower elnök sajtóértekezlete Hírügynökségi jelentések szerint Eisenhower elnök szo­kásos keddi sajtóértekezletén főleg a szuezi kérdéssel foglal­kozott; Az elnök a többi között ki­jelentette: „Az Egyesült Álla­mok elismerné Anglia és Franciaország jogát az erőszak alkalmazására a Szuezi-csa­torna használatának biztosítá­sa érdekében, amennyiben a szuezi viszály rendezésének minden békés eszköze kime­rülne és amennyiben Egyip­tom részéről valamilyen ag­resszió történnék’*! Az elnök azonban hozzáfűz­te, bizonyos afelől, hogy „a szuezi kérdést az ENSZ elé viszik, még mielőtt bármiféle fizikai akcióra kerülne sor**! A z idei tavasz és az idei nyár sok olyan embert megmozgatott, aki eddig in­kább hátrahúzódott, s haliga* tott, ha politikára fordult a szó. Más szóval élve, valahogy •Aktivizálódtak!’ mostanában ezek az emberek. Különösen az utóbbi napokban tapasztal­ható ez, amióta megjelent a Központi Vezetőség határoza­ta az értelmiségiekről. A napokban megkérdez­tem néhány embert, mit szól­nak hozzá? Ilyen válaszokat kaptam: — Jó, jó. majd meglátjuk... — Hát igen! De meg is kel­lene ezt valósítani! Sokan egy szóban fejezték ki véleményüket: — Végre! A futólag feltett kérdések és rövid válaszok után kiván­csi voltam, mit hallok a hatá­rozatról egy hosszú, alapos és őszinte beszélgetés során. — Ezért kerestem meg Koncz István gépészmérnököt, aki jó ismerősöm, s tudtam róla, hogy mindig megmondja, ami a szívén fekszik. • — Hogy mit szólok a hatá­rozathoz? Örülök neki, s re­mélem, nagy változásokat hoz. t— Miben? — Mindenben! Elsősorban az életkörülmények javulásá­ban, másodszor a munkában. Koncz István 25 éves. 1954- ben jött ki a Műszaki Egye­temről. Ide került Pécsre a XlV-es Autójavító Vállalat­hoz. Most az ÉPFU műszaki osztályát vezeti. Apja négy- holdas kisparaszt Csánytele- ken. Koncz Is*ván tele van ter­vekkel, ambícióval. Csongrád- környéki fiú, de most már alighanem itt ragad Pécsettj Az angol lapok a szuezi üggyel foglalkozva egyrészt e parlament küszöbön álló vitá iának, másrészt a volt Szue­zi-csatorna Társaság felhívá­sának szentelik a fő figyelmet A Yorkshire Post a parla­ment vitájára utalva a több között hangoztatja, hogy „Anglia sorsdöntő órákat é’ Azok a beszédek, amelyek ezekben a napokban elhang­zanak és azok a határozatok amelyeket e napokban hoznak hosszú évekre befolyásolhat­ják az ország jólétét“. A Times a szuezi ügynek a/ ENSZ elé utalását javasolja de ugyanakkor hozzáteszi, „nem szabad abban a hitben ringatózni, hogy e kérdést tár­gyalásokkal feltétlenül meg lehet oldani. Az sem bizonyos, hogy az ENSZ eredményesen működhet közre, mint döntő­bíró.“ A lap szerint „nem kívánatos“, hogy a kormány lemondjon valamely eszköz­ről, „amelynek alkalmazása végső esetben szükségessé vál­hat, (azaz az erőszakról — a szerk.)*’ A Daily Telegraph helyesli a volt Szuezi-csatorna Társa­ság igazgatóságának azon dön­tését, hogy „megengedi“ az Egyiptomban szolgálatot tel­jesítő európai alkalmazottak­nak a munka beszüntetését- A lap szerint szombatra alig Tavaly nősült, felesége tanár­nő, Pécsudvardon tanít. — Nincs otthonom. Albér­letben lakom, ami nem kelle­mes ; i Tudom, hogy fantasz­tikus a lakáshiány, de az a legjobb politika, ha emberi körülmények között élhetünk. Albérleti szobán kívül más­ra is panaszkodik, a pécsi já­rási tanács oktatási osztályá­ra. A felesége reggel fél hat­kor utazik és este fél hatra ér­kezik meg holt fáradtan. Ez pontosan tizenkét óra. Ilyen­kor még elviselhető, ha ne­héz is, de mi lesz télen? Már eddig is két hónapot töltött kórházban a felesége, mert az ízületeivel bajlódik. Adtunk be kérvényt az oktatási osztálynak’.;; Kér­tük, helyezzék Pécsre. Nem is válaszoltak rá. Egyszer meg azt mondták a feleségemnek, amikor reklamált, hogy adnak egy szobát valahol Szőkéden. Földes szoba, villany nélkül..-. *— Ez az egyik dolog. S mi­lyen változásokat vár a mun­kában? — Alapvető változásokat várok, elsősorban a szakmám­ban, de az egész iparban is. i—i ? — A párthatározatból ki­cseng az értelmiség, különö­sen a műszaki értelmiség meg­becsülése. Én fiatal vagyok. A népi demokráciában tanul­tam, s örömmel mondhatom, hogy méltánytalanság nem ért. Velem szemben senki sem volt bizalmatlan, ami termé­szetes is... — No és hogyan képzeli el a jobb megbecsülést? negyven révkalauz marad a helyén és így a nasy hajók nem haladhatnak át többé r csatornán. „A révkalauzok tá­vozása — hangoztatja a lap — rendkí il robbanékony helyzetet teremt“. A Daily Te ’egraph v --nyét osztja a Daily Express is. A Manchester Guardian és a News Chronicle viszont bírál­ja a társaság elhatározását. A News Chronicle megállapítása szerint, ha kiderül, hogy a révkalauzok távozása az an­gol-francia nyilatkozatban em­lített úgynevezett további lé­pések egyikét jelenti, akkor az angol kormány kockáztatja egy olyan víziót elzárását, amelyről maga a miniszterel­nök mondotta, hogy Anglia legfontosabb ütőere. A Daily Herald azt a véle­ményét fejezi ki. hogy „a par­lamentnek utasítania kell a kormányt, hogy a vitás kér­dést terjessze az ENSZ elé. Ki kell határozottan jelente­nie, hogy az ENSZ hozzájáru­lása nélkül Anglia nem nyúl erőszakhoz". A lap szerint az ENSZ-nek ..oda kell hatnia, hogy a Szuezi-csatorna után nemzet­közivé nyilvánítsák a világ többi fontos viziútját, így pél­dául a dardanellákat és a Panama-csatornát“. A Baranya megyei Kisipar Szövetkezetek Pécsett küldött- gyűlést tartottak. amelyne* napirendjén főleg a szövetke­zeti demokrácia és a szövet­kezeteknek nyújtandó na­gyobb önállóság szerepelt. A küldöttgyűlésen Tárnái Ferenc elvtárs, a KISZÖV elnöke be­ismerte, — hogy a KISZÖV több Ízben megsértette a szö­vetkezeti demokráciát, a tag­ságot nem mindig vonta be a szövetkezet ügyeinek intézésé­be, javaslatukat, véleményü­ket sokszor nem vette figye­lembe. A KISZÖV vezetősége ritkán kereste fel a kisipari szövetkezeteket és előfordult az is, hogy beadványukra, le­velükre nem válaszolt. Az ed­digi küldöttgyűlések és az azo­kon hozott határozatok csak formálisak voltak. A vezetés­ben megmutatkozott hibák egy része a túlzott összpontosítás­ból eredt. Az OKISZ nem biztosított a KISZÖV-nek meg felelő hatáskört és önállóságot és így a KISZÖV a szövetke­zetek és az OKISZ közötti pos­tás szerepét töltötte be, ami az ügyintézést bürokratikussá és lassúvá tette. Tárnái elvtárs, a küldöttgyűlés előtt a maga és a KISZÖV vezetősége nevé­ben önkritikát gyakorolt és ígéretet tett arra, hogy a jövőben a KISZÖV mun­kája a szövetkezeti demo­krácia elvén épül majd fel. Biztosítani fogják a szövetke­zeti demokráciát a kisipari szövetkezetekben és a szövet­kezetek vezetői részére na­gyobb hatáskört és önállóságot biztosítanak. Bejelentette, hogy az OKISZ vezetősége kidolgozta a kisipa­ri szövetkezetek második öt­éves tervének irányelveit. Ez 38 százalékos termelés növe­lést, valamint a kisipari szö- vekezetek méretes és javító tevékenységének lényeges emelését irányozza elő. A ter­melékenység növelése érdeké­ben szükség van a tarta'ékok feltárására, a szövetkezeti dolgozók öntevékenységére, javaslataira. A szövetkezeti dolgozók máris több értékes javaslatot tettek. Például: a Pécsi Faipari Szövetkezetnél I n h o f Ferenc javasolta, hogy a lakosság jobb ellátása ér­dekében a KTSZ létesítsen kárpitos részleget. Ezt meg is valósították és a részleg kárpitos bútorokat ké­szít- A mohácsi Általános Épí- ő KTSZ-nél H a r v a i Endre ;avaso!ta, hogy az asztalos n készítsen épületasztalos mun itát, mert azok a TÜZEP-né beszerezhetők, helyette bútor gyártsanak a lakosság részé"'- Több. mint száz ilyen és ha­sonló javaslat született mi' de még nem minden szőve'- Fezeiben valósították meg 3 dolgozók javaslatait. Ami a szövetkezetek tervte iesitését illeti, sem az I„ sem a II. félévben nem sikerült a tervet teljesíteniök. A féléves tervteljesítésnél 3,8 százalékú: emaradás tapasztalható. A; exportterv teljesítésénél jelen­tős eredményt ért el a Pécs Kesztyűs KTSZ, amely tervé 133,4 százalékra teljesítette. A szövetkezet 7 000 pár ex­port kesztyűvel termelt töb bet az előirányzottnál, és ezért az OKISZ 4 000 forint pénzjutalomban részesítette. A lakosság közvetlen ren­deléseire történő termelés 23 százalékkal haladta meg a ta­valyi első félévi termelést, vagyis a szövetkezetek több. mint 2 400 000 forinttal ter­meltek többet egyéni megren­delésre, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A szövetkezetekben jelen­leg 287 tanulót foglalkoztat­nak és idén összesen 120 ta­nuló beiskolázására kerül sor. Még mindig vannak olyan szö­vetkezetek, mint a Szászvári Műszaki és a Siklósi Műszaki Szövetkezet, ahol vonakodnak az ipari tanulóképzéstől. Ez­zel szemben a Pécsi Faipari, a Pécsi Kesztyűs, a Mecsek- nádasdi Kádár, a Mohácsi Ci­pész és a Pécsi Járműkészítő KTSZ-ben helyesen gondoskod nak az ipari tanulók képzésé­ről. Hiányosság tapasztalható a kisipari szövetkezeti beruhá­zásoknál. Ez évben építési be­ruházást biztosítottak a Pécsi Vasas, a Pécsi Járműkészítő KTSZ központosítására, vala­mint szociális beruházást a Sellyéi Műszaki KTSZ részére az építkezés azonban egyik helyen sem kezdődött meg. Az OKISZ jóváhagyta az 1957- es évi beruházási programot, amelynek alapján a kisipari szövetkezetek jö­vőre közel egymillió forint értékben végeznek majd építési beruházást* Tárnái Ferenc elvtárs beszá­molója után. Nagy János elv-* .árs, a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító intézet alközpontjának vezetője beszá­molt a szociális juttatásokról. A vita során Irányi Ru­dolf kifogásolta, hogy a szö­vetkezet nagyobb adót fizet, mint a magánkisiparos, V a j- d a Gyuláné. a Pécssznbo’csi Ruházati KTSZ dolgozója a politikai munka megjavítását sürgette és sérelmesnek mon­dotta, hogy a szövetkezeti Fa- gok nem kapnak házépúési kölcsönt, sem téli tüzelőutal­ványt. Spitzer Mihály. a Pécsi Bádogos KTSZ elnöke íavasoita, hogy a i;égi szövet­kezeti dolgozókat részesítsék hűségjutalomban, aki 5 éve dolgozik a szövetkezetben 1—2090, aki tíz éve, az 4 000 forint hűségjutalmat kapjon. A küldöttgyűlésen felszólalt Farkas László elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy a párt és kormány elsődleges felada­tának tekinti a szövetkezeti mozgalom támogatását. A :is- ipari szövetkezeti dolgozók bérkérdésével és az országos norma megállapítására irányu­ló kérelemmel kapcsolatosan rámutatott arra, hogy a kor­mány ebben az ügyben intéz­kedni fog. Sor kerül majd a normaren­dezésre és a szövetkezetekbe tömörült kisiparosok a jövő­ben sokkal többet keresnek majd. Felvetette a kérdést, hogy * kisipari szövetkezetek a ter­mékeikből miért nem rendez­nek több kiállítást. Hangsú­lyozta, hogy több olyan kiállí­tásra lenne szükség, mint ami­lyen a tavalyi volt, hogy a szövetkezet termékeit a lakos­ság megismerje. A hozzászólásokra Tárnái Ferenc elvtárs, a KISZÖV elnöke válaszolt. Bejelentette, hogy a megye területén 2 szö­vetkezetben új bérezési rend­szert vezetnek be, a IV. ne­gyedévben két szövetkezetnél pedig új rendszerű tervezést vezetnek be. Támogatást nyúj­tanak a szövetkezeteknek, hogy megfelelő helyiséghez jussanak, a veszteséges szövet­kezeteket a műszaki körök tá­mogatják majd. ŐSZINTE BESZÉLGETÉ S — Semmi esetre sem úgy, hogy ebből most kampányt csináljanak, s úton-útfélen beszéljünk az értelmiség meg­becsüléséről. Az a legnagyobb megbecsülés, ha tág teret ad­nak a műszakiak kezdeménye­zésének, alkotó lendületének. A hogy Koncz István el- mondja, az utóbbi évek legnagyobb baja az volt, hogy sok helyen nem bíztak az ér­telmiségiekben. Erre az ér­telmiség nagy része úgy rea­gált szinte ösztönösen, hogy a kötelező munkán kívül pasz- szív lett. r- Ismertem egy idős fő­mérnököt, — mondja, — aki panaszkodott, hogy mindenki beleszól a munkájába, s min­denki ellenőrzi, sok esetben szaktudás nélkül. Nem mert kezdeményezni, nem mert nagyszabású változásokat ja­vasolni, mert attól félt, úgy­sem engedélyezik a felsőbb szervek, s ha engedélyezik is, hátha nem sikerül valami és előveszik, mint szabotőrt. Hogy ezt elkerülje, végrehaj­totta az utasításokat, papírok­kal fedezte magát s nyugod­tan aludhatott. Ez kötötte le kezét s közben sírt a lelke, amikor a hibát és kapkodást látta, amin tudott volna se­gíteni, ha szabad kezet kap, s bíznak benne. Csak persze erről eddig senki sem beszélt.., — S most hogyan képzeli el a változást, javulást? — Úgy, hogy lehetőséget kell adni valamennyi na­gyobb üzemben az önálló kisér létezéshez, tervezéshez, tanu­láshoz. Jelenleg a szakembe­rek igen kicsi része foglalko­zik kísérletezéssel, pedig a tö­meges próbálkozás, tömeges eredményeket hozna. Adja­nak az újítási másfél száza­lékhoz hasonlóan legalább fél­százalékot az igazgatói alap­ból a kísérletezések anyagi fedezéséhez. Koncz István jelenleg fon­tos módosításokon dolgozik. Ezért kér a kísérletezéshez több lehetőséget, segítséget. Egyik elgondolása, hogy a diesel-motorok robbanásszerű anyagégését folyamatossá ten­né az előkamra módosításá­val. Ha az sikerül, akkor az alkatrészeket jobban igénybe­vevő kemény robbanás he­lyett lágyan járna a motor, s a teherautók motorjának élet­tartama lényegesen megnőne. Javulna a diesel-motorok ha­tásfoka is. Elméletben leg­alábbis így van minden. Csu­pán idő és lehetőség kell a kísérletezéshez, s a nagysza­bású terv gyakorlatban is megvalósul. TLf ősik elgondolása, a fél- automatikus menetvá­gó esztergapad elkészítése. Ez megkönnyítené és meggyorsí­taná a nagy figyelmet és szakértelmet igénylő menet­vágást. — Nemcsak ilyen jelenték­telen dolgokon kellene kísér­leteznünk, hanem az egész ipart forradalmasító automati­záláson. Fogalmunk sincs, hogy áll a külföldi ipar. Csak néha-néha hallunk hírt a tel­jesen automatizált szovjet, német és amerikai gyárakról. Mi lemaradtunk s hónapról- hónapra növekszik a távolság közöttünk. Pedig szakembe­rek nálunk is vannak. Egyes gyártmányaink világhírűek, csupán nagy az önköltségünk, mert régi módszer szerint dolgozunk. Ha automatizál­nánk a gépkocsiipart, nem százezer forintba kerülne an­nak a Csepel-teherautónak az előállítása, amit harmincezer- rért adunk el külföldnek. Er­re a versenyre mi ráfizetünk. — Másik dolog: szakmailag is el vagyunk maradim bizo­nyos iparágakban. Különösen mi, vidéki mérnökök. Ritkán és rendszertelenül jutunk szakkönyvekhez, folyóiratok­hoz. Nem ismerjük a legújabb vívmányokat. S ami a legdön­tőbb, alacsony színvonalú munkát végzünk. i: — Ezt nem értem — vágok közbe — egy műszaki vezető csak nem végez alacsony szín­vonalú munkát? — De igen. Ezt a munka­kört nyugodtan elláthatná egy nagy gyakorlati tapaszta­lattal rendelkező öreg garázs­mester. A javításhoz, barká­csoláshoz nem kell mérnök, de az üzemanyagfogyasztás nyilvántartásához sem... — Mert az egyik mérnök kollé­gám ezt csinálja, pedig kísér­letezni szeretne ő is... — Miben lát akkor mégis megoldást Koncz elvtárs? — kérdem végül. — Amint mondtam, várom, hogy a párthatározat nyomán nagyobb teret kapjon az egyé­ni kezdeményezés. Várom, hogy a nagyobb üzemek meg­kapják a kísérletezéshez az anyagi lehetőséget és a kísér­leti műhelyeket. Várom, hogy a mérnökök olyan feladatokat végezhessenek, minden terü­leten és vidéken is, ami to­vábbtanulásra, gondolkozásra, új utak keresésére ösztönözné őket. Várom, hogy Pécsett is legyen egy olyan életképes és jól működő műszaki kör, ahol a fiatal mérnökök, szakem­berek kicserélhetnék tapaszta­lataikat, problémáikat, s ahol rendelkezésünkre állnának a külföldi folyóiratok, mint a pesti Műszaki Könyvtárban. — Mit vár még? D úcsúzás közben válaszol nevetve: — Várom, hogy külföldre is mehessek, legyen értelme az éjszakai nyelvtanulásoknak... Ezt hallottam tehát egy őszinte beszélgetésen. Koncz István — és azt hiszem, raj­ta kívül még nagyon-nagyon sok értelmiségi ember — ezt várja a párthatározat után. TENKELY MIKLÓS Ali Szabri nyilatkozata a közép­keleti hirügynökség tudósítójának Ali Szabri, Nasszer elnök kabinet irodájának főnöke kedden este a középkeleti hír- ügynökség tudósítójának ki­jelentette: „A Menzies auszt­ráliai miniszterelnök vezetése alatt álló ötösbizottság megkí­sérelte, hogy erőszakkal és fe­nyegetéssel kényszerítse ki a szuezi probléma olyan meg­oldását, amely ellentmond Egyiptom szuverénitásának. A bizottság javaslatai beleüt­köznek az ENSZ alapokmá­nyába és a nemzetközi jogba.“ A kabinetfőnök véleménye szerint a Menzies-féle bizott­ság célja nem az volt, hogy szabad tárgyalást ’ nyisson meg, hanem az, hogy egy bi­zonyos megoldást rákénysze­rítse« Egyiptomra. — „Egyip­tom — tette hozzá —, bejelen­tette, hogy eleget tesz összes nemzetközi kötelezettségének. Nyomatékosan kérte, a bi­zottság jelentse kd, hogy az egyiptomi kormány nem tar­totta tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit. A bizottság erre a kérdésre nem tudott válaszolni.1’ Ali Szabri végül újból le­szögezte, hogy Egyiptom haj­landó tárgyalni a Szuezi-csa- tornát igénybevevő összes or­szágokkal eey olyan megálía- podásról, amely biztosítja a szabad hajózást, valamint a csatorna fenntartását és kor­szerűsítését. Pécsre érkezik a „Kaukázusi tavasz“ szerzője Szeptember 13-án, csütörtö­kön Pécsre érkezik Georgij Gulia szovjet fró, a „Kauká­zusi tavasz4’ című Sztá!in-dí- jas mű szerzője. Georgij Gu­lia. ellátogat az írószövetség Pécsi Csoportjához. A hét vé­gén megtekinti a pécsi üze­meket és ellátogat a baranyai termelőszövetkezetekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom