Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-26 / 201. szám

NÄPCö I 1956 AUGUSZTUS *• T­cA. mai NAPLÓ Hol művelődjünk, hol szórakozzunk? VA^ARNAP: A PÉCSI RÁDIÓ MŰSORA 18.00: Hírek, közlemények. 18,05: Baranyai tükör — a Pécsi Rádió kulturális és tudományos hír­adója. 18.30: DélszlAvnyelvü műsor, SZÍNHÁZ Nyári 6Zünetj MOZI Park: Egy szép lány férjet keres, (Fél 5* fél 7 és fél 9 óraikor.) Csak 16 éven felülieknek 1 Kossuth: Füst az erdőben. (Fél 5, fél 7 és fél 9 óraikor.) Petőfi: Vádlottak padján, (Fél 5; fél 7 és fél 9 órakor.) Építők Kultúrotthona: Pármai kolostor II. rész, (5 és 7 órakor.) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Bel Ami, (4; 6 és 8 órakor.) Csak 16 éven felülieknek! Május l (Vasas n): Gábor diák; (4; 6 és 8 «órakor.) Kossutb (Mohács): Az ördög szépsége. (Fél 5, fél 7 és fél I órakor.) ■. Zrínyi (Szigetvár): özönvíz előtt; (4, 6 és fél 0 órakor.) rvav i6 f éven felülieknek! Május X (Komló): Halálugrás; (Fél 5; fél 7 és 9 órakor.) Szabadság (Komló): Csínytevő; (4; 6 és 8 érakor.) HÉTFŐ: A PÉCSI RÁDIÓ MŰSORA 18.00: Hírek, közlemények. 18.05: Riportműsor: — A bányásznap előtt: Sellyéről Jelenük; — Magas jutalom új bőrfajtára. — Évek mérlegén. — Zenés napló. — Falusi arcképek. — Készül a Baranyai Útmutató; — Gordon Zsuzsa a mikrofon előtt; — Muzsikáló család. Közben kb; 18.15: Mai postánkból. 18.30: DélszlAvnyelvü műsor, SZÍNHÁZ Nyári szünet n| ,*J * MOZI Park: Egy szép lány férjet keres, (Fél S, fél 7 éa fél 8 órakor.) Csak 16 éven felülieknek! Kossuth: Füst az erdőben, (Fél 5: fél 7 és fél 9 órakor.) Petőfi: Vádlottak padján. (Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor.) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Bel Ami, (6 és 8 órakor.) Csak 16 éven felülieknek! Kossuth (Mohács): Az ördög szépsége; (Fél 7 és fél 9 órakor.) Május l (Komló): Halálugrás, (Fél 7 és 9 óraikor.) Szabadság (Komló): örökség a ketrecben; (6 és 8 Arakor.) ÖSSZTÁNC Ma este 8 órától a Doktor Sán- f dór Művelődési Házban össztánc f lesz, FILMVETÍTÉS A Tiszti Klubban vasárnap dél­után 3 és este 8 órakor „Az Ide­gen utas" című filmet vetítik. 7 órától a kerthelyiségben a Klub zenekara játszik. 1956. augusztus 26: Névnap: Natália« Ügyeletes gyógyszertárak: l> sz gyógyszertárj Széchenyi tér 1. Teljt 17-B5: — Bj sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos Ui 8L TeL: 23-94. : — 12i S2. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. sz. Telelőn: 13-53. i Időjárásjelentés: Az Északi-ten-* ger íelettl ciklon Franciaországon I és Ausztrián keresztül enyhe le-| vegöt szállít északkeleti Irányban.. Emiatt szárazföldünk nyugati és északi részében tovább tart a vál-l tozékony Jellegű Időjárás. Csen-1 desebb, szárazabb és melegebb idő. csak Európa déli országaiban van. Várható időjárás vasárnap estig:1 lelhőátvonulások, több helyen ki-| sebb eső, záporeső, esetleg ziva-. tar. Elénk délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. A nap-1 pali hőmérséklet a maihoz képesti alig változik. | Várható legalacsonyabb hőmér-1 séklet ma éjjel: 12—15, legmaga-( sabb nappali hőmérséklet vasár- nap nyugaton 20—23, keleten 22—1 25 fok közötti I Anyakönyvi hírek Ismerd meg hazánkat! Művészeink asef építőipari segédmunkás és Terenyi Rozália építőipari segéd­munkás. MEGHALTAK: őzv. Boldog Fe­rencné szül. Gulyás Sarolta 30 éves, Bonyhádi István 1 napos, özv. Kovács Józsefné szül. Toldi Mária 77 éves, Kovács Ferenc 9 éves, Lahoczky Artur 1 hetes, Bévárdl László 52 éves, Godina Tamás 1 napos. Vajda Géza 62 éves. Sivó Imréné szül. Danajka Mária 54 éves, Tóth János 1 he­tes, özv. Hauer Józsefné szül. Pölczbauer Mária 72 éves. Ko­vács János 68 éves, Keszler Antal 77 éves, özv. Horváth Jánosné szül. Schwärmer Teréz 81 éves, Pécsi Margit 1 hónapos, Oroszy Antal 57 éves, Bognár Péter 1 napos, Farkas Aladámé szül. Dömse Mária 25 éves, Góz La- Jotsné SZÜL Szálló Rozália 29 eves, Becker György 58 éves, F6- ris József 67 éves, Palika János 79 éves, Sztán Ernő 32 éves, Vin- czen Vlneéné szül. Halas Vero­nika 64 éves, Slezák _ Sándomé szül. Bramdisz Erzsébet 'Í0 éves. VÍZSZINTES SOROK: 1. Alsó- szentmártoni szövő népművész vezetékneve. 12. Magukkal — kö­zepe. 16. Soltra Elemér festőmű­vészünk gyakori ihlető!. 17. Ez u betű — oroszul. 18. Nagy Dá­niel. 19. Olasz nagyváros. 20. Ma­gyar falu. 22. MR. 23. Vívódás. 25. Chróm és Tannura vegyjele. 26. Szórakoztató gyaloglás. 27. Puska eleje. 28. Vissza: le — Csehszlovákiában. 2», Részvény- társaság. 31. Szlovák város — névelővel. 32. Vissza: kellemet­len „háziállat”. 34. ZAA. 36. Aden magánhangzói. 37. ZO. 38. Majd­nem Atzél. 39. Ismert baranyai festő. 41. Vissza: orvos teszi. 43. Mégis Ír. 45. Ilyen rózsa Is van. 46. VCR. 47. Női név. 48. Grafi­káiról Ismert festő. 51. ló. 59. Láda magánhangzók nélkül. $3. nem ül. 54. RAR. 55. Osztrák tartomány. 57. Ügyvéd rövidítve. 59. Jugoszláviai folyó. 60. Siklósi népművész és művészetének tár­gya. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Olasz tartomány. 2. Török szultán. 3. Morse jel. 4. Nem szilárd jel­lem. 5. CYE. 6. Mellvédre. 7. Nyári rövid nadrág névelővel. 8. NZVT. 9. YOA. 10. Egyszerű gép. 11» A harmadik betű. 12. Közis­mert pécsi freskófestő vezeték­neve. 13. Járunk rajta. 14. Mű­vészi alkotás. Róluk festett so­kat Martyn Ferenc. 20. Tied — latinul. 21. Görög város. 24. Szí­vesen keresi a bányász témákat. 30. Vidékre levelez. 33. Kimon­dott betű. 34. Mezőgazdasági gép. 35. Majdnem Albert .40. EAM. 42. Kör része. 43. Szubsztancia. 44. Nyelvjárás. 48. GLVN. 49. Sic .... ad astra. 50. Költemény. 53. Vajon ad? 56. Nem rád. 57. Rang jelző. 58. Kettős betű. 59. Birka- hang. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1, 18, 39, 48, 60, a függőleges 12, 14, 15, 24. A helyes megfejtésért 10 pont Jár. A z esztendőről-esatendőre Budapesten megrende­zett Mezőgazdasági Kiállítást bel- és külföldi látogatóink egyaránt „kis-Magyarország“- nak nevezik. Joggal, mert mindaz, amit e kicsiny, de gaz­dag ország a mezőgazdaság te­rén produkált, mindaz az új módszer, amellyel a magyar mezőgazdaságot korszerűsít­jük, ott látható a kiállításon. Ez évben — mint ismeretes — szeptember 2—16-ig, tehát alig néhány nap múlva rende­zik meg a kiállítást, amely az elmúlt esztendő eredményei­nek szemléltetésén túl bemu­tatja növénytermesztésünk, ál­lattenyésztésünk hagyományos sajátosságait, s emellett szá­mos érdekes, kedves szórako­zási lehetőséget nyújt A 36 hektárnyi gyönyörű parkban két nagy és számos kisebb pavilonban mutatják be a magyar föld és lelemé­nyesség termékeit; A művé­szien kiképzett pavilonok kö­ziül többet most építettek, így pl.: az erdészet és vadgazdál­kodás kettős pavilonját, a kül­kereskedelem reprezentatív pavilonját, a mezőgazdasági építészet kiállítási részét s egy egészen modern pavilont, ahol a mezőgazdaságot szol­gáló újításokat mutatják be. U bben az esztendőben kü- lön mutatják be az istál­lókban az exportra szánt lo­vainkat, szarvasmarháinkat: A magyar külkereskedelmi vál­lalatok gondosan felkészültek áruikkal arra, hogy a külföld­ről érkező többezer vendégünk megfelelőképpen válogathas­son a magyar mezőgazdasági termékek, gépek között: Az egész kiállítás azonban elsősorban a magyar paraszt­sághoz szól. Hogyan termelhe­tünk többet és jobbat? Hogyan művelhetjük meg egyszerűb­ben földünket, hogyan hasz­nálhatjuk ki legjobban gé­peinket, hogyan nevelhetjük legjobban állatainkat — ezek­re kapnak választ a kiállítá­son megyénk mezőgazdasági dolgozói. A megyéből sokezren utaz­nak majd Budapestre, a kiál­lítás megtekintésére. Szerkesz­tőségünkbe több levél érke­zett azzal a kéréssel, hogy közöljük: mit vásárolhat a ta­nya, a falu népe a kiállításon. Elsőnek beszéljünk a gépek­ről, a MEZŐSZÖV nagykiterje­désű kiállítási helyén kétszáz­nál több olyan kisgépet mutat be, amely mind elősegíti a gyorsabb és jobb munkákat. Az újszerű, répavágót, a rotá­ciós tolókapát, az új magyar SZÜLETTEK: Fazekas Béla; Bodzsár Mária, KorUák Mária, Varga Éva, Bonyhádi István, Schóber Mária, Kovács Anna, Szita Mária, Farragi Laj06. Baum- holczer Ibolya, Budányl Dániel, Szabó Gábor, Lajt Ferenc, Kotró Eszter, Bujtor Gyula, Löki Lajos, Sepsics Mihály, Balatonyi Éva, Godina Tamás, Benczlk Elvira, Gardánfalvl Béia, Peregovics Ilo­na. Csáki Éva, KaJányos László, Mohácsi Éva, Simon Károly. Pap Ilona, Szendrődl Mária, Hopp László, Tiszai Ferenc, Gödért Gábor, Horváth Sándor; Kapi­tány István, Székely Árpád, Prím Károly, Fuchs László, Boncz Csilla. Vörös László, Ottó Éva, Bruckner Éva, Bognár Péter, Sípos Endre, Fulcz Ferenc, Ko- nyicsák Ferenc, Zádori Attila, Ormos László, Blesz József, Zöldi György, Ruzsicska Edit. Palotai János, Pucher Júlia, Gaál Éva, Horváth Sándor, Borda Judit, Kőberltng Éva, Marhauser Hen­rik. Károlyi Zsuzsanna, Károlyi Judit, Orsós János. Dörömböző Irén. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kecskés József vájár és Rum- szauer Ilona tanítónő, Nagy Jó­zsef egyetemi hallgató és Illyés Márta, Slnkovits Antal kesztyű- szabász és Garat Anna kesztyű­varró. Pápai Ferenc villanysze­relő és Kovács Katalin kesztyű­varró. Király Ferenc bőrgyári segédmunkás és Kugl Arrna konv- halány. Pintér Ottó tanító és Dani Margit tanítónő, Hartung János dohánygyári munkás és Tóth Ilona eladó. Bősz József tanár és Egyed Márta tanítónő, dr. Porvay Jenő statisztikus és Gombás Ida tanítónő, Ádám Ja­kab szabómester és Csukay Ka­rolina. Babina György csillés és Csizmazia Györgyi tanítónő, Vid­ra Róbert B. M. dolgozó és SztoJ- Jgovies Jolán. Bublík Laíos se­gédmunkás és Szépvölgyi Hen­rietta ruhatáros, Dénes József üzemi asztalos és Péntek Aran­ka. Kovács István csillés és Sá­ringer Ilona, Baka Béla tanár és Gagyi Gizella gvors- és gén­iró Gál István erdőmémök és Halász Zsuzsanna tanár. Buko- vlcs József kőműves segéd és Barka JuUanna segédmunkás. Marksz Kornél gépésztechnikus és Lelovlcs Erzsébet könyvelő. Várt Gvörey tanár és Bőröcz Mar­git géniró. Gvőrfi László tanár és Leipán GizeUa. Hegedű. Já­nos gépkocsivezető és Somogyi Hon a. Vtsontai József raktárke­zelő és Szövénvl Ilona gyors- és géolrő. Monostori Györgv mun­kaügyi előadó és Mozsgai Márta normás, dr. Vörös Sándor orvos és Vezér Gizella titkárnő. Ollós Pál alkalmi munkás és Platz Er­zsébet. Csorba Gvörgv lakatos és Miskel Ilona nyilvántartó. Tüs­ke Géza Dineevezétő és Bodó Karolta kötbéradatgvűttő. Kardos Béla tanító és Kovács Mária osooortvezető. Huber; Sándor hon védtl.«rt és KruDa Margit, Far­it PS Béla eeye'eml hallgató és Alles Mariid, Petro vies József hsos Ac vní-mnár Julianna. Kot­ier Nándor ás Pécsi Margit, ftöret Gyula Nkocsikísérő és Pin- kó Jolán. Nagy László anyag- Btönwelő és Hauck Mária. Kön- tfrs János vátár és Feuerstbaler Er­zsébet. Kiefer János géplakatos A: Hlasznt Irén. Csonka József fcánvaesillés és Bognár Julianna «ár »-„munkás. Bakó Béla tanító szenes! Anna tanítónő. Santa István kőműves és Marton Má­rta. Kl« «ándor kőműves és r bz.ma Mánt„ skaezel József la­ntos és Tótb Márta. Tesics Jó- fctef katona és Széles Márta •iinwelő. Knand István asztalos mi Lukács Margit gyári mun- /fás. Hucker Ferenc cumjlavító és Nem inger Margit; Bolvárl Jő­Nemzetközi Szemle „A szuezi értekezlet végét­ért, a szuezi probléma megma­radt” — ebbe a tömör mon­datba sűríti össze véleményét a Daily Express című konzer­vatív angol lap. Nehéz lenne nem egyetérteni ezzel a meg­fogalmazással. Sót, talán to­vább is mehetünk. Ha híven és tárgyilagosan akarjuk jel­lemezni a helyzetet, a londoni konferenciát sikertelennek, csaknem kudarcnak kell mi­nősítenünk. Ez pedig, ha nem is tragikus a nemzetközt hely­zet szempontjából, de semmi­képp sem mondható örvende­tesnek. Nem örvendetes, mert ártalmas góc keletkezett a nemzetközi együttműködés szöveteiben. Ez a góc, a szuezi probléma nem önmagában ár­talmas, nem önmagában „rosszindulatú”. Rosszindula­túvá válhat, ha helytelenül ke­zelik. Es vannak olyan angol, francia körök, amelyek hajla­nak erre. Mindamellett ismételjük, a helyzet nehéz, de nem súlyos. A londoni konferencia végülis nem tette lehetetlenné az Egyiptommal való kapcsolatok felvételét és amikor, mint a belgrádi Borba írja, „a szenve­délyek jobban megnyugszanak, lehetővé válik a tárgyalások megkezdése ésszerű alapon, bé­kés légkörben”. Méltányos részesedés A londoni konferencia végső elemzésben egy széles törté­nelmi folyamat megállíthatat­lan áradásának a következmé­nye. Korunk egyik legnagyobb jelentőségű változására, a gyarmati népek felszabadulá­sára gondolunk. Ez a folya­mat évek óta szükségszerűen mindenegyes előretett lépésnél szembekerül a gyarmatosító imperialista érdekekkel, így elsősorban az angol és francia érdekekkel. A folyamat ereje sorozatos visszavonulásokra kényszerítette az elmúlt évek­ben ezeket az érdekeket. Nem a felszabadulásra törekvő né­pek „agresszivitása” és „Ide­gengyűlölete” miatt, ahogy a nyugati sajtó egyes lapjai írni szokták, hanem azért, merr a gyarmati uralom, a gyarmati előjogok fenntartása össze­egyeztethetetlen ma már az említett népek fejlődési foká­val, nemzeti önérzetével és az­zal az jij, hatalmas erővel, amit a gyarmatosításellenes mozgalom az egész világon jelent. És mikor Nasszer egyip­tomi elnök államosította az országa területén fekvő Szuezi- csatornát, a nyugati felháboro­dás nemcsak azért tört ki, mert egyesek féltették a csa­tornából származó biztosított profitokat. A düh, a flotta-tün­tetés, a háborúval való fenye­getőzés leglényegesebb oka másfajta félelemben gyökere­zik. Abban, hogy az egyipto­mi lépés sikere és a benne fog­lalt stratégiai-politikai veszte­ség megnöveli az afrikai, ázsiai népek teljes független­ségre törekvő vágyakozását és ebnek következtében a szuezi veszteségek a gyarmati és Im­perialista érdekek további ve­reségéhez vezethetnek. Ezért a görcsös ragaszkodás a csatorna változatlan kézben­tartásához, — új nemzetközi címke alatt. Világosan látszik ez abból a tervezetből, amelyet Dulles terjesztett elő, s ame­lyet az előre megrostált kon­ferencia többsége elfogadott. Ez a tervezet kivenné Egyip­tom kezéből a csatorna mű­ködésének vezetését, valamint a csatorna fenntartását és továbbfejlesztését. Az emlí­tett feladatok a „nemzetközi” Szuezi-csatorna tanács kezébe mennének át. Egyiptom a jo­gos tulajdonos a tervek sze­rint „méltányos részesedésben részesülne” és „képviseletet kapna” a Szuezi-csatorna ta­nácsban. Vagyis Egyiptom „részesedhetne” abból, ami az övé. Nem lebecsülendő kupec- kodás ez és méltó ahhoz a gyarmatosító gondolkodásmód­hoz, amely még 1956-ban is úgy tekint a népekre, mintha 150—200 évvel ezelőtt a „nagy fehér”-gyarmatosítások korá­ban élnénk, „A legsúlyosabb őrültség lenne“ Mivel azonban ennek a korszaknak ma már vége, a tervezet összeállítói sem remél­hetik, hogy Nasszer elfogadja követelésüket. De mi történik akkor, ha az egyiptomi kor­mány további tárgyalási kész­ségét hangoztatva, visszauta­sítja a nyugatiak javaslatát? A legkonzervatívabb, a leg- reakciósabb angol és francia körök háborúval fenyegetőz­nek erre az esetre. Akkor — mint a londoni Daily Mail ír­ja — „jöhet a végleges leszá­molás Egyiptommal”, Ennek a gyarmatosító vágyálomnak perszé ke-őés a valószínűsége és hiányzik mögüle a realitás. Az angol és francia polgári sajtó túlnyomó többsége is tel­jesen tisztában van ezzel. A Manchester Guardian című an­gol lap vezércikke szerint „a legsúlyosabb őrültség lenne hanyat-homlok rohanni, hogy katonai erőszakkal kényszerít- sük a tervet Egyiptomra. Ha az angol kormány ezt megkí­sérelné, egyetlen nemzet sem állana mellettünk, kivéve a franciákat. Olyan hadművele­tekre vállalkoznánk, amelyek­nek következménye lenne: a csatorna elpusztítása, súlyos katonai terhek és költségek Egyiptom megszállására, az összes arab országok ellensé geskedése, olajellátásunk el­vesztése”. Valószínűbb tehát, hogy az angol és francia kormányok más eszközökkel próbálják Egyiptomra kényszeríteni aka­ratukat. Részben olyntódon, hogy a csatornán alkalmazott különböző szakértőik vissza- parancsolásával megpróbálják bénítani a csatorna forgalmát. A cél annak bebizonyítása: ime, Egyiptom nem tudja el­látni a csatorna kezelését és ezzel lehetetlenné teszi a nem­zetközi hajózást. Könnyen el­képzelhető: a gazdasági nyo­más is, vagy a gazdasági nyo­mással való fenyegetőzés. Er­re céloz a már idézett Daily Express, amikor azt fejtegeti, hogy „a nagy'kereskedő nem­zetek súlyos nehézségeket és veszteségeket fognak szenved­ni, ha megtagadják önmaguk- tól a csatorna használatát (vagyis bojkottálják a Szuezi- csatornát. — szerk.), de ez Egyiptom számára nyomort és Nasszer bukását jelentené”. Ezt a „menetrendet” más an­gol lapok Is megemlítik, ami­kor utalnak arra, hogy az Egyesült Államok máris visz- szatartja műszaki emberek és nehézipari felszerelések küldé­sét Egyiptomba és felvetik, hogy „bizonyára további gaz­tejszeparátort és még egy eeS reg más olyan gépet is bemiU tatnak, amellyel itt a kiállítás som ismerkedhetnek meg elő­ször a látogatók. Ezeket a gé­peket bemutatják használat­ban is és aki vásárolná kíván, annak kívánságára házhoz is küldik. A Kertimag Vállalat gondo­san felkészült arra, hogy gaz­dáink vetőmagszükségletét minden tekintetben kielégítse, A megrendelt legkiválóbb faj­tájú vetőmagvakat ugyancsak megküldik a kívánt címekre. !VT ezőgazdasággal kapcsola- tos árucikkeikkel közel 50 kisiparos jelentkezik a ki­állításon. Bizonyára a megyék dolgozói is örömmel fogadják majd az ostorkészítők, csizma­diák, bognárok, kádárok, szű­csök és a többi kisiparos por­tékáit, A kiállítás vásári részében a belkereskedelmi vállalatok, közöttük a Magyar Divatcsar­nok, olyan árucikkeket hoz forgalomba, amelyeket falun régóta keresnek. így ismét árusítaná fogják a 650 forintos férfi mikádó kabátot, gyermek- és felnőtt tréningruhákat, kon- fekci«5s öltönyöket, a budapesti áruházak pedig nők és férfiak részére egyaránt három nap alatt a testre igazítják a meg­vásárolt ruhákat, A kiállítás egyik vásári meglepetése lesz a Divatcsar­nok pavilonjában az új Dongó- kerékpár, amelynek motorját kukoricadarálásra is fel lehet használni. Bizonyára sokan örömmel olvassák, hogy a Ki­állításon árusítani fogják a közkedvelt mosógépet A föld­művesszövetkezetek, a ruházati és cipőboltok, a villamossági vállalatok, a kerékpárt és mo­torkerékpárt árusító vállala­tok, közel 60 millió forint ér­tékű árut hoznak ki a kiállí­tásra. Számtalan szórakozási lehe­tőség egészíti majd ki a ma­gyar mezőgazdaság e tartal­mas és hangulatos seregszem­léjét Lovas játékok és lovas- versenyek, kutyabemutatók, a budapesti textilruházati szö­vetkezetek legszebb modelljei­ből összeállított divatbemutató gyönyörködteti majd a kiállí­tásra felutazókat. A z idén sokkal Jobban megszervezik a szállás­helyeket, mint az elmúlt év­ben és a 10 forintos szállás­jegyeket a Budapestre utazók már a vasútnál biztosíthatják, Az 50 százalékos vasúti uta­zási kedvezmény szeptember első napján érvénybelép, úgy, hogy nyugodtan kiszámíthat­juk már indulásunk óráját is. dasági megtorlások is fognak következni”. (News Chronicle). Mindez arra vall, hogy az egyiptomi népnek és az egyip­tomi kormánynak esetleg ke­mény próbát kell kiállnia az elkövetkező hetekben. A nem­zetközi helyzet általános fejlő­dése s az a példátlan arányú támogatás, amely a szocialista országok, valamint az ázsiai és afrikai népek magatartásában megnyilvánul arra mutat, hogy Egyiptom ellent tud majd állni ennek a nyomásnak, ha megpróbálkoznak vele. És ak­kor előbb-utóbb eljön annak az ideje, hogy újra megindulja­nak a tárgyalások, most már szélesebb, de egyszersmind jó­zanabb alapon is. A kibontakozásnak ezt a lehetőségét, sőt valószínűségét a nyugati sajtó is nyiltan tár­gyalja. Jellemző például, hogy a News Chronicle, amíg han­got ad a gazdasági megtorlá­sok lehetőségének, végered­ményben azzal zárja elemzé­sét, hogy „tökéletesen helyte­len lenne valamely politikát olyan megtorlásokkal keresztül erőszakolni, amelyeket a világ közvéleményének túlnyomó ré­sze a legelkeseredettebebn el­lenez, kivéve, ha ezek a meg­torlások az ENSZ felhatalma­zásán alapulnak”. Ugyanezt a gondolatot visszhangozza az amerikai Newsweek, amely szerint sok nyugati diplomata négyszemközt bevallja, hogy nincs remény a csatorna hatá­lyos nemzetközi ellenőrzésének visszaállítására az erőszak használata nélkül, ami „mint a világbéke fenyegetése ki van zárva”. „A legvégső esetben — fűzi hozzá az említett ame­rikai lap — a Nyugat kényte­len lesz az indiai tervhez ha­sonló megoldáshoz folyamod­ni, bármennyire nincs is az ínyére”, •í A Doktor Sándor Művelődési Házban augusztus 29-én (szerdán) délelőtt 11 órakor mesefilm elő­adás lesz. Bemutatják a ,,VoIt egyszer egy király” című filmet. A MEGYEI RENDELŐINTÉZET munkaértekezletét augusztus 3fi­án délután 2 órakor tartja az In­tézet III, emelet 4. számú helyi­ségében. Ezt követően dr. Jobst PÜ m. tanár főorvos ,,A bőr gennykeltők okozta megbetege­dései” címen orvosi továbbképző előadást tart, amelyre az orvo­sokat meghívják; 1956. AUGUSZTUS I9-I HELYES MEGFEJTÉSÜNK: A Széchenyi-aknat bányász­fürdő. Villány. A járási művelődés házát Sásdon. Mohács. Nyugati. A budapesti „kis-Manvarorszán“

Next

/
Oldalképek
Tartalom