Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-26 / 201. szám

fim ATI GUSZTUS 26 Bemutatjuk KeQe Sándor pécsi festőmű­vészt. Szerelmese a baranyai tájaknak. Különösen kedveli Bükkösd és környéke festői vidékét. A pécsi járási tanács és a bükkösdi községi tanács nemrégen művésztelepet ado­mányozott a pécsi festőknek. Gyakran kijár ide Kelle Sán­dor és itt készül az októberi megyei tárlatra. A festőművé­szet baranyai kedvelői várják már a tárlatot, hogy megismer­kedjenek a pécsi és baranyai festők legújabb alkotásaival, (Gádor Emil karikatúrája) Hanglemezek között A Horizont könyvesbolt ki- rakatában hosszú lista ötlik a járókelők szemébe. Ér­demes elolvasni, mert arról beszél, hogy a korábban nehe­zen, vagy egyáltalán be sem szerezhető hanglemezek ér­keztek. A bolt dolgozói azon­ban nemcsak a vevők szemére, hanem a fülére is számítanak. A nyitott ajtón át az utcára is kihallatszik, hogy Paul Robe­son angolul énekli a Missisipi dalát. Semmi kétség, hogy megértik, hisz a kirakat abla­ka előtt egyre szaporodnak az emberek::, Szólítsak meg valakit közü­lük? Talán azt felelné, hogy a könyveket nézi, vagy hogy majd megvásárolja. Kérdezős- ködés helyett inkább böngész­ni kezdem a lemezekről szóló kimutatást. Hamarjában hu­szonnyolc lemezt számolok meg, de abbahagyom; Soká tartana míg a végére jutnék. Mégis megállapodom egy pilla­natra a Strauss számoknál: Kék Duna keringő, Tavaszi hangok, Művészélet keringő; -. És a szimfóniák! Beethoven: I., III., IV., V. és VII. szimfó­niája kapható akárcsak Brahms: I. Schumann III., Bo­rodin II. szimfóniájának leme­zei; A teljes operák közül Gounod: Faust, Verdi: Aida, Bizet: Carmen, Rossini: A se­villai borbély, Hamupipőke, stb. Mindezeket mikrolemezről hallgathatják; A hatalmas polcokat nézem, de csak könyveket látok. Hói vannak hát a lemezeik? — A dobozokban — mondja Kende Sándor szervező, és a könyvállványok aljára mutat. Aztán bevezet a raktárba is, ahol szintén sok vár vevőre. Most veszem csak észre, hogy a hanglemezjátszó fölé egy lel­kész hajol, Áhítattal hallgatja a zenét. — Gyakori vendégünk, ta­lán nincs is olyan új lemez, amit meg ne vásárolt volna — mondja Kende Sándor; Újabb vásárló érkezik, Hor­váth Mihály, a Zeneiskola igazgatója. Már a kezébe is veszi Schumann: Manfréd nyitányát, amikor odaszól: — Megrendelem Szkrjábin második szimfóniáját; Már írják is a rendelőlapot, hogy mielőbb továbbíthassák Budapestre. Nem okoz hát gondot az sem, amikor pilla­natnyilag nem sikerül kielégí­teni egyik-másik vásárló igé­nyét; A lemezjátszóra újabb hang­lemezt tesznek fel. Szaporod­nak a vevők, az újságíró el­köszön ;: | Bányásznapra késszül a pécsszabolcsi művelődést otthon A környéken ügyeskezű embernek, amolyan ezer­mesternek ismerik Hegedűs István újhegyi villanyszerelőt. Ennek köszönheti, hogy a sza­bolcsi művelődési otthonból az idén is jelkeresték és megbíz­ták, hogy díszítse fel az udva­ron készülő szabadtéri színpa­dot. A tavalyi bányásznap után ugyanis még sokáig emleget­ték a nevét. Érthető hát igye­kezete, hogy most jnég szeb­ben, még jobban dolgozzék. — Sokáig tűnődik (a színpadról készült felvételek is előtte van­nak az asztalon), míg kimond­ja végső szándékát: — A tavalyi elgondoláson nem változtatok lényegesen, el­lenben a kék alapszínt vörös­re cserélem fel és a díszítésre szolgáló oszlopokat kékszínü anyaggal vonom be. Mielőtt a kis udvarból a tá­gas udvarra átlépnénk, mutat­ja, hogy ezen a helyen egy trapézalakú kaput állítanak fel és szépen feldíszítik. De nézzük a szabadtéri szín­padot! Még ácsok kopácsolnak rajta. Hatalmas, kilencvenhat négyzetméter területű. Nem egyszinbe építették a földdel, hanem egy méternél is maga­sabban. — A színpad feletti drapé­rián olvashatják majd a ven­dégek: „Éljen a VI. magyar bányásznap° — tervezi Hege­dűs István. A szabadtéri színpad kör­nyékén állítják majd fel azo­kat a sátrakat, ahol ételt és italt lehet vásárolni. Asztalo­kat, székeket is raknak ki az udvarra, hogy mindenki ké­nyelmesen nézhesse végig a műsort. — Vendégszereplésre hívtuk meg a Pécsi Városi Művészeti Együttes tánckarát, ők szere­pelnek a műsorban — mond­ja Novák Sándomé, a Puskin művelődési otthon művészeti előadója. — Saját tánccsoportjuk nem szerepel? — De igen. Meghívást kap­tak a vasasi művelődési ott­honba és ott lépnek fel. Mol­dovai, olténiai táncokat mu­tatnak be. A harminchattagú bányász ifjúsági fúvószenekar elkíséri őket. A zenekarban úttörők is játszanak ni ’T — Szép, szép a vendégszék replés, de az itteni bányászok is bizonyára szeretnék látni tánccsoportjukat. — Szombaton este szerepel- tek az ifjúsági zenekarral együtt itt, a művelődési ötté honban. Bemutatkoztak, nagy sikert arattak. De bizony kéé vesen jöttek el megnézni őketi Ezek szerint úgy látszik igaz a közmondás: „Saját hazájá­ban senki sem lehet próféta.’’ Vasason bizonyára többen tap* sóinak majd a fiataloknak^ Meg is érdemlik, hiszen fá­radságot nem kímélve készül­tek a bányásznapra. Igaz, a pécsszabolcsiak is jól járnak, hisz a városi tánc­kar műsorát nézik végig. Ki­robbanó sikert arattak, ami­kor Pécsett a szabadtéri szín­padon szerepeltek. Ezúttal is a legszebb táncszámokkal sze­repelnek, bányászok tiszteleté­re ; i , \ De azért-.-.■. Ha én a pécs­szabolcsi tánccsoport tagja len­nék, — otthon is szerepelnék ezen a nagy napon! (FARKAS) Á Munkácsy Mihály Szabadegyetem tájékoztatója az 1956—57. tanévre A Munkácsy Mihály Sza- ** badegyetem harmadszor nyitja meg kapuit a művelőd­ni vágyó nagyközönség előtt. Célja az, hogy mindenki, is­kolai végzettségre való tekin­tet nélkül, rendszeresen elsa­játíthassa legmagasabb, egye­temi szinten az érdeklődési körébe vágó ismereteket A szabadegyetem az 1956— 57. tanévre 11 tanfolyamot (kollégiumot) hirdet meg: a társadalomtudományi tago­zaton történelmi, irodalom- történeti, zenetörténeti és művészettörténeti kollégium kezdődik, a természettudo­mányi tagozaton pedig föld­rajzi, fizika-kémiai, biológiai, egészségügyi, építészeti, ker­tészeti és méhészeti kollé­gium. A tavalyi nyolc kollégiummal szemben ez három új tanfolya­mé jelent. Elkülönítették egy­mástól a biológiát és az egész­séggyet, valamint a fizika- kémiát és a műszakot, amely utóbbi ez idén mint építészeti tanfolyam kezdődik. Megkezd­jük a történelmi kollégiumot helyi vonatkozású tematikával. Azokon a kollégiumokon, amelyek tavaly is folytak, az anyag á'1 Iában véve tovább halad, úgy, hogy tavalyi hall­gatók is új anyagot kapnak, de úí hallgató bekapcsolódása is lehetséges, mert az anyag rr ->ában kerek egységet ad. A hallgatók többirányú ér­deklődésük esetén több kol­légiumra is jelentkezhetnek, amit lehetővé tesz az, hogy minden kollégium előadása más-más napra esik. A szabadegyetem tanulmá­nyi ideje október 1-től május végéig tart két szemeszterben (félévben), közöttük rövid ka­rácsonyi szünettel. Ezen időn belül, minden kollégiumból kéthetenként van egyszer két ó.-ás előadás, a közölt temati­ka rendje szerint. Ettől _ csak a kertészeti és méhészeti ko.- légium tér el, amelyeken az őszi és tavaszi munkákra való tekintettel októberben és má­jusban nincsenek előadások, viszont a tél folyamán azok sűrűbben következnek. Az elő­adások este 6—8 óráig tarta­nak. Az év végén azok a hall­gatók, akik az előadásokat rendszeresen látogatták, szor­galmi jeggyel ellátott látoga­tási bizonyítványt kapnak; A szabadegyetem előadói egyetemi és főiskolai tanárok és más legmagasabb képesí­tésű szakemberek. Az elő­adások stílusa közvetlen és közérthető, de magas tudo­mányos színvonalat képvi­selnek, Az előadásokat gazdag szem­léltetés, (kísérletek, vetítés, költői és zenei művek bemu­tatása) kíséri, valamint hely­színi bemutatások is lesznek kirándulások formájában azo­kon a kollégiumokon, ahol azt az anyag természete megkí­vánja. (Történelem, építészet, kertészet, méhészet 6tb.) Egyes kollégiumok előadá­sainak anyaga sokszorosított jegyzetek formájában is meg­jelenik, s ezeket az erre előfi­zető hallgatók alacsony önkölt­ségi áron rendszeresen meg­kapják, úgy, hogyha bármely okból valamelyik előadáson nem tudnának megjelenni, annak az anyagát a jegyzet­ből pótolhatják, s így nem ma­radnak el a többiektől. Az előadások helye általá­ban véve a Tudományegye­tem központi épülete (Rákó­czi út 80.), azokon a tanfo­lyamokon pedig, ahol az anyag szakmai jellegű szem­léltetést kíván meg, olyan előadóterem, ahol ez a szem­léltetési lehetőség rendelke­zésünkre áll. A Szabadegyetemen tandíj nincs. Beíratási díj a két sze­meszterre együttvéve kollé­giumonként 20,— Ft. Bármely más iskola tanulói az egyete­mek hallgatód kedvezménye­sen 10, _ Ft-ért iratkozhatnak be egy-egy kollégiumra. A be­iratkozás ideje szeptember 1 tői I5-ig tart a Szabadegyetem titkárságán, Janus Pannonius u. 11. I. emelet. Minden beirat­kozott hallgatónk az előadások megkezdéséig megkapja kollé­giumának egész évi tematiká­ját naptári beütemezésben. Minden a szabadegyetemmel kapcsolatos kéráésre készség­gel ad felvilágosítást szóban, írásban, vagy telefonon (tel.: 14-44, 14-48) a Szabadegyetem titkársága, naponta a hivatalos időben délelőtt 10—1-igj Híradás új filmekről — A SZOVJETUNIÓBAN nagy sikerrel mutatták be a Halhatatlan garnizon című új szovjet filmet, amelynek cse­lekménye 1941. június 22-én kezdődik és beszámol Brest hősies védelméről. A film fő­szereplői: Krjucskov, Naris- kina és Javorszkij.- SZTÁLIN AB ADB AN el­készült az első tadzsik film, amelynek címe: Dohunda. ■ A 'X Wr' ' WlMPs^ ti:*t '• *'­- * v ■ •.. v * H­' ' L \ "<£§V -fi­Bl íímmébmK lm I , • - j jÉifefe 1 W~" Elmegyek tanulni édesanyám. Meglátja, ha megjövök, rám sem ismer..« M Igaza lett, », meg sem ismerte. < t (a Krokodil nyomán) Afindig izgalommal vettük kézbe a mi éle­tünkről írott könyveket, a kö­zelmúlt eseményei pedig még csak fokozzák kíváncsiságun­kat: a valóság igaz ábrázolá­sának szándékával mi minden kerül napfényre, mit tud az író az összekúszálódott szálait bonyolult rengetegéből megol­dani, vagy legalább megmu­tatni, hogy: íme ezt tettük, ide jutottunk, de most már áll­junk meg egy percre, s gon­dolkozzunk. Soós Magda széles áradású, nagy elbeszélőkészséggel meg­írt regényében mintha minden közéleti visszássággal találkoz­nánk, amely a XX. kongresz- szus fényében mostanában egymásután felszínre kerül. (Mellesleg megjegyezve: az írónő becsületére válik, hogy regénye javát megírta már jó­val a kongresszus előtt — ez nyilvánvaló az eltelt röpke idő és a könyv vaskos terjedelme miatt is.). Irodalmi igényű al­kotásoktól azonban mindig többet várunk, mint a társa­dalmi jelenségek puszta re­gisztrálását. Az Érdi ügy is a művészi ábrázolás eszközeivel akar gondolatokat ébreszteni, felriasztani, szemet nyitni: — s éppen ezért indokolt a ma­gasra emelt mérce szintjéről elemezni. Érdi Sándor, a traktorgyár főmérnöke rádöbben arra, hogy a gépállomásnak átadott traktorok azért „döglöttek be“ mindjárt áz első úton, mert a terv akármi áron való telje­sítése érdekében a selejtes al­katrészeket is beszerelték. De alighogy feszegetni kezdi en­nek a prémiumcsalásnak az ügyét, máris alattomos hajsza középpontjába kerül, gáncsol­ják, rágalmazzák, s mint „kel­lemetlen embert“ félreállítják, leváltják, méghozzá úgy, hogy végül nem is tudja, mivel vá­dolják. A minisztériumban, a pártban nem is tárgyalnak ve­Soós Magda: AZ ÉRDI ÜQY "e, mindenfelől adatokat gyűj­tenek róla, — csak éppen őve­le nem kívánnak szemtől- szembe állni.­Mindjárt az első magától kí­nálkozó kérdés: hogy üzemi ügyről van-e szó, vagy valóbaffi Érdi ügyéről? A szerző legfőbb érdeme éppen az, hogy nem úgynevezett termelési regényt írt, hanem az üzem ügyét ténylegesen egy ember ügyé­vé tudta emelni. A konflik­tust a külső hatótényezők csak fokozzák, de a nagy összeütkö­zés Érdi lelkében megy vég­be. így a tulajdonképpeni tör­ténés az, hogy egy eddig „lan­gyos vízben“ élő férfi miképp edződik az igazság napfényre- juttatása érdekében minden körülmények közt helytálló — nem hőssé, de — öntudatos emberré. J?rdi megalázva ^ sem hagyja el a gyárat, hanem alacsonyabb beosztásá­ban is zokszó nélkül, becsüle­tesen dolgozik tovább. A tör­ténet folyamán szinte öniga­zolásképpen többször kijelenti ugyan, hogy ez a ragaszkocás a szakmához, ez a helytállás is harc: — mégis úgy érezzük, hogy ez a passzív bölcsesség okozza azt a törést, mely miatt kielégületlen marad az olvasó, s amiért Érdi jellembeli nagy­sága és a negatív erők rím eléggé meggyőzőek. Kétségte­len, első pillanatra rokonszen­ves Érdi állásfoglalása, hogy nem harcol, mert akkor úgy tűnhetnék, mintha a saját sé­relmei miatt emelne szót. S igaz, hogy ez a tűrés, a becsü­letes munka még a sérelmek közepette is É’di köré tömöríti a becsületes érzésű munkáso­kat és mérnököket s éppen így alakul ki a bűnös vezetés el­leni harc széles rétegeződésfl frontja; — mégis éppen ezt a passzivitást eszményíteni: rosszindulatú demagógia lehet: Ezt kívánja az írónő ellensú­lyozni a regény szerkezeti megoldásaival: Érdit ebben az időben érik magánéletében a legsúlyosabb megpróbáltatások — felesége halála, a gyermek- nevelés váratlanul rászakadt problémái, — s így a sok baj, nehézség megbénítja erejét, egyidőre másfelé terelik gond­jait. Tűnnek következtében tulajdonképpen nem is alakul ki harc, hanem azok, akik Érdit félreállították, za­vartalanul intrikálhatnak, s mesterkedésük végül csak úgy fut zátonyra, hogy túllőnek a célon, szinte maguktól omla­nak össze. A regény középső része vontatottá válik, nehéz­kesen magyarázkodó és sok fejezetében érdektelen. Nem lehet hiteles a példaképül ál­lított főmérnök jelleme, ha az egész ügy csak addig érdekel­te, amíg a szakmai hibákat felfedte, — de felszámolni mindazt, amire ez a technikai visszaélés fényt derített: ez a harc már nem az ő dolga. Ér­di mindennek ellenére igen sokoldalúan jellemzett, na- gyonis mai ember, — a másik oldal hőseit azonban túlságo­san egyirányból közelíti meg az írónő. Ha ennyire szimplán és kapkodón csak csibészek (Kolozs és Horváth igazgató), akkor hogy tarthatják fenn magukat? Ennyire vakok, eny- nyire tehetetlenek és puhá- nvok lennének az igazságot érzők, hogy még ezek ellen sem képesek hatásos fellépés­re? Mert mikor, végre mikor határozzák el magukat? Akkor amikor Gedő, ez a hideg, szenvtelen gondolkodású, ki* gyé-okosságú személyzeti fő­nök megbetegszik, halálfélel­mében bizonyos lelkiismeret- furdalásféle is elfogja, s köz­ben az egész Érdi ügy likvi­dálása átcsúszik a lassanként eszmélni kezdő helyettese ke­zébe: A konfliktus kibontása tehát így áll: az igazságtalan­ságot érzők elkeseredése ak­kor érik aktív elhatározássá, mikor már nem is igen van szükség az ő fellépésükre, ha­nem a helytelen irányban ve­zetett gyár negatív „eredmé­nyei“ végre az egész mahiná- ció felülvizsgálására kénysze­rítik a felettes szerveket. Más­felől ilyen hiányérzet is ma­rad az' olvasóban: a káros ele­mek kezét miért nem fogták le, miért ők maguk hagyták abba a harcot?! Érezzük emellett azt az ősi erkölcsi törvényt, hogy min­den ármánykodás önmaga táp­lálja halálos ítéletét, s hogy a méltánytalanságot méltósággal viselni legalább annyira har­ci erő kérdése, mint a sisak- rostély felvágása. Ez azonban olyannyira a pszihologizáló megoldások felé ragadta az írónőt, hogy szereplőinek jó­részét elrajzolta: állandóan bölcselkedő, minden kis elha­tározást hosszan latolgató, s a valószínűnél több gátlással bajlódó figurákká formálta őket. Az Érdi Ügy azokkö- zé a regények közié tar­tozik, melyben az író a meg­indított folyamatot nem zárja le. A történet végetér, mielőtt a méltánytalanságot elkövető­ket felelősségre vonnák, — de éppen ezzel a ki nem mon­dott, meg nem írt fejezettel riasztja fel az olvasót, sarkal olyan aktivitásra, hogy az élet­ben kétségkívül előforduló ha­sonló esetek ne végződhesse­nek ugyanígy, befejezetlenül; Kende Sándo* Valóban megváltozott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom