Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
195« SZEPTEMBER 9 NAPLÓ 5 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Halgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás a 4. oldalról) IQ A termelőszövetkezeti A mozgalom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gazdasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák. a) A földművelésügyi mi-1 nisztérium és a helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, | mint a tsz-ekével. b) A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mértékben támogatni kell és gépállomási mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetekhez hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. A földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről, *az egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földmüvesszövetkezeti mozgalmat és a földművesszövetkezetek tevékenységét az áruellátás mellett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejleszteni kell. A földművesszövetkezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezetek tagjaik értékesítő szövetkezeteivé is váljanak. Az értékesítési és áruellátási tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a fö'dművesszövetkezetek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési társulások újabb formáinak a kialakulását is elő kell mozdítani, 1 A mér működő egyszerű-*-• termelői társulások meg- szi'árdítását és fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alkalmi társulása a fö'dművesszövetkezeteken belül egy-egy termelési vagy munkafolyamat (gyümölcsös, sző’őtelepités, szántás, vetés, permetezés, stb.) közös elvégzésére, továbbá egyes termelési eszközök vetőmagvak, anyagok, közös beszerzésére vagy egyes termelvények közös értékesítésére egy-egy időszakra. A földművesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földművesszövetkezet szerves részel, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszövetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növéfiy termelésére, közös géoh asznál a tra, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egves állati és növényi termékek közös feldolgozása. A termelő szakcsoportok az alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszo- vetkezet keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy- egv növény termelését vagy állatfajta tenyésztését, illetőleg egyes állati és növényi termékek feldolgozását önálló szövetkezeti keretben végzi. A szakszövetkezetek a földmű- v*'»szövetkezetekhez hasonlóan a *Hó szövetkezetek, amelyek . földmüvesszövetkezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányításukat aföld- mövesszövetkezetek járási, illetőleg megyei szervei látják e’. 2 Az egyszerű termelési • társulások „működési szabá’yzat“ alapján működ- nak. amelynek irányelveit a SZÖVOSZ határozza meg. A szakszövetkezetek tevékenységüket alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ éi*a’ kiadott mintaalapszaMly fi vv»1 'inbevételével alakíthatna’' ki. ti \ Minisztertanács an- *-'• n*k érdekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbe ni megtakarításait saját szövetkp zeti szervezete útján össze- gyű.tthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítség elve alapján közvetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ igazgatóságénak elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékaképpen a pénzügyminisztériumot a szövetkezetek pénzügyi működését illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarékszövetkezeteket alapszabályszerű működésük keretében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg. A Minisztertanács szük- • ségesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezeti szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelői társulások számára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibontakozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértékben a közös termelés, feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői — tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését Cí Az egyszerű termelői társulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani. a) A talaj-, növény ápolási, védekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talaj- megmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelkezésre álljanak. A gépi szolgáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételeinél tíz százalékkal alacsonyabban kell számolni. Harminc holdat meghaladó összefüggő tábláin végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők .előtt sorrendi előnyben kell részesíteni az egyszerű termelő társulásokat (szakcsoportokat! a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szűk séges anyagok beszerzésénél (műtrágya, növényvédőszer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok, stb.) Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a különféle takarmányjuttatásoknál, valamint naposcsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál. c) A gépállomások főmezőgazdászai, a községi agronó- musok, a megyei és járási mezőgazdasági szervek és a termeltetésben érdekelt vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanácsadással támogatni az egyszerű termelői társulásokat. fi Az egyszerű termelői u* társulások részére ter- melvényeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezetekét el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségek (beadási, értékesítési, szerződéses) teljesítésén felül saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ílymódon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési, szerződéses) teljesítésén felül saját termékeiket közösen feldolgozzák és közvetlenül forgalombahoz- zák (például gyümölcs-, zöldségelárusítóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyümölcsfeldolgozás, pálinkafőzés, stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás engedélyezésével, valamint állami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. *7 A termelés növelését * szolgáló közös berendezések létesítésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes beruházási hitelt lehet nyújtani. A földművesszövetkezetek saját erőforrásaik felhasználásával, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kereteikből az egyszerű társulások közös termelői tevékenységének elősegítésére, gépeket, termelési eszközöket szerezhetnek be és adhatnak berbe a termelőd társulásoknak. Q Az egyszerű termelői * társulások által telepített évelő kultúrák (földieper, gyümölcs, szőlő, egres, málna, spárga, stb.) összefüggő területét tagosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelőt társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékföldeket is fel lehet használni. A tanácsi szervek a tartalékföldek hasznosításánál egyszerű termelői társulások igényeit az egyéni termelők előtt elégítsék ki, Q Az egyénileg gazdálko* dó dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásainak biztosított kedvezményekre vonatkozó feltételeket az érdekelt minisztereik a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának y elnökével egyetértésben állapítsa meg; HEGEDŰS ANDRÁS s. k. a Minisztertanács elnöke. Á Szovjetunió Minisztertanácsának, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának határozata az alacsony bérű munkások és alkalmazottak bérének felemeléséről Moszkva (TASZSZ) A szovjet dolgozók anyagi jólétének további javítása céljából a Szovjetunió Minisztertanácsa, az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elhatározta: 1. Addig, amíg intézkedések történnek a munkások és alkalmazottak bérének általános rendezésére, 1951 január 1-tül kezdve fel kell emelni az alacsonybérű munkások és alkalmazottak fizetését a következő arányban: a) Azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak a bérét, akiket közvetlenül az ipari vállalatokban, az építkezéseknél, a közlekedési és hírközlési vállalatoknál foglalkoztatnak, havonta legalább háromszáz— háromszázötven rubelben kell megállapítani; b) a többi munkásnak és alkalmazottnak, valamint alsóbb kiszolgáló, személyzetnek, az ipari vállalatok, építkezések, közlekedési és hírközlési vállalatok őrszemélyzetének a bérét a városokban és munkás lakótelepeken havonta legalább 300, faluhelyeken pedig legalább 210 rubelben kell megállapítani. Jelen béremelés azokra a munkásokra és alkalmazottakra terjed ki, akiknek bérvagy illetményalapja alacsonyabb a fentemlített összegeknél. 2. A munkásoknak és alkalmazottaknak a norma teljesítéséért, és túlteljesítéséért járó díjazást, a prémiumokat, a túlóradíjakat, az ünnepnapokon vagy éjszaka végzett munkáért járó díjakat, korpótlékokat, a hosszú éves feddhetetlen munkájáért kapott jutalmakat, a magas északi vidékeken és ezekhez hasonló területeken, a vízszegény és magas hegyi vidékeken végzet munkáért járó pótlékot a jelen rendelet 1. pontjában megállapított bérösszegeken felül kell fizetni. E kifizetéseket a vállalatoknál, a szervezeteknél és intézményeknél érvényes fizetési kategóriák és illetményalapok alapján kell kiszámítani. 3. Meg kell bízni a Szovjetunió minisztereit és hivatalvezetőit, valamint a szövetséges köztársaságok minisztertanácsait, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami munkaügyi és bérbizottsággal és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsával egyetértőén egy hónapon belül határozzák meg az egyes munkakörökben a minimális munkabért, a jelen rendelet t. pontjának „a" alpontjában körülírt keretek között. 4. Azokban as esetekben, amikor a munkások és alkalmazottak nem dolgozzák végig a teljes hónapot, a munkabér nagyságát az illető hónapban ledolgozott időhöz arányitva kell meghatározni. 5. A vállalatoknál, az építkezéseknél, a szervezetekben és az intézményeknél foglalkoztatott tanulók munkáját a fennálló rendszernek megfelelően kell bérezni. A továbbképző tanfolyamot végző munkások és alkalma* zottak bérét a jelen rendelet 1. pontjának megfelelően kell megállapítani. 6. 1951. január 1-től kezdve meg kell szüntetni a jövedelemadó, valamint az agglegényekre, gyermektelen és kis- családu állampolgárokra kivetett adó lev ;ását azoknál a munkásoknál, alkalmazottaknál és tanulóknál, akiknek bére vagy ösztöndíja nem haladja meg a havi 310 rubelt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé rendelettervezetet kell terjeszteni megerősítés végett a munkabérek adómentes minimumának felemeléséről. 1. A népgazdasági tervbe« és az 1951. évi állami költség- vetésben nyolc milliárd rubelt kell előirányozni az alacsony bérű és fizetésű munkások és alkalmazottak bérének felemelésével kapcsolatos Intézkedések végrehajtására. Ez a munkások és alkalmazottak szóbanforgó csoportjánál átlag körülbelül 33 százalékos béremelést biztosit. 1956 szeptember t, A Szovjetunió Minisztertanácsa, az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa« így is lehet kezdeni A POROS MELLÉKUTAT hársfák szegélyezik. Azt mondják: ez a völgyben meglapuló Somogyhárságy innen kapta a nevét. Ki tudja? A dombról nézve mintha festményt látna az ember: apró házak, zsupposak, cserepesek, bádogtetejűek vegyesen. A határ viszont... Különös! Kis- parcellát nem látni! Zsuppos ház sok van, de zsuppos tetejű pajta, istálló alig. Ha a háznak szalma is a teteje, sárból verték is a falát, az istálló, a pajta a legtöbb helyen téglából épült, cseréptetős. Már a külső képből is meglátni, hogy az itteniek többet törődnek a gazdasággal, mint a saját kényelmükkel. Es van itt még egy különös dolog: a pajtákban, ereszek alatt mindenütt dohány sárgállik, szárad. A falu végén nincs kiírva, de ez a falu szocialista község, öt társasgazdasága is van: egy termelőszövetkezet, a Vörös Sugár és négy termelőcsoport: a Rákóczi, a Szabad Föld, a Május 1., és a Dózsa. A Vörös Sugár 1949-ben, a másik négy 1951-ben alakult. A Rákóczi, a Szabad Föld, a Dózsa és a Május 1. tagjai úgy gondolkodtak akkor még: ki kellene próbálni a gépi munkát, hátha £z mégiscsak jobb, meg aztán a húsz százalék adóengedmény, a beadási kötelezettségből is ugyanennyi... így hát megalakult a négy termelőcsoport. A gépet' akarták csak kihasználni és amikor látták, hogy a szövetkezés nem is olyan rossz dolog, mindig egy-egy lépéssel tovább mentek. így jutottak el odáig, hogy manapság már az adót is számon tartják: ki mikor fizette ki; A somogyhárságyi termelő- csoportokban: a Szabad Földben, a Rákócziban, a Dózsában, a Május 1-ben mindenütt közösen végzik a szántást, a vetést. Tervet készítenek, hogy ebben az évben ennyit és eny- nyit kell megtrágyázni és ebből ennyi és ennyi földre kell egy-egy tagnak kihordani a trágyát. Közösen vetnek, míg a bevitt föld arányában elosztják, felparcellázzák és ettől kezdve mindenki egyénileg a családjával műveli. Egyénenként aratnak is, de a beadásra szánt gabonát közös ezérün, közösen cséplik el- A beadáson felüli részt mindenki hazaviheti és otthon gépel tetiheti el. Itt a cséplésnél van egy nagyon érdekes, figyelemreméltó dolog! Kárpáti Mihálynak például két holdon 14.45 mázsa búza termett, míg több tagnak ennél egy-két mázsával több. A termelőcsoport vezetősége összeült és kiszámította az átlagtermést. Az átlag nyolc mázsa volt. Ezért mindenkinek, akinek ennél több termett be kellett adnia a felesleget a közösbe. Itt elosztották és így nem károsodott Kárpáti Mihály sem. Neki is annyi jutott, mint a többinek, mert így vélekednek most már a csoporttagok te: »Egyformáin dolgoztunk a búzával, az árpával, meg a többi gabonával, egyformán te kell, részesednünk.“ A megértés, az egymáson való segítés jellemzi ezeket a csoportokat és amit igen jól esik látni, hallani: nagy kedvük van a termeléshez, T AMIS LAJOST, a Rákóx czi tsz egyik tagját kérdezem: hogy gondolják a jövőben .ü? — Még nem értünk meg arra, hogy a szövetkezés magasabb formájában dolgozzunk — válaszolta Tarnte La je* — Majd eljön az idő, akkor majd meglátják. Meg aztán még egyelőre több a mi jövedelmünk, mint a Vörös Sugár tagjainak :; | Hát ez hogy lehet? A Vörös Sugár a — ha iskolához hasonlítja az ember a szövetkezést — már „harmadik osztályos" ők meg csak „elsősök“. És mégis többet tudna az elsős, mint a harmadikos? — Hány jószága van magának? — kérdem Tarnte Lajost. — Hát nézze — és a hüvelykujját tartja ezzel jelzi, hogy először — Az idén hét hízót adtam el, most hízik a nyolcadik. Egy tehenem, egy üszőm és kilenc süldőm van jelenleg. Tamás Béla te beleszól, ö is csoport tag, egy házban laknak, de külön-külön gazdálkodnak. Lajosnak nyolc, Bélának pedig hat hold földje vám — Én már mindent tisztáztam, az adómat te befizetem hamarosan és akkor kész vagyok. Nekem Is van: egy tehenem, két lovam, egy csikóm, négy süldőm és egy anyakocám öt malaccal. Az idén már eladtam egy hízott bikát, öt mázsás volt és 6.000 forintot kaptam érte, meg még a tavasszal két hizót te pénzzé csináltam .:: i Kipislantok az udvarra: •— Kié ez a 125-ös Csepel? — A fiamé, a nagyobbik fiamé — felel Tamis Lajos — Tavaly vettem meM. Az Idén a nagyobbik kap egy Pannóniát, ez meg jó lesz a kisebbiknek. Végigjártam Czifra István, Disztl János, Keiser Antal és Kárpáti Mihály portáját és mindenütt ezt tapasztaltam: sok az állat, sok a pénz és majdnem minden egyes tag olyan növényt termel (dohányt, lóhert és más egyebet) amely a legjobban jövedelmezi A tanácselnök, Venicz Ferenc azt mondja: „Van olyan csoporttag, aki a párnája alatt 20—25.000 forintot is őriz.“ Elhiszem, egynémely esetben erről saját magam is meggyőződtem. Több a jövedelmük, mint a Vörös Sugár tagjainak. Több, de lehetne több a Vörös Sugárnak is, ha egy kicsit is bel- terjesebb gazdálkodást folytatnának, ha a 283 hold szántóra és a negyven hold rétre nem tizennyolc fejőstehén jutna, ha ... egyszóval, ha jobban kihasználnák a lehetőségeket, de ha jobban nem Is, legalább úgy, mint a Rákóczi tagjai. — Már tavaly te terveztük, de reméljük hamarosan megvalósulhat a régi vágyunk — folytatja Tamis Lajos — Ügy gondoltuk: veszünk egy cséplőgépet, egy Zetort és egy pótkocsit. Mindenki elad egy-egy lovat, és meglesz az ára. Meg aztán úgy terveztük: jó lenne egy kertészet is. Valamennyien értünk a kertészkedéshez és az sok pénzt hoz a házhoz, pláne, ha saját vontatónkkal pia- colhatnánk Szigetvárra. Persze csak akkor, ha kész lesz az országút — tette hozzá. Amint később megtudtam az új országutat már kijelölték és még ebben az évben megkezdik a földmunkát. Tehát Tamis Lajosok álma valóra válhat« Nagyon sok Ilyen termelőcsoportra van szükség a megyében, mint amilyenek a somogy- hárságyi termelőcsoportok. Itt megtalálják helyüket azok te, akik nem akarják mindjárt a szövetkezés legmagasabb formáján kezdeni; JJOGY ÍGY LEGYEN, ne 11 csak termelőszövetkezetekbe, hanem termelőcsoportokba te szervezzünk látogatásokat, mondjuk Somogyhár- ságyra, ahol minden egyéni gazda meggyőződhetne arról: hogyan boldogulhat jobban? Remélem: hamarosan egy ilyen ' ítogatásról számolhatok be. SZÁLAI JANOS
