Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

!#S* SZEPTEMBER 1 NAPLÓ 3 PART ÉS PÁRTÉP1TÉS A Központi Vezetőség határozatáról beszélgetnek, azt valósítják meg a kommunisták A pécsi üzemek és hivatalok pártszervezetei, illetve párt- szervei most tartják taggyűlé­seiket, vezetőségi vagy párt- bizottsági üléseiket. Nézzünk meg néhányat közülük és vizs­gáljuk meg, hogy vajon mi­lyen tapasztalatokat szűrhe­tünk le belőlük? Első és örvendetes tapaszta­latunk az volt, hogy A Központi Vezetőség júliusi határozatával foglalkozik mindegyik; a pécsi Húsipari Vállalat, a Vízügyi Igazgató­ság taggyűlése és a Pécsi Bőr­gyár pártbizottsági ülése egy­aránt Amint a tények bizo­nyítják, a Központi vezető­ül határozatát nemcsak fel­olvasták, hanem meg is ta­nácskozták: mit kellene hely­ben tenniök a határozat vég­rehajtásáért. A Húsipari Vál­lalat taggyűlése például meg­bízta az üzemi bizottságban és vállalatvezetőségben tevé­kenykedő kommunistákat, hogy üljenek össze és dolgoz­zanak ki olyan bérezési rend­szert, amely az eddiginél job­ban ösztönzi a munkásokat. Ezzel egyidőben elhatározták, hogy felébresztik a népnevelő- gárdájukat, „csipkerózsika-ál­mából“ és széles körben is­mertetik, népszerűsítik a Köz­ponti Vezetőség júliusi hatá­rozatát. Örvendetes még, hogy a taggyűléseken, vezetőségi ülé­sekén az eddigieknél sokkal többet foglalkoztak a DISZ­szel. A bőrgyári pártvégrehaj- tö bizottság például beszámol­tatta a DJSZ vezetőséget. Meg­állapították, hogy 13 DISZ- brjgád dolgpzjk az üzemben s azok 130—190 százalékos tel­jesítményt érnek el, a tanulás viszont nerp megy valami #1, a gyár sokszáz diszjstája illet­ve fiatalja közül csak tizenöt jelentkezett eddig a „Kérdezz- feielek“ tanfolyamra. A Vízügyi Igazgatóságon a taggyűlés elemezte a DISZ munkáját. Itt is, meg a Bőr­gyárban is határozat született árról, hogy a pártszervezet, illetve pártbizottság segít' az ifjúsági szervezetnek és ta­pasztalt kommunistákat küld a fiatalok közé. A taggyűlés nem termelési értekezlet Az Agrária Keményítőgyár taggyűlésén — miután meg­állapították, hogy 18 vagon keményítőt gyártottak terven felül — mindvégig a szállí­tásról és tárolásról, a műszaki problémákról beszélgettek az elvtársak. Pártpolitikai mun­káról lényegében nem is esett szó, egyszóval: a taggyűlésnek termelési értekezlet jellege volt; a keményítőgyári elvtár­sak kissé félreértették a XX. kongresszus gazdasági kérdé­seket előtérbeállító jelszavát. Való igaz, hogy pártszerve­zeteinknek gazdasági kérdé­sekkel kell foglalkozniok, hogy a gazdasági eredmények muta­tószámain lehet lemérni mun­kájuk sikerét vagy sikertelen­ségét, de azért a pártszervezet most is csak pártszervezet ma­rad és nem az igazgatók illet­ve művezetők munkáját kell elvégeznie. A pártszervezet a pártpolitika sajátos eszközei­vel küzd ugyanazért,a célért, amiért a gazdasági vezetők. Hogy miképpen, arra jó példa lehet a Húsipari VáLLalait párt­szervezetének már említett gyakorlata. Mit is akar ott tulajdonképpen a pártszerve­zet? Emelni a termelést. Es hogyan emeli? Először is ösz­tönzőbb bérrendszert dolgoztat ki, másodszor pedig mozgásba hozza népnevelőgárdáját g a Központi Vezetőség júliusi ha­tározaténak Ismertetésével lelkesíti a dolgozókat. Tehát: nem avatkoztak beje a mű­szakiak dolgába, hanem ked­vet öntenek az emberekbe. Az Agrária Keményítőgyár pártszervezete is átvethetné a húsosok módszereit és megke­reshetné, hogy milyen politi­kai feltételeket kell teljesíte­nie ahhoz, hogy például a tá­rolásban ne legyenek zökke­nők. Mankó nélkül! A pécsi járásban a pártszer­vezetek többsége rendszeresen megtartja vezetőségi üléseit és taggyűléseit, Dinnyeberki­től kezdve egészen Belvárd- gyuláig. Néhány alapszervezet azonban — minit az aranyos- gadányi, pellérdi, görcsönyi és hásságyi falusi szervezet — hónapok óta nem tartott veze­tőségi ülést vagy taggyűlést. Az itteni elvtársak általában így lindokolják a kollektív ve­zetést és a pártdemokráciát sértő mulasztásukat: „Nem tartottunk, mert a járási párt- bizottságtól nem kaptunk szempontokat, hogy máról be­szélgessünk ...“ Ezek az elvtársak tehát any- nyira megszokták a mankóul szolgáló szempontokat, hogy nem tudnak nélküle meglenni Pedig az alsóbb szerveknek szempontáradatpkfkal való irá­nyítása, mint a XX. feongresz- szus is bebizonyította, rossz. Rossz és ésszerűtlen, mert a járási pártbizottság munkatár­sának, akármilyen okos és jólképzett elvtáns is, nincs me­sebeli varázsszeme és nem tudhatja, mi történik nap mint nap Pellérden, Görcsöny- hen vagy Aranyosgadányban, senki sem tudhatja azt jobban a pellérdi, görcsönyi vagy aranyosgadányi .elvtársaknál. Ezért helyes a pécsi járási pártbizottság elgondolása, hogy a lehető legkevesebbre csökkenti a szempontok szá­mát. Milyen ,szempontok" alap­ján lehetne akkor e helyeken taggyűlést tartani? Lényegé­ben egyetlenegy — nem szem­pont, hapern — határozat alapján: a ^Központi Vezetőség júliusi határozata szerint, ahogyan a pécsi üzemi párt- szervezetek is teszik: az orszá­gos érvényű határozatot „fel­bontani“ és a helyi körülmé­nyek figyelembevételével ma­radéktalanul végrehajtani... Ez nemcsak a sokéven át szokásos szempont-mankók el­hagyását jelenti, hanem a kollektív vezetést, a páxitde- mokrácia betartását is! VITA: Mozi vagy cirkos; ? j Barangolás az ismeretlen Baranyában Új dokumentumok az 1848-as Nag y nyá rád ró 1 Olvasóink sok levelet küld­tek szerkesztőségünkbe, melyben valamennyien egyet értenek Pettrich Lászlónak a „Mozi vagy cirkusz?“ című . írásával; a mozikban ne ren- \ dezzenek artistaműsort! —, Bródy Ildikó például ezt írja: * „Azért járunk moziba, hogy egy-egy jó filmet megnézve szórakozzunk és tanuljunk is belőle, de semmi esetre som azért, hogy artistaműsort nézzünk végág.“ „Szeretek moziba és cirkuszba is jár-5 ni, de a kettőt együtt nem kívánom. Mindig hosszan- <> kodva és türelmetlenül kény- szerülök ilyen műsort végig-# nézni“ — árja levelében Ba- Iogh Konrád. Keserű Pét$r<> így ír: „Igaza van a cikkíró-1 nak, szüntessék be a varié 4 té műsort. A mozi legyen Ő mozi, ne pedig cirkusz.“ Számos jó javaslatot is ol- <’ vashatunk a levelekből. Azt a levelet, amelyből idézünk, Bérces GySrgyné, Molnár f Imréné, Kovács Péter, Szabó t Károly, Kiss Jenő és Halász f Jánosné írták alá. így szól a f javaslatuk: „Helyes lenne, hg J a város vagy az állam gon- ( doskodnék egy színpad felál- l Utasáról, ahol az artisták tu- J dásukat bemutathatnák.“ — \ Valóban, helyes lenne egyr esztrád színpad felállítása, mert az illetékesek ezzel igen sok mozilátogatót men­tenének meg a felesleges bosszúságoktól és az artisták számára is lehetővé tennék, hogy kedvezőbb körülmé­nyek között szórakoztassák a nagyközönséget. Szeptemberi országos vásárok ' Baranya megyében szeptember >en a következő helyeken tar­ának országos állat- és kir akc­ió vásárt: 2-án Pécsett. 3-án Jólyban, r-ón Sellyén, 5-én Vil- ányban, í-ái) Sásdon, 7-én Du- iaszekcsön, 9-én Siklóson. 11-éi) Diósviszlón, 12-én Sáepttői'inccn. :3-án Szászváron, lé-én Sztget- ’árott, 16-án Möháoson, lí-én Jrávafokon, lB-én Vajszlon. 20-án Sárkányban, 2Í-én Bókkösdön, 3-án Dunaszekcsőn, 2+-én Ma- íyarbólyban. 25-én Szabadszentr cirályon, 25-áu Gödrén. 27-én Magyarszéken és Véménden, 28- in Magyaa-meoskén.' SZABÁS-VARR AS TANFOLYAM A Doktor Sándor Művelődési Siázban, szeptember 3-án, hétfőn »te 6 órakór szabás-varrás tan- 'ojyam kezdődik. A tanfolyam lárom hónapos. Tandíj: havi 20 örtnt. Beiratkozás 3-án egész nap i Művelődési Ház irodáján. Tanít: jser Ferencné; Két értéket, 1848-as erede­tű baranyai dokumentum ke­rült elő Balogh Károlynak,a Pécsi Auróra (1843) szerkesz­tőjének budapesti hagyatéká­ból. Balogh Pécsett volt jog­hallgató, majd Nyárodon (ma Nagy nyarad) szolgabírásko­dott, s ilyen minőségben többször volt dolga a forra­dalmi kormány megbizottai- val. A most felbukkant két do­kumentum 1848 szeptembe­rének második feléből ered, Baranya válságos napjaiból. 14-én tört be Jellachich a Muraközbe. 18-án kapta meg Batthyány Kázmér, az addigi főispán a kormánybiztosi ki­nevezést a miniszterelnöktől Batthyány Lajostól. 21-én <1 már Baranya megye földjén jártak Jellachich csapatai, s (' ennek következtében a kor | mánybiztos főispán Mohács- ( ra volt kénytelen áttenni < székhelyét. Batty hány Káz ( mér páratlan eréllyel és szer­vezőkészséggel vezette a déb végek védelmét. Balogh Károlyhoz, a nyá- rádi szolgabíróhoz intézett1 két levél a kormgnybiztos J sürgős utasításait tartalmaz-' za. A leveleket özv. Balogh’ Kornélné (Budapest) szíves- J ségéből közöljük. Szövegük a; következő: Tisztelt Balogh Károly szolgabíró úrnak! Nem lehetetlen, hogy az ellenség egy szárnyával Sík- p lésről Nyárádnak Mohácsra ezéioz, hogy a‘ velőt megtud- í hassam, innét kibocsájtok két futárt azon utasítással, hogy p Nyárádon folytonos várakozásban állandó két ordonánc sze- p kér rendeltessék, melyeken a Rác-töttösi űrállomásról, hol p szinte két ordinánc szekér rendeltetik — az érkezendő hírt f hozzám legnagyobb sebességgel bármily időpontban is hoz- p zám Mohácsra meghozza. P A töltési állomás kapcsolatba hozatik Nagy-harkánnyal. t miért is Szbiró úr hacsak különben teheti soraim vételével a küldendő őröket kit-kit állomására helyezzen és a szeke­rek iránt sikeres intézkedését megtegye. Az ellenség az éjjel Siklóson lehetett s még ma Mo­hácsra tarthat s így késés nem lehet. Mohács Sept. 22-én. 1848. Glfr. Batthyány Káztnéu­( Fő, Japán ‘s Kőim Bitetos Batthyány hat nappal ké sőbb- ezeket írja Baloghnah Nyárápir#: j Tisztelt Szolgabíró Ur! < Az Ellenségtől egy nevezetes hadi szállítmányt a* Hegyhátán elfoglaltunk, 's Mohácsi» hoztuk, mit az ellen­ség megbosszulni kívánva, siet Mohácsra törni, — miért js hogy féri lassan vele szembe szállhassunk, 's nagy erőt ki­fejthessünk, az összes Nép felkelésbe szükséges, ne mulas­son el tehát Szbiró úr semmit is uniszerént Járásából az Öezves Népet telkek vén, legjobb fegyvereinkkel ‘s 2—3 Na­pi élelemmel ellátva siessenek Molbácsra, ‘s legyen ön ve­zérük. — Holnap délelőtt ,okvetlen< elvárom önt, Népeivel .együtt. Mohács, Sept 28-án 848. flr Rht.fiivúnv K óqmúc Gr. Batthyány Kázmér f Fő Ispán 's Korm. Biztos f gyors intézkedésre volt szűk ség, mert Róth tábornok i* dühe az oroszlói rajtaütést miatt nem ismert határt. t HERNÁDY FERENC * A levelek hangja, gyors, szinte hevenyészett fogalma­zása hűen tükrözi a kor­mánybiztos lelkiállapotát. A veszély óráiban valóban Zsubla Vilmos és Kovács Já­nos elvtársak, a komlói bá- nyászfiii’dő cjplgozój. Mindket­ten rokkant bányászok. Har­minckét, illetve 28 évet dol­gozlak a bányában. Ki csodálkozik azon, ha két ilyen veterán önkéntelenül is összehasonlítást tesz? Amikor a közelgő bányásznapról be­szélgettünk, azt mondták: „Nem így volt régen.“ Úgy mondták még 1945 előtt — és még néhány évig utána is, — hogy a bányászok napja a Borbála. Húzzuk fel tehát a naultat már-már eltakaró fátylat és nézzük, milyen volt. Az „ünnep“ reggelén min­denkit „berendeltek.“ Névsor- olvasás volt. Aki nem jelent meg, — rosszabb munkahelyre került. A névsor után kötele­ző misehallgatás következett, amelynek során a pap beszélt a „védöszentről“, aki állítólag megvédett minden bányászt a balesettől, a „bányarémtől“, tűzíől, csak éppen a nyomo­rúságtól nem. Volt „jutalom“ is. Általában ggy liter bor ára a vájárnak, fél liter a segédvájárnak, a takarító gyereknek pedig két é§ fél decire való. összegben ez 1939—40-ben így festett: vá­járnak 1.60 pengő, segédvájár­nak 80 fillér, takarító fiúnak 40 fillér. Némi jóindulattal erre rá­mondható lenne, hogy „le?- alább adtak valamit“ De még ez sem fgaz. Ugyanis Zsubla yilmos elvtársnak tudomása van arról, hogy 1940 körül egv „beavatottak értekezletén“ be­számoltak arról,, hoey mire fordítják a büntetéspénzn — „Elé« lesz borbátopénzre, rá­szorulók segélyére, javításra.“ Ehhez aligha kell kommentár, így festett egy Borbála-nap. .BÁNYÁSZNAP I GONDOLATOK Deák Ferenc magyaregre- gyi lakos 70 éves. Nála volt valamikor vízhordó fiú Zsud- la Vilmos elvtáre. Vele ta’-áifj kozott a napokban Komlón, amikor így beszélt neki: — Hej fiam! Mennyivel más most bányásznak lenni. A vá­ros ... főznek a vidékieknek, ... nem járnak gyalog Hogy mi minder) húzódik meg e három mondat mögött! Aki vidéki volt, a hét elején megrakta bátyúját krumplival, kis zsírral, kenyérrel, meg az­zal, ami akadt ás úgy ment munkára Rozzant kalyibában, túlzsúfolt épületben lakott és munka után maga főzött. A hét végén látta csak család­ját. Ma? Zsubla elvtárs azt mondja: „Az idősebbek lobban megbecsülik az autóbuszt, mint a fiatalok. Érthető. De az öregek elmondják nekik a gyalogjárda fáradalmait, em­lékeztetik őket a múltra.“ Időszerű ez az emfekeztetés, hisz a VI. bányásznapra ké­szül az ország. Azoknak a kö­szöntésére készül, akik a fel- szabadulás előtt élenjártak a tőkés rend elleni harcban, — akik legtöbb vértanút adtak a magyar munkásmozgalomnak, — akik a felszabadulás után mindig a párt legszilárdabb támaszai voltak, — akik min­dig élenjártak az újjáépítés­ben, a szocializmus építésé­ben. Szeptember első vasár­napján őket köszönti az egész ország népe. Ilyen alkalomkor mérleget szoktak vonni a múlt, a jelen között. Jó ez, hisz visszapil­lantva a múltra, jobban tuti­juk becsülni a jelent, s látjuk a jövőt is. Sokat kellene fel­sorolni, sokat lehetne részle­tezni. Attól kezdve, hogy a bányászatban kísértett legjob­ban a munkanélküliség, a sza- náltaapok réme, hogy itt volt a legnagyobb a számkivetett- ség, a megaláztatás, a nyo­mor, egészen addig, hogy ma nincs elég munkáskéz a bá­nyákban, hogy az egész or­szág büszkesége Komló, Orosz­lány, Tatabánya-Újváros, Pécs Meszes, Nagybáíony és Várpa­lota — és bennük új, megszé­pült, megváltozott életüket élik a bányászok. • Aligha kei) bizonygatni, hogy a múltban elnyomott bá­nyászok ma jól kereső, meg­becsült élenjáró dolgozói egész társadalmunknak. A megváltozott életet, mint csepp a tengert, jól mutatja néhány adat: a komlói bútor­üzlet forgalma havi 600, 400, 300 ezer forint. Komlón ez év elejétől számítva 13 db 250 köbcentis és 33 db 125 köb­centis motort vásároltak. Az üzlet vezetője »szeri at, ha len­ne elég, e mennyiségnek akár háromszorosát is eladhatnák. Mosógépet, ha húszszor any- nyrt kapnának, akkor is mint a „cukrot“ eladnák. Rádió? Lassan már nem '.esz oiyan család, amelynek ne lenne. A szovjet gyártmányú nagy vil­lamos jégszekrények Is gazdá­ra1 találnák, öltözködés? Fő­városi diyat szerint- Es meg­csillant a Jövő egy darabja is. : ; A bányászok több ezer mo­tort vásároltak már az ország­ban, de csak kevésnek van még autója. Nem azért, mert nincs rá pénz. Komlón példá­ul .kapásból“ mondanak két nevet (Mátrai Árpád, Orosz István), akik autót szeretné­nek vásárolni. És így ven ez az egész országban. Az idei, VI. bányásznapnak az eddigieknél is nagyobb je­lentősége van- Az ország olaj- bányászata nehézségekkel küzd. Az országnak a hiányzó olaj helyett több szén, terven felül 300 ezer torma szén kell, hogy működhessenek az üze­mek, gépek. Nagy szó e?­Amikor bányászaink meg­hallották a párt kérését, egy­hangúlag azt mondták: vak tünk nem múlik — megadjuk! A régi széncsaták emléke ele­venedik meg e szavakban, de új körülmények közöH. Mi az új? Mindenek előtt más ma az élet, mint 1946—46-ban volt, mások a munka felfetefei, A bányászok válasza a párt kérésére immár hagyományos­sá vált. Bármikor hangzott el ilyen kérés, — a bányászok megadták. Régebben is tud­ták, d« most különösen tud­ják, miért kell a több szén. Tudják, hogy ml akadályozta eddigi előrehaladásunkat, az életszínvpnal nem kielégítő emelkedését, a népgazdaság egyes ágainak elmaradását, lassú fejlődését. A Központi Vezetőség 1955. július 18-i ülé­se őszintén feltárta a hibákat, okait. Megerősítette nemcsak a bányászok, de az egész or­szág dolgozóinak bizalmát szebb, nagyobb tettekre lelke­síti őket. Hát e nagy megmoz­dulásban ne járnának élen a bányászok? A Központi Veze­tőség ülése utáni napokban egyre több elmaradó bánya­üzem jelentette és jelenti, hogy az elmaradást pótolták, hozzáláttak a terven felüli szén kitermeléséhez. • E szép feladat teljesitésénez azonban nemcsak akarat, ígé­ret kell. Szükséges ehhez más is. Mit kértek a bányászok a műszaki vezetőktől? Legyen elegendő ürescsille, legyen zavartalan a szállítás. Biztosítsák a szükséges meny- nyiségü és minőségű ácsol al­fát. Gondoskodjanak megfele­lő tartelékfejtésről és indoko­latlanul ne szervezzék . át a csapatokat. Bízzanak az eddi­ginél jobban a fizikai munká­sok jóakaratában, vegyék job­ban figyelembe észrevételei­ket, javaslataikat. A műszaki vezetők egyet kértek: Az eddiginél jobban hasz­nálják ki termelésre a mun­kaidőit, legyen szilárdabb a munkafegyelem. Teljesíthetők e feltételek? Igen! A kölcsönös megértés elhárít minden akadályt az út­ból. E kéréseken túl van még né­hány nagyon fontos kérdés. Pártunk mindig ellenezte a pótműszakokkal való tervtel- jesítégt. A pért most sem azt kérte, hogy a vasárnapokat feláldozva adjanak bányásza­ink 300 ezer tonnával több szenet. E feladat teljesítésének zöme megvalósítható pótmű- raek nélkül Jobb xntmkaszen* vezéssel, a munkaidő jobb ki­használásával. (Pl. a pécsi szénmedencében kb 5—6 órát tölt el egy vájár szénterme­léssel. Ilyen probléma min­den bányában van.) Tehát le­hetőleg pótműszak nélkül tel­jesítse minden bányaüzem a 300 ezer tonna szénből ráeső részt. Valószínű azonban, hogy több bányában pótműszak nél­kül nem lehet kitermelni a terven felül ként szenet. E he­lyeken a pártszervezetek ve­zetői, a kommunisták magya­rázzák meg, hogy rendkívüli esettel állunk szemben, segít­sék a pótműszakok szervezé­sét. Ezen múlik, hogy lesz-e elegendő fűtőanyaga nemcsak az üzemeknek, de az iskolák­nak, a kórházaknak, lakások­nak is. Rendkívül fontos kérdés, hogy a terven felül kért szén kitermelése ne menjen a fel­tárás , az elővájás rovására. Ahol ez történik, ott jövő év­ben kell a rövidlátás miatt böjtölni. Tehát a több szén termelésével együtt minde­nütt teljesítsék a feltárási és előváj ási terveket is. Rendkívül fontos a banya- biztonság fokozása. Az ilyen felfutásokban a felület esség, hanyagság miatt sajnos már előfordult számos esetben baleset, emberéletveszteség. — Ne feledje el egyetlen műsza­ki vezető, egyetlen bányász sem: az ember a legdrágább kincs! Eszerint irányítsanak, dolgozzanak. E napokban új, nagyszerű venseny bontakozik ki, Bányá­szaink a VI. bányásznapn a 300 ezer tonna erén ieleidős részét teljesíteni •*>" "áh. ’ó munkát e törekvéshez. Köszöntjük a bányásznapon az ország összes bányászát, kí­vánunk munkájukhoz: Jó sze­rencsét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom