Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

' 1956 SZEPTEMBER IS NAP L ó 3 A mohácsi járási pártbizottság és a Hazafias Népfront kezdeményezésére elkészült a járás ötéves terve A mohácsi járási pártbizottság kimért és hivataloshangú jegyzőkönyvében fogalmazták meg először az érdekes kez­deményezés gondolatát: „... Az országos irányelvek alap­ján el kell készíteni a járás második ötéves tervét. Az el­készítésért felelős: Nagy Józs ef, Tóth Vendelné és Kiss Pál elvtárs.. .“ Falujárással kezdődött A határozat végrehajtása már sokkal izgalmasabb volt. A három elvtárs először is szervezéshez fogott, ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy összeültek Fortily Antal elvtárssal, a Hazafias Népfront járási elnökével és a népfront­bizottság több tagjával s négy, általában 4 tagú bizottságot alakítottak a kommunista és pártonkívüli állami gazdasági igazgatók, főagronómusok, tsz- elnökök, állattenyésztési és más mezőgazdasági szakemberek részvételével. Az egyik bizott­ság a növénytermesztést, a másik az állattenyésztést, a harmadik a szőlő- és gyümölcs termelést, a negyedik pedig a kertészetet volt hivatva „fel­mérni“. Ezután kezdődött el a falu­járás. A bizottságok tagjai a legkülönbözőbb közlekedési eszközök igénybevételével — gyakran a járási pártbizottság, járási tanács vagy valamelyik állami gazdaság gépkocsijával — összejárták a Palotabozsok- tól Lippóig terjedő széles „mohácsi birodalmat“ és pa­pírra fektették javaslataikat. A javaslatok a statisztikusok szakavatott kezébe kerültek és a három elvtáns, augusztus 22- én a jól végzett munka tudatá­val jelenthette a járási párt­bizottság színe előtt: „a mo­hácsi járás második ötéves terve elkészült!“ Miről szól a terv? A terv, számbavéve a járás klímáját és talajviszonyait és a szükségleteket, minden tő növénynél az országos mutató­számokat irányozza elő, ami búzából 12, kukoricából 30, cu­korrépából 22, burgonyából 25. lucernából 40 százalékos ter­mésnövekedést jelent az 1955- ös átlagokhoz viszonyítva. Természetesen, azért nem má­solja le szolgaian az országos irányelvek részleteit, hanem a helyi adottságokra és lehető­ségekre gondol. A kukorica vetésterületét például az or­szágos irányelvekkel ellentét­ben nem akarja megnagyobbí­tani, mert — mint mondja — a szükségletekhez mérten na­gyon kevés a lucernájuk, ezért a lucerna vetésterületét szá­mottevően kell növelni. S hogy a kukoricából mégis megter­meljék azt, amit az ország kér, a járásban legjobban fi­zető szegedi sárga, az arany- özön és a Fleischmann-lófogu fajták termesztését indítvá­nyozza, 50—60 százalékos hib- ridvetőmaghasználatot ír elő stb. Általában, a terv nem­csak számhalmazrengetegből áll, hanem választ ad a „ho­gyan?“ kérdésre is, akármelyik növényféléről is legyen szó. Jellemzője még a tervnek az alaposság is. Nemcsak annyit mond például, hogy a járás klímája és talajviszonyai igen alkalmasak a kertészkedésre, gyümölcstermesztésre vagy arra, hogy a szőlőterületet 290 holddal növeljék, hanem azt is előírja, hogy Mohácson, Bárban, Babarcon, Lányoso­kon, Dunaszekcsőn, Versenden és Szajkón hány holdat kell ezért telepíteni és milyen faj­tákból. Hasonló gonddal be­szél az állattenyésztésről, a silócsalamádé termelésről és másról is. Falugyűlésekkel folytatódik A terv — akárcsak az or­szágban — itt is a parlament elé kerül. Ez a parlament ter­mészetesen nem a gótikus stí­lusban épült budapesti ország­háza, hanem az egyszerű kul- túrházak és tanácsépületek „kis parlamentje“. Egyszóval: munkások, tsz-tagok, egyéni parasztok, traktorosok és állami gazdasági dolgozók, te­hát az ezerszemű nép elé ké­rni a terv azokon a falugyű­léseken, amelyeket az üzemi és községi pártszervezetek, népfront bizottságok és taná­csok tartanak részükre. S szep­tember végén, október elején, amikor a sokszáz vagy sok­ezer kincsetérő javaslat el­hangzik, újra összeülnek a négytagú bizottság szakembe­rei s formába öntik a járás kívánságát. Aw, első pillér Azon a maketten, amelyet a mezőgazdasági kiállításon mutattak be a Mohácsi Fa­rostlemezgyárról, minden egyszerűnek tűnt. Néhány centimétert ugrott a tekinte­tem, s a kazánházból máris az irodaépületben találtam ma­gam. Bezzeg a valóságban nem ilyen könnyű eligazodni az épülő lemezgyár hatalmas területén, a féligkész épüle­tek, gépek, építőanyagok la­birintusában. Csakhogy míg a kiállítás makettjén a képze­letem volt a kalauz, addig az építkezésen sokkal megbízha­tóbb vezetőm akadt: Platthy Lőrinc, a Szocialista Munká­ért Érdeméremmel kitüntetett főépítésvezető. — Lássuk tehát hogyan is állunk... Lécdarabot tör Platthy elv­társ és pillanatok alatt a föld­re karcol mindent, amit a tá­volság miatt éppen csak sej­tet a szem. Egy négyzet kerül a legszélre; a kazánház, mely­nek már állnak a faiai. A rajzot a másik oldalon kilenc kis téglalap szegélyezi, telje­sen kész családi házak, ame­lyeknek mindegyike két csa­ládnak ad otthont. Újabb tég­lalap kerül a rajzra, jelezve a felépült üzemi tűzoltólakta­nyát, aztán mellé is szánt a léc egy négyzetecskét. Kilé­pünk a tégladomb mögül s a négyzet máris elénktárul, — csakhogy sokszoros nagyítás­ban. Irodaépület lesz ez, pin­céjének falait rakják a kőmű­vesek. Hallgatom a főépítésvezető magyarázatát, néha néha ne­kirugaszkodik a képzeletem és óriáskockákat rak a ma még üres területekre... az­tán észreveszem, hogy meg­bolydul az építkezés. Embe­rek rohannak el mellettünk s a maradók szeme is egy irányba igazodik... — Mi történik ott? — Semmi különös — le­gyint Platthy elvtárs, — a lapképzőcsarnok első pillérét emelik fel. — Aztán kiderül, hogy nem is annyira mellé­kes esemény ez. A vasbeton- pilléreket ugyanis új eljárás­sal készítették: nem egyen­ként, hanem egy kalodában hármat, sok munkaidőt meg­takarítva. De vajon elvál­nak-e egymástól a pillérek? Csikorog, zúg a daru s a vasbetonoszlop egyik vége az építőanyag dombja fölé emel­kedik. Platthy elvtárs arcán megereszkednek az izmok: si­került! Ali a farostlemezgyár ' apképzőcsarnokának első pil­lére! KISS SÁNDOR Kulák, vagy nem huták ? Gyöngyfa községben is le­kerültek a „kuláklistáról” azok a középparasztok, akik­ből jogtalanul csináltak „osz- tályellenséget". B. Kovács La­jos a falu leggazdagabb em­bere azonban továbbra isku- lák maradt, mivel több mint 40 kát. hold földön gazdálko­dott és cselédet tartott, akiké: csak löszben fizetett ki. Ami­kor B. Kovács Lajos tudo­mást szerzett a falugyűlés ha- • tározatáról, munkához látott. Siránkozása a falu több be­csületes lakóját megtévesztet­te. B. Kovács Lajos bizony­gatta, hogy ő nem tartott cse­lédet, hanem csak napszám­ban dolgoztak nála. Sőt fel­kereste lakásán volt cseléd­jét, Fodor Károlyt, jelenleg aranyosgadányi lakost és ha­mis adatok közlésére kérte fel azért, hogy a község dolgozó parasztságát és vezetőit meg­tévessze. Azonban váratlan fordulat történt. B. Kovács lá­togatása után Fodor Károly levelet írt a gyöngyfái köz­ségi tanács v. b.-elnökének. Beszéljen tehát a levél: „Kedves Elnök Elvtárs! Tudatom az elnök elvtárs­sal, hogy Kovács Lajos ku- lák e hónap 24-én jelent meg nálam, Fodor Károly aranyosgadányi lakosnál az­zal a kéréssel, hogy én ad­jak igazolást neki, hogy ő teljes egészében kifizette rendes bérünket, amikor ná­la szolgáltunk 1946. évben négy hónapig: április, má­jus, június és július hóna­pokban. Megállapodásunk az volt, hogy a kulák készpénzben fizet havonta és ha ott ma­radunk újévig, akkor még 120—150 kilogrammos hízót ad bérünk fejében, de sajnos ezt nem tudtuk megvárni, mert kibírhatatlan volt nála megmaradni. Indok az, hogy nem bír­tuk ki az istállóban való al­vást, mert nagyon egészség­telen volt, továbbá, hogy nagy volt a hajsza a mun­kában, melyet szintén lehe­tetlen volt kibírni és így kénytelenek voltunk ott­hagyni munkahelyünket, il­letve a kulákot. Továbbá az is, hogy a kulák fizeti az OTI-t, mely ugyancsak nem történt meg. Kedves Elnök Elvtárs! Közlöm, hogy mivel fize­tett ki bennünket a kulák, milyen havi fizetéssel elé­gített ki bennünket, amikor otthagytuk. A fizetésünk egyszerű volt, egy tizenkét- hetes malacot adott kettőnk négy havi munkája után a kulák. A málac ára abban az időben az egy havi bért sem tette ki, mégis ez volta fizetésünk kettőnknek négy hónapra. így ezek után nem adhat­tam neki igazolást, sőt mi főbb, azt akarta a kulák, hogy azt foglaljam igazolás­ba, hogy napszámban vol­tunk nála, hogy ne mond­jam meg az. igazat. Hát én erre nem voltam hajlandó, ellenben hajlandó vagyok ar­ra, hogy megírjam a való­ságot. Kéréssel fordulok elnök elvtárshoz, amennyiben vol­na mód arra, hogy meg le­hetne vele fizettetni ennyi év múlva, fizesse meg a kol­lektív bért. Rámférne, mert szegény ember vagyok, most is pásztor vagyok Aranyos- gadány községben és most is érzem azt, hogy mennyire, használta ki a kulák az erőn­ket. Kérem az elnök elvtársat, hogy erre a kérésemre eset­leg válaszolna, hogy volna-e mód arra, hogy visszamenő­leg megfizetné. Aranyosgadány, 1956, jú­lius 28. Tisztelettel: FODOR KÁROLY” * Kulák tehát B. Kovács La­jos? Volt cselédjének levele a válasz rá: igen. I!!és Elemér pártinstruktor Tropik és szalamandrák Előre megfontoltan...; Szeptember 6-i számunkban ( riportot közöltünk a MÁV-( AUT társadalmi bíróságának tárgyalásáról. A társadalmi ( bíróság Terzics Ferenc gép-( kocsivezető ügyét tárgyalta. « aki megtagadta a szolgálatot ( s előre megfontoltan kárte-( vést követett el, valamint tu-< datosan emberéletet veszélyez-« tetett. A társadalmi bíróság« iavaslata alapján a vállalat« vezetősége Terzics Ferencet« azonnali hatállyal elbocsátot-l ta és 160 forint kártérítésre < kötelezte. Ezenkívül átadták1 ügyét a közlekedési ügyész-1 ségnek azzal a javaslattal.1 hogy Terzics Ferenctől von-1 ják vissza véglegesen a jogo-' sítványát. Terzics Ferenc megpróbál­ta félrevezetni a tárgyalás: vezetőit és saját munkatársait Többek között azt állította, hogy nem előre megfontoltan, s nem saját zsebkésével vág­ta el a fékolajcsövet, hanem lemezzel, s pillanatnyi fel- indultságában. A Megyei Mi­nőségvizsgáló Intézet szakvé­leménye alapján a vágást minden valószínűség szerint saját zsebkésével követte el. A tárgyalás során töredelmes vallomást színlelt, azt állítva, hogy a fékolajcsövet Skriván gépkocsivezető kölcsönkért zsebkésével vágta el. A Me­gyei Minőségvizsgáló Intézet újabb vizsgálata és szakvéle­ménye szerint Terzics Fe­rencnek ez az állítása valót­lan, s továbbra is az előző vizsgálat eredménye az irány­adó. így a merénylet minden körülmények között előre megfontoltnak mondható, s ennek megfelelően járt el a társadalmi bíróság és a válla­lat vezetősége. Vidám vasárnap Hidason A pécsváradi járási tanács népművelési osztálya, a TTIT és a DISZ, szeptember 16- án, vasárnap, vidám vasár­napot rendez Hidason. A vi­dám vasárnap zenés ébresztő­vel kezdődik, majd délelőtt sportműsort adnak. A hidasi színjátszók „Szerelem“ cím­mel esztrád-műsorral szere­pelnek, míg a véméndi ének­kar énekszámokat ad elő. 1952-BEN a párisi boulevar­dok könyvesboltjaiban órák alatt szétkapkodnak egy re­gényt, melynek címlapján a szerző neve helyett annak a bércekkel körülvett francia fennsíknak a neve — Vercors — áll, ahol a náci megszállás idején egész partizánezredek dacoltak a megszállókkal. De maga a mű címe is jelképes: Tropikomédia. Valójában a kapitalista társadalom végte­lenül szellemes gúnyirata. Mi lenne, ha a tudósok meg­találnák az állat és ember leözt hiányzó láncszemet, nem geológiai korok kövületében, hanem elevenen a valóságban Ha egy tudományos expedíció egyik napról a másikra ráta látná a tropikra, ezekre a többé-kevésbé emberekre? Ebből a fantasztikus alapöt­letből indul ki Vercors és töprengve veti fel mindjárt a kérdést: vajon hová sorolnák őket, hol húznák meg a. határ­vonalat? Ott, ahol egyesek gazdasági érdekei kívánják, hogy kedvükre kialakíthassák fajelméletüket, melynek ne­vében ma csak a tropikat. hol­nap egész népeket foszthatnak meg az emberiséghez való tar­tozástól, ezzel járó jogaiktól, hogy kedvükre kereskedhesse­nek velük, mint az állatokkal? , Milyen tragikomikus a tu- i catnyi értekezlel, a különbi­zottságok tanácskozásai, me- i lyek a tropik hovatartozását vitatják! Antropológusok és ! üzletemberek, állatvédők és i hóhérok szédült kavalkádja a i múltból ittragadt kis életközös- i ség sorsa körül. i Még jó, hogy a szerenesét- i lenek mit sem sejtenek abból i a viharból, melyet a „civilizá- i ció“ kavart köröttük, hogy sor- i sukkal immár olyan magas forum is foglalkozik, mint a Tudományos Akadémia. Amennyiben állatnak minő­sítenék őket, válóraválna a textilmágnások merész elkép­zelése: szövőszékek mögött, in­gyenes robotban róhatnák le hálájukat, az emberiségnek. De maga az Akadémia is ta­nácstalan. Ki nem értené óriási dilemmáját: mit is tesz i embernek lenni? Vercors megkísérli a választ: az ember az egyetlen állat, ki „9Vötrő kérdéseket intéz az éghez“. „Csak annyiban va­gyunk emberek, amennyiben szerencsétlen sorstársainkkal vállvetve harcolunk, hogy le­győzzük a természetet“ —i írja. Bár nem az emberiség igazi történetéből indul ki, mégis annak sorsa feletti őszinte ag­gódás a, mélységes humanize musa megbocsájtatja velünk botlását. „A tropik ügye egy valami­re legalább megtanított ben­tiünket — summázza végső mondanivalóját, — embernek lenni ez nem valami elviselen­dő állapotot jelent, hanem olyan méltóságot, amelyért sneo kell harcolni". Érdekes rokonság fűzi a Tropikomédiát a cseh Karel Capek: Harc a szalamandrák­kal című miíréhez. Valamiben legalább is tökéletesen meg­egyeznek: a világirodalomban még kevés olyan maró szatíra látott napvilágot, a korabili társadalomról, mint az ő mü­vük. Capek is vercorsi alapötlet bői indul, óriásszalamandrá­kat szabadít az emberiségre, melyek elsajátítják ugyan a technilzát, egyes emberi tulaj­donságokat vesznek fel, de az igaz emberi érzés idegen ma­rad számukra. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vájjon mi késztette az írót, hogy a fantasztikvviba menekülve, ilyen képletesen írja le mondanivalóját? — Ak­kor élt és írta regényét, mikor „szalamandra korszak“ nehe­zedett a világra s ebben a veszélyben a fasizmusra fi­gyelmeztetett. Lehetetlen nem felismernünk az ultimátumok­kal handabandázó vezérszala- mandrában Hitlert, a vaduzi konferenciában a müncheni konferenciát és mennyire a történelemre ismerhetünk azokban az alkudozása' in, melyeket a különböző kon­szernek és trösztök folytatnak a csúszómászókkal, hogy pusz­tító fegyvereiknek piacot te­remtsenek. A regény végső megoldása ugyan eltér a történelemtől, Capek szalamandráival egy­mást falatja fel. Tragédiája, hogy nem várhatta be jóslata teljesülését, önként menekült a halálba, mielőtt München után a szalamandrák átléphet­ték volna hazája határát, ö már a jövőbe is látott... Tropik és szalamandrák — két igazságkereső író furcsa szülöttjei. Sorsuk összeforr egy embertelen társadalom tragikomédiájával. L1PPENSZKY ISTVÁN Mi újság a pécsi üzemekben? Komplex közlekedési telep épül a vásártéren A sok előzetes tárgyalás után az Autóközlekedési Igaz­gatóságon csütörtökön megtör­tént a komplex közlekedési te­lephely kijelölése. Ebben a Közlekedési- és Postaügyi Mi­nisztérium, a városi tanács vá­ros és községgazdálkodási osz­tálya, a Vízügyi Igazgatóság és más fontos szervek, rajtuk kívül az érdekelt vállalatok képviselői is résztvettek. A megállapodás szerint a komp­lex közlekedési telepet a vá­sártér északi részén építik majd fel. Az építkezés előre­láthatólag a jövő év végén kezdődik. Jellemző az építke­zés nagyságára a körülbelül negyven millió forintos költ­ség. Ezen a telepen helyezik el a XIV. számú Autójavító Vállalat műhelyét, ezenkívül a 21-es és a 26-os számú Autó- közlekedési Vállalatok telep­helyeit. A megbeszélésen felmerült az a gondolat, hogy a vasúti sorompót meg kellene szüntet­ni. A sorompó eltávolításával felüljárót kell majd építeni, hogy zavartalan legyen a for­galom; Átképzős tanfolyam kezdődött a Sopianában Az üzem vezetősége elhatá­rozta, hogy az esztergályos szakmunkáshiány pótlására, esztergályos átképzős tanfolya­mot indít. Az üzem segédmun­kásai közül huszonhatan je­lentkeztek, hogy elsajátítsák az esztergályos szakmát. A tan­folyam már szeptember 10-én elkezdődött és egy évig tart, utána vizsgáznak a hallgatók. Az átképzősök hetenként két­szer elméleti, háromszor pedig gyakorlati oktatásban része­sülnek. Mosható férfi és női bőrkesztyűket gyárt a Kesztyűgyár Szeptemberben huszonnégy különböző fazonú kesztyűt gyártanak a Kesztyűgyárban. Ezeket a kesztyűket tetszető­sen díszítik. Az új fazonú férfi kesztyűiket — a sikeres kísérletek eredményeképpen — mosható sertésbőrből készítik. Ugyancsak mosható sertésbőr­ből készülnek a női divatkesz­tyűk is, amelyeket különböző színű bőrökkel díszítenek. A mosható bőrkesztyűk folyama­tos gyártását és exportálását a negyedik negyedévben kezdi el az üzem. Javul a téglaellátás A Megyei Tanács Téglagyári Egyesülése ebben az évben hét százalékkal több téglát égetett ki, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ebből a tégla­mennyiségből csaknem 40 csa­ládi házat lehet építeni. Ugyan akkor nyerstéglából 16 száza­lékkal többet készítettek, mint az elmúlt év kezdetétől a nyolc hónap alatt. Ha ezt a nyerstégla mennyiséget kiége­tik, ebből 125 családi házat lehet építeni. A jó munka si­kerét elsősorban a szigetvári I-es számú téglagyár segítette azzal, hogy befejezte a harma­dik negyedéves téglaégetési és az éves nyerstéglagyártási ter­vét. Az alsómocsoládi tégla­gyár is befejezte negyedéves téglaégetési tervét. Munkaerő megtaka­rítás ésszerűsítéssel A Kesztyűgyárban nemrég még kézi erővel számozták meg a feldolgozásra kerülő bőröket. Ezen most úgy változ­tattak, hogy a cipőgyárak mintájára gépi számozást ve­zettek be és ennek az ered­ménye, hogy három dolgozó szabadult fel, akiket más munkakörbe beosztottak. Új kokszolókamrákat építenek a Kokszművekben Napok óta széleskörű hiva­talos megbeszélések folynak a Kokszműveknél, melyeknek az a célja, hogy meggyorsítsák az elavult kokszolókemencék he­lyett az új rendszerű kokszoló kamrák építésének előkészü­leteit. A jelenlegi kokszot ter­melő berendezés állapota az utóbbi időkben nagymértékben rosszabbodott, megnehezítette a kemenceüzem kezelőinek munkáját és augusztus hónap­ban a tervben lemaradáshoz is vezetett; A felépítendő új rendszerű kokszolókamráknál a munka- viszonyok jóval kedvezőbbek a jelenleginél és kezelésük tel­jesen veszélytelen. Emellett népgazdasági szinten is elő­nyös az új rendszerre való át­térés, mert a silányabb szenek kokszolását is lehetővé teszi és ezáltal körülbelül évi 80 ezer tonna minőségi gázszén megtakarítása válik lehetővé. Ez okokból is, de főként a dol­gozók munkakörülményeinek mielőbbi megjavítása érdeké­ben a vegyipari minisztérium az új gázkamra rendszerre való áttéréshez hozzájárult és a tervezési munka megindítá­sára utasítást adott;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom