Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-11 / 214. szám
2 M A p í; ft 195# SZEPTEMBER II Megkezdődött a SZOT IX. teljes ülése Hétfőn reggel a SZOT székhazában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának IX. teljes öltse. Az ülés napirendje a következő. 1. A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításában. Előadó Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT elnöke. 2. A SZOT elnökségének be számolója a szakszervezeti kulturális nevelőmunkáról. Előadó Cseterki Lajos elvtárs, a SZOT titkára. 3. A szakszervezeti demokrácia szélesítése, a szakszervezetek központi vezetősége és az üzemi bizottságok jogkörének növelése. 4. Szervezeti kérdések. A tanácskozást Foek Jenő elvtárs. a SZOT. titkára nyitotta meg, majd Gáspár Sándor elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke tartotta meg beszámolóját: Gáspár Sándor elvtárs bevezetőben hangsúlyozta: a IX. teljes ülés tanácskozásának jelentőségét az határozza meg, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége júliusi ülése után tartják meg, amikor hazánkban igen kedvező politikai légkör alakult ld. A szakszervezeteknek mint a szervezett dolgozók érdekképviseleteinek az a feladatuk, hogy a bérből és fizetésből élő állampolgárok szempontjából vizs^lják a határozatok nyomán kialakult új helyzetet: A Központi Vezetőség határozata és az azóta foganatosított intézkedések jelentőségét a SZOT elnöksége elsősorban abban látja, hogy — az egyes szervek önálló ügyintézése révén — kedvező feltételeket és nagyobb munka- lehetőséget biztosított a szocializmus építését meggyorsító munkában — mondotta; — Az ügyek előbbrevltelébe a dolgozók legszélesebb réte- * gélt vonjuk be politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területén. A dolgozók kezdeményezése reálisabbá vált és ennek jelentősége a társadalomfejlődés szempontjából is fel- becsülhetetlen, Gáspár Sándor megállapította: a dolgozók kezdeményezésének állandó fejlesztése és felhasználása a szakszervezeti munka lényege és egyben legfelemelőbb hivatása: E feladat elvégzéséhez azonban két alapvető követelményt kell figyelembevenni; Elsősorban a szakszervezeti vezetőknek minden tevékenységükben tudniok kell, hogy tetteikért választóiknak, az őket megválasztó szervezett dolgozóknak tartoznak felelősséggel; A második követelmény, hogy a szakszervezetek tevékenységének alapját a dolgozókat foglalkoztató problémák határozzák meg: A dolgozók Jogos követeléseinek és Igényeinek kielégítéséért a szocializmus építésének Időszerű feladataival szoros kapcsolatban kell sikraszállnunk. A SZOT elnöksége ebből a második követelményből indult ki, amikor a IX; teljes ülés napirendjére tűzte a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát: Gáspár Sándor ezután részletesen foglalkozott néhány fontos szakszervezeti feladattal. Elsőnek az életszínvonal emelésére előirányzott tervek megvalósításáról szólt és rámutatott arra, hogy a népgazdasági tervek teljesítésével teremthetjük elő a nemzeti jövedelemnek azt a részét, amely a dolgozók jobb megélhetésére szolgál: Majd a bérrendszer megjavításáról beszélt) Hangsúlyozta, hogy bérrendszerünk átmeneti Jellegű, azaz már nem kapitalista, de még korántsem szocialista bérrendszer, mert nem érvényesül benne megfelelően a munka szerinti elosztás elve. — Jelenlegi bérrendszerünket két alapvető hiányosság jellemzi. Elsősorban nem valósítja meg kellőképpen azt a követelményt, hogy a dolgozók anyagi érdekeltségét összhangba hozza a társadalmi és egyéni érdekkel. Másodsorban pedig rendkívül bonyolult, túlzottan centralizált. így bérrendszerünk nem elég egyszerű és nem közérthető. A továbbiakban megállapította az előadó, hogy a bérhelyzetben bekövetkezett torzulást a szocialista munkaver- semy helytelen alkalmazása is elősegítette. Gáspár Sándor ezután arról beszélt, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a munkás- osztály zömére, anyagi és erkölcsi megbecsülésben kell részesítenünk a szocializmus építésének szilárd és megbízható hőseit, akik normájukat ugyan csak néhány százalékkal teljesítik túl, de akiknél a kevesebb többet jelent, mert minőségi munkát adnak ki a kezükből. A hibák felszámolásához, két alapvető kérdésben találjuk a megoldást. A vállalati munka eredményességét a meny- nyiségi tervteljesítés mellett elsősorban a vállalat jövedelmezősége alapján kell nézni, ehhez kell alkalmazni a bér- alapmérés módszerét és az élüzem feltételeket. Másodszor, általában növelni kell a vállalatok önállóságát, kiváltképpen a bérmegállapítás terén kell lehetővé tenni, hogy maguk döntsenek az alkalmazható bérrendszer és a munkások besorolásának kérdésében; — A vállalatok fokozott önállósága növeli az igazgató és az üzemi bizottság hatáskö-. rét: Gáspár Sándor ezután arról szólott, hogy az anyaghiány, illetve a munka folyamatosságának ebből adódó hiánya hogyan befolyásolja a keresetet; Rámutatott, bár a következő gazdasági évben az anyagellátási nehézségek előreláthatólag enyhülnek, hiba lenne azt hinni, hogy egyszeribe minden anyag- és szerszámellátási gondtól megszabadulunk; Gáspár Sándor ezután a dolgozók egyik legégetőbb anyagi kérdésére, a lakáskérdésre tért átj Megállapította, f hiba az, hogy a tervek szerint a legtöbb lakást építő Építésügyi Minisztérium 1956-ban az épített lakások mintegy háromnegyed részét csak a negyedik negyedévben adja át, Irodahelyiségek felszabadítása és lakásokká átalakítása terén elért eredmények is még csekélyek; Sok a jogos panasz a lakások elosztására) — Szükségesnek látjuk növelni a szakszervezetek jogait a lakások ellenőrzésében és elosztásában r- mondotta; — A SZOT elnöksége rendkívül fontos gazdasági és politikai érdeket lát abban, hogy az egy évre tervezett, több mint negyvenezer lakás (közte tizenhatezerháromszáz állami építkezés) elkészüljön. A szakszervezetek központi vezetőségei és elsősorban az építők szakszervezete, mozgósítson minden erőt e cél érdekében. A társadalombiztosításról szólva hangsúlyozta Gáspár Sándor, hogy az 1954. évi új nyugdíjtörvény gyökeres változást hozott Nyugdíjtörvényünk fogyatékossága azonban a régi nyugdíjasok ellátása) Meg kell vizsgálnunk" ezért, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között mit tehetünk a nyugdíjasok érdekében •— mondotta Gáspár Sándor; — A második ötéves tervnek azonban még csak első évében vagyunk és csak a terv végrehajtása lesz az, ami megteremti az általános rendezés anyagi feltételeit) — Mindezt figyelembe véve azt javasoljuk a kormánynak, hogy mind a nyugdíjasoknál, mind az özvegyeiknél emelje fel a legalacsonyabb nyugdíjakat. Azt is javasoljuk, hogy a még munkaviszonyban lévő nyugdíjasok számára —feltéve, hogy nekik kedvező, — tegyék lehetővé, hogy lemondva jelenlegi nyugdíjukról munkaviszonyuk megszüntetésekor az új munkaviszonyban töltött évekre való tekintet nélkül • az új törvény szerint legyenek nyugdíjazva. Szükségesnek tartjuk továbbá a mezőgazdasági nyugdíjasok, az úgynevezett OMBI-sok igen alacsony ellátásának felemelését; Gáspár Sándor ezt követő- teg megállapította: a munka törvénykönyve és a munkaügyi és munkajogi kérdéseket szabályozó törvényerejű rendeletek megtartásáról való gondoskodás a szakszervezeteknek nemcsak joga, hanem kötelessége is. A vállalatok egy részénél rendszerré vált például, hogy a munka törvénykönyvében megszabott mértéken túl veszik igénybe a túlórákat. A szakszervezeti vezetőknek az a feladatuk, hogy az egész hónapi egyenletes munkával, túlórák nélkül biztosítsák a munkások számára a havi átlagkeresetet. A szakszervezeteknek alaposan meg kell vizsgálniok az üzemeken belüli helyzetet, hogy mennyi túlóra szükséges a termelés érdekében. A törvénytelen túlóra elrendelése esetén habozás nélkül törvényes úton vonják felelősségre a gazdasági vezetőket: Ezután a szakszervezeti demokrácia kiszélesítéséről beszélt: Szakszervezeti vezető szerveink ma már többségükben a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket tűznek napirendre Ismerik a dolgozók panaszait, ismerik a hangulatot, az igényeket, —. egyszóval tudják, hol szorít a cipő. Intézkedéseik hatékonysága azonban sokkal kisebb. Ennek oka a szakszervezeti demokrácia hiányosságában keresendő. Nem kérjük ki a dolgozó tömegek tanácsát, nem használjuk ki tapasztalataikat, bölcsességüket a felvetődő problémák megoldásában; A tömegkapcsolatok fejlesztése a szakszervezeti demokrácia fejlesztése nélkül nem érhető el. — A szakszervezeti demokrácia kiszélesítésénél abból az elvből kell kiindulnunk — mondotta, — hogy növelnünk kell a gazdasági szervek és az üzemek önálló jogkörét. Az üzemek fokozott gazdasági önállóságának vissza kell tükröződnie az üzemi szakszervezeti szervek, a területi bizottságok, a központi vezetőségek, sőt a SZOT munkájában te, Gáspár Sándor leszögezte: alapvető kérdés, hogy a szak- szervezetek mind üzemi, mind felső szántén rész tvegyenek a népgazdasági tervek előkészítésében és összeállításában. Teljes felelősséggel kell résztvenndök a bérügyi Intézkedések' kidolgozásában Is. Itt elsősorban a szakszervezetek központi vezetőségeinek hatáskörét kell növelni: — Növelni kell a szakszervezetek szerepét az államf szerveknek mindazon intézkedéseiben, amelyek közvetlenül, vagy közvetve kihatnak a munkások és alkalmazottak élet- és munkakörülményeire, szociális és kulturális helyzetére. Növelni keR továbbá a szakszervezetek felelősségét és hatáskörét a dolgozók törvényben biztosított Jogainak védelmében, tehát munkaügyi kérdésekben, »munka törvénykönyv megtartásában, a kollektív szerződés maradéktalan végrehajtásába» Is. A beszámolót vita követte. A minisztertanács Minisztertanácsi határozata az élenjáró határozat a vidéki termelőszövetkezetek piacok szervezetének kitüntetéséről szabályozásáról A Magyar Közlöny 78. száma közli a Minisztertanács határozatát az élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságok kitüntetéséről. — Eszerint a Minisztertanács a legkiválóbb termelési eredményeket elérő és az állam iránti kötelezettségeiket példásan teljesítő termelő- szövetkezeteket vándorzászlóval, „Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága“ címmel tünteti ki cs ezzel együtt pénzjutalomban részesíti. A Minisztertanács a vándorzászló I., II. és III. fokozatát, a kitüntető címet és az ezzel együtt járó pénzjutalmat az ezer holdnál nagyobb, továbbá a 400—1000 hold közötti, valamint a 400 holdnál kisebb ♦•'rülcten gazdálkodó termelőszövetkezetek •‘'»áriájában a legjobb három-három ter- " szövetkezetnek adományozza. Az egyes sgóriákban a jutalom összege százezer, ven ezer és huszonötezer, illetve hetvenöt- ezer, harmincezer és húszezer, továbbá ötvenezer, huszonötezer és tizenötezer forint. A határozat ezután részletesen ismerteti a versenynek, a cím és a pénzjutalom elnyerésének feltételeit és az odaítélés szempontjait. A Magyar Közlöny 78. száma közli a vidéki piacok szervezetének szabályozásáról és » piaci helypénzek megállapításáról szóló minisztertanácsi határozatot. Ennek értelmében szeptember 30-ig az alábbi helyeken megszűnnek a helypénz és díjbeszedő vállalatok: Baja, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Miskolc. Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Berettyóújfalu és Debrecen. Ugyancsak megszüntetik a város- és községgazdálkodási minisztérium főfelügyelete alá tartozó községgazdálkodási vállalatok piaci helypénzszedési és hatósági mérlegkezelési tevékenységét. A piacok létesítésévei, fenntartásával és működésévé" kapcsolatos kérdéseket a tanácsok saját hatáskörükben szabályozzák, a megállapított helypénz díjak azonban nem léphetik túl a rendelet mellékletében megállapított felső határokat. A határozat végül intézkedik, hogy a helypénz és a mérleg bevételéből elsősorban a piacok fenntartását kell fedezni, a fennmaradó összegeket pedig a községfejlesztési alap kapja. Német takarékpénztári küldöttség érkezik Pécsre ÚJABB KÍSÉRLETI ATOMBOMBA-ROBBANTÄSOK A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva (TASZSZ) Szeptember 2-án és 10-én a Szovjetunióban újabb nukleárisfegyverkísérletek történtek. A lakosság fokozottabb biztonsága érdekében a robbantásokat épp úgy, mint előbb is, a lakótelepektől távoleső vidékeken, nagy magasságban végezték. az NDK Állampolgárai ÚTLEVÉL NÉLKÜL UTAZHATNAK A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKBAN Berlin (MTI) Kari Maron az NDK belügyminisztere, az ADN hírügynökségnek adott nyilatkozatában közölte, hogy a népi kamara által a közelmúltban elfogadott útlevéltörvény érteiméin az NDK állampolgárai útlevél nélkül utazhatnak a népi demokratikus országokba. Az Országos Takarékpénztár pécsi fiókja értesítést kapott, hogy szeptember 11-én, kedden délben öttagú takarékpénztári küldöttség érkezik Pécsre a Német Demokratikus Köztársaságból. A küldöttség tagjai: Rudolf Müller, a Német Demokratikus Köztársaság pénzügyminisztériuma takarékpénztári ügyosztályának vezetője, Rudolf Bechmann, az NDK pénzügyminisztériuma takarék- pénztári ügyosztályának munkatársa, Gerhard Koddritsch, az NDK számlottójának igazgatója, Kurt Epperlein, a Kari Marxstadt városi és körzeti takarékpénztár pénz- és hitel- forgalmi osztályának vezetője, valamint Werner Speck, a potsdami városi és körzeti takarékpénztár vezetője. A küldöttséget Tarján Endréné, az Országos Takarékpénztár ve- zérigazgatóhelyettese vezeti. Az NDK takarékpénztári küldöttsége két napos tapasztalatcserére jön Pécsre. Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókjának működését tanulmányozzák és megismerkednek az OTP megyei hálózatának szervezetével is. Délben egy és fél 2 óra között gépkocsival énkeznek meg a városba, majd a Nádor étteremben az OTP ebéden látja vendégül őket. Délután megtekintik Pécs város nevezetességeit és ellátogatnak a Zsolnay múzeumba. Szerdán délelőtt az OTP működését, tanulmányozzák, majd este visszatérnek Budapestre. Zrínyi Miklós emlékének áldozott Szigetvár lakossága Szigetvár hős védelmének 390. évfordulóján, Zrínyi Miklós emlékének áldozott Szigetvár lakossága. A járás területéről mintegy 2 500—3 000- en jöttek Szigetvárra, hogy rész tvegyenek a kétnapos Zrínyi-ünnepségen, amely szombaton este fáklyás felvonulással kezdődött. Ifjúsági staféták futottak be a Zrínyi térre, ahol koszorút helyeztek el a Zrínyi emlékmű talpazatára: Hat mozsárágyú lövése resz- kettette meg a levegőt és ez jelezte az ünnepség kezdetét. A vármúzeum előtti térségen felcsendült a Himnusz, majd Kordély elvtárs, a szigetvári DISZ Bizottság titkáránálmegnyitóbeszéde után a vármúzeum falára emléktáblát helyeztek el, amelyet ünnepélyes keretek között lepleztek le. Az emléktábla alá koszorúkat helyeztek el, majd De- vecseri Gábor, Kossuth-díjas író ünnepi beszédet mondott. Méltatta a vár történelmi jelentőségét és Zrínyi Miklóst, a hŐ6 hadvezért, példaképül állította az ifjúság elé. Az első nani ünnepség vasárnap reggel 4 óráig tartó „Zrínyi-báTial fejeződött be. Amilyen jól sikerült a szombati Zrínyi-ünnepség, olyan hiányos volt a vasárnapi műsor. Lovasbemutató helyett, mindössze 5 lovas vonult fel, mert a görösgalli állami gazdaság ígért lovasai Jjern jelentek meg. Elmaradt a MÖHOSZ ejtőernyős-ugró bemutatója és a nyomozó kutyák bemutatója is. Délután 2 órakor a vármúzeumban megnyitották a fényképkiállítást, amelyen a Szigetvárról készített fényképeket mutatták be. A kiállítást mintegy kétezren tekintették meg. Este 8 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészei a járási kultúrházban bemutatták a „Nászutazás" című há- romfelvonésos zenés vígjátékot.A kairói értekezlet után Kairó (MTI) Az AFP jelentése szerint a kairói értekezlet lezárásakor, vasárnap este az alábbi szövegű közös közleményt adták ki: „A Robert Menzies elnöksége alatt álló szuezi bizottság és Nasszer elnök között szeptember 3—9-ig tartó tanácskozások befejeződtek. A bizottság előterjesztette és kifejtette a szuezi kérdésről Londonban tartott értekezletein résztvett 16 nemzet javaslatait és meghallgatta az egyiptomi kormány álláspontját ezekre a javaslatokra. A tanácskozások őszinte és formaságtól mentes légkörben folytak. A bizottság elutazik Kairóból, hogy megbízói elé terjessze tanácskozásainak eredményét.,, Egyidejűleg közzétették a bizottság és Nasszer elnök múltheti levélváltását is, jelenti a londoni rádió. A bizottság levelében azt állította, hogy javaslatai értelmében Egyiptom felségjogait te’ ies mértékben elismerték, de a csatorna kezelését, fenntartását és fejlesztését nemzetközi testület irányítása alá he1'-r'7- -*k. E ♦--‘■’'let, an~-óyiplom y visel vi kapcsolatban állna az ENSZszel és a vitás kérdések elintézésére egyeztető bizottságot állítanának fel: Nasszer elnök válaszában leszögezte, hogy e javaslat célja a csatornát használói egy csoportjának igazgatása alá helyezni azáltal, hogy kezébe adják a csatorna kezelését. A javaslat célja tehát az — írja Nasszer, — hogy a Szuezi-csa- tornát kivegyék Egyiptom kezéből és mások kezébe helyezzék. Nehéz elképzelni ennél kihívóbb lépést az egyiptomi néppel szemben, —■ jelentette ki Nasszer elnök: Az ilyen lépések, súrlódáshoz, félreértésekhez és állandó torasalko- dáshoz vezetnének és nem a nehézségek végét, hanem kezdetét jelentenék. Végül Nasz- szer elnök ismét kifejezésre juttatta, hogy Egyiptom biztosítani kívánja a csatorna használatét kivétel nélkül mindenki számára és megállapította, hogy ezt legjobban az 1888. évi egyezmény megújítását szolgáló nemzetközi megállapodás révén lehetne megoldani i A tárgyalások befejezése után Menzies, az öthatalmi bizottság vezetője közölte, hogy e0v'»‘ -M részről r -1 idő' bt..’ k rei ;ezés:v amennyit csak kívánt és anynyi megbeszélést tartottak, amennyit a bizottság kért. Menzies végül kijelentette, hot™ a helyzet igen 6úlyo6, mint ahogyan már kezde,,ol fogva is az volt; Az ötösbizottság ma elhagyja Kairót; Menzies Londonba repül, hogy jelentést tegyen Selwyn Lloydnak, a londoni konferencia elnökének. Hírek szerint részt fog venni azokon a megbeszéléseken, amelyeket Eden és Selwyn Lloyd Mollet francia miniszterelnökkel és Pineau külügyminiszterrel fog folytatni. A francia miniszterek ma délután érkeznek Londonba: TALÁLKOZÓK A szigetvári Járási Kultúrotthon munkás-paraszt találkozókat rendez a szigetvári járásban, Nagypeterden, Szent- dénesen, Patapoklosiban mogyhatvanban, Merenyén, Almamelléken és Horváther- telenden. A munkás-paraszt találkozók alkalmával a kul- túrMz színjátszó gárdája elő- a „Mézeskalács címé daljátékot)
