Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-26 / 201. szám

N A P T ö 195« AUGUSZTUS Sé 1 A Minisztertanács határozata a fiatalok munkalehetőségeinek és továbbtanulásának biztosításáról A londoni értekezlet után DJ-DELHI ISZTANBUL NEW YORK A Minisztertanács határoza­tot hozott a 14—16 éves fiata­lok munkalehetőségeinek és továbbtanulásának biztosításá­ról. A határozat megállapítja: a Minisztertanács szükségesnek tartja a fiatalkorúak elhelyez­kedését és továbbtanulási le­hetőségeinek bővítését. Ennek megvalósításához központi in­tézkedésen kívül a tanácsok és a társadalmi szervek széleskörű helyi kez­deményezése Is szükséges, hogy a helyi erőforrások ki­használásával megteremtsék a munkábaállítás feltételeit. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtására a Miniszterta­nács az alábbiakat határozza: i— A népgazdaság egyes te­rületein — lehetőleg termelő- munkára — napi négy-hat ■ órás munkaidőre, 14—16 éves I korú fiatalokat kell kisegítő munkaerőként alkalmazni olyan munkakörökben, amely megfelel fizikai adottságuk­nak. Elsősorban a fiatalok közül kell kiképezni a betanított munkásokat és a szakiskolai felvételeknél is előnyben kell őket részesíteni. A kereske­delemben a kisegítő mun­kaerőkből kell kiépíteni a vevőszolgálatot. • Kisegítő munkaerőként hely­beli lakosú fiatalokat — lehe­tőleg többségében leányokat — és elsősorban a vállalatok sa­ját dolgozóinak gyermekeit kell felvenni: A Minisztertanács szabá­lyozta a fiatalok illetményeit is. Előírta: a kisegítő munkaerő részére munkakörének, illetőleg munkaidejének megfelelően Szalai Béla képviselői beszámolója Szalai Béla elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, augusztus 24-én Derecskén képviselői beszámolót tartott. A beszámolót vita követte, majd Szalai Béla elvtárs vá­laszolt az elhangzott kérdé­sekre. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dunai árvízvédelem ben tanúsított kiváló munkája elismeréséül a Munka Érdem­rend kitüntetést adományozta Katona Lajosnak, a Baranya megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének; Étolaj helyeit zsírt ts kaphatnak a napraforgó- mag termelők Az Élelmiszeripari Miniszté­rium közli: A termelők ezentúl a napra­forgómag beadása után — Kí­vánságuk szerint — olaj he­lyett tiszta zsírt is kaphatnak. A begyűjtőszervek minden li­ter oJaj után nyolcvan deka zsírt kötelesek adni. Ezek sze­rint a termelőnek joga van a számára utalványozott étolaj helyett zsírt kérni a begyűjtő­szervektől; Az egyéb beadási feltételek változatlanok ma­radnak; A szigeti tolvaj Nem láttam még soha éle­dtemben betörőt. Tűnődtem is mindig, hogy van-e valami d különös rajtuk, valami árul­kodó Kain-jel: örök ideges­ség, kapzsi tekintet, könyör­telen élesmetszésű száj? Az én tolvajom fiatal gye­rek még. Szeme inkább bo­rongó, idegesen kapkod, * nem mer az enyémbe nézni. Arca barna, sötétre sült a napon, s kicsit kerek, szinte kedves arc. S a szája... mi­lyen is a szája? Mohó, duz­zadt, erős, , S csak áll a cella ajtajában — vigyázban, kihúzott de­rékkal, feszes igyekezettel. Hogy tudott hajolni ez a ke­mény termet, mikor lapulva, nyugtalanul menekült... Me­nekült, mert félt. hogy rajta­kapják ... s inkább otthagyta a zsákmányt az úton, s el­tűnt az éjszakában. Hol járt, merre járt? Azt csak az isten tudja. De egyik nap Baján, aztán Dunafal- ván, Mohácson, Kölkeden, Homorúdon tűi\t fel. Amerre csak árvizesek jártak. Mert sok most az idegen arrafelé, s hogy könnyes szemmel el­sírta bánatát, mindenütt be­fogadták, megsegítették Csu- píty Antalt. Mikor a lopott ruhaneműt adta el egy öregasszonynak, akkor is azzal hozakodott elő: — Segítsenek, látják még a ruhámat is el kell adni, nincs miből kifizetni a ház­építő napszámosokat. Máskor meg új mesét agyait ki: — A téglaszállításnál el­törte az apám a lábát, benn fekszik a p '.esi kórházban, be ' izeretnék menni hozzá, se­gítsenek jóemberek, vegyéK meg ezt a kis holmit... Az emberek jószívűek. De kit ne hatna meg, ha egy szerencsétlen árvízkárosul - kesergését hallgatja. S Anti ■ barátunk sikeresen kamatoz, tatta árvízadta helyzetét. Pe­dig ha jól körülnézegetjük, nem is szigeti. A foglalkozá- . sa, ahogy a rendőri jelenté­sek mondják: országos csa- v>argó. Csak volt valamikor szigeti, amikor még ott la­kott a Telekben születnél, dr nyugtalan vére, s az ital e1 hajtotta hazulról. Az ital. azok az ifjaka mérgező féldecik, a rum. a . pálinka, a kevert őt is az ut­ca, az élet sarába taszította* Még csak huszonnégy éves, de már ötször volt büntetve. S most a hatodik esetben: tizenkét vádpont terheli a lel­kiismeretét. S majdnem mind a szigeten. r— Az ital vitt erre az útra, meg hogy sosem szerettem dolgozni — sírja el magát. Gyöngyöznek a könnyek végig a barna arcon. Annyi embert láttam már könnyez­ni a szigeten. Álltak föld- reboruló kis viskóik felett, vagy nézték az elpusztult ál­latokat, a jövőbe keseregtek bele, hogy mi lesz ... őszin­ték voltak a könnyeik... De higyjek-e ennek? Azt gondol­ja, nyomozótiszt . vagyok, s már kitanulta, hogy kell azokkal viselkedni. Egy pár könny, készséges beismerése mindannak, amit már kiderí­tettek, a többiről lehet még hallgatni, aztán nagy alázat, nagy-nagy megbánás muto­gatása .., Nem tudok hinni ennek az embernek. Nem tud neki hin­ni más sem. Méa az állatok sem bántják bajbajutott tár­saikat. Elvetemült gonoszte­vő már, aki mindenüket vesz­tett emberek bizalmával él vissza, s alig maradt kis hol­mijukból fosztogat. Nem ma­gyarázat erre az ital sem. Csak persze élni kell, s ha maga nem dolgozik, mások munkájának gyümölcsét kell elvenni. Nem hiszek neki. Most még nem. Talán majd a bör­tön emberré neveli. Hiszen legszebb éveit tölti cella sö­tétjében, mikor régi barátai s 'plányok után járnak, s a megvidámult természet ezer fénnyel szórja az ifjúságra a napfényt, amikor élni olyan szép és olyan jó. Az élet szép és az élek jó — mondjuk mi, ha keserves vagy nehéz is néha, de azért szép, jó. A fiatal betörő mást vall az életről. Rátetováltatta a karjára: bűn az élet. Neki csak bűn és bűn volt eddig, tolvajlás, csalás, jóhiszemű emberek becsapása... Ez volt a szép, ez volt a jó élet Nem hiszek neki. Csak azt vánom, hogy neveljenek be- r,e embert: még lehet, tali* 'érül, kell. l.ogy sikerüljön mi társadalmunkban név tjük le kezünket még n legelvetemültebb tolvajról sem. ONQDY GYÖRGY, — a miniszter által kiadott Irányelvek szerint —■ havi 250—350 forint munkabért kell fizetni. Nagyfontosságú a határozat­nak az a része, amely szerint a második ötéves terv végle­ges kidolgozásánál gondoskod­ni kell olyan munkalehető­ségek és továbbtanulási lehe­tőségek kialakításáról, ame­lyek a határozatban foglalta­kon túlmenően biztosítják a fiatalok foglalkoztatását. A tanácsok végrehajtó bi­zottságait arra szólítja fel a határozat, hogy gondoskodja­nak a fiatalok foglalkoztatásá­hoz szükséges helyiségigények kielégítéséről. A határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket az illetékes miniszterek szeptem­ber 1-ig adják ki. Közlemény Bereczky Albert megbetegedéséről Bereczky Albert református püspök, aki a Német Szövetsé­gi Köztársaságban tett látoga­tása során enyhe természetű agyvérzést kapott, jelenleg egy brémai egyháza kórházban részesül orvosi kezelésben. Va­lószínű, hogy néhány napig még nem térhet haza. A be­következett agyvérzés nem érinti a szellemi funkciókat, sem a beszédet. Orvosi jelen­tések szerint máris bizonyos javulás állott be. (MTI). A Reuter szerint in­diai hivatalos személyiségek kizártnak tartják annak lehe­tőségét, hogy Egyiptom elfo­gadja a tizenhét ország dönté­sét, de úgy érzik, hogy az ér­tekezlet teljes jegyzőkönyvé­nek Egyiptom elé terjesztése alapul szolgálhat a további tárgyalásokhoz. Indiában valószínűnek tart­ják, — folytatja a Reuter — hogy Egyiptom továbbra is ki­tart az új értekezlet összehí­vása mellett, amelyen a Szuezi- csa tornában érdekelt összes országok résztvesznek és ame­lyen megoldást találnak. Ez a megoldás elismerné Egyiptom szuverénitását, s ugyanakkor gondoskodna a nemzetközi együttműködésről a csatorna irányításában, különösképpen azért, mert Egyiptomnak is szüksége van tanácsadói segít­ségre. COLOMBO (MTI). A Times of Ceylon hangsúlyozza: Most égető szükség van arra, hogy akár rendes diplomáciai közvetíté­sekkel, akár egy második szu­ezi értekezlet összehívásával vagy akár az ENSZ útján újabb erőfeszítéseket tegyenek a szuezi kérdés megoldására. A második szuezi értekezlet céljául azt kell kitűzni, hogy meggyőzzék a Nyugatot: a nemzetközi ellenőrzés nem jö­het szóba. A londoni értekezlet világo­san megmutatta, hogy a Szu­ezi csatorna forgalmához szük­séges feltételek mind megvan­nak és nincs szükség nemzet­közi ellenőrzésre — állapítja meg a lap. (TASZSZ). A Jeni Szabah című török lap egyik hírma­gyarázatában összefoglalja a londoni értekezlet eredmé­nyeit. A lap a Szuezi csatorna nemzetközi ellenőrzőszervének megteremtésére beterjesztett amerikai tervezetet a régi Szu- ezi-Csatorna Társaság álcázott formában való felélesztésére irányuló javaslatként jellemzi. „Az angolok és a franciák — írja a lap — munkahelyük elhagyására buzdítják az an­gol, illetve a francia révka­lauzokat, hogy azután Egyip­tomra hárítsák a felelősséget, ha valamilyen fennakadás mu­tatkozna a csatorna hajófor­galmában. Az angolok és a franciák ilyenformán előké­szítik a talajt a fegyveres be­avatkozásra. Ez az eljárás sem­miesetre sem tanúsítja jóindu­latukat." A Dasumhurijet azt a kí­vánságát fejezi ki, hogy újabb, szélesebbkörű értekezletet hívjanak össze a Szuezi csator­na kérdésének megtárgyalásá­ra; LONDON (MTI). Az AP közli, hogy Londonban elterjedt hírek sze­rint Egyiptom kész szerződés­ben biztosítani a tengeri ha­talmaknak a Szuezi csatornán való hajózás zavartalanságát. Az amerikai hírügynökség kairói értesülése szerint Nasz- szer elnök elienjavaslaitként a Dulles-terv re biztosítékokat ajánl majd fel a csatornát használó országoknak, akár egyenként, akár együttesen. (TASZSZ). Az United Pres» damaszkuszi tudósítójának je* lentése szerint Szaiah Bitar szíriai külügyminiszter csütör­tökön kijelentette, hogy azok a javaslatok, amelyeket Dul­les a londoni értekezleten elő­terjesztett, csorbítják Egyip­tom szuverénitását és hogy „minden arab kész megvédeni szabadságát és függetlenségét a nyugati hatalmak fenyegeté­seivel szemben." Ugyanakkor Bitar rámuta­tott, hogy India londoni javas­latai „kitűnő tárgyalási alapot jelentettek volna.“ LONDON (MTI). Selwyn Lloyd angol külügyminiszter pénteken este rádiónyilatkozatot tett a szuezi kérdésiben összehívott londoni értekezletről. A többi között azt hangoztatta, hogy az érte­kezlet „a nemzetközi közvéle­mény hathatós megnyilvánulá­sa volt." A továbbiakban azt állítot­ta, hogy a csatornát irányító egyiptomi szerv „nem bírja a nemzetközi alkalmazottak bi­zalmát, akik a csatorna forgal­mát lebonyolítják." Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen esélyed vannak a „Menzies-bizottságnak”, Sel­wyn Lloyd ezt válaszolta: „Nem tudom, de remélem, hogy küldetése sikeres lesz.“ Egy másik kérdés így hang­zott: Mi történik abban az esetben, ha Nasszer nemet mond? Lloyd burkolt fenyege­tőzéssel így válaszolt: „Remé­lem, pontosan ez az a kérdés, amelyet ő saját magáinak is feltesz.“ Hogyan nem szabad panaszos ügyeket intézni ? A Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége Jugoszláviába utazott Tátrai Péter aláírással pa­nasz érkezett be hozzánk. A panasz szerint a Pécsi Porce­lángyár vezetősége munkaidő befejezésekor bezáratja a ka­pukat, s csak a munkaidő le­járta után öt perccel enge­dik haza a dolgozókat. A le­vél írója ezt az eljárást sé­relmezte, véleménye szerint ez jogtalan, hiszen a Munka Törvénykönyve biztosítja a dolgozóknak a tisztálkodási és átöltözés! lehetőséget... Ne firtassuk, hogy az eljá­rás jogos, vagy jogtalan. Ez most más lapra tartozik. En­nek a cikknek a megírását más dolog tette szükségessé. A panaszt átküldtük az Építők Szakszervezetének, s megkértük levélben az ot­tani elvtársakat, vizsgálják ki az ügyet, s Írják meg ne­künk a tényállást. A válasz rövidesen meg is érkezett, de nem az Építők Szakszervezetétől, hanem Móninger Imre elvtárstól, a Porcelángyár szakszervezeti elnökétől. Ehhez a tényhez szeretnénk néhány szót fűz­ni: Mindenekelőtt leszögezzük, hogy Móninger Imre elvtárs személye és munkája ellen semmi kifogásunk nincs, mert ismerjük és becsüljük. Ettől függetlenül helytelen­nek tartjuk, hogy az Epitök Szakszervezete éppen oda és éppen annak az elvtársnak küldi a panaszos levelet, alci ellen — ha közvetve is, — a levél Írója kifogást emel. S mégegy: a panaszos levelet eddig még nem kaptuk vlsz- sza! (TENKELY) Varsó (TASZSZ): A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének meghívására szombaton Belgrádba utazott a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldött­sége. A küldöttséget F. Mazur, a LEMP Központi Bizottsága Magyar orvoscsoport utazott Vietnamba Szombaton magyar orvos­csoport indult útnak Budapest­ről a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A csoport tag­jai: dr. Galambos József se­bész, dr. Komáromi László ideggyógyász, dr. Nagy Gyula belgyógyász és dr. Virág Al­bert gyermekszakorvos. — A magyar orvosok egy évig ma­radnak Vietnamban, ahol az ottani egészségügyi munkát segítik. A német demokrácia fejlődését a német nép akarata fogja megszabni A Dunántúli Napló munka­társa felkereste dr. Gál Gyu­la elvtársat, a Jogtudományi Egyetem nemzetközi jogi tan­székének tanársegédjét, me­gyénk neves, fiatal nemzet­közi jogtudósát és kérdéseket tett fel a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolat­ban: KÉRDÉS: Hogyan kell meg­ítélnünk jogi szempontból a Német Kommunista Párt be­tiltását? VALASZ: Az Alkotmányjo­gi Bíróság döntése és az úgy­nevezett polgári demokrácia alapelveiből folyó jogi tételek között kirívó ellentét van. Ma­ga az 1949. május 23-i bonni alaptörvény, a nyugatnémet alkotmány 4. cikke az állam- polgári alapjogok között bizto­sítja a lelkiismeret és a „vi­lágnézeti állásfoglalás" sérthe­tetlenségét. Az 5. cikk szerint mindenkinek joga van vélemé­nyének szabad nyilvánítására és terjesztésére, s a további rendelkezések a gyülekezés és egyesülés jogát is az alapjogok közé sorolják. Jogi szempont­ból a nyugatnémet alkotmány i’ apján is képtelenség egy olyan párt betiltását megindo­kolni, amely a kapitalista ál­lamok többségében az alkot­mányszabta keretek közt Ká­bádon működik, s a bonni alaptörvény említett tételei alapján a Német Szövetségi. Köztársaságban is jogosult volna működni. KÉRDÉS: A párt betiltásá­nak milyen hatása lehet a német egység ügyére? VÁLASZ: A német szövetsé­gi kormány lépése a Német­ország két része közötti sza­kadékot mélyíti el, amelyet a fáradhatatlan demokratikus erők áthidalni törekszenek. Különösen szembetűnő, hogy ez a döntés az úgynevezett „szabad össznémet választá­sok“ követelésével sem össze­egyeztethető. KÉRDÉS: Vannak-e a Né­met Kommunista Párt betil­tásának nemzetközi jogi vo­natkozásai? VÁLASZ: Igen, vannak. Már a német kérdés rendezésének alapjául szolgáló potsdami egyezmény bizonyos alapvető szabadságok, mint a szólás- és sajtószabadság biztosításának elvét deklarálta. A bonni kor­mány a Német Szövetségi Köz­társaságnak az ENSZ-be való felvételét kérve késznek nyi­latkozott az Alapokmány téte­leinek végrehajtására, s nyi­latkozataiból az állapítható meg, hogy elfogadja az Embe­ri Jogok Egyetemes Nyilatko­zatának tételeit. Ez az ENSZ közgyűlése által elfogadott de­klaráció határozottan kimond­ja, hogy mindenkinek joga van szabad véleménynyilvání­tásra, egyesülésre, s joga van „résztvenni országa kormány­zásában közvetlenül, vagy sza­badon választott képviselők út­ján." Kézenfekvő, hogy az ál­lampolgárok megfosztása e jogaiktól az alapvető emberi jogoknak a nemzetközi jog ál­tal elismert elveibe ütközik. A szabadságot nem lehet feltéte­leinek megsemmisítésével szol­gálni. A gondolat- és lelkiis­mereti szabadság védelme a mai nemzetközi helyzetben a népek közötti együttműködés nagy ügyét mozdítja elő, az olyan pedig, mint a karlsruhei bíróság határozata, annak sza­bad fejlődését akadályozza. KÉRDÉS: Jogi szempontból milyen sors várhat a karls­ruhei határozatra? VÁLASZ: A jog fejlődése a társadalom fejlődésének függ­vénye. Éppen a német törté­nelem bizonyítja, hogy a sza­badság el ti óvására irányuló diktatórikus lépések s azok jogi indoklása nem végleges é- rém visszavonhatatlan. A né met demokrácia jövendő fej­lődését is az érte küzdő mil­liók, maga a német nép aka­rata fogja megszabni; titkárságának tagja vezeti. Mint a lengyel sajtó kiemeli, az utazás célja az, hogy szoro­sabbra fűzzék a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége közti testvéri kapcsolatokat; Munkásokat keresnek PÉCS Pécsi Bőrgyár fű féfi segéd­munkás, Déldunántúli Textil­es Felsőruházati Nagykeres­kedelmi Vállalat 2 szakmun­kás és 2 segédmunkás, 500 sz. MTH. Ipari Intézet 2 férfi esztergályost, Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt Vegyes Üzeme 1 fő bádogost, Pécsi Zöldség­es Gyümölcsipari Váll. 6 férfi gépkocsi kísérőt, Nagy Lajos gimnázium I férfi vizsgázott kazánfűtőt, 1. sz. 'téglagyár 4 férfi s. munkást, 3. sz. Tégla­gyár 6 női s. munkást, és 10 férfi s. munkást, Szervestrá­gya Vállalat 3 férfi s. mun­kást, Pécsi Tejipari Vállalat 1 vizsgázót kazánfűtőt, 21. sz; AKÖV 1 fő éjjeliőrt, 1 fő üzemanyag kiadót, 1 női sta­tisztikust, Pécsi BELSPED 10 rakodó munkást, Pécsi Ce­mentipari Vállalat 6 férfi s. munkást, KÖMI. 401. sz. Ap- ponyi tér: 6 ifi. s. munkást, 2 kőművest, 1 művezetőt, Pécsi Köztisztasági Vállalat 1 férfi ablaktisztítót, 6 női ta­karítónőt. KOMLÓ A 49. sz. Építőipari Vállalat 5 fő vasbetonszerelőt, 30 fő kőművest, 10 ácsot, 100 kubi­kost, 50 segédmunkást, 24. sz; AKÖV 5 fő autószerelőt, 20 fő tehergépkocsi vezetőt, 15 fő autóbusz vezetőt, 1 fő tűzoltó*. Parképítő Vállalat 20 fő s. munkást, Aszfaltútépítő Válla­lat 200 fő kubikost, 4 fő köve- zőt, Aknamélyltő Vállalat 20 fő csillést, Cementipari Válla­lat 10 fő s. munkást, Komlói Szénbányászati Tröszt szász­vári munkahelyre 2 kőműves, 2 ács, Anyagbeszerző üzem 10 fő segédmunkást, Helyiipari Vállalat 2 fő kőművest, 4 fő segédmunkást, MÁV Rakodási főnökség 5 fő segédmunkást, A fenn munkahelyekre ie­"♦kezni 'ehet a iárnsi váro­si tanácsok munkaerőun-’dál- kodási csoportjain, és a meevei tanács v. b. munkaerőgazdál­kodási osztályán*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom